62018CC0100[1]

Y. Bot főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2019. február 28. Línea Directa Aseguradora SA kontra Segurcaixa Sociedad Anónima de Seguros y Reaseguros. A Tribunal Supremo (Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Gépjármű-felelősségbiztosítás - 2009/103/EK irányelv - A 3. cikk első bekezdése - «A gépjármű forgalomban való részvételének» fogalma - Ingatlan magángarázsában parkoló gépjárműből eredő tűzesettel ezen ingatlanban okozott anyagi kár - Kötelező biztosítási fedezet. C-100/18. sz. ügy.

Ideiglenes változat

YVES BOT

FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA

Az ismertetés napja: 2019. február 28.(1)

C-100/18. sz. ügy

Línea Directa Aseguradora, S. A.

kontra

Segurcaixa, Sociedad Anónima de Seguros y Reaseguros

(a Tribunal Supremo [legfelsőbb bíróság, Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Előzetes döntéshozatal - Gépjármű-felelősségbiztosítás -2009/103/EK irányelv - A 3. cikk első bekezdése - A »gépjárművek forgalomban való részvételének« fogalma - Lakóingatlan magángarázsában parkoló gépjárműből eredő tűzesettel e lakóingatlanban okozott anyagi kár - Kötelező biztosítási fedezet"

I. Bevezetés

1. A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ((2)) 3. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet két biztosítótársaság, a Línea Directa Aseguradora, S. A. (a továbbiakban: Línea Directa) és a Segurcaixa, Sociedad Anónima de Seguros y Reaseguros (a továbbiakban: Segurcaixa) között egy családi ház garázsában parkoló gépjárműből eredő tűzesettel e családi házban okozott anyagi kár gépjármű-biztosításból történő fedezete tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3. A kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdések annak megállapítására irányulnak, hogy a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdésében szereplő, a "gépjárművek forgalomban való részvételének" fogalma értelmezhető-e úgy, hogy annak hatálya kiterjed az olyan helyzetre, amelyben valamely gépjármű, jóllehet több mint huszonnégy órája parkolt egy magángarázsban, kigyullad, és - e bíróság szerint - a tűz a gépjármű szállítási funkciójának betöltéséhez szükséges mechanizmusából eredően következik be.

4. Elemzésem végén azt az álláspontot fogom képviselni, hogy a "gépjárművek forgalomban való részvételének" e fogalmát annak figyelembevételével kell értelmezni, hogy egy gépjármű, amelyet a szállítási funkciójának megfelelően használtak, érintett volt egy parkolás céljára szolgáló garázsban bekövetkezett káreseményben.

5. Annak megállapítását javaslom ugyanis, hogy az alapügy körülményei nem indokolják, hogy a magángarázsban való parkolás kizárásában megnyilvánuló térbeli korlátozás vagy a biztosítási esemény bekövetkezte és a parkoló jármű korábbi helyváltoztatása közötti időbeli korlát, továbbá a káresemény műszaki oka szerinti okozati korlát megállapítása folytán módosuljanak e fogalom körvonalai.

II. Jogi háttér

A. Az uniós jog

6. A 2009/103 irányelv 1. cikkének 1. pontja a következőképpen rendelkezik:

"Ezen irányelv alkalmazásában:

1. »gépjármű«: minden szárazföldi közlekedésre szolgáló és mechanikus erővel működtetett, de nem sínen közlekedő gépjármű, valamint a pótkocsi, akkor is, ha nincs a gépjárműhöz kapcsolva".

7. Ezen irányelv 3. cikke előírja:

"Az 5. cikkre is figyelemmel minden tagállam időben megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a saját területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek rendelkeznek [helyesen: rendelkezzenek] gépjármű-felelősségbiztosítással.

A biztosítással fedezett károk mértékét és a biztosítás szabályait az első bekezdésben említett intézkedések alapján kell meghatározni.

[...]

Az első bekezdésben említett biztosítás kötelezően kiterjed mind az anyagi kárra, mind a személyi sérülésre."

8. Az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja a következőképpen rendelkezik:

"Valamennyi tagállam megtesz minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy a 3. cikk alkalmazása szempontjából érvénytelennek minősüljön a balesetet szenvedett harmadik fél kárigénye tekintetében a 3. cikknek megfelelően kiállított biztosítási kötvényben szereplő valamennyi olyan jogszabályi rendelkezés, illetve szerződéses kikötés, amely kizárja a biztosítás köréből azokat az eseteket, amikor a gépjárművet olyan személy használja vagy vezeti, aki:

[...]

c) megszegte az adott gépjármű műszaki állapotára és biztonságosságára vonatkozó, jogszabályi műszaki előírásokat."

