62016CJ0334[1]

A Bíróság ítélete (hatodik tanács), 2017. december 20. José Luís Núñez Torreiro kontra AIG Europe Limited, Sucursal en España és Unión Española de Entidades Aseguradoras y Reaseguradoras (Unespa),. Az Audiencia Provincial de Albacete (Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás - 2009/103/EK irányelv - A 3. cikk első bekezdése - A »gépjárművek forgalomban való részvételének« fogalma - Nemzeti szabályozás, amely kizárja a gépjárművek vezetését »közlekedésre alkalmatlan« utakon és területeken, azok kivételével, amelyek közlekedésre alkalmatlanok, mégis »közhasználatban lévők«. C-334/16. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2017. december 20. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás - 2009/103/EK irányelv - A 3. cikk első bekezdése - A »gépjárművek forgalomban való részvételének« fogalma - Nemzeti szabályozás, amely kizárja a gépjárművek vezetését »közlekedésre alkalmatlan« utakon és területeken, azok kivételével, amelyek közlekedésre alkalmatlanok, mégis »közhasználatban lévők«"

A C-334/16. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Audiencia Provincial de Albacete (albacetei tartományi bíróság, Spanyolország) a Bírósághoz 2016. június 15-én érkezett, 2016. május 23-i határozatával terjesztett elő a

José Luis Núñez Torreiro

és

az AIG Europe Limited, Sucursal en España, korábban Chartis Europe Limited, Sucursal en España,

az Unión Española de Entidades Aseguradoras y Reaseguradoras (Unespa)

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: C. G. Fernlund tanácselnök, A. Arabadjiev (előadó) és E. Regan bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: L. Carrasco Marco tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2017. április 5-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az AIG Europe Limited, Sucursal en España és az Unión Española de Entidades Aseguradoras y Reaseguradoras (Unespa) képviseletében J. Marín López abogado,

- a spanyol kormány képviseletében V. Ester Casas, meghatalmazotti minőségben,

- a német kormány képviseletében T. Henze és J. Mentgen, meghatalmazotti minőségben,

- Írország képviseletében A. Joyce, L. Williams és G. Hodge, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: G. Gilmore barrister,

- Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága képviseletében J. Kraehling, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. Bates barrister,

- az Európai Bizottság képviseletében J. Rius és K.-P. Wojcik, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2017. június 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 263., 11. o.) 3. és 5. cikkének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a J. L. Núñez Torreiro, valamint az AIG Europe Limited, Sucursal en España, korábban Chartis Europe Limited, Sucursal en España (a továbbiakban: AIG) és az Unión Española de Entidades Aseguradoras y Reaseguradoras (Unespa, spanyol biztosítók és viszontbiztosítók egyesülete) között, egy katonai gyakorlótéren bekövetkezett baleset következtében, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (a továbbiakban: kötelező felelősségbiztosítás) címén kártérítés fizetése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2009/103 irányelv (1), (2) és (20) preambulumbekezdése értelmében: [...]

"(1) A tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelvet [(HL 1972. L 103., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 10. o.)], a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1983. december 30-i 84/5/EGK második tanácsi irányelvet [(HL 1984. L 8., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 3. o.)], a gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik tanácsi irányelvet [(HL 1990. L 129., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 249. o.)], [a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról szóló, 2000. május 16-i 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv) (HL 2000. L 181., 65. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 331. o.)] több alkalommal [...] jelentős mértékben módosították. Az átláthatóság és észszerűség érdekében ezt a négy irányelvet, továbbá a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó [72/166], [84/5], 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a [2000/26] európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet [(HL 2005. L 149., 14. o.)] kodifikálni kell.

(2) A gépjármű-felelősségbiztosítás különösen fontos az európai polgárok számára, legyenek akár biztosítottak, akár baleset károsultjai. A gépjármű-felelősségbiztosítás a biztosítók számára szintén nagy jelentőséggel bír, mivel az [az Unióban] a nem életbiztosítási piac fontos részét képezi. A gépjármű-felelősségbiztosítás hatással van a személyek és járművek szabad mozgására is. Ezért a pénzügyi szolgáltatások terén az uniós fellépés egyik kulcsfontosságú célkitűzése a gépjármű-felelősségbiztosítás belső piacának megerősítése és egységesítése.

