BH 2016.7.189 A közigazgatási perben eljáró bíróságnak a határozat jogszerűsége kérdésében kell a vizsgálatot lefolytatnia. A közigazgatási határozat tartalma a per során nem egyenlíthető ki, a hiányzó indokokat a bíróság jogszerűen nem pótolhatja [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 72. § (1) bek., 2003. évi XCII. tv. (Art.) 124/B. §].

Pertörténet:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27116/2014/12., Kúria Kfv.35425/2015/7. (*BH 2016.7.189*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2010-2012. évekre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 124/B. § rendelkezései alapján önellenőrzést nyújtott be, melyben az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) alapján bevallott és megfizetett különadójának 2010. évre 3 508 147 000 forint, 2011. évre 3 049 902 000 forint, 2012. évre 2 686 338 000 forint összegű, továbbá távközlési adó adónemben 2012. július-november hónapokra 394 922 000 forint összegű csökkentését vallotta.

[2] A felperes által benyújtott önellenőrzés szerint a Különadó tv., továbbá a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Távközlési adó tv.) az Európai Unió kötelező jogi aktusaiba, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv (a továbbiakban: Engedélyezési irányelv) 12. és 14. cikkébe, a Különadó tv. ezenfelül az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 49., 107. és 108. cikkébe, valamint az EUMSz. 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK rendelet (a továbbiakban: Ekr.) rendelkezéseibe ütközik.

[3] Az elsőfokú adóhatóságként eljáró NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága a határozataival a felperes önellenőrzéseit elutasította. Az alperesi jogelőd a 2013. május 10. napján kelt, illetve a 2013. július 25. napján kelt határozataival - az indokolás kiegészítése mellett - helybenhagyta.

[4] A jogerős határozatok indokolása szerint a Különadó tv. és a Távközlési adó tv. rendelkezései - figyelemmel az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatára - alapján nem ellentétesek az Engedélyezési irányelv rendelkezéseivel. A további felperesi hivatkozásokkal kapcsolatban a másodfokú határozatok indokolást nem tartalmaztak.

Az elsőfokú ítélet

[5] A B. Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperesi jogelőd határozataival szemben előterjesztett keresetekkel indult pereket egyesítette és a jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a Különadó tv. és a Távközlési adó tv. rendelkezései nem ütköznek az Engedélyezési irányelv 12. és 14. cikkeibe, továbbá a Különadó tv. nem ütközik az EUMSz. felperes által hivatkozott rendelkezéseibe, így az alperesi jogelőd jogszerűen utasította el a felperes önellenőrzéseit.

[6] Az ítéletben hangsúlyozta, hogy az alperesi jogelőd az önellenőrzésekben előterjesztett felperesi hivatkozások keretein belül hozhatta és hozta meg a döntéseit, következésképpen az alperes határozatai nem sérthették az önellenőrzésekben nem szereplő, első alkalommal a keresetlevélben és a perben előadott újabb közösségi jogi rendelkezéseket és az Alaptörvény előírásait.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte.

[8] A felperes a felülvizsgálati kérelmében érdemben vitatta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, kifogásolta továbbá, hogy a bíróság ítéletében annak ellenére vizsgálta a Különadó tv. EUMSz. rendelkezéseibe ütközését, hogy az alperesi jogelőd a határozatában egyáltalán nem tért ki arra. Kérte továbbá, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást.

[9] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

[11] A Pp. 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.

[12] A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az alperesi jogelőd a határozata meghozatalakor a felperes önellenőrzési kérelmét az abban foglaltra tekintettel teljeskörűen megvizsgálta-e, így azt az elsőfokú bíróság jogszerűen érdemben vizsgálhatta-e.

[13] Az Art. 124/B. §-a szerint az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül - ellenőrzés lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.

[14] A felperes az önellenőrzésében - ahogyan azt az elsőfokú hatóság is rögzítette a határozataiban - nem csupán az Engedélyezési irányelvvel, hanem az EUMSz. és az Ekr. rendelkezéseivel is ellentétesnek találta a Különadó tv. rendelkezéseit. Az alperesi jogelőd a határozataiban azonban csupán az Engedélyezési irányelvvel való összeegyeztethetőséget vizsgálta.

[15] Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy az alperesi jogelőd kizárólag az önellenőrzésekben előterjesztett felperesi hivatkozások keretein belül hozhatta meg a döntéseit. Ezzel szemben valótlanul állapította meg, hogy a döntéseit ennek megfelelően hozta volna meg. Az alperesi jogelőd határozatai nem terjedtek ki ugyanis az EUMSz. és az Ekr. rendelkezései vizsgálatára, megsértve ezzel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt indokolási kötelezettséget.

[16] Az elsőfokú bíróság az ítéletét tehát arra az iratellenes megállapításra alapítottan hozta meg, hogy az alperesi jogelőd határozatai teljes körűek voltak, ennek megfelelően a Pp. 213. §-ába ütközően értékelte a jogerős közigazgatási határozatban nem szereplő körülményeket. A Kúria hangsúlyozza, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per tárgya ugyanis maga a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat, a perben eljáró bíróságnak ezen határozat jogszerűsége kérdésében kell ugyanis a vizsgálatát - a felperesi kereseti kérelem korlátai közt - lefolytatnia. A közigazgatási határozat tartalma pedig a közigazgatási per alatt nem egészíthető ki, a bíróság a hiányzó indokokat jogszerűen nem pótolhatja.