BH 2011.4.118 A korábbi községi közös tanács székhelyének képviselőtestülete önkényesen nem válhat ki a körjegyzőségből - A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmánybíróságnak az alkotmányossági vizsgálat során kialakított jogszabály-értelmezését nem vizsgálhatja felül, és nem állapíthatja meg, hogy a jogszabály - az AB határozata ellenére - alkotmányellenes [1990. évi LXV. tv. 104. §].

Pertörténet:

Miskolci Törvényszék K.22265/2008/11., Kúria Kfv.38019/2010/2. (*BH 2011.4.118*)

***********

Az egykori tanácsrendszerben a községi közös tanács székhelyeként működő S. község (alperes) képviselő-testülete egyhangú szavazással meghozott 8/2008. (III. 4.) számú határozatában úgy döntött, hogy 2009. január 1. napjával kiválik a Sa.-vel (beavatkozó) közösen fenntartott, 1990-ben létrehozott, ezt követően folyamatosan működő körjegyzőségből.

A beavatkozói község polgármestere 2008. március 18. napján írásban a felpereshez fordult, és a körjegyzőség megszüntetésével kapcsolatos döntés miatt tájékoztatást kért, hogy a település lélekszáma alapján milyen lehetőségei vannak, mivel önállóan jegyzőséget fenntartani nem tud. Előadta, hogy alperes község lakossága 2230 fő, beavatkozó község lakossága pedig 462 fő.

A felperes 2008. április 11. napján arról tájékoztatta a beavatkozói község polgármesterét, hogy a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 104. § (3) bekezdése alapján S. Önkormányzatának Képviselő-testülete egyoldalú döntésével nem válhat ki a körjegyzőségből.

Az alperesi önkormányzat képviselő-testülete 2008. április 21. napján tartott ülésén megtárgyalta a beavatkozó által vázolt lehetőségeket, majd egyhangú szavazattal akként döntött, hogy a 2008. március 4. napján hozott döntését a körjegyzőség megszüntetéséről fenntartja. Egyidejűleg a 21/2008. (IV. 21.) számú határozatával felhatalmazta a polgármestert a jegyzői állás meghirdetésére.

A felperes 2008. június 13. napján kelt törvényességi észrevételében arról tájékoztatta az alperesi polgármestert, illetőleg a testületet, hogy a körjegyzőséggel kapcsolatos 8/2008. (III. 4.) számú határozata törvénysértő.

A felperes az Ötv. 104. § (3) bekezdésére hivatkozott, mely szerint a közös tanács székhelyének képviselő-testülete nem tagadhatja meg, hogy a település körjegyzőség székhelye legyen.

A felperes szerint az Ötv. e rendelkezése korlátozza a képviselő-testület szabad társulási jogát, valamint a szervezet önálló kialakításához való jogát, de ilyen korlátozást az Alkotmány 44/C. §-a értelmében az Ötv. jogszerűen megállapíthat.

A törvényességi észrevétel nyomán az alperes képviselő-testülete 2008. június 24. napján meghozott határozatában a körjegyzőség megszüntetésével kapcsolatos döntését, valamint a jegyzői munkakör meghirdetésével összefüggő határozatát fenntartotta, és a törvénysértés megszüntetésére irányuló felperesi javaslatot nem fogadta el.

A felperes közvetlenül a bíróságnál előterjesztett keresetlevelében az alperes 8/2008. (III. 4.) és 21/2008. (IV. 21.) számú határozatának felülvizsgálatát kérte.

A felperes álláspontja szerint az Ötv. körjegyzőség megszüntetésével kapcsolatos rendelkezései, így különösen a 39. § (3) bekezdése a székhelytelepülés tekintetében önmagában nem alkalmazhatók, azokat a 104. § (3) bekezdésével együtt kell értelmezni.

A felperes keresetében hivatkozott a 3/2003. (II. 7.) AB határozatra is, amely a körjegyzőséghez tartozó község kijelölésére vonatkozó hatáskört érinti. Ezen döntés szerint az Ötv. 105. §-a nem átmeneti szabályozás, mivel az tartalmában a 104. §-ra épült.

