23/2013. (VI. 18.) NFM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdésére figyelemmel, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a központi költségvetésben a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet részére megállapított egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §[1] (1) Az utasítás hatálya a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) fejezet részére megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra [a továbbiakban: előirányzat(ok)] terjed ki.

(2) A Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat, az Intézményi kezességi díjtámogatások és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat célját, felhasználásának különös szabályait külön rendelet tartalmazza.

(3) Az Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások, az Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés, a Belvízi hajózási alapprogram, a Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések, a Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok, a Területfejlesztési célelőirányzat, a Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok, az Energetikai célú feladatok, az ÉMI Nonprofit Kft. támogatása, A Várkert Bazár rekonstrukciója, A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése, az UD rendszer működtetése és kapcsolódó feladatok, A Határon Átnyúló Együttműködési Programokból megvalósuló útépítési projektek, az ÉRV Zrt. egészséges ivóvízellátással kapcsolatos feladatainak támogatása, a Csepeli hidak felújítása, a Magyar légiközlekedés-történeti hagyaték létrehozása, a Hungaroring Sport Zrt. támogatása, a Balaton fejlesztési feladatok támogatása, a Szúnyogirtási program támogatása, a Kulturális célú fejlesztések, a Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatása, valamint a Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása fejezeti kezelésű előirányzatok célját, felhasználásának különös szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) tartalmazza.

2. § Az előirányzatok kizárólag a központi költségvetési törvénnyel (a továbbiakban: Kötv.) összhangban jogszabályban vagy utasításban meghatározott célra használhatók fel.

3. §[2] Az előirányzatok cél szerinti és jogszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért az előirányzat szakmai kezelője (a továbbiakban: szakmai kezelő), az előirányzatok felett szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, kabinetfőnök, felügyeletet gyakorló államtitkárok, a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter); (az államtitkárok és a miniszter a továbbiakban együtt: felügyeletet gyakorló felsővezető) felelős. Kijelölésüket a szakmai kezelők kijelöléséről szóló miniszteri utasítás tartalmazza.

4. § (1)[3] Az előirányzatok terhére kötelezettség csak a jóváhagyott előirányzatok összegéig vállalható. Az előirányzatok terhére több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalást - a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) bevonásával előterjesztve - a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (4)-(4a) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 46. § (2) bekezdésében és a 48. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel. A fenti kötelezettségvállalást a miniszter a szakmai kezelő önálló, vagy amennyiben kezelő szerv került kijelölésre, annak bevonásával történő kezdeményezésére a felügyeletet gyakorló államtitkár, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével engedélyezi.

(2) Határozatlan idejű, illetve azon több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások esetén, amelyek esetében a szerződés hatálya, illetve a kifizetésekre okot adó körülmény valamilyen, a minisztériumtól független eseményre tekintettel szűnik meg vagy áll be, a miniszteri jóváhagyásra előterjesztett kérelemben első körben a tárgyévben és azt követő három évben felmerülő összes kiadás vonatkozásában a becsült évenkénti ütemezés megadása kötelező, melyet indokolt esetben évente szükséges felülvizsgálni. A felülvizsgált részösszegek jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár jogosult. A tárgyévet követő harmadik év végén a további évek tekintetében új engedélyt kell kérni.

5. § A szakmai kezelő az előirányzat részfeladatokra történő tervezésével - a költségvetés tervezését támogató informatikai rendszer segítségével - elkészíti a támogatási célok, valamint az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes felhasználási javaslatát. Az előirányzat részfeladatok szerinti felosztásának engedélyeztetésére, valamint annak évközi módosítására, továbbá az előirányzatok megváltoztatásának szabályaira vonatkozó eljárási rendet a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás tartalmazza.

6. § Az előirányzatok cél szerinti felhasználását a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, kabinetfőnök, valamint a felügyeletet gyakorló felsővezetők ellenőrzik. Az előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a belső kontroll rendszer részét képező folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzés, illetve külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében, a vonatkozó belső normákban rögzítettek figyelembevételével kerül sor. Amennyiben kezelő szerv került kijelölésre, az előirányzat felhasználásának ellenőrzésére a kezelő szerv belső ellenőrzése is jogosult. A kezelő szerv a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a szakmai kezelő, a KF és az NFM belső ellenőrzése egyidejű tájékoztatása mellett nyújt.

7. § A szakmai kezelő az előirányzat terhére teljesített kifizetésekhez szükséges támogatások igénybevételéhez előirányzat-finanszírozási tervet készít [Ávr. 132. § (1) bekezdés], amelyet összesítésre, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig a KF részére megküld. A január hónapra vonatkozó tervet - elfogadott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján - dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 19-éig kell a KF részére megküldeni. Az előirányzat-finanszírozási terv soron kívüli módosítása iránti kérelmet -a tervezett módosítást tartalmazó előirányzat-finanszírozási terv csatolásával - legkésőbb a kiadás várható teljesítési időpontját megelőző 13. napig kell a szakmai kezelőnek a KF részére megküldenie, a módosítás iránti igény indokolásával együtt.

8. § (1)[4] A forrás rendelkezésre állása esetén az olyan kifizetésekhez, amelynek értéke nem éri el a bruttó 100 000 Ft-ot, valamint a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás kiadásokhoz, továbbá ha a kötelezettség jogosultsági feltételei, annak összege vagy az összeg megállapításának módja, a felek valamennyi joga és kötelezettsége jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, nemzetközi megállapodáson alapul [Ávr. 53. § (1) bekezdés, Áht. 36. § (2) bekezdés], előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat legkésőbb a benyújtott számla és egyéb, a kifizetés alapjául szolgáló dokumentumok, bizonylatok alapján kell nyilvántartásba venni. A bruttó 100 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó, az Ávr. 53. § (1) bekezdése alá egyebekben nem eső kötelezettségvállalásra csak a pénzügyi ellenjegyzés után és csak írásban kerülhet sor.

(2) Az előirányzatok terhére vállalt kötelezettség esetében, amennyiben előzetes írásbeli kötelezettségvállalásra kerül sor, a vonatkozó írásbeli megállapodásnak, visszterhes szerződésnek, megrendelésnek, jognyilatkozatnak (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) - a jogszabályban vagy egyéb vonatkozó szabályban megkövetelt, valamint a felek megegyezése alapján abban foglalt általános adatokon és feltételeken túl - tartalmaznia kell:

a) a kötelezettségvállalás azonosítóját,

b) az adott előirányzat megnevezését, ÁHT-azonosítóját,

c) a forráséve(ke)t,

d) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

e)[5] a kormányzati funkció szerinti besorolását,

f) a teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését,

g) a pénzügyi teljesítés határidejét,

ga) amely a tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át [Ávr. 46. § (1) bekezdés],

gb) amelyet több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben kell megadni,

h) a kifizethető maximális összeget, - amennyiben kikötésre került - a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

i) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.

(3) Ha a kötelezettségvállaláshoz az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell ezek dokumentumait is.

9. § A kötelezettségvállalás előkészítésének, jóváhagyásának, nyilvántartásának, teljesítésének és lezárásának részletes eljárási rendjét az NFM kötelezettségei keletkezésének eljárási és nyilvántartási szabályait tartalmazó miniszteri utasítás tartalmazza.

10. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a KF végzi. A pénzügyi ellenjegyzésre a KF vezetője, valamint az általa az Ávr. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján - az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével írásban kijelölt, az NFM alkalmazásában álló, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében előírt végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő jogosult. Az ellenjegyzés az ellenjegyző nevének, beosztásának, valamint az ellenjegyzés időpontjának feltüntetésével, saját kezű aláírással történik. Az ellenjegyzéshez szükséges dokumentumok előterjesztésével kapcsolatosan a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[6] A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak - az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások kivételével - a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy:

a) a szükséges szabad előirányzat a megfelelő ügyletkódon és kiemelt előirányzaton rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy megtervezett bevétel biztosítja a fedezetet,

b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és

d) amennyiben a fejezethez költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő került kirendelésre, úgy arról is, hogy a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, illetve ennek során az intézkedés felfüggesztését javasolta-e. [Ávr. 54. § (6) bekezdés]

(2a)[7] Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodási szabályokat. A szabad előirányzat rendelkezésre állását az Áht. 32. §-ában meghatározott előirányzatok tekintetében nem kell vizsgálni.

