32014R0235[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 235/2014/EU rendelete ( 2014. március 11. ) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 235/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. és 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Ez a rendelet egyike azon eszközöknek, amelyek az Unió külső politikáinak közvetlen támogatására szolgálnak, és az 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) helyébe lép. Ez a rendelet létrehozza a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának és támogatásának finanszírozási eszközét, amely lehetővé teszi az érintett harmadik ország kormányának és hatóságainak hozzájárulásától független támogatásnyújtást.

(2) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

(3) Az EUSZ 2. cikkének és 3. cikke (3) bekezdésének, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkének megfelelően a nők és férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapvető értéke és célkitűzése, és az Uniónak valamennyi tevékenységében elő kell mozdítania és érvényesítenie kell a nemek közötti egyenlőséget.

(4) Az EUSZ 21. cikke alapján az Unió külső tevékenységének ugyanazon elvekre kell épülnie, amelyek a létrehozását vezérelték, nevezetesen a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltára, az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlőség és a szolidaritás elveire, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.

(5) Az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretben az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás, valamint az inkluzív és fenntartható növekedés előmozdítása az Unió fejlesztéspolitikájának is két alappillére. A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartására, előmozdítására és védelmére irányuló kötelezettségvállalás az Unió harmadik országokkal fennálló szerződéses kapcsolatainak egyik alapvető eleme.

(6) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak az "Emberi jogok és demokrácia az Európai Unió külső tevékenységének középpontjában - egy hatékonyabb megközelítés felé" című, 2011. decemberi közös közleménye kiemelte, hogy szükség van az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós megközelítés hatékonyságát és összehangoltságát növelni, továbbá konkrét intézkedésekre tett javaslatot az említett cél elérése érdekében.

(7) A most létrehozott eszköz célja, hogy hozzájáruljon az Unió külső tevékenységével kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, ideértve az uniós fejlesztéspolitika célkitűzéseit, így különösen, Tanácsnak, a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező kormányai képviselőinek, az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az Európai Unió fejlesztési politikájáról szóló, Európai konszenzus című közös nyilatkozatában és a Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele című, 2011. október 13-i bizottsági közleményben foglalt célkitűzéseket, az emberi jogokra vonatkozó uniós szakpolitikák célkitűzéseit, ideértve az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a Tanács által 2012. június 25-én elfogadott uniós stratégiai keret és cselekvési terv a célkitűzéseit is.

(8) Összhangban az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai kerettel és cselekvési tervvel, az Uniónak annak érdekében, hogy az emberi jogi elveket integrálja e rendelet végrehajtásába, olyan, jogokon alapuló megközelítést kell alkalmaznia, amely minden - polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális - emberi jogra kiterjed.

(9) A demokráciához és a jogállamisághoz, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításához és védelméhez történő uniós hozzájárulás az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) keretében elfogadott más emberi jogi okmányokban, valamint a vonatkozó regionális emberi jogi okmányokban gyökerezik.

(10) A nemek közötti egyenlőség, a nők jogai - ezen belül a nők társadalmi szerepvállalásának növelése - és a megkülönböztetésmentesség alapvető emberi jogok, és a társadalmi igazságosság, valamint az egyenlőtlenségek elleni küzdelem szempontjából is elengedhetetlenek. Érvényre juttatásuk e rendelet átfogó prioritását kell, hogy képezze.

(11) A demokrácia és az emberi jogok elválaszthatatlanul összefonódnak egymással és kölcsönösen erősítik egymást, ahogyan arra a Tanács a demokráciának az EU külkapcsolatai keretében való támogatásáról szóló 2009. november 18-i következtetéseiben is emlékeztet. A gondolati, lelkiismereti és vallás- vagy meggyőződési szabadság, a szólásszabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság a politikai pluralizmus, a demokratikus folyamatok és a nyílt társadalom előfeltételei, míg a demokratikus kontroll, a hazai elszámoltathatóság és a hatáskörök szétválasztása alapvető a független igazságszolgáltatás és a jogállamiság fenntartásához, amelyek viszont az emberi jogok hatékony védelméhez szükségesek.

(12) Noha az emberi jogok kultúrájának kiépítése és fenntartása, valamint a független civil társadalmak kialakulásának támogatása, többek között az ilyen társadalmaknak az érintett országokban betöltött szerepének megerősítése, valamint a demokráciának mindenki számára való működőképessé tétele révén - bár különösen sürgős és nehéz a kialakulóban lévő demokráciákban - alapvetően olyan, folyamatos kihívás, amely elsősorban az érintett ország népének feladata, anélkül azonban, hogy ez csökkentené a nemzetközi közösség elkötelezettségét. Ehhez az intézmények széles köre szükséges, köztük olyan demokratikus nemzeti parlamentek és helyileg választott közgyűlések, amelyek részvételt, képviseletet, fogékonyságot és elszámoltathatóságot biztosítanak. Ebben az összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani az átmeneti szakaszban lévő, valamint az instabil és a konfliktust követő helyzetben lévő országokra. Figyelembe kell venni az Unió bővítési és a szomszédságpolitikája keretében a demokráciába való átmenettel kapcsolatos tapasztalatokat, illetve az abból levont tanulságokat.

