32000R1685[1]

A Bizottság 1685/2000/Ek rendelete (2000. július 28.) a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

A Bizottság 1685/2000/EK rendelete

(2000. július 28.)

a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen a 30. cikkének (3) bekezdésére és 53. cikkének (2) bekezdésére,

a Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottsággal, valamint a Halászati és Akvakultúraágazati Strukturális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek [2] módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy azoknak a vidékfejlesztési intézkedéseknek, amelyek a fejlődésben lemaradt térségek fejlődését és strukturális alkalmazkodását (1. célkitűzés) elősegítő intézkedésekbe épülnek be, vagy amelyek strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltását (2. célkitűzés) támogató intézkedésekhez kapcsolódnak az érintett régiókban, az 1260/1999/EK rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően tekintetbe kell venniük a strukturális alapok keretében nyújtott közösségi támogatások céljait. Az 1257/1999/EK rendelet 2. cikke meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek vidékfejlesztési támogatásban részesülhetnek.

(2) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 1999. július 12-i 1783/1999/EK rendelet [3] 3. cikke meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek finanszírozásához az ERFA hozzájárulhat.

(3) Az Európai Szociális Alapról szóló, 1999. július 12-i 1784/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [4] 2. cikke meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek finanszírozásához az ESZA hozzájárulhat.

(4) A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközről szóló, 1999. július 21-i 1263/1999/EK tanácsi rendelet [5] 2. cikke meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek finanszírozásához a HOPE hozzájárulhat; a 2792/1999/EK tanácsi rendelet [6] megállapítja a halászati ágazat közösségi strukturális támogatására vonatkozó részletes szabályokat és rendelkezéseket.

(5) Az 1260/1999/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a támogatható kiadásokra a vonatkozó nemzeti szabályokat kell alkalmazni, kivéve ha a Bizottság szükségesnek tartja közösségi szintű szabályok megalkotását; bizonyos tevékenységek esetén azonban a strukturális alapoknak a Közösség egészében történő egységes és megfelelő alkalmazása érdekében a Bizottság szükségesnek tartja a támogatható kiadásokra vonatkozó közös szabályok megalkotását. Valamely egyedi tevékenységfajtára vonatkozó szabály elfogadása nem határozhatja meg előre, hogy az ilyen tevékenységet melyik alapból lehet társfinanszírozni. E szabályok elfogadása nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy bizonyos kijelölendő esetekben szigorúbb nemzeti rendelkezéseket alkalmazzanak. E szabályokat kell alkalmazni az 1260/1999/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében foglalt időpontok közötti időszakban felmerült valamennyi kiadásra.

(6) Az 1257/1999/EK rendelet 36. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1260/1999/EK rendeletet és a végrehajtására elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni a vidékfejlesztési intézkedésekre a 2. célkitűzés alá tartozó és az EMOGA (Garanciarészleg) által finanszírozott térségekre, kivéve ha az 1257/1999/EK rendelet másképp rendelkezik. Következésképpen, az e rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni azokra az intézkedésekre, amelyek részét képezik a 2. célkitűzés alá tartozó régiókra vonatkozó programoknak, kivéve, ha az 1257/1999/EK rendelet és az 1257/1999/EK rendelet végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról szóló 1750/1999/EK bizottsági rendelet [7] másképp rendelkezik.

(7) A Szerződés 87. és 88. cikkét kell alkalmazni a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységekre. A Bizottság valamely támogatást jóváhagyó határozata nem dönti el eleve valamely, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján elvégzett vizsgálat kimenetelét, és nem menti fel a tagállamot az említett cikkekben foglalt kötelezettségei alól.

(8) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelethez csatolt mellékletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az 1260/1999/EK rendelet 9. cikkének e) pontjában meghatározott támogatási formák keretében felmerülő kiadások támogathatóságának megállapításakor.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. július 28-án.

a Bizottság részéről

Michaele Schreyer

a Bizottság tagja

[1] HL L 161., 1999.6.26., 1. o.

[2] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[3] HL L 213., 1999.8.13., 1. o.

[4] HL L 213., 1999.8.13., 5. o.

[5] HL L 161., 1999.6.26., 54. o.

[6] HL L 337., 1999.12.30., 10. o.

[7] HL L 214., 1999.8.13., 31. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

TÁMOGATHATÓSÁGI SZABÁLYOK

1. szabály: ténylegesen kifizetett kiadások

1. A VÉGSŐ KEDVEZMÉNYEZETTEK KIFIZETÉSEI

1.1. A végső kedvezményezettek által teljesített, az 1260/1999/EK rendelet (a továbbiakban: "általános rendelet") 32. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kifizetéseket pénzben kell teljesíteni, az 1.4. pontban foglalt kivételekre is figyelemmel.

1.2. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek és a tagállamok által kijelölt testületek által nyújtott támogatás esetében a "végső kedvezményezettek kifizetései" a támogatást nyújtó szervezetek által az egyéni címzettnek nyújtott támogatások. A végső kedvezményezettek által kifizetett támogatást a támogatás feltételeire és céljaira tekintettel kell igazolni.

