3021/2015. (I. 27.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztője - jogi képviselője útján - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2014. augusztus 15-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[2] Az indítványozó előadta, hogy az alapügy felperese képviseletében eljáró felszámoló keresetet nyújtott be ellene a felperesi cég részére 2012. július 11. után az indítványozó zalaegerszegi fióktelepén készpénzfizetés ellenében 388 775 Ft értékben megvásárolt áruk vételárának visszafizetése iránt, mivel az adásvételre a felszámoló jóváhagyása nélkül került sor. A felszámolásról szóló jogerős végzést a Zalaegerszegi Törvényszék 2012. július 11-én hozta meg, amely aznap megjelent az elektronikus Cégközlönyben, azonban a közhiteles Cégnyilvántartásban a változás bejegyzésére csak 2012. augusztus 2-án került sor. Az alkotmányjogi panaszban támadott ítélet szerint a Cégnyilvántartás közhitelességét kimondó 2006. évi V. törvény 22. §-át felülírja a csődeljárási és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. számú törvény (Cstv.) 34. § (2) bekezdése, mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
[3] Főtitkári felhívásra az indítványozó 2014. október 10-én küldte meg alkotmányjogi panasza kiegészítését. Ennek értelmében álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, illetve az Alaptörvény 28. cikk szerinti értelmezési követelményt. A bíróság döntésével ugyanis jogalkotóként lép fel, amikor a Cstv. rendelkezéseit az Alaptörvény 28. cikkében foglalt rendelkezését sértve kiegészíti. Az indítványozó szerint ugyanis a bírói ítélet alkotmányossá minősítése megkérdőjelezi valamennyi közhitelesnek minősülő nyilvántartás tartalmát, amely alkalmas a közbizalom megingatására és ezáltal veszélyezteti a jogállam alapjait.
[4] 2. Az Abtv. 56. § értelmében az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[5] 2.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[6] Az ítéletet az indítványozó jogi képviselője 2014. július 25-én vette kézhez, az alkotmányjogi panasz benyújtására az Abtv. 30. §-ában meghatározott hatvannapos határidőn belül került sor.
[7] Az Abtv. 52. § (1) bekezdésében előírt határozott kérelemnek az indítvány nem felel meg. Az indítvány megjelölte az Alkotmánybíróság Abtv. 27. § szerinti hatáskörét, azonban nem hivatkozik az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére. Alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § a) pontja alapján csak Alaptörvényben biztosított jogok védelmének eszköze.
[8] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, mely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így a B) cikk (1) bekezdésének a sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben - a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén (3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [14]-[17]; 3322/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [10]; 3323/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3324/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [11]) - lehet alapítani.
[9] Az Alaptörvény 28. cikkének címzettje nem az indítványozó, hanem a bíróságok. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék (l. pl. 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]). Az Abtv. 27. § szerinti eljárás a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát teszi lehetővé, melynek során az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell az Alaptörvény 28. cikkének érvényesülését. Ilyen panasz alapján az Alkotmánybíróság a bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, azt, hogy a jogszabály alkalmazása során a bíróság az Alaptörvényben biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre juttatta-e. Ha a bíróság az előtte fekvő ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, illetve az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. Önmagában a 28. cikkre azonban alkotmányjogi panaszt alapozni nem lehet, jelen indítvány pedig nem jelöli meg egyetlen Alaptörvényben biztosított jog sérelmét sem, melyek tekintetében az eljáró bíróságok megsértették volna a 28. cikk szerinti alkotmányos kötelezettségüket.
[10] Mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat valamilyen, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére való hivatkozással vizsgálhatja, az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2015. január 19.
Dr. Kiss László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1421/2014.