9. Ugyanezen irányelv 29. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A [...] 72/166/EGK[(3)], 84/5/EGK[(4)], 90/232/EGK[(5)], 2000/26/EK[(6)] és 2005/14/EK[(7)] irányelvek hatályukat vesztik [...].

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban."

B. A spanyol jog

10. A 2004. október 29-i 8/2004 Real Decreto Legislativóval (8/2004. sz. királyi törvényerejű rendelet) kodifikált Ley sobre responsabilidad civil y seguro en la circulación de vehículos a motor (a gépjárművek közlekedésével kapcsolatban fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény)(8) a tényállás időpontjában hatályos változatában az 1. cikkének 1. bekezdésében a következőket írja elő:

"A gépjármű vezetője a gépjármű vezetésével előidézett kockázat értelmében felelős a közlekedés okán keletkezett személyi és vagyoni károkért.

Személyi kár esetén a gépjárművezető e kötelezettség alól kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy ezek a károk kizárólag az áldozat hibájából következtek be, vagy a jármű vezetésétől vagy működésétől független vis maior körébe tartoznak; a gépjármű hibái, a berendezéseinek vagy valamely alkatrészének törése vagy meghibásodása nem minősül vis maiornak.

Vagyoni kár esetén a gépjármű vezetője felelősséget visel a harmadik személyekkel szemben, amennyiben a Código Civil [polgári törvénykönyv] 1902. és azt követő cikkeinek, a Código Penal [büntető törvénykönyv] 109. és azt követő cikkeinek, valamint a jelen törvénynek a rendelkezései alapján fennáll a polgári jogi értelemben vett felelőssége.

Amennyiben mind a vezető, mind a károsult gondatlan volt, a felelősséget egyenlő mértékben viselik, a kártérítés összege pedig a felelősségük arányában oszlik meg közöttük.

Amennyiben a gépjárművet nem a tulajdonosa vezette, ez utóbbi felel a vezető által okozott személyi és vagyoni károkért, ha a tulajdonos és a vezető a polgári törvénykönyv 1093. cikkében vagy a büntető törvénykönyv 120. cikke 5. bekezdésében meghatározott kapcsolatban áll egymással. Mentesül e felelősség alól, ha az említett tulajdonos bizonyítja, hogy a kár megelőzése érdekében kellő gondossággal járt el.

Amennyiben a gépjárművet nem a tulajdonosa vezette, és a jármű nem rendelkezik kötelező biztosítással, a vezető a tulajdonossal együttesen felel az említett jármű által okozott személyi és vagyoni károkért, kivéve ha igazolja, hogy a gépjárművet ellopták tőle."

11. A 2008. szeptember 12-i 1507/2008 Real Decretóval (1507/2008. sz. királyi rendelet) kodifikált reglamento del seguro obligatorio de responsabilidad civil en la circulación de vehículos de motor (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló rendelet)(9) 2. cikkének 1. bekezdése előírja:

"A gépjármű-közlekedés tekintetében fennálló polgári jogi felelősség és a jelen rendeletben szabályozott kötelező biztosítási fedezet szempontjából közlekedési eseménynek kell tekinteni azokat az eseményeket, amelyek garázsban vagy parkolóhelyeken, a közlekedésre alkalmas köz- és magánutakon és -területeken, továbbá településen vagy azon kívüli utakon vagy területeken, valamint közlekedésre alkalmatlan, de közhasználatban lévő utakon vagy területeken történő, az előző cikkben hivatkozott gépjárművezetés által előidézett kockázatból származnak."

III. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12. 2013. augusztus 19-én délután Luis Salazar Rodes leparkolt a tíz nappal korábban megvásárolt gépkocsijával az Industrial Software Indusoft tulajdonát képező családi ház garázsában.

13. 2013. augusztus 20-án délután Salazar Rodes beindította a gépkocsiját, anélkül hogy elindult volna vele.

14. Pár órával később, hajnali három óra körül Salazar Rodes gépkocsija, amely több mint huszonnégy órája állt a helyén, kigyulladt, és kárt okozott a garázzsal szomszédos lakóházban. A tűz a kocsi áramkörében keletkezett.

15. Salazar Rodes a felelősségbiztosítását a Linea Directánál kötötte.

16. Az Industrial Software Indusoft, amely a tulajdonát képező családi házat a Segurcaixánál biztosította, a szóban forgó gépjárműben keletkezett tűz által ezen épületben okozott kár megtérítésére 44 704,34 euró kártérítést kapott.

17. 2014. március 5-én a Segurcaixa keresetet nyújtott be a Línea Directával szemben a Juzgado de Primera Instancia de Vitoria Gasteizhez (vitoria gasteizi elsőfokú bíróság, Spanyolország), amelyben kérte e bíróságot, hogy kötelezze ezt a biztosítótársaságot 44 704,34 euró összeg és törvényes kamatainak a felperes részére történő megfizetésére, mivel szerinte a baleset az alperes gépjármű-biztosításával fedezett közlekedési eseményből ered. Ez a bíróság megállapította, hogy a tűzeset nem minősíthető az alperes gépjármű-biztosítása által fedezett "közlekedési eseménynek", és elutasította a Segurcaixa keresetét.

18. A Segurcaixa által ezen ítélettel szemben benyújtott fellebbezés keretében eljáró Audiencia Provincial de Álava (álavai tartományi bíróság), miután elfogadta a "közlekedési esemény" fogalmának(10) tág értelmezését, mely szerint ilyen eseménynek minősül "a tulajdonos által egy garázsban nem állandó jelleggel tartott gépjárműben keletkezett tűz, amikor a gyulladás a gépjárműben rejlő okoknak tulajdonítható, harmadik személy cselekményének közrehatása nélkül", hatályon kívül helyezte a Juzgado ítéletét, és helyt adott a Segurcaixa kérelmének.

19. a Línea Directa felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a Tribunal Supremóhoz (legfelsőbb bíróság).

20. E bíróság kifejti, hogy a 2009/103 irányelv átültetéséről szóló spanyol jog az ezen irányelv 3. cikkében hivatkozott, a gépjármű forgalomban való részvételével összefüggő polgári jogi felelősség tárgyi hatályát a "közlekedési eseménnyel" azonosítja, és ilyennek tekinti azokat az eseményeket, amelyek garázsban vagy parkolóhelyeken, a közlekedésre alkalmas köz- és magánutakon és -területeken, továbbá településen vagy azon kívüli utakon vagy területeken, valamint közlekedésre alkalmatlan, de közhasználatban lévő utakon vagy területeken történő, a "gépjárművezetés által előidézett kockázatból származnak".

21. A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) hozzáteszi, hogy a gépjármű vezetésével előidézett kockázat tág értelmezése alapján az álló helyzetben lévő vagy álló motorú gépjárművek esetét úgy tekintette, hogy azokra kiterjed a kötelező biztosítás, amennyiben a baleset összefüggésben van a gépjármű szállítási funkciójával, vagy ha a jármű útközben gyulladt ki.

22. Ugyanakkor kizárta azt az esetet, amikor egy olyan személygépjárművet érintő tűzesetről volt szó, amely parkolt, és a fagykárok elkerülése érdekében takaróval volt lefedve.

23. A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megállapítja, hogy a spanyol jog értelmében a gépjármű vezetője nem felel azokért a károkért, amelyek vis maior eredményeként következnek be, azonban a gépjármű hibái, illetve berendezéseinek vagy valamely alkatrészének meghibásodása nem tekinthető vis maiornak minősülő eseménynek. Egyebekben az a körülmény, hogy a baleset a gépjármű hibájának a következménye, nem zárja ki a kötelező biztosítás fedezetét, továbbá, amennyiben annak feltételei teljesülnek, a gyártóval szemben kereset megindítását.

24. Ennélfogva e bíróság azt kérdezi, hogy a 2009/103 irányelvvel összeegyeztethető-e annak megállapítása, hogy a gépjármű-biztosítás fedezete kiterjed egy családi ház garázsában parkoló, álló motorú gépjármű közrehatásával történt balesetre, ha a forgalomban való részvétellel nem állt fenn közvetlen kapcsolat, és a gépjármű nem jelentett kockázatot a közút használói számára. Ez a helyzet inkább egy potenciálisan veszélyes dolog tulajdonosának felelősségével lehet kapcsolatos.

