62009CJ0524[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2010. december 22-i ítélete. Ville de Lyon kontra Caisse des dépôts et consignations. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Tribunal administratif de Paris - Franciaország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Aarhusi Egyezmény - 2003/4/EK irányelv - A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés - 2003/87/EK irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - 2216/2004/EK rendelet - A kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszere - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeire vonatkozó ügyleti adatokhoz való hozzáférés - A közlés megtagadása - Központi tisztviselő - A nemzeti jegyzékek kezelői - A jegyzékekben lévő adatok bizalmas jellege - Kivételek. C-524/09. sz. ügy.

C-524/09. sz. ügy

Ville de Lyon

kontra

Caisse des dépôts et consignations

(a tribunal administratif de Paris [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Aarhusi Egyezmény - 2003/4/EK irányelv - A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés - 2003/87/EK irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - 2216/2004/EK rendelet - A kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszere - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeire vonatkozó ügyleti adatokhoz való hozzáférés - A közlés megtagadása - Központi tisztviselő - A nemzeti jegyzékek kezelői - A jegyzékekben lévő adatok bizalmas jellege - Kivételek"

Az ítélet összefoglalása

1. Környezet - Levegőszennyezés - 2003/87 irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - A kibocsátásforgalmi-jegyzékek integrált rendszere az Unióban és a tagállamokban - A kibocsátási egységek ügyleteire vonatkozó adatok - Közlés és bizalmas kezelés

(2216/2004 bizottsági rendelet; a 2004/101 irányelvvel módosított 2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 19. cikk)

2. Környezet - Levegőszennyezés - 2003/87 irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - A kibocsátásforgalmi-jegyzékek integrált rendszere az Unióban és a tagállamokban - A kibocsátási egységek ügyleteire vonatkozó adatok - Ezen adatok bizalmas kezelése - A nyilvánossággal való közlés

(2216/2004 bizottsági rendelet, 9. és 10. cikk, valamint XVI. melléklet, 11. és 12. pont; a 2004/101 irányelvvel módosított 2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

3. Környezet - Levegőszennyezés - 2003/87 irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - A kibocsátásforgalmi-jegyzékek integrált rendszere az Unióban és a tagállamokban - A kibocsátási egységek ügyleteire vonatkozó adatok - Ezen adatok bizalmas kezelése - A nyilvánossággal való közlés

(2216/2004 bizottsági rendelet, XVI. melléklet, 12. pont; a 2004/101 irányelvvel módosított 2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

1. Az olyan ügyleti adatok közlése iránti kérelem, amelyek a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkoznak, kizárólag a 2004/101 irányelvvel módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87 irányelvben, valamint a 2003/87 irányelv és a 280/2004 határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004 rendeletben szereplő, a nyilvánossággal való közlésre és a bizalmas kezelésre vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik.

Ezek az adatok ugyanis a tagállamok által a vonatkozó nemzeti jegyzékekben vezetett, pontos elszámolás tárgyát képező, átruházott kvótákra vonatkozó adatok, amely nemzeti jegyzékek technikai jellemzőire és vezetésére, valamint az említett jegyzékekben szereplő információk közlésére és bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokat a 2216/2004 rendelet tartalmazza. Ezek az adatok tehát a 2003/87 irányelv 19. cikkének, nem pedig 17. cikkének hatálya alá tartoznak. Márpedig, amennyiben a 2003/87 irányelv 19. cikke nem tartalmaz az említett 17. cikkben szereplőhöz hasonló utalást a 2003/4 irányelvre, meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotónak nem állt szándékában az alapügyben szóban forgó ügyleti adatokhoz hasonló adatokra vonatkozó valamely kérelmet a 2003/4 irányelv általános rendelkezéseinek a hatálya alá vonni, hanem ezen adatokkal kapcsolatban éppen ellenkezőleg olyan különös rendszert vezetett be, amely kimerítő jelleggel szabályozza ezen adatok nyilvánossággal való közlését és azok bizalmas kezelését.

(vö. 39-41. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A valamely hatóság által koncessziós szerződés újratárgyalásának szándékával kért olyan ügyleti adatok, amelyek a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkoznak, a 2003/87 irányelv és a 280/2004 határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004 rendelet értelmében vett bizalmasan kezelendő adatoknak minősülnek. E rendeletnek a XVI. melléklete 11. és 12. pontjával összefüggésben értelmezett 9. és 10. cikke értelmében a nagy nyilvánosság az ilyen adatokhoz az érintett számlabirtokosok előzetes hozzájárulásának hiányában csak a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területén férhet hozzá, mégpedig a kibocsátási egységek átruházására vonatkozó ügyletek befejeződésének (X) évétől számított ötödik (X + 5) év január 15-étől.

(vö. 52-53. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. Noha a 2003/87 irányelv és a 280/2004 határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004 rendelet végrehajtása érdekében kizárólag a központi tisztviselő rendelkezik hatáskörrel az e rendelet XVI. mellékletének 12. pontjában említett adatok nagy nyilvánossággal való közlésére, magának a nemzeti jegyzék kezelőjének feladata, hogy az ilyen ügyleti adatok közlése iránt hozzá intézett kérést megtagadja, mivel az érintett számlabirtokosok előzetes hozzájárulásának hiányában e kezelő mindaddig köteles az ilyen adatok bizalmas kezelését biztosítani, amíg azokat a központi tisztviselő jogszerűen nem közölheti a nagy nyilvánossággal.

