9/2012. (III. 9.) NFM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre (a továbbiakban: Áht.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre (a továbbiakban: Szvt.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletre figyelemmel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdése alapján - a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya

1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetésének tervezésére, teljesítésére valamint gazdálkodására.

Az Igazgatás költségvetésének szerkezete

2. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetési cím (a továbbiakban: Igazgatás), mint központi költségvetési szerv költségvetése két részegységre tagozódik. Tartalmazza az intézmény működéséhez kötődő kiadásokat és bevételeket, mint az NFM Szervezeti és Működési költségvetését (a továbbiakban: Szervezeti és Működési költségvetés) és az NFM közfeladatai ellátásával kapcsolatos kiadásoknak és bevételeknek az Igazgatás költségvetésében megtervezett előirányzatait. (a továbbiakban: Szakmai Programok költségvetése).

(2) Az előirányzatok tervezése, finanszírozása, felhasználása, illetve a beszámolás, az (1) bekezdés szerinti tagozódásnak megfelelőn két államháztartási egyedi azonosító számon, s két előirányzat-felhasználási keretszámlán történik.

Az előirányzatok tervezésének feladatai

3. § (1)[1] A költségvetési tervezési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban - az érintett szervezeti egységek bevonásával - az Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát az Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) állítja össze, amelyhez a Szakmai Programok költségvetésére vonatkozó javaslatot a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) készíti el és küldi meg a GF részére.

(2)[2] A központi költségvetésről szóló törvény alapján - a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján - a GF készíti el az Igazgatás kincstári költségvetését.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) javaslatot terjeszt elő a miniszter részére az Igazgatás költségvetésének a 2. § (1) bekezdése - azon belül egyes jogcímek, felhasználási célok, feladatok - szerinti felosztására.

(4)[3] A (2) bekezdés szerinti javaslatra vonatkozó döntésében a miniszter meghatározza - a GF javaslatára a Szervezeti és Működési költségvetés, a KF javaslatára a Szakmai Programok költségvetése - részletes, felhasználási célok szerinti felosztását.

(5)[4] A (2) bekezdés szerinti felosztásra alapozott és a 2. § (1) bekezdésében foglalt szerkezeti tagolás figyelembe vételével az Igazgatás elemi költségvetését - a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján - a GF készíti el, melyet a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

A Szervezeti és Működési Költségvetés előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai

4. § (1) A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a kiemelt előirányzatokon belül felhasználási célokra felosztott és jóváhagyott előirányzati keretek közül az Ávr. 53. § (1) bekezdésben szabályozott felhasználások esetében a keret felett a gazdasági helyettes államtitkár, minden egyéb esetben - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - a közigazgatási államtitkár rendelkezik.

(2)[5] Az (1) bekezdéstől eltérően, a következőkben felsorolt előirányzatok kezelését egy-egy szervezeti egység mint általános keretgazda látja el a következő megoszlásban

a) a személyi juttatások előirányzatából az ösztöndíjasok foglalkoztatása, a tanulmányi szerződések, valamint a kitüntetések kiadásai tekintetében a Személyügyi és Igazgatási Főosztály,

b) a dologi kiadások között a továbbképzés, konferencia (konferenciához kapcsolódó reprezentációs kiadások), munkahelyi egészségügyi szolgáltatás előirányzatnál a Személyügyi és Igazgatási Főosztály,

c) a külföldi kiküldetés, a protokoll és reprezentációs kiadások, fordítási és tolmácsolási dologi kiadási előirányzat tekintetében a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya.

5. § (1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan előirányzat felhasználása, kezelése esetében, ahol külön miniszteri utasítás, jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz:

a) szerződéskötési utasítás

b) az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló,

c) a minisztérium reprezentációs, valamint a protokoll kiadásokról szóló,

d) a fordítási feladatok ellátásáról, valamint a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló

e) a kincstári VIP - kártya kiadásáról és használati rendjéről szóló utasítás.

