BH+ 2013.9.391 A korlátolt felelősségű társaság csak a törzstőkéjét meghaladó vagyonából elégítheti ki a tag felé fennálló, polgári jogi szerződésből eredő tartozásait, az ilyen igény végrehajtása csak erre kérhető [2006. évi IV. tv. (továbbiakban: Gt.) 131. § (1) és (4) bek., 134. §, Ptk. 523. § (1) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.42379/2010/19., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40628/2011/6., Kúria Gfv.30323/2012/9. (*BH+ 2013.9.391*), 3237/2013. (XII. 21.) AB végzés

***********

A felperes a 128 000 000 Ft törzstőkével rendelkező alperes tagja, 2010. január 4-ig pedig önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője is volt. 2003-ban négy határozatlan időtartamú: január 14-én 21 000 000 Ft-ról, január 28-án 1 800 000 Ft-ról, február 6-án 1 200 000 Ft-ról, február 20-án 3 000 000 Ft-ról szóló, 2005-ben két határozott idejű: október 4-én, 2006. január 31-i lejárattal 1 000 000 Ft-ról, március 7-én 2009. szeptember 15-i lejárattal 38 400 000 Ft-ról szóló, ügyleti kamatfizetési kötelezettséget is tartalmazó, írásbeli kölcsönszerződést kötött az alperessel.

A határozatlan időtartamú szerződések felmondása, és a határozott idejű szerződés lejárta ellenére az alperes a felperesnek visszajáró, összesen 55 400 000 Ft kölcsönösszeget nem fizette meg és az ügyleti kamatfizetési kötelezettségének sem tett eleget.

Az alperes többi tagja is - üzletrészeik arányában - jelentős összegű tagi hitelt nyújtott. Az alperes az évente meghozott taggyűlési határozatok alapján, e hitelek után sem fizetett ügyleti kamatot.

2005-ben az alperes az OTP Bank Rt.-vel 50 000 000 Ft keretösszegű vállalkozói folyószámla hitelszerződést kötött, melyet a lejáratot követően kétszer újra megkötött. 2009-ben a CIB Bank Zrt.-vel 80 000 000 Ft keretösszegű folyószámla hitelszerződést írt alá. E szerződésekben vállalta, hogy a pénzintézet szerződésből eredő követelései a kielégítési sorrendben a tulajdonosok által részére nyújtott tagi hiteleket megelőzik.

2010. február 2-án az alperes - valamennyi tagjának részvételével - taggyűlést tartott, amelyen elfogadásra került a 2009. évi üzleti beszámoló és a 2010. évi üzleti terv. Határozat született továbbá a felperes annak a kérésének elutasításáról, amely az általa nyújtott kölcsönökből 11 000 000 Ft visszafizetésére irányult.

A 2009. évi üzleti beszámoló szerint az alperes 128 000 000 Ft jegyzett tőkéjével szemben, a saját tőkéje 120 901 000 Ft, az eredménytartaléka negatív előjellel 5 364 000 Ft, a mérleg szerinti eredménye, negatív előjellel 1 735 000 Ft volt. A felperessel szemben fennálló 57 000 000 Ft tagi kölcsöntartozás a rövid lejáratú kötelezettségek között, a többi taggal szembeni tartozás hátrasorolt kötelezettségként került feltüntetésre a mérlegben.

A felperes a 2010. február 15-én kelt, és az alperes részére 2010. február 23-án kézbesített levelében felszólította az alperest a vele szembeni teljes kölcsöntartozás, 55 672 208 Ft és kamatai megfizetésére. A 2010. március 8-án kelt, az alperes által 2010. március 16-án kézhez vett levelében utalt arra, hogy a megelőző felszólítással a határozatlan idejű szerződéseket felmondta, így azok is lejárttá váltak a határozott időtartamú szerződésekkel együtt. 15 napos határidőt adott a teljes tartozás kiegyenlítésére. E határidő eredménytelenül telt el.