1.3. Az 1.2. pontban említettektől eltérő esetekben a "végső kedvezményezettek kifizetései" a programkiegészítő dokumentumban az általános rendelet 18. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott és a sajátos tevékenységre adott megbízásért közvetlenül felelős testületek, vagy köz-, illetve magánvállalkozások által teljesített kifizetések.

1.4. Az 1.5.- 1.7. pontban rögzített feltételek mellett az amortizáció, a természetbeni juttatások és az általános költségek ugyancsak részét képezhetik az 1.1. pontban említett kifizetéseknek. Ennek ellenére valamely tevékenységnek a strukturális alapokból történő társfinanszírozása nem haladhatja meg a természetbeni juttatások nélkül vett összes támogatható kiadást a tevékenység befejezésekor.

1.5. A tevékenység céljához közvetlenül kapcsolódó ingatlan vagy felszerelés amortizációját támogatható kiadásnak kell tekinteni, feltéve, hogy:

a) sem nemzeti, sem közösségi támogatás nem járult hozzá az ilyen ingatlan vagy felszerelés megvásárlásához;

b) az amortizáció költségét a vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számították ki, és

c) a költség kizárólag a szóban forgó tevékenység társfinanszírozásának időszakához kapcsolódik.

1.6. A természetbeni juttatásokat támogatható kiadásnak kell tekinteni, feltéve, hogy:

a) azok föld vagy ingatlan, felszerelés vagy anyagok szolgáltatásából, illetve kutatás vagy szakmai tevékenység, illetve ingyenes önkéntes munka elvégzéséből állnak;

b) azokat nem a 8., 9. és 10. szabályban említett pénzügytechnikai intézkedések keretében teljesítik;

c) értékük független szakértők által megállapítható és ellenőrizhető;

d) föld vagy ingatlan szolgáltatása esetében, annak értékét független, szakképzett értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület állapítja meg;

e) ingyenes önkéntes munka esetében a munka értékét a ráfordított idő és az elvégzett munka szokásos napi- és óradíjának figyelembevételével állapítják meg;

f) adott esetben, a 4., 5. és 6. szabály teljesül.

1.7. Az általános költségeket támogatható kiadásnak kell tekinteni, feltéve, hogy a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységhez kötődő valóságos költségeken alapulnak, és megfelelően igazolt, igazságos és méltányos módszer szerint, arányosan történik a tevékenységhez való hozzárendelésük.

1.8. Az 1.4.- 1.7. pontban foglalt rendelkezéseket az 1.2. pontban említett egyéni címzettekre is alkalmazni kell a Szerződés 87. cikke értelmében vett támogatási rendszer és a tagállamok által kijelölt testületek által nyújtott támogatás esetén.

1.9. A tagállamok alkalmazhatnak szigorúbb nemzeti szabályokat az 1.5.- 1.7. szerinti támogatható kiadások megállapításakor.

2. A KIADÁSOK IGAZOLÁSA

Általános szabályként a végső kedvezményezettek által teljesített fizetéseket az átvételt nyugtázó számlával kell igazolni. Ha erre nincs mód, akkor hasonló bizonyító erejű elszámolási okmánnyal kell igazolni a kifizetést.

Ezeken túlmenően, ha a tevékenység végrehajtása nem tartozik pályázati eljárás hatálya alá, a végső kedvezményezettek kifizetéseit a tevékenység végrehajtásában érintett testületek vagy köz-, illetve magánvállalkozások által ténylegesen kifizetett kiadásoknak kell igazolniuk (beleértve az 1.4. pontban említett kiadást is).

3. ALVÁLLALKOZÓK SZERZŐDTETÉSE

3.1. A szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül a következő alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos kiadások nem támogathatók a strukturális alapokból való társfinanszírozásuk végett:

a) olyan alvállalkozói szerződés, amely növeli a tevékenység végrehajtásának költségeit, de ezzel arányosan nem ad hozzá értéket;

b) közvetítő szervezetekkel vagy tanácsadókkal kötött alvállalkozói szerződés, amely a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, hacsak az ilyen költséget a végső kedvezményezett nem igazolja a munka vagy a nyújtott szolgáltatás valóságos értékére való hivatkozással.

3.2. Valamennyi alvállalkozói szerződés tekintetében az alvállalkozók megadnak minden, az alvállalkozói szerződésben foglalt tevékenységgel kapcsolatos szükséges információt a könyvvizsgálói és felügyeleti testületeknek.

2. szabály: a bevételek számviteli kezelése

1. E szabály alkalmazásában a "bevétel" a tevékenység által a társfinanszírozás időszakában vagy a támogatás végéig tartó, a tagállam által megszabott hosszabb időszakban értékesítésből, bérbeadásból, szolgáltatásból, beiratkozási díjakból vagy egyéb bevételekből származó jövedelem, a következők kivételével:

a) a társfinanszírozott beruházások gazdasági élettartama alatt előállított és az általános rendelet 29. cikke (4) bekezdése különös rendelkezéseinek hatálya alá tartozó bevételek;

b) a 8., 9. és 10. szabályban említett pénzügytechnikai intézkedések keretében előállított bevételek;

c) a tevékenységek társfinanszírozásához járuló, magánszektorból származó támogatások, amelyek a vonatkozó támogatás finanszírozási táblázataiban a köztámogatások mellett jelennek meg.

2. Az 1. pont szerinti bevétel olyan jövedelmet jelent, amely csökkenti az érintett tevékenységhez szükséges, a strukturális alapok keretében nyújtott társfinanszírozás összegét. A strukturális alapok részvételének a kiszámítása, és legkésőbb a támogatás lejárta előtt a bevételt le kell vonni a tevékenység támogatható kiadásaiból, vagy a maga teljes összegében, vagy pedig arányosan, attól függően, hogy a bevétel teljes egészében vagy csak részlegesen származott a társfinanszírozott tevékenységből.

3. szabály: pénzügyi és egyéb díjak, jogi költségek

1. PÉNZÜGYI DÍJAK

A hitelkamat (amely eltér a vállalkozások hitelfelvételének költségét csökkentő, jóváhagyott állami támogatási rendszer keretében nyújtott kamattámogatásokkal kapcsolatos kiadásoktól), a pénzügyi műveletekért kirótt díjak, a devizaátváltási jutalékok és veszteségek és az egyéb, tisztán pénzügyi ráfordítások nem támogathatók a strukturális alapokból való társfinanszírozás keretében. Ennek ellenére egyedül a globális támogatások esetében a kijelölt közvetítő szervezet által a támogatás végső egyenlegének a teljesítése előtt kifizetett hitelkamatok miatti díjak támogathatók, az előlegek után járó hitelkamat levonása után.

2. A SZÁMLAVEZETÉS BANKI DÍJA

Ha a strukturális alapokból való társfinanszírozás külön bankszámla vagy bankszámlák nyitását teszi szükségessé a tevékenység végrehajtásához, a számla megnyitásának és vezetésének díja támogatható.

3. A JOGI TANÁCSADÁS DÍJA, A KÖZJEGYZŐI DÍJAK, A TECHNIKAI VAGY PÉNZÜGYI SZAKVÉLEMÉNYEK KÖLTSÉGEI, ILLETVE A SZÁMVITELI ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓI DÍJAK

Ezek a költségek és díjak akkor támogathatók, ha közvetlenül kapcsolódnak a tevékenységhez, és annak előkészítéséhez vagy végrehajtásához nélkülözhetetlenek, vagy ha számviteli és könyvvizsgálói költségek esetén azok az irányító hatóság követelményeiből erednek.

4. BANK VAGY EGYÉB PÉNZINTÉZET ÁLTAL NYÚJTOTT BIZTOSÍTÉKOK KÖLTSÉGEI

Ezek a költségek annyiban támogathatók, amennyiben a biztosítékot valamely nemzeti vagy közösségi jogszabály vagy a támogatást jóváhagyó bizottsági határozat írja elő.

5. BÍRSÁGOK, KÖTBÉREK ÉS PERKÖLTSÉGEK

Az ilyen kiadások nem támogathatók.

4. szabály: használt felszerelések beszerzése

A szigorúbb nemzeti szabályok sérelme nélkül, a használt felszerelések beszerzésének költségei támogathatók a strukturális alapokból való társfinanszírozás végett a következő három feltétel mellett:

a) az eladó nyilatkozik a felszerelés eredetéről, és igazolja, hogy az előző hét év során azt nem nemzeti vagy közösségi támogatás igénybevételével szerezték be;

b) a felszerelés ára nem haladja meg a piaci értékét, és alacsonyabb a hasonló új felszerelés áránál;

c) a felszerelés rendelkezik a tevékenységhez szükséges műszaki jellemzőkkel, megfelel a vonatkozó szabályoknak és szabványoknak.

5. szabály: földterület tulajdonjogának megszerzése

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLY

1.1. A szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül, a be nem épített földterület tulajdonjoga megszerzésének a költsége támogatható a strukturális alapokból való társfinanszírozás által a következő három feltétel mellett:

a) közvetlen kapcsolat áll fönn a földterület-vétel és a társfinanszírozott tevékenység között;

b) a 2. pontban foglalt esetek kivételével a földterület tulajdonjogának megszerzése nem érheti el a tevékenység összköltségének a 10 %-át, kivéve, ha a Bizottság által jóváhagyott támogatás magasabb arányt határoz meg;

c) valamely független, okleveles értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolást bocsát ki arról, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket.

1.2. A szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében a földterület tulajdonjogának megszerzése támogathatóságát az egész támogatási rendszer összefüggésében kell megállapítani.

2. TERMÉSZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK

A természetvédelmi tevékenységek esetében a következő összes feltételnek teljesülnie kell a kiadás támogathatóságához:

- a vétel az irányító hatóság jóváhagyó határozatával jöhet létre,

- a föld a határozatban megadott hasznosítási célt szolgál az ott előírt időszakra,

- a földterület nem képez mezőgazdasági területet, kivéve kellően indokolt és az irányító hatóság által jóváhagyott esetben,

- a vételre valamely közintézmény vagy a közjog hatálya alá tartozó köztestület által vagy nevében kerül sor.

6. szabály: ingatlan tulajdonjogának megszerzése

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLY

A szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül, az ingatlanok, azaz a földterület és az azon található épület megvásárlásának a költsége támogatható a strukturális alapokból való társfinanszírozás végett, ha közvetlen kapcsolat áll fenn az ingatlan tulajdonának megszerzése és az érintett tevékenység között a 2. pontban foglalt feltételek mellett.