(13) Annak érdekében, hogy e kérdések kezelése az 1889/2006/EK rendelet hatályvesztése után is hatékony, átlátható, időszerű és rugalmas módon valósuljon meg, továbbra is szükség van olyan elkülönített pénzügyi forrásokra és egy külön finanszírozási eszközre, amelyek ezután is önállóan működhetnek.

(14) Az e rendelet szerinti uniós támogatást úgy kell kialakítani, hogy az kiegészítse a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos uniós szakpolitikák végrehajtásának különféle egyéb eszközeit. Ezen eszközök a politikai párbeszédtől és a diplomáciai lépésektől a pénzügyi és technikai együttműködés különféle eszközeiig terjednek, beleértve mind a földrajzi, mind pedig a tematikus programokat. Az uniós támogatásnak ezenkívül a 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköznek a válságokhoz nagyobb mértékben kapcsolódó beavatkozásait - köztük az átmeneti folyamat első szakaszai alatt szükséges sürgős fellépéseket - is ki kell egészítenie.

(15) E rendelet alapján az Uniónak támogatást kell nyújtania az emberi jogokkal és a demokratizálódással kapcsolatos globális, regionális, nemzeti és helyi kérdéseknek a civil társadalommal partnerségben történő kezeléséhez. Ezzel összefüggésben civil társadalom alatt értendők az államtól független, az emberi jogokat és a demokráciát előmozdító csoportok és egyének - köztük "Az egyének, a csoportok, és a társadalmi szervek joga és felelőssége az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságjogok elősegítésére és védelmére" című ENSZ-nyilatkozatban (az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozat) meghatározott emberijog-védők - által folytatott társadalmi tevékenységek valamennyi típusát. E rendelet végrehajtása során megfelelő figyelmet kell fordítani az Unió helyi, országspecifikus emberi jogi stratégiáira.

(16) Ezen túlmenően, miközben a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos célokat egyre inkább be kell építeni valamennyi külső tevékenységre vonatkozó pénzügyi eszközbe, az e rendelet szerinti uniós támogatásnak - globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva - külön kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie. Ennek a szerepnek lehetővé kell tennie az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos érzékeny kérdések - mint például a migránsok emberi jogainak gyakorlása és a menedékkérők és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogai - tekintetében a civil társadalommal folytatott együttműködést és partnerséget, biztosítva a rugalmasságot és a szükséges reagálóképességet ahhoz, hogy reagálni lehessen a változó körülményekre vagy a kedvezményezettek szükségleteire vagy a válságidőszakokra. Ennek a rendeletnek továbbá lehetővé kell tennie az Unió számára azt is, hogy nemzetközi szinten fogalmazzon meg és támogasson olyan egyedi célokat és intézkedéseket, amelyek földrajzilag nem kapcsolódnak egymáshoz, és válságokhoz sem kötődnek, viszont transznacionális megközelítést tehetnek szükségessé, vagy pedig mind az Unión belül, mind harmadik országokban végzett műveletekkel járhatnak. A rendeletnek továbbá biztosítania kell a szükséges keretet a különböző műveletekhez, például támogatást nyújt az Unió - politikai koherenciát, egységesített irányítási rendszert és közös működési normákat igénylő - független választási megfigyelő missziói számára (EU EOMs).

(17) A demokrácia e rendelet értelmében történő fejlesztése és megszilárdítása kiterjedhet a nemzeti demokratikus parlamenteknek és alkotmányozó gyűléseknek nyújtott stratégiai támogatásra, különösen a demokratikus reformfolyamatok támogatására és továbbvitelére irányuló képességük javítása céljából.

(18) Az Uniónak különös figyelmet kell szentelnie azon országoknak és sürgősségi helyzeteknek, ahol az emberi jogokat és alapvető szabadságokat fokozott veszély fenyegeti, és ahol e jogok és szabadságok semmibe vétele különösen hangsúlyos és szisztematikus. Ilyen esetekben az Unió politikai prioritásai közé kell tartoznia a vonatkozó nemzetközi jogi szabályok tiszteletben tartásának előmozdítása, kézzelfogható támogatás és cselekvési eszközök biztosítása a helyi civil társadalom számára, illetve hozzájárulás nyújtása ez utóbbi rendkívül nehéz körülmények között végzett munkájához. Az ilyen országokban vagy helyzetekben, illetve az emberijog-védők és a demokráciáért küzdő aktivisták sürgős védelmi szükségleteinek kezelése érdekében az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy rugalmasan és kellő időben, gyorsabb és rugalmasabb adminisztratív eljárásokat és különféle finanszírozási mechanizmusokat alkalmazva lépjen fel. Így különösen akkor, ha a választott eljárás szabályai közvetlenül befolyásolnák az intézkedések hatékonyságát, vagy a kedvezményezetteket a megfélemlítés, megtorlás vagy más típusú kockázat veszélyének tennék ki.