(3) A fejezethez kijelölt költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy az Ávr. 61. § (6) bekezdésében meghatározott mértéket elérő kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. A kötelezettségvállalás dokumentumának pénzügyi ellenjegyzése előtt legalább három munkanappal a költségvetési főfelügyelőt, vagy felügyelőt előzetesen, elektronikus úton a KF tájékoztatja.

(4) Az Ávr. 61. § (8) bekezdése alapján amennyiben a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő három munkanapon belül nem nyilatkozik, a pénzügyi ellenjegyzésre sor kerülhet. Abban az esetben, ha a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő valamely intézkedés felfüggesztésére tesz javaslatot, annak indoklását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, aki továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének és a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személynek.

11. § Az előirányzatok terhére kötelezettséget vállalni, illetve az előirányzat terhére szerződést kötni - eltérő rendelkezés hiányában - az alábbi személyek jogosultak:

a) nettó 100 millió forint értékhatárig a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök azzal, hogy a nettó 25 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a felügyeletet gyakorló államtitkár/miniszter egyetértése szükséges,

b) nettó 500 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló államtitkár azzal, hogy a nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges,

c) nettó 500 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár önállóan jogosult kötelezettséget vállalni,

d) értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül a miniszter azzal, hogy a nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalás a felügyeletet gyakorló államtitkár és a közigazgatási államtitkár 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás "Kötelezettségvállalási adatlap" elnevezésű mellékletén feltüntetett véleményének ismeretében történhet.

12. § (1)[8] Az előirányzatok terhére támogatási döntés alapján költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtása támogatói okirat kiadásával, vagy támogatási szerződés kötésével történhet. A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az Ávr. 73. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.

(2)[9] Az Ávr. 76. § (1) bekezdésében meghatározott eseten túlmenően Támogató elutasíthatja annak a kedvezményezettnek a kérelmét, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el.

(3)[10] A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés felmondása, az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól. Az Ávr. 77. § (1) bekezdés b) pontja alapján történő biztosíték kikötésétől való eltekintésről a jelen utasítás szerint kötelezettségvállalásra jogosult személy dönt.

(4)[11] Az előirányzatok terhére nyújtott támogatás folyósítására a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően előlegként is folyósítható. Az ötmillió forintot meg nem haladó előleg, illetve az Ávr.-ben meghatározottak esetében egy összegben, ötmillió forint felett részletekben, illetve időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet az előleg, illetve támogatás támogatott részére történő rendelkezésre bocsátása, amelyre lehívás útján is sor kerülhet.

(5)[12] Az egyes finanszírozási időszakok és az ahhoz tartozó támogatásrészek költségnemenként (felhalmozási és működési típusú költségenként, működés támogatásánál részletesen alábontva) és a szerződésben szereplő feladatoktól függően projektenként a költségtervben kerülnek rögzítésre, amely a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

(6)[13] A több finanszírozási időszakot tartalmazó folyósítás esetén az első finanszírozási időszakban az előleg folyósításra több részletben, teljesítésarányos lehívás útján is sor kerülhet.

(7)[14]

(8)[15]

(9)[16]

(10)[17]

(11)[18] Amennyiben az Ávr. 78. § (10) bekezdésében foglalt esetekben a támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül, a felfüggesztésről és annak okáról a szakmai kezelő 5 munkanapon belül a kedvezményezettet tájékoztatja.

(12) A kedvezményezettek - ideértve a költségvetési szerveket is - számára a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell előírni. A kedvezményezett a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig beszámolót készít.

(13) A támogatott által benyújtandó beszámoló pénzügyi elszámolásból és szakmai beszámolóból áll. Könyvvizsgálói záradék alkalmazása esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátott elszámoló lapot kell benyújtani pénzügyi elszámolásként. Könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén elszámoló lapot és annak mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlákat (hiteles számlamásolatokat), egyéb bizonylatokat, továbbá a kifizetést igazoló dokumentumok eredeti vagy hiteles másolati példányát. A személyi jellegű és járulék költségekre vonatkozóan személyenként nem beazonosítható módon készített kimutatást vagy a név szerinti analitika meglétéről szóló nyilatkozatot kell csatolni. Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb számviteli bizonylat eredeti példányára záradékként fel kell vezetni a támogatásból elszámolni kívánt összeget, a támogatási szerződés kötelezettségvállalási azonosító számát és iktatószámát.

(14) Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell a támogatott nevét, székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét), a szerződés iktatószámát, kötelezettségvállalási azonosítóját, a beszerzett eszközök és igénybevett szolgáltatások megjelölését, könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén egy számlaösszesítőt, amelynek tartalmaznia kell az elszámolni kívánt számlák, bizonylatok főbb azonosító adatait, tárgyát, nettó és bruttó összegét, valamint a támogatás terhére elszámolni kívánt összeget. A miniszter 100%-os tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok, valamint azon kedvezményezettek esetén, amelyekkel több szerződés is megkötésre kerül, a megkötött támogatási szerződések esetén a beszámolóhoz be kell kérni a gazdasági társaság, illetve a kedvezményezett az adott támogatási szerződéssel kapcsolatban az NFM felé benyújtandó beszámoló benyújtásáig rendelkezésére álló főkönyvi könyvelésből, vagy az éves beszámolóból nyert adatokat költségnemenkénti, valamint szerződésenkénti felosztásban, oly módon, hogy az NFM-mel kötött szerződéseket tételesen, az egyéb partnerekkel kötött szerződéseket egy soron, összevontan kell szerepeltetni.

(15) A támogatott a szakmai beszámoló részeként - a támogatási szerződés iktatószámára való hivatkozással - bemutatja a támogatási szerződés céljának megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, támogatásból beszerzett eszközök használatbavételét, valamint szolgáltatások igénybevételét.

(16) Az előirányzatok pályázati rendszeren kívüli felhasználása, továbbá közfeladat ellátására ki nem jelölt kedvezményezettek egyedi támogatása során az Áht. 48. § (1) bekezdés szerinti támogatási kérelmekről (támogatási igényekről) az előirányzat szakmai kezelője előterjesztést készít, amelyet az előirányzat felett felügyeletet gyakorló felsővezető egyetértésével terjeszti elő a miniszter részére. Egyedi támogatásra irányuló szerződés kizárólag előzetes miniszteri döntés alapján köthető.

(17) A (16) bekezdés szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező, vagy képviselőjének nevét,

b) a támogatás tárgyát,

c) a feladat megvalósításának részletes bemutatását,

d) a támogatási célhoz kapcsolódó teljes és részletes költség- és felhasználási ütemtervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás mértékét,

e) a kérelmezett támogatási összeget (a támogatás intenzitását),

f) a szakmai kezelő döntési javaslatát,

g) a szakmai kezelő részletes szakmai alátámasztását arra vonatkozóan, hogy a támogatandó cél mennyiben kapcsolódik a minisztérium közfeladat-ellátásához, továbbá a szakmai kezelő nyilatkozatát, hogy a forrást biztosító előirányzat a Kötv.-ben meghatározott célra kerül felhasználásra,

h) az Ávr. 71. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás tervezetét,

i)[19]

(18) A (17) bekezdésben meghatározottakon túl az előterjesztésnek tartalmaznia kell a támogatási előleg nyújtásának igényét és indokait, amelynek lehetőségéről a miniszter külön döntést hoz.

(19) A kérelmező részére a támogatói döntésről szóló tájékoztatást a szakmai kezelő küldi meg az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerinti határidőben.

(20) A döntést követően a szakmai kezelő a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint kezdeményezi a támogatási szerződés megkötését, vagy előkészíti a támogatói okiratot.

(21)[20] Amennyiben a támogatás nyújtására pályázati úton kerül sor, a szakmai kezelő a pályázati kiírás közzétételét megelőzően a Kincstár részére - a KF egyidejű tájékoztatása mellett - megküldi a pályázati kiírás tervezetét és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 10. § (2) bekezdése szerinti intézkedést vagy az előirányzat kezelő szervének jogszabályi hivatkozással alátámasztott nyilatkozatát arról, hogy az adott költségvetési támogatás mentesül a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól.