2. A TÁMOGATHATÓSÁG FELTÉTELEI

2.1. Valamely független, okleveles értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolást állít ki arról, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket, továbbá nyilatkozik arról, hogy az épület megfelel a nemzeti rendelkezéseknek, vagy pedig részletezi, hogy mely pontokon nem felel meg az épület a nemzeti rendelkezéseknek, és a végső kedvezményezettnek a tevékenység keretében előreláthatólag milyen kiigazításokat kell azon végrehajtania.

2.2. Az épület nem kapott semmilyen országos vagy közösségi támogatást a megelőző tíz év során, amely egyébként a vételnek a strukturális alapokkal történő társfinanszírozása esetén a támogatás megkettőzéséhez vezetne.

2.3. Az ingatlant az irányító hatóság által meghatározott célra és időszakra használják.

2.4. Az épületet csak a tevékenység céljával összhangban lehet használni. Az épület különösen közigazgatási szolgáltatások elhelyezésére csak abban az esetben használható, ha az ilyen használat összhangban van az érintett strukturális alap támogatható tevékenységével.

7. szabály: hozzáadottérték-adó, egyéb adók és illetékek

1. A hozzáadottérték-adó nem képez támogatható költséget, kivéve, ha az valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet vagy a Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszer keretében és a tagállamok által kijelölt testületek által nyújtott támogatás esetében az egyéni címzettet terheli. A hozzáadottérték-adó, ha bármely módon visszaigényelhető, nem támogatható, még ha azt valójában nem is a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett kapja vissza.

2. Ha valamely végső kedvezményezett vagy egyéni címzett a hozzáadottérték-adóról szóló hatodik, 77/388/EGK tanácsi irányelv [1] XIV. címe szerinti átalányrendszer hatálya alá tartozik, a kifizetett hozzáadottérték-adó visszaigényelhetőnek minősül az 1. pontban foglaltak szerint.

3. A közösségi társfinanszírozás semmilyen esetben sem haladhatja meg a hozzáadottérték-adó nélkül vett támogatható összköltséget.

4. Az egyéb adók és illetékek (különösen a bérek és jövedelmek után fizetett közvetlen adók és társadalombiztosítási járulékok), amelyek a strukturális alapokból való társfinanszírozásból keletkeznek, nem képeznek támogatható kiadást, kivéve, ha valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet vagy az egyéni címzettet terhelik.

8. szabály: kockázati tőke- és kölcsönalapok

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLY

A strukturális alapokból a 2. pontban foglalt feltételek mellett társfinanszírozható a kockázati tőke- és/vagy kölcsönalapok vagy kockázati tőke-holdingalapok (a továbbiakban: "alapok") tőkéje. E szabályok alkalmazásában a "kockázati tőkealap és a kölcsönalap" kifejezetten a 96/280/EK bizottsági ajánlásban [2] foglalt meghatározás szerinti kis- és középvállalkozások tőkével vagy kockázati tőkével, így kölcsönnel való ellátására létesített befektetési eszközöket jelenti. A "kockázati tőke-holdingalap" a több kockázati tőke- és kölcsönalapba való befektetés végett létesített alapot jelenti. A strukturális alapoknak az ilyen alapokban való részvételéhez közös befektetéssel vagy garanciavállalással egyéb közösségi finanszírozó eszköz is társulhat.

2. FELTÉTELEK

2.1. Az alap társfinanszírozóinak vagy támogatóinak prudens üzleti tervet kell benyújtaniuk, amely egyebek közt meghatározza a megcélzott piacot, a finanszírozás szempontjait és feltételeit, az alap működési költségvetését, a tulajdonviszonyokat és finanszírozó társakat, a vezetőség szakmai felkészültségét, hatáskörét és függetlenségét, az alap belső szabályzatát, a strukturális alapok hozzájárulásának az indokolását és tervezett felhasználását, a befektetésből való visszavonulásra vonatkozó politikát, az alap felszámolására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a strukturális alapok hozzájárulásából származó haszon újrafelhasználását. Az irányító hatóságnak, vagy a felügyelete alá tartozó egységnek gondosan értékelnie kell az üzleti tervet, illetve felügyelnie annak végrehajtását.

2.2. Az alap független, a tulajdonosok közötti megállapodás szerint működő jogi személyként vagy valamely meglévő pénzintézet keretén belül külön pénzügyi csoportként jön létre. Az utóbbi esetben az alap külön végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozik, amely mindenekelőtt az alapba befektetett új forrásokat (így a strukturális alapok hozzájárulását) az intézményben kezdetben rendelkezésre álló forrásoktól megkülönböztető, külön számla vezetését írja elő. Az alap minden részvevőjének készpénzben kell szolgáltatnia a hozzájárulását.

2.3. A Bizottság az alapban nem lehet sem részes fél, sem tulajdonos.

2.4. A strukturális alapok hozzájárulása az általános rendelet 29. cikkének (3) és (4) bekezdésében megállapított korlátozások hatálya alá tartozik.

