Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1/1991. (I. 29.) AB határozat

az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének a leltárhiányért való anyagi felelősségről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 34/1990. (II. 25.) MT rendelet alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványa tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének a leltárhiányért való anyagi felelősségről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 34/1990. (II. 25.) MT rendelet alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványa ügyében meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a 34/1990. (II. 25.) MT rendelet alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített jogszabály e határozat közzétételének napján hatályát veszti. Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó annak megállapítását kérte, hogy a 34/1990. (II. 25.) MT rendelet (a továbbiakban: R.), amely 1990. április 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (továbbiakban: Mtv.) 80. § (4) bekezdését, a kereskedelmi dolgozók leltárhiányáért való anyagi felelősségről szóló 50/1985. (XI. 6.) MT rendelet és a raktári dolgozók leltárhiányáért való felelősségről szóló 11/1987. (IV. 3.) MT rendelet, alkotmányellenes.

Indítványozó szerint a R. egyrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést valósít meg, mert a Minisztertanács nem teljesíti a Mt-ben meghatározott jogalkotói feladatát, másrészt a rendelet előkészítése során sérelmet szenvedett a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 27. § c) pontja, mert az érdekképviselet nem kapott lehetőséget véleménye kifejtésére. A Minisztertanács intézkedése következtében a hatályon kívül helyezett jogszabályok által rendezett kérdések szabályozatlanokká váltak. Miután ezek rendezésére a Mt. a Minisztertanácsot hatalmazza fel, az érintett munkáltatók által történő szabályozásukra (belső szabályzat, munkaszerződés révén) nincs lehetőség, ami - indítványozó szerint - sérti a tulajdon egyenjogúsága, egyenlő védelme és így közvetve a versenysemlegesség alkotmányos elveit.

II.

Az Alkotmánybíróság felhívta a munkaügyi minisztert, hogy tegye meg észrevételeit az indítványban foglaltakkal kapcsolatban. Válaszában a miniszter kifejtette, hogy a munkáltatók saját hatáskörben (kollektív szerződés, munkaszerződés) nem rendelkezhetnek, "mert a megőrzési felelősség szabályait a Mt., illetve a Mtv. meghatározza, a kollektív szerződés (illetve munkaszerződés) pedig a jogszabállyal ellentétesen nem rendelkezhet." A probléma rendezésének szükségességét elismerve azt "az érdekeltségi rendszer szabályozása keretében" véli megoldhatónak.

A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását a miniszter azért nem látja indokoltnak, mert "a megőrzésre átvett dolgokban való hiányért a felelősség a Mt. 58. § -a, illetőleg a Mtv. 80. § -a alapján állapítható meg."

III.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a R. azáltal, hogy hatályon kívül helyezte az 50/1985. (IX. 6.) MT rendeletet a kereskedelmi, a 11/1987. (IV. 3.) MT rendeletet a raktári és az 1/1990. (I. 23.) SZEM rendeletet a közforgalmú gyógyszertári dolgozók leltárhiányért való felelősségéről, a kormány azon meggyőződését mutatja, hogy a központi szabályozást nem tartja indokoltnak.

Alkotmányossági szempontból a kérdés az, hogy joga van-e a kormánynak a Mt. 58. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazást a jelzett módon értelmezni, vagyis a szabályozási felhatalmazás kiterjed-e a szabályozás szükségességének tagadására?

Az 1987. évi XI. tv. 7. § -a szerint "A Minisztertanács az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet." A 17. § pedig arról szól, hogy "Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi." A 27. § c) pontja előírja a Minisztertanács elé terjesztendő jogszabálytervezetek véleményeztetését az érdekképviseleti szervekkel.

Mindezekből - összhangban az Alkotmánybíróság korábbi határozatával [22/1990. (X. 16.) AB határozat, Magyar Közlöny 102. sz.] - következik, hogy a Minisztertanács jogszabályalkotási kötelessége - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés k) pontja alapján is -kétségkívül megállapítható. A jogalkotásra történő felhatalmazás -tekintettel a jogalkotásról szóló törvény idézett 7. § -ára - nem értelmezhető úgy, hogy a jogszabály megalkotásának (vagy meg nem alkotásának) kérdésében a Minisztertanács szabad belátása szerint dönthet. A "felhatalmazás alapján ad ki" a magyar jogi terminológiában kiadási kötelezettséget jelent.

Ezen túlmenően a jogalkotó - amint azt az Alkotmánybíróság a fent hivatkozott határozatában kifejti - "jogszabályalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy a hatás- és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendezést igénylő kérdés merül fel."