(19) Konfliktushelyzetekben az Unió erőfeszítéseinek annak előmozdítására kell irányulniuk, hogy valamennyi konfliktusban érintett fél betartsa a nemzetközi humanitárius jog értelmében rá háruló jogi kötelezettségeit, a vonatkozó uniós iránymutatásokkal összhangban. Az ezen rendelet keretében nyújtott uniós támogatásnak az átmeneti szakaszban lévő országokban elő kell segítenie továbbá egy olyan megfelelő környezet kialakítását, amely lehetővé teszi a demokratikus többpártrendszer iránt elkötelezett politikai szereplők megjelenését. Ennek a rendeletnek ezenfelül a demokratikus struktúrák, a hatalommegosztás és a hatóságok elszámoltathatóságának előmozdítására is irányulnia kell.

(20) Az uniós választási megfigyelő missziók jelentősen és eredményesen hozzájárulnak a demokratikus folyamatokhoz a harmadik országokban. A demokrácia előmozdítása és támogatása azonban lényegesen túlmutat magán a választási folyamaton, ezért a választási ciklus valamennyi szakaszát számításba kell venni. Az uniós választási megfigyelő missziókkal kapcsolatos kiadásokra ezért nem fordítható aránytalan összeg a rendelet alapján rendelkezésre álló teljes finanszírozásból.

(21) Hangsúlyozni kell az EU emberi jogi különleges képviselői posztja létrehozásának a fontosságát. A különleges képviselőnek hozzá kell járulnia az uniós intézkedések és emberi jogi politika egységességéhez, összhangjához és eredményességéhez, és elő kell segítenie annak biztosítását, hogy az összes uniós eszközt és tagállami intézkedést következetesen alkalmazzák az uniós szakpolitikai célok elérése érdekében.

(22) Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt a célt az Unió különböző, külső tevékenységet szolgáló eszközök közötti összehangoltság és kiegészítő jelleg, valamint az e rendelet, a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó egyéb eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ennek pedig a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozóeszközök keretében kidolgozott programok kölcsönös megerősítését is maga után kell vonnia.

(23) Az Unió és a tagállamok a programozási folyamat korai szakaszában rendszeres információcserére törekszenek, továbbá konzultációt folytatnak tevékenységeik egymást kiegészítő jellegének előmozdítása céljából. Az Uniónak emellett más adományozókkal és érintett szereplőkkel is konzultálnia kell.

(24) A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) szükség szerint rendszeres vélemény- és információcserét kell tartania az Európai Parlamenttel. Ezen túlmenően az Európai Parlament és a Tanács számára hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz abból a célból, hogy a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti, ellenőrzéshez való jogukat a szükséges információk birtokában gyakorolhassák. Az e rendelet értelmében hozott intézkedések keretében megfelelően figyelembe kell venni az Európai Parlament és a Tanács véleményét.

(25) Az Uniónak - adott esetben küldöttségei révén - rendszeres információcserére kell törekednie és konzultálnia kell a civil társadalom minden szintjével, a harmadik országokban is, a programozási folyamat lehető legkorábbi szakaszában, hogy a civil társadalom könnyebben hozzá tudjon járulni a folyamathoz, és ezáltal konstruktív szerepet játszhasson abban.

(26) Annak érdekében, hogy e rendelet hatálya igazodjék a harmadik országok gyorsan változó világához, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében meghatározott prioritásokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(27) Az e rendelet értelmében támogatott tevékenységek programozásával és finanszírozásával kapcsolatos végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU rendelettel összhangban kell gyakorolni. E végrehajtási aktusok sajátosságai - és különösen azok politikaorientáló jellege vagy pénzügyi vonzatai - miatt e végrehajtási aktusok elfogadására főszabályként a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve a kevés költséggel járó technikai jellegű végrehajtási intézkedések esetében.

(28) Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat a(z) 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) határozza meg.

(29) Ez a rendelet az időbeli hatályának megfelelő időtartamra pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. (8)

(30) Az EKSZ szervezetét és működését a 2010/427/EU tanácsi határozat (9) állapítja meg.

