62017CO0053[1]

A Bíróság végzése (hatodik tanács), 2017. május 11. Bericap Záródástechnikai Cikkeket Gyártó Bt. kontra Nemzetgazdasági Minisztérium. A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - A tagállamok által nyújtott támogatások - A támogatások tilalma alóli kivételek - A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások - 800/2008/EU rendelet - A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározása - Kapcsolt vállalkozások - A tevékenységeiket az ugyanazon a piacon végző és az ugyanazon család tagjainak tulajdonában álló globális cégcsoport részét képező vállalkozások - A »közösen eljáró természetes személyek csoportjának« fogalma. C-53/17. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács)

2017. május 11.(*)

"Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - A tagállamok által nyújtott támogatások - A támogatások tilalma alóli eltérések - A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások - 800/2008/EK rendelet - A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása - Kapcsolt vállalkozások - A tevékenységeiket az ugyanazon a piacon végző és az ugyanazon család tagjainak tulajdonában álló globális cégcsoport részét képező vállalkozások - A »közösen eljáró természetes személyek csoportjának« fogalma"

A C-53/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) a Bírósághoz 2017. február 2-án érkezett, 2017. január 11-i határozatával terjesztett elő

a Bericap Záródástechnikai Cikkeket Gyártó Bt.

és

a Nemzetgazdasági Minisztérium

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: E. Regan tanácselnök, J.-C. Bonichot (előadó) és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 99. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a[z EUMSZ 107. cikk és az EUMSZ 108. cikk] alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (HL 2008. L 214., 3. o.; a továbbiakban: általános mentességi rendelet) I. melléklete 3. cikke (3) bekezdésének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Bericap Záródástechnikai Cikkeket Gyártó Bt. (a továbbiakban: Bericap) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (Magyarország) között a felperes társaságnak az állami támogatásban részesíthető kis- és középvállalkozások (kkv) kategóriájába tartozásának tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2003/361/EK ajánlás

3 A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL 2003. L 124., 36. o.; a továbbiakban: kkv-ajánlás) melléklete 3. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"»Kapcsolt vállalkozások« azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban;

b) a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c) a vállalkozás jogosult valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyás gyakorolására e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d) a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül irányítja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában, a részvényesként vagy tagként őket megillető jogok sérelme nélkül.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

Szomszédos piac egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el." [nem hivatalos fordítás]

Az általános mentességi rendelet

4 Az általános mentességi rendelet (53) preambulumbekezdésének a szövege a következő:

"Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző közösségi és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel az e rendelet alkalmazása szempontjából a kkv fogalommeghatározásának a [kkv-]ajánlásban [...] szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia."

5 Az általános mentességi rendelet I. mellékletének "Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor [helyesen: a pénzügyi határértékeknek a kiszámításakor] figyelembe vett vállalkozástípusok" című 3. cikke (3) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"»Kapcsolt vállalkozások« azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban,

b) a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét,

c) a vállalkozás jogosult valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyás gyakorolására e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően,

d) a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül irányítja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában, a részvényesként [helyesen: részvényesként vagy tagként] őket megillető jogok sérelme nélkül.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

»Szomszédos piac« egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el."

A magyar jog

6 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. §-a a következőképpen rendelkezik:

"(1) Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak.

(2) Partnervállalkozás az,

a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és

b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%.

(3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy

b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy

d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban.

(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

(6) A befektetők érdekeltsége tekintetében - az (l)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

7 A Bericap a magyar jog szerint működő olyan gazdasági társaság, amely az élelmiszeripar számára műanyag kupakokat gyárt. Olyan cégcsoport tagja, amelynek az anyavállalata ugyanazon család tagjainak tulajdonában áll. E társaság közbeszerzési eljárást követően a kkv-k komplex vállalati technológiai fejlesztésére vonatkozó támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal.

8 Az Európai Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzést követően az Európai Bizottság az interneten rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a Bericap nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket, hogy középvállalkozásnak lehessen tekinteni, következésképpen nem lett volna szabad ebben a támogatásban részesíteni. Az említett minisztérium e megállapításban bízva úgy vélte, hogy a Bericap szabálytalanságot követett el. A támogatási szerződéstől elállt, és a kérdéses támogatás visszafizetésére szólította fel annak kedvezményezettjét.