2.5. Valamely alap csak kis- és középvállalkozásokba (KKV) fektethet be, alapításukkor, működésük korai szakaszában (beleértve a kezdőtőkét) vagy bővülésükkor, illetve csak az alap vezetősége által gazdaságilag megvalósíthatónak ítélt tevékenység esetén. A megvalósíthatóság megállapításakor figyelembe kell venni az érintett vállalkozás valamennyi jövedelemforrását. Az alapok nem fektethetnek be a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és strukturális átalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás [3] értelmében vett nehézséggel küzdő vállalkozásba.

2.6. Óvintézkedésekkel minimálisra kell szorítani a kockázati tőke- és kölcsönpiaci verseny torzulásait. A tőkebefektetések és kölcsönök hozamát (a részarányos ügyviteli költségek nélkül) a részvényesek megállapodásában foglalt jövedelmezőségi szintig szét lehet osztani elsőbbségi alapon a magánszektorbeli részvényesek között, utána azonban arányosan kell szétosztani a részvényesek és a strukturális alapok között. A strukturális alapok hozzájárulásának tulajdonítható hozamot újra fel kell használni az azonos támogatható területen KKV-kat fejlesztő tevékenységekre.

2.7. Az ügyviteli költségek nem haladhatják meg a támogatás tartama alatt befizetett részvénytőke éves átlagának 5 %-át, kivéve, ha egy versenytárgyalás után magasabb százalékos arány bizonyul szükségesnek.

2.8. A tevékenység befejezésekor az alap (a végső kedvezményezett) támogatható költsége nem más, mint az alapnak a KKV-ba befektetett vagy a KKV-nak kölcsönzött tőkéje, beleértve a felmerült ügyviteli költségeket.

2.9. A strukturális alapoknak és más közforrásoknak az alapokhoz történő hozzájárulása, illetve az alapoknak az egyes KKV-ékba történt befektetései az állami támogatással kapcsolatos szabályok hatálya alá tartoznak.

3. AJÁNLÁSOK

3.1. A Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a strukturális alapok hozzájárulásaival működő alapoknak a jó gyakorlat 3.2.- 3.6. pontban foglalt normáinak a betartására. Ezen ajánlások betartását pozitívan bírálja el a Bizottság, amikor valamely alapnak az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetőségét vizsgálja. Az ajánlások nem kötelezők a kiadások támogathatósága tekintetében.

3.2. A magánszektor hozzájárulásának jelentősnek és 30 %-nál nagyobbnak kell lennie.

3.3. Az alapoknak elég nagyoknak kell lenniük és kellően nagy célcsoportra kell kiterjedniük, oly módon, hogy a tevékenység gazdaságilag megvalósítható legyen, és a strukturális alapok részvételi idejével összeegyeztethető befektetési ütemtervvel kell rendelkezniük, és összpontosítaniuk kell a piaci hiányosságokra.

3.4. Az alapba történő tőkebefektetések befizetésének a strukturális alapok tőkebefizetésével egyidejűleg kell megtörténnie, éspedig a jegyzett részesedéssel arányban.

3.5. Az alapokat olyan szakemberek független csoportjának kell irányítania, akiknek kellő tapasztalatuk van ahhoz, hogy biztosítsák a kockázati tőkealap kezeléséhez szükséges képességeket és a jó hírnevet. Az irányító testületet a várható javadalmazási szintre is tekintettel, pályáztatás útján kell kiválasztani.

3.6. Az alapok általában nem szerezhetnek többségi részesedést valamely vállalkozásban, és azt a célt kell követniük, hogy az összes beruházást az alap időtartama alatt valósítsák meg.

9. szabály: garanciaalapok

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLY

A strukturális alapok által társfinanszírozható a garanciaalapok tőkéje a 2. pontban foglalt feltételek mellett. E szabályok alkalmazásában a "garanciaalap" olyan pénzügyi eszköz, amely a 8. szabály értelmében vett kockázati tőke- és kölcsönalapoknak, illetve a KKV-k egyéb kockázatfinanszírozási rendszereknek (beleértve a kölcsönöket is) nyújt garanciát a 96/280/EK bizottsági ajánlásban foglalt meghatározás szerinti kis- és középvállalkozásokba történt befektetéseik nyomán keletkező veszteségekkel szemben. Az alapok lehetnek KKV-k által jegyzett, köztámogatással rendelkező tőkekihelyező társaságok, illetve kereskedelmi alapon, magánszektorbeli partnerekkel működő alapok, továbbá teljes egészében a közszektor által finanszírozott alapok. A strukturális alapoknak az ilyen alapokban való részvételéhez társulhat egyéb közösségi finanszírozó eszköz által nyújtott részgarancia is.

2. FELTÉTELEK

2.1. Az alap társfinanszírozóinak vagy támogatóinak ugyanolyan prudens üzleti tervet kell benyújtaniuk, mint amilyet értelemszerűena kockázati-tőkealapoknak kell (8. szabály), és meg kell határozniuk a megcélzott garanciaállományt. Az irányító hatóságnak vagy a felügyelete alá tartozó egységnek gondosan értékelnie kell az üzleti tervet, illetve felügyelnie annak végrehajtását.

2.2. Az alap független, a tulajdonosok között létrejött megállapodás szerint működő jogi személyként vagy valamely meglévő pénzintézet keretén belül külön pénzügyi csoportként jön létre. Az utóbbi esetben az alap külön végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozik, amely mindenekelőtt az alapba befektetett új forrásokat (így a strukturális alapok hozzájárulását) az intézményben kezdetben rendelkezésre álló forrásoktól megkülönböztető, külön számla vezetését írja elő.