(31) Mivel e rendelet célját,- nevezetesen a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(32) Indokolt az 1889/2006/EK rendelet és e rendelet közötti zökkenőmentes és megszakítás nélküli átmenetet biztosítani, és e rendelet alkalmazásának időszakát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (10) alkalmazási időszakához igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzések és hatály

E rendelet a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan létrehozza a demokrácia és az emberi jogok előmozdításának európai eszközét (EIDHR), amely alapján az Unió támogatást nyújt a demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának fejlesztéséhez és megszilárdításához.

Ez a támogatás különösen a következőkre irányul:

a) a demokrácia támogatása, fejlesztése és megszilárdítása a harmadik országokban a részvételi és képviseleti demokrácia javítása, az egész demokratikus ciklus megerősítése - különösen a civil társadalom aktív szerepének és a jogállamiságnak az előmozdításával -, valamint a választási folyamatok megbízhatóságának fokozása révén, különösen az uniós választási megfigyelő missziók közreműködése révén.

b) az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más nemzetközi és regionális emberi jogi okmányokban meghatározott emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és betartásának javítása, valamint azok védelmének, előmozdításának, végrehajtásának és nyomon követésének fokozása, elsősorban az érintett civil társadalmi szervezeteknek, az emberi jogok védőinek, továbbá az elnyomás és az erőszak áldozatainak nyújtott támogatás útján;

2. cikk

Hatály

(1) Az uniós támogatás a következőkre összpontosul:

a) a részvételi és képviseleti demokrácia - beleértve a parlamenti demokráciát is - és a demokratizálódási folyamatok támogatása és javítása a demokratikus ciklus egészére irányuló megközelítéssel összhangban, elsősorban a helyi, nemzeti és nemzetközi civil társadalmi szervezeteken keresztül, többek között az alábbiakban felsorolt területeken:

i. az egyesülési és gyülekezési szabadság, illetve a személyek akadálytalan mozgásának elősegítése, a lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadság, beleértve a politikai, művészi és kulturális kifejezés szabadságát, az információhoz való akadálytalan hozzáférés, a szabad sajtó és a független plurális - akár hagyományos, akár ikt-alapú - média, szabad internet, valamint az e szabadságok gyakorlását gátló adminisztratív akadályok lebontását célzó intézkedések, beleértve a cenzúra elleni küzdelmet, különösen a vonatkozó jogszabályok elfogadása és végrehajtása révén;

ii. a jogállamiság erősítése, az igazságszolgáltatás és a jogalkotás függetlenségének előmozdítása, a jogi és intézményi reformok és végrehajtásuk támogatása és értékelése, továbbá az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése; valamint a nemzeti emberi jogi intézmények támogatása;

iii. a Nemzetközi Büntetőtörvényszék, az ad hoc nemzetközi törvényszékek, az átmeneti igazságszolgáltatási, illetve a fegyverszüneti és megbékélési folyamatok előmozdítása és megerősítése;

iv. egyrészt a demokráciába való átmenet, másrészt a hatékony és átlátható demokratikus és hazai elszámoltathatóság és felügyelet - beleértve a biztonsági és igazságügyi szektor felügyeletét is - elérésére irányuló reformok támogatása, valamint a korrupció elleni intézkedések megerősítése;

v. a politikai pluralizmus és a demokratikus politikai képviselet előmozdítása, valamint a nők és férfiak helyi, regionális és nemzeti szintű demokratikus reformfolyamatokban mind szavazóként, mind jelöltként való politikai részvételének ösztönzése, különös tekintettel a perifériára szorult és veszélyeztetett társadalmi csoportok tagjaira;

vi. a helyi demokrácia megerősítése a civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok közötti jobb együttműködés biztosításával, megerősítve ezzel a polgárokhoz legközelebbi szintű politikai képviseletet;

vii. a nők és férfiak egyenlő részvételének támogatása a társadalmi, gazdasági és politikai életben, valamint a nemek közötti egyenlőségnek, a nők döntéshozatali eljárásokban való részvételének és politikai képviseletének támogatása különösen a politikai átalakulás, a demokratizálódás és az államépítés folyamata során;

viii. a fogyatékossággal élő személyek egyenjogú részvételének biztosítása a társadalmi, gazdasági és politikai életben, ideértve a kapcsolódó szabadságok általuk történő gyakorlását megkönnyítő intézkedéseket, valamint az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a politikai képviselet támogatása;

ix. a társadalom szegmensei közötti megbékélés megkönnyítését célzó kísérő intézkedések, beleértve az emberi jogokhoz és a demokratizálódáshoz kapcsolódó bizalomépítő intézkedések támogatását;

b) az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása és védelme, amint az az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és egyéb, a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok területén létező nemzetközi és regionális jogi okmányokban szerepel, elsősorban a civil társadalmi szervezetek révén, és többek között az alábbiakhoz kapcsolódóan:

i. a halálbüntetés eltörlése és moratórium elrendelése annak eltörlését megelőzően, és ahol még létezik halálbüntetés, annak eltörlésének támogatása és a nemzetközi minimumszabályok tiszteletben tartása olyan országokban, ahol a halálbüntetést továbbra is alkalmazzák;

ii. a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, illetve az erőszakos eltüntetés megakadályozása, valamint a kínzások áldozatainak rehabilitációja;

iii. az emberi jogok védelmezőinek támogatása és védelme - ideértve sürgős védelmi szükségleteik fedezését is - az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozat 1. cikkével összhangban; e célokra, köztük a hosszabb távú segítségnyújtás és a menedékbiztosítás céljára egy emberijog-védő mechanizmust lehetne létrehozni;

iv. a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint a nem, faj, bőrszín, kaszt, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy más meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján, illetve bármilyen egyéb alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelem;

v. a gondolat-, lelkiismeret- és vallás- vagy meggyőződési szabadság, a valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlölet, intolerancia és hátrányos megkülönböztetés összes formájának felszámolására irányuló intézkedések révén is, valamint a vallási és kulturális sokszínűség iránti tolerancia és tisztelet erősítését mind a társadalmon belül, mind a társadalmak között;

vi. az őslakos népek jogai, az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban meghatározottaknak megfelelően, többek között hangsúlyozva, hogy fontos bevonni az őslakosokat az őket érintő fejlesztési projektekbe, és támogatást nyújtva az őslakos népeknek a nemzetközi mechanizmusokkal való interakciójuk és az azokban való részvételük elősegítése érdekében;

vii. a nemzeti, etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban meghatározottaknak megfelelően;

viii. a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek (LMBTI) jogai, köztük a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetésére, a homofób és transzfób erőszak és zaklatás elleni küzdelemre, illetve az LMBTI személyek gyülekezési, egyesülési és szólásszabadsághoz fűződő jogainak előmozdítására irányuló intézkedések;

ix. a nők jogai, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyvében meghatározottaknak megfelelően, beleértve a nők és lányok ellen elkövetett erőszak valamennyi formájával - különösen a női nemi szerv megcsonkításával, a kényszer- és elrendezett házasságokkal, a "becsületbeli okokból" elkövetett bűncselekményekkel, a családon belüli és nemi erőszakkal, valamint a nő- és leánykereskedelemmel - szembeni intézkedéseket is;

x. a gyermekek jogai, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyveiben meghatározottaknak megfelelően, beleértve a gyermekmunka, a gyermekkereskedelem és gyermekprostitúció, valamint a gyermekek katonának való besorozása és katonaként való bevetése elleni küzdelmet és a gyermekek diszkrimináció elleni védelmét is, fajtól, bőrszíntől, nemtől, nyelvtől, vallástól vagy meggyőződéstől, politikai vagy más véleménytől, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származástól, vagyoni helyzettől, fogyatékosságtól, születési vagy más státustól függetlenül;

xi. a fogyatékkal élők jogai, a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben meghatározottaknak megfelelően;

xii. gazdasági, szociális és kulturális jogok, többek között a megfelelő életszínvonalhoz való jog és az alapvető munkaügyi normák;

xiii. a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, különösen az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek érvényesítésének előmozdítása révén, és a vállalkozás szabadsága, az Európai Unió Alapjogi Chartájának16. cikkében meghatározottaknak megfelelően;

xiv. oktatás, képzés és ellenőrzés az emberi jogok és a demokrácia területén;

xv. az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmében és előmozdításában részt vevő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi civil társadalmi szervezetek támogatása;

xvi. az emberi méltósággal és az alapvető jogokkal összhangban lévő feltételek és az előírások betartásának javítása a börtönökben.

c) az emberi jogok, az igazságszolgáltatás, a nemek közötti egyenlőség, a jogállamiság és a demokrácia védelmére, valamint a nemzetközi humanitárius jog előmozdítására vonatkozó nemzetközi keret erősítése, különösen a következőkkel:

i. támogatás nyújtása az emberi jogokra, az igazságszolgáltatásra, a jogállamiságra és a demokráciára vonatkozó nemzetközi és regionális jogi okmányok és szervek részére;

ii. a civil társadalom és a nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek közötti együttműködés elősegítése, valamint az emberi jogokkal, az igazságszolgáltatással, a jogállamisággal és a demokráciával kapcsolatos nemzetközi és regionális jogi okmányok nyomon követését és végrehajtását segítő civil társadalmi tevékenységek - köztük a nem kormányzati szervezetek kapacitásépítésének - támogatása;

iii. a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos képzés és ismeretterjesztés, valamint támogatás annak érvényesítéséhez;