25. Ugyanakkor, a kérdést előterjesztő bíróság felveti, hogy az uniós szabályozásban az ilyen gépjárművek által okozott balesetek károsultjainak védelmére irányuló cél indokolhatja az álló járművel kapcsolatos tűzeset következményeinek biztosítását, amennyiben ez a tűzeset, tekintve hogy összefügghet a gépjármű szokásos szállítási funkciójával, a gépjármű helyváltoztatási képességéhez szükséges és hasznos funkcióból ered.

26. Ugyanakkor, a gépjármű korábbi használata és a baleset közötti időbeli távolság vagy a baleset bekövetkezésének módja miatt nem zárható ki, hogy a gépjárművel járó kockázat és a használata közötti összefüggés hiányában valamely parkoló gépjármű esete nem tartozik a "gépjárművek forgalomban való részvételének" fogalmába.

27. A kérdést előterjesztő bíróság ezzel összefüggésben rámutat, hogy egy olyan értelmezés, amely mellőzi a gépjármű korábbi használata és a káresemény bekövetkezése közötti időbeli kapcsolatot, ahhoz vezethet, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást egyenértékűnek tekintik a tulajdonosi biztosítással, amely a gépjármű egyszerű üzemben tartásából vagy tulajdonjogából származó esetleges felelősséget fedezi.

28. E körülmények között a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Ellentétes-e a 2009/103 irányelv 3. cikkével az olyan értelmezés, amely szerint a kötelező biztosítás fedezete kiterjed az álló gépjárműből eredő tűzesettel okozott károkra, ha a tűzeset a gépjármű szállítási funkciójának betöltéséhez szükséges mechanizmusából ered?

2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén, a 2009/103 irányelv 3. cikkével ellentétes-e az az értelmezés, amely szerint a kötelező biztosítás fedezete kiterjed a gépjárműből eredő tűzesettel okozott károkra, ha a tűzesetet nem lehet a gépjármű korábbi mozgásával összefüggésbe hozni, így nem állapítható meg, hogy valamely megtett útvonalhoz kapcsolódik?

3) A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén, a 2009/103 irányelv 3. cikkével ellentétes-e az az értelmezés, amely szerint a kötelező biztosítás fedezete kiterjed a gépjárműből eredő tűzesettel okozott károkra, ha a gépjármű valamely zárt magángarázsban várakozik?"

IV. Elemzés

A. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés elfogadhatóságáról

29. A Línea Directa szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés hipotetikus jellege miatt elfogadhatatlan. E biztosítótársaság lényegében úgy véli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság abból a feltevésből indult ki, hogy a tűzeset a gépjárműnek a szállítási funkciója betöltéséhez szükséges mechanizmusából ered, holott ezt az alapeljárás egyetlen eleme sem támasztja alá. A Línea Directa szerint csak azt lehet megállapítani, hogy a tűz e gépjármű áramkörében keletkezett.

30. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően "kizárólag az ügyben eljáró és a meghozandó döntésért felelős nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az ügy sajátos jellemzőit tekintve az ítélet meghozatalához szükség van-e az előzetes döntéshozatalra, és hogy a Bíróság elé terjesztett kérdések valóban relevánsak-e. Következésképpen, amennyiben az előterjesztett kérdések valamely uniós jogi szabály értelmezésére vagy érvényességére vonatkoznak, a Bíróság - főszabály szerint - köteles határozatot hozni. [...]. Ennélfogva az uniós jogra vonatkozó kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéséről való határozathozatalt, ha valamely uniós jogi szabály kért értelmezése vagy érvényességének kért értékelése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson [...]"(11).

31. A jelen ügyben nem áll fenn ez a helyzet. A jogvita tényállásának a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) által ismertetett körülményei, amelyek kétséget ébresztettek e bíróságban a kötelező gépjármű-biztosítás hatályának terjedelmét illetően, nem korlátozódnak a szóban forgó gépjárművel kapcsolatos tűzeset eredetére. A jogvita eldöntéséhez szükség van a "gépjárművek forgalomban való részvétele" fogalmának a kért értelmezésére. A Bíróság által már hozott ítéletek igazolják ezen értelmezés relevanciáját.

32. Ilyen körülmények között azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ezen első kérdést tekintse elfogadhatónak.