(22)[21] A szakmai kezelő a támogatási döntésről a döntést követő 10 munkanapon belül - a KF egyidejű értesítése mellett - tájékoztatja a Kincstárat. Amennyiben az adatokban változás következik be, a támogatási döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, a szakmai kezelő 5 munkanapon belül - a KF egyidejű értesítése mellett - tájékoztatja a Kincstárat.

(23)[22] Amennyiben a támogatás nyújtására egyedi döntés útján kerül sor, a szakmai kezelő a támogatási döntésről a döntést követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat a KF részére, amely az 5 munkanapon belül továbbítja a Kincstárnak. Amennyiben az adatokban változás következik be, a támogatási döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, a szakmai kezelő köteles a KF-et 3 munkanapon belül értesíteni. A KF az értesítésről 2 munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárat.

(24)[23] A költségvetési támogatás folyósítása csak akkor kezdeményezhető a Kincstárnál, ha a Kincstár részére a támogatás bejelentésre került.

(25)[24] Amennyiben a támogatás nyújtására pályázati úton kerül sor, a költségvetési támogatásnak a költségvetési évben történő folyósításával összefüggő adatait a szakmai kezelő köteles - a KF költségvetési évet követő év január 20-ig teljesített adatszolgáltatása alapján - a Kincstárnak a költségvetési évet követő év január 31-ig elektronikus úton megküldeni. Ezt követően a szakmai kezelő köteles negyedévente - a KF negyedévet követő hó 20. napjáig megküldött adatszolgáltatása alapján - a folyósítással összefüggő adatokat a negyedévet követő hó 30. napjáig megküldeni.

(26)[25] Amennyiben a támogatás nyújtására egyedi döntés útján kerül sor, a költségvetési támogatásnak a költségvetési évben történő folyósításával összefüggő adatait a KF a Kincstárnak a költségvetési évet követő év január 31-ig elektronikus úton megküldi. Ezt követően a KF a negyedévet követő hó 30. napjáig küldi meg a Kincstár részére a folyósítással összefüggő adatokat.

(27)[26] Amennyiben az előirányzatok kezelését kezelő szerv vagy lebonyolító szerv látja el, a szakmai kezelő vagy a KF (21)-(26) bekezdésben meghatározott feladatait a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv látja el.

13. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás vagy jogosulatlanul igénybe vett más kifizetés esetén a folyósítást annak tudomásra jutásakor azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a támogatás vagy más kifizetés visszatérítése iránt a szakmai kezelőnek haladéktalanul intézkednie kell.

(2) A támogatás részbeni vagy teljes visszafizetésének összegét a visszafizetésről szóló értesítés előkészítésekor a megkötött támogatási szerződésben előírt kamattal kell kiszámítani.

(3)[27] A szakmai kezelő köteles a visszavonásról a kedvezményezettet haladéktalanul, írásban igazolható módon értesíteni. Ha a kedvezményezett a fizetési felszólítás átvételét követően, az abban foglalt határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére nem kerül sor, a követelést elsősorban beszedési megbízás vagy garancia, egyébként a támogatási szerződésben vagy támogató okiratban foglalt, az Áht. 50. § (5) bekezdésével összhangban előírt biztosítékok alkalmazásával kell érvényesíteni. Ha a biztosíték alkalmazása nem vezet eredményre, a 14. § (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(4)[28] A visszafizetésre kötelezett - a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó -kérelmére a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasításban kijelölt személy a visszafizetési kötelezettségre részletfizetési kedvezményt adhat. A részletfizetésre vonatkozó döntést, valamint az alapján a megállapodást a szakmai kezelő készíti elő és a kötelezettségvállalás rendjében bocsátja kiadmányozásra. A megállapodásnak tartalmaznia kell a támogatási szerződésben előírt kamat fizetési kötelezettségének érvényesítési módját. A kiadmányozás után egy másolati példány megküldésével a szakmai kezelő köteles értesíteni a KF-et. A részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.

14. § (1) A minisztérium követeléseiről lemondani - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet. A visszakövetelendő összeget és a kamattartozást illetően peren kívüli egyezség, felszámolási és csődeljárás, adósságrendezési eljárás keretében egyezség miniszteri engedéllyel köthető azzal, hogy az egyezség nem eredményezheti a követelés csökkenését.

(2)[29] Amennyiben a központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a minisztérium, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szervezet visszaköveteli és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a szakmai kezelő vagy amennyiben kezelő szerv vagy lebonyolító szervezet járt el, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szervezet megkísérli a követelést a támogatási szerződés alapján rendelkezésre álló biztosíték érvényesítése útján behajtani. A biztosíték érvényesítésének eredménytelensége esetén a követelés behajtása érdekében a szakmai kezelő vagy amennyiben kezelő szerv vagy lebonyolító szervezet járt el, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szervezet az állami adóhatóságot megkeresi, hogy a követelést adók módjára hajtsa be [Áht. 53. § (2) bekezdés]. Amennyiben egyéb forrás nem áll rendelkezésre, a végrehajtás díja az érintett fejezeti kezelésű előirányzat terhére elszámolható.

(3) A kis összegű (bruttó 100 000 forintot meg nem haladó) követelést behajtásra előírni nem kell. A szakmai kezelő a követelés teljesítésére történő kétszeri írásbeli felhívás adós (kedvezményezett) részére történő megküldését követően a behajtás eredményességéről írásban tájékoztatni köteles a KF-et, a követelések nyilvántartásból történő kivezetése érdekében.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a pályázati támogatások keretében keletkezett követelésekről a szakmai kezelő és a kezelő szerv folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, ami alapján a KF-et - a számviteli nyilvántartásban való rögzítés érdekében - értesíteni köteles negyedévente, a negyedévet követő hónap 10-ig a keletkezett követelésekről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kedvezményezett azonosítására alkalmas információt (legalább a neve, adószáma), a vele szemben fennálló követelés bruttó összegét és az érintett kötelezettségvállalás azonosító számát.

(5) Az előlegek folyósítása és az előfinanszírozás miatt keletkező követelésekről a KF nyilvántartást vezet, amelyet egyeztet a szakmai kezelővel. A nyilvántartás formáját a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó Számlarend tartalmazza.

15. § A KF és a kezelő szerv köteles a kötelezettségvállalások, valamint a követelések analitikáját a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni. Ennek érdekében a kötelezettségvállalás, illetve követelés dokumentumát a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint a KF és a kezelő szerv rendelkezésére kell bocsátani.

16. § (1) Előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a teljesítés igazolása és/vagy kifizetés engedélyezése alapján lehet érvényesíteni. A teljesítés igazolására jogosult személyt - a kötelezettségvállalás dokumentumában - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A teljesítést írásban kell igazolni a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasításban rögzített eljárásrend alapján, az utasítás mellékletét képező "Számla kifizetését megalapozó Teljesítésigazolás" nyomtatvány, vagy annak megfelelő adattartalmú, de attól eltérő formájú adatlap kitöltése és aláírása útján. Amennyiben koncessziós, rendelkezésre állási, illetve szolgáltatási szerződés eltérő eljárási szabályokat ír elő a teljesítésigazolás és a számla kiállítás tekintetében, azok esetében a szerződések forrásául szolgáló előirányzat szakmai kezelője jogosult az azokban foglaltak szerint eljárni.

(2) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét a szerződésben foglalt minőségben teljesítette-e, és igazolni kell a kiadás teljesítésének jogosságát, az összegszerűséget, a kötelezettségvállalás teljesítését. Amennyiben a teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a szerződésszegésből eredő jogokat kell érvényesíteni.

17. § (1) A KF a teljesítés igazolása és/vagy a kifizetés engedélyezése alapján intézkedik a pénzügyi teljesítésről. A pénzügyi teljesítés előtt a kifizetést érvényesíteni, utalványozni kell az 1. melléklet szerinti, a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben előállított "Kiadási utalványrendelet" nyomtatvány alkalmazásával.

(2) A teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát, az érvényesítő aláírását.

(3) A Kincstár által vezetett fejezeti számlák pénzforgalmát érintő bevételek és kiadások érvényesítésére - eltérő rendelkezés hiányában - a KF vezetője által a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt kormánytisztviselők jogosultak.