(2)[6] A minisztérium létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Személyügyi és Igazgatási Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja.

(3)[7] Az egyes szervezeti egységeknél a minisztérium éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a Személyügyi és Igazgatási Főosztály előterjesztése alapján - a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár egyetértésével - a GF ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a közigazgatási államtitkár írja alá.

(4)[8] Kiadást igénylő belföldi rendezvényekre (konferencia, szeminárium, képzés) jelentkezni csak az e célra előirányzattal rendelkező Személyügyi és Igazgatási Főosztály vezetőjének írásos állásfoglalása és kötelezettségvállalása után lehetséges.

(5) A belföldi kiküldetést - az utazás módját is figyelembe véve - a szervezeti egység vezetője mint kiküldő rendeli el a "Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolásáról szóló nyomtatvány" aláírásával. A kiküldetést elrendelő egyidejűleg a kiküldetési költség kötelezettségvállalója is.

(6) A kiküldött munkáltatói jogokat gyakorló vezetője engedélyezheti a saját személygépkocsi igénybevételét hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az esetben, ha a személygépkocsi érvényes CASCO biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg az 1. sz. Mellékletben foglalt formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni, valamint a gépkocsira és az útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni.

(7) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az esetben vehető igénybe, ha a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani. Hivatali gépkocsi a Főigazgatóság Ellátási Portálon elérhető "Gépjármű üzemeltetés > Kulcsos személygépkocsi használat" oldalról letölthető, megfelelő formanyomtatvány kitöltésével igényelhető, melyet a Főigazgatósághoz faxon kell eljuttatni.

(8)[9] Belföldi kiküldetés esetén - az 1. sz. Mellékletben foglalt formanyomtatványnak a kiküldött általi kitöltését és aláírását követően - az Igazgatási Pénzügyi Osztály végzi el az üzemanyagköltség kiszámítását. A költségtérítés folyósítása - a kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt - a kiküldött egyéni számlájára átutalással történik.

A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai

6. § (1) A Szakmai Programok költségvetése tartalmazza a Szakmai Programok előirányzatait - amelyek felett a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkárok és a miniszter (a továbbiakban: felügyeletet gyakorló felső vezető) rendelkezik - valamint a Szakmai Programok Miniszteri Keret előirányzatát és a Szakmai Programok Évközi Tartalékát. A Szakmai Programok Évközi Tartalékának felhasználásáról a 7. § (3) bekezdés szerinti eljárási rendben a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A 3. § (3) bekezdése szerinti döntéshez a gazdasági helyettes államtitkár bemutatja az egyes feladatoknak a keretgazdák által elkészített és a felügyeletet gyakorló felső vezetők által jóváhagyott felhasználási tervét.

(3) A felhasználási terv tartalmazza a Szakmai Programok előirányzataihoz kapcsolódó feladatok részletes ismertetését, az előirányzatok felhasználási céljait, a feladatok megvalósítása forrásigényének számszaki alátámasztását, levezetését.

(4) A felügyeletet gyakorló felső vezető a részére megállapított Szakmai programok előirányzatai között év közben - a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén - átcsoportosítást hajthat végre feladatváltozás esetén, vagy ha az adott Szakmai Program előirányzatain megtakarítás keletkezik. Az átcsoportosítás iránti javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes, pénzügyi szempontú véleményezésre kell megküldeni. A felügyeletet gyakorló felső vezető a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén dönt az átcsoportosításról és tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt. Az átcsoportosításhoz a miniszter engedélye szükséges, amennyiben az átcsoportosítás során az addig átcsoportosított előirányzatainak együttes összege meghaladja, vagy az átcsoportosítás végrehajtásával meghaladná a felügyeletet gyakorló felső vezető részére megállapított támogatási előirányzatok együttes összegének 30%-át.

(5) Az átcsoportosításokról a KF nyilvántartást vezet.

