62013CJ0551[1]

A Bíróság (hatodik tanács) 2014. december 18-i ítélete. Società Edilizia Turistica Alberghiera Residenziale (SETAR) SpA kontra Comune di Quartu S. Elena. A Commissione tributaria provinciale di Cagliari (Olaszország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - 2008/98/EK irányelv - 15. cikk - Hulladékgazdálkodás - A hulladéktermelő lehetősége arra, hogy a hulladék kezelését ő maga végezze - Elfogadott nemzeti átültető törvény, amely még nem lépett hatályba - Az átültetési határidő lejárta - Közvetlen hatály. C-551/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2014. december 18. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - 2008/98/EK irányelv - 15. cikk - Hulladékgazdálkodás - A hulladéktermelő lehetősége arra, hogy a hulladék kezelését ő maga végezze - Elfogadott nemzeti átültető törvény, amely még nem lépett hatályba - Az átültetési határidő lejárta - Közvetlen hatály"

A C-551/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Commissione tributaria provinciale di Cagliari (Olaszország) a Bírósághoz 2013. október 25-én érkezett, 2013. május 17-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Società Edilizia Turistica Alberghiera Residenziale (SETAR) SpA

és

a Comune di Quartu S. Elena

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: A. Borg Barthet, a hatodik tanács elnökeként eljáró bíró, E. Levits és F. Biltgen (előadó) bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: L. Carrasco Marco tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. október 8-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Società Edilizia Turistica Alberghiera Residenziale (SETAR) SpA képviseletében A. Fantozzi, R. Altieri és G. Mameli avvocati,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: C. Colelli avvocato dello Stato,

- a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében E. Sanfrutos Cano, L. Cappelletti és D. Loma-Osorio Lerena, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 3. o.) értelmezésére vonatkozik.

2. Ezt a kérelmet a Società Edilizia Turistica Alberghiera Residenziale (SETAR) SpA vállalkozás (a továbbiakban: SETAR), a S'Oru e Mari településen (Olaszország) található szállodakomplexum tulajdonosa és a Comune di Quartu S. Elena (Quartu S. Elena település önkormányzata) közötti jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az, hogy e társaság megtagadta a szilárdulladék ártalmatlanítása utáni kommunális adó (tassa per lo smaltimento dei rifiuti solidi urbani, a továbbiakban: TARSU) megfizetését.

Jogi háttér

Az uniós jog

3. A 2008/98 irányelv (25), (28) és (41) preambulumbekezdésének szövege az alábbi:

"(25) A költségfelosztást célszerű úgy kialakítani, hogy az tükrözze a hulladékkeletkezés és hulladékgazdálkodás következtében fellépő valós környezetterhelést.

[...]

(28) Ezen irányelvnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU közelebb kerüljön a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladék erőforrásként történő felhasználására törekvő "újrafeldolgozó társadalomhoz". Különösen a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program sürgeti a hulladékoknak a keletkezés helyén történő szétválasztását, kiemelt hulladékáramok gyűjtését és újrafeldolgozását célzó intézkedéseket. Ezzel a célkitűzéssel összhangban és a hasznosítási potenciál előmozdításának vagy javításának eszközeként a hulladékot a legjobb általános környezeti eredménnyel járó hasznosítási műveletet megelőzően - amennyiben az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból kivitelezhető - elkülönítve kell gyűjteni. Szükség esetén a tagállamoknak ösztönözniük kell a veszélyes összetevőknek hulladékáramból történő különválasztását a környezetkímélő kezelés biztosítása érdekében.

[...]

(41) A magas szintű erőforrás-hatékonysággal rendelkező európai újrafedolgozó társadalom irányába való elmozdulás érdekében meg kell határozni az újrahasználatra való előkészítésre és a hulladék újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzéseket. A tagállamok különbözőképpen közelítenek a háztartási hulladék, valamint a hasonló jellegű és összetételű hulladékok gyűjtéséhez. Ezért helyénvaló, hogy az ilyen célkitűzések számításba vegyék a tagállamonként különböző hulladékgyűjtő rendszereket. A háztartási hulladékhoz hasonló más eredetű hulladékáramokhoz olyan hulladékok is tartoznak, mint a [hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i] 2000/532/EK bizottsági határozat [(HL L 226., 3. o.)] által létrehozott jegyzék 20. bejegyzésében megjelöltek".

4. A 2008/98 irányelv 1. cikke értelmében:

"Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amelyet a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén kíván megvalósítani".

