32008R0294[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete ( 2008. március 11. ) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 294/2008/EK RENDELETE
(2008. március 11.)
az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),
(1)
A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási menetrend hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül a versenyképesség, növekedés és foglalkoztatás helyzetének javítása érdekében olyan feltételek kialakítása szükséges, amelyek vonzóvá teszik a tudásba és innovációba való befektetést.
(2)
Elsősorban a tagállamok feladata, hogy szilárd alapot tartsanak fenn az európai ipar, versenyképesség és innováció számára. Az európai uniós innovációs kihívás természetéből és nagyságrendjéből adódóan azonban szükség van közösségi fellépésre is.
(3)
A közösségnek támogatást kell nyújtania az innováció ösztönzése érdekében, mindenekelőtt a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramon, a versenyképességi és innovációs keretprogramon, az egész életen át tartó tanulás programján és a strukturális alapokon keresztül.
(4)
Létre kell hozni egy olyan új, közösségi szintű kezdeményezést, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), amely kiegészíti a meglévő közösségi és nemzeti politikákat és kezdeményezéseket a tudásháromszög - felsőoktatás, kutatás és innováció - egész Európai Unióban való integrálásának támogatásával.
(5)
A 2006. június 15-16-i Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2006 őszére készítsen hivatalos javaslatot az EIT megalapítására.
(6)
Az EIT célja főként az, hogy a legmagasabb színvonalú felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységek bevonásával hozzájáruljon a Közösség és a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez. Eközben az EIT-nek elő kell segítenie és meg kell erősítenie a kapcsolatépítést és az együttműködést, valamint összhangot kell teremtenie az európai innovációs társulások között.
(7)
Az EIT feladata, hogy kezelje az Európában jelentkező, hosszú távú innovációs kihívásokat, különös tekintettel a transz- és/vagy interdiszciplináris területekre, beleértve a már európai szinten felismert kihívásokat. Eközben az EIT-nek elő kell mozdítania a civil társadalommal folytatott időszakos párbeszédet.
(8)
Az EIT-nek elsősorban felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységeinek üzleti környezetbe helyezését és kereskedelmi alkalmazását, továbbá az induló vállalkozások és a hasznosító (spin-off) vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) létrehozásának támogatását kell előnyben részesítenie.
(9)
Az EIT-nek elsősorban olyan kiválóságra épülő, felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalkozások és más érdekeltek közötti autonóm partnerségek keretében kell kifejtenie tevékenységét, amelyek fenntartható és hoszszú távon önfenntartó stratégiai hálózatokat képeznek az innovációs folyamatban. Ezeket a partnerségeket az EIT igazgatótanácsának kell átlátható, a kiválóságot alapul vevő eljárással kiválasztania, majd tudományos és innovációs társulásokként (a továbbiakban: TIT-ek) kijelölnie. Az igazgatótanács feladata továbbá az EIT tevékenységeinek irányítása, valamint a TIT-ek tevékenységeinek értékelése. Az igazgatótanácsban egyensúlyban kell lennie az üzleti és a felsőoktatási és/vagy kutatási életben, valamint az innovációs ágazatban szerzett tapasztalattal rendelkező tagok arányának.
(10)
A versenyképesség támogatása és az európai gazdaság vonzerejének és innovációs kapacitásának megerősítése érdekében az EIT-nek, valamint a TIT-eknek képesnek kell lenniük arra, hogy vonzást gyakoroljanak a partnerszervezetekre, kutatókra és hallgatókra szerte a világban - többek között mobilitásuk ösztönzése révén is - valamint, hogy együtt tudjanak működni harmadik országbeli szervezetekkel.
(11)
Az EIT és a TIT-ek közötti viszonyt szerződéssel kell rendezni, amelyben megállapítják a TIT-ek jogait és kötelezettségeit, megfelelő szintű koordinációról gondoskodnak, és körvonalazzák a TIT-ek tevékenységeinek és eredményeinek felügyeletére és értékelésére szolgáló rendszert.
(12)
A felsőoktatást az átfogó innovációs stratégia szerves, de gyakran hiányzó elemeként támogatni kell. Az EIT és a TIT-ek közötti megállapodásnak rendelkeznie kell arról is, hogy a TIT-eken keresztül kiadott okleveleket és diplomákat a részt vevő felsőoktatási intézményeknek kell kiadniuk, és ezen intézményeket ösztönözni kell arra, hogy azokat EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezzék. Az EIT tevékenységein és munkáján keresztül elősegíti az európai kutatási és felsőoktatási térségen belüli mobilitást, és ösztönzi a kutatók és hallgatók számára a TIT-ek keretében adott ösztöndíjak átadhatóságát. Az ez irányú tevékenységeket a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) sérelme nélkül kell megvalósítani.
(13)
Az EIT-nek a szellemi tulajdonjog kezelésére vonatkozóan világos és átlátható iránymutatásokat kell készítenie, amelyek támogatják a szellemi tulajdon megfelelő körülmények közötti használatát. Ezeknek az iránymutatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a TIT-ek partnerszervezetei által tett hozzájárulásokat, tekintet nélkül azok mértékére kellően figyelembe veszik. Amennyiben az adott tevékenység támogatást kap a Közösség kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjából, akkor arra annak szabályait kell alkalmazni.
(14)
Megfelelő rendelkezéseket kell hozni az EIT felelősségének és átláthatóságának biztosítására. A működésére vonatkozó megfelelő szabályokat az EIT alapszabályában kell meghatározni.
(15)
Az EIT-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, valamint működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében magának kell kezelnie költségvetését, amelynek bevételei között többek között a Közösség hozzájárulása is szerepel.
(16)
Az EIT-nek törekednie kell arra, hogy növelje a magánszektorból és a saját tevékenységei által termelt bevételből származó pénzügyi hozzájárulásokat. Ezért a várakozások szerint az ipari, a pénzügyi és a szolgáltatási ágazat jelentős mértékben hozzájárul majd az EIT és különösen a TIT-ek költségvetéséhez. A TIT-eknek törekedniük kell a magánszektorból származó hozzájárulások arányának maximalizálására. A TIT-eknek és partnerszervezeteiknek a nyilvánosság tudomására kell hozniuk, hogy tevékenységüket az EIT keretében végzik, valamint, hogy az Európai Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülnek.
(17)
A közösségi költségvetésből az EIT-nek juttatott hozzájárulásnak az EIT és a TIT-ek létrehozásából, illetve az adminisztratív és koordinációs tevékenységeiből adódó költségeket kell finanszíroznia. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében ezek a tevékenységek nem részesülhetnek egyidejűleg más közösségi programból, mint például a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramból, a versenyképességi és innovációs keretprogramból, az egész életen át tartó tanulás programjából és a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulásból. Továbbá, abban az esetben, ha a TIT-ek, illetve partnereik közvetlenül pályáznak az említett programokból vagy alapokból származó közösségi támogatásokra, ezen pályázatok nem részesíthetők előnyben más pályázatokhoz képest.