d) a demokratikus választási folyamatokkal és intézményekkel kapcsolatos bizalom kiépítése és e folyamatok megbízhatóságának és átláthatóságának javítása a választási ciklus valamennyi szakasza során, különösen a következőkkel:

i. az uniós választási megfigyelő missziók kiküldése és a választási folyamatok figyelemmel kísérésére szolgáló egyéb intézkedések;

ii. a regionális és helyi szintű hazai civil társadalmi szervezetek választási megfigyelő kapacitásainak növeléséhez való hozzájárulás és a választási folyamatban való részvételt, illetve a folyamat utólagos ellenőrzését fokozó kezdeményezéseik támogatása;

iii. a választási folyamatoknak a demokratikus ciklusba való következetes integrációját célzó intézkedések támogatása, az uniós választási megfigyelő missziókról szóló információk terjesztése és az e missziók által adott ajánlások végrehajtása elsősorban a civil társadalmi szervezetekkel, valamint az érintett hatóságokkal, többek között a parlamentekkel és kormányokkal együttműködve, e rendelettel összhangban;

iv. a választási folyamatok békés kimenetelének előmozdítása, a választási erőszak csökkentése és a hiteles eredmények elfogadtatása a társadalom minden rétegével.

(2) Az e rendeletben említett valamennyi intézkedés vonatkozásában szükség esetén figyelembe kell venni a bármilyen alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, a részvétel, az emancipáció, az elszámoltathatóság, a nyitottság és az átláthatóság elvét.

(3) Az e rendeletben említett intézkedéseket harmadik országok területén kell végrehajtani, vagy azoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk a harmadik országokban felmerülő helyzetekhez, illetve globális vagy regionális műveletekhez.

(4) Az e rendeletben említett intézkedéseknek figyelembe kell venniük a válság- vagy sürgősségi helyzetek sajátos tulajdonságait, valamint az olyan országokat vagy helyzeteket, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságjogok hiánya, az emberek biztonságát fokozott veszély fenyegeti vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek.

3. cikk

Az uniós támogatás koordinációja, összehangoltsága és kiegészítő jellege

(1) Az e rendelet szerinti uniós támogatásnak összhangban kell állnia az Unió külső tevékenységének általános keretével, valamint ki kell egészítenie a kapcsolódó, külső támogatásokhoz fenntartott eszközök vagy megállapodások keretében nyújtott támogatást.

(2) Az Európai Unió külső tevékenysége hatékonyságának, összehangoltságának és következetességének fokozása érdekében az Unió és a tagállamok a programozási folyamat korai szakaszában rendszeres információcserére törekszenek, továbbá konzultációt folytatnak abból a célból, hogy javítsák tevékenységeik egymást kiegészítő jellegét és összehangoltságát döntéshozatali szinten és az adott helyszínen is. Az ilyen irányú egyeztetés eredményeként közös programozásra és közös tevékenységre kerülhet sor az Unió és a tagállamok között. Az Unió emellett más adományozókkal és szereplőkkel is konzultál.

(3) A Bizottság vagy az EKSZ szükség szerint rendszeres vélemény- és információcserét tart az Európai Parlamenttel.

(4) Emellett az Unió rendszeres információcserére törekszik és konzultációt folytat a civil társadalommal minden szinten, a harmadik országokban is. Ezenfelül az Unió lehetőség szerint és a vonatkozó eljárásokkal összhangban technikai iránymutatást ad és segítséget nyújt a támogatás igénylésére vonatkozóan.

4. cikk

A programozás és a végrehajtás általános kerete

(1) Az e rendelet szerinti uniós támogatást a 236/2014/EU rendelettel összhangban és a következő intézkedések útján kell végrehajtani:

a) az 5. cikkben említett stratégiai dokumentumok és adott esetben azok módosításai;

b) a 236/2014/EU rendelet 2. és 3. cikke szerinti éves cselekvési programok, egyedi intézkedések és kísérő intézkedések;

c) a 236/2014/EU rendelet 2. cikke szerinti különleges intézkedések.

(2) a 236/2014/EU rendelet 17. cikkében említett félidős felülvizsgálati jelentés (a továbbiakban: félidős felülvizsgálati jelentés) közzétételét követően végrehajtott programozási vagy program-felülvizsgálati tevékenység során figyelembe kell venni a félidős felülvizsgálati jelentésben foglalt eredményeket, megállapításokat és következtetéseket.

5. cikk

Stratégiai dokumentumok

(1) A stratégiai dokumentumok meghatározzák az e rendelet szerinti támogatásra vonatkozó uniós stratégiát, az Unió prioritásait, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek tevékenységeit. E dokumentumoknak összhangban kell lenniük e rendelet általános céljaival, célkitűzéseivel, alkalmazási körével és elveivel.