9 A Bericap megtámadta ezt a határozatot a kérdést előterjesztő bíróság előtt, és 342 386 289 forint (HUF) (hozzávetőleg 1,1 millió euró) kártérítés, valamint kamatok megfizetését követelte. A Bericap nem vitatta, hogy egy cégcsoport tagja, azonban arra hivatkozott, hogy önmagában ez a körülmény nem alkalmas az említett támogatásban részesíthető kkv-k kategóriájából való kizárásra. A Bericap szerint ugyanis annak megállapítása szempontjából, hogy a Bericap e kategóriába tartozik-e vagy sem, csak az a kérdés releváns, hogy az e csoportba tartozó vállalkozások között "partnervállalkozás" vagy "kapcsolódó vállalkozás" jellegű tényleges kapcsolat áll-e fenn.

10 A Nemzetgazdasági Minisztérium ellenben azt állította, hogy a Bericap nem teljesíti a kkv kategóriájába tartozáshoz szükséges feltételeket, mivel olyan cégcsoport részét képezi, amelynek tagjai ugyanazon tulajdonos személyén keresztül tartanak fenn kapcsolatokat, és a Bericap emiatt egyetlen gazdasági egységet alkot. Ennek érdekében a 2014. február 27-i HaTeFo ítéletre (C-110/13, EU:C:2014:114) hivatkozott. Az anyavállalatot ezért az interneten rendelkezésre álló adatokra tekintettel és minden további vizsgálat nélkül irányító vállalkozásnak kell tekinteni a céghálóban.

11 Véleménye szerint a 2014. február 27-i HaTeFo ítéletből (C-110/13, EU:C:2014:114) kitűnik, hogy az általános mentességi rendelet I. melléklete 3. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vállalkozásokat az e rendelkezés értelmében vett kapcsolt vállalkozásoknak lehet tekinteni akkor, ha a közöttük fennálló gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy valamely természetes személyen vagy a természetes személyek közösen eljáró csoportján keresztül egy gazdasági egységnek minősülnek, jóllehet formálisan nem áll fenn köztük az e melléklet 3. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kapcsolat.

12 A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy érvelt, hogy a fentiek megállapítására olyan helyzetben került sor, amikor a természetes személyek tagi minőséggel rendelkeztek, és szerepeik között átfedések voltak. Ennek analógiájára "kapcsolt" vállalkozásnak kell tekinteni a vállalkozásokat akkor is, ha a többségi tulajdonosaik családi vállalkozást alkotnak, hiszen egy ilyen csoport egyetlen gazdasági egységet képez, sőt szorosabbat, mint a közösen eljáró természetes személyek tulajdonában lévő vállalkozás esetében.

13 E körülmények között a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Az [általános mentességi] rendelet[...] I. [m]elléklet[e] 3. cikk[e] (3) bekezdés[ének] azon albekezdését, hogy »[a]zon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi« úgy kell-e értelmezni, hogy az azonos tulajdonosi kör által tulajdonolt globális cégcsoport azonos piacon tevékenységet végző tagvállalata[i] eleve, minden egyéb körülményre tekintet nélkül egymás »kapcsolódó vállalkozásainak« minősülnek[,] és mellőzhető annak részletes vizsgálata, hogy a[z] [általános mentességi rendelet] 3. cikk[e] (3) bekezdés[ének] a)[,] b)[,] c)[,] d) pontjában írt kapcsolatok ténylegesen fennállnak-e, az azonos piacon megvalósuló tevékenységüket összehangolják-e;

2) vagy úgy kell értelmezni, hogy az azonos tulajdonosi kör által tulajdonolt cégcsoport azonos piacon tevékenységet végző tagvállalatai közül csak azok minősülnek egymás «kapcsolódó vállalkozásainak», amelyek vonatkozásában a 3. cikk (3) bekezdés[ének] a)[,] b)[,] c)[,] d) pontjában írt valamely kapcsolat megállapítható?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

14 Együttesen vizsgálandó kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az általános mentességi rendelet I. melléklete 3. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az azonos tulajdonosi kör által tulajdonolt cégcsoport azonos piacon tevékenységet végző tagvállalatait az e rendelkezés értelmében vett "kapcsolt" vállalkozásoknak kell tekinteni, anélkül hogy szükséges lenne megvizsgálni, hogy az e rendelkezésben említett kapcsolatok egyike fennáll-e, és hogy ezek a tulajdonosok közösen járnak-e el.

15 A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke értelmében, ha az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.

16 A jelen ügyben ezt a rendelkezést kell alkalmazni. Amint arra ugyanis lényegében a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatkozott, a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre a válasz egyértelműen levezethető a Bíróság ítélkezési gyakorlatából, különösen pedig a 2014. február 27-i HaTeFo ítéletből (C-110/13, EU:C:2014:114).