(18)
Az Európai Unió általános költségvetését terhelő közösségi támogatásra és minden más hozzájárulásra a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel ( 5 ) összhangban.
(19)
Ez a rendelet pénzügyi keretet határoz meg a 2008-2013-as időszakra, amelynek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás ( 6 ) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára első számú hivatkozási pontként kell szolgálnia.
(20)
Az EIT az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkének (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Közösségek által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia. Következésképpen az EIT-re alkalmazni kell az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet ( 7 ).
(21)
Az EIT-nek a megelőző naptári évben folytatott tevékenységekről éves jelentést, továbbá a tervezett kezdeményezéseket felvázoló, hároméves gördülő munkaprogramot kell készítenie, lehetővé téve az EIT számára, hogy a tudomány, technológia, felsőoktatás, innováció és egyéb jelentős területeken jelentkező külső és belső fejleményeknek megfeleljen. E dokumentumokat tájékoztatás céljából be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy véleményt fogalmazzanak meg az EIT első hároméves munkaprogramjával kapcsolatban.
(22)
Az EIT hosszú távon elsőbbséget élvező stratégiai területeit és pénzügyi igényeit egy stratégiai innovációs tervben (a továbbiakban: "innovációs terv"), egy hétéves időszakra vonatkozóan kell meghatározni. Tekintettel az innovációs tervnek a közösségi innovációs politika szempontjából való fontosságára, valamint ebből eredően a Közösségre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának politikai jelentőségére, az innovációs tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell az EIT által készített tervezet, valamint a Bizottság által készített javaslat alapján elfogadnia.
(23)
Indokolt, hogy a Bizottság kezdeményezze az EIT független, külső értékelését, különösen az innovációs terv elkészítése céljából. A Bizottságnak szükség esetén a rendelet módosítására irányuló javaslatot kell tennie.
(24)
Tekintettel hosszú távú fejlesztésére, célszerű az EIT-t fokozatosan, több szakaszban létrehozni. Szükség van egy kezdeti fázisra, korlátozott számú TIT részvételével, annak érdekében, hogy megfelelően lehessen értékelni az EIT működését, és ahol szükséges, javításokat lehessen eszközölni. Az igazgatótanácsnak - a megalakulását követő tizennyolc hónapon belül - két vagy három TIT-t kell kiválasztania olyan területeken, amelyek segítik az Európai Uniót a ma és a holnap kihívásaival történő szembenézésben, és amelyek olyan területeket foglalhatnak magukban, mint az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, valamint az információs és kommunikációs technológiák következő generációja. A további TIT-ek kiválasztását és kijelölését azt követően kell lehetővé tenni, hogy elfogadták az első innovációs tervet, amelynek - a hosszú távú elképzelések megvalósítása érdekében - részletes szabályozást is magában kell foglalnia az EIT működését illetően.
(25)
Mivel az intézkedés célját, nevezetesen az EIT létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az terjedelme és transznacionális jellege miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Létrejön az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EIT).
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "innováció": az a folyamat, beleértve annak eredményét is, amely során a társadalmi vagy gazdasági igényekre és keresletre válaszul új ötletek születnek, és ezáltal új termékek, szolgáltatások vagy üzleti és szervezési modellek jönnek létre, amelyek sikeresen bevezethetők a már meglévő piacra, vagy amelyek képesek új piacokat létrehozni és értéket teremtenek a társadalom számára;
2. "tudományos és innovációs társulás (TIT)": az innovációs folyamatban részt vevő felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalkozások és más érintettek közötti önálló partnerségek, amelyek az EIT feladatainak megvalósítása és a(z) 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 8 ) (Horizont 2020) meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás céljából közép- és hosszú távú közös innovációs tervezésen alapuló stratégiai hálózatot képeznek, annak pontos jogi formájától függetlenül;
3. "helymegosztási központ": az a földrajzi terület, amelyen a tudásháromszögben részt vevő legfontosabb partnerek székhelye található, és ahol könnyen képesek kapcsolatba lépni egymással, a területen folyó TIT-tevékenység kapcsolattartóiként;
5. "partnerszervezet": olyan szervezet, amely tagja valamely TIT-nek, és amely többek között a következőkből állhat: felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, köz- vagy magántulajdonú vállalatok, pénzügyi intézmények, regionális és helyi hatóságok, alapítványok és nonprofit szervezetek;
6. "kutatást végző szervezet": bármely olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely egyik fő céljaként kutatást vagy technológiai fejlesztést végez;
7. "felsőoktatási intézmény": egyetem vagy bármely olyan felsőoktatási intézmény - függetlenül annak a nemzeti összefüggésben használt megnevezésétől -, amely a nemzeti jogszabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően mesteri vagy doktori oklevelet vagy diplomát ad;
8. "oklevelek és diplomák": olyan mesteri vagy doktori diplomát adó képesítések, amelyeket a részt vevő felsőoktatási intézmények adnak a TIT-ben végzett felsőoktatási tevékenységek keretében;
9. "stratégiai innovációs terv" (innovációs terv): a jövőbeli kezdeményezésekhez az EIT kiemelt területeit és hosszú távú stratégiáját meghatározó stratégiai dokumentum, amely tartalmazza a tervezett felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységek hétéves időszakra szóló áttekintését;
9a. "regionális innovációs terv": olyan tájékoztatási terv, amely felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalatok és más érintettek közötti partnerségeket célozza az innováció uniós szintű ösztönzése érdekében;
10. "az érintett felek fóruma": nemzeti, regionális és helyi hatóságok képviselői, az üzleti élet, a felsőoktatás, a kutatás terén tevékenykedő érdekképviseleti szervek és egyedi jogalanyok, társulások, civil szervezetek és klaszterszervezetek, valamint a tudásháromszög különböző területein működő más érdekelt felek számára nyitott platform;
11. "hozzáadott értéket teremtő TIT-tevékenységek": a felsőoktatás, kutatás és innováció tudásháromszögének integrációjához, valamint az EIT általános célkitűzéseihez hozzájáruló partnerszervezetek vagy, adott esetben, a TIT-ben részt vevő jogalanyok által végrehajtott tevékenységek - beleértve a TIT-ek alapító, igazgatási és koordinációs tev11ékenységeit.
3. cikk
Küldetés és célkitűzések
Az EIT küldetése az, hogy a tagállamok és az Unió innovációs kapacitásának megerősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és versenyképességhez az európai társadalom előtt álló jelentős kihívások kezelése érdekében. Ezt azzal éri el, hogy integrálja a legmagasabb színvonalú felsőoktatást, kutatást és innovációt, valamint előmozdítja a köztük létrejövő szinergiákat és együttműködést, többek között a vállalkozói készség fokozása révén.
Az EIT a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó általános célkitűzéseit, konkrét célkitűzéseit és eredménymutatóit a Horizont 2020 program határozza meg.
4. cikk
Az EIT szervei
(1) Az EIT szervei a következők:
a) igazgatótanács, amely a felsőoktatásban, a kutatásban, az innovációban és az üzleti életben tapasztalattal rendelkező, vezető pozíciót betöltő személyekből áll. Az igazgatótanács az EIT tevékenységeinek irányításáért, a TIT-ek kiválasztásáért, kijelöléséért és értékeléséért, valamint minden más stratégiai döntésért felel. Az igazgatótanács munkáját végrehajtó bizottság segíti;
c) az igazgatótanács által választott igazgató, aki az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel az EIT igazgatásával és pénzügyi irányításával kapcsolatban, és aki az EIT törvényes képviselője;
d) belső ellenőrzési szerv, amely a pénzügyi és adminisztratív vezetéssel, az EIT-n belüli ellenőrzési struktúrákkal, valamint a TIT-ekkel való pénzügyi kapcsolatok szervezésével kapcsolatban, továbbá az igazgatótanács által kért bármely más kérdésben tanácsaival segíti az igazgatótanácsot és az igazgatót.
(2) A Bizottság az igazgatótanács ülésein való részvétel céljából megfigyelőket jelölhet ki.
(3) Az EIT szerveivel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az EIT e rendelethez csatolt alapszabálya határozza meg.
5. cikk
Feladatok
(1) Céljai elérése érdekében az EIT:
a) az innovációs tervvel összhangban meghatározza fő prioritásait és tevékenységeit;
b) figyelemfelkeltő tevékenységet folytat a lehetséges partnerszervezetek körében és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket;
c) a 7. cikknek megfelelően TIT-eket választ és jelöl ki a kiemelt területeken, és megállapodásban rögzíti jogaikat és kötelezettségeiket, megfelelő támogatást nyújt számukra, megfelelő minőségellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, folyamatosan felügyeli és rendszeres időközönként értékeli a tevékenységüket, biztosítja a TIT-ek közötti megfelelő szintű koordinációt és segíti a köztük zajló kommunikációt és tematikus együttműködést;
d) köz- és magánforrásokat mobilizál, és forrásait e rendelettel összhangban használja fel. Költségvetésének jelentős és egyre nagyobb részét igyekszik magánforrásokból és a saját tevékenységeiből származó bevételből előteremteni;
e) ösztönzi a TIT-ekkel partner felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek és azon diplomák tagállamok általi elismerését, amelyeket EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezhetnek;
f) elősegíti a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését - például a TIT-ek között - a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából, továbbá ösztönzi a tájékoztatási tevékenységekben - például a regionális innovációs tervben - való részvételt;
g) arra törekszik, hogy világszintű szervvé váljon a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén elért kimagasló teljesítményéért;
h) támogatja az innovációval kapcsolatos multidiszciplináris megközelítéseket, ideértve a technológiai, szociális és nem technológiai megoldások, szervezeti megközelítések és új üzleti modellek integrálását;
i) biztosítja az EIT tevékenységei és adott esetben más uniós programok kiegészítő jellegét és azok egymás közötti szinergiáit;
j) támogatja a TIT-eket mint kiváló innovációs partnereket az Unión belül és kívül;
k) létrehozza az érintett felek fórumát, hogy tájékoztatást adjon az EIT tevékenységeiről, tapasztalatairól, a bevált gyakorlatairól és az Unió innovációs, kutatási és oktatási szakpolitikáihoz és célkitűzéseihez való hozzájárulásáról, valamint hogy lehetőséget adjon az érintetteknek véleményük kifejtésére. Az érintett felek fórumát évente legalább egyszer össze kell hívni. A tagállamok képviselői az érintett felek fóruma keretében egyedi összetételben üléseznek annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő kommunikációt és információáramlást az EIT-vel, tájékoztatást kapjanak az az EIT és a TIT-ek által elért eredményekről, tanácsot adjanak az EIT és a TIT-ek részére, illetve tapasztalatot cseréljenek azokkal. A tagállami képviselők egyedi összetételben történő részvétele az érintett felek fórumán biztosítja továbbá az EIT és a TIT-ek tevékenysége és a nemzeti programok és kezdeményezések közötti megfelelő szinergiákat és kiegészítő jelleget, ezen belül a TIT-tevékenységek esetleges nemzeti társfinanszírozását is.
(2) Az EIT-nek joga van alapítványt létrehozni (a továbbiakban: EIT-alapítvány), amelynek sajátos célja az EIT tevékenységeinek előmozdítása és támogatása.
6. cikk
TIT-ek
(1) A TIT-ek mindenekelőtt az alábbi tevékenységeket végzik:
a) európai hozzáadott értéket képviselő innovációs tevékenységek és befektetések, amelyek teljeskörűen integrálják a felsőoktatást és a kutatást a kritikus tömeg elérése érdekében, valamint ösztönzik az eredmények széles körű terjesztését és hasznosítását;
b) az alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi kérdések területén folytatott, az európai és nemzeti kutatási eredményeket felhasználó, élenjáró, innováció-központú kutatás, amely lehetőséget kínál Európa nemzetközi versenyképességének fokozására és az európai társadalom előtt álló jelentős kihívások megoldásainak feltárására;
c) mester- és doktori szinten folytatott oktatás és képzés, valamint szakmai továbbképző tanfolyamok olyan tudományágakban, amelyek potenciálisan megfelelnek a jövőbeni európai társadalmi-gazdasági igényeknek, és amelyek bővítik az Unió tehetségalapját, elősegítik az innovációhoz kapcsolódó képességek fejlesztését, a vezetői és vállalkozói képességek javítását, a kutatók és hallgatók mobilitásának fokozását, és ösztönzik az EIT-oklevelek birtokosai és az EIT-képzések résztvevői közötti tudásmegosztást, mentorálást és hálózatépítést;
d) a tájékoztatási tevékenységek és a bevált gyakorlatok terjesztése az innovációs ágazatban, a felsőoktatás, a kutatás és az üzleti élet - beleértve a szolgáltatási és a pénzügyi szektort - közötti együttműködés fejlesztésére összpontosítva;
e) adott esetben törekvés a TIT-ek tevékenysége és a meglévő európai, nemzeti és regionális programok közötti megfelelő szinergiák és kiegészítő jelleg megvalósulására.
(2) A TIT-ek alapvető, általános önállósággal rendelkeznek belső szervezetük, összetételük, valamint pontos ütemtervük és munkamódszereik meghatározása terén. A TIT-ek különösen:
a) a felsőoktatást, a kutatást és az innovációt és magában foglaló tudásháromszöget tükröző irányítási rendszert hoznak létre;
b) törekednek arra, hogy nyitva álljanak új tagok számára, amennyiben azok értéket adnak hozzá a partnerséghez;
c) belső szabályaikkal összhangban, nyílt és átlátható módon működnek;
d) üzleti terveket dolgoznak ki célokkal és kulcs-teljesítménymutatókkal;
e) stratégiákat dolgoznak ki a pénzügyi fenntarthatóság elérésére.
(3) Az EIT, valamint az egyes TIT-ek közötti viszony szerződéses megállapodáson alapul.
7. cikk
A TIT-ek kiválasztása
(1) Az EIT versenyeztetésen alapuló, nyílt és átlátható eljárás keretében választja és jelöli ki azon partnerségeket, amelyekből TIT válhat. A TIT-eknek a kiválóság és az innovációs relevancia elvén alapuló kiválasztásával kapcsolatos részletes kritériumokat az EIT fogadja el és teszi közzé. A kiválasztási folyamatba külső és független szakértőket is bevonnak.
(1a) Az EIT a TIT-ek kiválasztását és kijelölését az innovációs tervben meghatározott prioritási területeknek és ütemtervnek megfelelően végzi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elvekkel összhangban a TIT-ek kijelölése során alkalmazott kiválasztási kritériumok magukban foglalják többek között a következőket:
a) a partnerség jelenlegi és potenciális innovációs kapacitása - beleértve a vállalkozói készséget -, valamint a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területén mutatott kiválósága;
b) a partnerség képessége az innovációs tervben meghatározott célok elérésére, és ezáltal a Horizont 2020 program általános céljához és prioritásaihoz való hozzájárulásra;
c) az innováció multidiszciplináris megközelítése, ideértve a technológiai, szociális és nem technológiai megoldások integrálását;
d) a partnerség képessége arra, hogy fenntartható és hosszú távon önfenntartó finanszírozást biztosítson, beleértve a magánszektorból, az iparból és a szolgáltatásokból származó jelentős és egyre növekvő hozzájárulást;
e) a felsőoktatás, a kutatás és az innováció tudásháromszögében tevékenykedő szervezetek megfelelően kiegyensúlyozott részvétele a partnerségben;
f) az érintett ágazatnak megfelelő, a szellemi tulajdon kezeléséről készített terv bemutatása, amely magában foglalja annak leírását is, ahogyan a különböző partnerszervezetektől származó hozzájárulásokat figyelembe vették;
g) a magánszektor részvételét és a vele való együttműködést támogató intézkedések, beleértve a pénzügyi ágazatot és különösen a kkv-ket, valamint az induló vállalkozások, a hasznosító (spin-off) vállalkozások és a kkv-k létrehozását a TIT-ek tevékenységeiből származó eredmények kereskedelmi hasznosítására való tekintettel;
h) adott esetben készség a lakossággal és a harmadik ágazatokkal való kapcsolatfelvételt és együttműködést célzó konkrét intézkedések megtételére;
i) készség a TIT-eken kívüli egyéb szervezetekkel és hálózatokkal való együttműködésre a bevált gyakorlatok megosztása és a kiválóság érdekében;
j) készség az uniós és egyéb releváns kezdeményezésekkel való szinergiák létrehozására irányuló konkrét javaslatok kidolgozására.
(3) A TIT létrehozásához minimumkövetelmény legalább három, három különböző tagállamban alapított szervezet részvétele. E partnerszervezeteknek a(z) 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke értelmében egymástól függetlennek kell lenniük. ( 9 ).
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltétel mellett a TIT-et alkotó partnerszervezetek legalább kétharmadának a tagállamokban alapított szervezetnek kell lennie. Minden TIT-ben legalább egy felsőoktatási intézménynek és egy magáncégnek részt kell vennie.
(5) Az EIT az új TIT-ek kiválasztására irányuló eljárás megkezdését megelőzően elfogadja és közzéteszi a TIT-ek tevékenységének finanszírozására, felügyeletére és értékelésére vonatkozó kritériumokat és eljárásokat. Az érintett felek fóruma keretében egyedi összetételben ülésező tagállami képviselők ezekről haladéktalanul tájékoztatást kapnak.
7a. cikk
A TIT-ek értékelésének és felügyeletének alapelvei
Az EIT a - többek között 1291/2013/EU rendeletben és az innovációs tervben meghatározott - kulcs-teljesítménymutatók alapján a Bizottsággal együttműködve megszervezi az egyes TIT-ek teljesítményének, eredményeinek és hatásának folyamatos felügyeletét és időszakos külső értékelését. E felügyelet és értékelési intézkedések eredményeiről tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és azokat közzé kell tenni.
7b. cikk
A TIT működésének időtartama, folytatása és megszűnése
(1) A folyamatos felügyelet és az időszakos értékelések eredményének, valamint az adott területek sajátosságainak függvényében a TIT-ek általánosságban 7-15 éves időszakra jönnek létre.
(2) Az EIT hétéves kezdeti időszakra partnerségi keretmegállapodást köthet az egyes TIT-ekkel.
(3) Az igazgatótanács határozhat úgy, hogy - a 19. cikkben megállapított pénzügyi keretösszeg határain belül - meghosszabbítja a valamely TIT-tel kötött partnerségi keretmegállapodást, ha ez a legmegfelelőbb mód az EIT céljainak elérésére.
(4) Abban az esetben, ha egy TIT értékelése nem mutat megfelelő eredményeket, az igazgatótanács megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve a TIT pénzügyi támogatásának csökkentését, módosítását vagy visszavonását, illetve a megállapodás megszüntetését.
8. cikk
Oklevelek és diplomák
(1) Az 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett felsőoktatási tevékenységekhez kapcsolódó okleveleket és diplomákat a részt vevő felsőoktatási intézmények adják ki a nemzeti szabályoknak és akkreditációs eljárásoknak megfelelően. Az EIT és a TIT-ek közötti megállapodásnak rendelkeznie kell arról, hogy ezek az oklevelek és diplomák EIT-okleveleknek és -diplomáknak is nevezhetők.
(2) Az EIT ösztönzi a részt vevő felsőoktatási intézményeket, hogy:
a) közösen vagy párhuzamosan adjanak ki okleveleket és diplomákat, hangsúlyozva ezzel a TIT-ek integrált jellegét. Ezeket azonban egyetlen felsőoktatási intézmény is kiadhatja;
aa) terjesszék a horizontális kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;
b) vegyék figyelembe:
i. a Szerződés 149. és 150. cikkének megfelelően hozott közösségi intézkedéseket;
ii. az európai felsőoktatási térség keretében hozott intézkedéseket.
9. cikk
Az EIT függetlensége és a közösségi, tagállami vagy kormányközi intézkedésekkel való összhang
(1) Az EIT a nemzeti hatóságoktól függetlenül és külső befolyástól mentesen végzi tevékenységét.
(2) Az EIT tevékenységének összhangban kell állnia a közösségi szinten végrehajtandó - különösen a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területére vonatkozó - egyéb intézkedésekkel és eszközökkel.