(20) A gépjárműbalesetek károsultjai számára hasonló bánásmódot kell biztosítani függetlenül attól, hogy [az Unión] belül a balesetek hol következnek be."

4 Az említett irányelv 1. cikke értelmében: "Ezen irányelv alkalmazásában: [...]"

1. »gépjármű«: minden szárazföldi közlekedésre szolgáló és mechanikus erővel működtetett, de nem sínen közlekedő gépjármű, valamint a pótkocsi, akkor is, ha nincs a gépjárműhöz kapcsolva;

5 Az említett irányelv 3. cikke előírja:

"Az 5. cikkre is figyelemmel minden tagállam időben megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a saját területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek rendelkezzenek gépjármű-felelősségbiztosítással.

A biztosítással fedezett károk mértékét és a biztosítás szabályait az első bekezdésben említett intézkedések alapján kell meghatározni.

[...]

Az első bekezdésben említett biztosítás kötelezően kiterjed mind az anyagi kárra, mind a személyi sérülésre."

6 Ugyanezen irányelv 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A tagállamok eltérhetnek a 3. cikk rendelkezéseitől egyes természetes és magánjogi vagy közjogi jogi személyek esetén; ezek jegyzékét az eltérést alkalmazó állam készíti el, és arról tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

[...]

(2) A tagállamok eltérhetnek a 3. cikk rendelkezéseitől bizonyos gépjárműtípusok vagy bizonyos speciális forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművek esetében; ezeknek a gépjárműtípusoknak, illetve gépjárműveknek a jegyzékét az eltérést alkalmazó állam készíti el, és arról a többi tagállamnak és a Bizottságnak tájékoztatást nyújt.

[...]"

7 A 2009/103 irányelv 29. cikkének szövege a következő:

"A [72/166], [84/5], [90/232], [2000/26] és [2005/14] [...] irányelvek hatályukat vesztik [...].

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban."

A spanyol jog

8 A 2004. október 29-i 8/2004 Real Decreto Legislativóval (8/2004. sz. királyi törvényerejű rendelet, a BOE 2004. november 5-i 267. száma, 3662. o.) kodifikált Ley sobre responsabilidad civil y seguro en la circulación de vehículos a motor (a gépjárművek közlekedésével kapcsolatban fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény, a továbbiakban: a gépjárművek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény) 1. cikke a következőket írja elő:

"(1) A gépjármű vezetője a gépjármű vezetésével előidézett kockázat értelmében felelős a közlekedés okán keletkezett személyi és vagyoni károkért.

[...]

(6) E törvény értelmében rendeletben kell meghatározni a »gépjárművek« és a »közlekedési esemény« fogalmát. Nem tekinthetők közlekedési eseményeknek többek között azok az események, amelyek a gépjármű személy vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény elkövetési eszközeként történő használatából erednek."

9 A gépjárművek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdése így szól:

"A biztosítónak a kötelező biztosítás területén és a kötelezően megkötendő biztosítás terhére meg kell fizetnie a károsult részére a személyi és vagyoni károk összegét, valamint a költségeket és egyéb olyan károkat, amelyek megtérítésére az irányadó szabályozás szerint a károsult jogosult. E kötelezettség alól kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az esemény nem alapozza meg a polgári jogi felelősség követelményét a jelen törvény 1. cikkének megfelelően.

[...]"

10 A 2008. szeptember 12-i Real Decreto 1507/2008 por el que se aprueba el reglamento del seguro obligatorio de responsabilidad civil en la circulación de vehículos a motor (a gépjárművek közlekedésével kapcsolatosan kötelező felelősségbiztosításról szóló rendelet jóváhagyásáról szóló 1507/2008. sz. királyi törvényerejű rendelet, a BOE 2008. szeptember 13-i 222. száma, 37487. o.; a továbbiakban: kötelező biztosításról szóló rendelet) 2. cikkének szövege a következő:

"(1) A gépjármű-közlekedés tekintetében fennálló polgári jogi felelősség és a jelen rendeletben szabályozott kötelező biztosítási fedezet szempontjából közlekedési eseménynek kell tekinteni azokat az eseményeket, amelyek garázsban vagy parkolóhelyeken, a közlekedésre alkalmas köz- és magánutakon és -területeken, továbbá településen vagy azon kívüli utakon vagy területeken, valamint közlekedésre alkalmatlan, de közhasználatban lévő utakon vagy területeken történő, az előző cikkben hivatkozott gépjárművezetés által előidézett kockázatból származnak.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11 2012. június 28-án J. L. Núñez Torreiro, a spanyol hadsereg főhadnagya éjszakai hadgyakorlaton vett részt a Chinchillában (Spanyolország) található katonai gyakorlótéren, amikor a hadsereg AIG kötelező felelősségbiztosítással rendelkező Aníbal típusú szárazföldi gépjárműve (a továbbiakban: szóban forgó jármű), amelyben utasként utazott, felborult, és az érintettnek különböző sérüléseket okozott. Az érintett gépjármű nem a kerékkel rendelkező gépjárművek, hanem a lánctalpas katonai járművek számára kijelölt övezetben haladt.

12 A gépjárművek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény 7. cikke alapján J. L. Núñez Torreiro az általa ebben a balesetben elszenvedett kár címén 15300,56 euró összegű kártérítés megfizetését követelte az AIG-tól.

13 Az AIG - a kötelező biztosításról szóló rendelet 2. cikkével összefüggésben értelmezett - a gépjárművek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény 1. cikkének (6) bekezdésére hivatkozással ezen összeg kifizetését megtagadta azzal az indokkal, hogy a baleset nem "közlekedési eseményből" eredt, mivel akkor következett be, amikor a szóban forgó jármű katonai gyakorlótéren haladt, amelyre a nem katonai járműveken kívül bármely jármű behajtása korlátozott volt. Ezen biztosítótársaság ugyanis azt állította, hogy ez a terület "közlekedésre alkalmatlan", emellett e rendelet 2. cikke értelmében "[nem állt] közhasználatban".

14 J. L. Núñez Torreiro keresetet nyújtott be a Juzgado de Primera Instancia n.o 1 de Albacetéhez (albacetei 1. sz. elsőfokú bíróság, Spanyolország) az AIG-gal szemben. E bíróság a 2015. november 3-i ítéletével elutasította az érdekelt keresetét azzal az indokkal, hogy sérülései nem "közlekedési eseményből" erednek, mivel a jármű, amelyben ez utóbbi tartózkodott, a közlekedés számára nem alkalmas, és nem is közhasználatban lévő területen haladt át.

15 J. L. Núñez Torreiro az említett ítélet ellen fellebbezést nyújtott be az Audiencia Provincial de Albacetéhez (albacetei tartományi bíróság, Spanyolország), és azzal érvelt, hogy - a kötelező biztosításról szóló rendelet 2. cikkével összefüggésben értelmezett - a gépjárművek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény 1. cikkének (6) bekezdését megszorítóan kell értelmezni a 2014. szeptember 4-iVnuk ítélet (C-162/13, EU:C:2014:2146) értelmében, amely ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a biztosító felelőssége nem zárható ki, ha a járművet szokásos funkciójának megfelelően használják.

16 A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak afelől, hogy összeegyeztethető-e a 2009/103 irányelv 3. cikkével - a kötelező biztosításról szóló rendelet 2. cikkével összefüggésben értelmezett - a gépjárművek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény 1. cikkének (6) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése, mivel ezek a tagállami rendelkezések arra irányulnak, hogy egyes esetekben, mint amilyen az előtte folyamatban lévő jogvita tárgyát képezi, a gépjármű-használattal kapcsolatos felelősséget nem kötelező biztosítással fedezni. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az ezen kötelezettség alóli kivételek csak azok lehetnek, melyek az említett irányelv 5. cikkében szerepelnek. Emellett e bíróság rámutat, hogy a 2014. szeptember 4-iVnuk ítéletben (C-162/13, EU:C:2014:2146) a Bíróság többek között azt állapította meg, hogy a "gépjármű forgalomban való részvétele" fogalmának - a 2009/103 irányelv 3. cikke szerinti - meghatározása nem bízható az egyes tagállamok mérlegelésére.

17 A kérdést előterjesztő bíróság szerint ebből az következik, hogy a tagállamok kizárólag a 2009/103 irányelv 5. cikke keretében, illetve a gépjárművek szokásos funkciójától eltérő használata esetén írhatnak elő a felelősségbiztosítási kötelezettség és a "gépjármű forgalomban való részvételének" fogalma alóli kivételeket. A "közlekedési esemény" fogalma alóli kivételek, amelyek a kötelező biztosításról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdésén alapuló azon korlátozásból erednek, hogy ilyen események csak a "közlekedésre alkalmas" vagy "közlekedésre alkalmatlan, de közhasználatban lévő" területeken következhetnek be, ennélfogva ellentétesek az uniós joggal. Ugyanez vonatkozik az említett rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésére is, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alóli kivételt ír elő a gépjárműveknek a sportversenyeken, kikötőkben vagy repülőtereken való használata, valamint az ipari vagy mezőgazdasági feladatok végzése során történő használata, továbbá szándékos bűncselekmény elkövetése érdekében történő használata esetén.

18 E körülmények között az Audiencia Provincial de Albacete (albacetei tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"(1) A közösségi jogszabályok általi meghatározástól eltérő módon határozhatják-e meg valamely tagállam nemzeti jogszabályai a »gépjármű forgalomban való részvételének« - vagy a »közlekedési eseménynek« - mint a gépjármű használatából vagy közlekedéséből eredő felelősségbiztosítás kockázatának fogalmát, amelyre a közösségi szabályozás (többek között a 2009/103 irányelv 3. cikke) utal?

(2) Igenlő válasz esetén az említett fogalom (bizonyos személyeken, forgalmi rendszámokon, vagy gépjárműtípusokon kívül, amint azt a 2009/103 irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése elismeri) kizárhat-e a megvalósulás helyétől függően közlekedési tényállásokat, mint például a közlekedésre »alkalmatlan« utakon vagy területeken történő közlekedés?

3) Hasonlóképpen, kizárhatók-e a »közlekedési események« fogalmából a gépjármű rendeltetésével (mint például sport-, ipari vagy mezőgazdasági célú használata) vagy a vezető szándékával kapcsolatos cselekmények (mint például szándékos bűncselekmény gépjárművel való elkövetése)?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első és a második kérdésről

19 A kérdést előterjesztő bíróság az első és második kérdésével, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, lényegében arra vár választ, hogy a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szereplő szabályozás, amely lehetővé teszi a kötelező biztosítási fedezet kizárását "közlekedésre alkalmatlan" utakon és területeken történő gépjárművezetés során bekövetkező károk esetén, azon utak és területek kivételével, amelyek közlekedésre alkalmatlanok, mégis "közhasználatban lévők".

20 E kérdések a jelen esetben azon az előfeltevésen alapszanak, hogy a spanyol szabályozás értelmében a kötelező biztosítási fedezet kizárható a gépjárművek katonai gyakorlótéren történő közlekedéséből eredő károk - mint amely az alapügy tárgyát képezi - esetén, azzal az indokkal, hogy e gyakorlótér gépjármű-közlekedésre alkalmatlan terület, ráadásul nem minősül a kötelező biztosításról szóló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének értelmében vett "közhasználatban lévő" területnek.

21 E tekintetben, a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdése előírja, hogy ezen irányelv 5. cikkére is figyelemmel minden tagállam időben köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a saját területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek rendelkezzenek gépjármű-felelősségbiztosítással.

22 Előzetesen meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó, "Aníbal" típusú katonai jármű a "gépjárműnek" a 2009/103 irányelv 1. cikkének 1. pontja értelmében vett fogalmába tartozik, mivel az "szárazföldi közlekedésre szolgáló és mechanikus erővel működtetett, de nem sínen közlekedő gépjármű". Ezenfelül nem vitatott, hogy e járművet egy tagállam területén tartják szokásosan üzemben, és arra nem vonatkozik ezen irányelv 5. cikke alapján elfogadott eltérés.