(4) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolását és/vagy a kifizetés engedélyezését, valamint az érvényesítést követően kerülhet sor. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a "Kiadási utalványrendelet" a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza. Utalványozásra a KF vezetője, valamint az általa a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt kormánytisztviselők jogosultak.

(5) A központi kezelésű előirányzatok esetében az adatok Forrás SQL rendszerben történő rögzítése érdekében a szakmai kezelő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a Kincstár részére megküldendő, kifizetések alapjául szolgáló dokumentumok másolatát a dokumentumok benyújtását követő 15 napon belül köteles megküldeni a KF részére.

(6) Az érvényesítési feladatot ellátó személynek és a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi számviteli képesítéssel kell rendelkeznie [Ávr. 55. § (3), 58. § (4) bekezdés].

18. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az utalványozásra jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

(2) A kötelezettségvállalásra és a teljesítés igazolására jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a szakmai kezelőnek a 2. melléklet szerinti nyomtatványt kell két példányban kitöltenie a 3. § szerinti kijelölést követő 60 napon belül. Az aláírásminta-nyomtatvány egy kitöltött példányát a szakmai kezelő őrzi, egy példányt a KF részére kell megküldeni. Amennyiben az adott előirányzat pénzügyi-számviteli feladatait kezelő szerv végzi, a kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a teljesítés igazolására, az érvényesítésre, az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a szakmai kezelőnek a 3. melléklet szerinti aláírásmintát kell három példányban kitöltenie. Egy kitöltött példányt a szakmai kezelő őriz meg, egy példányt a KF részére kell megküldeni, egy példány a kezelő szervet illet meg. A jogosult kijelölése a felügyeletet gyakorló felsővezető által az aláírásminta-nyomtatványon is megtörténhet, ebben az esetben a nyomtatványon a felügyeletet gyakorló felsővezető aláírásának szerepelnie kell. Amennyiben a jogosult kijelölése belső szabályzatban vagy egyéb dokumentumban történik, az aláírásminta-nyomtatványon a vonatkozó belső szabályzatra vagy dokumentumra való pontos hivatkozással szükséges utalni erre. Amennyiben a jogosult személyében év közben változás történik, 8 napon belül a szakmai kezelőnek intézkednie kell az aláírásminta-nyomtatvány kiállítása vagy módosítása iránt.

19. § (1)[30] Az előirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására nyitott Kincstár által vezetett számlák tekintetében a Kincstár által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjak és rendelkezésre állási díjak, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény alapján fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték finanszírozása az NFM Igazgatás Szakmai Programok költségvetésében kerül tervezésre. Ez alól kivételt képez a Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok, a Nemzeti beruházás ösztönzési célelőirányzat, a Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer és az Autópálya rendelkezésre állási díj fejezeti kezelésű előirányzat. Ezeknek az előirányzatoknak az esetében a pénzügyi tranzakciós illeték az előirányzatok terhére kerül tervezésre, az illeték kifizetése az előirányzatok pénzforgalmának bonyolítására szolgáló előirányzat-felhasználási keretszámlákról történik.

(2) Az előirányzatok terhére kerülnek biztosításra az előirányzatok felhasználása során a peres ügyekkel kapcsolatos jogi képviselettel, valamint a pervitellel kapcsolatos költségek, továbbá a bírósági ítéletekből származó fizetési kötelezettségek, valamint a perköltség forrása. Amennyiben az előirányzat nem nyújt fedezetet a kifizetésre, a terhelendő előirányzat javára szükséges a forrás átcsoportosítása. Abban az esetben, ha forrás-átcsoportosítással nem biztosítható a kifizetés fedezete, a Magán és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzat terhére kerülnek a peres ügyekkel kapcsolatos jogi képviselettel, valamint a pervitellel kapcsolatos költségek, továbbá a bírósági ítéletekből származó fizetési kötelezettségek, valamint a perköltség megtérítésre.

20. §[31] A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának következő évi felhasználása az Ávr. 149-154. §-ában foglalt rendelkezések szerint történik. Amennyiben a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványból a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél, úgy a felszabadult maradvány elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt [Ávr. 153. § (1) bekezdés]. Az elvont kötelezettségvállalással nem terhelt [Ávr. 151. § (3) bekezdés] költségvetési maradvány a központi költségvetést illeti meg. Az Ávr. 150. § (1) bekezdés c), g), h), i), j) és l) pontja szerinti költségvetési maradvány terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően a Kormány döntése nélkül vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés.

21. § Az előirányzatok számviteli, valamint számviteli szabályozási feladatait az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály végzi. A számviteli szabályozás jóváhagyásának tárgyában a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezik.

22. §[32] Az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.), az Ávr., valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásai szerint - azon előirányzatok esetében, ahol a beszámoló elkészítésében kezelő szerv részt vesz, a kezelő szervezet bevonásával - időközi mérlegjelentést, valamint évközi (féléves) és éves beszámolót készít, amelyeket - a mérlegjelentés kivételével - a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök hagy jóvá. A számszaki adatokat alátámasztó szöveges beszámoló elkészítése - a KF által meghatározott időpontra - a szakmai kezelő feladata.

23. § A kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az Ávr. 8. melléklete rendelkezik.

II. Fejezet

A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések

1. Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása (17-20-31-6)

24. § Az előirányzat célját a miniszteri rendelet határozza meg. A Magyar Államvasutak Zrt. által elkészített intézkedési tervet és az intézkedési terv végrehajtását szolgáló támogatási szerződés tervezetét a szakmai kezelő a felülvizsgálatot követően jóváhagyásra előterjeszti - a felügyeletet gyakorló államtitkár egyetértésével - a miniszter részére.

2. TEN-T projektek (17-20-32-5)

25. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat az Európai Unió TEN-T alapjából támogatott közlekedésfejlesztési projektek hazai önrészét - ideértve az Európai Unió felé el nem számolható költségeket, beleértve a le nem vonható ÁFA-t is - és európai uniós támogatását tartalmazza. Az előirányzat felhasználható azon projektek előkészítésére, amelyek a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban várhatóan eséllyel pályáznak az Európai Összekapcsolási Eszköz kohéziós országok számára elkülönített forrásaira.

(3) Az előirányzat az Ávr. 3. melléklete szerint az összehangolás szabályai alá tartozik. Az Ávr. vonatkozó szabályai szerinti azonos célú előirányzatok felhasználásához szükséges intézkedéseket az előirányzat kezelő szerve, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) teszi meg.

26. § (1) A KKK - a szakmai kezelő közreműködésével - felelős:

a) az előirányzat cél szerinti, hatékony és szabályos felhasználásáért, kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért;

b) annak biztosításáért, hogy olyan kifizetések és bevételek kerüljenek kifizetésre és átutalásra, amelyekkel összefüggésben a beérkező bizonylatok formailag, tartalmilag és számszakilag megfelelnek a jogszabályi előírásoknak és a szerződésben, megrendelésben meghatározottaknak;

c) a jogszabályokban előírt költségvetési beszámolókészítési kötelezettség teljesítése kapcsán a teljesség, pontosság, valódiság érvényesítése érdekében, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által jóváhagyott rendszerben megfelelő belső nyilvántartási és eljárási rend kialakításáért, az előirányzatot érintő intézkedések, szerződések, megrendelések, követelések nyilvántartásáért és archiválásáért;

d) a KF-fel együttműködve az előirányzat eszközeivel és forrásaival kapcsolatos leltározási és leltárkészítési teendők elvégzéséért;

e) az éves és féléves beszámoló, valamint a negyedéves mérlegjelentés alapadatainak előkészítéséért;

f) a Kincstárral való folyamatos kapcsolattartás keretében a napi és a havi kincstári adatszolgáltatások ellenőrzéséért és egyeztetéséért, amelyhez a KF a Kincstár által küldött értesítőket (pl. számlakivonatok) a KKK részére biztosítja;

g) a pénzügyi teljesítések bizonylatokkal alátámasztott módon történő nyilvántartásáért és archiválásáért;

h) az előirányzattal kapcsolatos számviteli feladatok ellátásáért;

i) a zárszámadáshoz kapcsolódó feladatok teljesítéséért.