(3) Az EIT-nek megfelelő módon figyelembe kell vennie a regionális, nemzeti és kormányközi szintű politikákat és kezdeményezéseket a legjobb gyakorlatok, jól megalapozott elképzelések és a meglévő erőforrások hasznosítása érdekében.
11. cikk
Jogállás
(1) Az EIT közösségi szerv és jogi személyiséggel rendelkezik. Valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen, ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.
(2) Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az EIT-re is alkalmazni kell.
12. cikk
Felelősség
(1) Az EIT a kötelezettségei teljesítéséért kizárólagos felelősséggel tartozik.
(2) Az EIT szerződéses jogviszonyból eredő felelősségére nézve az adott szerződés vonatkozó rendelkezései és az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó. Az EIT által megkötött szerződések választottbírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Bíróság rendelkezik joghatósággal.
(3) Nem szerződéses jogviszonyból eredő felelősség esetén az EIT a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az általa vagy alkalmazottai által a feladataik teljesítése során okozott károkat.
Az ilyen károk megtérítésére vonatkozó jogviták tekintetében az Európai Bíróság rendelkezik joghatósággal.
(4) Az EIT-nek a (2) és (3) bekezdésben említett felelősséggel összefüggő kifizetései és az ezzel kapcsolatban keletkező költségek és kiadások az EIT kiadásainak minősülnek, és azokat az EIT forrásaiból kell fedezni.
(5) Az EIT ellen indított peres eljárásokban a Szerződés 230. és 232. cikkében előírt feltételek szerint az Európai Bíróság rendelkezik joghatósággal.
13. cikk
Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés
(1) Az EIT garantálja, hogy tevékenységeit nagyfokú átláthatósággal végzi. Az EIT különösen létrehoz egy hozzáférhető, ingyenes weboldalt, amely tájékoztatást nyújt az EIT és az egyes TIT-ek tevékenységéről.
(2) Az EIT az első TIT-ek kiválasztását célzó pályázati felhívás kiírása előtt nyilvánosságra hozza eljárási szabályzatát, a 21. cikk (1) bekezdésében említett külön pénzügyi szabályzatát, valamint a TIT-ek kiválasztásának a 7. cikkben említett részletes kritériumait.
(3) Az EIT haladéktalanul közzéteszi a 15. cikkben említett hároméves gördülő munkaprogramját és a tevékenységéről szóló éves jelentést.
(4) Az (5) és (6) bekezdés sérelme nélkül, az EIT harmadik személyek számára nem fedheti fel a tudomására hozott azon információkat, amelyek tekintetében bizalmas kezelést kérelmeztek, és e kérelem indokolt.
(5) Az EIT szerveinek tagjaira a Szerződés 287. cikkében említett titoktartási kötelezettség vonatkozik.
Az EIT által e rendeletnek megfelelően gyűjtött adatok a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) hatálya alá tartoznak.
(6) Az EIT birtokában lévő dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) alkalmazandó. Az igazgatótanács az EIT létrejöttétől számított legkésőbb hat hónapon belül elfogadja az ezen rendelet alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedéseket.
(7) Az EIT hivatalos dokumentumait és kiadványait az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendelettel ( 12 ) összhangban le kell fordítani. A szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek a 2965/1994/EK tanácsi rendelettel ( 13 ) létrehozott Fordítóközpontja biztosítja.
14. cikk
Pénzügyi források
(1) Az EIT-t a 19. cikkben megállapított, az Európai Unió általános költségvetéséből származó pénzügyi keretbe tartozó hozzájárulásból, és más köz- és magánforrásokból kell finanszírozni.
(2) A TIT-ek finanszírozását elsősorban a következő forrásokból kell biztosítani:
a) partnerszervezetek hozzájárulása, amely a finanszírozás jelentős forrását képezi;
b) a tagállamok, harmadik országok vagy ezek hatóságainak önkéntes hozzájárulása;
c) nemzetközi szervek vagy intézmények hozzájárulásai;
d) a TIT-ek saját eszközei és tevékenysége, valamint szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból származó jogdíjai révén nyert bevételek;
e) dotációs tőke, köztük az EIT-alapítvány által kezelt tőke;
f) magánszemélyek, intézmények, alapítványok vagy bármely más nemzeti szerv hagyatékai, adományai, hozzájárulásai;
g) az EIT hozzájárulásai;
h) pénzügyi eszközök, köztük az Unió általános költségvetéséből finanszírozott eszközök.
A juttatások természetbeni juttatásokat is magukban foglalhatnak.
(3) Az EIT finanszírozásához való hozzáférésre vonatkozó szabályokat az EIT-nek a 21. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szabályzata határozza meg.
(4) Az EIT TIT-eknek fizetett hozzájárulása 100 %-ig fedezheti a hozzáadott értéket teremtő TIT-tevékenységek elszámolható költségeit.
(5) A TIT-ek vagy partnerszervezeteik közösségi támogatásért folyamodhatnak, különösen a közösségi programok és alapok keretében, azok szabályainak megfelelően, és az egyéb kérelmekkel azonos feltételek mellett. Ebben az esetben a támogatás nem fordítható az Európai Unió általános költségvetéséből már támogatásban részesülő tevékenységekre.
(6) Az EIT-hozzájárulás átlagosan nem haladhatja meg a TIT-ek teljes finanszírozásának 25 %-át.
(7) Az EIT versenyalapú felülvizsgálati mechanizmust hoz létre pénzügyi hozzájárulása megfelelő részének a TIT-ek számára történő elkülönítésére. E mechanizmus magában foglalja a TIT-ek üzleti terveinek és a folyamatos felügyelet során mért teljesítményének értékelését.
15. cikk
Programozás és jelentéstétel
(1) Az EIT egy, az innovációs terv elfogadott változatán alapuló, gördülő hároméves munkaprogramot fogad el, amely az EIT és a TIT-ek főbb prioritásaira és a tervezett kezdeményezésekre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a finanszírozási igényekre és forrásokra vonatkozó becslést tartalmaz. Ez a munkaprogram olyan megfelelő - eredményorientált megközelítést alkalmazó - mutatókat is magában foglal, amelyek a TIT-ek és az EIT által végzett tevékenységek felügyeletére vonatkoznak. Az előzetes gördülő hároméves munkaprogramot az EIT a Bizottságnak azon év december 31-ig nyújtja be, amely az adott hároméves munkaprogram hatályba lépését két évvel megelőzően ér véget (n-2 év).
A Bizottság a munkaprogram benyújtásától számított három hónapon belül véleményezi a Horizont 2020 programban meghatározott konkrét EIT-célkitűzéseket, illetve azoknak az uniós politikákkal és eszközökkel fennálló kiegészítő jellegét. Az EIT megfelelően figyelembe veszi a Bizottság véleményét, és véleményeltérés esetén megindokolja saját álláspontját. Az EIT tájékoztatás céljából benyújtja a végleges munkaprogramot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az igazgató kérésre bemutatja a végleges munkaprogramot az illetékes európai parlamenti bizottságnak.