23 Ahhoz, hogy a feltett kérdésekre hasznos választ lehessen adni, meg kell határozni, hogy a "gépjármű forgalomban való részvételének" az említett irányelv 3. cikkének első bekezdése szerinti fogalma kiterjed-e az alapeljáráshoz hasonló körülményekre.

24 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság kimondta, hogy a 72/166 irányelv (a továbbiakban: első irányelv) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett ugyanezen fogalom - amelynek tartalma lényegében megfelel a 2009/103 irányelv 3. cikke első és második albekezdése tartalmának - meghatározása nem bízható az egyes tagállamok mérlegelésére, hanem az az uniós jog önálló fogalma, amelyet a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően többek között e rendelkezés szövegkörnyezetét, illetve annak a szabályozásnak a céljait figyelembe véve kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4-iVnuk ítélet, C-162/13, EU:C:2014:2146, 41. és 42. pont; 2017. november 28-iRodrigues de Andrade ítélet; C-514/16, EU:C:2017:908, 31. pont).

25 E tekintetben a 2009/103 irányelv (1) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy ezen irányelv egységes szerkezetbe foglalta az első irányelvet, a 84/5 második irányelvet, a 90/232 harmadik irányelvet, a 2000/26 irányelvet és a 2005/14 irányelvet. Ezen irányelvek fokozatosan pontosították a tagállamok kötelező biztosítással kapcsolatos kötelezettségeit. Céljuk az volt, hogy egyrészt szabad mozgást biztosítsanak az Unió területén szokásosan üzemben tartott járműveknek és utasaiknak, és másrészt az, hogy hasonló elbánást biztosítsanak az ilyen gépjárművek által okozott balesetek károsultjainak, függetlenül attól, hogy az Unión belül hol történt a baleset (lásd ebben az értelemben: 2012. október 23-iMarques Almeida ítélet, C-300/10, EU:C:2012:656, 26. pont; 2014. szeptember 4-iVnuk ítélet, C-162/13, EU:C:2014:2146, 50. pont; 2017. november 28-iRodrigues de Andrade ítélet, C-514/16, EU:C:2017:908, 32. pont).

26 A 2009/103 irányelv (2) és (20) preambulumbekezdéséből lényegében az következik, hogy ezen irányelv ugyanezeket a célokat követi.

27 Az uniós szabályozásnak a kötelező felelősségbiztosítás területén végbement fejlődése ezenkívül rámutat arra, hogy az uniós jogalkotó folyamatosan biztosította és erősítette az ezen gépjárművek által okozott balesetek károsultjainak védelmére irányuló célkitűzést (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4-iVnuk ítélet, C-162/13, EU:C:2014:2146, 52-55. pont; 2017. november 28-iRodrigues de Andrade ítélet, C-514/16, EU:C:2017:908, 33. pont).

28 A fenti megfontolásokból az következik, hogy a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az abban szereplő "gépjármű forgalomban való részvétele" fogalom hatálya nem korlátozódik a közúti forgalom helyzeteire, azaz a közúti forgalomra, hanem e fogalomba beletartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4-iVnuk ítélet, C-162/13, EU:C:2014:2146, 59. pont; 2017. november 28-iRodrigues de Andrade ítélet, C-514/16, EU:C:2017:908, 34. pont).

29 A Bíróság e tekintetben pontosította, hogy amennyiben az első irányelv 1. cikkének 1. pontja - amelynek szövege megegyezik a 2009/103 irányelv 1. cikke 1. pontjának szövegével - szerinti gépjárműveknek a jellemzőiktől függetlenül az a rendeltetése, hogy azokat rendszeresen szállítási eszközként használják, e fogalomba beletartozik a gépjármű szállítási eszközként való mindenfajta használata (2017. november 28-iRodrigues de Andrade ítélet, C-514/16, EU:C:2017:908, 37. és 38. pont).

30 A Bíróság megállapította továbbá, hogy az említett fogalom hatálya nem függ azon út jellemzőitől, amelyen a gépjárművet használják (2017. november 28-iRodrigues de Andrade ítélet, C-514/16, EU:C:2017:908, 35. pont).

31 A 2009/103 irányelv egyik rendelkezése sem korlátozza egyébiránt a biztosítási kötelezettségnek, és a gépjárművek által okozott balesetek károsultjai számára az e kötelezettség által biztosítani kívánt védelemnek a terjedelmét az ilyen gépjárművek bizonyos területeken vagy utakon való használatának eseteire (lásd ebben az értelemben: 2017. november 28-iRodrigues de Andrade ítélet, C-514/16, EU:C:2017:908, 36. pont).

32 A jelen ügyben nem vitatott, hogy a szóban forgó járművet szállítási eszközként használták, amikor felborult, és ezáltal J. L. Núñez Torreiro megsérült.

33 Az ilyen használat a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdése szerinti "gépjármű forgalomban való részvételének" fogalom alá tartozik.

34 Azon tény, hogy - amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik - e szóban forgó jármű olyan katonai gyakorlótéren haladt, amikor felborult, amelyre a nem katonai járművek behajtása tilos, és e terület olyan részén, amely a kerékkel rendelkező járművek közlekedésére alkalmatlan volt, nem befolyásolja e következtetést, és az e rendelkezésből eredő biztosítási kötelezettséget sem korlátozza.

35 Márpedig az alapügyben szereplőhöz hasonló szabályozás azzal a következménnyel jár, hogy a kötelező biztosítás fedezetének terjedelmét azon terület jellemzőitől teszi függővé, amelyen a gépjárművet használják. Ezáltal ugyanis e szabályozás lehetővé teszi a biztosításra vonatkozó általános kötelezettség - amely kötelezettséget a tagállamok a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdése alapján kötelesek a belső jogba bevezetni - terjedelmének, és következésképpen azon védelemnek a korlátozását, amelyet e kötelezettség a gépjárművek által okozott balesetek károsultjai számára az ilyen gépjárművek bizonyos területeken vagy utakon való használatának az eseteire kíván biztosítani.

36 E megfontolásokra tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szereplő szabályozás, amely lehetővé teszi a kötelező biztosítási fedezet kizárását "közlekedésre alkalmatlan" utakon és területeken történő gépjárművezetés során bekövetkező károk esetén, azon utak és területek kivételével, amelyek közlekedésre alkalmatlanok, mégis "közhasználatban lévők".

A harmadik kérdésről

37 Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy úgy kell-e értelmezni a 2009/103 irányelv 3. cikkének első bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint a kötelező biztosításról szóló rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett, a gépjárművek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségről és biztosításról szóló törvény 1. cikkének (6) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése, amely kizárja a kötelező biztosítási fedezetet azon károk esetében, amelyek a gépjárművek sporteseményeken való használatából, ipari és mezőgazdasági célú használatából, kikötőkben, repülőtereken való használatából és szándékos bűncselekmény elkövetése során való használatából erednek.

38 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján - amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja - az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (2017. július 20-iPiscarreta Ricardo ítélet, C-416/16, EU:C:2017:574, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a J. L. Núñez Torreiro által elszenvedett károk olyan balesetből erednek, amelyben egy "Aníbal" típusú katonai jármű volt érintett, és amely jármű a katonai gyakorlótér lánctalpas katonai járművek számára kijelölt övezetében közlekedett. Ennek megfelelően az alapjogvita nem érinti e jármű sporteseményeken való, ipari és mezőgazdasági célú, kikötőkben, repülőtereken való és szándékos bűncselekmény elkövetése során való használatát.

40 E feltételek mellett nyilvánvaló, hogy a 2009/103 irányelv 3. cikke első bekezdésének a harmadik kérdésben kért értelmezése nincs semmilyen összefüggésben az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ezért e kérdés elfogadhatatlan.

A költségekről

41 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szereplő szabályozás, amely lehetővé teszi a kötelező biztosítási fedezet kizárását "közlekedésre alkalmatlan" utakon és területeken történő gépjárművezetés során bekövetkező károk esetén, azon utak és területek kivételével, amelyek közlekedésre alkalmatlanok, mégis "közhasználatban lévők".

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.