5. Ezen irányelv 4. cikke előírja:

"(1) Az alábbi hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén:

a) megelőzés;

b) újrahasználatra való előkészítés;

c) újrafeldolgozás;

d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint

e) ártalmatlanítás.

(2) Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet.

[...]"

6. Az említett irányelv 13. cikke kimondja:

"A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékgazdálkodás az emberi egészség veszélyeztetése, a környezet károsítása nélkül történjen, és különösen:

a) ne jelentsen kockázatot a vízre, a levegőre, a talajra, a növény- vagy állatvilágra;

b) ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot; és

c) ne befolyásolja hátrányosan a tájat vagy a különleges érdeklődésre számot tartó helyeket".

7. A 2008/98 irányelv 14. cikke ekként rendelkezik:

"(1) A szennyező fizet elvvel összhangban a hulladékgazdálkodás költségeit az eredeti hulladéktermelőnek, vagy a jelenlegi vagy a korábbi hulladékbirtokosoknak kell viselniük.

(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a hulladékgazdálkodás költségeit részben vagy egészben a hulladékot előidéző termék gyártójának kelljen viselnie, és hogy e termékforgalmazói osztozhatnak ezekben a költségekben."

8. Ezen irányelv 15. cikke szerint:

"(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos saját maga végezze el a birtokában lévő hulladék kezelését, vagy egy közvetítő vagy vállalkozás által kezelt hulladékkezelési műveleteket végző létesítménnyel végeztesse el a hulladék kezelését, vagy pedig egy magán vagy közszolgáltató hulladékgyűjtővel bonyolíttassa le azt a 4. és a 13. cikkekkel összhangban.

(2) Amikor a hulladékot előzetes kezelés céljából az eredeti termelőtől vagy birtokostól az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyhez szállítják, a teljes hasznosítási és ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól főszabály szerint az előbbiek nem mentesülnek.

A [hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i] 1013/2006/EK [európai parlamenti és tanácsi] rendelet [(HL L 190, 1. o.)] sérelme nélkül, a tagállamok meghatározhatják a felelősség feltételeit és határozhatnak arról, hogy mely esetekben marad a gyártónál a felelősség a teljes kezelési folyamatért, és mikor osztható meg a gyártó és a birtokos felelőssége a kezelési folyamatban részt vevő szereplők között, vagy hárul át egyikükről a másikukra.

(3) A tagállamok a 8. cikkel összhangban határozhatnak úgy, hogy a hulladékgazdálkodás lebonyolításának felelősségét részben vagy egészben a hulladékot előidéző termék gyártójának kelljen viselnie, és hogy e termék forgalmazói is osztozhatnak e felelősségen.

[...]"

Az olasz jog

9. A környezetvédelmi szabályozásról szóló, 2006. április 3-i 152. sz. törvényerejű rendelet (decreto legislativo n. 152 - Norme in materia ambientale; a GURI 2006. április 14-i 88. rendes különszáma; a továbbiakban: 152/2006 törvényerejű rendelet) 188. cikkének (2) bekezdése az alábbiakat írja elő:

"A különleges hulladék termelője vagy birtokosa az alábbi elsőbbségi sorrend szerint teljesíti kötelezettségeit:

a) ő maga végzi a hulladék ártalmatlanítását;

b) hulladékát a hatályos rendelkezések értelmében engedéllyel rendelkező harmadik felekre bízza;

c) hulladékát a települési hulladékgyűjtését végző közszolgáltatóra bízza, amelyre erre vonatkozó megállapodást kötött;

d) a veszélyes hulladékot vasúton szállítja háromszázötven kilométernél nagyobb távolság és huszonöt tonnát meghaladó tömeg esetében;

e) hulladékát a 194. cikkben előírt módon exportálja."

10. A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtását célzó rendelkezésekről szóló, 2010. december 3-i 205. sz. törvényerejű rendelet (decreto legislativo n. 205 - Disposizioni di attuazione delle direttiva 2008/98/CE del Parlamento europeo e del Consiglio del 19 novembre 2008 relativa ai rifiuti e che abroga alcune direttive; a GURI 2010. december 10-i 288. rendes különszáma; a továbbiakban: 205/2010 törvényerejű rendelet) a 2008/98 irányelv átültetésének biztosítása érdekében az alábbiak szerint módosította a 152/2006 törvényerejű rendelet 188. cikkének (1) bekezdését:

"Az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos saját maga végzi el a hulladék kezelését, vagy egy közvetítő vagy vállalkozás által kezelt hulladékkezelési műveleteket végző létesítménnyel végezteti el a hulladék kezelését, vagy pedig egy magán- vagy közszolgáltató hulladékgyűjtővel bonyolíttatja le a 177. és 179. cikkekkel összhangban. A jelen cikk további bekezdéseiben foglaltak sérelme nélkül továbbra is az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos a felelős a teljes kezelési folyamatért, azzal hogy amennyiben az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos a hulladékot előzetes kezelésre átadja a jelen bekezdés szerinti jogalanyoknak, a felelősség főszabályként megmarad."