2.3. A Bizottság az alapban nem lehet sem részes fél, sem tulajdonos.

2.4. Az alapok csak gazdaságilag megvalósíthatónak ítélt befektetésre nyújthatnak garanciát. Az alapok nem nyújthatnak garanciát a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás értelmében vett nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

2.5. A strukturális alapok hozzájárulásának a garancia beváltása után megmaradt részét újra fel kell használni KKV-kat fejlesztő tevékenységekre ugyanabban a támogatható térségben.

2.6. Az ügyviteli költségek nem haladhatják meg a támogatás tartama alatt átlagban befizetett részvénytőke éves átlagának 5 %-át, kivéve, ha egy pályázati kiírást követően magasabb százalékos arány bizonyul szükségesnek.

2.7. A tevékenység befejezésekor az alap (a végső kedvezményezett) támogatható költsége az alap befizetett részvénytőkéjének a nyújtott garanciák fedezetéhez független könyvvizsgálat szerint szükséges összege, beleértve a felmerült ügyviteli költségeket.

2.8. A strukturális alapoknak és más közforrásoknak az alapokhoz való hozzájárulása, illetve az alapoknak az egyes KKV-knak nyújtott garanciái az állami támogatással kapcsolatos szabályok hatálya alá tartoznak.

10. szabály: lízing

1. A 2.- 4. pontban foglalt szabályok betartása mellett, a lízingműveletekkel kapcsolatban felmerült költségek támogathatók a strukturális alapok általi társfinanszírozás által.

2. A LÍZINGBE ADÓNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

2.1. Közvetlenül a lízingbe adó kapja a közösségi társfinanszírozást, amely a lízingbe vevő által a lízingszerződés tárgyát képező eszközökre fizetendő lízingdíjat csökkenti.

2.2. A közösségi támogatásban részesített lízingszerződésnek vételi jogot rögzítő kikötést kell tartalmaznia vagy a szerződés tárgyát képező eszköz élettartamával azonos legrövidebb lízingidőszakról kell rendelkeznie.

2.3. Ha valamely lízingszerződés a legrövidebb lízingidőszak lejárta előtt az illetékes hatóságok hozzájárulása nélkül szűnik meg, a lízingbe adó köteles a közösségi támogatásnak a lízingidőszak hátralévő részére eső részét visszatéríteni az illetékes nemzeti hatóságnak (hitel esetében a megfelelő alapnak).

2.4. Az eszköznek a lízingbe adó által történő és az átvételt nyugtázó számlával vagy hasonló bizonyító erejű elszámolási okmánnyal igazolt megvásárlása társfinanszírozás végett támogatható kiadást képez. A közösségi társfinanszírozás számára támogatható legnagyobb összeg nem haladhatja meg a lízingbe vett eszköz piaci értékét.

2.5. A lízingszerződéssel kapcsolatos, a 2.4. pontban említetteken kívüli költségek (nevezetesen: adók, a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozásának költségei, általános költségek, biztosítási díjak) nem képeznek támogatható költséget.

2.6. A lízingbe adónak kifizetett támogatást teljes egészében a lízingbe vevő érdekében kell felhasználni a lízingidőszak alatti összes lízingdíj egységes csökkentésének formájában.

2.7. A lízingbe adó köteles a lízingdíj-befizetések részletezésével és hasonló biztosítékot nyújtó egyéb módszerrel igazolni, hogy a közösségi támogatást teljes egészében a lízingbe vevő érdekében használják fel.

2.8. A 2.5. pontban említett költségek, a lízingügyletből származó egyéb pénzügyi haszon felhasználása és a szerződés egyéb feltételei ugyanazok, mint amelyeket közösségi pénzügyi beavatkozás hiányában kell alkalmazni.

3. A LÍZINGBE VEVŐNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

3.1. A közösségi társfinanszírozásnak közvetlenül a lízingbe vevő a címzettje.

3.2. A lízingbe vevő által a lízingbe adónak kifizetett, az átvételt nyugtázó számlával vagy egyéb hasonlóan bizonyító erejű elszámolási okmánnyal igazolt lízingdíj társfinanszírozás végett támogatható költséget képez.

3.3. A vételi jogot rögzítő kikötést tartalmazó vagy a szerződés tárgyát képező eszköz élettartamával azonos legrövidebb lízingidőszakról rendelkező lízingszerződés esetében a közösségi társfinanszírozás számára támogatható legnagyobb összeg nem haladhatja meg a lízingbe vett eszköz piaci értékét. A lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (adók, a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozásának költségei, általános költségek, biztosítási díjak, stb.) nem képeznek támogatható költséget.

3.4. A 3.3. pontban említett lízingszerződésekkel kapcsolatos közösségi támogatást a lízingbe vevő számára egy vagy több részletben kell folyósítani a ténylegesen kifizetett lízingdíjak szerint. Ha a lízingszerződés határideje meghaladja a közösségi támogatással kapcsolatos fizetések beszámításának végső határidejét, akkor csak a támogatással kapcsolatos fizetések beszámításának végső határidejéig esedékes és kifizetett lízingdíjak támogathatók.

3.5. Ha a lízingszerződés nem tartalmaz visszavásárlási jogot rögzítő kikötést és a lízingidőszak tartama rövidebb a szerződés tárgyát képező eszköz élettartamánál, a lízingdíjak a támogatható tevékenység időszakával arányosan támogathatók közösségi társfinanszírozás végett. Ennek ellenére a lízingbe vevőnek bizonyítania kell, hogy a lízingeléssel lehetett a leggazdaságosabban biztosítani az eszköz használatát. Ha egyéb módszerrel (például az eszköz bérbevételével) a költségek alacsonyabbak lettek volna, a többletköltséget le kell vonni a támogatható kiadásokból.

3.6. A tagállamok alkalmazhatnak szigorúbb nemzeti szabályokat a 3.1.- 3.5. pont szerint támogatható költségek megállapításakor.

4. ELADÁS ÉS VISSZLÍZING

Az eladás- és visszlízing-rendszerek keretében kifizetett lízingdíjak támogathatók a 3. pontban foglalt szabályok szerinti költségként. Az eszköz beszerzési költsége nem támogatható közösségi társfinanszírozás végett.

11. szabály: a strukturális alapok irányítása és végrehajtása során felmerülő költségek

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLY

A strukturális alapok irányítása, végrehajtása, felügyelete és ellenőrzése során a tagállamok felmerült költségei nem képeznek a társfinanszírozás végett elismerhető költséget, kivéve a 2. pontban említett esetekben, illetve ha azok a 2.1. pontban foglalt kategóriákba tartoznak.

2. A TÁRSFINANSZÍROZÁS VÉGETT TÁMOGATHATÓ IRÁNYÍTÁSI, VÉGREHAJTÁSI, FELÜGYELETI ÉS ELLENŐRZÉSI KIADÁSOK KATEGÓRIÁI

2.1. A következő kiadási kategóriák támogathatók társfinanszírozás végett a 2.2.-2.7. pontban meghatározott feltételek mellett:

- a támogatás és a tevékenységek előkészületeivel, kiválasztásával, értékelésével és felügyeletével kapcsolatos költségek (az elektronikus irányítási, felügyeleti és értékelési rendszerek beszerzésének és telepítésének költségeit kivéve),

- a támogatás végrehajtásával kapcsolatban, felügyeletet végző bizottságok és albizottságok ülései miatti kiadások. Ezek a kiadások magukban foglalhatják az e bizottságokban tevékenykedő szakértők és egyéb résztvevők költségeit, beleértve harmadik országbeli résztvevők költségeit, ha egy ilyen bizottság elnöke a támogatás hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlennek tartja jelenlétüket,

- a tevékenységek könyvvizsgálatával és egyéb helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos kiadások.

2.2. Illetmény fizetésével kapcsolatos kiadások, beleértve a társadalombiztosítási hozzájárulást is, csak a következő esetekben támogathatók:

a) az illetékes hatóság megfelelően dokumentált határozatával a 2.1. pontban említett feladatok teljesítésére kirendelt közalkalmazottak vagy köztisztviselők;

b) a 2.1. pontban említett feladatok teljesítésére alkalmazott egyéb személyzet.

A kirendelés vagy alkalmazás időszaka nem léphet túl a kiadás támogathatóságának a támogatást jóváhagyó határozatban megállapított végső határidején.

2.3. A strukturális alapoknak a 2.1. pont szerinti kiadásokhoz való hozzájárulása a Bizottság által jóváhagyott támogatásban meghatározott legnagyobb összegre korlátozódik, és nem haladhatja meg a 2.4. és 2.5. pontban megállapított határértékeket.

2.4. A közösségi kezdeményezéseket, a PEACE II-különprogramot és az innovatív tevékenységeket kivéve valamennyi támogatásra a következő összegek a határértékek:

- a strukturális alapok hozzájárulása 100 millió eurót vagy annál kevesebbet kitevő részének a 2,5 %-a,

- a strukturális alapok hozzájárulása 100 millió eurót meghaladó, de 500 millió eurót vagy annál kevesebbet kitevő részének a 2,00 %-a,

- a strukturális alapok hozzájárulása 500 millió eurót meghaladó, de 1000 millió eurót vagy annál kevesebbet kitevő részének az 1,00 %-a,

- a strukturális alapok hozzájárulása 1000 millió eurót meghaladó részének a 0,5 %-a.

2.5. A közösségi kezdeményezések, a PEACE II-különprogram és az innovatív tevékenységek esetében a határérték a strukturális alapok összes hozzájárulásának az 5 %-a. Ha az ilyen támogatás több tagállam részvételével történik, a magasabb irányítási és végrehajtási költségekre való tekintettel a határérték megemelhető, és azt rögzíteni kell a Bizottság határozatában.

2.6. A 2.4. és a 2.5. pontban foglalt határértékek kiszámítása végett a strukturális alapok összes hozzájárulása a Bizottság által az egyes támogatásokra megállapított teljes összeg.

2.7. E szabály 2.1.- 2.6. pontjának a végrehajtásáról a Bizottság és a tagállamok kötelesek megegyezni, és azt a támogatásban meghatározni. A hozzájárulás arányát az általános rendelet 29. cikke (7) bekezdésének megfelelően kell megállapítani. Felügyelet céljából a 2.1. pontban említett kiadásokról külön intézkedésben vagy a technikai segítségnyújtás keretében külön részintézkedésben kell rendelkezni.

