BH 2019.8.221 I. A perújítási indítvány alapjául szolgáló új bizonyítékot az indítványozónak kell rendelkezésre bocsátania vagy legalább megjelölnie. Nem tekinthető új bizonyítéknak az olyan nyilatkozat benyújtása, amelyben az alapügyben kihallgatott tanú azt állítja, hogy a terhelt terhére hamisan vallott, vallomását fel is használták, de a hamis tanúzás tényét bíróság jogerős ügydöntő határozata nem állapította meg [Be. 637. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont].

II. A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítélt által írt levél továbbításáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb a második munkanapon a büntetés-végrehajtási intézet kötelessége gondoskodni, ha a büntetés-végrehajtási intézet ezzel késlekedik, úgy a késedelem az elítélt terhére nem róható. Ezért joghatályos a fogvatartott fellebbezése, ha azt a támadott határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül keltezve postázásra átadja a büntetés-végrehajtási intézetnek, s nincs adat arra, hogy a terhelt késlekedése miatt került sor 8 napon túl a tényleges postára adásra [Be. 579. § (2) bek., 582. § (3) bek.; 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) 174. § (2) bek.].

[1] A törvényszék a 2017. január 24. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli szexuális erőszak bűntettében [Btk. 197. § (1) bek., (2) bek., (4) bek. a) pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett szexuális kényszerítés bűntettében [Btk. 196. § (1) bek., (3) bek.].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható, valamint kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2017. május 9. napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett szexuális kényszerítés bűntettét 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - szexuális erőszak bűntettének [Btk. 197. § (1) bek. b) pont II. ford., (3) bek. a) és b) pont, (4) bek. b) pont] minősítette és korrigálta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[4] A jogerős ítélet ellen a terhelt perújítási indítványt terjesztett elő a büntetőeljárástól szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján. Új bizonyítékként két okiratra hivatkozott.

[5] Sz. Sz. 2018. augusztus 27-én kelt és közjegyző előtt aláírt nyilatkozata szerint anyjuk vette rá, hogy Sz. A. és ő segítsenek a sértetten, ha kell, hazudjanak. Utóbb azonban kiderült, hogy mindez hazugságon alapul. Az egész ügyet "anyámék csak a pénz miatt indították el", amiből nekik is pénzt ígértek. A nyomozó kétszer nem engedte a vallomásának visszavonását, az csak a terhelttel történt szembesítésen sikerült. Sz. A. 2017 nyarán neki elmondta, hogy ő is hazudott a vallomásában. Azt a nyomozás során nem tudta visszavonni, csak a bíróság előtt sikerült, de nem vették figyelembe. Sz. A. ígérte, ám a párja nem engedte, hogy ő is nyilatkozzon a közjegyző előtt.

[6] Sz. P. sértett ügyvédje a 2018. szeptember 12-én kelt, a terheltnek címzett és a sértett által is aláírt levelében 15 000 000 forint sérelemdíj megfizetésére hívta fel a terheltet azzal, hogy ha tizenöt napon belül nem fizet, 25 000 000 forint megfizetésére pert indít.

[7] A terhelt perújítási indítványát az ítélőtábla - eltérő személyi összetételű tanácsa - a 2019. február 11. napján tartott tanácsülésen meghozott számú végzésével elutasította.

[8] Az elutasító végzés indokai szerint a perújítási indítvány nem alapos.

[9] Sz. Sz. nyilatkozata tartalmilag nem új bizonyíték, mert az lényegében a terhelt alapügyben előadott védekezésével egyezik, márpedig az értékelésre került. Ugyanakkor nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lenni, amelynek alapján megnyílhat egy olyan eltérő tényállás megállapításának lehetősége, amely valószínűsíti, hogy a büntetőjogi főkérdésekben az alapügyben hozott ítéletet lényegesen meg kell változtatni (BH 2011.305., 2015.123.).

[10] Sz. P. sértett és ügyvédje kártérítésre vonatkozó felszólító levele irreleváns új bizonyíték, s ezáltal kívül esik a bizonyítandó tények körén. A konkrét ügyben alkalmazandó büntetőjogi és büntetőeljárási szabályok szempontjából nincs jelentősége, így - mivel az ügy jogi megítélésére sem lehet lényeges kihatással - perújítási okként nem fogadható el (EBH 2009.1937.).

[11] A fogvatartott terhelt - a kézbesítési íven 2019. március 12-én átvett - elutasító végzés ellen a 2019. március 14-én kelt és 2019. március 21-én postára adott beadványában fellebbezett a perújítási indítvány elutasítása miatt, a perújítás elrendelése és felmentése érdekében.

[12] A terhelt fellebbezése szerint mindkét okirat új bizonyíték. Az alapügyben nem álltak rendelkezésre, és egyaránt azt bizonyítják, hogy a sértetteknek - szemben az alapügybeli ez irányú tagadásukkal - pénz kicsikarása volt a céljuk.

[13] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezését joghatályosnak, de alaptalannak találta.

[14] Az alapügyben tanúként többször kihallgatott Sz. Sz. vallomását a bíróságok értékelték, ami kiterjedt arra is, hogy addigi, a terheltet terhelő vallomását már a nyomozás során visszavonta. Amikor a korábbi vallomását visszavonta, már akkor elmondta, hogy a sértett hazudós. Az édesanyjukkal együtt a pénzre hajtottak, és ráerőltették, hogy mindenképpen tegyen vallomást, akkor is, ha hazudnia kell.

[15] A perújítás szempontjából nem minősülnek újnak azok a bizonyítékok, amelyeket a bíróság a tárgyaláson a tényállás megállapításánál felhasznált és értékelt. Az alapügyben kihallgatott, és a perújítási indítványban újból hivatkozott tanúnak az eljárás során már értékelt vallomása nem új bizonyíték. Az erre alapított perújítási indítvány lényegében az alapügyben eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadja (Kúria Bkf.I.920/2012/2.). Új bizonyíték az alapügyben kihallgatott tanúra más, új ténnyel kapcsolatban történő hivatkozás lehet. Jelen ügyben azonban nem erről van szó. Sz. Sz. ugyanis - bár részben eltérő tartalommal, de - ugyanarra a tényre nyilatkozott, amelyre vonatkozóan a nyomozó hatóság és az elsőfokú bíróság részletesen kihallgatta.

[16] A kifejtettek alapján Sz. Sz. közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatának tartalma nem új bizonyíték, így nem alkalmas a perújítással kívánt joghatás kiváltására.

[17] Ugyancsak helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy a kártérítésre irányuló ügyvédi felszólító levél a perújítás szempontjából irreleváns tényre vonatkozó új bizonyíték, amely kívül esik a bizonyítandó tények körén, így a perújítás alapjául nem szolgálhat.

[18] A perújítási indítvány, valamint az ahhoz csatolt nyilatkozat tartalma szerint az alapügyben eljárt bíróságok a tényállást a sértettek hamis tanúvallomására alapították. Erre figyelemmel azt is vizsgálni kell, hogy - noha a terhelt erre a perújítási okra csak áttételesen hivatkozott - a Be. 637. § (1) bekezdés d) pontjában írt perújítási ok megállapítható-e. A Be. 637. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján szükséges jogerős ügydöntő határozatra a terhelt nem hivatkozott, ily módon a perújítás ez okból sem rendelhető el (BH 2013.63.).