32015R0462[1]

A Bizottság (EU) 2015/462 végrehajtási rendelete ( 2015. március 19. ) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a különleges célú gazdasági egységek létrehozásának felügyeleti jóváhagyására, a felügyeleti hatóságok között a különleges célú gazdasági egységek tekintetében folytatott együttműködéssel és információcserével kapcsolatos eljárásokra, valamint a különleges célú gazdasági egységek általi adatszolgáltatás formátumának és tábláinak meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/462 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 19.)

a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a különleges célú gazdasági egységek létrehozásának felügyeleti jóváhagyására, a felügyeleti hatóságok között a különleges célú gazdasági egységek tekintetében folytatott együttműködéssel és információcserével kapcsolatos eljárásokra, valamint a különleges célú gazdasági egységek általi adatszolgáltatás formátumának és tábláinak meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (Szolvencia II) és különösen annak 211. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 211. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1) A biztosítóktól vagy viszontbiztosítóktól való kockázatátvállalást megelőzően a különleges célú gazdasági egységek létrehozásához felügyeleti jóváhagyásra van szükség. Az e jóváhagyás megadása és visszavonása esetén teljesítendő feltételeket és eljárásokat, köztük a dokumentációra vonatkozó előírásokat a 2009/138/EK irányelv szabályozza, és azokat indokolt ezzel a rendelettel kiegészíteni.

(2) Ha a különleges célú gazdasági egység egynél több biztosítótól vagy viszontbiztosítótól vállal át kockázatot, a különleges célú gazdasági egységnek rendelkeznie kell az összesített legnagyobb kockázati kitettségét elérő vagy meghaladó eszközökkel, minden egyes szerződéses kötelezettséget figyelembe véve. A felügyeleti jóváhagyás megadása során a felügyeleti hatóságnak értékelnie kell e kötelezettség teljesülését, és figyelembe vesz minden egyes szerződéses megállapodást és kockázatátadást.

(3) Fontos meghatározni a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés és információcsere eljárásait arra az esetre, amikor a különleges célú gazdasági egység olyan tagállamban rendelkezik székhellyel, amely eltér annak a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak a székhelye szerinti tagállamtól, amelytől kockázatot vállal át. Az említett felügyeleti hatóságok közötti együttműködés és információcsere különösen fontos a különleges célú gazdasági egység felügyeleti jóváhagyásának folyamata során. Ugyanígy, ha olyan lényeges változás következik be, amely potenciálisan befolyásolja a különleges célú gazdasági egység általi, a 2009/138/EK irányelv 211. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelést, valamint ha az engedélyt visszavonják vagy érvényessége megszűnik, a hatékony és eredményes felügyelet biztosítása érdekében szintén szükség van az említett felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre és információcserére.

(4) Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 325. cikkében meghatározott felügyeleti jelentéstételi követelmények lehetővé teszik a különleges célú gazdasági egységek felügyeleti hatóságai számára a vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés értékelését. Az említett követelményeket célszerű az ebben a rendeletben meghatározott táblákkal és formátumokkal kiegészíteni.

(5) A meghatározandó megfelelő technikai szabályok egyértelműbb értelmezése érdekében szükséges meghatározni a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység fogalmát.

(6) Ez a rendelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(7) Az EIOPA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport véleményét.

(8) A 2009/138/EK irányelv 308a. cikkében meghatározott, 2015. április 1-jén kezdődő bevezetési időszakban a felügyeleti rendszerrel kapcsolatos jogbiztonság javítása érdekében biztosítani kell, hogy e rendelet a lehető leghamarabb, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napját követő napon hatályba lépjen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza:

a) a különleges célú gazdasági egység létrehozására vonatkozó felügyeleti jóváhagyás megadása és visszavonása során követendő eljárásokat;

b) a különleges célú gazdasági egység székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága és a kockázatot átadó biztosító vagy viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága közötti együttműködés és információcsere során követendő eljárásokat;

c) a különleges célú gazdasági egység általi éves adatszolgáltatás céljából használandó formátumokat és táblákat.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában "többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység": olyan különleges célú gazdasági egység, amely egy vagy több biztosítótól vagy viszontbiztosítótól egynél több különálló szerződéses megállapodás keretében vállal át kockázatot.

3. cikk

A különleges célú gazdasági egység létrehozásának felügyeleti jóváhagyása

A különleges célú gazdasági egység engedélyt kér a tagállam felügyeleti hatóságától arra, hogy központi irodáját az adott tagállam területén létrehozhassa.

4. cikk

A felügyeleti hatóság határozata

(1) Azon tagállam felügyeleti hatósága, amelyben a különleges célú gazdasági egység székhellyel rendelkezik vagy székhelyet kíván létesíteni, az engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül határoz a kérelemről.

(2) A felügyeleti jóváhagyás megadásáról szóló határozatában a felügyeleti hatóság felsorolja a tevékenységeket, amelyekre a különleges célú gazdasági egység engedélyt kapott, és adott esetben a tevékenységekhez kapcsolódó feltételeket.

(3) Az engedélykérelmet elutasító határozathoz csatolni kell annak részletes indoklását, és a felügyeleti hatóságnak erről értesítenie kell a kérelmezőt.

5. cikk

Bizonyítási és dokumentációs követelmények

A létrehozás felügyeleti jóváhagyásának kérelmezése során a különleges célú gazdasági egységnek a kérelméhez csatolt igazoló dokumentumokkal bizonyítania kell, hogy az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 318-324., valamint 326. és 327. cikkében meghatározott követelmények teljesülnek, és hogy a különleges célú gazdasági egység teljesíteni tudja az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 325. cikkének követelményeit. Az engedélykérelem benyújtása során a kérelmező legalább az I. mellékletben meghatározott igazoló dokumentumokat csatolja. A dokumentációnak ki kell terjednie a különleges célú gazdasági egység szerkezetére, a vállalandó kockázatra és a különleges célú gazdasági egység finanszírozására.

6. cikk

Az engedély visszavonása

(1) A különleges célú gazdasági egység létrehozását jóváhagyó felügyeleti hatóság visszavonhatja az adott különleges célú gazdasági egység engedélyét, ha:

a) a különleges célú gazdasági egység már nem teljesíti azokat az eredeti feltételeket, amelyek alapján az adott különleges célú gazdasági egység létrehozásához a jóváhagyást megadták;

b) a különleges célú gazdasági egység súlyosan megsérti a rá vonatkozó rendelkezésekből eredő kötelezettségeit.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a felügyeleti hatóság akkor tekinti úgy, hogy a különleges célú gazdasági egység súlyos mulasztást követett el, ha nem felel meg a teljes körű finanszírozottság követelményének, és a felügyeleti hatóság úgy véli, hogy a különleges célú gazdasági egység nem tudja ésszerű időn belül helyreállítani a megfelelést.

(3) Az engedély visszavonására vonatkozó bármely határozatot részletes indokolással kell ellátni, és azt a különleges célú gazdasági egységgel haladéktalanul közölni kell.

7. cikk

Többmegállapodásos különleges célú gazdasági egységek

(1) A többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység létrehozására irányuló felügyeleti jóváhagyás kérelmezése során a kérelmezőnek a felügyeleti hatósága számára azt is hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy fizetőképességét nem érintheti kedvezőtlenül a kockázatot átadó egyik biztosító vagy viszontbiztosító felszámolási eljárása sem, és hogy a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység mindenkor teljesíteni tudja a szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó követelményt.

(2) Annak igazolása során, hogy a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység fizetőképességét nem érintheti kedvezőtlenül a kockázatot átadó egyik biztosító vagy viszontbiztosító felszámolási eljárása sem, a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység elegendő bizonyítékot szolgáltat ahhoz, hogy felügyeleti hatósága értékelni tudja a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység átfogó összesített legnagyobb kockázati kitettségét, és a valamely biztosítótól vagy viszontbiztosítótól történő kockázatátadáshoz kapcsolódó minden egyes szerződéses megállapodás összesített legnagyobb kockázati kitettségét.

(3) A többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység létrehozására irányuló felügyeleti jóváhagyás kérelmezése során a kérelmezőnek kielégítő mértékben bizonyítania kell, hogy teljesíti az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 319-321., és 326. cikkében meghatározott feltételeket, figyelembe véve minden egyes szerződéses megállapodást annak meghatározása céljából, hogy a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység megfelel-e a szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó követelményeknek.

(4) Ha a kérelmező nem képes az (1)-(3) bekezdés előírásaival összhangban elegendő bizonyítékot benyújtani, a felügyeleti hatóság elutasítja a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység létrehozása iránti kérelmet.

8. cikk

A felügyeleti hatóságok közötti folyamatos együttműködés

(1) Ha a biztosítótól vagy viszontbiztosítótól kockázatot átvállaló különleges célú gazdasági egység olyan tagállamban rendelkezik székhellyel, amely nem az a tagállam, amelyben a biztosítót vagy viszontbiztosítót engedélyezték, az érintett felügyeleti hatóságok folyamatos jelleggel együttműködnek.

(2) A felügyeleti hatóságok kicserélik a felügyeleti feladatok gyakorlása szempontjából lényeges információkat, többek között a különleges célú gazdasági egységgel szemben vagy a kockázatot átadó biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szemben tervezett felügyeleti intézkedésekre vonatkozó információkat, ha ez befolyásolhatja az adott különleges célú gazdasági egység, vagy a kockázatot átadó biztosító vagy viszontbiztosító felügyeletét. Ilyen körülmények között a felügyeleti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják egymást.

9. cikk

Az engedély megadását megelőző konzultáció

Az engedély megadását megelőzően a felügyeleti hatóság, amelynél a különleges célú gazdasági egység létrehozására vonatkozó felügyeleti jóváhagyást kérelmezik, konzultál azon tagállam felügyeleti hatóságával, amelyben a kockázatot átadó biztosító vagy viszontbiztosító székhellyel rendelkezik.

10. cikk

A változásokra vonatkozó tájékoztatás

A különleges célú gazdasági egység felügyeleti hatósága haladéktalanul közöl az adott különleges célú gazdasági egységnek kockázatot átadó biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságával minden lényeges információt, amelyről a különleges célú gazdasági egység az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 325. cikke (5) bekezdése szerint értesítette, és amely olyan változáshoz kapcsolódik, amely befolyásolhatja a különleges célú gazdasági egységnek az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 318-324. cikkében, valamint 326. és 327. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelését. A felügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad arról, ha a különleges célú gazdasági egység megsérti a szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó követelményeket.

11. cikk

Az engedély visszavonására vonatkozó tájékoztatás

A különleges célú gazdasági egység engedélyének visszavonása esetén az adott különleges célú gazdasági egység felügyeleti hatósága haladéktalanul értesíti erről az adott különleges célú gazdasági egységnek kockázatot átadó biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát.

12. cikk

Az éves jelentés megosztása

A különleges célú gazdasági egység felügyeleti hatósága a különleges célú gazdasági egységnek az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 325. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján benyújtott éves jelentését haladéktalanul megosztja az adott különleges célú gazdasági egységnek kockázatot átadó biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságával. Többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység esetében a többmegállapodásos különleges célú gazdasági egység felügyeleti hatósága a jelentés kizárólag azon részeit oszthatja meg a felügyeleti hatóságokkal, amelyek az adott felügyeleti hatóságok tagállamában székhellyel rendelkező biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kapcsolódnak.

13. cikk

Az éves jelentés számszerű tartalma

A különleges célú gazdasági egység az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 325. cikkével összhangban évente számszerű információt nyújt be felügyeleti hatóságának a II. mellékletben meghatározott formátumok és táblák szerint, és a III. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően, mely információ a következőket tartalmazza:

a) a jelentés tartalma a II. melléklet SPV.01.01 táblájában meghatározottak szerint, a III. melléklet SPV.01.01 táblára vonatkozó előírásainak megfelelően;

b) a különleges célú gazdasági egységre vonatkozó alapvető információk a II. melléklet SPV.01.02 táblájában meghatározottak szerint, a III. melléklet SPV.01.02 táblára vonatkozó előírásainak megfelelően;

c) a különleges célú gazdasági egység mérlegadatai, megkülönböztetve az eszközök, kötelezettségek és sajáttőke-elemek lényeges kategóriáit, beleértve a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vagy más finanszírozási mechanizmust, a II. melléklet SPV.02.01 táblájában meghatározottak szerint, a III. melléklet SPV.02.01 táblára vonatkozó előírásainak megfelelően;