17 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy - amint arra a Nemzetgazdasági Minisztérium is hivatkozott - azokat a vállalkozásokat, amelyek között formálisan nem áll fenn a kkv-ajánlás melléklete 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)-d) pontjában említett kapcsolatok valamelyike, amelyek azonban egyetlen gazdasági egységnek minősülnek a valamely természetes személy vagy a "közösen eljáró" természetes személyek csoportja által betöltött szerep miatt, az e rendelkezés értelmében vett "kapcsolt vállalkozásoknak" kell tekinteni, amennyiben a tevékenységüket vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzik (lásd ebben az értelemben: 2014. február 27-i HaTeFo ítélet, C-110/13, EU:C:2014:114, 34. pont). Hasonlóképp, ezen ajánlás értelmében "közösen [járnak el]" azok a természetes személyek, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, ami kizárttá teszi, hogy ezeket a vállalkozásokat egymástól gazdaságilag függetlennek lehessen tekinteni. E feltétel megvalósulása az ügy körülményeitől függ, és nem feltétlenül rendelhető alá az e személyek közötti szerződéses kapcsolatok fennállásának, vagy akár a kkv ezen ajánlás szerinti fogalommeghatározásának megkerülésére irányuló szándékuk megállapításának (2014. február 27-i HaTeFo ítélet, C-110/13, EU:C:2014:114, 39. pont).

18 Márpedig elegendő megállapítani, hogy a kkv-ajánlás ily módon értelmezett rendelkezései pontosan megegyeznek az általános mentességi rendelet 3. cikke (3) bekezdésének az alapügyben alkalmazandó rendelkezéseivel. Az uniós jogalkotó ugyanis - amint az e rendelet (53) preambulumbekezdéséből kitűnik - azért szándékozott a kkv ezen ajánlásban előírt fogalommeghatározására támaszkodni, hogy felszámolja azokat a különbségeket, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és megkönnyítse a kkv-kkal kapcsolatos különböző európai és nemzeti kezdeményezések összehangolását, valamint az adminisztratív átláthatóság és a jogbiztonság követelményére tekintettel. Ebből következik, hogy a kkv fogalmának a 2014. február 27-i HaTeFo ítéletből (C-110/13, EU:C:2014:114) eredő értelmezését közvetlenül át kell ültetni az általános mentességi rendelet összefüggésére, különben az uniós jog értelmezésének szükséges egységessége kerül veszélybe.

19 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az általános mentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vállalkozásokat az e rendelkezés értelmében vett "kapcsolt" vállalkozásoknak lehet tekinteni akkor, ha a közöttük fennálló gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy valamely természetes személyen vagy a természetes személyek közösen eljáró csoportján keresztül egyetlen gazdasági egységnek minősülnek, jóllehet formálisan nem áll fenn köztük az e melléklet 3. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kapcsolat. Az említett melléklet 3. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében közösen járnak el azok a természetes személyek, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, és ezt oly módon teszik, hogy ezek a vállalkozások nem tekinthetők egymástól gazdaságilag függetlennek. E feltétel megvalósulása az ügy körülményeitől függ, és nem feltétlenül rendelhető alá az e személyek közötti szerződéses kapcsolatok fennállásának, vagy akár a mikro-, kis- és középvállalkozások általános mentességi rendelet I. melléklete szerinti fogalommeghatározásának megkerülésére irányuló szándékuk megállapításának.

A költségekről

20 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A[z EUMSZ 107. cikk és az EUMSZ 108. cikk] alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) I. melléklete 3. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vállalkozásokat az e rendelkezés értelmében vett "kapcsolt" vállalkozásoknak lehet tekinteni akkor, ha a közöttük fennálló gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy valamely természetes személyen vagy a természetes személyek közösen eljáró csoportján keresztül egyetlen gazdasági egységnek minősülnek, jóllehet formálisan nem áll fenn köztük az e melléklet 3. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kapcsolat. Az említett melléklet 3. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében közösen járnak el azok a természetes személyek, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, és ezt oly módon teszik, hogy ezek a vállalkozások nem tekinthetők egymástól gazdaságilag függetlennek. E feltétel megvalósulása az ügy körülményeitől függ, és nem feltétlenül rendelhető alá az e személyek közötti szerződéses kapcsolatok fennállásának, vagy akár a mikro-, kis- és középvállalkozások 800/2008 rendelet I. melléklete szerinti fogalommeghatározásának megkerülésére irányuló szándékuk megállapításának.

Luxembourg, 2017. május 11.

A. Calot Escobar E. Regan

hivatalvezető a hatodik tanács elnöke

* Az eljárás nyelve: magyar.