A megyei bíróság az alperes 8/2008. (III. 4.) és 21/2008. (IV. 21.) számú határozatait hatályon kívül helyezte.

A jogerős ítélet indokolása rámutatott, hogy a körjegyzőség fenntartására, illetőleg az abból való kiválásra az Ötv. 39. §-a, valamint a 104. § (3) bekezdése tartalmaz szabályokat. A megyei bíróság - felperesével egyező - álláspontja szintén az volt, hogy az Ötv. 104. § (3) bekezdése nem értékelhető átmeneti rendelkezésnek, az abban megfogalmazott szabály jelenleg is irányadó a körjegyzőség fenntartására, illetőleg az abból való kilépésre.

A megyei bíróság szerint a felperes helytállóan hivatkozott továbbá az 885/B/1995. AB határozatra és annak indokolására. Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében az Ötv. 104. § (3) bekezdése alkotmányosságának vizsgálatát végezte el és az alkotmányellenesség megállapítására, valamint a megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította, kiemelve, hogy ez a rendelkezés nem átmeneti szabály, mivel az Ötv. átfogó módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény a szabályt továbbra is fenntartotta.

Az Alkotmánybíróság maga is megállapította, hogy az Ötv. e rendelkezése kétségkívül korlátozza a képviselő-testület alapvető hatásköri jogai között szereplő szabad társulás jogát, valamint a szervezet önálló alakításához való jogot, de rögzítette, hogy ilyen korlátozást az Alkotmány 44/C. §-a értelmében a kétharmados szavazataránnyal elfogadott Ötv. megállapíthatott.

A perbeli esetben - a jogerős ítélet szerint - annak is jelentősége volt, hogy a beavatkozói község lélekszáma alapján nem képes önállóan megszervezni a helyi hatósági feladatok ellátását, így nincs lehetősége önálló jegyző kinevezése mellett hivatalt fenntartani, de ez a körülmény nem vezethet a székhely - tehát az alperesi település - hátrányához, hiszen a körjegyzőség működéséhez mindkét településnek arányosan kell hozzájárulni.

A bíróság utalt arra is, hogy a perben alkalmazott jogi szabályozás a körjegyzőségből való kiválással összefüggésben nem tekinthető egyértelműnek, és állandó vitára adhat okot, elsősorban az Ötv. 104. § (3) bekezdés elhelyezése és megszövegezése kapcsán, mert a törvény egy két évtizede megszűnt állapotra (közös községi tanács) utalva szabályoz. A probléma megnyugtató megoldása azonban a megyei bíróság szerint kizárólag a jogalkotás eszközeivel lehetséges, míg a perben az alperes körjegyzőségből való kiválást kimondó döntésének törvényességi felülvizsgálatát kellett elvégezni.

Ezt olyan önálló döntésnek tekintette, melynek törvényessége nem függött attól, hogy az ügyben a beavatkozói önkormányzat milyen nyilatkozatokat tett, hiszen a perbeli esetben a körjegyzőségből való kiválást nem közösen kezdeményezték az abban résztvevő települések.

Ezért az eljárt bíróság megállapította, hogy az alperes határozatai az Ötv. 104. § (3) bekezdésébe ütköznek, az alperesnek nem volt törvényes lehetősége a körjegyzőségből egyoldalúan kiválni. Mivel a körjegyzőség megszüntetése jogszabályba ütközött, így az alperes azon döntése is értelemszerűen jogsértő volt, melyben az önálló jegyzői állás meghirdetéséről rendelkezett.

A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító új határozat meghozatalát kérte.

Álláspontja szerint a felperes keresetének helyt adó, és ezzel a S. székhelyű körjegyzőségből való kiválási szándékot rögzítő - és azzal kapcsolatosan az önálló jegyzői álláshelyet pályázatra meghirdető - alperesi közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyező jogerős ítélet az Ötv. 104. § (3) bekezdésével összefüggésben törvénysértő.