(2) A stratégiai dokumentumok meghatározzák az e rendelet alkalmazási időtartama alatt uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, a várható eredményeket és a teljesítménymutatókat. Ezenfelül megadják - mind az átfogó, mind pedig a prioritást élvező területenkénti - indikatív pénzügyi allokációt; adott esetben tartomány formájában.

(3) A stratégiai dokumentumokat a 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni. Amennyiben a körülményekben és a szakpolitikában végbement jelentős változások indokolják, a stratégiai dokumentumokat ugyanolyan eljárás szerint frissíteni kell.

6. cikk

Tematikus prioritások és felhatalmazás

Az e rendelet értelmében nyújtott uniós támogatás konkrét céljait és prioritásait a melléklet tartalmazza.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a mellékletben megállapított tematikus prioritások módosítására vonatkozóan. Így különösen, a félidős felülvizsgálati jelentés közzétételét követően és a félidős felülvizsgálati jelentésben foglalt ajánlások alapján a Bizottság legkésőbb 2018. március 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a melléklet módosításáról.

7. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap a 6. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 4a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása e rendelet időbeli hatályával megegyező időtartamra szól

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 6. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

8. cikk

Bizottság

A Bizottságot egy, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

9. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés

Abból a célból, hogy ellenőrzéshez való jogukat a szükséges információk birtokában gyakorolhassák, az Európai Parlament és a Tanács az alkalmazandó szabályokkal összhangban hozzáférhet a demokrácia és az emberi jogok európai eszközével (EIDHR) kapcsolatos valamennyi, az ellenőrzéshez szükséges dokumentumhoz.

10. cikk

Pénzügyi keretösszeg

Az e rendelet végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg a 2014-2020-as időszakra 1 332 752 000 EUR.

Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret korlátai között.

11. cikk

Európai Külügyi Szolgálat

Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal összhangban kell alkalmazni.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 11., 2013.1.15., 81. o.

(2) HL C 391., 2012.12.18., 110. o.

(3) Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 11-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1889/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 386., 2006.12.29., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát)

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 95. oldalát).

(8) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(9) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(10) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

MELLÉKLET

A demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának európai eszköze (EIDHR) konkrét céljai és prioritásai

Az Unió az e mellékletben ismertetett öt célra alapítja az EIDHR eredményességét szolgáló stratégiai keretét.

1. 1. cél - Az emberi jogok és a legkockázatosabb helyzetben levő emberijog-védők támogatása

Az e célt szolgáló intézkedések a legkockázatosabb helyzetben levő emberijog-védők, valamint az alapvető szabadságokat leginkább veszélyeztető helyzetek hatékony támogatására fognak szolgálni. Az EIDHR többek között hozzá fog járulni az emberijog-védők sürgős szükségleteinek a kielégítéséhez; emellett közép- és hosszú távú támogatást nyújt majd az emberijog-védőknek és a civil társadalomnak a feladataik elvégzéséhez. Az intézkedések során figyelembe fogják venni a civil társadalom mozgásterének jelenleg tapasztalható aggasztó csökkenését.

2. 2. cél - Egyéb uniós emberi jogi prioritások támogatása

Az e célt szolgáló intézkedések középpontjában az olyan támogatásnyújtás áll majd, ahol az Unió hozzáadott értékkel rendelkezik vagy konkrét tematikus kötelezettségvállalásokat tett (pl. az emberi jogok területére vonatkozó, a Tanács által elfogadott jelenlegi vagy jövőbeli uniós iránymutatások vagy az Európai Parlament állásfoglalásai), a 2. cikknek megfelelően. Az intézkedések összhangban lesznek az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretben és cselekvési tervben meghatározott prioritásokkal.

Az e cél körébe tartozó intézkedésekkel többek között az alábbiakat fogják támogatni: az emberi méltóság (különösen a halálbüntetés, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni küzdelem); gazdasági, szociális és kulturális jogok; a büntetlenség elleni küzdelem; hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem; a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség. Figyelmet fordítanak majd az újabban felmerülő emberi jogi kérdésekre is.

3. 3. cél - A demokrácia támogatása

Az e cél körébe tartozó intézkedésekkel azokat kell támogatni, akik békés eszközökkel küzdenek a demokráciáért a harmadik országokban, ezáltal erősítve a részvételi és képviseleti demokráciát, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. Az intézkedések középpontjában a politikai részvétel és képviselet megszilárdítása, valamint a demokráciát szolgáló érdekképviselet áll majd.

A demokratizálódás minden szempontja ide fog tartozni, többek között a jogállamiság, valamint a polgári és politikai jogok - például a véleménynyilvánítás szabadsága az interneten és egyéb környezetben, a gyülekezési és egyesülési szabadság - előmozdítása és védelme. Beletartozik a demokrácia támogatása terén kialakuló módszertani vitában való aktív részvétel is.