(2)[33] A KKK az előirányzat működtetésével kapcsolatos további előírásokat Működtetési Szabályzatban rögzíti, amelynek - az Ávr. és jelen utasítás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban - tartalmaznia kell az érvényesítés, az utalványozás, továbbá - amennyiben a KKK a teljesítésigazoló - a teljesítés igazolásának az eljárási rendjét, az összeférhetetlenségre, a bizonylatok útjára, az irattárazásra és a belső ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat. A Működtetési Szabályzatot a KKK készíti el, és a KKK főigazgatója jelen utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül hagyja jóvá. A Működtetési Szabályzatot a KKK tájékoztatásul megküldi a KF és a CEF Főosztály részére.

27. § (1)[34] A következő évre tervezett szakmai feladatokra a CEF Főosztály készít javaslatot - a KKK közreműködésével - a közlekedésért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: közlekedési helyettes államtitkár) egyetértésével.

(2)[35] Az előzetes költségvetési igényre vonatkozó javaslatot - KF által meghatározott formában - az (1) bekezdés szerinti döntés figyelembevételével, a KKK közreműködésével, a CEF Főosztály terjeszti elő a közlekedési helyettes államtitkár egyetértésével a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(3)[36] A költségvetési törvényjavaslathoz az előirányzatra vonatkozó számszaki mellékleteket és a szöveges indokolást, a KKK közreműködésével, a CEF Főosztály terjeszti elő a közlekedési helyettes államtitkár egyetértésével a gazdasági helyettes államtitkár részére.

(4)[37] A kincstári költségvetést (előzetes, végleges) a KKK közreműködésével, a CEF Főosztály terjeszti elő az egyetértési joggal rendelkező KF-nek. Az elemi költségvetést a KKK közreműködésével, a CEF Főosztály előterjesztésére - a KF általi ellenőrzését és felülvizsgálatát követően - a közlekedési helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(5)[38] A költségvetési törvény elfogadását követően az előirányzat részfeladatokra történő felosztására - a KKK közreműködésével - a CEF Főosztály tesz javaslatot, amelyet a KF előzetes véleményezését követően a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (a továbbiakban: közlekedési államtitkár) egyetértése és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár előterjesztése alapján a miniszter hagy jóvá. A miniszter által jóváhagyott részfeladatok között a közlekedési államtitkár - a közigazgatási államtitkár egyetértésével - bruttó 500 millió forintig év közben átcsoportosítást hajthat végre. Az átcsoportosításhoz - a közlekedési államtitkár, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével - a miniszter engedélye szükséges, amennyiben az átcsoportosítás során az addig átcsoportosított részfeladatok kiadási előirányzatainak együttes összege meghaladja, vagy az átcsoportosítás végrehajtásával meghaladná a bruttó 500 millió forintot. A részfeladatokra jóváhagyott keretek évközi módosítását a KKK és a KF előzetes véleményezését követően a CEF Főosztály terjeszti elő jóváhagyásra. Az előirányzaton költségvetési bevételként a felhasználását követően elszámolható európai uniós forrásból származó többletbevétel esetén az egyes projektek forrásszerkezetét érintő módosításokat - legkésőbb a többletbevétel előirányzatosításakor - a közlekedési államtitkár hagyja jóvá.

28. § (1) A TEN-T projektek előirányzatból a Kormány transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló rendelete szerint kerül sor a támogatási szerződés, vagy a projektnek az NFM mint kedvezményezett hatáskörében történő megvalósítása esetén a vállalkozókkal, megbízottakkal kötött szerződések megkötésére.

(2)[39] A kötelezettségvállalásra a TEN-T Végrehajtó Hatóság vezetőjeként a CEF Főosztály főosztályvezetője jogosult, aki a kötelezettségvállalás előtt köteles

a) nettó 100 millió forint értékhatárig a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár,

b)[40] nettó 500 millió forint értékhatárig a közlekedési államtitkár,

c) nettó 500 millió forint értékhatár felett a miniszter jóváhagyását kérni.

(3) A jelen utasítás 8. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a kötelezettségvállalásnak tartalmaznia kell a kiállításra kerülő számlára vonatkozóan azt, hogy a számla megjegyzés rovatában az érintett projekt megnevezését és uniós azonosítási számát fel kell tüntetni.

(4)[41] A megkötött támogatási szerződés teljesítés igazolására a CEF Főosztály főosztályvezetője jogosult. A CEF Főosztály köteles a kötelezettségvállalás dokumentumait, valamint a teljesítés igazolását haladéktalanul továbbítani a KKK részére. A kifizetésekről a KKK gondoskodik.

(5) Az előirányzat pénzügyi műveletei elszámolására a Kincstárnál 10032000-00290737-50000050 számon vezetett fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla szolgál, amely felett a KKK rendelkezik. Lebonyolításra a fejezeti számlán kívül a Kincstárnál projektenként nyitott lebonyolítási számlák is szolgálnak. A KKK köteles a kötelezettségvállalások, a kötelezettségek, valamint a követelések analitikáját a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni.

(6)[42] Az előirányzat cél szerinti felhasználását a közlekedési helyettes államtitkár ellenőrzi. Az előirányzat felhasználásának ellenőrzésére a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a KKK belső ellenőrzése, az NFM belső ellenőrzése és külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében kerül sor. A KKK a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a CEF Főosztály és az NFM Ellenőrzési Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett nyújt. A külső ellenőrző szervek által összeállított vizsgálati jelentéstervezeteket és az azokra adott észrevételeket a KKK tájékoztatásul megküldi az NFM Ellenőrzési Főosztálynak.

3. A közösségi közlekedés összehangolása (17-20-32-1)

29. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat terhére megkötendő támogatási, illetve vállalkozási szerződéseket a szakmai kezelő készíti el. A szerződéseket - összeghatártól függően - a 11. §-ban foglaltakra figyelemmel kell megkötni.

(3)[43] Az előirányzat terhére

a) a közlekedésszervező irodákat működtető KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) Személyközlekedési Igazgatóság,

b) a KTI Stratégiai Projekt Igazgatóság és a keretében működő Közlekedési Módszertani Központ

által ellátott, miniszteri rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggésben felmerülő működési és felhalmozási költségek finanszírozására a KTI-vel kötött támogatási szerződés keretében kerül sor.

(4) A miniszteri rendeletben szereplő egyéb közlekedésszakmai feladatok feladatalapú finanszírozása a KTI-vel megkötendő támogatási szerződés, illetve vállalkozási szerződés formájában történik. A miniszteri rendeletben szabályozott intelligens közlekedési rendszer (ITS) kialakításával kapcsolatos feladatok ellátása a KKK részére előirányzat-átadással, a KTI Nonprofit Kft. közreműködésével valósul meg.

(5)[44] A miniszteri rendelet 22. §-ában foglalt beruházások támogatása a pályázaton nyertes önkormányzatokkal/komp üzemeltetőkkel megkötendő támogatási szerződés keretében valósul meg.

4. Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok (17-20-32-11)

30. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználására

a) a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján befolyó bevételek terhére, a bevétel

aa) 40%-os mértékében az NFM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Főosztály,

ab) 60%-os mértékében a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) feladataival összefüggésben;

b) a támogatás terhére:

ba) a KKK Közlekedésbiztonsági forgalomtechnikai beavatkozások és Az e-Call témájú"HeERO" projekthez való kapcsolódás, valamint

bb) a szakképzésről szóló törvényben foglaltakkal összhangban a Közlekedési szakképzési feladatok elnevezésű részfeladatok finanszírozására kerül sor.

(3) Amennyiben az év során többletbevétel képződik, azt az NKH a Közlekedésbiztonsági Intézkedési Tervben meghatározott alacsonyabb prioritású feladatokra használhatja fel.

(4) Az előirányzat terhére kötelezettséget a (2) bekezdésben megnevezett szervezeti egység és költségvetési intézmény az ott meghatározott arányban vállalhatnak.

(5) Az NKH és a KKK az előirányzat felhasználása során saját belső kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályai szerint jár el.

31. § (1) Az előirányzat felhasználása során a KF a tárgyhót követő hónap 15. napjáig havonta elektronikus úton tájékoztatja az előirányzat szakmai kezelőjét az NFM Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti számlájára beérkezett források összegéről.

