EH 2010.2286 A Bt. beltagja, mint mögöttes felelős határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt indított perben vitathatja a határozatok jogszerűségét arra alapítottan, hogy nincs jogerős határozaton alapuló, esedékes és meg nem fizetett adótartozás [2003. évi XCII. tv. 143. §, 2003. évi XCII. tv. 35. §, 2003. évi XCII. tv. 37. §, 79/2004. (IV. 19.) Korm. rend. 16. §].
P.R.K. és V. Betéti Társaságnak (a továbbiakban: Bt.) 2005. június 20. napjától felperes lett a beltagja, a cég székhelye pedig B. címre változott.
Az APEH Igazgatósága a Bt.-nél 2004. február 15-től 2005. december 31-ig terjedő időszakra valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapításait a felperes által 2007. január 26-án átvett jegyzőkönyv tartalmazta, amelyre vonatkozóan a felperes 2007. február 14-én észrevételt nyújtott be, közölve az adóhatósággal azt, hogy értesítési címe B. K. krt.
A cégbíróság 2007. február 23-án a Bt.-vel szemben hivatalból törlési eljárást kezdeményezett, amely 2007. március 22-én került közzétételre.
Az APEH Igazgatósága a 2007. április 24. napján kelt határozatával a Bt.-t összesen 1 344 000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, továbbá 672 000 Ft adóbírság,
190 000 Ft mulasztási bírság, és 288 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
E határozatot az adóhatóság a felperes által bejelentett értesítési címre küldte, ahonnan azt a posta "nem kereste" jelzéssel küldte vissza.
A határozattal szemben fellebbezés nem került benyújtásra.
A cégbíróság a Bt.-t 2007. október 2-i hatállyal törölte a cégnyilvántartásból.
Az APEH Igazgatósága V. Főo. V. Osztály (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2008. szeptember 15. napján kelt határozatával a felperest, mint a Bt. beltagját arra kötelezte, hogy a gazdasági társaság adótartozását, amelynek összege 2 833 575 Ft, fizesse meg. Indokolása szerint határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdése, 72. §-ának (1) bekezdése, 73. §-ának (2) bekezdése, 74. §-ának (1) bekezdése, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: régi Gt.) 101. §-ának (1) bekezdése, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: új Gt.) 108. §-ának (1) bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés f) pontja, 178. §-ának 15. pontja alapján hozta meg.
Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés kiegészítését az adóhatóság kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek minősítette, ezért az alperes a jogorvoslati eljárást a kézbesítési vélelem tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig felfüggesztette.
Az APEH Igazgatósága a 2009. május 4. napján kelt végzésével a felperes kézbesítési vélelem megdöntése iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. július 7. napján kelt 2239181893 számú végzésével az elsőfokú végzést - a kézbesítési vélelem jogvesztő határidőt követő előterjesztésére vonatkozó indokolás mellőzésével - helybenhagyta. A végzések meghozatalát követően az alperes a 2009. augusztus 24. napján kelt határozatával a elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a Bt. adókötelezettségét megállapító elsőfokú határozat nem jogerős, mivel az a Bt.-nek nem lett kézbesítve, ebből következően nincs végrehajtható okirat, és így a vele szembeni határozatok meghozatalának nincs jogalapja.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperessel, mint mögöttes felelőssel szemben fizetési kötelezettséget megállapító határozatok felülvizsgálata iránti perben a Bt. adóvizsgálata tárgyában meghozott határozatnak a kézbesítésével kapcsolatos kifogások nem bírálhatók el. Az Art. 143. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak, a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott másodfokú végzés bírósági felülvizsgálata tehát kizárt. A Bt. ellenőrzése során meghozott elsőfokú határozat ellen pedig fellebbezés nem került benyújtásra, így az jogerőre emelkedett. A felperes keresetében a reá vonatkozó határozatok jogalapja tekintetében pedig érdemi kifogást nem terjesztett elő.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Alkotmány 57. §-át, a Ket. 78. §-ának (1), (2) és (6) bekezdéseit, az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontját, 145. §-ának (1) bekezdését. Lényegében megismételte és fenntartotta a kerestében foglaltakat. Kifejtette, hogy téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy jelen perben nem hivatkozhat a Bt.-re vonatkozó határozat jogszerű kézbesítésének és következményeként a végrehajtható okiratnak a hiányára, arra, hogy a cégnek nincs esedékes és lejárt adótartozása, hogy a mögöttes helytállási felelőssége megállapításának törvényi előfeltételei hiányoznak.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Art. 35. §-ának (2) bekezdés f) pontja szerint ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság helytállni köteles tagja, vezető tisztségviselője. A régi Gt. 101. §-ának (1) bekezdése, az új Gt. azonos rendelkezést tartalmazó 108. §-ának (2) bekezdése értelmébe a betéti társaságban a beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.
Az adóhatóság végrehajtási eljárás során megállapította, hogy az adós-Bt. a tartozását nem rendezte, továbbá a cégtől annak megfizetése sem várható, ezért az Art. 35. §-ának (2) bekezdés f) pontja alkalmazásával a kötelezést a felperessel szemben érvényesítette.
A felperesnek a felülvizsgálati kérelmében is fenntartott jogi álláspontja szerint a Bt. részére az adókötelezettséget megállapító elsőfokú határozat jogszerűen nem került kézbesítésre, és a cégre vonatkozó határozat kézbesítésének szabályszerűségét mögöttes felelősként vitathatja.
Art 37. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. E jogszabályhelyben, valamint az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezések együttesen megalapozzák a felperes azon álláspontját, miszerint a Bt. beltagjával, mint mögöttes felelőssel szemben meghozott, a Bt. adótartozásának megfizetésére kötelező határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt indított perben a mögöttes felelős vitathatja a határozatok jogszerűségét arra alapítottan, hogy a határozatok meghozatala idő előtti, mert a Bt.-nél lefolytatott adóellenőrzés eredményeként meghozott elsőfokú határozat - nem jogszerű kézbesítése okán - nem jogerős, amelyek hiányában nincs jogerős határozaton alapuló, esedékes és meg nem fizetett adótartozás.
Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette ítéletében, hogy a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában meghozott másodfokú végzés bíróság általi felülvizsgálata az Art. 143. §-ának (1) bekezdése alapján kizárt. A Bt.-vel szemben adókötelezettséget megállapító határozat kézbesítésének szabályszerűsége kérdésében jogi tényként értékelendő az, hogy a kézbesítési vélelmet az adóhatóság elutasította, megállapítva a határozat kézbesítésének jogszerűségét.
A Ket. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a határozatot közölni kell az ügyféllel. A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. r. 16. §-ának (4) bekezdése alapján a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb szervezet részére címzett postai küldemény átvételére a szervezet vezetője, vezető tisztségviselője jogosult. A Bt. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 578/H. §-ának (1) bekezdése értelmében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a felperes pedig a régi Gt. 86. §-a, az új Gt. 149. §-a, illetve a cégjegyzékben foglaltak alapján a Bt. vezető tisztségviselője volt. E jogi szabályozás alapján, és figyelemmel arra, hogy a Bt.-re vonatkozó határozat meghozatalát megelőzően a Cégbíróság megkezdte a Bt. hivatalbóli törlési eljárását, illetve a Bt. címéről az adóhatóság küldeményei a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkeztek vissza (amely egyébként indokolta a cégbíróság törlési eljárását), továbbá a Bt. ellenőrzése során a Bt. beltagja - a cég képviseletében, és nem magánszemélyként - az adóhatóságnak bejelentette a postai címét, a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a Bt.-re vonatkozó, adókötelezettséget megállapító határozat kézbesítése - amint azt az alperes is megállapította - jogszerű volt.
A Bt. adóvizsgálata tárgyában meghozott elsőfokú határozat kézbesítésének jogszerűsége okán, illetve mert ezen elsőfokú határozattal szemben fellebbezés nem került benyújtásra, így az jogerőre emelkedett, nem alapos e határozat nem jogerős voltára alapított kereset, és helytálló a keresetet elutasító elsőfokú bírósági döntés.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.