BH 2011.3.87 A hulladéklerakást megakadályozó kerítés létesítése az erdő védelmét szolgálja, ezért erdészeti létesítménynek minősül. Megépítéséhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges [1996. évi LIV. tv. 50. §, 10. §, 13. §, 4. §, 14. §].

A Honvédelmi Minisztérium - mint vagyonkezelő - a Magyar Állam tulajdonában levő 092/19, 092/9 és a 092/10 hrsz.-ú erdő művelési ágú, összesen 45 ha 10 m2-nyi területre bérleti szerződést kötött 2006. február 15-én a felperessel, 2014. december 31. napjáig szóló időtartamra.

A bérleti szerződés rögzítette, hogy az erdőingatlanok jogszerű használója a HM V. V. Erdőgazdaság.

A szerződés értelmében a bérlő az erdőgazdálkodóval köteles együttműködni, és az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) szabályait betartani.

A felperes 2008. augusztus 19. napján bejelentéssel élt az Erdészeti Igazgatósághoz, miszerint ezen ingatlanokat a tulajdonos hozzájárulásával az állagmegóvási feladat teljesítése érdekében - így különösen az illegális szemétlerakás elhárítása céljából - kapuk elhelyezése mellett bekeríti.

Csatolta a H. Község Önkormányzat Polgármesterének, H. Város Önkormányzat Polgármesterének, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek támogató hozzájáruló nyilatkozatát.

Az elsőfokú erdészeti igazgatóság a 2008. augusztus 26. napján kelt határozatával engedélyezte a földrészletek bekerítését, majd a 2008. szeptember 11. napján kelt határozatával az engedélyt visszavonta, megállapítva, hogy a bérlő nem tekintendő erdőgazdálkodónak, nem jogosult az erdőterület igénybevételének engedélyezését kérni.

Az eljárás során a HM is nyilatkozott arról, hogy a terület bekerítését nem támogatja.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2008. november 11. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes ezen határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.

Ezen eljárással párhuzamosan a kerítés bontásával kapcsolatos eljárás is folyamatban volt, az elsőfokú erdészeti igazgatóság határozatával nem fogadta el a felperesnek a terület bekerítésére vonatkozó bejelentésének tudomásulvételét, és nem engedélyezte a kerítés építését; elrendelte a bontását.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, az alperes a 2009. január 14. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, akként, hogy az 1. pontot helybenhagyta, a 3. pontot törölte, a 2. pontot pedig akként változtatta meg, hogy a kerítés elbontására a felperest kötelezte, és az eredeti állapot helyreállítására 30 napos határidőt szabott.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az erdőterületen emelt kerítés engedélyezése tárgyában a v.-i jegyzőnek van hatásköre.

Az Evt. 4. § (1) bekezdés a) és c) pontjára hivatkozással kifejtette a megyei bíróság, hogy az Evt. hatálya alá tartozó eljárásokban az alperes által helyesen hivatkozott 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § e) pontja értelmében az erdészeti hatóság jár el.

A megyei bíróság álláspontja szerint téves az a felperesi hivatkozás, hogy az érintett önkormányzatok és a terület tulajdonosának hozzájárulása alapján jogosult volt az építkezésre.

Az önkormányzatok hozzájárulása irreleváns az engedélyezés szempontjából, tekintettel arra, hogy az ingatlannak nem tulajdonosai, azzal kapcsolatban rendelkezési joguk sincs.

Az ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam és kezelője a HM, melynek hozzájáruló nyilatkozata sem lenne önmagában elegendő a létesítmény elhelyezéséhez szükséges erdészeti hatósági engedély hiányában.

A megyei bíróság megítélése szerint nincs jelentősége annak az érvelésnek sem, hogy a hulladéklerakás megelőzése teszi szükségessé a terület bekerítését, hiszen - a céltól függetlenül - a létesítményt csak engedély alapján lehet elhelyezni.

Az Evt. 10. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással leszögezte a megyei bíróság, hogy ezen rendelkezésben megfogalmazott jogszabályi feltételek fennállnak, hiszen a kerítés erdőterületen található; a felperes hivatkozása szerint is a hulladéklerakás megakadályozását, azaz az erdő védelmét szolgálja, amely - a jogalkotó megfogalmazásából is kitűnően - erdőgazdálkodási tevékenység.

Az Evt. 13. § (1) és (2) bekezdésére, 14. § (1) bekezdés f) pontjára, 50. § (1) bekezdés b) pontjára és a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. § (1) bekezdésére hivatkozással megállapította a megyei bíróság, hogy ezen jogszabályi rendelkezések alapján a kerítés erdészeti létesítménynek minősül, amely kizárólag az erdészeti hatóság engedélyével építhető; erre irányuló kérelmet pedig kizárólag az erdőgazdálkodó jogosult benyújtani, a bérlő nem.

Hangsúlyozta a megyei bíróság, hogy az Evt. 65. § a), b), c), d) pontja rögzíti, hogy mi tekintendő az erdőterület igénybevételének, amely tevékenységhez a 66. § (1) bekezdése szerint az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

Jelen esetben nincs szó a fenti szabályok szerinti erdőterület igénybevételéről, kizárólag az Evt. 10. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott erdészeti létesítmény - azaz a kerítés - elhelyezéséről, melyhez a Vhr. 7. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság engedélye szükséges.

A fentiek alapján megállapította a megyei bíróság, hogy az alperes az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával döntött, amikor az engedély nélküli kerítés bontását elrendelte, ezért a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta, másodlagosan - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett - a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.

Tévesnek tartotta azon ítéleti megállapítást, hogy nem rendelkezett jogosultsággal a kerítés építése iránti engedélykérelem benyújtására.