23/2011. (IV. 15.) NFM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet rendelkezéseire figyelemmel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdése alapján - a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya

1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás (a továbbiakban: Igazgatás) költségvetésének tervezésére, teljesítésére, gazdálkodására és beszámolására.

Az előirányzatok tervezésének feladatai

2. § (1) Az Igazgatás bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása - a szakmai, ágazati feladatokat ellátó szervezeti egységek bevonásával - az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat előkészítése, a célok és támogatások összhangjának megteremtése az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály feladata, amelynek keretében:

a) a költségvetési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban elkészíti az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 28-31. § rendelkezéseinek megfelelően az Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát,

b) az állami költségvetésről szóló törvény alapján elkészíti a kincstári költségvetést az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (1) bekezdése, továbbá az elemi költségvetést az Áht. 97. § (2) bekezdése és az Ámr. 46. §-a szerint.

(2) Az elemi költségvetés tartalmi elemeit az Ámr. 46. §-a állapítja meg.

(3) Az elemi költségvetést, az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály által - a 3. § szerinti felosztásra alapozva -elkészített és ellenőrzött dokumentációk alapján, az Ámr. 243. § (1) bekezdése szerint a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(4) Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály az elemi költségvetéssel együtt előirányzat-felhasználási tervet készít az Ámr. 200. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint. Az előirányzat-felhasználási tervet a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) írja alá, és az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője - a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával -ellenjegyzi.

Költségvetési előirányzatok felosztása, módosítása

3. § (1) Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály az Igazgatás mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított előirányzatainak részletes, felhasználási célok szerinti - a szakmai felügyeletet gyakorló állami vezetők, valamint a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: blokkvezetők) közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében, blokkokra történő - felosztására, a személyi juttatások és azok járulékai, valamint a 6. § (1) bekezdés szerinti előirányzatok kivételével javaslatot készít. A költségvetési előirányzatok felosztásának javaslatát a gazdasági helyettes államtitkár, valamint a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter hagyja jóvá.

(2) A dologi kiadások előirányzatának felosztása az egyes blokkvezetők mint szakmai keretgazdák között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szakmai feladataik arányában történik, és azok ellátására szolgál.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a következőkben felsorolt előirányzatok nem kerülnek a blokkok között felosztásra, azok a teljes Igazgatás feladatainak ellátását szolgálják. Ezek kezelését egy-egy szervezeti egység mint általános keretgazda látja el a következő megoszlásban;

a) a személyi juttatások előirányzatából a rendszeres személyi juttatások, ösztöndíjasok foglalkoztatása, a tanulmányi és megbízási szerződések, valamint a kitüntetések kiadásai tekintetében a Humánpolitikai Főosztály,

b) a személyi juttatások mint kiemelt előirányzat a) pontba nem tartozó tételeinél az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály,

c) a munkaadókat terhelő járulék előirányzatánál az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály,

d) a dologi kiadások között a továbbképzés, konferencia, munkahelyi egészségügyi szolgáltatás előirányzatnál a Humánpolitikai Főosztály,

e) a külföldi kiküldetés, a protokoll és reprezentációs kiadások, fordítási és tolmácsolási dologi kiadási előirányzat tekintetében a Protokoll és Utazásszervezési Főosztály,

f) a belföldi kiküldetés keretnél az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály,

g) a dologi előirányzaton belül képzett tartalékok esetében a közigazgatási államtitkár.

(4) Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetőjének kezdeményezésére

a) az Igazgatás jóváhagyott előirányzatain belül, az eredetileg felosztásra nem került tartalék vagy a megtakarított kiadási előirányzat év közbeni felhasználásából eredő átcsoportosításokat a közigazgatási államtitkár,

b) a jóváhagyott előirányzatokon felüli, az Ámr. 60. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével történő előirányzat-módosításokat a gazdasági helyettes államtitkár

saját előirányzat-módosítási hatáskörben hagyja jóvá.

(5) Az Ámr. 59/A. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt elérő többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges. A többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály nyújtja be.

(6) Az Igazgatás átvett pénzeszközök felhasználásával, valamint előző évben vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő kiadásainak teljesítését és előirányzat-módosítását - az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát és jóváhagyását megelőzően - a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője hagyja jóvá.

(7) Az Igazgatás felülvizsgált és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásából adódó intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője engedélyezi.

(8) A (4)-(7) bekezdés szerinti intézkedéseket jelen utasítás 5. § (1) bekezdésében meghatározott személy ellenjegyzi.

(9) Az Igazgatás költségvetését érintő, a Magyar Államkincstárnak bejelentett előirányzat-módosításokról - hatáskörönkénti bontásban - az analitikus nyilvántartás vezetését az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztálya végzi.

Kötelezettségvállalás

4. § (1) A kötelezettségvállalás fogalmát és dokumentumait az Ámr. 72. § (1) bekezdése állapítja meg.

(2) Az előzetes kötelezettségvállalás fogalmát az Ámr. 72. § (2) bekezdése állapítja meg.

(3) A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet IV. és IX. fejezetében foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag az 5. § szerinti költségvetési ellenjegyzést követően és írásban lehet [Ámr. 74. § (1) bekezdés].

(4) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges az Ámr. 72. § (13) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni a (14) bekezdés szerint.

(5) A minisztériumban kötelezettségvállalásra jogosult:

a) a 100 000 forintot el nem érő, megrendeléssel kezdeményezett kötelezettségvállalásra a feladatellátásban érintett főosztályvezető,

b) az 5 millió forintot el nem érő érték esetén - az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetőjének egyetértésével - a feladatellátásban érintett helyettes államtitkár vagy kabinetfőnök,

c) az 5 millió forintot elérő, de 10 millió forintot meg nem haladó érték esetén - a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével - a feladatellátásban érintett helyettes államtitkár vagy kabinetfőnök,

d) legfeljebb 40 millió forintig - a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár egyetértésével -a feladatellátásban érintett államtitkár,

e) értékhatár nélkül - legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok összegéig - a miniszter, a közigazgatási államtitkár véleményének kikérésével.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót, ugyanakkor az összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben az adott blokkvezető és a 3. § (3) bekezdése szerinti szakmai keretgazda részére jóváhagyott előirányzatot.

(7) Az Igazgatás terhére kötendő szerződésnek, megrendelésnek tartalmaznia kell:

a) a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amely határnapot a tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében az Áht. 100/C. § (2) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével kell megállapítani,

b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) a kifizetés határidejét, a következő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetén évenkénti ütemezésben,

d) a kötelezettségvállalás azonosítóját,

e) részteljesítés esetén a fizetési ütemtervet,

f) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy kijelölését,

g) az ellenjegyző nevét és keltezéssel ellátott aláírását, az ellenjegyzés tényére történő utalással.

(8) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasításban (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás) foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.

(9) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalások szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangjának biztosításáról a költségvetési ellenjegyző köteles gondoskodni.

(10) A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza.

(11) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, az adott blokk mint szakmai kezelő részére jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig - a saját bevételek teljesülési ütemére is figyelemmel - vállalható.

(12) Éven túli fizetési kötelezettség vállalható egyrészt a tárgyévi előirányzat terhére, amennyiben a szakmai, műszaki teljesítés alapján a tárgyévet követő év június 30-ig a pénzügyi teljesítés is megtörténik, másrészt a következő évek előirányzata terhére az Áht. 12/A. §-ában, 100/D. §-ában, valamint az Ámr. 95. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel. Éven túli kötelezettségvállalást a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére a szakmai felügyeletet gyakorló blokkvezető, valamint a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet.

(13) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát - szerződések esetében a szerződésnek a minisztériumot illető eredeti példányát a szerződéskötési utasításban foglaltaknak megfelelően - nyilvántartásba vételre az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály részére - öt munkanapon belül - meg kell küldeni.

(14) Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások - ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegeket is - analitikus nyilvántartásának vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szakfeladatonként, szervezeti egységenként a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a kötelezettségvállalások halmozott összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát, a kötelezettségvállalás azonosítóját, jogcímét, forint összegét, bejegyzésének dátumát, a kötelezettségvállaló nevét, a fizetési kötelezettség várható időpontját, a kötelezettség teljesítésének időpontját.

(15) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását negyedévente egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással. Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője kijelöli az egyeztetésért felelős személyeket név szerint, valamint meghatározza az egyeztetés dokumentálásának módját. Az előzőekben foglaltakat (felelősség, dokumentálás módja) az érintettek munkaköri leírása tartalmazza.

Ellenjegyzés

5. § (1) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője vagy az általa, a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével - az Ámr. 74. § (2) bekezdésére, 80. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel - írásban kijelölt személy jogosult. Írásbeli ellenjegyzés nélkül - a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel -az Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére feljogosított személynek az Ámr. 19. § (1) bekezdése szerinti iskolai végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie.

(2) Az éves költségvetési előirányzatok jelen utasítás 3. § (1) bekezdésében foglalt jogcímenkénti, illetve felhasználási célok szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően, a gazdasági helyettes államtitkár egyedi engedélyével jegyezhető ellen kötelezettségvállalás.