(2) A bevételi előirányzat NKH-t illető részének átutalásáról a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a KF intézkedik. Az éves többletbevétel NKH részére történő átutalásáról a tárgyévben befolyt többletbevétel tényleges összegének megállapítását követő 20. napig a KF intézkedik. A decemberben megállapításra kerülő többletbevétel átutalásáról a KF a tárgyévet követő év január 20-ig intézkedik.

5. Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció (17-20-34-1)

32. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható.

(2) A miniszteri rendelet szerinti támogatás felhasználására vonatkozó uniós állami támogatási rendelkezések a támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra.

(3) A miniszteri rendelet szerinti feladatok tekintetében a Szolgáltató/Üzemeltető a szolgáltatási/üzemeltetési/ működtetési díj számításakor a ténylegesen felmerült és a teljes költségfelosztás módszerével meghatározott önköltség, valamint az adott szolgáltatással közvetlenül összefüggő felhalmozási költség alapján alakítja ki a szolgáltatási szint alapú közszolgáltatási szerződés díjazását. A díjképzés során a szolgáltatási/üzemeltetési/ működtetési díj az alábbi költségkategóriákat tartalmazza:

a) a működtetéssel kapcsolatos közvetlen költségelemeket (a tevékenységre közvetlenül kimutatható):

aa) az érintett szolgáltatást működtető szervezettel kapcsolatos személyi jellegű kiadásokat és járulékaikat,

ab) egyéb, a működtető szervezettel kapcsolatos telefon, ingatlan, logisztikai, informatikai és képzési költségeket,

ac) a pénzügyi finanszírozás költségeit, biztosítási díjakat,

ad) az üzemeltetés során a működtető érdekkörében felmerülő eszközcserék költségeit,

ae) alvállalkozói teljesítéseket (terméktámogatás, termékkarbantartás és termékkövetés, vásárolt informatikai és telekommunikációs szolgáltatások, telekommunikációs előfizetői és rendszerhasználati költségek, licenszdíjak), valamint

af) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó adókat;

b) a működtetéssel kapcsolatos közvetett költségelemeket (a teljes költség felosztás módszerével meghatározott): általános költségeket (üzemi és vállalati) - jog, személyzeti, eszköznyilvántartás, pénzügy, kereskedelmi támogatást;

c) közvetlenül összefüggő felhalmozási költséget (a tevékenységre közvetlenül kimutatható): a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó eszközök számviteli politika alapján képzett amortizációs költséget.

6. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás (17-20-35-1)

33. §[45] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célra használható fel.

(2) Az uránércbánya környezeti kárelhárítási feladatát végző MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.) vagy jogutódja elkészíti az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes - felhasználási ütemezéssel és indokolással ellátott - felhasználási javaslatát.

(3) A szakmai kezelő a felhasználási javaslat felülvizsgálatát követően elkészíti a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel, illetve a jogutódjával kötendő támogatási szerződés tervezetét a vonatkozó hatályos jogszabályokra, belső szabályozásokra és jelen utasításban foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

(4)[46] A támogatással kapcsolatos elszámolások (pénzügyi és szakmai beszámoló) jóváhagyásáról az NFM képviseletében az Energiagazdálkodási Főosztály vezetője dönt.

7. Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat (17-20-35-3)

34. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) A pályázati rendszer működtetéséről szóló szabályokat a miniszteri rendelet tartalmazza.

(3)[47] Az előirányzat szakmai kezelője az ÉMI Nonprofit Kft. közreműködésével elkészíti a pályázati konstrukciók pályázati felhívását, pályázati útmutatóját, a pályázati űrlapokat és a támogatási szerződés vagy támogatói okirat mintáját.

(4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumokat és azok módosítását a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(5) A zöldgazdaság-fejlesztési és energetikai mintaprojekt támogatása folyósításának feltételeit az európai uniós pályázaton történő részvétel céljából megkötött támogatási szerződés, vagy a nyertes projektben részt vevő partnerekkel kötött megállapodás tartalmazza.

8. Autópálya rendelkezésre állási díj (17-20-36-1)

35. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) A rendelkezésre állási és egyéb díjak kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik.

(3) Az Autópálya rendelkezésre állási díj fejezeti kezelésű előirányzat esetében

a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár, az általa írásban kijelölt, illetve a szerződésben foglaltak alapján a szakmai teljesítés igazolására illetékes személy jogosult,

b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.

9. Oktatási, kulturális és sport PPP programok (17-20-36-2)

36. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel az alábbi feladatok tekintetében felmerülő kötelezettségek teljesítéséhez:

a) Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához

részfeladat célja a felsőoktatási intézmények oktatási épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam - az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig - támogatást nyújt.

b) Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához

részfeladat célja a felsőoktatási intézmények meglévő kollégiumi épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam - az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig - támogatást nyújt.

c) Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához

részfeladat célja a felsőoktatási intézmények részére új diákotthoni férőhelyek létesítése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam - 10 000 Ft/férőhely mértékéig -támogatást nyújt.

d) Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez

részfeladat a Művészetek Palotája megvalósításával és működtetésével kapcsolatban 2005. évben megkötött 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződés alapján fizetendő rendelkezésre állási díj és közüzemi díjak éves összegének fedezetét biztosítja.

e) Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése

A program keretében megvalósult tornatermek, tanuszodák és sportcsarnok szolgáltatási díjának finanszírozása a szolgáltatási szerződések alapján, amely megoszlik az önkormányzatok és az állam között.

f) Tanácsadás, késedelmi kamat és egyéb díjak

PPP megállapodás keretében megkötött szerződések teljesítése során az állam érdekeinek érvényesítése, védelme céljából, illetve egyéb célból igénybe vett tanácsadói és egyéb szolgáltatások, illetve jogi képviselet (beleértve a perviteli és egyéb költségeket), valamint a fizetendő késedelmi kamatok finanszírozása.

g) Sportlétesítmények PPP szerződéseinek megszüntetése következtében felszabaduló forrás

Az egyes, sportlétesítményekre vonatkozó PPP szolgáltatási szerződések 2012. évben bekövetkezett megszüntetését követően felszabaduló forrás további szerződés-megszüntetésre, illetve egyéb, PPP szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére használandó fel.

h) Pénzügyi tranzakciós illeték.

(2)[48] Az (1) bekezdés a)-c) pontjában szereplő részfeladat esetén a támogatás az NFM (mint Támogató), a felsőoktatási intézmény (mint Támogatott), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (mint Irányító Szerv) között létrejött háromoldalú költségvetési megállapodás megkötését követően - a Kincstár finanszírozási rendje szerint - előirányzat átcsoportosítással valósul meg. Az (1) bekezdés d) és e) pontjában szereplő részfeladatok tekintetében a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik. Az (1) bekezdés f) pontban szereplő tanácsadói díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik, a késedelmi kamat és egyéb díjak tekintetében a kifizetés alapja a magánpartnerrel kötött szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéke, valamint a bírósági ítéletben meghatározott egyéb díjak. Az (1) bekezdés g) pontjában szereplő feladat tekintetében a forrásul szolgáló előirányzat részben vagy egészben átcsoportosítható a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet javára. Az (1) bekezdés g) pontjában szereplő feladat tekintetében a forrásul szolgáló előirányzatból az önkormányzatok számára - miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - közvetlen támogatás nyújtható.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti részfeladatok tekintetében a költségvetési megállapodásban előírt pénzügyi elszámolás, illetve szakmai beszámoló jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter jogosult.

(4) Az (1) bekezdés d)-e) pontokban megjelölt részfeladatok, valamint f) pontban szabályozott tanácsadói díj tekintetében

a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,

b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.

9/A. Hozzájárulás a Művészetek Palotája működtetéséhez (17-20-36-6)[49]

37/A. § (1) Az előirányzat a Művészetek Palotája megvalósításával és működtetésével kapcsolatban 2005. évben megkötött 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződés alapján fizetendő rendelkezésre állási díj és közüzemi díjak éves összegének fedezetét biztosítja.

(2) Az előirányzat tekintetében a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt előirányzat tekintetében

a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,

b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.

9/B. Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához (17-20-36-7)[50]

37/B. § (1) Az előirányzat célja:

a) A program keretében megvalósult tornatermek, tanuszodák és sportcsarnok szolgáltatási díjának finanszírozása a szolgáltatási szerződések alapján, amely megoszlik az önkormányzatok és az állam között.

b) Az előirányzat az (1) bekezdés a) ponton túl fedezetet biztosít a PPP projektekkel kapcsolatos tanácsadási, szakértői, késedelmi kamat és egyéb díjakra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő szolgáltatási díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik. A b) pontban szereplő tanácsadói díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik, a késedelmi kamat és egyéb díjak tekintetében a kifizetés alapja a magánpartnerrel kötött szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéke, valamint a bíróság által hozott döntésben meghatározott egyéb díjak.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint b) pontjában szabályozott díjak tekintetében

a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,

b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.

9/C. Hozzájárulás a felsőoktatási intézmények PPP bérleti díjához (17-20-36-8)[51]

37/C. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel az alábbi feladatok tekintetében felmerülő kötelezettségek teljesítéséhez:

a) Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához

részfeladat célja a felsőoktatási intézmények oktatási épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam - az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig - támogatást nyújt.

b) Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához

részfeladat célja a felsőoktatási intézmények meglévő kollégiumi épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam - az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig - támogatást nyújt.

c) Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához

részfeladat célja a felsőoktatási intézmények részére új diákotthoni férőhelyek létesítése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam - 10 000 Ft/férőhely mértékéig - támogatást nyújt.

d) Az előirányzat az (1) bekezdés a)-c) pontokon túl fedezetet biztosít a felsőoktatási PPP projektekkel kapcsolatos tanácsadási, szakértői, késedelmi kamat és egyéb díjakra.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő részfeladat esetén a támogatás az NFM (mint Támogató), a felsőoktatási intézmény (mint Támogatott), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (mint Irányító Szerv) között létrejött háromoldalú költségvetési megállapodás megkötését követően - a Kincstár finanszírozási rendje szerint - előirányzat átcsoportosítással valósul meg. A d) pontban szereplő tanácsadói díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik, a késedelmi kamat és egyéb díjak tekintetében a kifizetés alapja a magánpartnerrel kötött szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéke, valamint a bíróság által hozott döntésben meghatározott egyéb díjak.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti részfeladatok tekintetében a költségvetési megállapodásban előírt pénzügyi elszámolás, illetve szakmai beszámoló jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter jogosult.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában szereplő díjak és kamatok tekintetében:

a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,

b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.

10. Nemzetközi tagdíjak (17-20-38-1)

37. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és az előirányzat terhére történő finanszírozást - a felügyeletet gyakorló államtitkár javaslata alapján - a miniszter hagyja jóvá.

(3) A tagdíjfizetési kötelezettség felmerülésekor a szakmai kezelő kezdeményezésére a KF intézkedik a fizetendő összeg átutalásáról. A KF a devizaátutalások forintban kifejezett összegéről negyedévente tájékoztatást küld a fejezeti előirányzat terhére teljesített kifizetésekről a szakmai kezelő részére.

11. Magán és egyéb jogi személyek kártérítése (17-20-38-2)

38. § (1) Az előirányzat célja a miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - a 19. §-sal összhangban - a más fejezeti kezelésű előirányzatról nem finanszírozható:

a) az NFM-et mint költségvetési szervet terhelő, jogerős ítéleten, jogerős bírósági határozaton (ideértve a szakértői költségek előlegezését a bíróság felhívására, bírói letétbe helyezés útján történő teljesítést stb.) vagy a felek közötti egyezségen alapuló, polgári jogi jogviszonyból származó kifizetési kötelezettségek teljesítése,

b) az NFM perbeni képviseletét ellátó ügyvédek (ügyvédi irodák) megbízási szerződései és egyéb ügyvédi megbízási szerződések alapján történő kifizetések teljesítése,

c) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági határozaton alapuló fizetési kötelezettségek fedezetének biztosítása, valamint

d) az NFM mint adós elleni végrehajtási eljárásban az NFM-et terhelő, bírósági határozaton vagy a végrehajtó felhívásán alapuló fizetési kötelezettségek fedezetének biztosítása.

(2)[52] Az (1) bekezdés szerinti kifizetések teljesítése érdekében a Jogtanácsosi Főosztály vezetője rendelkezik a KF felé a kifizetéshez szükséges dokumentumok megküldésével.

12. Kormányzati szakpolitikai feladatok (17-20-38-3)

39. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználása az alábbiak szerint történik:

a) az NFM mint ajánlatkérő által médiafigyelési, médiaelemzési, média-hatásvizsgálati szolgáltatások nyújtása, valamint a szolgáltatás során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzseri feladatok elvégzése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozási szerződés útján;

b) az NFM mint ajánlatkérő által közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, illetőleg tanulmánykészítési feladatok, továbbá kommunikációs-stratégiai tanácsadási feladatok elvégzése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött vállalkozási szerződések útján.

40. §[53]

14. Állami többletfeladatok (17-20-38-7)

41. §[54] (1) Amennyiben az Áht. 47. § (1) bekezdése alapján az NFM irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére év közben az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály kezdeményezésére a miniszter által befizetési kötelezettség kerül előírásra, az jelen előirányzat javára kell teljesíteni.

(2) Az előirányzat a fejezetnél év közben jelentkező olyan többletfeladatok ellátásának fedezetére szolgál, amely feladatok elvégzésére forráshiány miatt nem kerülhetne sor. Az előirányzat célja továbbá a miniszter egyes egyedi támogatói döntései alapján támogatandó feladatok, programok megvalósítása. Az előirányzat felhasználására közvetlenül annak terhére kötött szerződés alapján, illetve NFM-en belüli vagy más fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzat vagy költségvetési szerv javára történő átcsoportosítás útján kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladat ellátásához szükséges forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény), az érintett szervezeti egység vezetője - az illetékes helyettes államtitkár, kabinetfőnök egyetértésével, valamint a felügyeletet gyakorló felsővezető jóváhagyásával - a KF (szakmai kezelő) részére küldi meg. A forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a vonatkozó dokumentációt és a 4. melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítéséből származó bevétel felhasználhatósága érdekében az előirányzat szakmai kezelője felhasználási javaslatot küld a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére, aki gondoskodik a javaslat miniszter részére történő továbbításáról. A miniszter jóváhagyó döntése esetén az igényt egyetértésre továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek. Az államháztartásért felelős miniszter döntéséről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja a szakmai kezelőt.

(5) Az előirányzat javára átcsoportosított központi, irányító szervi támogatást az átcsoportosításról szóló döntés szerinti célra kell felhasználni.

(6) Amennyiben az előirányzat felhasználására olyan előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, amelynek forrása központi, irányító szervi támogatás, a szakmai kezelő a miniszter általi jóváhagyást követően kezdeményezi az átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter Áht. 33. § (4) bekezdése szerinti engedélyének megkérését.

(7) Az előirányzat-átcsoportosítással történő felhasználás esetén a döntés a (6) bekezdés szerinti jóváhagyással lép hatályba, amelyet követően a szakmai kezelő gondoskodik a forrásnak a feladat ellátásában érintett költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat javára történő biztosításáról, és értesíti az igénylőt a forrásigény jóváhagyásáról.

(8) Az előirányzat további felhasználása során az átcsoportosításban érintett intézmény, fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait kell alkalmazni. Az NFM Igazgatáshoz átcsoportosított előirányzat felhasználása az NFM Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatai ellátásáról és a döntési eljárásokról szóló miniszteri utasítás szerint történik.

(9) Amennyiben a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet felelősségi körébe tartozó feladat költségvetési szervhez nem köthető, illetve a feladatnak megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat nem áll rendelkezésre, akkor a miniszter által jóváhagyott feladatra megkötött szerződéshez szükséges forrás az előirányzat terhére közvetlenül is biztosítható. Ebben az esetben, valamint az (5) bekezdés szerinti döntés alapján megkötendő szerződés esetében a kötelezettségvállaló az igény benyújtását, valamint az átcsoportosítást kezdeményező szakterület 11. § szerinti értékhatárok alapján jogosult vezetője.

