25/2000. (VII. 6.) AB határozat
a 6/2000. (II. 29.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és az azon szereplő konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. § (1) bekezdése alapján benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot:
Az Alkotmánybíróság országos népszavazás kezdeményezése ügyében az Országos Választási Bizottság 6/2000. (II. 29.) számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség országos népszavazás kezdeményezéséhez 2000. február 2-án aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérte az Országos Választási Bizottságtól (a továbbiakban: OVB). Az íven a következő kérdés szerepelt: "Támogatja-e, hogy törvény mondja ki: a Magyar Köztársaság területén nukleáris fegyvereket telepíteni nem lehet?"
Az OVB az aláírásgyűjtő ív és a konkrét kérdés hitelesítését a 6/2000. (II. 29.) számú határozatával megtagadta. A határozat indoklása a következőket tartalmazza:
"Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésre - annak szerkesztésmódja miatt - nem lehet egyértelműen válaszolni, ezért nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében a kérdéssel szemben támasztott követelménynek.
A népszavazásra bocsátandó kérdéssel kapcsolatban az OVB megállapította, hogy az 1999. évi I. törvényben kihirdetett Észak-atlanti Szerződés 3., 5. és 9. cikkelye alapján a Magyar Köztársaságot az a nemzetközi jogi kötelezettség terheli, hogy végrehajtja a NATO szervei által hozott határozatokat. Ebbe beletartoznak a Szövetség biztonsági és védelmi politikáját meghatározó döntések is, akár békeidőben, akár háborús helyzetben. Ezeknek a kötelezettségeknek a vállalását a Magyar Köztársaság a csatlakozást megelőzően teljes mértékben elfogadta.
A Magyar Köztársaságnak a NATO-ba való belépés alkalmával vállalt nemzetközi kötelezettségeivel tehát ellentétes lenne egy olyan törvény meghozatala, amely általános jelleggel kizárná nukleáris fegyver telepítését a Magyar Köztársaság területén.
A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság az országos népszavazásra bocsátandó kérdés és az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének b) pontjára figyelemmel az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján megtagadja."
2. A Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség kifogást nyújtott be az OVB határozata ellen az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmány 8. § (1) és az 55. § (1) bekezdéseire való hivatkozással. A kifogást azzal indokolta, "hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a személyi biztonságra, így arra is joga van, hogy személyi biztonságának körülményeiről döntsön. Az Országos Választási Bizottság döntése a magyar állampolgárt ebben a jogában korlátozni kívánja oly módon, hogy az állampolgárnak saját személyes biztonságát illetően a döntés lehetőségét nem adja meg.
Álláspontunk szerint eme döntés alkotmányellenes, melynek felülvizsgálatát indítványozzuk."
3. A kifogás - a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 78. § (1) bekezdésében megállapított és a 4. § (3) bekezdése szerint jogvesztő - jogorvoslati határidőn belül megérkezett az Alkotmánybírósághoz.
Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a állapítja meg. Az Alkotmánybíróság már megállapította, hogy "a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő kifogások alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. ... Eljárása során azonban az Alkotmánybíróság e feladatát - ez esetben is - 'alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban' látja el (1220/H/1992. AB határozat, ABH 1992. 630, 631.)." [25/1999. (VII. 7.) AB határozat , ABH 1999. 251, 256.]
II.
Az Alkotmány vizsgált rendelkezése:
"28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: ...
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,"
A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvény vizsgált rendelkezései:
"3. Cikk
A jelen Szerződésben kitűzött célok hathatósabb elérése érdekében a Felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján, fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben."
"5. Cikk
A Felek megegyeznek abban, hogy az egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. Cikke által elismert egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Felekkel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket, ideértve a fegyveres erő alkalmazását is, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.
Minden ilyen fegyveres támadást és az ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezen intézkedések akkor zárulnak le, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat."
"9. Cikk
A Felek ezennel egy tanácsot állítanak fel, amelyben mindegyiküket képviselik és amelynek feladata, hogy a jelen Szerződés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzék. A tanácsot úgy kell megszervezni, hogy bármely pillanatban haladéktalanul összeülhessen. A tanács a szükségeshez képest segédszerveket állít fel; nevezetesen azonnal felállít egy védelmi bizottságot, amely a szerződés 3. és 5. Cikkei alkalmazásaként teendő intézkedésekre fog javaslatokat tenni."
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. A magyar választópolgárok 1997. november 16-án országos népszavazáson kinyilvánították, hogy a Magyar Köztársaság a NATO tagja kíván lenni.
A népszavazás eredményének ismeretében a Magyar Köztársaság "Szándéklevelet" juttatott el - 1997. november 17-én - a NATO főtitkárához. A "Szándéklevél" kézhezvétele után a szövetség 16 tagállama "Csatlakozási jegyzőkönyvet" írt alá, melyet a tagállamokban ratifikáltak. Ezt követően a NATO főtitkára hivatalos formában is meghívta a Magyar Köztársaságot a NATO tagjai közé. A meghívás alapján az Országgyűlés 1999. február 9-én elfogadta a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvényt (a továbbiakban: Ész.). A Magyar Köztársaság a "Csatlakozási okiratot" 1999. március 12-én letétbe helyezte a letéteményesnél, az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál. A Magyar Köztársaság ezzel a nappal vált a szervezet teljes jogú tagjává.
2. Az Észak-atlanti Szerződés törvénybe iktatásával - a nemzetközi szerződés kihirdetésével - az Ész. 3. Cikke alapján a Magyar Köztársaság általános kötelezettséget vállalt arra, hogy - a NATO tagjaként - egyéni és kollektív védelmi képességét fenntartja és fejleszti. Bár az Ész. nem tartalmaz konkrét rendelkezést a nukleáris fegyverekről, a kollektív védelmi képességnek része lehet a Magyar Köztársaság területén nukleáris fegyverek telepítése is, mivel az Ész. 5. Cikke meghatározott esetekben kötelezővé teszi a fegyveres erő alkalmazását is. Fegyveres erő alkalmazása szükségessé teheti nukleáris fegyverek esetleges telepítését a Magyar Köztársaság területén. Ugyanakkor az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontjának második fordulata szerint nem lehet országos népszavazást tartani a nemzetközi kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, tehát a nukleáris fegyverek telepítésének kérdése nem lehet népszavazás tárgya.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív és a konkrét kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontjába ütközik, és ezért az OVB 6/2000. (II. 29.) számú határozatát helybenhagyta.
3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Ész. 9. Cikke alapján a Magyar Köztársaságnak módja van nukleáris fegyverek esetleges telepítése vagy annak megtagadása ügyében véleményt formálni és nyilatkozni. Ilyen nyilatkozat megtételére - elvileg - bármikor sor kerülhet az Országgyűlés, illetőleg a Kormány részéről. A Magyar Köztársaság a nukleáris fegyverek telepítése elleni nyilatkozatot az Ész. törvénybe iktatásakor nem tett. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a jövőben a nukleáris fegyverek magyarországi telepítése ügyében nyilatkozatot tegyen az Országgyűlés, illetőleg a Kormány az Ész. 9. Cikkében meghatározott szervekben.
A nukleáris fegyverek telepítését ellenzőknek természetesen joguk van minden alkotmányos eszköz (pl. gyűlések, tüntetések szervezése, petícióhoz aláírások gyűjtése) igénybevételére annak érdekében, hogy az Országgyűlést vagy a Kormányt ilyen tartalmú nyilatkozat megtételére késztessék, azonban ilyen nyilatkozat népszavazás útján - a fentiekben részletesen kifejtett indokok miatt - nem kényszeríthető ki.
A NATO döntésre jogosult szervében (az Észak-atlanti Tanácsban) kialakult gyakorlat, hogy a döntések a tagállamok képviselőinek egyetértésével (konszenzussal) születnek. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaságnak vétójoga van abban az esetben is, ha a NATO-ban olyan konkrét döntés meghozatala válna szükségessé, mint a nukleáris eszközök telepítése. Erre utal az Ész. 5. Cikke is, mely szerint a fegyveres erő alkalmazására "a többi Féllel egyetértésben" (in concert with the other Parties) kerül sor.
4. A kifogás benyújtója indokolásában arra hivatkozik, hogy az OVB 6/2000. (II. 29.) számú határozata az Alkotmány 8. § (1) és 55. § (1) bekezdésébe ütközik. Az Alkotmány megjelölt rendelkezései nincsenek értékelhető kapcsolatban az aláírásgyűjtő ív és a konkrét kérdés hitelesítésével. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alapvető jogok védelme, továbbá a szabadságra és személyi biztonságra való jog nincs összefüggésben a népszavazásra javasolt kérdéssel, ezért ennek érdemi vizsgálatát mellőzte.
5. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 231/H/2000.