EH 2010.2207 I. Az okirat joghatás kiváltására való alkalmasságának megítélése hamis közokirat esetén [Btk. 274. §, 1/2004. BJE].
II. "Alkalmatlan előkészület" nem szerepel a Btk. -ban [Btk. 18. §].
III. Az önkéntes elállás megállapíthatósága csak erre utaló körülmények megléte esetén lehetséges [Btk. 18. § (2) bek. a) pont].
A városi bíróság a 2006. július 4. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. közokirat-hamisítás előkészületének vétségében [Btk. 274. § (1) bek. b) pontja, (2) bek.]. Ezért őt 250 napi tétel (100 forint egynapi tétel összegű), összesen 25 000 forint pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.
A megállapított tényállás szerint a terhelt és M. Á. a 2004. április 2. napján a cégbírósághoz bejegyzett Kft. tagjai és ügyvezetői voltak. A társaság 2004. október 27. napjától 2005. július 7. napjáig gépjármű alkatrészek és tartozékok értékesítésével foglalkozó üzletet nyitott.
Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 05.) IKIM rendelet melléklete szerint a gépjármű alkatrész kereskedelmi üzlet működéséhez vas-műszaki kereskedői képesítés szükséges.
Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet 24. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy a kereskedő vagy alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles igazolni az árusításra való jogosultságát.
A terhelt és üzlettársa, M. Á. az üzlet megnyitásakor nem rendelkezett az előírt képesítéssel. Kezdetben ilyen képesítéssel rendelkező alkalmazottat sem foglalkoztattak, ezért a terhelt 2004. évben - pontosabban meg nem határozható időben - ismeretlen személytől megszerzett egy - a saját személyes adatait tartalmazó - hamis okiratot, amely valótlanul azt igazolta, hogy nevezett kereskedelmi boltvezetői képesítéssel rendelkezik. A terhelt a hamis közokiratot az üzlethelyiségben lévő íróasztalfiókban tartotta az M. Á. adatait tartalmazó hamis boltvezetői képesítést igazoló okirattal együtt abból a célból, hogy az esetleges hatósági ellenőrzés során a képesítések meglétét a hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja.
A rendőrhatóság 2005. február 18-án a társaság által működtetett üzlethelyiségben tartott házkutatás során az eladótérben elhelyezett íróasztal alsó polcáról lefoglalta az M. Á. nevére kiállított és a terhelt nevére kiállított kereskedelmi boltvezető bizonyítványt.
A jogi indokolás körében kifejtett érveléssel elvetette az elsőfokú bíróság a védelemnek az alkalmatlan eszközzel elkövetés, valamint az önkéntes elállás megállapítására irányuló érvelését.
A felmentésre irányuló védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt megyei bíróság a 2006. november 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A tényállás pontosítása során rögzítette, hogy a terhelt 2004-ben megszerzett egy a saját személyes adatait tartalmazó hamis okiratot, amely valótlanul azt igazolta, hogy nevezett kereskedelmi boltvezetői képesítéssel rendelkezik. Az üzlethelyiségben az íróasztal polcon tartotta az M. Á. adatait tartalmazó hamis boltvezetői képesítést igazoló okiratot is abból a célból, hogy az esetleges hatósági ellenőrzés során a képesítések meglétét a hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja.
A védelmi fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a tevékenység gyakorlásához vas-műszaki kereskedői szakképesítés igazolására lett volna szükség, míg a kereskedő boltvezető szakképesítés más árucikkekkel való kereskedés végzéséhez volt szükséges. Ez azonban a bűncselekmény elkövetése szempontjából nem jelentős. A terhelt a két hamis okirattal a kereskedő boltvezető szakképesítés meglétét kívánta igazolni és a két okirat a megjelenési formája alapján erre alkalmasnak is látszott, így az alkalmatlan eszközzel való elkövetés nem merülhetett fel.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.
A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a kereskedelmi boltvezetői képesítés nem létezik, így arról közokirat sem készülhet. Bármely irat csak akkor képezheti a Btk. 274. §-ában meghatározott közokirat-hamisítás elkövetési tárgyát, ha a közokiratnak bizonyító ereje van, tehát joghatás kiváltására alkalmas. Mivel a terhelttől lefoglalt iratok jogilag nem létező képesítésre jogosítanak, így joghatás kiváltására alkalmatlanok, ezért a közokirat-hamisításnak legfeljebb alkalmatlan eszközei lehetnek, amelyek nem alkalmasak a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előkészület megállapítására. Az előkészület azért sem valósult meg, mert az nem volt komoly, konkrét és közvetlen.
Tévesen minősítették a bíróságok két rendbelinek a cselekményt, mert az M. Á. nevére kiállított hamis okirat felhasználása nem állhatott a terhelt szándékában.
Végül a terhelt javára megállapítható az önkéntes elállás, mert 2005. januárjától olyan személyt alkalmazott, aki a tevékenység végzéséhez megfelelő képesítéssel rendelkezett. A hamis bizonyítványok felhasználására ettől kezdve már nem volt szüksége, így az okiratok ezt követő birtoklása már a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében megkívánt célzat nélkül történt.
A terhelt mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés megváltoztatását és a felmentését indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta és azzal egyező indítványt tett.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
Az indítványozó elsősorban arra hivatkozott, hogy az eljárás tárgyát képező hamis kereskedelmi boltvezető bizonyítvány - miután jogilag nem létező képesítésre jogosít - joghatás kiváltására alkalmatlan. Ennélfogva legfeljebb alkalmatlan eszközzel elkövetett előkészület állapítható meg, amely azonban nem eredményezheti a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előkészület megállapítását.
Az alkalmatlan kísérletre a Btk. tartalmaz rendelkezést. A szerint az alkalmatlan kísérlet [Btk. 17. § (2) bek.] a cselekmény minősítését nem érinti, de a büntetés kiszabását befolyásolhatja. Miután azonban az alkalmatlan előkészületre a törvény nem tartalmaz rendelkezést, a kísérletre pedig igen, ebből rendszertani következtetéssel csak arra lehet következtetést levonni, hogy a Btk. az alkalmatlan előkészület kedvezőbb elbírálásának a lehetőségét nem is kívánta megteremteni. Ennélfogva valamely előkészületi cselekmény alkalmatlansága sem annak minősítését, sem annak büntetését (értsd a törvényhozó által kilátásba helyezett büntetési tételkeretét) nem érinti.
Az eljárás tárgyát képező hamis közokiratok a kereskedelmi boltvezető szakképesítés megnevezést valóban tévesen tartalmazzák, mert az helyesen kereskedő-boltvezető I. vagy II. Mindez azonban az okiratok közhitelességét nem érinti.
Az 1/2004. BJE a III. pontjában a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának III. fordulatában szabályozott bűncselekmény értelmezése kapcsán rögzítette azt, amire a Legfőbb Ügyészség hivatkozott, nevezetesen: "a bűncselekmény elkövetése szempontjából jelentőség nélkül való az is, hogy a szándékosan megtéveszteni célzott személy a más nevére szóló okirat felhasználását esetleg azon nyomban felismeri, ezért a felhasználás semmilyen joghatás időleges kiváltására sem alkalmas. A terhelt előkészületi cselekménye azonban a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának I. fordulatában meghatározott cselekmény végrehajtására irányult. Utóbbival foglalkozó elemzésében a hivatkozott BJE döntés azt rögzítette, hogy a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának I. vagy II. fordulata esetében [megegyezően a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontjával] a cselekmény büntetendőségének alapja a közokirat közhitelességének a sérelme. Ezért ebből a szempontból jelentőség nélkül való a hamis vagy hamisított közokiratban rögzített adatok tartalmi valósága.
A bűncselekmény megvalósulása szempontjából tehát nincs jelentősége sem annak, hogy a bizonyítványok tévesen tartalmazták a kereskedelmi boltvezető szakképesítés megnevezést a kereskedő-boltvezető I. vagy II. helyett, sem pedig annak, hogy ez utóbbi bizonyítvány sem lett volna alkalmas az üzlet jogszerű üzemeltetésének az igazolására, mert ahhoz vas-műszaki kereskedői képesítésre lett volna szükség.
A terhelt - amint azt a másodfokú bíróság is rögzítette - a két hamis okirattal a kereskedő-boltvezető szakképesítés meglétét kívánta igazolni és a két okirat a megjelenési formája alapján erre alkalmasnak is látszott. Az a körülmény pedig, hogy tévesen hitte, hogy ez utóbbi bizonyítványra volt szüksége, s nem tudta, hogy az üzlet üzemeltetéséhez más jellegű - ún. vas-műszaki - kereskedői képesítésre lett volna szüksége, végképp teljességgel közömbös a felhasználni kívánt hamis közokirat közhitelességének a megítélése során.
A tényállásban megjelölt hamis bizonyítványok tehát egyrészről a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának I. fordulatában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettének alkalmas elkövetési tárgyai lehettek volna, s ehhez képest azokkal összefüggésben a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előkészületi cselekmények végrehajtásának nem volt jogi akadálya, másrészről a tervbe vett tárgy vagy eszköz esetleges alkalmatlansága az előkészület megítélése körében közömbös.
A kifejtettekre is figyelemmel - a felülvizsgálati indítvánnyal ellentétben - a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a terhelt előkészületi cselekménye komoly, konkrét és közvetlen volt.
A felülvizsgálati indítvánnyal ellentétben a terhelt a saját nevére és a M. Á. nevére kiállított hamis bizonyítványt nem a "saját" jogviszonyának bizonyítására vagy igazolására kívánta felhasználni (mint amikor pl. a rendőri igazoltatáskor más személyi igazolványát felmutatva, magát az illető személynek mondva igazolja valaki a személyazonosságát). Szándéka az volt, hogy az ő és M. Á. tulajdonában lévő Kft. által üzemeltetett gépjármű-alkatrész szaküzlet működtetése körében az esetleges hatósági ellenőrzés során a szükséges képesítések meglétét hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet az indítvánnyal abban sem, hogy a bíróságok tévesen minősítették a terhelt cselekményét két rendbelinek, mert a M. Á. nevére kiállított hamis okirat felhasználása nem állhatott a szándékában. Az irányadó tényállásból ugyanis helyesen következtettek arra, hogy szándéka mindkét hamis okirat felhasználására irányult és a felhasználás feltételeit mindkét okirat tekintetében egyezően kívánta biztosítani, ezért helyesen minősítették a cselekményét - a felhasznált okiratok számához igazodóan - 2 rb. előkészületnek.
A Legfelsőbb Bíróság az önkéntes elállás megállapítására sem látott lehetőséget.
A Btk. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint nem büntethető előkészület miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése.
Az irányadó tényállás szerint a terhelt a hamis boltvezetői képesítést igazoló 2 db közokiratot együtt tárolta az üzlethelyiségben az íróasztal polcon abból a célból, hogy az esetleges hatósági ellenőrzés során a képesítések meglétét a hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja. Ezen 2004 decemberétől sem változtatott annak ellenére, hogy attól kezdve már alkalmazta a boltban S. Á.-t, aki a téves tudomása szerint megfelelő képesítéssel rendelkezett.
Az elállás csak akkor biztosít büntetlenséget, ha ennek folytán nem jut a cselekmény a kísérlet szakaszába. Az elállás végleges tervfeladást jelent, de a tényállás nem tartalmaz erre vonatkozó adatokat. A két hamis közokirat S. Á. foglalkoztatását követően is mindaddig ugyanazon a helyen maradt, ameddig onnan a rendőrség le nem foglalta.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a terhelt bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor, ezért a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - a hatályában fenntartotta.