Az intézkedések során adott esetben figyelembe fogják venni az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásait is.

4. 4. cél - Az uniós választási megfigyelő missziók

Az e cél körébe tartozó intézkedések középpontjában a választási megfigyelés áll, ami a demokratikus folyamatok szélesebb körű - a 3. célnál leírt - előmozdításának és támogatásának részeként hozzájárul a választási folyamatok átláthatóságának és a beléjük vetett bizalomnak az erősítéséhez.

A teljes választási ciklust figyelemmel kísérő uniós választási megfigyelő missziókat széles körben az Unió külső tevékenységének kiemelt projektjének tekintik, és továbbra is ezek jelentik az e cél körébe tartozó intézkedések legfőbb formáját.

E missziók vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a választási folyamatokról tájékozott értékelést készítsenek, valamint ajánlásokat adjanak a továbbfejlesztésükre vonatkozóan a harmadik országokkal folytatott uniós együttműködés és politikai párbeszéd keretében. A kétoldalú programozás és az EIDHR-projektek közötti kiegészítő jellegű intézkedések révén tovább fogják fejleszteni a választási ciklus valamennyi szakaszának megfigyelését, beleértve a nyomon követő tevékenységeket is.

5. 5. cél - A legfontosabb közreműködők és folyamatok - köztük a nemzetközi és regionális emberi jogi okmányok és mechanizmusok - célirányos támogatása

Az általános cél az emberi jogok, az igazságszolgáltatás, a jogállamiság és a demokrácia előmozdítását és védelmét szolgáló nemzetközi és regionális keretek megerősítése az Unió szakpolitikai prioritásainak megfelelően.

Az e célt szolgáló intézkedések közé tartoznak azok a tevékenységek, amelyek elősegítik a helyi civil társadalom hozzájárulását az Unió emberi jogi párbeszédeihez (a releváns uniós iránymutatásoknak megfelelően), valamint támogatják a nemzetközi és regionális emberi jogi és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási jogi okmányok és mechanizmusok - köztük a Nemzetközi Büntetőbíróság - továbbfejlesztését és alkalmazását. Különös figyelmet fordítanak majd arra, hogy a civil társadalom előmozdíthassa és ellenőrizhesse ezeket a mechanizmusokat.

Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Parlamenttel folytatott stratégiai párbeszédről (1)

Az Európai Bizottság az EUSZ 14. cikke alapján stratégiai párbeszédet folytat a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet programozása előtt, valamint - adott esetben - az eszköz érintett kedvezményezettjeivel való első konzultációt követően. Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, az országonkénti/régiónkénti indikatív keretösszegekkel együtt, az egyes országokon/régiókon belül pedig feltüntetve a prioritásokat, a lehetséges eredményeket és a földrajzi programok egyes prioritásaira vonatkozó indikatív keretösszegeket, továbbá a támogatás megválasztott módozatát (2). Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, a tematikus prioritásokkal, a lehetséges eredményekkel, a támogatás megválasztott módozatával (2), valamint a tematikus programokban szereplő prioritások pénzügyi keretösszegeivel. Az Európai Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament e kérdésben képviselt álláspontját.

Az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel a félidős értékelés előkészítése során és azt megelőzően, hogy a programozási dokumentumok bármilyen lényeges felülvizsgálatára sor kerülne e rendelet érvényességi ideje alatt.

Az Európai Bizottság az Európai Parlament felkérésére kifejti, hogy az Európai Parlament észrevételeit mely pontokon vette figyelembe a programozási dokumentumokban, illetve milyen esetleges egyéb lépéseket hajtott végre a stratégiai párbeszéd nyomán.

(1) Az Európai Bizottságot a portfólióért felelős biztos szintjén képviselik.

(2) Adott esetben.

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közös nyilatkozata a választási megfigyelő missziókról

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az Európai Unió választási megfigyelő missziói jelentősen hozzájárulnak a partnerországokon belüli demokráciát támogató, a külkapcsolatok terén folytatott uniós szakpolitikához. Az Európai Unió választási megfigyelő misszióinak köszönhetően javul a választási eljárások átláthatósága és az irántuk tanúsított bizalom, továbbá lehetőség nyílik a választások megalapozott értékelésére, és a Bizottság ajánlásokat tehet a választási folyamat további javítása érdekében, a partnerországokkal folytatott uniós együttműködés és politikai párbeszéd jegyében. Fentiekre tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság egyetért abban, hogy a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2014-2020 közötti időszakra előirányzott költségvetésének legfeljebb 25 %-át az Európai Unió választási megfigyelő misszióinak finanszírozására kell fordítani, az éves választási prioritásoktól függően.