Az indítványban felvázolt hatáskör, azaz a leltárhiányért való felelősség jogszabályi rendezést igényel, mert az - ellentétben a munkaügyi miniszter észrevételében kifejtettekkel - nem vonható a Mt. 58. § (1) bekezdés alá, tekintettel arra, hogy az e szakaszban megfogalmazott feltételek (visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség, állandó őrizet, kizárólagos használat vagy kezelés) nem állnak fenn. A Mt. a hivatkozott 58. § (2) bekezdésében éppen az abban is megfogalmazott "különös körülmények" (pl. több személy részére átadott dolgok) miatt hatalmazza fel a Minisztertanácsot a külön szabályozás megalkotására.

A Minisztertanács azáltal, hogy az így kibocsátott - korábban megnevezett - jogszabályokat úgy helyezte hatályon kívül, hogy a probléma pozitív szabályozását mellőzte, alkotmányellenesen túllépte a törvény - nevezetesen a Mt. - felhatalmazását, amely kizárólag a pozitív szabályok megállapítására terjed ki, de nem értendő bele a szabályozás szükségességét tagadó norma kibocsátásához való jog.

A szóban forgó rendelet alkotmányellenes azért is, mert a jogalkotási eljárás során az érdekképviseleti szerv - jelen esetben az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége - nem nyilváníthatott véleményt a jogszabálytervezetről. A jogalkotó ezzel kétségkívül megsértette az 1987. évi XI. tv. 27. § c) pontjában írott kötelezettségét.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet az Alkotmánybíróság nem észlelt. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességről az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. 49. § (1) bekezdése szerint akkor van szó, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból adódó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Adott esetben azonban nem mulasztotta el jogalkotói feladatát a felhatalmazás alapján jogalkotásra kötelezett szerv, hanem olyan jogszabályt alkotott, amely éppen a felhatalmazással érintett tárgy pozitív szabályozásának szükségességét tagadja, a végrehajtási normák pozitív megalkotását mellőzi és olyan szabályt alkot, miszerint adott tárgyban nem szükséges jogszabályt alkotni.

A jogalkotó szerv helyezkedhet arra az álláspontra, hogy adott társadalmi viszony jogi szabályozása szükségtelen; ez önmagában véve nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek. Alkotmányellenes helyzetet adott esetben az idézett elő, hogy a felhatalmazás alapján megalkotott (deregulációs) norma - az indítvánnyal támadott jogszabály - csak formailag tesz eleget a felhatalmazás alapján keletkezett szabályozási kötelezettségnek, tartalmilag azonban nem. A jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból adódó jogalkotói feladatát ugyan nem mulasztotta el, azonban a kibocsátott norma tartalmilag nem fedi a felhatalmazásból származó szabályozási tárgyat. Ez a körülmény vezet az alkotmányellenes helyzet előálltához, végeredményben pedig az ezt okozó deregulációs jogszabály alkotmányellenességéhez.

Az indítvánnyal támadott jogszabálynak a határozat közzététele napjával való megsemmisítése - a jogszabály tartalmából következően - az eredeti állapotot állítja helyre, vagyis ismét hatályba lépteti a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 80. § (4) bekezdését, az 50/1985. (XI. 6.) MT, a 11/1987. (IV. 3.) MT, valamint az 1/1990. (I. 23.) SZEM rendeletet.

Az Alkotmánybíróság a probléma elvi jelentőségére tekintettel az alábbiakat jegyzi meg. Amennyiben a jogalkotó úgy véli, hogy adott társadalmi viszonyok központi szabályozása nem indokolt, hatályon kívül kell helyezni a hatályon kívül helyezett jogszabály megalkotásának alapjául szolgáló jogszabályi - ez esetben a Mt-be foglalt - felhatalmazást. Az adott esetben ily módon megnyílt volna annak lehetősége, hogy a gazdasági tevékenységet kifejtő vállalkozók autonóm módon rendezzék (kollektív szerződésben vagy magában az egyedi munkaszerződésben) a leltárhiányért való felelősséget. Felhatalmazás híján ugyanis az adott összefüggésben az alkotmányellenesség kérdése sem vetődhetett volna fel.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Minisztertanács kifogásolt rendelete alkotmányellenes, mert sérti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 7. § -át, 17. § -át és 27. § c) pontját, és ezáltal a jogalkotásnak az Alkotmány 7. § (2) bekezdésében rögzített alkotmányos rendjét.

Budapest, 1991.01.10

Dr. Vörös Imre

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék