Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

298/B/1994. AB határozat

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 40. § (5) bekezdése és az 1994. május 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választások választási szervei mellett működő választási munkacsoportok feladatairól szóló 5/1994. (II. 25.) BM rendelet 1. számú melléklete V. fejezetének 4/a pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 40. § (5) bekezdése és az 1994. május 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választások választási szervei mellett működő választási munkacsoportok feladatairól szóló 5/1994. (II. 25.) BM rendelet 1. számú melléklete V. fejezetének 4/a pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.

Az 1994. május 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak naptár szerinti megállapításáról szóló 4/1994. (II. 11.) BM rendelet 10. §-a alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó első beadványában az 1994. május 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és hatánapjainak naptár szerinti megállapításáról szóló 4/1994. (II. 11.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.1.) 10. §-a és az 1994. május 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választások választási szervei mellett működő választási munkacsoportok feladatairól rendelkező 5/1994. (II. 25.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.2.) 1. számú melléklete V. fejezetének 4/a pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A kifogásolt rendelkezések szerinte felhatalmazás nélkül kerültek kiadásra, ellentétesek az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 40. § (5) bekezdésével és sértik az Alkotmány 70. § (1) bekezdését.

A Vjt. módosításáról rendelkező, az indítvány benyújtását követően megalkotott, 1994. évi XXV. tv. 2. §-a alapján a Vjt. 40. § (5) bekezdése helyébe új rendelkezés lépett. Ezt követően az indítványozó az indítványát kiterjesztette erre a törvényi rendelkezésre is, és kérte e rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések az Alkotmány 70. § (1) bekezdésében biztosított alapvető joguktól fosztják meg mindazokat a választópolgárokat, akik a választás második fordulójának időpontjában a lakóhelyüktől távol vannak és nem kértek a választás első fordulóját megelőzően igazolást. Álláspontja szerint a választójog alapvető jogára vonatkozó ilyen korlátozást csak Alkotmányban lehet megállapítani, azt törvény sem mondhatja ki.

II.

Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakítása során a következőkre volt tekintettel.

Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése kimondja: "Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen."

A 71. § (3) bekezdése szerint: "Az országgyűlési képviselők ... választásáról külön törvény rendelkezik".

A 37. § (3) bekezdése alapján: "A miniszterelnök és a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek."

A Vjt. 40. § (1) bekezdése szerint: "Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után a lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől vagy -a szavazás napján - a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. A kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásában szerepelt."

A Vjt. 40. § (2) bekezdése alapján pedig: "Az a választópolgár, aki lakóhelyétől a választás napján távol van, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek az igazolása alapján kérheti a tartózkodási helyén a jegyzőtől vagy - a szavazás napján - a szavazatszámláló bizottságtól, hogy vegyék fel őt a választók nyilvántartásába."

A Vjt.-nek az indítványozó által kifogásolt 40. § (5) bekezdése szerint: "Az (1) bekezdésben meghatározott igazolást a választás első és második fordulóját megelőző napon 16 óráig, a (2) bekezdésben meghatározott igazolást csak a választás első fordulóját megelőző napon 16 óráig lehet személyesen, vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az az illetékes hivatalhoz az (1) bekezdésben meghatározott esetben a választás első vagy második fordulóját megelőző 5. napon, a (2) bekezdésben meghatározott esetben az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik."

A BMr.1. sérelmezett 10. §-a a következőket előírásokat tartalmazza: "(1) Az ajánlott levélben előterjesztett kérelem alapján az igazolást akkor lehet kiadni, ha a kérelem legkésőbb 1994. május 3-ig megérkezett a jegyzőhöz." [Vjt. 40. § (5) bek.]

(2) Igazolást - a választás első és második fordulójára is - 1994. május 7-én, 16,00 óráig lehet kiadni. [Vjt. 40. § (5) bek.]

A BMr.2. 1. sz. melléklete V. fejezetének kifogásolt 4/a pontja szerint: "A szavazatszámláló bizottság a második forduló napján a második fordulóra szóló igazolás alapján azokat a választópolgárokat veszi fel a névjegyzékbe, akiknek az igazolását az első és második forduló között történt lakóhely - ennek hiányában tartózkodási hely - változás miatt állították ki, illetőleg azokat a személyeket is felveszi, akiknek az igazolását az első fordulót megelőző időpontban ideiglenes tartózkodási helyen történő szavazás céljából állították ki a második fordulóra vonatkozóan."