(vö. 59. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2010. december 22.(*)

A C-524/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a tribunal administratif de Paris (Franciaország) a Bírósághoz 2009. november 12-én érkezett, 2009. november 6-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Ville de Lyon

és

a Caisse des dépôts et consignations

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: J.-C. Bonichot tanácselnök, K. Schiemann, L. Bay Larsen, C. Toader (előadó) és A. Prechal bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. október 7-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a ville de Lyon képviseletében C. Enckell avocat,

- a Caisse des dépôts et consignations képviseletében T. Garancher és L. Deruy avocats,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues és S. Menez, meghatalmazotti minőségben,

- az osztrák kormány képviseletében E. Riedl, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében O. Beynet és E. White, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. október 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem - a 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 338., 18. o.) módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanács irányelvvel (HL L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.; a továbbiakban: 2003/87 irányelv) létrehozott rendszer keretében - a 2003/87 irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendeletben (HL L 386., 1. o.) meghatározott, a nemzeti jegyzék kezelőjének az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek ügyleteire vonatkozóan birtokában lévő információkhoz való hozzáférés módozatainak értelmezésére vonatkozik, mégpedig a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 41., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 375. o.) összefüggésben.

2 Ezt a kérelmet a ville de Lyon (Lyon város) és a Caisse des dépôts et consignations (letéti és hitelpénztár, a továbbiakban: CDC) közötti, annak tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy ez utóbbi nem közölte e helyi önkormányzattal bizonyos üzemeltetők által 2005-ben eladott üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek mennyiségére vonatkozó adatokat.

Jogi háttér

A nemzetközi jog

3 A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, ún. Aarhusi Egyezményt 1998. június 25-én írták alá, és azt az Európai Közösség nevében a 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozat (HL L 124., 1. o.) hagyta jóvá.

4 Ezen egyezmény 4. cikkének (4) bekezdése ekként rendelkezik:

"(4) A környezeti információra vonatkozó kérés elutasítható, amennyiben az információ feltárása hátrányosan érintené:

[...]

d) a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegét, ahol ez a bizalmas jelleg méltányolható gazdasági érdekekre figyelemmel a jog által védett. E körben azonban a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatok nyilvánosak kell hogy legyenek;

[...]

f) természetes személy személyi adataira és/vagy annak irataira vonatkozó titoktartási kötelezettséget, amennyiben az adott személy nem adott hozzájárulást adatainak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a bizalmas kezelést a nemzeti jog előírja;

[...]

Az információszolgáltatás [helyesen: A hozzáférés megtagadásának] fent említett okai szűken értelmezendők, figyelembe véve az információ feltárásához fűződő közérdeket, valamint azt, hogy a kért információ mennyiben vonatkozik a környezetbe történő kibocsátásokra."

Az uniós szabályozás

A 2003/4 irányelv

5 A 2003/4 irányelv "Fogalommeghatározás" című 2. cikke 1. pontjának a)-c) alpontja értelmében:

"Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. »Környezeti információ«: minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

a) a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a föld, a tájkép és a természetes környezet [...];

b) olyan tényezők, mint például [...] a környezetbe történő kibocsátás, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek hatással vannak, illetve hatással lehetnek a környezet a) pontban említett elemeire;

c) olyan intézkedések (beleértve a közigazgatási intézkedéseket is), mint például a politikák, jogszabályok, tervek, programok, a környezetre vonatkozó megállapodások, az a) és b) pontban említett elemekre és tényezőkre hatással lévő vagy valószínűleg hatással lévő tevékenységek, valamint az azoknak az elemeknek a védelmére hozott intézkedések és tevékenységek."

6 Ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében "[a] tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatóságok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kérelemre kötelesek legyenek bármely kérelmező rendelkezésére bocsátani a birtokukban lévő vagy számukra tárolt környezeti információkat anélkül, hogy a kérelmezőnek indokolnia kellene a kérelmét". E cikk (3) bekezdése ezenkívül úgy rendelkezik, hogy "[h]a a kérelem megfogalmazása túlságosan általános, a hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül felkéri a kérelmezőt kérelme pontosítására, és segíti a kérelmezőt ennek elvégzésében, például az (5) bekezdés c) pontjában említett közhiteles nyilvántartás használatáról szóló információ nyújtásával. [...]".

7 Ugyanezen irányelv "Kivételek" címet viselő 4. cikke a (2) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

"A tagállamok előírhatják a környezeti információ kérésének visszautasítását, ha az információ közzététele [helyesen: hozzáférhetővé tétele] hátrányosan befolyásolná a következőket:

[...]

d) üzleti titok vagy üzemi titok, amennyiben e jelleget nemzeti vagy közösségi jogszabály írja elő a jogos gazdasági érdekek védelme céljából, beleértve a statisztikai titok és az adótitok megőrzéséhez fűződő közérdeket;

[...]

Az (1) és (2) bekezdésben említett megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel [helyesen: hozzáférhetővé tétel] által szolgált közérdeket. Az egyes esetekben a közzététel [helyesen: hozzáférhetővé tétel] által szolgált közérdeket mérlegelni kell a megtagadás által szolgált érdekkel szemben. A tagállamok nem rendelhetik el a kérés megtagadását a (2) bekezdés a), d), f), g) és h) pontja alapján, ha az a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információt érint.

[...]"

A 2003/87 irányelv

8 A 2003/87 irányelv 1. cikke értelmében ezen irányelv célja, hogy az üvegházhatást okozó gázok, különösen a szén-dioxid, kibocsátásának költséghatékony és gazdaságilag eredményes csökkentésének ösztönzése érdekében létrehozza az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei kereskedelmének rendszerét.

9 Ez az irányelv tehát az Uniót az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve alapján terhelő csökkentési kötelezettségek teljesítését célozza. Ezt a jegyzőkönyvet az Európai Közösség nevében a 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozat (HL L 130., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 42. kötet, 24. o.) hagyta jóvá.

10 A 2003/87 irányelv 11. cikke az egységek kiosztásának és kiadásának tekintetében először egy 2005. január 1-jétől 2007. december 31-ig tartó, első időszakot, majd 2008. január 1-jével kezdődően ötéves kiosztási időszakokat ír elő.

11 A 2003/87 irányelv 9-11. cikke szabályozza részletesen azokat a feltételeket és eljárásokat, amelyek alapján az illetékes nemzeti hatóságok a kibocsátási egységeket a nemzeti kiosztási terv szerint az ipari létesítményeknek az említett kiosztási időszakok alatt kiosztják. Ezenkívül ugyanezen irányelv 12. cikke (3) bekezdésének, illetve 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tagállamok biztosítják egyrészt, hogy minden létesítmény üzemeltetője minden évben legkésőbb április 30-ig átadjon annyi egységet, amennyi az előző naptári évben az adott létesítményből származó és a 15. cikknek megfelelően ellenőrzött teljes kibocsátása, illetve, hogy ezeket az egységeket azt követően törlik, másrészt, hogy a létesítmények üzemeltetői minden év végét követően jelentést tegyenek a naptári év folyamán a létesítményükből származó kibocsátásokról az illetékes hatóságnak.

12 Ugyanezen irányelv (13) preambulumbekezdése szerint "[a]z átláthatóság biztosítása érdekében a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni a kibocsátási egységek kiosztásáról és a kibocsátások nyomon követésének eredményeiről szóló információkat, kivételt kizárólag a [...] 2003/4[...] irányelvben [...] meghatározott korlátozások jelentenek".

13 A 2003/87 irányelv "Információhoz való hozzáférés" című 17. cikke a következőképp rendelkezik:

"Az egységek kiosztásával kapcsolatos határozatokat, az olyan projekttevékenységre vonatkozó információt, amelyekben valamely tagállam részt vesz, vagy magán- vagy közintézmények részvételét engedélyezi, és a kibocsátásról szóló, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben előírt és az illetékes hatóság birtokában lévő jelentéseket a 2003/4/EK irányelvvel összhangban a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni."

14 A 2003/87 irányelv 19. cikkének (2) bekezdése előírja egyrészt, hogy kibocsátási egységet bármely személy birtokolhat, másrészt, hogy a jegyzéket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és külön számlákon nyilván kell tartani a különböző személyek részére kiosztott vagy átruházott egységeket.

15 Az említett irányelv 19. cikkének (3) bekezdése értelmében "[e]zen irányelv végrehajtása érdekében a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban rendeletet alkot a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről, amely az egységek kiadásának, birtoklásának, átruházásának és törlésének nyomon követésére a közös adatelemeket tartalmazó, egységesített elektronikus adatbázisok formájában működik, és biztosítja a nyilvános hozzáférést és a titkos adatok megfelelő kezelését [helyesen: a nyilvános hozzáférést és szükség esetén a bizalmas kezelést], illetve megakadályozza a Kiotói Jegyzőkönyvből eredő kötelezettségekkel összeférhetetlen átruházásokat. [...]".

16 Ezen irányelv 20. cikkének (1) és (2) bekezdése így rendelkezik:

"(1) A Bizottság központi tisztviselőt jelöl ki az egységek kiosztását, átruházását és törlését nyilvántartó független ügyleti jegyzőkönyv vezetésére.

(2) A kibocsátási egységek kiadásakor, átruházásakor és törlésekor előforduló szabálytalanságok megelőzése érdekében a központi tisztviselő a független ügyleti jegyzőkönyvön keresztül minden, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekbe bevitt ügyletet automatikusan ellenőriz."

A 2216/2004 rendelet

17 A 2216/2004 rendelet "Jegyzékkezelők" című 8. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Mindegyik tagállam és a Bizottság kijelöl egy-egy jegyzékkezelőt a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék e rendelet rendelkezései szerinti működtetésére és karbantartására [helyesen: vezetésére].

[...]

(3) Kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeik működtetésével és karbantartásával [helyesen: vezetésével] kapcsolatosan a Bizottság és a tagállamok megtartják végső felelősségüket és hatáskörüket.

(4) A Bizottság összehangolja e rendelet előírásainak végrehajtását az egyes tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék kezelőivel és a központi tisztviselővel."

18 A 2216/2004 rendelet "A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek tartalma" című III. fejezete, "Jelentés és bizalmas kezelés" című 1. szakaszában e rendelet "Adatszolgáltatás" című 9. cikke a következőképpen szól:

"(1) Minden egyes jegyzékkezelő jegyzékének weboldalán keresztül átlátható és szervezett módon hozzáférhetővé teszi a XVI. mellékletben felsorolt adatokat a XVI. mellékletben megadott gyakorisággal és az ott megadott jelentésfogadók számára. A jegyzékkezelők a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben lévő további adatokat nem adhatják ki.

(2) A központi tisztviselő a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalán keresztül átlátható és szervezett módon hozzáférhetővé teszi a XVI. mellékletben felsorolt adatokat a XVI. mellékletben megadott gyakorisággal és az ott megadott jelentésfogadók számára. A központi tisztviselő közösségi független ügyleti jegyzőkönyvben lévő további adatokat nem adhatja [helyesen: nem adhat] ki.

(3) Mindegyik weboldalon lehetővé kell tenni a XVI. mellékletben felsorolt jelentésfogadók számára a keresők segítségével történő keresést.

(4) Az egyes jegyzékkezelők felelősek a jegyzékükből származó és a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalán keresztül rendelkezésre bocsátott adatokért.

(5) Sem a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv, sem a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek nem követelhetnek a kibocsátási egységekre vagy kiotói egységekre vonatkozó árinformációkat a számlabirtokosoktól."

