BH 2015.9.245 Nem érinti a vád törvényességét, ha az ügyész a sértett személyét - téves jogi értékeléssel - tévesen jelöli meg, egyebekben azonban a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyét, valamint e személy büntetőtörvénybe ütköző cselekményét pontosan megjelölve emel vádat [Be. 2. § (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék B.1157/2010/52., Szegedi Ítélőtábla Bf.307/2012/11., Kúria Bfv.814/2014/9. (EH 2015.04.B13), Kúria Bfv.814/2015. (*BH 2015.9.245*)

***********

[1]A törvényszék ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérletében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 319. § (1) bek., (3) bek. b) pont]. Ezért őt egyévi - végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, háromszázezer forint pénzmellékbüntetésre, valamint az ügyvédi foglalkozástól háromévi eltiltásra ítélte.

[2]A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2012. október 3. napján jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a II. r. terhelt cselekményét a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntette kísérletének minősítette, melyet bűnsegédként követett el. Az ügyvédi foglalkozástól eltiltás tartamát egy évre enyhítette, és mellőzte a pénzmellékbüntetésre vonatkozó rendelkezéseket. Pontosította az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét, egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3]A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. r. terhelt és védői terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjában írt okból, amelyben arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el. Álláspontjuk szerint mind a vád, mind az ítélet sértettnek az önkormányzatot tartotta. A másodfokú bíróság azonban megállapította, hogy a bűncselekmény sértettje a gazdasági társaság volt. Erre figyelemmel az eljárt bíróságok korlátozták a váddal szembeni védekezés lehetőségét, míg a másodfokú eljárásban az ügyész - annak ellenére, hogy erre törvényes lehetősége nem volt - teljes mértékben megváltoztatta a vádat, ezáltal nem vádmódosítás, hanem "vádcsere" történt. Ily módon a másodfokú bíróság is törvényes vád hiányában járt el.

[4]Mindemellett kifejtették, hogy a II. r. terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, ezért bűncselekmény hiányában kérték felmentő határozat meghozatalát.

[5]Álláspontjuk szerint elmaradt annak megállapítása, hogy a bűnsegéd II. r. terheltre konkrétan milyen vagyonkezelési szabályok vonatkoztak. Vitatták a vagyoni hátrány mértékére vonatkozó ítéleti ténymegállapítást. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság tévedett, amikor a vagyoni hátrány mértékét a kikötött teljes vételárral egyezőnek tekintette, mert a megszerezni kívánt ingatlan forgalomképes, és értékkel bíró volt, amely becslés szerint is legalább 30 millió forintot meghaladó értékkel bírt.

[6]A nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára is kiterjesztették, mivel az eljárt bíróságok a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Hivatkoztak önkéntes elállásra, illetőleg az önkéntes eredményelhárításra is. Tévesnek tartották azt az ítéleti ténymegállapítást, miszerint elsődlegesen nem a terheltek magatartása szakította meg azt az okfolyamatot, amely egy esetleges bűncselekmény befejezéséhez vezetett volna. Sérelmezték, hogy a bíróságok pedig nem értékelték a II. r. terheltnek a szerződés felbontásában való közreműködését.

[7]A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és indítványozta, hogy a Kúria - tanácsülésen eljárva - a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

[8]Kifejtette, hogy az I. r. terhelt a Zrt. számára értéktelen ingatlan megszerzésével 75,6 millió forint összegű vagyoni hátrányt kívánt okozni, melyhez a II. r. terhelt szándékosan segítséget nyújtott. Az a körülmény pedig, hogy az eljárt bíróságok a vádtól eltérően határozták meg az ügy sértettjét, és ehhez képest a vagyonkezelési szabály megszegését eltérő jogi következtetésként, és nem a vádelv sérelmeként értékelték. A II. r. terhelt az I. r. terhelt vagyonkezelői kötelezettségének megszegését felismerve szándékosan nyújtott segítséget, amikor a Zrt. képviseletében ügyvédként eljárva adásvételi szerződést készített. Tekintettel arra, hogy a megszerezni kívánt ingatlan nem volt alkalmas telephely létesítésére, törvényes a vagyoni hátrány összegének meghatározása is.

[9]A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján pedig a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg azt, hogy az eredmény önkéntes elhárítása az irányadó tényállásra figyelemmel nem jöhet szóba. A szerződés felbontásának kezdeményezésére nem belső indíték, hanem a Zrt. képviselő-testülete által soron kívül elrendelt pénzügyi, gazdasági ellenőrzés vezetett. Ily módon külső ok indította a terhelteket a szerződéstől való elállásra, ezért továbbra is a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[10]A Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okok alapján bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt és az indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre is.

[11]A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[12]A Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, és az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárás megszüntetéséről kell rendelkezni, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.

[13]A Be. 2. § (1) bekezdése alapján a bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. A felhívott törvényhely (2) bekezdése szerint a vád akkor minősül törvényesnek, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A fenti törvényhely helyes értelmezéséről az 1. számú BK vélemény ad iránymutatást. Eszerint a törvényes vád minimális tartalmi követelménye, hogy meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Ha ezek nem teljesülnek, a bírósági eljárás nem indulhat meg, illetve nem folytatható.

[14]A vád tárgyává tett cselekmény körülírása pedig akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét, idejét stb. Nem jelenti ugyanakkor a vádelv sérelmét, ha a bíróság ügydöntő határozatában megállapított tényállás ugyan nem fedi teljesen a vádiratban leírt tényeket, de a bűncselekmény törvényi tényállásának lényeges elemét alkotó tények tekintetében annak megfelel, ezért a tettazonosság keretein belül marad.