III.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta.

1. Az Alkotmány idézett 70. § (1) bekezdése állapítja meg az aktív és a passzív választójogot. A választójog mindkét alakzata alapvető jognak minősül. Ezért a törvényhozónak - az Alkotmány 71. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a választásokra vonatkozó szabályok megalkotásánál figyelemmel kell lennie az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére, amely kimondja: "A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja." Az alapvető jogok korlátozására vonatkozóan pedig a 11/1992. (III. 5.) AB határozat (ABH 1992, 77, 85.) elvi jelentőséggel állapította meg a következőket: "Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alapjog és szabadság tartalma törvénnyel csak más alapjog, vagy alkotmányos érték védelme érdekében elkerülhetetlen esetben, szükséges mértékben és arányos módon korlátozható."

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítvány alapján a Vjt. 40. § (5) bekezdésével összefüggésben azt vizsgálta, hogy az megvonja-e vagy alkotmányellenesen korlátozza-e az érintetteknek a választáshoz való alapvető jogát.

Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése alapján az aktív választójog minden nagykorú magyar állampolgárt megillet, aki a választás napján az ország területén tartózkodik. A Vjt. 2. § (4) bekezdése szerint a szavazásban akadályozottnak minősül az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.

A Vjt. alapján a választópolgár általános szabály szerint a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, vagyis ott szavazhat, ahol őt a választók névjegyzékébe felvették. [37. § (2) bekezdés, 21. § (1) bek.] A Vjt. idézett 40. §-a két esetben biztosít lehetőséget a választók nyilvántartásába való utólagos felvételre: ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után a lakóhelyét megváltoztatja, vagy a lakóhelyétől a választás napján távol van. A választópolgár mindkét esetben a Vjt.-ben megállapított igazolás alapján kérheti az új lakóhelyén vagy a tartózkodási helyén a választók nyilvántartásába való felvételét. A Vjt. 40. § (3) bekezdése alapján az igazolással a választópolgár a területi választókerületi és az egyéni választókerületi jelöltre egyaránt szavazhat. A törvényalkotó a Vjt.-nek ezt a rendelkezését a 6/1991. (II. 28.) AB határozat (ABH 1991, 19, 21.) figyelembevételével alakította ki. Az Alkotmánybíróság e határozatában megsemmisítette a Vjt. korábban hatályos 43. § (3) bekezdését, amely rendelkezés szerint a lakóhelyétől a szavazás napján távollévő választó igazolással csak a területi választókerület jelöltjeire szavazhatott.

A Vjt. korábban hatályos 40. § (5) bekezdése alapján az igazolást mindkét esetben a választás első és második fordulójára egyaránt azonos időpontban - a szavazást megelőző napon vagy ajánlott levélben a szavazást megelőző ötödik napon - lehetett kérni. A Vjt. kifogásolt módosított rendelkezése szerint a 40. § (2) bekezdésében meghatározott igazolást csak a választás első fordulóját megelőző napon, illetőleg ötödik napon lehet kérni. A Vjt. e rendelkezése alapján tehát az a választópolgár, aki a szavazás második fordulójának időpontjában a lakóhelyétől távol van, a szavazati jogát a tartózkodási helyén csak abban az esetben gyakorolhatja, ha az igazolást a szavazás első fordulóját megelőzően megszerezte.

A Vjt. 40. § (5) bekezdése - az indítványban foglalt állítástól eltérően - a lakóhelyüktől a szavazás napján távol lévő választópolgároknak a választáshoz való alapvető jogát nem vonja meg. Ez a rendelkezés az érintett választópolgárokat a szavazás második fordulójában a szavazás gyakorlásában korlátozza abban az esetben, ha az első fordulót megelőző időpontban az előírt igazolást nem szerezték meg.