19 A 2216/2004 rendelet - az alapügy tényállására alkalmazandó változatában és "Bizalmas kezelés" című - 10. cikke, amely az említett III. fejezet ugyanezen 1. szakaszában szerepel, (1) és (2) bekezdésében a következőket írja elő:

"(1) A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben és közösségi független ügyleti jegyzőkönyvben lévő összes adat, beleértve az összes számla- és ügyletállományt, bizalmasan kezelendő minden olyan felhasználás szempontjából, mely kívül esik az e rendelet, a 2003/87/EK irányelv vagy a nemzeti jogszabályok előírásainak végrehajtásán.

(2) A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben lévő adatokat tilos az adott számlabirtokos előzetes hozzájárulása nélkül felhasználni, kivéve a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek e rendelet rendelkezéseinek megfelelő működtetésére és karbantartására."

20 A 2216/2004 rendelet XV. mellékletének "A közösségi független ügyleti jegyzőkönyv és a nagy nyilvánosság, valamint az egyes kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek és a nagy nyilvánosság közötti kommunikációs kapcsolat" című 5. és 6. pontja a következőképpen szól:

"5. A közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területe és a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek nyilvános weboldala nem követel meg hitelesítést a nagy nyilvánosságot képviselő felhasználóitól.

6. A közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területe és a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék weboldalának nyilvános területe a nagy nyilvánosságot képviselő felhasználóinak nem enged közvetlen hozzáférést a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv adatbázisából vagy az adott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék adatbázisából származó adatokhoz. A XVI. melléklet szerinti nyilvános hozzáférésű adatokhoz egy külön adatbázison keresztül lehet hozzáférni."

21 A 2216/2004 rendelet "A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékkezelők és a központi tisztviselő jelentéstételi követelményei" című XVI. melléklete tartalmaz egy "A közösségi független ügyleti jegyzőkönyv nyilvánosan rendelkezésre álló adatai" című részt, amely a következőképpen szól:

"11. A központi tisztviselő a jegyzékrendszerre vonatkozó 12. bekezdés [helyesen: 12. pont] szerinti adatokat a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területén a megadott időütemezésnek megfelelően megjeleníti és aktualizálja.

12. Az X. évre szólóan a jegyzékrendszerrel kapcsolatos befejezett ügyletekre vonatkozó alábbi adatokat az X+5. év január 15-étől kezdődően kell megjeleníteni:

[...]

c) az átruházó számla birtokosának neve: a számla birtokosa (személy, üzemeltető, Bizottság, tagállam);

d) a megszerző számla birtokosának neve: a számla birtokosa (személy, üzemeltető, Bizottság, tagállam);

e) az ügyletben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységek, a VI. mellékletben meghatározott elemekből álló egységazonosító-kóddal azonosítva;

[...]

g) dátum és időpont [...], amikor az ügylet befejeződött;

[...]"

22 E melléklet tartalmaz továbbá egy "A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek számlabirtokosok számára rendelkezésre bocsátandó adatai" című részt, amelynek értelmében:

"13. Az egyes jegyzék-kezelők a jegyzékükben lévő 14. bekezdés [helyesen: 14. pont] szerinti adatokat az adott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék weboldalának nyilvános területén a megadott időbeli rendszerességgel megjelenítik és aktualizálják.

14. Az egyes - a VI. mellékletben meghatározott elemekből álló egységazonosító-kóddal azonosított - számlák alábbi elemeit a számlabirtokos kérésére meg kell jeleníteni, de kizárólag az adott számlabirtokos számára:

a) a kibocsátási egységek vagy kiotói egységek pillanatnyi állománya;

b) az adott számlabirtokos által kezdeményezett javasolt ügyletek, részletezve minden egyes ügyletre a 12. bekezdés a)-f) pontjai [helyesen: a 12. pont a)-f) alpontja] szerinti elemeket, az ügylet javasolásának dátumát és időpontját (greenwichi idővel megadva), az adott javasolt ügylet pillanatnyi státuszát és a IX. melléklet szerint végzett ellenőrzéseket követően kapott esetleges válaszkódokat;

c) a befejezett ügyletek révén az adott számla által megszerzett kibocsátási egységek, illetve kiotói egységek listája, részletezve minden egyes ügyletre a 12. bekezdés a)-g) pontjai [helyesen: a 12. pont a)-g) alpontja] szerinti elemeket;

d) a befejezett ügyletek révén az adott számláról átruházott kibocsátási egységek, illetve kiotói egységek listája, részletezve minden egyes ügyletre a 12. bekezdés a)-g) pontjai [helyesen: a 12. pont a)-g) alpontja] szerinti elemeket."

A nemzeti jog

23 A közigazgatás és a nyilvánosság kapcsolatának javítására irányuló különböző intézkedéseket, valamint különböző közigazgatási, szociális és pénzügyi rendelkezéseket tartalmazó, 1978. július 17-i 78-753. sz. törvény (JORF 1978. július 18., 2851. o.) - az alapügy tényállására alkalmazandó változatában - 1. cikkének első és második bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"A mindenkit megillető, információhoz való jogot a jelen címnek a közigazgatási dokumentumokhoz való hozzáférés szabadságára vonatkozó I., III. és IV. fejezetének rendelkezései pontosítják és biztosítják.

E cím I., III. és IV. fejezetének értelmében »közigazgatási dokumentumok« azok a dokumentumok, amelyeket az állam, a területi közigazgatási szervek, valamint egyéb közjogi, vagy közfeladat ellátásával megbízott magánjogi személyek készítenek vagy birtokolnak, függetlenül attól, hogy a dokumentumokban szereplő információk gyűjtése, tárolása vagy közlése milyen eszköz útján történik [...]".

