A Debreceni Ítélőtábla Gf.30311/2009/6. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 97. §, 108. §, 112. §, 114. §, 137. §, 171. §, 172. §, 173. §, 219. §, 295. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. §, 79. §, 80. §, 107. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 80. §, 1992. évi LXXII. törvény (Tt.) 26. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, 2003. évi C. törvény (Eht.) 94. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 76. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék G.40156/2008/19., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30311/2009/6.* (ÍH 2010.26), Kúria Pfv.20339/2010/3.

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.II.30.311/2009/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Jánosi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jánosi Marianna ügyvéd, Miskolc, Kazinczy utca 16. szám) által képviseltfelperes neve (címe) felperesnek a dr. Imre György ügyvéd (Nyíregyháza, Széchenyi utca 2. szám) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 7.G.15-08-040.156/19. számú ítélete ellen az alperes által 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 50 000 (Ötvenezer) forint általános forgalmi adót tartalmazó 279 800 (Kettőszázhetvenkilencezer-nyolcszáz) forintra leszállítja.

A felperes szükségtelenül rótt le 585 800 (Ötszáznyolcvanötezer-nyolcszáz) forint kereseti illetéket, amelyet visszaigényelhet.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 25 000 (Huszonötezer) forint általános forgalmi adót tartalmazó 125 000 (Egyszázhuszonötezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az alperes tulajdonában áll a k-i 5. helyrajzi szám alatt nyilvántartott "kivett, községháza" megnevezésű 2471 négyzetméter területű, K, ... utca 11. szám alatti ingatlan. A tulajdonjogot az alperes az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 107. §-ának (2) bekezdése alapján szerezte meg.

Az 1990-es évek elején került sor az ország észak-keleti részében mintegy 21 települést, köztük Kt is érintően a telefonhálózat fejlesztésére.

A felperes, akkori nevén még ... Rt. Debreceni Igazgatósága 1992. április 9-én az alperes polgármesteri hivatalának megküldött levelében kérte, hogy az 1992. április 8-án történt megbeszélésnek megfelelően az ... utca 11. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlanon (a polgármesteri hivatal udvarán), a tervek szerinti antenna-torony, illetve híradástechnikai konténer telepítéséhez az elvi építési engedélyt, valamint a terület igénybevételéhez előzetes hozzájárulását adja meg.

Az alperes polgármesteri hivatala a 83-2/1992. számú határozatában elvi építési engedélyt, és egyidejűleg területfelhasználási engedélyt is adott a jelzett területen a tervek szerinti építmények elhelyezésére. A határozat kitért arra is, hogy a 15 x 15 méteres terület feletti tulajdonjogot a beruházónak a ... Földhivatalnál rendeznie kell.

A Debreceni Posta és Távközlési Felügyelet 1993. október 20-án összevont építési engedélyt adott, többek között K községet is érintően, a távbeszélő hálózat gázvezetékkel közös árkos kivitelezésére, amelyre a települések ekkor már terület felhasználási engedéllyel is rendelkeztek. Ennek kivitelezését a települések által közösen létrehozott gazdasági társaság végezte el.

1995. február 3-án a felperes mint használatba vevő és az alperes polgármestere mint a használatba adó törvényes képviselője között megállapodás jött létre, amelyben az alperes a perbeli ingatlan területéből mintegy 100 négyzetméter nagyságú területű ingatlanra távközlési építmény elhelyezése céljából földhasználati jogot biztosított a felperes debreceni igazgatósága részére. Kijelentette, hogy az ingatlanhasználatért az önkormányzat ellenértéket nem számít fel, illetve, hogy a földhasználat a felépült épület mindenkori tulajdonosát illeti meg. Ahhoz is hozzájárult, hogy az építményt a felperes az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse, az annak megközelítéséhez szükséges földhasználati joggal együtt.

1995. novemberében az előbbivel tartalmában megegyező újabb megállapodás jött létre a felek között, azonban ezt az alperes részéről a polgármester helyett a K községet és N ot magában foglaló körjegyzőség jegyzője, TJ írta alá.

N körjegyzősége 1998. július 31-én adott használatbavételi engedélyt a felperes részére a perbeli ingatlanon megvalósult RLL bázisállomány (TR/50) típusú 50 méter magas acélszerkezetű toronyra, illetve konténerre, utalva arra, hogy a felperes a létesítményt a kiadott engedélyeknek megfelelően építtette meg.

A felperes az építményeket a használatba vétel óta eltelt időben folyamatosan használta, jelenleg is használja, az építményekhez a bejárást az alperes mindenkor biztosította. A felperes azonban a jelen per megindításáig nem kérte az osztott tulajdon és a földhasználati jog ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését.

Az alperes képviselő-testülete 4/1993. (VIII. 31.) Kt. szám alatt alkotott rendeletet a községi önkormányzati tulajdon szabályozásáról, amelynek 1. számú melléklete szerint a perbeli ingatlan az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozik.

A felperes módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlanon található 35 négyzetméter alapterületű torony, valamint az ahhoz kapcsolódó 2 x 15 négyzetméter alapterületű műszaki épület mint önálló ingatlanok a Ptk. 97. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a felperes tulajdonában állnak, amihez kapcsolódóan a felperest a megbízása alapján az ... Kft. által készített és a ... Körzeti Földhivatal által záradékolt változási vázrajzban feltüntetett nyomvonalon földhasználati jog illeti meg. Kérte az alperest annak tűrésére kötelezni, hogy a felperest megillető tulajdonjogot, illetve földhasználati jogot az ingatlan-nyilvántartásban a körzeti földhivatal átvezesse. Keresete jogcímeként elsődlegesen a Ptk. 295. §-át, másodlagosan a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdését jelölte meg. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Az alperes kétségbe vonta az 1995-ös okiratok hitelességét, utalva arra is, hogy a jegyző által aláírt megállapodás képviseleti jog hiányában nyilvánvalóan érvénytelen, emellett nincs ésszerű magyarázata annak, hogy a felek az ugyanazon jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan egymástól eltérő időpontban két megállapodást kötöttek. Hivatkozott arra, hogy a felperes a felépítményekre vonatkozóan építési engedélyt nem tudott becsatolni. Nem vitatta, hogy az építményeket a felperes létesítette, álláspontja szerint azonban a felperes által előterjesztett jogcímen a felperest tulajdonjog nem illeti meg. Emellett a Ptk. 137. §-ának (2) és 138. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes a földhasználat fejében megfelelő ellentételezésre tarthat igényt. Állította, hogy a polgármester által aláírt megállapodás semmis. E körben utalt egyfelől a Ptk. 200. §-ára, illetve a 173. §-ának d) pontjára, valamint az Ötv. 79. és 80. §-aira, amelyekből következően az önkormányzati törzsvagyonba tartozó perbeli ingatlant a forgalomképtelen jellegére tekintettel megterhelni nem lehetett volna. Semmis továbbá a megállapodás az okból is, hogy az Ötv. 80. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a perbeli megállapodást azonban a polgármester képviselő-testületi döntés nélkül írta alá.