B. Az ügy érdeméről

33. A kérdést előterjesztő bíróság ezen előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel, amelyeket együttesen kell vizsgálni, lényegében arra vár választ, hogy a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a "gépjárművek forgalomban való részvétele" fogalmának hatálya alá tartozik valamely olyan helyzet, amelyben egy magángarázsban több mint huszonnégy órája parkoló gépjárművel kapcsolatos tűzeset, amely e gépjármű áramkörében keletkezett, kárt okozott az e garázshoz közeli lakóházban.

34. A kérdést előterjesztő bíróság kiemelte, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatára tekintettel egyedülálló az a jogvita, amely azon alapul, hogy egy ideje egy helyben álló gépjármű érintett volt egy magánparkolóban bekövetkezett balesetben.

35. Ugyanis jóllehet a válasz néhány eleme levezethető a Bíróság korábbi határozataiból, a 2009/103 irányelv 3. cikke első bekezdésének rendelkezéseit ismét értelmezni kell annak megállapítása érdekében, hogy a "gépjárművek forgalomban való részvételének" fogalma kiterjed-e az olyan spontán módon bekövetkezett tűzesetre, amely az eseményeket közvetlenül megelőzően nem mozgatott gépjárművet érinti.

36. Így, először is, arra kell emlékeztetni, hogy a "gépjárművek forgalomban való részvételének fogalma" az uniós jog önálló fogalma, amelynek meghatározása nem bízható az egyes tagállamok mérlegelésére, és e rendelkezés szövegkörnyezetét, illetve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó szabályozásnak a céljait figyelembe véve kell értelmezni.(12)

37. Másodszor, megfigyelhető, hogy e fogalom értelmezése a Bíróság tudomására jutott eltérő helyzetek függvényében fejlődésen ment keresztül.

38. A Bíróság ugyanis kimondta, hogy a "gépjárművek forgalomban való részvételének" a fogalma alá tartozik a gépjármű bármely használata, amely összeegyeztethető annak szokásos funkciójával, nevezetesen a szállítási eszköz funkcióval.(13)

39. Ez az értelmezés arra enged következtetni, hogy a kötelező gépjármű-biztosítás fedezete kiterjed azokra a helyzetekre, amelyekben a gépjármű mozdulatlanul áll, és egy parkolóban van,(14) függetlenül attól, hogy a motor a baleset bekövetkezésekor járt-e, vagy sem.(15)

40. A Bíróság azt is megállapította, hogy a gépjármű szállítási funkciójának megfelelő használat nem korlátozódik a gépjárművek vezetésére, hanem az ehhez kapcsolódó cselekményeket is magában foglalja, mint amilyen a jármű megállása után az ajtóknak az utasok által a kiszálláshoz való használata.(16)

41. Ugyanígy, a "gépjárművek forgalomban való részvételének fogalma" minden olyan helyzetre kiterjed, amelyben valamely járművet nemcsak közúton, hanem állami vagy magántulajdonban lévő földterületen is használtak,(17) ennélfogva e fogalom hatálya nem függ azon út jellemzőitől, amelyen a gépjárművet használják.(18)

42. Így a Bíróság ítélkezési gyakorlatának jelenlegi állása szerint ez a fogalom kétségtelenül kiterjed azokra a helyzetekre, amelyekben a baleset úgy következett be, hogy a gépjármű egy erre a célra kijelölt magánterületen parkolt.

43. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Bíróság elé került különböző ügyekben közös volt, hogy azokban használatban lévő, vagy olyan járművek voltak érintettek a balesetekben , amelyeket nem sokkal korábban használtak.

44. Így egyetlen kényes kérdés vár megválaszolásra, nevezetesen, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítás területén fennálló uniós szabályozás által biztosított védelem alóli kizáró oknak minősül-e, ha a gépjárművet a balesetet rövid idővel megelőző időszakban nem használták, másodlagosan pedig, nemleges válasz esetén, hogy szükséges-e műszaki jellegű okozati összefüggés fennállása.

45. Véleményem szerint három ok szolgál indokul arra, hogy ezen elsődlegesen előterjesztett kérdés nemlegesen kerüljön megválaszolásra. Először is, meg kell említeni, hogy az uniós jogalkotó a gépjárművek által okozott balesetek károsultjainak védelmével kapcsolatban nem írt elő időbeli korlátozást a baleset bekövetkezését illetően.