24 E törvény 6. II. cikkének értelmében "[c]sak az érintett személy számára lehet hozzáférhetővé tenni azokat a közigazgatási dokumentumokat, amelyeknek hozzáférhetővé tétele [...] üzleti vagy ipari titkot sértene".

25 A környezeti információkhoz való hozzáférés joga tekintetében a francia code de l'environnement (környezetvédelemről szóló törvénykönyv) különös rendelkezéseket tartalmaz. Így e törvénykönyv L. 124-1. cikke a következőket írja elő:

"Az L. 124-3. cikkben említett hatóságok birtokában lévő, velük közölt vagy általuk, vagy a nevükben készített, környezeti információhoz történő hozzáférés jogának gyakorlása a [...] 78-753. sz. törvény I. címében meghatározott feltételek mellett és módon történik [...]"

26 Az említett törvénykönyv L. 124-2. cikke így rendelkezik:

"A jelen fejezet rendelkezései értelmében környezeti információ minden olyan, bármilyen adathordozón található információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

(1) a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a föld, a tájkép és a természetes környezet, beleértve a part menti és tengeri területeket, a biológiai sokféleséget valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatást;

(2) olyan határozatok, tevékenységek és tényezők, mint például a különböző anyagok, az energia, a zaj, a sugárzás vagy a hulladék, a környezetbe történő kibocsátás, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek hatással lehetnek a környezet (1) bekezdésben említett elemeire;

[...]

(5) A hatóságok által vagy a nevükben a környezetre vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezések alkalmazásáról készített jelentések."

27 Ugyanezen törvénykönyv L. 229-16. cikkének első bekezdése előírja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei nemzeti jegyzékének létrehozását és vezetését, amely jegyzék elszámolja a kiadott, birtokolt, átruházott és törölt kibocsátási egységeket (a továbbiakban: nemzeti jegyzék). E cikk harmadik bekezdésének értelmében az e jegyzékhez való nyilvános hozzáférés feltételeit rendelet állapítja meg.

28 E tekintetben elfogadásra került az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek a code de l'environnement L. 229-16. cikke által előírt nemzeti jegyzékéről szóló, 2004. december 23-i 2004-1412 rendelet (JORF 2004. december 28., 22123. o.). E rendelet értelmében a CDC feladata az említett nemzeti jegyzéket létrehozni és vezetni. Ezenkívül az említett rendelet 2. cikke szerint:

"I. - A [CDC] e rendelettel kapcsolatos feladatai többek között az alábbiakra vonatkoznak:

[...]

(6) Azon információk nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele egy különleges internetes oldalon, és a [2003/87] irányelv 19. cikkének (3) bekezdésében említett rendeletben előírt feltételek között, amelyeket a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék tulajdonosa köteles nyilvánosságra hozni;

[...]

II. - A [CDC] megteszi mindazon intézkedéseket, amelyek az általa feladatai teljesítése során gyűjtött információk bizalmas kezeléséhez, és ezen információk bármilyen felhasználásának megakadályozásához szükségesek, ide értve saját keretein belül az e feladatok teljesítésén kívül eső tevékenységeket is.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

29 A ville de Lyon 2006. február 7-i levelében kérte a CDC-től, hogy közölje vele egyrészt Franciaország egész területén elszórtan elhelyezkedő 209 városi távfűtőközpont összes olyan üzemeltetője által 2005-ben eladott, üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek mennyiségét (a továbbiakban: kibocsátási egységek), amelyek részére kibocsátási egységek kerültek kiosztásra, másrészt közölje az ügyletek időpontját és a címzetteket (a továbbiakban együtt: ügyleti adatok). A ville de Lyon szerint ezek az adatok összehasonlítási szempontból hasznosak lettek volna számára a Lyon vonzáskörzetében lévő, La Duchère városi távfűtőközpontjára vonatkozó koncessziós szerződés újratárgyalásához.

30 A CDC 2006. március 6-i határozatával ezen adatok közlését a 2216/2004 rendelet 10. cikke, valamint e rendelet XVI. mellékletének 11. és 12. pontja alapján megtagadta. A ville de Lyon a Commission d'accès aux documents administratifs-hoz (a közigazgatási dokumentumokhoz való hozzáférés bizottsága, CADA) fordult, amely kedvező véleményt adott az említett ügyleti adatokra vonatkozó dokumentumok közlése tekintetében.

31 A CDC 2006. november 10-i határozatával azonban megerősítette a közlést megtagadó határozatát. A CDC szerint - amely a nemzeti jegyzék kezelője -a kért ügyleti adatok a központi tisztviselő hatáskörébe tartoznak, aki ezeket az internetre való feltöltéssel csak az ügyletek megvalósulásától számított öt év elteltével közölheti. Ezenkívül a 2003/4 irányelv rendelkezéseinek nem célja a kibocsátási egységek rendszerének keretében ezen ügyleti adatok közlésének szabályozása, amely rendszer vonatkozásában a különös szabályokat az uniós jogalkotó a 2003/87 irányelvben és a 2216/2004 rendeletben írta elő.

32 A ville de Lyon 2007. január 10-i keresetlevelével arra irányuló keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt, hogy ez utóbbi semmisítse meg a 2006. március 6-i és 2006. november 10-i, közlést megtagadó határozatokat, másrészt pedig kötelezze a CDC-t a kért ügyleti adatokra vonatkozó dokumentumok vele való közlésére.