(3) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőző kötelezettségeit az Ámr. 74. § (3) bekezdése állapítja meg.

(4) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az Ámr.-ben előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét, valamint a gazdasági helyettes államtitkárt.

(5) Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalásoknak a Magyar Államkincstárhoz történő egyedi bejelentéséről, ha annak egyedi összege eléri a bruttó - általános forgalmi adót is tartalmazó - 5 millió forintot a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 64. §-a alapján, a PM rendelet 49. számú mellékletében foglalt "Kiadási kötelezettségvállalás bejelentése" elnevezésű nyomtatvány kitöltésével, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig. Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály a PM rendelet 50. számú, valamint 51. számú mellékletében foglalt formanyomtatvány kitöltésével a fentiek szerint jár el, azzal, hogy a bejelentés a kifizetést legalább 10 nappal megelőzze.

(6) A tárgyévben vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő, bruttó 5 millió forintot elérő összegeket öt napon belül kell a Kincstárhoz bejelenteni.

Eltérés az általános előírásoktól

6. § (1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan előirányzat felhasználása, kezelése esetében, ahol külön miniszteri utasítás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz:

a) az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló,

b) a minisztérium reprezentációs, valamint a protokoll kiadásokról szóló,

c) a fordítási feladatok ellátásáról, valamint a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló utasítás.

(2) A minisztérium létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Humánpolitikai Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja.

(3) Az egyes szervezeti egységeknél a minisztérium éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a Humánpolitikai Főosztály előterjesztése alapján - a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár egyetértésével -az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a közigazgatási államtitkár írja alá.

(4) A dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele előirányzatának terhére kötendő szerződéseknél a szerződéskötési utasításban foglaltak szerint kell eljárni.

(5) Kiadást igénylő belföldi rendezvényekre (konferencia, szeminárium, képzés) jelentkezni csak az e célra előirányzattal rendelkező Humánpolitikai Főosztály vezetőjének írásos állásfoglalása és kötelezettségvállalása után lehetséges.

(6) A belföldi kiküldetést - az utazás módját is figyelembe véve - a szervezeti egység vezetője mint kiküldő rendeli el a "Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás"-ról szóló nyomtatvány aláírásával. A kiküldetést elrendelő egyidejűleg a kiküldetési költség kötelezettségvállalója is.

(7) A kiküldött munkáltatói jogokat gyakorló vezetője engedélyezheti a saját személygépkocsi igénybevételét hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az esetben, ha a személygépkocsi érvényes CASCO biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg az 1. mellékletben foglalt formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni, valamint a gépkocsira és az útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni.

(8) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az esetben vehető igénybe, ha a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani. Hivatali gépkocsi a Főigazgatóság Ellátási Portálon elérhető "Gépjármű üzemeltetés > Kulcsos személygépkocsi használat" oldalról letölthető, megfelelő formanyomtatvány kitöltésével igényelhető, melyet a Főigazgatósághoz faxon kell eljuttatni.

(9) Belföldi kiküldetés esetén - az 1. mellékletben foglalt formanyomtatványnak a kiküldött általi kitöltését és aláírását követően - az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály végzi el az üzemanyagköltség kiszámítását. A költségtérítés folyósítása - a kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt - a kiküldött egyéni számlájára átutalással történik.

(10) A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 5. § (2) bekezdése szerinti, az Igazgatás bevételét képező környezetvédelmi hozzájárulás kizárólag a GKM rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott célra használható. A környezetvédelmi hozzájárulás szakmai kezelését a Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály végzi.

(11) Amennyiben az Igazgatás pályázati eljárás keretében, európai uniós forrásból támogatást nyer el, úgy a támogatási összeg kizárólag a pályázatban, támogatási szerződésben megjelölt projektre használható.

Szakmai teljesítésigazolás

7. § (1) Pénzforgalmat csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt - a kötelezettségvállalás dokumentumában - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni.

(2) A teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét - tekintettel az Ámr. 76. §-ában foglalt előírásokra -, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza.

(3) A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. Meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét jó minőségben teljesítette-e, és igazolni kell a kötelezettségvállalás teljesítését. Amennyiben a teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a szerződésszegésből eredő jogokat kell érvényesíteni.

Érvényesítés

8. § (1) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás dokumentuma szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést, és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos jogszabályokat, belső utasításokat megtartották-e.

(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(3) Az érvényesítés banki átutalás esetében a Forrás SQL integrált rendszer által előállított ún. "Kiadási utalványrendelet"-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik.