11. A 205/2010 törvényerejű rendelet 16. cikkének (1) bekezdése továbbá kiegészítette a 152/2006 törvényerejű rendelet 188. cikkét a 188a. és 188.b cikkel, amelyek címe "A hulladék nyomon követhetőségének ellenőrzése", illetve "A hulladék követhetőségének ellenőrzésére szolgáló rendszer (Sistri)".

12. A 152/2006 törvényerejű rendelet 188a. cikke így rendelkezik:

"(1) A 177. cikk (4) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a hulladék követhetőségét a keletkezésétől a végső elhelyezéséig biztosítani kell.

(2) E célból a hulladékkezelést:

a) a hulladék követhetőségének ellenőrzésére szolgáló, a 2009. augusztus 3-i 102. sz. törvénnyel módosításokkal törvénnyé alakított 2009. július 1-jei 78. sz. törvényrendelet 14a. cikkében, valamint a 2009. december 17-i környezet-, terület- és tengervédelmi miniszteri rendeletben [(a GURI 2010. január 13-i 9. rendes különszáma, 1. o.)], meghatározott rendszer (Sistri) keretében felállított kötelezettségek, illetve

b) a hulladék keletkezése és elhelyezése nyilvántartásának vezetésére, valamint az azonosító nyomtatvány alkalmazására vonatkozóan a 190. és 193. cikkben előírt kötelezettségek betartásán keresztül kell megvalósítani.

[...]"

13. A 205/2010 törvényerejű rendelet 16. cikkének (2) bekezdése azt írja elő, hogy "a jelen cikk rendelkezései a [környezet-, terület- és tengervédelmi miniszter] 2009. december 17-i rendelete12. cikkének (2) bekezdésében foglalt határidő lejártát követő napon lépnek hatályba".

14. A 2009. december 17-i környezet-, terület- és tengervédelmi miniszteri rendelet 12. cikke (2) bekezdésének értelmében "a jogszabályi kötelezettségek teljesítése és a Sistri megfelelő működésének biztosítása céljából az ugyanezen cikkekben említett szervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk ugyanakkor a [152/2006] törvényerejű rendelet 190. és 193. cikkében foglalt rendelkezéseket a Sistri bevezetését követő egy hónap folyamán, amint azt az 1. és 2. cikk előírja".

15. A 2009. december 17-i környezet-, terület- és tengervédelmi miniszteri rendelet 1. cikkének (1) és (4) bekezdése így rendelkezik:

"(1) A hulladék követhetőségének ellenőrzésére szolgáló rendszer (a továbbiakban: Sistri), amelyet a környezetvédelem területére szakosodott csendőrségi egység (Comando carabinieri per la Tutela dell'Ambiente) kezel:

a) a jelen rendelet hatálybalépését követő 180. napon lép működésbe a veszélyes hulladékot termelő, több mint ötven alkalmazottat foglalkoztató jogalanyok - köztük a [152/2006] törvényerejű rendelet 212. cikkének (8) bekezdésében foglalt jogalanyok -, a [152/2006] törvényerejű rendelet 184. cikke (3) bekezdésének c), d) és g) pontjában foglalt, nem veszélyes hulladékot termelő, több mint ötven alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és szervek, a kereskedők és közvetítők, a különös fajtájú hulladék hasznosítására és újrahasznosítására létrehozott, a konzorciumi tagok terhére hulladékkezelést szervező konzorciumok, a [152/2006] törvényerejű rendelet 212. cikkének (5) bekezdésében foglalt, különös hulladékot gyűjtő és szállító vállalkozások, és a hulladékhasznosítást és ártalmatlanítást végző vállalkozások és szervek, valamint a jelen rendelet 5. cikkének (10) bekezdésében foglalt jogalanyok tekintetében,

b) a jelen rendelet hatálybalépését követő 210. napon lép működésbe a veszélyes hulladékot termelő, legfeljebb ötven alkalmazottat foglalkoztató jogalanyok - köztük a [152/2006] törvényerejű rendelet 212. cikkének (8) bekezdésében foglalt jogalanyok -, a [152/2006] törvényerejű rendelet 184. cikke (3) bekezdésének c), d) és g) pontjában foglalt, nem veszélyes hulladékot termelő, legfeljebb ötven és legalább tizenegy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és szervek tekintetében.

[...]

(4) A [152/2006] törvényerejű rendelet 184. cikke (3) bekezdésének c), d) és g) pontjában foglalt, nem veszélyes hulladékot termelő, legfeljebb tíz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és szervek, a [152/2006] törvényerejű rendelet 212. cikkének (8) bekezdésében foglalt, nem veszélyes hulladékot gyűjtő és szállító vállalkozások, a polgári törvénykönyv 2135. cikkében foglalt, nem veszélyes hulladékot termelő mezőgazdasági vállalkozók és a [152/2006] törvényerejű rendelet 184. cikke (3) bekezdésének c), d) és g) pontjában foglalt tevékenységektől eltérő tevékenységből eredő nem veszélyes hulladékot termelő vállalkozások és szervek önkéntes alapon csatlakozhatnak a Sistri rendszerhez az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időponttól kezdve."

16. A Sistri 2009. december 17-i környezet-, terület- és tengervédelmi miniszteri rendelet által említett bevezetésének határidejét ezt követően 2012. június 30-ban állapította meg a 2011. augusztus 13-i 138. sz. miniszteri rendelet (a GURI 2011. augusztus 13-i 188. száma, 1. o.), amelyet módosításokkal törvénnyé alakított a 2011. szeptember 14-i 148. törvény (a GURI 2011. szeptember 16-i 216. száma., 1. o.), amelyet módosított a 2011. december 29-i 216. sz. törvényrendelet (a GURI 2011. december 29-i 302. száma, 8. o.) amelyet módosításokkal törvénnyé alakított a 2012. február 24-i 14. sz. törvény (a GURI 2012. február 27-i 48. rendes különszáma).

17. Az ország növekedéséhez kapcsolódó sürgős intézkedésekről szóló 2012. június 22-i 83. sz. törvényrendelet (decreto-legge n. 83 - Misure urgenti per la crescita del Paese, a GURI 2012. június 26-i 147. rendes különszáma) 52. cikkének (1) és (2) bekezdése, amely törvényrendeletet módosításokkal törvénnyé alakított a 2012. augusztus 7-i 134. sz. törvény (a GURI 2012. augusztus 11-i 187. rendes különszáma), 2013. június 30-ig felfüggesztette a Sistri bevezetésének határidejét, és akként rendelkezett, hogy ezen új határidőt a környezet-, terület- és tengervédelmi miniszteri rendelet határozza meg.

18. A Sistri újbóli fokozatos bevezetésének határidejéről szóló 2013. március 20-i környezet-, terület- és tengervédelmi miniszteri rendelet (decreto - Termini di riavvio progressivo del Sistri, a GURI 2013. április 19-i 92. száma, 16. o.) 1. cikke 2013. október 1-jét jelölte meg a Sistri bevezetése határidejeként különleges veszélyes hulladékok tíznél több munkavállalót foglalkoztató eredeti termelői tekintetében, valamint azon létesítmények és vállalkozások tekintetében, amelyek különleges veszélyes hulladékok kezelését végzik ((1) bekezdés), és 2014. március 3-át a többi olyan létesítmény és vállalkozás tekintetében, amelyeknek a Sistribe be kell lépniük ((2) bekezdés), ezen utóbbiak ugyanakkor 2013. október 1-jétől kezdődően önkéntesen csatlakozhatnak a Sistrihez ((3) bekezdés).

19. Végül a közigazgatás racionalizálása céljának megvalósítására irányuló sürgős rendelkezésekről szóló, 2013. augusztus 31-i 101. sz. törvényrendelet (decreto-legge n. 101 - Disposizioni urgenti per il perseguimento di obiettivi di razionalizzazione nelle pubbliche amministrazioni; a GURI 2013. augusztus 31-i 204. száma, 1. o.), amelyet módosításokkal törvénnyé alakított a 2013. október 30-i 125. törvény (a GURI 2013. október 30-i 255. száma, 1. o.), 11. cikkének (3a) bekezdése így rendelkezik:

"A 2013. október 1-jét követő tíz hónapban a [152/2006] törvényerejű rendelet 188., 189., 190. és 193. cikkében foglalt rendelkezések és előírások, valamint a vonatkozó szankciók továbbra is a [205/2010] törvényerejű rendelet által bevezetett módosítások előtti szöveg szerint alkalmazandók. [...]"

Az alapeljárás és előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

20. 2010. november 30-án a SETAR arról tájékoztatta a Comune di Quartu S. Elenát, hogy 2011. január 1-jétől nem fizeti többé a TARSU-t a hulladékártalmatlanítási közszolgáltatásért, mivel ettől az időponttól kezdve, a 152/2006. sz. törvényerejű rendelet 188. cikke és a 2008/98 irányelv 15. cikke alapján, a szállodakomplexumában keletkezett hulladék ártalmatlanítására egy erre specializálódott vállalkozást vesz igénybe.

21. A Comune di Quartu S. Elena 2010. december 7-én hozott határozatával tájékoztatta a SETART, hogy 2011-ben is fennáll TARSU fizetésére vonatkozó kötelezettsége, mivel az a körülmény, hogy az említett társaság önállóan gondoskodik a hulladék ártalmatlanításáról, e tekintetben irreleváns.

22. A SETAR, megelőzés céljából, megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Tribunale Amministrativo Regionale per la Sardegna (Szardínia tartomány közigazgatási bírósága) előtt a Comune di Quartu S. Elena azon határozata ellen, amelyben az jóváhagyta a TARSU 2011-ben fizetendő tételeit. E bíróság helyt adott a SETAR kérelmének.

23. A Tribunale amministrativo regionale per la Sardegna ítéletének meghozatalát megelőzően a SETAR megkapta az alapeljárás tárgyát képező, 171216 euró összegről szóló fizetési meghagyást, amely a TARSU 2011-es tételei alapján került kibocsátásra.

24. 2012. november 20-án a Comune di Quartu S. Elena részleges adókedvezményt nyújtott SETAR-nak a Tribunale amministrativo regionale per la Sardegna határozatában foglalt iránymutatások alapján, és egy újabb fizetési meghagyás útján 74193 euróval csökkentette a követelt összeget.

25. Az ügy érdemi része vonatkozásában a SETAR keresetet nyújtott be a Commissione tributaria provinciale di Cagliari előtt a Comune di Quartu S. Elena által kibocsátott fizetési meghagyás megsemmisítése iránt. Keresete alátámasztásául arra hivatkozott, hogy e fizetési meghagyások ellentétesek különösen a 2008/98 irányelv 15. cikkével és "a szennyező fizet" uniós jog által elismert elvével, és hogy e rendelkezés, illetve elv alkalmazásával mentesülnie kellene a TARSU megfizetése alól, mivel ő maga végezte az általa termelt hulladék közvetlen ártalmatlanítását.

26. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Commissione tributaria provinciale di Cagliari úgy ítéli meg, hogy a 2008/98 irányelv 15. cikkének a nemzeti jogba történő átültetése megtörtént, még ha az átültető intézkedés eddig nem is lépett hatályba. Ugyanakkor felmerül e bíróságban egyrészt, hogy e 15. cikket tartalmilag feltétel nélkülinek és kellően pontosnak lehet-e tekinteni ahhoz, hogy az alapeljárásban közvetlenül alkalmazni lehessen. A kérdést előterjesztő bíróság másrészt arra keres választ, hogy valamely, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló szabályozás megfelelően hajtja-e végre a 2008/98 irányelv 15. cikkét, amennyiben e cikk azt is lehetővé teszi, hogy egy magánszemély - amennyiben megfelelő eszközökkel és szakértelemmel rendelkezik - közvetlenül végezze el a hulladék ártalmatlanítását, és ezáltal mentesüljön a kapcsolódó költségek és az adófizetési kötelezettség hatálya alól, kivéve a kezelés úgynevezett "társadalmi költségét", amelyet a közszolgáltatás biztosítása érdekében, mindenképpen arányosan viselnie kell.

27. Ilyen körülmények között a Commissione tributaria provinciale di Cagliari úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdést terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"Ellentétes-e a közösségi joggal a 152/2006. sz. törvényerejű rendelet 188. cikkében, valamint a 2009. [december] 17-i környezet-, terület- és tengervédelmi miniszteri rendeletben foglalt azon szabályozás, amely szerint a [2008/98] irányelv átültetéséről szóló szabályozás hatálybalépése a végrehajtás technikai módját és az átültető szabályok hatálybalépésének napját meghatározó miniszteri rendelet kiadásának napjáig eltolódik?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az elfogadhatóságról

28. Az olasz kormány szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatatlan. Egyrészt ugyanis e kérdés nemzeti jogi rendelkezés, nem pedig uniós jogi rendelkezés értelmezésére vonatkozik. Másrészt az említett kérdés semmi esetre sem áll kapcsolatban az alapeljárás tárgyával, mivel ez utóbbit a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, illetve a vonatkozó uniós jogi szabályozás alapján kell tárgyalni, feltéve, hogy az közvetlenül alkalmazható. Ezzel szemben az a kérdés, hogy a jelen esetben megállapítható-e a 2008/98 irányelv megkésett átültetése, vagy sem, a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvita megoldása szempontjából irreleváns.

29. A Bizottság, miközben tartózkodik attól, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatatlanságára hivatkozzon, annak átfogalmazását javasolja, miszerint e kérdés lényegében arra irányul egyrészt, hogy a 2008/98 irányelv és közelebbről annak 15. cikke lehetővé teszi-e, hogy egy magánszemély - amennyiben megfelelő eszközökkel és szakértelemmel rendelkezik - közvetlenül végezze el a hulladék ártalmatlanítását, és ezáltal mentesüljön a kapcsolódó költségek és az adófizetési kötelezettség hatálya alól, másrészt hogy az uniós joggal ellentétes-e a 2008/98 irányelv 15. cikkének (1) bekezdését átültető olyan nemzeti szabályozás, amelynek hatálybalépése eltolódik a végrehajtás technikai módját és hatálybalépésének napját meghatározó új nemzeti jogszabály elfogadása napjáig.

30. Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével egyes nemzeti rendelkezéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában kéri a Bíróság döntését.

31. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az EUMSZ 267. cikk alapján indított előzetes döntéshozatali eljárás keretén belül a Bíróságnak nem feladata, hogy nemzeti rendelkezések uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában foglaljon állást, sem az, hogy nemzeti törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket értelmezzen (lásd ebben az értelemben főként: Vueling Airlines ítélet, C-487/12, EU:C:2014:2232, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32. A Bíróság ugyanakkor hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a kérdést előterjesztő bíróságot minden olyan, az uniós jog értelmezésére vonatkozó szempontról, amely lehetővé teszi számára ezen összeegyeztethetőség értékelését az előtte folyó eljárásban (lásd különösen: Lombardini és Mantovani ítélet, C-285/99 és C-286/99, EU:C:2001:640, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33. Hozzá kell tenni, hogy a jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság többek között arra keres választ, hogy - feltéve, hogy az uniós jog akként értelmezendő, hogy azzal ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabályozás - a 2008/98 irányelv 15. cikkének (1) bekezdése olyan jogokat ruház-e a magánszemélyekre, amelyekre azok közvetlenül hivatkozhatnak valamely tagállami bíróság előtt. Nem állítható tehát érvényesen, hogy a jogvita semmilyen kapcsolatban nem áll az uniós joggal.

34. Következésképpen az olasz kormány által az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságával kapcsolatban előterjesztett kifogásokat el kell utasítani.

Az ügy érdeméről

35. Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy

- egyrészt az uniós jogot és a 2008/98 irányelvet akként kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely ezen irányelv valamely rendelkezését ülteti át, de amelynek hatálybalépése egy további, a végrehajtás technikai módját és az átültető szabályok hatálybalépésének napját meghatározó belső jogi aktus elfogadásához van kötve, noha az említett irányelv átültetésére előírt határidő már lejárt,

- másrészt a 2008/98 irányelv 4. és 13. cikkével összefüggésben ugyanezen 15. cikk (1) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely nem biztosít lehetőséget arra, hogy a hulladéktermelő vagy más birtokos maga végezze el a hulladék ártalmatlanítását, és ezáltal mentesüljön a hulladékártalmatlanítási kommunális adó megfizetése alól.

36. Az ekként átfogalmazott kérdés első részének megválaszolása céljából emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok azon kötelezettsége, hogy meghozzanak egy irányelv által előírt eredmény eléréséhez szükséges valamennyi intézkedést, az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdése és maga a 2008/98 irányelv által előírt kötelező erejű kötelezettség. Ez a minden általános és különleges intézkedés meghozatalára vonatkozó kötelezettség - hatáskörük keretén belül - érvényes a tagállamok minden hatóságára, beleértve a bírói hatáskörrel rendelkező hatóságokat is (lásd különösen: Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging ítélet, C-127/02, EU:C:2004:482, 65. pont).

37. Ugyancsak az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy még olyan esetben is, ha egy irányelv átültetése során a tagállamok az eszközök megválasztása tekintetében széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, az említett államok mindazonáltal kötelesek biztosítani az irányelv teljes érvényesülését, és tiszteletben tartani az irányelv által meghatározott határidőt, hogy annak végrehajtása egységes legyen az Unió egész területén (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Olaszország ítélet, 10/76, EU:C:1976:125, 12. pont).

38. A jelen esetben a 2008/98/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésőbb 2010. december 12-ig megfeleljenek.

39. Hozzá kell tenni, hogy az említett irányelv nem ír elő sem a 15. cikke (1) bekezdésének a nemzeti jogba történő átültetésének biztosítását célzó intézkedések hatálybalépésére vonatkozóan eltérést engedő rendelkezést, sem olyan általánosabb, eltérést engedő rendelkezést, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy érvényesen egy 2010. december 12-ét követő időpontra tolják az ezen időpontot megelőzően elfogadott átültető intézkedések hatálybalépését.

40. Következésképpen az előterjesztett kérdés első részére azt a választ kell adni, hogy az uniós jogot és a 2008/98 irányelvet akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely ezen irányelv valamely rendelkezését ülteti át, de amelynek hatálybalépése egy további belső jogi aktus elfogadásához van kötve, ha ez a hatálybalépés az átültetés említett irányelv által meghatározott határidejének lejártát követően történik.

41. Másodszor, ami azt a kérdést illeti, hogy a 2008/98 irányelv 15. cikkének (1) bekezdése kötelezettséget ró-e a tagállamokra azon lehetőség biztosítására vonatkozóan, hogy az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos maga végezze el a hulladék ártalmatlanítását, és ezáltal mentesüljön a hulladékártalmatlanítási kommunális adó megfizetése alól, meg kell állapítani, hogy e rendelkezésnek magából a szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy nem kötelezi a tagállamokat ilyen lehetőség biztosítására.

42. Ugyanis a 2008/98 irányelv 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos saját maga végezze el a birtokában lévő hulladék kezelését, illetve egy közvetítő vagy vállalkozás által kezelt hulladékkezelési műveleteket végző létesítménnyel végeztesse el a hulladék kezelését, vagy pedig egy magán vagy közszolgáltató hulladékgyűjtővel bonyolíttassa le azt, a 4. és a 13. cikkel összhangban.

43. E 15. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi tehát a tagállamok számára, hogy több opció közül válasszanak, és a 2008/98 irányelv 4. és 13. cikkére történő utalás nem értelmezhető akként - a SETAR állításával ellentétben -, hogy csökkentené a tagállamok számára ekként elismert mérlegelési mozgásteret, kötelezve őket arra, hogy ismerjék el az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos jogát arra, hogy saját maga végezze el e hulladék kezelését, és ezáltal mentesüljön a közszolgáltatók által végzett hulladékgazdálkodás rendszeréhez való pénzügyi hozzájárulás kötelezettsége alól.

44. Különösen a 2008/98 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján, amely létrehozza azt a hulladékhierarchiát, amelyet a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén alkalmazni kell, nem vonható le az a következtetés, hogy olyan rendszernek kellene elsőbbséget biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a hulladéktermelők maguk végezzék el a hulladék ártalmatlanítását. Ellenkezőleg: a hulladék ártalmatlanítása az utolsó helyen szerepel e hierarchiában.

45. Az az értelmezés, amely szerint a 2008/98 irányelv 15. cikkének (1) bekezdése széles mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamoknak, és azokat nem kötelezi arra, hogy tegyék lehetővé az eredeti hulladéktermelő vagy más birtokos jogát arra, hogy saját maga végezze el e hulladék ártalmatlanítását, egyébiránt az egyetlen olyan értelmezés, amely lehetővé teszi a figyelembevételét annak a 2008/98 irányelv (41) preambulumbekezdésében felidézett körülménynek, hogy a tagállamok különbözőképpen közelítenek a hulladékok gyűjtéséhez, valamint annak a ténynek, hogy hulladékgyűjtő rendszereik jelentős mértékben különböznek.

46. Ezt az értelmezést ezenfelül megerősíti a 2008/98 irányelvnek a hulladékgazdálkodás költségeinek megosztásáról szóló 14. cikke. Ez a cikk ugyanis, amely lényegében azonos a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 114., 9. o.) 15. cikkével, amelynek a helyébe lépett, kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos költségeket a hulladéktermelő és a birtokos együttesen viselje (lásd ebben az értelemben: Futura Immobiliare és társai ítélet, C-254/08, EU:C:2009:479, 46. pont). Márpedig a SETAR által javasolt értelmezés megfosztaná e rendelkezést hatékony érvényesülésétől, mivel azzal a következménnyel járna, hogy lehetővé tenné a hulladéktermelők vagy más birtokosok számára, hogy kivonják magukat azon hulladékgazdálkodási rendszer finanszírozása alól, amelynek bevezetése a tagállamok kötelezettsége.

47. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy mivel nincs olyan uniós jogi szabályozás, amely a tagállamok számára a hulladékgazdálkodás költségének finanszírozásával kapcsolatban pontos módszert írna elő, ezt a finanszírozást azonos módon biztosíthatja az érintett tagállam választásától függően adón, díjon vagy más eszközön keresztül, és hogy egy olyan nemzeti szabályozás, amely az ilyen rendszer finanszírozása céljából például olyan adót ír elő, amelyet a termelt hulladék mennyiségének becslése alapján, és nem a ténylegesen termelt és gyűjtésre leadott hulladék mennyisége alapján számítanak ki, nem tekinthető a 2008/98 irányelvvel ellentétesnek (lásd ebben az értelemben, a 2006/12 irányelv vonatkozásában: Futura Immobiliare és társai ítélet, EU:C:2009:479, 52-54. pont).

48. Mindazonáltal, noha vitathatatlan, hogy e területen az illetékes nemzeti hatóságok tehát széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló adó számítási módjainak a meghatározását illetően, az ekként meghatározott adó nem haladhatja meg a finanszírozás céljának eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben: Futura Immobiliare és társai ítélet, EU:C:2009:479, 55. pont).

49. A jelen ügyben tehát a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az elé terjesztett ténybeli és jogi elemek alapján megvizsgálja, hogy a TARSU a SETAR-hoz hasonló eredeti hulladéktermelőre vagy más birtokosra, aki maga végzi e hulladékok ártalmatlanítását, nem ró-e nyilvánvalóan aránytalan költségeket a termelt és/vagy a hulladékgazdálkodási rendszerbe vezetett hulladék térfogatának vagy jellegének fényében.

50. Következésképpen az előterjesztett kérdés második felére azt a választ kell adni, hogy a 2008/98 irányelv 4. és 13. cikkével összefüggésben ugyanezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely nem biztosít lehetőséget arra, hogy a hulladéktermelő maga végezze el a hulladék ártalmatlanítását, és ezáltal mentesüljön a hulladékártalmatlanítási kommunális adó megfizetése alól, amennyiben e jogszabály megfelel az arányosság elvéből eredő követelményeknek.

51. A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre a következőképpen kell válaszolni:

- egyrészt az uniós jogot és a 2008/98 irányelvet akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely ezen irányelv valamely rendelkezését ülteti át, de amelynek hatálybalépése egy további belső jogi aktus elfogadásához van kötve, ha ez a hatálybalépés az átültetés említett irányelv által meghatározott határidejének lejártát követően történik;

- másrészt a 2008/98 irányelv 4. és 13. cikkével összefüggésben ugyanezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely nem biztosít lehetőséget arra, hogy a hulladéktermelő vagy más birtokos maga végezze el a hulladék ártalmatlanítását, és ezáltal mentesüljön a hulladékártalmatlanítási kommunális adó megfizetése alól, amennyiben e jogszabály megfelel az arányosság elvéből eredő követelményeknek.

A költségekről

52. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

Az uniós jogot és a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely ezen irányelv valamely rendelkezését ülteti át, de amelynek hatálybalépése egy további belső jogi aktus elfogadásához van kötve, ha ez a hatálybalépés az átültetés említett irányelv által meghatározott határidejének lejártát követően történik.

A 2008/98 irányelv 4. és 13. cikkével összefüggésben ugyanezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely nem biztosít lehetőséget arra, hogy a hulladéktermelő vagy más birtokos maga végezze el a hulladék ártalmatlanítását, és ezáltal mentesüljön a hulladékártalmatlanítási kommunális adó megfizetése alól, amennyiben e jogszabály megfelel az arányosság elvéből eredő követelményeknek.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.