3. EGYÉB KIADÁSOK A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉN BELÜL

A technikai segítségnyújtás keretén belül társfinanszírozható és a 2. pontban felsoroltakon kívüli tevékenységekre (úgymint: tanulmányok, szemináriumok, tájékoztató tevékenységek, értékelés, elektronikus irányító, felügyeleti és értékelési rendszerek beszerzése és telepítése) nem vonatkoznak a 2.4.- 2.6. pontban megállapított feltételek. Az ilyen tevékenységeket végző közalkalmazottak és köztisztviselők illetményéhez kapcsolódó költségek nem támogathatók.

4. A TEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI RÁFORDÍTÁSOK

A következő közigazgatási ráfordítások támogathatók társfinanszírozás által a technikai segélynyújtás keretén kívül, ha azok valamely tevékenység végrehajtásával állnak kapcsolatban, feltéve, hogy azok nem a hatóság törvényen alapuló hatáskörével vagy a hatóság mindennapos igazgatási, felügyeleti és ellenőrzési feladataival kapcsolatban keletkeznek:

a) valamely közszolgálat által a tevékenység végrehajtása során nyújtott szakszolgáltatás költsége. A költségeket vagy számlázni kell a (köz vagy magánjellegű) végső kedvezményezettnek, vagy pedig igazolni hasonlóan bizonyító erejű elszámolási okmányok alapján, amelyek lehetővé teszik az érintett közszolgálat által a tevékenységgel kapcsolatban kifizetett tényleges költségek azonosítását;

b) valamely tevékenység végrehajtásának költségei, beleértve a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos ráfordításokat is, amelyeket olyan hatóság visel, amely maga a végső kedvezményezett, és saját számlájára, külső mérnökök vagy más vállalkozások bevonása nélkül hajtja végre a tevékenységet. Az adott ráfordításnak kapcsolódnia kell a társfinanszírozott tevékenységre ténylegesen és közvetlenül kifizetett kiadásokhoz, és olyan dokumentumokkal kell igazolni, amelyek lehetővé teszik az érintett közszolgálat által a tevékenységgel kapcsolatban kifizetett tényleges költségek azonosítását.

12. szabály: a tevékenységek helytől függő támogathatósága

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLY

Általános szabály, hogy a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységeket abban a régióban kell végezni, amelyre a támogatás vonatkozik.

2. KIVÉTEL

2.1. Ha valamely régiónak, amelyre a támogatás vonatkozik, részben vagy egészben előnye származik valamely más régióban végzett tevékenység folytán, az irányító hatóság azt a tevékenységet társfinanszírozásra elfogadhatja, feltéve, hogy a 2.2.- 2.4. pontban meghatározott összes feltétel teljesül. Más esetben valamely tevékenység a 3. pontban foglalt eljárás alapján támogatható társfinanszírozás végett. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) révén finanszírozott tevékenységek esetében mindig a 3. pontban foglalt eljárást kell alkalmazni.

2.2. A tevékenység helyének valamely tagállam egyik NUTS III szintű területén kell lennie, a támogatható régió közvetlen szomszédságában.

2.3. A tevékenység támogatható kiadásának felső határát azzal arányban kell megállapítani, hogy előreláthatólag milyen mértékű haszna származik a tevékenységből a régiónak, és e megállapításnak az irányító hatóságtól független testület értékelésén kell alapulnia. A hasznot a támogatás sajátos céljainak és várható hatásainak a figyelembevételével kell felmérni. A tevékenység nem támogatható társfinanszírozás végett, ha a haszon aránya nem éri el az 50 %-ot.

2.4. A támogatás egyes intézkedései tekintetében a 2.1. pont alapján elfogadott tevékenységek támogatható kiadásai nem haladhatják meg az intézkedés összes kiadásának a 10 %-át. Ezen túlmenően, a 2.1. pont alapján elfogadott valamennyi tevékenység támogatható kiadása nem haladhatja meg a támogatás összes költségének az 5 %-át.

2.5. Az irányító hatóság által a 2.1. pont alapján elfogadott tevékenységeket fel kell tüntetni a támogatás végrehajtásáról szóló éves beszámolókban és a záróbeszámolókban.

3. EGYÉB ESETEK

A támogatás által érintett régiókon kívüli helyen végzett olyan tevékenységek esetében, amelyek nem teljesítik a 2. pontban foglalt feltételeket, illetve a HOPE keretében finanszírozandó tevékenységek esetében a tevékenység társfinanszírozásra való elfogadásához a Bizottság esetenkénti, előzetes jóváhagyása szükséges a tagállam által benyújtott kérelem alapján, különösen tekintetbe véve a tevékenységnek a régióhoz való közelségét, a régió számára előreláthatólag várható haszon szintjét, valamint a ráfordításnak az intézkedés vagy a támogatás keretében teljesített összes kiadáshoz viszonyított összegét. A legkülső régiókra vonatkozó támogatás esetében az e pontban foglalt eljárást kell alkalmazni.

[1] HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

[2] HL L 107., 1996.4.30., 4. o.

[3] HL L 288., 1999.10.9., 2. o.

--------------------------------------------------