(4) Az Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője által - a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével - írásban meghatalmazott, az 5. § (1) bekezdése szerinti végzettséggel vagy képesítéssel rendelkező személyek jogosultak.

Az utalvány ellenjegyzése

9. § (1) Az utalvány ellenjegyzője az Ámr. 74. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával köteles eljárni és ellenőrizni a 8. § szerinti érvényesítés szabályszerűségét, továbbá meg kell győződnie arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e.

(2) Az utalvány ellenjegyzését (ellenőrzését) végző, ha hiányosságot tapasztal, köteles azt jelezni az utalványozónak.

(3) Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személyeket az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője - a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével - írásban jelöli ki. Az utalvány ellenjegyzésére az 5. § (1) bekezdésben meghatározott végzettségű vagy képesítésű személyek jogosultak.

Utalványozás

10. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése (ellenőrzése) után kerülhet sor.

(2) Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, továbbá a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit.

(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a Forrás SQL integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.

(4) Utalványozásra a gazdasági helyettes államtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak.

Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok

11. § (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.

(2) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet.

(3) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a szakmai teljesítés igazolására, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére jogosult személlyel.

(4) Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

(5) A kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre, az utalványozásra és az utalvány ellenjegyzésére jogosult, kijelölt személyekről az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály által rendelkezésre bocsátott aláírásminta nyomtatványt kell kitölteni, és annak 1 kitöltött példányát blokkonként kell megőrizni, 1 példányát pedig az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály részére kell megküldeni.

Számviteli feladatok

12. § (1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.), illetve a vonatkozó kormányrendeletekben előírtak, továbbá a minisztérium számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint - ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető.

(2) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint a Költségvetési Főosztály Számviteli Osztályán rendezetten - bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban - az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók.

(3) Az Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról a féléves és éves beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentéseket a Költségvetési Főosztály Számviteli Osztálya készíti el.

(4) Az Igazgatásnak a Költségvetési Főosztály Számviteli Osztálya által elkészített éves elemi költségvetési beszámolóját a Számviteli Osztály vezetője írja alá. Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője aláírásával igazolja az irányítószervi ellenőrzést. Az elemi költségvetési beszámolót a gazdasági helyettes államtitkár, mint a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy, aláírását követően, az Ámr. 243. § (1) bekezdése szerint a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

A számviteli feladatokkal kapcsolatos hatáskörök

13. § (1) A számviteli politikát [Sztv. 14. §], ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet és a bizonylati szabályzatot [Sztv. 161. §] a Költségvetési Főosztály előterjesztése alapján a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(2) A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kisösszegű (értékhatár a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sztv. Vhr.) 34. § (10) bekezdés] - a Költségvetési Főosztály vezetőjének egyetértésével - az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője engedélyezi.

(3) Az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását - a Költségvetési Főosztály vezetőjének egyetértésével -az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi.

(4) A bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

(5) Az Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges költségek és a térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza.

Záró rendelkezések

14. § (1) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 13/2010. (III. 12.) KHEM utasítás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium működésével összefüggő átmeneti költségvetési gazdálkodási szabályokról szóló 1/2010. (VI. 18.) NFM utasítás 1. és 3. §-a, valamint a költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozat végrehajtásához kapcsolódó egyes kérdésekről szóló 5/2010. (VII. 9.) NFM utasítás.

(2) A kincstári VIP-kártya kiadásáról és használati rendjéről szóló 8/2011. (II. 11.) NFM utasítás

a) 3. § (1) bekezdés f) pontjában, 4. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1) és (3) bekezdésében, 7. § (5) és (7) bekezdésében, 8. § (2) és (4) bekezdésében az "a Költségvetési Főosztály" szövegrész helyébe az "az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében, 7. § (6) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében az "A Költségvetési Főosztály" szövegrész helyébe az "Az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály" szöveg,

c) 5. § (4) bekezdésében az "a Költségvetési Főosztályra" szövegrész helyébe az "az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztályra" szöveg,

d) 7. § (3) bekezdésében az "a Költségvetési Főosztályon" szövegrész helyébe az "az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztályon" szöveg,

e) 7. § (4) bekezdésében az "a Költségvetési Főosztályt" szövegrész helyébe az "az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztályt" szöveg

lép.

(3) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Sztv., az Ámr., az Sztv. Vhr., a PM rendelet az egyéb jogszabályok, a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá a vonatkozó miniszteri utasítások és belső szabályzatok előírásait kell alkalmazni.

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 23/2011. (IV. 15.) NFM utasításhoz