d) a különleges célú gazdasági egység mérlegen kívüli adatai a II. melléklet SPV.02.02 táblájában meghatározottak szerint, a III. melléklet SPV.02.02 táblára vonatkozó előírásainak megfelelően;

e) a biztosítótól vagy viszontbiztosítótól történő kockázatátadáshoz kapcsolódó minden egyes szerződéses megállapodás tekintetében a vállalt kockázat, a II. melléklet SPV.03.01 táblájában meghatározottak szerint, a III. melléklet SPV.03.01 táblára vonatkozó előírásainak megfelelően;

f) a biztosítótól vagy viszontbiztosítótól történő kockázatátadáshoz kapcsolódó minden egyes szerződéses megállapodás tekintetében a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy más finanszírozási mechanizmusok felsorolása, a II. melléklet SPV.03.02 táblájában meghatározottak szerint, a III. melléklet SPV.03.02 táblára vonatkozó előírásainak megfelelően.

14. cikk

Az éves jelentés szöveges tartalma

A különleges célú gazdasági egység az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 325. cikkével összhangban évente szöveges információt nyújt be felügyeleti hatóságának a következőkre kiterjedően:

a) az eszközök értékeléséhez alkalmazott alap, módszerek és feltevések megfelelő leírása;

b) az összesített legnagyobb kockázati kitettség meghatározására használt alap, módszerek és feltevések megfelelő leírása;

c) a különleges célú gazdasági egység, a biztosító vagy viszontbiztosító és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy finanszírozási mechanizmus szolgáltatói közötti érdekütközés részletei;

d) az utolsó jelentéstételi időszakban a különleges célú gazdasági egység által kötött jelentős ügyletek részletei;

e) annak bizonyítására vonatkozó információ, hogy a különleges célú gazdasági egység továbbra is teljes körűen finanszírozott, többek között:

i. a különleges célú gazdasági egység által vállalt kockázatok, köztük a likviditási kockázatok és a számszerűsíthető kockázatok;

ii. információ a kibocsátott adósságinstrumentumokról vagy más finanszírozási mechanizmusokról;

f) ha a különleges célú gazdasági egység nem felelt meg folyamatosan a teljes körű finanszírozottság követelményének a jelentéstételi időszakban, a különleges célú gazdasági egység az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 326. cikkének megfelelően minden lényeges információt bejelent a jelentéstételi időszak során a meg nem feleléssel és annak helyreállításával kapcsolatosan;

g) szöveges információ minden olyan változásról, amely befolyásolhatja a különleges célú gazdasági egység az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 318-324. cikkében, valamint 326. és 327. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelését.

15. cikk

A különleges célú gazdasági egység által vállalt kockázatok leírása

A vállalt kockázatok 14. cikkben előírt ismertetése során a különleges célú gazdasági egység a következőkről szolgáltat információkat az éves jelentésben:

a) a vállalt kockázatok főként élet vagy nem-élet típusú kockázatok-e;

b) milyen típusú kiváltó események érvényesek az említett kockázatokra;

c) előfordult-e kiváltó esemény a jelentéstételi időszakban, amely követelést váltott ki a különleges célú gazdasági egység eszközeivel szemben;

d) sor került-e követelésből eredő összegek kifizetésére a jelentéstételi időszakban, és ha igen, mennyit fizettek ki az adott időpontig, és hogy a kiváltó esemény negatívan érintette-e a különleges célú gazdasági egység likviditását;

e) a különleges célú gazdasági egység kockázati profilja lényegesen változott-e az előző jelentéstételi időszak óta, vagy a felügyeleti hatóságával az engedélyezéskor közölt eredeti feltételekhez képest.

16. cikk

Információ a kibocsátott adósságinstrumentumokról vagy más finanszírozási mechanizmusokról

A 14. cikk által előírt, a kibocsátott adósságinstrumentumokra vagy más finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó információk megadása során a különleges célú gazdasági egység a következőkről tesz jelentést:

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából vagy más finanszírozási mechanizmusokból származó bevételek, és hogy ezeket teljes mértékben befizették-e a biztosítótól vagy viszontbiztosítótól történő kockázatátadáshoz kapcsolódó minden egyes szerződéses megállapodás tekintetében;

b) a finanszírozási mechanizmus szintjeinek típusai, meghatározva az ügyletrészsorozatokat vagy szinteket, beleértve a kapott külső minősítésekre vagy a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz használt belső minősítésekre vonatkozó információt, és adott esetben, hogy melyik hitelminősítő intézeteket vették igénybe;

c) az indokok, amelyek alapján a pénzügyi megállapodásokat kellően megalapozottnak tekintik a kockázatot a különleges célú gazdasági egységnek átadó biztosító vagy viszontbiztosító potenciális követelései folyamatos védelmének biztosításához, azon képességének fenntartásához, hogy a különleges célú gazdasági egység által fizetendő összegeket azok esedékességekor kiegyenlítse, és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy a finanszírozási mechanizmus kifizetési struktúrájának biztosításához;

d) a kibocsátásuk óta, és külön a jelenlegi jelentéstételi időszakban részben vagy egészben törölt, visszavásárolt vagy visszaváltott adósságinstrumentumok.

17. cikk

A jelentéstétel módja

A különleges célú gazdasági egységek a jelentés 13. cikkben említett számszerű tartalmát elektronikusan, a jelentés 15. cikkben említett szöveges tartalmát pedig elektronikusan olvasható formátumban nyújtják be a felügyeleti hatóságnak.

18. cikk

Pénznem és egységek

(1) A különleges célú gazdasági egység a 13. cikkben említett jelentésben lévő minden monetáris adatot a különleges célú gazdasági egység jelentési pénznemében nyújt be. E célból a többi pénznemet a jelentéstételi időszak végén érvényes árfolyam használatával át kell váltani a jelentési pénznemre.

(2) A különleges célú gazdasági egységek a numerikus értékeket tényként közlik a következők szerint:

a) a "pénznem" típusú adatokat minimum egész számnak megfelelő pontossággal kell jelenteni;

b) az "egész szám" típusú adatokat tizedesjegyek alkalmazása nélkül, egész számnak megfelelő pontossággal kell jelenteni.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

I. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett igazoló dokumentumok közé a következők tartoznak:

1. az ügyletben részt vevő valamennyi releváns felet - többek között a részt vevő azon biztosítókat vagy viszontbiztosítókat, amelyeket a különleges célú gazdasági egység engedélyezéséért felelős felügyeleti hatóságtól eltérő felügyeleti hatóság felügyel - azonosító, szervezeti ábrába foglalt egyértelmű és alapos leírás és elemzés;

2. a különleges célú gazdasági egység kezdeményezőjének vagy szponzorának személyazonosságára és képesítésére vonatkozó információ, amennyiben ez a fél eltér a kockázatot a különleges célú gazdasági egységnek átadó biztosítótól vagy viszontbiztosítótól;

3. a kockázatot a különleges célú gazdasági egységnek átadó biztosítóra vagy viszontbiztosítóra vonatkozó információ;

4. adott esetben azoknak a személyeknek a személyazonossága és képesítése, akiket a különleges célú gazdasági egység eszközeinek vagyonkezelőjévé neveztek ki vagy fognak kinevezni;

5. azoknak a személyeknek a személyazonosságára és képesítésére vonatkozó információ, akik a különleges célú gazdasági egység alkalmazottai, vagy alkalmazottai lesznek, többek között a különleges célú gazdasági egységet ténylegesen irányító személyekre vonatkozó adatok;

6. azoknak a személyeknek a személyazonosságára és képesítésére vonatkozó információ, akik a különleges célú gazdasági egységben közvetlenül vagy közvetve minősített részesedéssel rendelkeznek, vagy várhatóan rendelkezni fognak, a szóban forgó részesedés összegének megjelölésével;

7. azoknak a személyeknek a személyazonosságára és képesítésére vonatkozó információ, akik a különleges célú gazdasági egységnek igazgatási vagy szakmai szolgáltatást, például számviteli szolgáltatást nyújtanak vagy fognak nyújtani;

8. a különleges célú gazdasági egység alapító okirata és alapszabálya vagy azok tervezete;

9. a biztosító vagy viszontbiztosító eredeti biztosítási szerződéseinek részletei, egyértelműen meghatározva, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító kezdetben milyen kockázatokat vállalt és milyen kockázatokat ad át a különleges célú gazdasági egységnek, többek között annak értékelése és leírása, hogy az engedményezett kockázat átadása és a reziduális kockázat megtartása hogyan felel meg az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 320. cikke előírásainak;

10. a különleges célú gazdasági egység és a biztosító vagy viszontbiztosító közötti kockázatátadásra vonatkozó szerződéses megállapodás tervezetének részletei, többek között annak leírása, hogy a szerződés miként teljesíti az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 210. és 211., valamint 319. és 320. cikkének előírásait. A leírás többek között a következőkre terjed ki:

a) a szerződés keretében bekövetkezett bármely releváns kiváltó esemény vagy mechanizmus;

b) a szerződés legnagyobb összesített kockázati kitettsége;

11. arra vonatkozó értékelés, hogy a különleges célú gazdasági egység jogi és irányítási szerkezete mennyire van összhangban az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 210., 319., 320., 324., 326. és 327. cikke előírásaival. A vizsgálatnak arra vonatkozóan is véleményt kell adnia, hogy a különleges célú gazdasági egység számára választott jogi szerkezet jogilag kikényszeríthető védelmet nyújt-e a különleges célú gazdasági egység eszközei számára, miközben biztosítja, hogy a különleges célú gazdasági egység szavatolótőke-megfelelését nem befolyásolja hátrányosan az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 318. cikke b) pontjában és 321. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban. Az értékelésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) annak magyarázata, hogyan biztosított a különleges célú gazdasági egység teljes körű finanszírozottsága, illetőleg hogyan lesz biztosítva a jövőben, ideértve az annak meghatározására szolgáló teszteket - például a stressz- és forgatókönyvteszteket -, hogy teljesül-e a teljes körű finanszírozottságra vonatkozó követelmény, és hogyan biztosított ennek a státusnak a fenntartása;

b) a különleges célú gazdasági egység saját tőkéjére vonatkozó információ, ideértve a méretet, a növekedést, az esetleges befektetői koncentrációt, valamint a különleges célú gazdasági egység vezetésének a szóban forgó saját tőkéből való részesedését;

c) a biztosítótól vagy viszontbiztosítótól a különleges célú gazdasági egységnek történő kockázatátadásra vonatkozó szerződéses megállapodások feleire vonatkozó részletek, többek között a különleges célú gazdasági egység, valamint a biztosító vagy viszontbiztosító valamennyi szerepének részletezése, és a többi résztvevő szerepe és beazonosítása - beleértve, de nem kizárólagosan az értékpapírok birtokosait, a számlavezetőket, a letétkezelőket, vagyonkezelőket, valamint a jegyzési garanciát vállalókat és az ügylet szponzorait. Amennyiben a különleges célú gazdasági egység csoporthoz tartozik, az értékelésnek tartalmaznia kell a konszolidált számviteli beszámoló szerinti értékelést is;

d) a különleges célú gazdasági egység számszerűsíthető kockázataira vonatkozó információ, többek között a különleges célú gazdasági egység likviditási kockázatának és likviditási stratégiájának részletei;

e) a különleges célú gazdasági egység javasolt befektetési stratégiájának kockázati vonzataira vonatkozó információ;

f) a különleges célú gazdasági egység (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 327. cikke szerinti szavatolótőke-követelményeknek való megfelelésére vonatkozó információk;

g) a kockázatátadás részletei, ideértve a lényeges reziduális kockázatok, többek között a báziskockázat értékelését;

h) adott esetben a fedezeti ügyletek, például a kamatcsereügyletek vagy különböző devizanemekre vonatkozó szerződések használatára és részleteire vonatkozó adatok;

i) a különleges célú gazdasági egység támogatására irányuló mérlegen kívüli kötelezettségvállalások, többek között garanciák vagy a különleges célú gazdasági egységnek értékesített vagy más módon biztosított bármely más hitelkockázat-mérséklési forma részletei;

j) a különleges célú gazdasági egység várható élettartamára vonatkozó pénzügyi előrejelzések;

k) a vállalt biztosítási kockázatok aktuáriusi értékelése;

l) a különleges célú gazdasági egység azon felügyeleti jelentéstételi eljárásait körvonalazó terv vázlata, amelyek biztosítják az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 325-327. cikkében előírtaknak való megfelelést, ideértve az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 325. cikkének (2) bekezdésében és 326. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott konkrét jelentendő elemeket, és amely ismerteti, hogyan értesítik a felügyeleti hatóságokat a lényeges változásokról;

12. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy finanszírozási mechanizmus kibocsátására, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy finanszírozási mechanizmus nyújtójára irányuló kockázatátadásra vonatkozó tranzakciós dokumentáció vagy annak tervezete, amely ismerteti, hogyan biztosított az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 210. és 211., valamint 320. és 321. cikkének való megfelelés. Ennek a dokumentációnak tartalmaznia kell a következőket:

a) kibocsátási tájékoztató vagy rövidített tájékoztató vagy zártkörű kibocsátásra vonatkozó tájékoztató vagy ezek tervezete;

b) minősítési értékelés vagy a hitelminősítő intézetnek a finanszírozási instrumentumok különleges célú gazdasági egység általi kibocsátását megelőző jelentése;

c) a kibocsátandó értékpapírok bármely ügyletrészsorozata tekintetében pénzügyi kezes esetleges alkalmazására vonatkozó részletek;

d) amennyiben van, vagyonkezelői megállapodás vagy annak tervezete;

e) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy finanszírozási mechanizmus tekintetében a különleges célú gazdasági egység kibocsátott pénzügyi instrumentumra vonatkozó likviditási stratégiájának részletei, többek között a szerkezet és a szintekre való besorolás (tiering), a pozíciók típusai és az értékpapír birtokosára vonatkozó visszavonási szabályok;

f) a különleges célú gazdasági egység befektetési stratégiájának kockázati vonzataira vonatkozó információ;

g) a fedezeti ügyletek - például kamatcsereügyletek vagy különböző devizanemekre vonatkozó szerződések - részletei, valamint az ügyletre vonatkozó szerződések vagy szerződéstervezetek;

h) a biztosítótól vagy viszontbiztosítótól a különleges célú gazdasági egységnek történő kockázatátadáshoz kapcsolódó szerződéses megállapodások azon részeire vonatkozó tranzakciós dokumentáció, vagy annak tervezete, amelyek az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 210. cikke (3) bekezdése és 320. cikke (2) bekezdése szerint kapcsolt ügyletnek tekinthetők. Adott esetben ide tartozhatnak a tranzakció más résztvevőivel kötött szerződések, valamint a kiszervezési és szolgáltatási szerződések;

13. amennyiben a 2015. december 31. előtt engedélyezett különleges célú gazdasági egység 2015. december 31-ét követően új tevékenységbe kezd, a különleges célú gazdasági egység bejelent minden olyan releváns információt, amely a különleges célú gazdasági egység összesített kockázati kitettségi profilját módosíthatja az új tevékenység megkezdését követően.

II. MELLÉKLET

Különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó adatszolgáltatási táblák

SPV.01.01 - A jelentés tartalma

SPV.01.02 - Alapvető információk

SPV.02.01 - Mérleg

SPV.02.02 - Mérlegen kívüli tételek

SPV.03.01 - Vállalt kockázatok

SPV.03.02 - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy egyéb finanszírozási mechanizmus

III. MELLÉKLET

Ez a melléklet a rendelet II. mellékletében szereplő táblákkal kapcsolatos további előírásokat tartalmaz. A táblák első oszlopa a bejelentendő adatok megnevezése a celláknak a II. elléklet táblája szerinti azonosítójával.

Amennyiben a különleges célú gazdasági egységnek az előírás szerint a számszerű adatszolgáltatást külön indokolással is ki kell egészítenie, a magyarázatot nem az adatszolgáltatási táblában kell megadni, hanem a különleges célú gazdasági egység által a felügyeleti hatóságnak benyújtott jelentés szöveges részébe kell foglalni.

SPV.01.01 - A jelentés tartalma

SPV.01.02 - Alapvető információk

SPV.02.01 - Mérleg

SPV.02.02 - Mérlegen kívüli tételek

SPV.03.01 - Vállalt kockázatok

SPV.03.02 - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy egyéb finanszírozási mechanizmus