46. Másodszor, a Bíróság ítélkezési gyakorlatának alakulása azt mutatja, hogy az uniós jogalkotónak az e védelemre irányuló folyamatos és kiemelt célkitűzését(19) igyekszik olyan esetekre alkalmazni, amelyekben valamely gépjárművet, amelynek meghatározására a Bíróság a közelmúltban emlékeztetett,(20) a szállítási funkciójának megfelelően használnak vagy ilyen használatra szánnak.

47. Harmadszor, a gépjármű korábbi használatának időtartamára vonatkozó eseti jellegű elemzés véleményem szerint olyan jogi bizonytalansághoz vezethet, amely ellentétes a fentiekben emlékeztetett célkitűzéssel.

48. Ebből arra következtetek, hogy kizárólag azok az esetek nem tartoznak a "gépjárművek forgalomban való részvételének" fogalmába, amelyekben a káresemény úgy következett be, hogy a gépjármű nem szállítási célt szolgált, hanem például munkagépként(21) vagy fegyverként, illetve szállás céljára használták.

49. A Bíróságnak, amennyiben az ítélkezési gyakorlatával összhangban elfogadja, hogy nincs jelentősége annak, hogy a baleset nem a gépjármű szállítási eszközként történő használatát követően azonnal következett be, mivel a parkolást önmagában is a "gépjárművek forgalomban való részvételének" fogalmába tartozónak tekinti, a kérdést előterjesztő bíróságnak adandó válaszhoz már csak azt kell megállapítania, hogy szükséges-e a kár okára, azaz a gépjármű szállítási funkciójához szükséges mechanizmusokra vonatkozó korlátok meghatározása.

50. Egyfelől meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó nem határozott meg ilyen korlátot. Másfelől, az ügy sajátos tényállásbeli körülményeire, vagyis egy gépjármű által spontán módon okozott tűzre tekintettel, véleményem szerint e jármű balesetben való érintettsége kapcsán elegendő annak megállapítása, hogy az olyan esetben is felmerülhet, ha a gépjármű véletlenül felrobban, vagy a kárt gépjárműből szivárgó anyag vagy folyadék okozza.(22)

51. Amennyiben a kockázatok e típusa magából a gépjármű szállítási funkciójából fakad, nincs szükség arra, hogy a gépjárműnek valamely, a szállítási funkciója szempontjából hasznos mechanizmusa vagy alkatrésze alapján megállapításra kerüljön valamely cselekmény vagy a kár pontos oka.

52. Egy ilyen értelmezés(23) megfelel az uniós jogalkotó által kitűzött azon célnak, amely arra irányul, hogy hasonló elbánást biztosítson a gépjárművek által okozott balesetek károsultjainak, függetlenül attól, hogy az Unión belül hol történt a baleset,(24) aminek eredményeként egyébként, amint az a 2009/103 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének c) pontjából kitűnik, e jogalkotó nem korlátozta a gépjármű-biztosítás fedezetét többek között azokban esetekben, amikor a gépjármű nem felelt meg az adott gépjármű műszaki állapotára és biztonságosságára vonatkozó, jogszabályi műszaki előírásoknak.

53. Ilyen körülmények között úgy vélem, hogy valamely, a szállítási funkciójának megfelelően használt jármű érintettsége pusztán annak megállapítását eredményezheti, hogy ez utóbbi valamilyen formában hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez.

54. Következésképpen úgy vélem, hogy a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a "gépjárművek forgalomban való részvétele" fogalmának hatálya kiterjed az olyan helyzetre, amelyben valamely, a szállítási funkciójának megfelelően használt gépjármű érintett egy parkolásra szolgáló helyen bekövetkezett tűzesetben, és nincs jelentősége annak, hogy az egy önálló magángarázsban valósult-e meg, vagy hogy az a gépjármű hosszabb időn át tartó leállítása miatt következett-e be.

V. Végkövetkeztetés

55. A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:

A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a "forgalomban való részvétele" fogalmának hatálya kiterjed az olyan helyzetre, amelyben valamely, a szállítási funkciójának megfelelően használt gépjármű érintett egy parkolásra szolgáló helyen bekövetkezett tűzesetben, és nincs jelentősége annak, hogy az egy önálló magángarázsban valósult-e meg, vagy hogy az a gépjármű hosszabb időn át tartó leállítása miatt következett-e be.

1 Eredeti nyelv: francia.

2 HL 2009. L 263., 11. o.

3 A tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i tanácsi irányelv (HL 1972. L 103., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 10. o.).