A Vjt. támadott rendelkezésében megállapított korlátozás szükségességét a választás tisztasága, a választási visszaélések megelőzése indokolja. A választás első fordulóját követően a választási eredmények ismertté válnak. A Vjt. 40. § (5) bekezdésének idézett korábbi hatályos szabályozása lehetőséget adna arra, hogy a választási eredmény ismeretében a szavazás második fordulójának időpontjáig kiadható igazolások alapján a szavazók az egyéni választókerületekben a szavazás eredményét az igazolással visszaélve befolyásolják. A Vjt. támadott módosított rendelkezése az ilyen jellegű választási visszaélések megelőzésére irányul.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Vjt. kifogásolt rendelkezésében megállapított korlátozást szükségesnek és az arányos mértéket meg nem haladónak minősítette. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Vjt. 40. § (5) bekezdése nem sérti az Alkotmány 70. § (1) bekezdését, ezért az indítványt elutasította.

Az előbbi megállapítások nem zárják ki, hogy a gyakorlati tapasztalatok hasznosításával a törvényalkotó mind a visszaélések megelőzése tekintetében, mind pedig esetleg indokolt kivételek lehetővé tétele révén a hatályos szabályozás tartalmát tökéletesítse.

2. A BMr.2. a Vjt. 53. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban megállapított felhatalmazás alapján került kiadásra. A BMr.2. 4. § (2) bekezdése és 1. sz. melléklete állapít meg a Vjt. 40. §-ával szabályozott igazolásokkal és a névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos feladatokat.

A BMr.2. 1. sz. melléklete V. fejezetének az indítványozó által kifogásolt 4/a pontja immár összhangban áll a Vjt. időközben módosított 40. § (5) bekezdésével és azzal azonos tartalmú előírásokat állapít meg. A BMr.2. e rendelkezése az előzőekben kifejtettek szerint nem ütközik az Alkotmány 70. § (1) bekezdésébe sem, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is elutasította.

3. A BMr.1. a Vjt. 53. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt ama felhatalmazás alapján született meg, amely szerint: "E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg a választási eljárás határidőit és határnapjait."

A BMr.1. sérelmezett 10. §-a a Vjt. 40. § (5) bekezdésére utalással a 40. § (1) és (2) bekezdése alapján kiadott igazolások tekintetében a választás első és második fordulójára azonos határidőt - mégpedig 1994. május 3-át és május 7-ét - állapított meg. E kifogásolt rendelkezés ellentétes volt a BMr.1. kiadásakor hatályban lévő Vjt. 40. § (5) bekezdésével, mert annak alapján a szóban forgó igazolást a választás mindkét fordulója esetében a szavazást megelőző napon 16 óráig lehetett személyesen vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehetett kérni, feltéve, ha az illetékes hivatalhoz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezett.

A BMr. 1. támadott előírásai ellentétesek voltak a Vjt. időközben módosított 40. § (5) bekezdésével is. A Vjt. e rendelkezése alapján ugyanis a 40. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást a választás első és második fordulóját megelőző napon 16 óráig, a (2) bekezdésben meghatározott igazolást pedig csak a választás első fordulóját megelőző napon 16 óráig lehet kérni és kiadni. A BMr.1. sérelmezett szabályai tehát csak a Vjt. 40. § (2) bekezdése alapján kiadható igazolások tekintetében tartalmaztak a Vjt. 40. § (5) bekezdésében foglaltakkal nem ellentétes rendelkezéseket.

A BMr.1. vizsgált rendelkezése azonban az indítvány elbírálásának időpontjában nem tekinthető hatályosnak. E rendelet 10. §-a ugyanis egyrészt egyetlen, már elmúlt konkrét időpontra, nevezetesen 1994. május 3-a és 7-e tekintetében tartalmazott előírást. Másrészt a Vjt. 40. § (5) bekezdésének az 1994. évi XXV. törvénnyel végrehajtott módosításával a BMr.1. 10. §-ától eltérő tartalmú, későbbi magasabb szintű és az 1994. évi országgyűlési képviselő-választások során ténylegesen alkalmazott törvényi rendelkezés lépett hatályba, amelyet az Alkotmánybíróság nem minősített alkotmányellenesnek.

Mivel az Alkotmánybíróság az utólagos absztrakt normakontroll keretében csak hatályos jogszabályi rendelkezés alkotmányosságát vizsgálja, ezért a BMr.1. 10. §-a, mint nem hatályos rendelkezés tekintetében az eljárást megszüntette.

Budapest, 1994. június 7.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék