Tippek

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

32009D0079[1]

2009/79/EK: A Bizottság határozata ( 2009. január 23.) az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg) EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. január 23.)

az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának létrehozásáról EGT-vonatkozású szöveg

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/79/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1) Az úgynevezett Lámfalussy-folyamat részeként a Bizottság 2003. november 5-én elfogadta a biztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak európai felügyeleti bizottságának (a továbbiakban: a bizottság) létrehozásáról szóló 2004/6/EK határozatot (1). A bizottság 2003. november 24-én kezdte meg működését független véleményező, vita- és tanácsadó testületként segítve a Bizottság tevékenységét a biztosítás, a viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak terén.

(2) A 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, a 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról szóló, 2005. március 9-i 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2007-ben felülvizsgálta a Lámfalussy-folyamatot és értékelését 2007. november 20-án"A Lámfalussy-eljárás felülvizsgálata - A felügyeleti konvergencia megerősítése" című közleményében (3) tette közzé.

(3) A közleményben a Bizottság kiemelte az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának, az európai bankfelügyelők bizottságának és az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának (a továbbiakban: a felügyeleti bizottságok) jelentőségét az egyre inkább integrálódó európai pénzügyi piacon. Úgy ítélte meg, hogy e bizottságoknak a felügyeleti konvergencia és együttműködés területén folytatott tevékenységeihez egyértelmű keretre van szükség.

(4) A Lámfalussy-folyamat működésének felülvizsgálata során a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tisztázza a felügyeleti bizottságok szerepét, és vegyen figyelembe minden olyan lehetőséget, amellyel munkájuk a jelenlegi intézményi struktúra egyensúlyának fenntartása mellett és a felügyelők elszámoltathatóságának csorbítása nélkül erősíthető (4).

(5) 2008. március 13-14-i ülésén (5) az Európai Tanács a felügyeleti bizottságok működésének gyors javítására szólított fel.

(6) 2008. május 14-én (6) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a felügyeleti bizottságok létrehozásáról szóló bizottsági határozatokat annak érdekében, hogy a bizottságok megbízatása és feladatköre egységes és következetes legyen, továbbá hogy azok erőteljesebben hozzá tudjanak járulni a felügyeletek közötti együttműködéshez és tevékenységük közelítéséhez. A Tanács megjegyezte, hogy a bizottságok számára kifejezetten konkrét feladatokat kell meghatározni a felügyeletek közötti együttműködésnek és a tevékenységük közelítésének elősegítése, valamint a bizottságoknak a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok értékelésében betöltött szerepének az erősítése érdekében. Ezért meg kell erősíteni a bizottságnak az ebben az összefüggésben betöltött szerepére és feladataira vonatkozó jogi keretet.

(7) A bizottságnak független tanácsadó csoportként kell segítenie a Bizottság munkáját a biztosítás, a viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak területén. A foglalkoztatói nyugdíjrendszereket illetően azonban a bizottság csak a szabályozási és felügyeleti kérdésekkel foglalkozik, és tevékenysége nem érinti az olyan munkajogi és szociális jogi szempontokat, mint például a foglalkoztatási rendszerek megszervezése, különös tekintettel a kötelező tagsággal (belépéssel) vagy a kollektív szerződésekkel kapcsolatos kérdésekre.

(8) A bizottság megbízatásába bele kell tartoznia a pénzügyi konglomerátumok felügyeletének. A bizottság a felesleges párhuzamos munkavégzés és a következetlenség elkerülése, valamint az információcsere biztosítása érdekében, továbbá hogy lépést tarthasson a fejlődéssel, a pénzügyi konglomerátumok felügyelete tekintetében a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó vegyes bizottságban együttműködik az európai bankfelügyelők bizottságával.

(9) A bizottságnak hozzá kell járulnia a közösségi jogszabályok közös és egységes napi végrehajtásához és a felügyeleti hatóságok általi következetes alkalmazásához is.

(10) A bizottság nem rendelkezik közösségi szintű szabályozó hatáskörrel. Feladata, hogy szakértői értékeléseket végezzen, elősegítse a bevált gyakorlatok terjesztését és jogilag nem kötelező erejű iránymutatásokat, ajánlásokat és szabványokat adjon ki a konvergencia közösségi szintű növelése céljából.

(11) A jobb két- és többoldalú felügyeleti együttműködés feltétele a felügyeleti hatóságok közötti kölcsönös megértés és bizalom. A bizottságnak hozzá kell járulnia az együttműködés javításához.

(12) A bizottságnak elő kell segítenie továbbá a Közösségen belüli felügyeleti konvergenciát. E célkitűzés konkrétabb meghatározása érdekében ki kell dolgozni a bizottság által végrehajtandó feladatok tájékoztató jellegű és nem kimerítő jegyzékét.

(13) A bizottságnak önkéntes és nem kötelező érvényű közvetítő mechanizmust kell biztosítania a felügyeleti hatóságok között - különösen a felügyeleti kollégiumokban - felmerülő, több országot érintő viták megoldásához.

(14) A bizottság által összegyűjtött szakértelem kihasználása érdekében a felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hatáskörük sérelme nélkül különböző ügyekben kikérjék a bizottság jogilag nem kötelező erejű véleményét.

(15) A felügyeleti hatóságok közötti információcsere alapvető fontosságú a működésükhöz. Elengedhetetlen a biztosítócsoportok hatékony felügyelete és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Míg a biztosítókra vonatkozó jogszabályok az együttműködés és az információcsere tekintetében egyértelmű jogi kötelezettségeket írnak elő a felügyeleti hatóságok számára, a bizottságnak az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó titoktartási előírások betartása mellett meg kell könnyítenie a köztük zajló napi információcserét.

(16) A bizottságnak - különösen a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben - elő kell segítenie a felügyeleti hatóságok közötti feladatátruházást annak érdekében, hogy csökkenjen a felügyeleti feladatok megkettőződése, és így egyszerűsödjön a felügyeleti folyamat, valamint enyhüljön a biztosítócsoportokra nehezedő teher.

(17) A felügyeleti kollégiumok közötti konvergencia és következetesség előmozdítása és ezáltal egyenlő feltételek biztosítása céljából a bizottságnak a kollégiumokban részt vevők függetlenségének korlátozása nélkül ellenőriznie kell azok tevékenységét.

(18) A felügyeleti jelentések minősége, összehasonlíthatósága és következetessége alapvető a Közösség felügyeleti szabályainak költséghatékonysága és a határokon átnyúló intézményeknek a szabályok betartásával összefüggő terhei szempontjából. A bizottságnak hozzá kell járulnia az átfedések és a felesleges párhuzamos munkavégzés elkerüléséhez és ahhoz, hogy a jelentések adatai összehasonlíthatók és megfelelő minőségűek legyenek.

(19) A Közösség pénzügyi rendszerei szorosan összefonódnak és az egyik tagállamban lezajló eseményeknek jelentős hatásuk lehet más tagállamok pénzügyi intézményeire és piacaira. A pénzügyi konglomerátumok további létrejötte és a banki, értékpapír- és biztosítási ágazatban működő cégek tevékenységei közötti különbségek elmosódása mind tagállami, mind közösségi szinten újabb kihívásokat jelent a felügyelet szempontjából. A pénzügyi stabilitás védelme érdekében a bizottság, az európai bankfelügyelők bizottsága és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága szintjén olyan rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az esetleges kockázatok határokon és ágazatokon átnyúlóan, megfelelő időben azonosíthatók legyenek, és szükség esetén tájékoztatást biztosít a Bizottság és a többi bizottság részére. Lényeges továbbá, hogy a bizottság biztosítsa a pénzügyminisztériumoknak és a tagállamok központi bankjainak a tájékoztatását. A bizottság szerepe e tekintetben az, hogy megállapítsa a biztosítás, viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak ágazatában felmerülő kockázatokat, és rendszeresen jelentést tegyen a Bizottságnak az eredményről. A Tanács is tájékoztatást kap ezekről az értékelésekről. A bizottságnak együtt kell működnie az Európai Parlamenttel is, és rendszeres időközönként tájékoztatnia kell a biztosítási ágazat helyzetéről. A bizottság ebben az összefüggésben nem tesz közzé információt az egyes felügyelt szervezetekről.

(20) Az ágazatközi kérdések megfelelő kezeléséhez a bizottság tevékenységét össze kell hangolni az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságában, az európai bankfelügyelők bizottságában és a központi bankok európai rendszerének bankfelügyeleti bizottságában folyó tevékenységgel. Ennek meghatározó jelentősége van a pénzügyi stabilitást fenyegető, esetleges ágazatközi kockázatok kezelése szempontjából.

(21) A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a bizottságnak elő kell mozdítania a Közösségen kívüli felügyeletekkel folytatott eszmecserét és együttműködést.

(22) A bizottság elszámoltathatósága a közösségi intézmények felé kiemelkedő fontossággal bír, és a felügyelők függetlenségének figyelembevétele mellett jól meghatározott előírásoknak kell szabályoznia.

(23) A bizottság kidolgozza saját eljárási szabályzatát, és teljes mértékben tiszteletben tartja az intézmények előjogait, valamint a Szerződésben meghatározott intézményi egyensúlyt. A bizottság működését szabályozó keret megerősítése együtt jár a munkafolyamatok fejlesztésével. Ezért, amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, a Szerződésben meghatározott szabályoknak megfelelően minősített többséggel kell határozatot hozni.

(24) A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 2004/6/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Megalakul a Közösség biztosítással és foglalkoztatói nyugdíjjal foglalkozó független tanácsadó csoportja, "az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága" (a továbbiakban: a bizottság).

2. cikk

A bizottság feladata, hogy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére tanácsot adjon a Bizottságnak, különös tekintettel végrehajtási intézkedések tervezeteinek kidolgozására a biztosítás, a viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak, valamint a pénzügyi konglomerátumok terén.

Ha a Bizottság tanácsot kér a bizottságtól, megállapíthat egy határidőt, amelyen belül annak tanácsot kell adnia. A határidőt az ügy sürgősségének figyelembevételével kell megállapítani.

3. cikk

A bizottság végrehajtja a rábízott feladatokat és iránymutatások, ajánlások és szabványok kibocsátásával hozzájárul a közösségi jogszabályok közös és egységes végrehajtásához és következetes alkalmazásához.

4. cikk

(1) A bizottság elősegíti az együttműködést a biztosítás, a viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak ágazatában működő tagállami felügyeleti hatóságok között, és közösségi szinten előmozdítja a tagállamok felügyeleti gyakorlatának és szemléletmódjának közelítését. E célból legalább az alábbi feladatokat kell végrehajtania:

a) közvetít vagy megkönnyíti a közvetítést a felügyeleti hatóságok között a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére;

b) a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére véleményt ad ki;

c) az alkalmazandó titoktartási előírások figyelembevételével előmozdítja a felügyeleti hatóságok közötti hatékony két- és többoldalú információcserét;

d) megkönnyíti a feladatok átruházását a felügyeleti hatóságok között, különösen az átruházható feladatok azonosítása és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

e) hozzájárul ahhoz, hogy a felügyeleti kollégiumok hatékony és következetes módon működhessenek, mindenekelőtt azok operatív működésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásával, a különböző kollégiumok gyakorlata közötti koherencia ellenőrzésével és a bevált gyakorlatok megosztásával;

f) hozzájárul kiváló minőségű közös felügyeleti jelentéstételi szabványok kidolgozásához;

g) felülvizsgálja a bizottság által közzétett jogilag nem kötelező erejű iránymutatások, ajánlások és szabványok gyakorlati alkalmazását.

(2) A bizottság folyamatosan ellenőrzi a tagállamok felügyeleti gyakorlatát és értékeli azok konvergenciáját. A bizottság évente jelentést tesz az előrelépésről és meghatározza a még fennálló akadályokat.

(3) A bizottság az egységes felügyeleti szemléletmód elősegítéséhez a konvergenciát szolgáló új gyakorlati eszközöket fejleszt ki.

5. cikk

(1) A bizottság ellenőrzi és értékeli a biztosítás, viszontbiztosítás és foglalkoztatói nyugdíjak ágazatában zajló fejleményeket és szükség esetén tájékoztatja az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságát, az európai bankfelügyelők bizottságát és az Európai Bizottságot. A bizottság biztosítja, hogy a tagállamok pénzügyminisztériumai és központi bankjai tájékoztatást kapjanak az esetleges vagy küszöbön álló problémákról.

(2) A bizottság legalább évente kétszer a mikro-prudenciális trendekről, az esetleges kockázatokról és a biztosítás, viszontbiztosítás és foglalkoztatói nyugdíjak ágazatának gyenge pontjairól szóló értékelést nyújt be a Bizottsághoz.

A bizottság ezekben az értékelésekben meghatározza a fő kockázatokat és a gyenge pontokat és megállapítja, hogy azok milyen mértékben jelentenek fenyegetést a pénzügyi stabilitás tekintetében, és - amennyiben szükséges - megelőző vagy helyreállító intézkedéseket javasol.

A Tanács tájékoztatást kap ezekről az értékelésekről.

(3) A bizottságnak olyan eljárásokat kell kidolgoznia, amelyek lehetővé teszik a felügyeleti hatóságok számára a gyors reagálást. A bizottság adott esetben elősegíti a Közösségen belül a Közösség pénzügyi rendszerének stabilitására esetlegesen károsan ható kockázatokra és gyenge pontokra vonatkozó közös álláspont kidolgozását.

(4) A bizottság biztosítja az ágazatközi fejlemények, a kockázatok és gyenge pontok megfelelő kezelését azáltal, hogy szorosan együttműködik az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságával, az európai bankfelügyelők bizottságával és a központi bankok európai rendszerének bankfelügyeleti bizottságával.

6. cikk

(1) A bizottság az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságával és az európai bankfelügyelők bizottságával szorosan együttműködve hozzájárul a biztosítás, viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak ágazatában, valamint ágazatközi alapon alkalmazandó közös felügyeleti gyakorlatok fejlesztéséhez.

(2) E célból ágazati és ágazatközi képzési programokat dolgoz ki, megkönnyíti a személyzet cseréjét, és az illetékes hatóságokat ösztönzi a szakemberek kirendelési rendszerének, a közös ellenőrzési csoportoknak, a felügyeleti látogatásoknak és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára.

(3) A bizottság adott esetben új eszközöket fejleszt ki a közös felügyeleti gyakorlatok elősegítéséhez.

(4) A bizottság erősíti az együttműködést harmadik országok felügyeleti hatóságaival, különösen a közös képzési programokban való részvétel révén.

7. cikk

(1) A bizottság a biztosítás, viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak területén illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok magas rangú képviselőiből áll. Minden tagállam kijelöli saját illetékes hatóságának egy magas rangú képviselőjét, aki részt vesz a bizottság ülésein.

(2) A Bizottság képviselteti magát a bizottság ülésein és kijelöl egy magas rangú képviselőt, aki részt vesz a bizottság tanácskozásain.

(3) A bizottság tagjai közül választja meg elnökét.

(4) A bizottság szakértőket, illetve megfigyelőket kérhet fel az ülésein való részvételre.

(5) A bizottság nem foglalkozik munkajogi és szociális jogi szempontokkal, úgymint a foglalkoztatási rendszerek megszervezésével, különösen a kötelező tagsággal és a kollektív megállapodásokkal.

8. cikk

(1) A bizottság tagjai számára elő kell írni, hogy nem tehetnek közzé a szakmai titoktartás kötelezettsége alá tartozó információkat. A megbeszélések összes résztvevője köteles betartani a szakmai titoktartás alkalmazandó szabályait.

(2) Amennyiben valamely napirendi pont tárgyalása valamely felügyelt intézményre vonatkozó bizalmas információ cseréjét is magában foglalja, úgy az ilyen pontok tárgyalásában való részvétel a közvetlenül érintett tagokra korlátozható.

9. cikk

(1) A bizottság rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot tevékenységének eredményéről. Rendszeresen kapcsolatot tart a 2004/9/EK bizottsági határozattal (7) létrehozott európai biztosítási és foglalkoztatásinyugdíj-bizottsággal és az Európai Parlament illetékes bizottságával.

(2) A bizottság az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságával és az európai bankfelügyelők bizottságával rendszeresen és szorosan együttműködve biztosítja a pénzügyi szolgáltatással foglalkozó ágazatok tevékenységének ágazatközi következetességét.

(3) A bizottság elnöke rendszeresen, legalább havonta egyszer kapcsolatba lép az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának és az európai bankfelügyelők bizottságának az elnökével.

10. cikk

A bizottság munkacsoportokat állíthat fel. A Bizottságot megfigyelőként meg kell hívni a munkacsoportok üléseire.

11. cikk

A bizottság a pénzügyi konglomerátumok felügyelete tekintetében a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó vegyes bizottságban együttműködik az európai bankfelügyelők bizottságával.

A Bizottságot és az Európai Központi Bankot megfigyelőként meg kell hívni a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó bizottság üléseire.

12. cikk

A bizottság, mielőtt véleményét megküldené a Bizottságnak, már korai fázisban mindenre kiterjedő, nyílt és átlátható konzultációkat folytat a piaci résztvevőkkel, a fogyasztókkal és a végfelhasználókkal. Ha a válaszadók másképp nem kívánják, a bizottság közzéteszi a konzultációk eredményét.

13. cikk

A bizottság éves munkaprogramot dolgoz ki, amelyet minden év október végéig megküld a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak. A bizottság rendszeres időközönként, legalább évente tájékoztatja a Tanácsot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot a munkaprogramban meghatározott tevékenységekben elért eredményekről.

14. cikk

A bizottság tagjai konszenzusával hoz határozatot. Amennyiben a tagok nem jutnak konszenzusra, minősített többséggel hoznak határozatot. A bizottság tagjai képviselőinek szavazatai a tagállamok szavazatainak felelnek meg, a Szerződés 205. cikkének (2) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

A bizottság azon tagjainak, akik nem követik a bizottság által meghatározott iránymutatásokat, ajánlásokat, szabványokat és egyéb intézkedéseket, ezen választásukat meg kell tudniuk indokolni.

15. cikk

A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát és megállapítja működési rendjét.

Az eljárási szabályzat módosítására, és a bizottság elnökségének megválasztására és elbocsátására vonatkozó határozatok tekintetében az eljárási szabályzat a 14. cikkben meghatározott döntéshozatali eljárástól eltérő eljárást is előírhat.

16. cikk

A 2004/6/EK határozat hatályát veszti.

17. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 3., 2004.1.7., 30. o.

(2) HL L 79., 2005.3.24., 9. o.

(3) COM(2007) 727 végleges.

(4) A Tanács 2007. december 4-i 15698/07. számú következtetései.

(5) 7652/1/08 Rev 1 tanácsi következtetések.

(6) 8515/3/08 Rev 3 tanácsi következtetések.

(7) HL L 3., 2004.1.7., 34. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32009D0079 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32009D0079&locale=hu