4 A tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1983. december 30-i második tanácsi irányelv (HL 1984. L 8., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 3. o.).

5 A gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. május 14-i harmadik tanácsi irányelv (HL 1990. L 129., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 249. o.).

6 A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. május 16-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv) (HL 2000. L 181., 65. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

7 A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. május 11-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2005. L 149., 14. o.).

8 A BOE 2004. november 5-i 267. száma, 36662. o.

9 A BOE 2008. szeptember 13-i 222. száma, 37487. o.

10 Erre a spanyol jogban szabályozott fogalomra vonatkozóan lásd: a jelen indítvány 11. pontja.

11 Lásd többek között: 2018. december 10-i Wightman és társai ítélet (C-621/18, EU:C:2018:999, 26. és 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

12 Lásd: 2018. november 15-i BTA Baltic Insurance Company ítélet (C-648/17, EU:C:2018:917, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

13 Lásd: 2018. november 15-i BTA Baltic Insurance Company ítélet (C-648/17, EU:C:2018:917, 44. pont). A 72/166 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e pontban szereplő első mondata a 2009/103. irányelv II. mellékletében található megfeleltetési táblázat szerint ezen irányelv jelen ügyben alkalmazandó 3. cikke első bekezdésének felel meg (lásd a jelen indítvány 9. pontja). Lásd még: az Európai Bizottságnak a 2009/103 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslata [COM(2018) 336 végleges], különösen annak 1. cikke, amely a jogbiztonság érdekében, a Bíróság által kialakított ítélkezési gyakorlatra tekintettel egy új, a "gépjárművek forgalomban való részvételének" fogalmát tartalmazó (1a) bekezdésnek a 2009/103. irányelv 1. cikkébe történő bevezetéséről szól.

14 Lásd: 2018. november 15-i BTA Baltic Insurance Company ítélet (C-648/17, EU:C:2018:917, 37., 38. és 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

15 Lásd: 2018. november 15-i BTA Baltic Insurance Company ítélet (C-648/17, EU:C:2018:917, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

16 Lásd: 2018. november 15-i BTA Baltic Insurance Company ítélet (C-648/17, EU:C:2018:917, 36. és 45. pont,).

17 Lásd: a 2014. szeptember 4-i Vnuk ítélet tényállási elemei (C-162/13, EU:C:2014:2146, 19. és 59. pont. Egy tanya udvarán végrehajtott manőverről volt szó); 2017. november 28-i Rodrigues de Andrade ítélet tényállás elemei (C-514/16, EU:C:2017:908, 7. és 9. pont. A baleset mezőgazdasági gazdálkodók szőlőültetvényén következett be).

18 Lásd: 2017. december 20-i Núñez Torreiro ítélet (C-334/16, EU:C:2017:1007, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

19 Lásd: 2018. november 15-i BTA Baltic Insurance Company ítélet (C-648/17, EU:C:2018:917, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

20 Lásd: 2018. szeptember 4-i Juliana ítélet (C-80/17, EU:C:2018:661, 39. és 42. pont).

21 Lásd: 2017. november 28-i Rodrigues de Andrade ítélet (C-514/16, EU:C:2017:908, 40. és 42. pont).

22 Lásd példaként: a folyamatban lévő Bueno Ruiz ügy (C-431/18), amely egy autóvezetőnek az autója mellett parkoló gépjárműből szivárgó olaj miatt történt eleséséből származó káráról szól.

23 Lásd részletesebben az Európai Bizottság írásbeli észrevételeit és a spanyol jogi szabályozást (lásd: a jelen indítvány 22. pontja).

24 Lásd: 2018. november 15-i BTA Baltic Insurance Company ítélet (C-648/17, EU:C:2018:917, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: a 2009/103 irányelv (20) preambulumbekezdése, valamint a jelen indítvány 13. lábjegyzetében hivatkozott bizottsági javaslat indokolása, amely szintén a közlekedési balesetek károsultjainak a biztosító fizetésképtelensége esetén biztosított védelme növelésére, illetve - különösen a határokon átnyúló összefüggésben - a kártörténeti igazolások elismerésének javítására irányul. Ez a javaslat emellett kitér a biztosításnak a biztosítás nélküli gépjárművezetés elleni fellépés érdekében való ellenőrzésére és a biztosítási fedezet legkisebb összegeinek harmonizációjára (2. pont).