(2) Az EIT éves jelentést fogad el minden év június 30-ig. A jelentés ismerteti az előző naptári évben az EIT és a TIT által végzett tevékenységeket, és a megállapított célkitűzések, mutatók és menetrend vonatkozásában értékeli az eredményeket, a végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, a forrásfelhasználást és az EIT általános működését. Az EIT benyújtja az éves jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, továbbá legalább évente egyszer tájékoztatja ezeket az intézményeket az EIT tevékenységéről, valamint a Horizont 2020 programhoz és az uniós innovációs, kutatási és oktatási szakpolitikákhoz és célkitűzésekhez nyújtott hozzájárulásáról.
16. cikk
Az EIT felügyelete és értékelése
(1) Az EIT gondoskodik arról, hogy tevékenységei, beleértve a TIT-ek által irányított tevékenységeket is, folyamatos és rendszeres felügyelet alatt álljanak, és azokról rendszeres időközönként független értékelés készüljön annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az eredmények legjobb minőségét, a tudományos kiválóságot és a források leghatékonyabb felhasználását. Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.
(2) 2011 júniusáig, majd az új pénzügyi keret hatálybalépését követően háromévente a Bizottság gondoskodik az EIT értékeléséről. Ennek alapját független, külső értékelés képezi, és azt vizsgálja, hogy az EIT hogyan teljesíti feladatát. Az értékelés kiterjed az EIT és a TIT-ek valamennyi tevékenységére, és az EIT hozzáadott értékét, az általa folytatott tevékenységek hatását, eredményességét, fenntarthatóságát, hatékonyságát és relevanciáját, valamint a felsőoktatás, kutatás és innováció támogatását célzó, meglévő nemzeti és közösségi politikákkal való kapcsolatát és/vagy kiegészítő jellegét értékeli. Az értékelésnek európai és nemzeti szinten egyaránt figyelembe kell vennie az érdekeltek szempontjait.
(2a) A Bizottság független szakértők segítségével további értékeléseket végezhet stratégiai szempontból releváns témákról annak érdekében, hogy megvizsgálja, mennyire haladt előre az EIT a kitűzött célok elérésében, meghatározza a tevékenységek végrehajtásához hozzájáruló tényezőket és azonosítsa a bevált gyakorlatokat. A fentiek elvégzése során a Bizottság teljes körűen mérlegeli az EIT-re és a TIT-ekre gyakorolt igazgatási hatást.
(3) A Bizottság az értékelés eredményeit, saját véleményét, valamint szükség esetén az e rendelet módosítására vonatkozó javaslatait továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az igazgatótanács az EIT programjaiban és a műveleteiben kellően figyelembe veszi az értékelés megállapításait.
17. cikk
Innovációs terv
(1) Legkésőbb 2011. június 30-ig, és azt követően hétévente az EIT hétéves innovációs tervet készít, és benyújtja azt a Bizottságnak.
(2) Az innovációs terv az EIT számára meghatározza az elsőbbséget élvező területeket és a hosszú távú stratégiát, továbbá értékelést tartalmaz az EIT társadalmi-gazdasági hatásáról, valamint a legjobb innovációs hozzáadott érték nyújtására vonatkozó képességéről. Az innovációs terv figyelembe veszi az EIT 16. cikkben említett felügyeletének és értékelésének az eredményeit.
(2a) Az innovációs terv tartalmazza az EIT tevékenységei és más uniós kezdeményezések, eszközök és programok között fennálló potenciális és megfelelő szinergiák és kiegészítő jelleg elemzését.
(3) Az innovációs terv - az EIT jövőbeli működésének hosszú távú fejlesztésére és finanszírozására tekintettel - becslést tartalmaz a pénzügyi igényekre és forrásokra vonatkozóan. Emellett egy, a pénzügyi keret időszakát lefedő indikatív pénzügyi tervet is tartalmaz.
(4) Az innovációs tervet a Bizottság javaslata alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács fogadja el.
18. cikk
Kezdeti fázis
(1) Az igazgatótanács a megalakulását követő tizenkét hónapon belül benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az első hároméves gördülő munkaprogram 15. cikk a) pontjában említett tervezetét. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, a tervezet kézhezvételét követő három hónapon belül véleményt fogalmazhat meg az igazgatótanácsnak a tervezetben foglalt bármely kérdésről. Amennyiben az EIT-hez ilyen véleményt juttatnak el, arra az igazgatótanács három hónapon belül válaszol, válaszában megjelölve a prioritásokban és a tervezett tevékenységekben végrehajtott változtatásokat.
(2) Az igazgatótanács megalakulásától számított tizennyolc hónapon belül az EIT a 7. cikkben meghatározott kritériumoknak és eljárásoknak megfelelően két vagy három TIT-et választ és jelöl ki.
(3) Az EIT által készített tervezet alapján a Bizottság 2011 végéig benyújtja az első innovációs tervre vonatkozó javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az innovációs terveknek a 17. cikk szerinti tartalmán kívül az első innovációs tervnek a következőket is tartalmaznia kell:
a) az EIT működésére vonatkozó részletes előírások és feladatmeghatározás;
b) az igazgatótanács és a TIT-ek közötti együttműködés részletes szabályai;
c) a TIT-ek finanszírozásának részletes szabályai.
(4) Az első innovációs tervnek a 17. cikk (4) bekezdése szerinti elfogadását követően az igazgatótanács a 6. és 7. cikk rendelkezései alapján további TIT-eket választhat és jelölhet ki.
19. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások
(1) A Horizont 2020 programból e rendelet végrehajtására fordítandó pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra 2 711,4 millió EUR folyó áron.
(2) Ez az összeg az elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben folytatott együttműködésről, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében ( 14 ).
(3) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a pénzügyi keretösszeg határain belül. Az EIT által a TIT-eknek nyújtott pénzügyi hozzájárulást e pénzügyi keretösszegen belül kell biztosítani.
20. cikk
Az éves költségvetés elkészítése és elfogadása
(1) Az EIT kiadásai magukban foglalják a személyzeti, adminisztratív, infrastrukturális és működési költségeket. Az adminisztratív kiadásokat minimális szinten kell tartani.
(2) A pénzügyi év a naptári évnek felel meg.
(3) Az igazgató a következő pénzügyi évre vonatkozóan az EIT bevételeiről és kiadásairól becslést készít, amelyet továbbít az igazgatótanácsnak.
(4) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell állniuk egymással.
(5) Az igazgatótanács a létszámtervvel és az előzetes, hároméves gördülő munkatervvel együtt elfogadja a becsléstervezetet, és n-2 év december 31-ig továbbítja azokat a Bizottsághoz.