33 Ilyen körülmények között a tribunal administratif de Paris úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatalra Bíróság elé:

"1) [A] [...] 2216/2004/EK rendelet XVI. mellékletének 12. pontjában meghatározott információk közlése vagy a közlés megtagadása a központi tisztviselő kizárólagos hatáskörébe tartozik, vagy erre a nemzeti jegyzék kezelőjének is van hatásköre?

2) [A]bban az esetben, ha ez a nemzeti jegyzék kezelőjének hatáskörébe tartozik, akkor ezeket az információkat a [...] 2003/4/EK irányelv 4. cikke értelmében vett, »a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információnak« kell-e tekinteni, amellyel szemben nem lehet »üzleti titok vagy üzemi titok« védelmére hivatkozni, vagy ezen információk közlésére a bizalmas kezelésre vonatkozó különös szabályokat kell alkalmazni?

3) [A]mennyiben a bizalmas kezelésre vonatkozó különös szabályok alkalmazandók, ezek az információk csak ötéves időszak leteltét követően közölhetők, vagy ez a határidő csak a kibocsátási egységek kiosztásának ötéves időszakát érinti a [...] 2003/87/EK irányelv értelmében?

4) [A]mennyiben ez az ötéves határidő alkalmazandó, a [...] 2216/2004 rendelet 10. cikke megengedi-e az attól való eltérést, és megtagadható-e az eltérés alkalmazása e cikk alapján olyan területi hatósággal szemben, amely ezen információkat azért kéri, mert a városi távfűtési közszolgáltatás nyújtásának átruházására vonatkozó megállapodásról kíván tárgyalni?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

A második kérdésről

34 Az elsőként vizsgálandó második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy a ville de Lyon által az alapügyben kért ügyleti adatokhoz hasonló adatok közlésére a 2003/4 irányelv 4. cikkében szereplő valamelyik kivétel vagy pedig a 2003/87 irányelv és az ezen irányelv alapján elfogadott 2216/2004 rendelet rendelkezései vonatkoznak-e.

35 Elöljáróban meg kell említeni, hogy az Unió az Aarhusi Egyezmény aláírásával azt vállalta, hogy az uniós jog alkalmazási körében főszabály szerint hozzáférést biztosít a hatóságok birtokában lévő környezeti információkhoz.

36 Az uniós jogalkotó a 2003/4 irányelv elfogadásával az Aarhusi Egyezményt egy annak biztosítására irányuló általános rendszer előírásával kívánta végrehajtani, hogy az Unió valamennyi tagállamában minden természetes és jogi személynek indokolási kötelezettség nélkül joga legyen a hatóságok birtokában lévő, illetve a hatóságok számára tárolt környezeti információkhoz jutni.

37 Az Unióban a 2003/87 irányelvvel létrehozott, a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének keretében meg kell állapítani, hogy ezen irányelv 17. cikke előírja többek között azt, hogy az üvegházhatást okozó gáz kibocsátására vonatkozó engedéllyel rendelkező létesítmények üzemeltetőinek kiosztott egységekkel kapcsolatos határozatokat, illetve a kibocsátásról szóló, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben előírt és az illetékes hatóság birtokában lévő jelentéseket a 2003/4 irányelvvel összhangban a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

38 Noha az uniós jogalkotó a 2003/87 irányelv keretébe így az ilyen információkhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó előírásokat illesztett be, meg kell említeni, hogy az említett jogalkotónak nem állt szándékában a 2003/4 irányelv előírásainak hatálya alá vonni a 2003/87 irányelv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi információ vagy adat közlését.

39 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a ville de Lyon által kért ügyleti adatok nem tartoznak a 2003/87 irányelv 17. cikkének hatálya alá, amely cikk a 2003/4 irányelvre való utalást tartalmaz. Ezek az adatok ugyanis a 2003/87 irányelv 19. cikke szerinti adatok, a jelen esetben a tagállamok által a vonatkozó nemzeti jegyzékekben vezetett, pontos elszámolás tárgyát képező, átruházott kvótákra vonatkozó adatok, amely nemzeti jegyzékek technikai jellemzőire és vezetésére, valamint az említett jegyzékekben szereplő információk közlésére és bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokat a 2216/2004 rendelet tartalmazza.

40 Amennyiben a 2003/87 irányelv 19. cikke nem tartalmaz az említett 17. cikkben szereplőhöz hasonló utalást a 2003/4 irányelvre, meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotónak nem állt szándékában az alapügyben szóban forgó ügyleti adatokhoz hasonló adatokra vonatkozó valamely kérelmet a 2003/4 irányelv általános rendelkezéseinek a hatálya alá vonni, hanem ezen adatokkal kapcsolatban éppen ellenkezőleg olyan különös rendszert vezetett be, amely kimerítő jelleggel szabályozza ezen adatok nyilvánossággal való közlését és azok bizalmas kezelését.

41 A második kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az alapügyben kért olyan ügyleti adatokhoz hasonló adatok közlése iránti kérelem, amelyek a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkoznak, kizárólag a 2003/87 irányelvben és a 2216/2004 rendeletben szereplő, a nyilvánossággal való közlésre és a bizalmas kezelésre vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik.

A harmadik és a negyedik kérdésről

42 Az együttesen vizsgálandó harmadik és negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében egyrészt azt szeretné megtudni, hogy az alapügyben kért ügyleti adatokhoz hasonló adatok közlése a 2216/2004 rendelet 9. és 10. cikkében előírt, a bizalmas kezelésre vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik-e. E bíróság másrészt azt kérdezi, hogy az egyes befejezett ügyletekre vonatkozó, e rendelet XVI. mellékletének 11. és 12. pontjában szereplő ügyleti adatok kiadására csak a szóban forgó ügylet befejeződésétől számított ötéves időszak elteltével kerülhet-e sor, vagy a 2003/87 irányelv értelmében vett, a kibocsátási egységek kiosztásának ötéves időszaka során megvalósult valamennyi ügyletre vonatkozó információk kiadásáról van-e szó, amelyre csak ezen ötéves időszak elteltével kerülhet sor.

43 Abban az esetben, ha e kiadásra csak a szóban forgó ügylet befejeződésétől számított ötéves időszak elteltével kerülhet sor, az említett bíróság azt szeretné megtudni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló koncessziós szerződés újratárgyalását lehet-e úgy tekinteni, mint amelynek célja a 2216/2004 rendelet, a 2003/87 irányelv vagy a nemzeti jogszabályok e rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében vett előírásainak végrehajtása, ami azt eredményezheti, hogy a kért ügyleti adatok közlését nem lehetne a bizalmas kezelésre való hivatkozással megtagadni.

44 Amint az a jelen ítélet 41. pontjában megállapításra került, a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkozó, a ville de Lyon által kért ügyleti adatokhoz hasonló adatok a 2003/87 irányelv és a 2216/2004 rendelet hatálya alá tartoznak.

45 E tekintetben a 2003/87 irányelv 19. cikkének (2) bekezdése előírja az ilyen információk nemzeti jegyzékekben való nyilvántartását, valamint hogy e jegyzékeket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és hogy külön számlákon nyilván kell tartani a különböző személyek részére kiosztott vagy átruházott egységeket. A Bizottság azonban - amint arra e cikk (3) bekezdése felhatalmazta - megalkotta az említett irányelv végrehajtásához szükséges, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004 rendeletet, amellyel ezen intézmény többek között kialakította az e rendszerben nyilvántartott adatokhoz való nyilvános hozzáférés és szükség esetén azok bizalmas kezelésének biztosítására irányuló szabályokat.

46 A 2216/2004 rendelet 9. cikkének értelmében a nemzeti jegyzékek kezelői - mint például Franciaországban a CDC - a weboldalukon, valamint a Bizottság által kijelölt központi tisztviselő a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalán keresztül átlátható és szervezett módon hozzáférhetővé teszik az említett rendelet XVI. mellékletében felsorolt adatokat az ugyanezen XVI. mellékletben megadott gyakorisággal és az ott megadott jelentésfogadók számára.

47 A 2216/2004 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a valamennyi kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben lévő összes adat, beleértve a megvalósult ügyletekre vonatkozó adatokat, bizalmasan kezelendő minden olyan felhasználás szempontjából, amely kívül esik az e rendelet, a 2003/87 irányelv vagy a nemzeti jogszabályok előírásainak végrehajtásán. Ezenkívül ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint tilos ezeket az adatokat az adott számlabirtokos előzetes hozzájárulása nélkül az említett jegyzékek működtetésével és vezetésével kapcsolatos céloktól eltérő célokra felhasználni.

48 Ezenkívül meg kell említeni egyrészt, hogy a koncessziós szerződésnek a ville de Lyonhoz hasonló közjogi intézmény általi újratárgyalása főszabály szerint nem minősül a 2216/2004 rendelet, a 2003/87 irányelv vagy a nemzeti jogszabályok előírásainak végrehajtására irányuló tevékenységnek.

49 Másrészt nem vitatott, hogy a ville de Lyon nem számlabirtokos, és hogy következésképpen a 2216/2004 rendelet XVI. melléklete 13. és 14. pontjában meghatározott feltételek mellett nem férhet hozzá a nemzeti jegyzék nem nyilvános területén az alapügyben szóban forgó városi távhőszolgáltatók esetleges kérésére megjeleníthető információkhoz.

50 Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgó körülmények között, de legalábbis az érintett számlabirtokosoknak a 2216/2004 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt, ahhoz való előzetes hozzájárulásának hiányában, hogy a rájuk vonatkozó információkat a jegyzékek működtetésétől és vezetésétől eltérő célokra lehessen felhasználni, az alapügyben kért ügyleti adatokhoz hasonló információkat főszabály szerint továbbra is bizalmasan kell kezelni, így a ville de Lyon kizárólag a nagy nyilvánosság vonatkozásában meghatározott feltételek mellett férhet hozzá a kibocsátási egységekre vonatkozó ügyleti információkhoz, azaz a 2216/2004 rendelet XV. melléklete 5. és 6. pontjának megfelelően csak a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területéhez és a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék weboldalának nyilvános területéhez férhet hozzá szabadon, amelyek e jegyzőkönyv és e jegyzék adatbázisától elkülönülnek.

51 A kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran töltik fel az alapügyben kért információkhoz hasonló információkat a jegyzékek nyilvános területére, azt a kérdést teszi fel, hogy ennek gyakoriságát hozzá lehet-e igazítani a nemzeti kiosztási tervekkel lefedett időszakokhoz, azaz az alapügyben a 2005. január 1-jétől 2007. december 31-ig és a 2008. január 1-jétől 2012. december 31-ig tartó időszakhoz, ami azt jelentené, hogy a nemzeti kiosztási tervvel kiosztott kibocsátási egységek tekintetében megvalósult ügyletekre vonatkozó információk ezen időszakok elteltével - azaz az első esetben 2008-ban, a második esetben pedig 2013-ban - a nyilvánosság számára azonnal hozzáférhetőek lennének.

52 E tekintetben elegendő azt megállapítani, hogy a 2216/2004 rendelet XVI. mellékletének 11. és 12. pontja nem ad lehetőséget ilyen hozzáigazításra. Az említett pontokból és különösen a 12. pont c)-e) és g) alpontjából ugyanis kifejezetten az tűnik ki, hogy a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkozó, az alapügyben kért adatokhoz hasonló adatokat a központi tisztviselő tölti fel a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területére, mégpedig az érintett ügyletek befejeződésének (X) évétől számított ötödik (X + 5) év január 15-étől.

53 A harmadik és a negyedik kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az alapügyben valamely önkormányzat által koncessziós szerződés újratárgyalásának szándékával kért ügyleti adatokhoz hasonló adatok a 2216/2004 rendelet értelmében vett bizalmasan kezelendő adatoknak minősülnek, és hogy e rendeletnek a XVI. melléklete 11. és 12. pontjával összefüggésben értelmezett 9. és 10. cikke értelmében a nagy nyilvánosság az ilyen adatokhoz az érintett számlabirtokosok előzetes hozzájárulásának hiányában csak a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területén férhet hozzá, mégpedig a kibocsátási egységek átruházására vonatkozó ügyletek befejeződésének (X) évétől számított ötödik (X + 5) év január 15-étől.

Az első kérdésről

54 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a nemzeti jegyzék kezelője, aki az alapügyben kért adatokhoz hasonló adatokat kezeli, és amely adatok közlése a központi tisztviselő hatáskörébe tartozik, hozzá intézett kérés esetén maga is megtagadhatja-e az ilyen adatok közlését.

55 Amint az a jelen ítélet 52. pontjában megállapításra került, a 2216/2004 rendeletben meghatározott rendszer keretében és különösen e rendelet XVI. mellékletének 11. és 12. pontjában kifejezetten az az előírás, hogy a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkozó adatokat a nagy nyilvánossággal úgy közlik, hogy feltöltik a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területére, és hogy e tekintetben e közlés elvégzésére kizárólag a központi tisztviselő rendelkezik hatáskörrel.

56 Erre a feltöltésre a kibocsátási egységek átruházására vonatkozó ügyletek befejeződésének (X) évétől számított ötödik (X + 5) év január 15-étől kerül sor, amely időponttól az ügyleti adatok már nem tartoznak az uniós jogalkotó által létrehozott bizalmas kezelés rendszere alá.

57 Következésképpen ha a nemzeti jegyzék kezelőjéhez intézett kérés a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla - az e kezelő szerinti nemzeti területen letelepedett - birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkozó adatok közlésére vonatkozik, akkor ez a kezelő az érintett számlabirtokosok előzetes hozzájárulásának hiányában mindaddig köteles az ilyen információk bizalmas kezelését biztosítani, amíg azokat a központi tisztviselő jogszerűen nem közölheti a nagy nyilvánossággal. Ebben az esetben magának a nemzeti jegyzék kezelőjének feladata a közlés iránt ily módon hozzá intézett kérés megtagadása.

58 Ezzel szemben, ha a központi tisztviselő a 2216/2004 rendelet XVI. melléklete 11. és 12. pontjának megfelelően már feltöltötte ezeket az információkat a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területére, akkor a nemzeti jegyzék kezelője közölheti a kérelmezővel az ilyen információkat, vagy megadhatja neki azt a weboldalt, ahol ezek az információk jogszerűen elérhetők.

59 Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy noha a 2216/2004 rendelet végrehajtása érdekében kizárólag a központi tisztviselő rendelkezik hatáskörrel az e rendelet XVI. mellékletének 12. pontjában említett adatok nagy nyilvánossággal való közlésére, magának a nemzeti jegyzék kezelőjének feladata, hogy az ilyen ügyleti adatok közlése iránt hozzá intézett kérést megtagadja, mivel az érintett számlabirtokosok előzetes hozzájárulásának hiányában e kezelő mindaddig köteles az ilyen adatok bizalmas kezelését biztosítani, amíg azokat a központi tisztviselő jogszerűen nem közölheti a nagy nyilvánossággal.

A költségekről

60 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) Az alapügyben kért olyan ügyleti adatokhoz hasonló adatok közlése iránti kérelem, amelyek a kibocsátási egységek átruházásával kapcsolatban az átruházó és a megszerző számla birtokosának nevére, az ezen ügyletekben érintett kibocsátási, illetve kiotói egységekre, valamint az említett ügyletek dátumára és időpontjára vonatkoznak, kizárólag a 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanács irányelvben, valamint a 2003/87 irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendeletben szereplő, a nyilvánossággal való közlésre és a bizalmas kezelésre vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik.

2) Az alapügyben valamely önkormányzat által koncessziós szerződés újratárgyalásának szándékával kért ügyleti adatokhoz hasonló adatok a 2216/2004 rendelet értelmében vett bizalmasan kezelendő adatoknak minősülnek, és e rendeletnek a XVI. melléklete 11. és 12. pontjával összefüggésben értelmezett 9. és 10. cikke értelmében a nagy nyilvánosság az ilyen adatokhoz az érintett számlabirtokosok előzetes hozzájárulásának hiányában csak a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv weboldalának nyilvános területén férhet hozzá, mégpedig a kibocsátási egységek átruházására vonatkozó ügyletek befejeződésének (X) évétől számított ötödik (X + 5) év január 15-étől.

3) Noha a 2216/2004 rendelet végrehajtása érdekében kizárólag a központi tisztviselő rendelkezik hatáskörrel az e rendelet XVI. mellékletének 12. pontjában említett adatok nagy nyilvánossággal való közlésére, magának a nemzeti jegyzék kezelőjének feladata, hogy az ilyen ügyleti adatok közlése iránt hozzá intézett kérést megtagadja, mivel az érintett számlabirtokosok előzetes hozzájárulásának hiányában e kezelő mindaddig köteles az ilyen adatok bizalmas kezelését biztosítani, amíg azokat a központi tisztviselő jogszerűen nem közölheti a nagy nyilvánossággal.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62009CJ0524 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62009CJ0524&locale=hu