A Kúria Pfv.21860/2014/3. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 328. §] Bírók: Madarász Anna, Molnár Ambrus, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

Engedményezéssel követelés ruházható át.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.26050/2010/28., Győri Törvényszék P.20184/2012/52., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20106/2014/8., Győri Ítélőtábla Pf.20106/2014/1., *Kúria Pfv.21860/2014/3.*, Kúria Pfv.21157/2015/3.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróságnak

Pfv.V.21.860/2014/3.

A Kúria Urbánné dr. Csató Julianna ügyvéd által képviselt felperesnek HGBV-Szabó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hornyák Gábor ügyvéd) által képviselt I. rendű és II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 68.P.26.050/2010. számon megindított perében a Fővárosi Ítélőtábla 2014. június 27. napján meghozott 17.Pf.20.106/2014/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes 2014. szeptember 4. napján 37. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

Ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 15 nap alatt együttesen 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás:

A felperes 2010. június 3. napján előterjesztett, utóbb többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a LIBISZ Bt. (a továbbiakban: Bt.) és a II. rendű alperes között 2009. május 25. napján megkötött és 2009. október 12. napján módosított bérleti szerződés a jóerkölcsbe ütközik (Ptk. 200. § (2) bekezdés). Erre tekintettel az eredeti állapot helyreállítását kérte oly módon, hogy a bíróság kötelezze a II. rendű alperest 1.584.000 forint megfizetésére. Kérte továbbá az alpereseket szerződésszegő magatartásuk miatt (Ptk. 318. §), továbbá a Ptk. 4. és 6. §-a alapján 36.497.362 forint vagyoni és 21.000.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére. Amennyiben e kérelmeinek a bíróság nem adna helyt, úgy a Ptk. 361. §-a szerint jogalap nélküli gazdagodás címén kérte a II. rendű alperes marasztalását 2.453.362 forint erejéig. Mindegyik esetben 2010. január 1. napjától járó késedelmi kamat megtérítését is kérte. Előadta, hogy a Bt. vezető tisztségviselője volt, és e Bt. 2009. május 25. napjától bérelte a II. rendű alperes tulajdonát képező 22 m2 alapterületű üzlethelyiséget. A Bt. az üzlethelyiséget felújította, ennek költségét a felperes fedezte a magánvagyonából, de az üzlet megnyitását az alperes megakadályozta, és ezzel a felperesnek vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. Az I. rendű alperes azt közölte, hogy a bérleményt a felperes csak akkor nézheti meg, ha céget alapít. Ez megtörtént a Bt. megalakításával. Ezt követően a felperesnek megmutatták az üzlethelyiséget, ami teljesen leromlott állapotú volt, elektromos áram sem működött. A felperes ennek ellenére jelezte vételi szándékát, de a beszerzett értékbecslések olyan magas összeget határoztak meg, hogy inkább a bérlet mellett döntött. A II. rendű alperes gazdasági bizottsága a bérleti jog ellenértékét 1.320.000 forint+áfa összegben állapította meg. Bár a felperes kérte, hogy előzetesen láthassa a szerződés tervezetét, ettől az I. rendű alperes elzárkózott, így a bérleti jog ellenértékét anélkül fizette meg, hogy ismerte volna a bérlet feltételeit. Amikor megismerte a szerződés tartalmát, közölte, hogy azt nem tudja elfogadni, kéri vissza a befizetett összeget. Végül a vállalkozás megvalósítása érdekében felvett kölcsön miatt 2009. május 25-én a szerződést mégis megkötötte. Az áramszolgáltató azonban megtagadta a közmű-szolgáltatási szerződés megkötését díjtartozás miatt, amit az önkormányzat csak hónapok után fizetett ki. Ugyanígy volt az önkormányzatnak gázdíjhátraléka is, ezért az üzlethelyiségben gázszolgáltatás sem volt. A Bt. mégis elvégezte a felújítást, meg is nyitotta a boltot, de erre az időre anyagilag teljesen ellehetetlenült, ezért 2009. december 31. napjára kénytelen volt a szerződést felmondani. Követelése résztételei a következők voltak: 1.584.000 forint a bérleti jog értéke, 48.000 forint kétszeri értékbecslési díj, 602.412 forint számlával igazolt, 1.850.950 forint számlával nem igazolt felújítási költség, 1.512.000 forint elmaradt haszon, 12.000.000 forint a felperes által eladni kényszerült lakás eladási ára és forgalmi értéke közötti különbözet, 18.900.000 forint meg nem valósult új vállalkozás elmaradt haszna, 21.000.000 forint egészségi állapotában történt romlás miatti nem vagyoni kár.

A jóerkölcsbe ütközés körében azt hívta fel, hogy bár a bérbeadó szavatolt azért, hogy a bérleményre harmadik személynek nincs olyan joga, ami a bérlőt a rendeltetésszerű használatban akadályozná vagy korlátozná, valójában olyan közüzemi díjtartozás állt fenn, ami akadályozta ez elektromos áram és a gázszolgáltatás csatlakoztatását. A szerződés a birtokba adást átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételéhez kötötte, ilyen azonban nem képezi a szerződés mellékletét. A bérlemény birtokba adása részben történt meg, az üzlethez tartozó kirakatrészt nem volt birtokba vehető. Jóerkölcsbe ütközőnek minősítette, hogy a szerződésben írtakkal szemben a bérlemény mintegy 1 m22-rel kisebb, hogy a II. rendű alperest feljogosította a bérleti díj egyoldalú emelésére, hogy ha a II. rendű alperes mint hatóság a jogszabályban meghatározott engedélyek kiadását megtagadja, úgy a bérlő a bérbeadóval szemben igénnyel nem léphet fel, hogy a helyiség felújítása és rendbetétele a bérlő kötelezettsége volt, annak ellenértékét a szerződés megszűnésekor nem követelhette. A felújítás eredményeként a bérbeadó jogalap nélkül gazdagodott. Lényegében ugyanezen okok miatt a szerződés 2009. október 12-i módosítását is jóerkölcsbe ütközőnek minősítette.

Mindkét alperes a kereset elutasítását kérte.

Az I. rendű alperes szerint a kereset mind jogalapjában, mind összegszerűségében alaptalan. Hivatkozott az engedményezési szerződésre, ami a II. rendű alperessel szembeni követelés átruházásáról szólt. A felperesnek az I. rendű alperessel szemben nincs kereshetőségi joga. Az I. rendű alperes nem a saját nevében kötött bérleti szerződést, hanem a tulajdonos II. rendű alperes megbízásából. A felperes javára történt engedményezés nem terjedt ki a bérleti szerződés érvénytelenségére vonatkozó igény érvényesíthetőségére. A felperesi követelés a bérleti jogból eredt, az I. rendű alperessel szemben nem érvényesíthető. Az összegszerűséget illetően előadta, hogy a csatolt számlák nem alkalmasak a felújítási költség igazolására, de egyébként is vitatta a számla nélküli felújítási költségeket. Annak következménye, hogy a vállalkozás nem váltotta be a felperes reményeit, nem írható az I. rendű alperes terhére.

A II. rendű alperes is arra hivatkozott, hogy az eredeti engedményezési megállapodás nem terjedt ki a szerződés érvénytelensége iránti igényre, továbbá vitatta felperesi oldalon a kár keletkezését, hogy az a II. rendű alperesnek felróható okból állt elő, és vitatta annak összegszerűségét is.