(6) A becslés alapján a Bizottság beépíti az Unió általános költségvetés-tervezetébe az általa szükségesnek ítélt, általános költségvetésből nyújtandó támogatás becsült összegét.
(7) A költségvetési hatóság engedélyezi az EIT részére a támogatásra vonatkozó előirányzatokat.
(8) Az igazgatótanács fogadja el az EIT költségvetését, amely az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Amennyiben szükséges, az EIT költségvetését megfelelően ki kell igazítani.
(9) Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak az EIT költségvetés finanszírozására és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.
(10) A költségvetés bármilyen jelentős módosítására ugyanezt az eljárást kell alkalmazni.
21. cikk
A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése
(1) Az EIT az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkének (1) bekezdésével összhangban fogadja el a pénzügyi szabályzatát. E szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, kivéve, amennyiben az EIT különös működési szükségletei ezt megkívánják és a Bizottság előzetes hozzájárulásával. Figyelembe kell venni, hogy megfelelő működésbeli rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy az EIT megvalósíthassa céljait, és magánszektorbeli partnereket tudjon szerezni, illetve meg tudja tartani azokat.
(1a) Az EIT-hez való pénzügyi hozzájárulás megvalósítása a 1290/2013/EU rendeletnek, valamint a 1291/2013/EU rendeletnek megfelelően történik.
(2) Az EIT költségvetését az igazgató hajtja végre.
(3) Az EIT beszámolóját össze kell vonni a Bizottság beszámolójával.
(4) A Tanács ajánlása alapján az Európai Parlament az n+2 év május 15. előtt az n évre vonatkozóan felmentést ad az igazgatónak az EIT-költségvetés végrehajtása tekintetében.
22. cikk
A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az EIT-re teljes egészében alkalmazni kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 15 ).
(2) Az EIT csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz ( 16 ). A csatlakozást az igazgatótanács hagyja jóvá, és elfogadja az OLAF belső vizsgálatainak elvégzéséhez szükséges intézkedéseket.
(3) Az EIT által elfogadott valamennyi határozatban és megkötött szerződésben kifejezetten elő kell írni, hogy az OLAF és a Számvevőszék jogosult helyszíni iratellenőrzést tartani a közösségi finanszírozásban részesülő valamennyi szerződő félnél és alvállalkozónál, beleértve a végső kedvezményezettek helyiségeiben folytatott ellenőrzést is.
22a. cikk
Az EIT megszüntetése
Az EIT megszüntetése esetén felszámolása a Bizottság felügyelete alatt történik, az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban. A TIT-ekkel kötött megállapodások és az EIT-alapítványt létrehozó jogszabály meghatározzák az ilyen helyzetben alkalmazandó rendelkezéseket.
23. cikk
Alapszabály
Az EIT mellékletben foglalt alapszabálya elfogadásra kerül.
24. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet alapszabálya
1. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓTANÁCS ÖSSZETÉTELE
1. Az igazgatótanács kinevezett és választott tagokból áll.
2. A kinevezett tagok száma tizenkettő, akiket a Bizottság nevez ki, ügyelve az üzleti, felsősoktatási és kutatói tapasztalatokkal rendelkező személyek közötti egyensúlyra. A kinevezett tagok megbízatásukat négy évre kapják, amely nem újítható meg.
Amennyiben szükséges, az igazgatótanács javaslatot nyújt be a Bizottsághoz új tag(ok) kinevezésére. A jelölt(ek) átlátható és nyílt eljárás eredményeképpen, az érintettekkel való konzultációt követően kerülnek kiválasztásra.
A Bizottság figyelmet fordít a felsőoktatási, kutatói, innovációs és üzleti tapasztalattal rendelkezők közötti, a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyra, valamint méltányolja a felsőoktatási, kutatói és innovációs tevékenységek mindenkori környezetét Unió-szerte.
A Bizottság kinevezi a tag(ok)at és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kiválasztási folyamatról és az igazgatótanács tagjainak végleges kinevezéséről.
Amennyiben az igazgatótanács valamely kinevezett tagja nem tudja megbízatási idejét letölteni, megbízatási ideje fennmaradó részére ugyanezen eljárással helyettesítő tagot neveznek ki az akadályoztatott tag helyére. Azon helyettesítő tagot, aki két évnél rövidebb időn át töltötte be hivatalát, az igazgatótanács kérésére a Bizottság újabb négy éves időtartamra újra kinevezheti.
Az átmeneti időszakban az igazgatótanács eredetileg hat évre kinevezett tagjai kitöltik megbízatási idejüket. Addig az ideig a kinevezett tagok száma 18. E rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül az igazgatótanács - a Bizottság jóváhagyásával - kiválasztja, hogy a 2012-ben kinevezett tizenkét tagból melyik négy tag kap két évre, melyik négy tag négy évre és melyik négy tag hat évre szóló megbízatást.
Kivételes és kellően indokolt esetben a Bizottság az igazgatótanács integritásának megőrzése érdekében saját kezdeményezésére megszüntetheti bármely tag megbízatását.
3. A TIT-ek három választott tagot választanak partnerszervezeteikből. A választott tagok két évre kapnak megbízatást, amely egyszer megújítható. A választott tagok megbízatása a TIT-ekből való távozásukkal megszűnik.
A választott tagok megválasztásának és leváltásának feltételeit és eljárásait az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács fogadja el. E rendszernek biztosítania kell a sokféleség megfelelő képviseletét, és figyelembe kell vennie a TIT-ek fejlődését.
Az átmeneti időszakban az igazgatótanács eredetileg három évre választott tagjai kitöltik megbízatási idejüket. Addig az ideig a választott tagok száma négy.
4. Az igazgatótanács tagjai az EIT érdekében, független és átlátható módon járnak el, őrködnek céljai és küldetése, identitása, önállósága és koherenciája felett.
2. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓTANÁCS FELADATAI
Az igazgatótanács meghozza a szükséges stratégiai döntéseket, nevezetesen:
a) az igazgató javaslata alapján elfogadja az EIT stratégiai innovációs tervének (a továbbiakban: az innovációs terv) tervezetét, hároméves gördülő munkaprogramját, költségvetését, éves beszámolóját és mérlegét, valamint az éves tevékenységi jelentést;
b) az igazgató javaslata alapján elfogadja a TIT-ek tevékenysége finanszírozásának, felügyeletének és értékelésének kritériumait és eljárásait;
c) elfogadja a TIT-ek kiválasztására vonatkozó eljárást;
d) partnerségeket TIT-ekké választ és jelöl ki, illetve visszavonja a kijelölést, amennyiben az szükséges;
e) gondoskodik a TIT-ek tevékenységének folyamatos értékeléséről;
f) elfogadja eljárási szabályzatát, ideértve a végrehajtó bizottságra, valamint az EIT külön pénzügyi szabályzatára vonatkozó szabályokat is;
g) a Bizottság egyetértésével megállapítja az igazgatótanács és a végrehajtó bizottság tagjainak megfelelő díjazását; e díjazások nagyságát a tagállamok által biztosított hasonló javadalmazásokkal kell összevetni;
h) eljárást fogad el a végrehajtó bizottság és az igazgató kiválasztására;
i) kinevezi és szükség esetén tisztségéből felmenti az igazgatót, valamint fegyelmi jogkört gyakorol felette;
j) kijelöli a számvitelért felelős tisztviselőt és a végrehajtó bizottság tagjait;
k) az összeférhetetlenség szabályozására magatartási kódexet fogad el;
l) szükség esetén tanácsadó csoportokat hoz létre, akár határozott időre is;
m) belső ellenőrzési szervet hoz létre a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek ( 17 ) megfelelően;
n) jogosult alapítvány létrehozására, amelynek sajátos célja az EIT tevékenységeinek előmozdítása és támogatása;
o) a többnyelvűség vonatkozásában meglévő elvek figyelembevételével határoz az EIT nyelvi politikájáról és az annak működésére vonatkozó gyakorlati követelményekről;
p) nemzetközi szinten népszerűsíti az EIT-et, hogy növelje annak vonzerejét, és az - a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területén elért kiválóság révén - világszínvonalú szervvé válhasson.
3. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓTANÁCS MŰKÖDÉSE
1. Az igazgatótanács kinevezett tagjai közül választja meg elnökét. Az elnök megbízatási ideje két évre szól, amely egyszer megújítható.
2. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével hozza határozatait.
A 2. szakasz a), b), c), i) és o) pontja, valamint az e szakasz (1) bekezdése alapján hozott határozatokhoz azonban a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többsége szükséges.
3. A választott tagok nem szavazhatnak a 2. szakasz b), c), d), e), f), g), i), j), k), o) és p) pontja szerinti határozatokról.
4. Az igazgatótanács rendes ülést évente legalább háromszor, rendkívüli ülést pedig az elnök által történő összehívás, vagy legalább összes tagja egyharmadának kérelme esetén tart.
5. Az igazgatótanács munkáját a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság három kinevezett tagból és az igazgatótanács elnökéből áll, aki a végrehajtó bizottság elnöki szerepét is ellátja. Az elnökön kívüli három másik tagot az igazgatótanács választja kinevezett tagjai közül. Az igazgatótanács felhatalmazást adhat a végrehajtó bizottságnak konkrét feladatok elvégzésére.
4. SZAKASZ
AZ IGAZGATÓ
1. Az igazgató az EIT működési területén tapasztalattal és nagy tekintéllyel rendelkező személy. Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki; megbízatási ideje négy év. Az igazgatótanács egyszer négy évvel meghosszabbíthatja az igazgató megbízatási idejét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az EIT érdekeit ez szolgálja a legjobban.
2. Az igazgató felelős az EIT működéséért, napi ügyvezetéséért, és ő az EIT törvényes képviselője. Az igazgató elszámoltatható az igazgatótanács felé, és folyamatosan jelent neki az EIT tevékenységeinek alakulásáról.
3. Az igazgató különösen:
a) megszervezi és irányítja az EIT tevékenységét;
b) segíti az igazgatótanács és a végrehajtó bizottság munkáját, és üléseik idejére biztosítja a titkári feladatok ellátását, valamint a feladataik ellátáshoz szükséges valamennyi információt biztosítja számukra;
c) elkészíti az innovációs terv tervezetét, az előzetes hároméves gördülő munkaprogramot, az éves jelentés tervezetét, valamint az éves költségvetés tervezetét, és benyújtja azokat az igazgatótanácsnak;
d) előkészíti és irányítja a TIT-ek kiválasztásának a folyamatát; és gondoskodik arról, hogy a folyamat különböző szakaszai átláthatóak és objektívek legyenek;
e) előkészíti, tárgyalja és megköti a szerződéses megállapodásokat a TIT-ekkel;
f) megszervezi az érintett felek fórumát, ezen belül meghatározza a tagállami képviselők egyedi összetételét;
g) gondoskodik az EIT teljesítményével összefüggő felügyeleti és értékelési eljárások hatékony végrehajtásáról, e rendelet 16. cikkével összhangban;
h) felel az igazgatásért és a pénzügyekért, beleértve az EIT költségvetésének végrehajtását, és figyelembe véve a belső ellenőrzési szervtől kapott tanácsokat;
i) felel valamennyi személyügyi feladat ellátásáért;
j) benyújtja az éves beszámoló és mérleg tervezetét a belső ellenőrzési szervnek, majd azt követően - a végrehajtó bizottságon keresztül - az igazgatótanácsnak;
k) biztosítja, hogy az EIT az általa kötött szerződésekből és megállapodásokból eredő kötelezettségeket teljesítse;
l) biztosítja az uniós intézményekkel folytatott hatékony kommunikációt;
m) az EIT érdekében, független és átlátható módon jár el, őrködve céljai és küldetése, identitása, önállósága és koherenciája felett.
5. SZAKASZ
AZ EIT SZEMÉLYZETE
1. Az EIT személyzete közvetlenül az EIT által alkalmazott, határozott időre felvett személyekből áll. Az igazgatóra és az EIT személyzetére az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei vonatkoznak.
2. Meghatározott időszakra szakértőket lehet kiküldeni az EIT-hez. Az igazgatótanács rendelkezéseket fogad el a kiküldött szakértők EIT-nél történő munkavégzés lehetővé tétele, valamint jogaik és kötelezettségeik meghatározása érdekében.
3. Az EIT személyzete tekintetében gyakorolja a személyzet tagjaival való szerződéskötésre felhatalmazott hatóságot megillető jogokat.
4. A személyzet azon tagja, aki feladatai végzése során vagy ahhoz kapcsolódóan súlyos kötelezettségszegést követ el, az ezáltal az EIT-nek okozott kár teljes vagy részleges megtérítésére kötelezhető.
( 1 ) HL C 161., 2007.7.13., 28. o.
( 2 ) HL C 146., 2007.6.30., 27. o.
( 3 ) Az Európai Parlament 2007. szeptember 26-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. január 21-i közös álláspontja (HL C 52. E, 2008.2.26., 7. o.) és az Európai Parlament 2008. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 4 ) HL L 255., 2005.9.30., 22. o. A legutóbb az 1430/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 320., 2007.12.6., 3. o.) módosított irányelv.
( 5 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.
( 6 ) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A 2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 6., 2008.1.10., 7. o.) módosított intézményközi megállapodás.
( 7 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról és az 1906/2006 /EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.)
( 10 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
( 11 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
( 12 ) HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
( 13 ) HL L 314., 1994.12.7., 1. o. A legutóbb az 1645/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 13. o.) módosított rendelet.
( 14 ) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
( 15 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
( 16 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
( 17 ) A Bizottság 2343/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32008R0294 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32008R0294&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02008R0294-20140101 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02008R0294-20140101&locale=hu