(6) A Szakmai Programok költségvetésén belül új előirányzat létrehozását a szakmailag illetékes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár - a gazdasági helyettes államtitkár véleményének ismeretében - engedélyezi.

7. § (1) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatainak szabályszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban részére meghatározott feladatai ellátásáért az előirányzat szakmai keretgazdája (a továbbiakban: szakmai keretgazda) felel. A szakmai keretgazdák és a felügyeletet gyakorló vezetők kijelölését a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatának cél szerinti felhasználásáért az adott előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár, kabinetfőnök felel.

(3) A Szakmai Programok Évközi Tartaléka előirányzat felhasználására irányuló forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény) a felügyeletet gyakorló felső vezető a KF részére küldi meg. A forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a vonatkozó dokumentációt és a 3. számú melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell.

(4) A megküldött forrásigények alapján a KF-a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével - az Ávr. 41. § (4) bekezdése szerinti esetben, az Áht. 37. § szerinti ellenjegyzést követően a közigazgatási államtitkár elé terjeszti döntésre.

(5) A közigazgatási államtitkár döntését követően a KF értesíti az igénylőt a döntésről, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

8. § (1)[10] Az éves költségvetési törvényben az Igazgatás részére megállapított támogatás Magyar Államkincstár által rendelkezésre bocsátott összegből a 3.§ (2) bekezdése szerinti miniszteri döntés arányában a Szakmai Programok költségvetésére jutó támogatás összegét a jóváírást követő 5 munkanapon belül a GF átutalja az NFM Szakmai programok előirányzat felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: Szakmai Programok keretszámla).

(2)[11] A Működési Költségvetés előirányzat felhasználási keretszámlájára érkező, a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendeletben (a továbbiakban: GKM rendelet) meghatározott bevételt a GF 5 munkanapon belül továbbutalja a Szakmai Programok keretszámlára.

(3)[12]

(4) A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti akcióprogram és éves intézkedési terv megvalósításában a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek közül a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) vesz részt.

(5)[13] A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételi előirányzatból az éves intézkedési tervben meghatározott forrás NKH-t illető részének átutalásáról a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a KF intézkedik. Amennyiben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti forrásból többletbevétel képződik, annak az NKH részére történő átutalásáról a tárgyévben befolyt többletbevétel tényleges összegének megállapítását követő 20. napig a KF intézkedik.

(6) A (2) bekezdés szerinti bevétel a GKM rendeletben és a Korm. rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(7) "Az e-Call témájú 'HeERO' projekthez való kapcsolódás előkészítése", valamint a "Közlekedésbiztonsági, forgalomtechnikai beavatkozások" Szakmai Programját a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ valósítja meg.

Kötelezettségvállalás

9. § A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződései megkötéséről és nyilvántartásának szabályairól szóló utasítás (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás) 2. sz. Mellékletét képező Kötelezettségvállalási adatlap "Egyetért" rovatában szereplő közigazgatási államtitkári egyetértő aláírás, egyben a forrás engedélyezését is jelenti.

10. § (1) A kötelezettségvállalás szabályait az Ávr. 50. § és 52. § állapítja meg.

(2) Az előzetes kötelezettségvállalás fogalmát az Ávr. 45. § (1) bekezdése állapítja meg.

(3) A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, kizárólag a 11. § szerinti költségvetési ellenjegyzést követően és írásban lehet.

(4) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni a (12) bekezdés szerint.

(5) Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult:

a) A Szervezeti és Működési költségvetés vonatkozásában:

aa) a 3. § (3) bekezdésében felsorolt feladatok tekintetében a bruttó 100 000 forintot el nem érő, megrendeléssel kezdeményezett kötelezettségvállalásra a feladatellátásban érintett főosztályvezető,

ab) a nettó 5 millió forintot el nem érő érték esetén a feladatellátásban érintett helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök,

ac) a nettó 5 millió forintot elérő, de 10 millió forintot meg nem haladó érték esetén - a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével - a feladatellátásban érintett helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök,

ad) legfeljebb nettó 40 millió forintig - a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár egyetértésével - a feladatellátásban érintett államtitkár,

ae) értékhatár nélkül - legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok összegéig - a miniszter a közigazgatási államtitkár véleményének kikérésével.

b) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai vonatkozásában:

ba) nettó 25 millió forint értékhatárig a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár, kabinetfőnök azzal, hogy a nettó 10 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a felügyeletet gyakorló felső vezető egyetértése szükséges,

bb) nettó 100 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló felső vezető azzal, hogy a nettó 25 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges,

bc) értékhatár nélkül - legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok erejéig - a miniszter a közigazgatási államtitkár véleményének a kikérésével.

(6) Az (5) bekezdés ab)-ae) pontjaiban rögzített értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót, ugyanakkor az összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben a keretgazda, illetve az adott vezető részére jóváhagyott előirányzatot.

(7) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére az Ávr. 46. § alapján vállalható kötelezettség.

(8) Az Igazgatás terhére kötendő szerződéseknek, megrendeléseknek tartalmazniuk kell az Ávr. 50. §-ában foglaltakat.

(9) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasításban (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás) foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.

(10) A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza.

(11) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, az adott szakmai keretgazda részére jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig - a saját bevételek teljesülési ütemére is figyelemmel - vállalható.

(12)[14] Több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a költségvetési évet követő három évben az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell. Éven túli kötelezettségvállalást a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére - az Ávr. 48. § (2) bekezdésében foglalt kivételek figyelembe vétele mellett - a szakmai felügyeletet gyakorló vezető, valamint a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet.

(13)[15] A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát - szerződések esetében a szerződésnek a minisztériumot illető eredeti példányát a szerződéskötési utasításban foglaltaknak megfelelően - nyilvántartásba vételre a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF Igazgatási Pénzügyi Osztálya, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF Fejezeti Pénzügyi Osztálya részére öt munkanapon belül meg kell küldeni.

(14)[16] A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF Igazgatási Pénzügyi Osztályának, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF Fejezeti Pénzügyi Osztályának vezetője integrált gazdálkodási rendszer keretében naprakészen gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szakfeladatonként a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a kötelezettségvállalások halmozott összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát, a kötelezettségvállalás azonosítóját, jogcímét, forint összegét, bejegyzésének dátumát, a keretgazda megnevezését, a kötelezettségvállaló nevét, a fizetési kötelezettség várható időpontját, a kötelezettség teljesítésének időpontját.

(15)[17] A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását havonta egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással valamint a Magyar Államkincstár által készített havi adatszolgáltatással. A GF Igazgatási Pénzügyi Osztály, valamint a KF Fejezeti Pénzügyi Osztály vezetői kijelölik az egyeztetésért felelős pénzügyi keretgazdákat név szerint, valamint meghatározzák az egyeztetés dokumentálásának módját. Az előzőekben foglaltakat (felelősség, dokumentálás módja) az érintettek munkaköri leírása tartalmazza.

Ellenjegyzés

11. § (1)[18] A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az Ávr. 55. § (1) bekezdése alapján a gazdasági helyettes államtitkár vagy az általa a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF vezetőjének javaslatára, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára - az Ávr. 10. § (7) bekezdése, valamint a 60. §-ra figyelemmel - írásban kijelölt személy jogosult.

(2) Írásbeli ellenjegyzés nélkül - az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - az Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.

(3) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére feljogosított személynek az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti iskolai végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie.

(4) Az éves költségvetési előirányzatok jelen utasítás 3. § (1) bekezdésében, valamint a 4. §-ban foglaltak szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően, a gazdasági helyettes államtitkár egyedi engedélyével jegyezhető ellen kötelezettségvállalás.

(5) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőző kötelezettségeit az Ávr. 54. § (1) bekezdése állapítja meg.

(6)[19] A Szervezeti és Működés tekintetében a GF, a Szakmai Programok tekintetében a KF köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalásoknak a Magyar Államkincstárhoz történő egyedi bejelentéséről.

(7) A tárgyévben vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő, bruttó 5 millió forintot elérő összegeket 5 napon belül kell a Kincstárhoz bejelenteni.

Szakmai teljesítésigazolás

12. § (1) Pénzforgalmat csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt - a kötelezettségvállalás dokumentumában - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni.

(2) A teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét - tekintettel az Ávr. 57-58. §-aiban foglalt előírásokra -, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza.

Érvényesítés

13. § (1)[20] Az érvényesítésre jogosult személyek kijelölése a 11. § (1) bekezdése szerint történik.

(2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek le kell folytatnia az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést.

(3) Az érvényesítés banki átutalás esetében az integrált gazdálkodási rendszer által előállított ún. "Kiadási utalványrendelet"-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik.

(4)[21] Az Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a felhasználási keretszámla kezelője által - a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével - írásban meghatalmazott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel vagy képesítéssel rendelkező személyek jogosultak.

Utalványozás

14. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.

(2) Nem kell külön utalványozni - az Ávr. 59. § (5) bekezdése alapján - a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, továbbá a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit.

(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.

(4) Utalványozásra a gazdasági helyettes államtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak.

Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok

15. § (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.

(2)[22] A kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre és az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF által rendelkezésre bocsátott aláírás-minta nyomtatványt kell kitölteni, és annak 1 kitöltött példányát kell megőrizni, 1 példányát pedig a nyomtatványt rendelkezésre bocsátó Főosztály részére kell megküldeni.

Számviteli feladatok

16. § (1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése - az Szvt.-ben, illetve a vonatkozó kormányrendeletekben előírtak, továbbá a minisztérium számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint - ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető.

(2)[23] Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: ISZFO) Számviteli Osztályán rendezetten - bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban - az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók.

(3) Az Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról a féléves és éves beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentéseket - szerkezeti részegységenként, ÁHT-azonosító számonként külön-külön, s összesítve is - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárságon működő, a számviteli feladatokért felelős szervezeti egység készíti el.

(4)[24] A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti egység által elkészített éves elemi költségvetési beszámolóját az ISZFO Számviteli Osztályának vezetője írja alá. Az ISZFO vezetője aláírásával igazolja az irányítószervi ellenőrzést. Az elemi költségvetési beszámolót a gazdasági helyettes államtitkár, mint a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy, aláírását követően, az Ávr. 173. § (1) bekezdése szerint a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

A számviteli feladatokkal kapcsolatos hatáskörök

17. § (1)[25] A számviteli politikát (Sztv. 14. §), ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet és a bizonylati szabályzatot (Sztv. 161. §) a KF vezetője, a GF vezetője, valamint az ISZFO vezetője együttes előterjesztése alapján a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(2)[26] A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kisösszegű (értékhatár a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sztv. Vhr.) 34. § (10) bekezdés] az ISZFO vezetőjének egyetértésével - a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi.

(3)[27] A terven felüli értékcsökkenések, értékvesztéseket és ezek visszaírását - az ISZFO vezetőjének egyetértésével - a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi.

(4) A bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

(5) Az Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges költségek és a térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza.

Záró rendelkezések

18. § (1) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 23/2011. (IV. 15.) NFM utasítás.

(2) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Sztv., az Ávr., az Sztv. Vhr., valamint egyéb jogszabályok, a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá a vonatkozó miniszteri utasítások és belső szabályzatok előírásait kell alkalmazni.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 9/2012. (III. 9.) NFM utasításhoz

2. melléklet a 9/2012. (III. 9.) NFM utasításhoz[28]

Az NFM Szakmai Programok költségvetési előirányzatainak szakmai keretgazdái és a felügyeletet gyakorló vezetők

3. számú melléklet a 9/2012. (III. 9.) NFM utasításhoz