A felperes kölcsöntartozása kifizetését elutasító taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt a felperes keresetet nyújtott be, mely azonban jogerősen elutasítást nyert. Az általa, az alperessel szemben kezdeményezett felszámolási eljárást pedig a bíróság végzésével megszüntette az adós fizetésképtelenségének hiánya miatt.

A felperes a módosított keresetében 55 400 000 Ft és az ezután járó ügyleti, valamint késedelmi kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 526. §-a, 205. §-a és 198. § (1) bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a peres felek között a Ptk. 523. §-a szerinti kölcsönszerződés jött létre. A határozatlan idejű szerződések felmondására, a határozott idejű szerződések lejártára tekintettel az alperes köteles visszafizetni részére a kölcsöntartozás összegét, annak kamataival együtt.

Az alperes a követelés időelőttiségére hivatkozással kérte a per megszüntetését, érdemben pedig a kereset elutasítását. Előadta, hogy az általa kötött banki hitelszerződés alapján fennálló kötelezettségének teljesítését megelőzően, a pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül a felperes tagi kölcsönét nem fizetheti vissza. Állította azt is, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 131. § (1) bekezdése és 134. §-a értelmében nem teljesíthet kifizetést a felperes részére. Nincs ugyanis pozitív adózott eredménye, illetve szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredménye, a saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőkéjét. Ez okból vitatta, hogy a felperes követelése esedékessé vált, az alperes késedelme fennáll. Vitatta a határozatlan idejű kölcsönszerződések szabályos felmondását. A 2003. évben kötött kölcsönszerződések alapján követelt ügyleti kamatok tekintetében elévülésre hivatkozva, csak a 2005. évtől esedékessé vált kamatokat ismerte el.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes módosított keresetének helyt adott. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 55 400 000 Ft tőkét, abból 10 000 000 Ft után 2003. január 24-től 2010. március 16-ig 8%-os, 1 800 000 Ft után 2003. január 28-tól 2010. március 16-ig 8%-os, 1 200 000 Ft után 2003. február 6-tól 2010. március 16-ig 8%-os, 3 000 000 Ft után 2003. február 20-tól 2010. március 16-ig 8%-os, 1 000 000 Ft után 2005. október 4-től 2006. január 31-ig évi 12,3%-os, 38 400 000 Ft után 2005. március 7-től 2009. szeptember 15-ig évi 12,3%-os, ügyleti kamatot, továbbá 16 000 000 Ft után 2010. április 1-jétől, 1 000 000 Ft után 2006.február 1-jétől, 38 400 000 Ft után 2009. szeptember 16-tól a kifizetésig terjedő időre, minden naptári fél év teljes idejére eső, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 2 327 500 Ft perköltséget. Kötelezte továbbá a le nem rótt 900 000 Ft kereseti illeték megtérítésére is.

Határozatának indokolásában rögzítette: a felek között nem volt vitatott, hogy a felperes 55 400 000 Ft kölcsönt nyújtott az alperesnek, és sem a tőke összeg, sem a szerződésekben kikötött ügyleti kamatok visszafizetésére nem került sor.

A perbeli szerződések tartalmát vizsgálva az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy a követelés időelőttiségére hivatkozással nem volt helye a per megszüntetésének, a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja, illetve a Pp. 157. § a) pontja alapján.

A Ptk. 240. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti szerződésmódosítás hiányában a tagi hitelszerződésekkel kapcsolatos taggyűlési határozatok, amelyek részben a tőke összeg, részben az ügyleti kamatok kifizetésének megtagadásáról szóltak, nem voltak figyelembe vehetők a jogvita eldöntése során.

A 2005-ben határozott időre kötött szerződések alapján, a lejárat napjával határozta meg a követelés esedékességét, 2006. január 31-ével, illetve 2009. szeptember 15-ével. A 2003-ban határozatlan időre kötött szerződések esetében a 2010. március 8-án kelt, az alperes által március 16-án kézhez vett felperesi levél felmondási nyilatkozatot magába foglaló tartalma alapján a kölcsönösszeg visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését 2010. március 16-ától tekintette esedékesnek. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy az alperest terhelő teljesítés esedékességének a szerződések lejártán túl, egyéb kikötött feltétele nem volt.