15. Hungaroring Sport Zrt. tőkeemelése (17-20-38-11)

42. § (1) Az előirányzat célja a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szóló 1109/2013. (III. 7.) Korm. határozat szerinti tőkerendezés végrehajtása a Hungaroring Sport Zrt. tőkeemelése érdekében.

(2) Az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezésére a KF intézkedik az előirányzat pénzügyi teljesítést végrehajtó NFM Igazgatás részére történő átcsoportosításról.

III. Fejezet

A központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések

16. Bányabezárás (17-21-1-2)

43. § (1)[55] Az előirányzat célja támogatás nyújtása - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § alapján - a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére kötelezett részére a megszűnt állami szénbányászati tevékenység után fennmaradó környezeti és vagyoni károkozás megszüntetésére, az állami szénbányászatból kikerült munkavállalókat megillető juttatásokkal, valamint az állami tulajdonú meddő szénhidrogén-kutak kezelésével kapcsolatos állami közfeladat ellátására, valamint az abban történő közreműködés céljára, illetve a mecseki uránbányászok baleseti járadékaival és egyéb kártérítési kötelezettségeivel összefüggésben felmerült működési költségek fedezetének biztosítására. A szénbányászati szerkezetátalakítás jelenlegi és jövőbeli feladataihoz illeszkedő új szervezeti rendszer kialakításáról szóló 2330/2004. (XII. 21.) Korm. határozat alapján az állami tulajdonú meddő szénhidrogén-kutak kezelésével, értékesítésével és felszámolásával kapcsolatos állami kötelezettségek ellátása - vagyonkezelési szerződés alapján - a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Kft. feladata.

(2) A vagyongazdálkodási feladatok végrehajtása és a környezeti károk elhárítása és megelőzése érdekében szükséges a meddő szénhidrogén-kutak rétegeinek biztonságos lezárása és a kutak felszámolása, ezáltal a felszíni és a felszín alatti vizek és kőzetek védelme. Az előirányzat az alábbi feladatokra használható fel:

a) a kutak felszámolásához szükséges berendezések és eszközök helyszínre szállításához és telepítéséhez kapcsolódóan a meglévő utak és alapok javítása, kiegészítése,

b) a szükséges eszközök és berendezések helyszínre szállítása,

c) a kutak felszín alatti lezárása és felszámolása a jóváhagyott kiviteli tervek szerint.

(3)[56] Az előirányzat felhasználása során az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott tárgyévi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

17. A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (17-21-1-3)

44. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása - a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 25. §-a alapján - a közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási közszolgáltatásokhoz.

(2) Az előirányzat felhasználása során kötött szerződések pénzügyi ellenjegyzésére a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - a közlekedésért felelős helyettes államtitkár egyetértésével - a szakmai kezelő állományába tartozó, megfelelő végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt jelöl ki. Kijelölés hiányában a KF jár el. A pénzügyi ellenjegyzésen túl az előirányzat tekintetében jelen utasítás I. Általános rendelkezések fejezetének 17. § (5) bekezdése alkalmazandó.

(3)[57] Az előirányzat részletes felhasználási szabályai tekintetében az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott tárgyévi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

17/A. A helyközi személyszállítási közszolgáltatások korábbi költségtérítések elszámolása (17-21-1-4)[58]

44/A. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása a közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási közszolgáltatások korábbi költségtérítési elszámolásaiból fennmaradt igények részbeni rendezéséhez.

(2) Az előirányzat felhasználása során kötött szerződések pénzügyi ellenjegyzésére a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - a közlekedésért felelős helyettes államtitkár egyetértésével - a szakmai kezelő állományába tartozó, megfelelő végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt jelöl ki. Kijelölés hiányában a KF jár el. A pénzügyi ellenjegyzésen túl az előirányzat tekintetében jelen utasítás I. Általános rendelkezések fejezetének 17. § (5) bekezdése alkalmazandó.

(3) Az előirányzat részletes felhasználási szabályai tekintetében az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

18. A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (17-21-1-4)

45. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján - a közszolgáltatási szerződés alapján működtetett vasúti pályahálózathoz.

(2) Az előirányzat felhasználása során kötött szerződések pénzügyi ellenjegyzésére a KF jogosult. A pénzügyi ellenjegyzésen túl az előirányzat tekintetében jelen utasítás I. Általános rendelkezések fejezetének 17. § (5) bekezdése alkalmazandó.

(3)[59] Az előirányzat részletes felhasználási szabályai tekintetében az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott tárgyévi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

[60]

46. §[61]

20. Peres ügyek (17-25)

47. § (1) Az előirányzat célja:

a) a magyarországi jogerős bírósági ítéleten, végzésen, illetve a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezségen alapuló, a magyar államot terhelő kifizetések finanszírozása,

b) a stabil vérkészítménytől HCV-vírussal megfertőződött veleszületett vérzékenységben szenvedő állampolgárok egységes állami kártalanításáról szóló 1093/2000. (XI. 24.) Korm. határozatból eredő kötelezettség, valamint az ehhez kapcsolódó szakértői tevékenység költségeinek teljesítése,

c) a miniszter által képviselt magyar állam polgári jogviszonyokban történő képviselete ügyvédi költségeinek biztosítása a vonatkozó érvényes szerződések alapján,

d) a miniszter által képviselt magyar állam polgári jogviszonyokban történő képviselete bírósági stb. költségeinek biztosítása a vonatkozó jogerős bírósági határozatok alapján,

e) forrás biztosítása a magyar állammal szemben kezdeményezett valamennyi választottbírósági eljárás költségeire, illetve a magyar államot bármely nemzetközi választottbíróság vagy külföldi rendes bíróság kötelező erejű határozatából eredően terhelő kifizetési kötelezettségre, továbbá

f) a magyar állam adós elleni végrehajtási eljárásban a magyar államot terhelő, bírósági határozaton vagy a végrehajtó felhívásán alapuló fizetési kötelezettségekből eredő kifizetések finanszírozása.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szerződések esetében amennyiben a kötelezettségvállalás összege devizában is megállapításra került, a forintban megállapított összeg az irányadó.

(3)[62] Az (1) bekezdés a) és d)-f) pontjában meghatározottak esetén nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, a b) pontban meghatározott esetekben a miniszter meghatalmazása alapján a Jogtanácsosi Főosztály két kijelölt munkatársa jár el, a c) pontban meghatározott esetekben kötelezettségvállalásra az általános szabályok szerint kerül sor.

(4) Teljesítésigazolásra az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott írásbeli kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállalás dokumentumában kijelölt személy jogosult.

IV. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

48. §[63]

49. § (1) Jelen utasítás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 2011. évi egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 11/2012. (IV. 13.) NFM utasítás (a továbbiakban: 11/2012. NFM utasítás).

(2) A 11/2012. NFM utasítás hatálya alá tartozó azon előirányzatok felhasználására és kezelésére, amelyeknek 2013. évben nincs eredeti előirányzata, a 11/2012. NFM utasítás különös szabályait, továbbá jelen utasítás általános szabályait kell alkalmazni, amennyiben miniszteri utasítás másként nem rendelkezik. A 2013. évben eredeti előirányzattal nem rendelkező Kockázati céltartalék fejezeti kezelésű előirányzat az uniós programokból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére szolgál, amelyre jelen utasítás általános szabályait kell alkalmazni.

(4) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a Kötv., az Áht., az Szvt., a közbeszerzésekről szóló törvény, az Ávr., az Áhsz., a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, a miniszteri rendelet, a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésének részletes szabályairól szóló 29/2003. (V. 8.) GKM rendelet, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló NFM utasítás, a fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasítás, az NFM Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatai ellátásáról és a döntési eljárásokról szóló miniszteri utasítás, a minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló miniszteri utasítás, a minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről szóló miniszteri utasítás, valamint a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló miniszteri utasítás rendelkezéseit, előírásait kell alkalmazni.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 23/2013. (VI. 18.) NFM utasításhoz

2. melléklet a 23/2013. (VI. 18.) NFM utasításhoz

3. melléklet a 23/2013. (VI. 18.) NFM utasításhoz

4. melléklet a 23/2013. (VI. 18.) NFM utasításhoz