11/2012. (IV. 13.) NFM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 2012. évi egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdésére figyelemmel, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet részére megállapított egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom.

Az utasítás hatálya

1. § (1) Az utasítás hatálya - a TEN-T projektek és A légiutas-szállítás rendkívüli feladatainak ellátása fejezeti kezelésű előirányzatok kivételével - a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) fejezet részére megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra és a Bányabezárás, a K-600 hírrendszer működtetésére, valamint a Peres ügyek előirányzatra [a továbbiakban: előirányzat(ok)] terjed ki.

(2) A Turisztikai célelőirányzat, a Beruházás ösztönzési célelőirányzat, a Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat és a Területfejlesztési célelőirányzat célját, felhasználásának különös szabályait külön rendelet tartalmazza.

I. rész

Általános rendelkezések

2. § Az előirányzatok kizárólag a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott célra használhatók fel.

3. § Az előirányzatok cél szerinti és jogszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért az előirányzat szakmai kezelője (a továbbiakban: szakmai kezelő), az előirányzatok felett szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, kabinetfőnök, felügyeletet gyakorló államtitkárok, a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter); (az államtitkárok és a miniszter a továbbiakban együtt: felügyeletet gyakorló felsővezető) felelős. Kijelölésüket a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasítás tartalmazza.

4. § Az előirányzatok terhére kötelezettség - a Beruházási ösztönzési célelőirányzat kivételével - csak a jóváhagyott előirányzatok összegéig vállalható. Az előirányzatok terhére több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalást a szakmai kezelő kezdeményezésére a felügyeletet gyakorló államtitkár, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 46. § (2) bekezdésében és a 48. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel.

5. § A szakmai kezelő az előirányzat részfeladatokra történő tervezésével - a költségvetés tervezését támogató informatikai rendszer segítségével - elkészíti a támogatási célok, valamint az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes felhasználási javaslatát. Az előirányzat részfeladatok szerinti felosztásának engedélyeztetésére, valamint annak évközi módosítására, továbbá az előirányzatok megváltoztatásának szabályaira vonatkozó eljárási rendet a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás tartalmazza.

6. § Az előirányzatok cél szerinti felhasználását a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, kabinetfőnök, valamint a felügyeletet gyakorló felsővezető ellenőrzi. Az előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a belső kontroll rendszer részét képező folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzés, illetve külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében, a vonatkozó belső normákban rögzítettek figyelembevételével kerül sor.

7. § A szakmai kezelő az előirányzat terhére teljesített kifizetésekhez szükséges támogatások teljesítésarányos igénybevételéhez finanszírozási tervet készít [Ávr. 132. § (1) bekezdés], amelyet összesítésre, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) részére megküld. A január hónapra vonatkozó tervet - elfogadott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján - dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 19-éig kell a KF részére megküldeni. Az előirányzat-finanszírozási terv soron kívüli módosítása iránti kérelmet - a tervezett módosítást tartalmazó előirányzat-finanszírozási terv csatolásával - a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőzően soron kívül kell a szakmai kezelőnek a KF részére megküldenie, a módosítás iránti igény indokolásával együtt.

8. § (1) A forrás rendelkezésre állása esetén az olyan kifizetésekhez, amelynek értéke nem éri el a bruttó 100 000 Ft-ot, valamint a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadásokhoz, továbbá ha a kötelezettség jogosultsági feltételei, annak összege vagy az összeg megállapításának módja, a felek valamennyi joga és kötelezettsége jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen alapul [Ávr. 53. § (1) bekezdés, Áht. 36. § (2) bekezdés)], előzetesen írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat legkésőbb a benyújtott számla alapján kell nyilvántartásba venni. A bruttó 100 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó kötelezettségvállalásra csak a pénzügyi ellenjegyzés (a továbbiakban: ellenjegyzés) után és csak írásban kerülhet sor.

(2) Az előirányzatok terhére vállalt kötelezettség esetében a vonatkozó írásbeli megállapodásnak, visszterhes szerződésnek, megrendelésnek, jognyilatkozatnak (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) - a jogszabályban vagy egyéb vonatkozó szabályban megkövetelt, valamint a felek megegyezése alapján abba foglalt általános adatokon és feltételeken túl - tartalmaznia kell:

a) a kötelezettségvállalás azonosítóját,

b) az adott előirányzat megnevezését, ÁHT-azonosítóját,

c) a forráséve(ke)t,

d) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

e) a szakfeladat számát,

f) a teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését,

g) a pénzügyi teljesítés határidejét, amely tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében - kivéve a több évre ütemezett feladatokat - nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át [Ávr. 46. § (1) bekezdés],

h) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

i) a kifizetés(ek) határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben,

j) az ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző (a továbbiakban: ellenjegyző) keltezéssel ellátott aláírását.

(3) Ha a kötelezettségvállaláshoz az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell ezek dokumentumait is.

9. § A kötelezettségvállalás előkészítésének, jóváhagyásának, nyilvántartásának, teljesítésének és lezárásának részletes eljárási rendjét a szerződések megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló miniszteri utasítás tartalmazza.

10. § (1) A kötelezettségvállalás költségvetési ellenjegyzését a KF végzi. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a KF vezetője, valamint az általa az Ávr. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján - az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével írásban kijelölt, az NFM alkalmazásában álló az Ávr. 55. § (3) bekezdésében előírt végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő jogosult. Az ellenjegyzés az ellenjegyző nevének, beosztásának, valamint az ellenjegyzés időpontjának feltüntetésével, saját kezű aláírással történik. Az ellenjegyzéshez szükséges dokumentumok előterjesztésével kapcsolatosan a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy:

a) a szükséges szabad előirányzat a megfelelő ügyletkódon rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy megtervezett bevétel biztosítja a fedezetet,

b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,

d) amennyiben a fejezethez költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő került kirendelésre, úgy arról is, hogy a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, illetve ennek során az intézkedés felfüggesztését javasolta-e. [Ávr. 54. § (6) bekezdés]

(3) A fejezethez kijelölt költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy az Ávr. 61. § (6) bekezdésében meghatározott mértéket elérő kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. A kötelezettségvállalás dokumentumának ellenjegyzése előtt legalább három munkanappal a költségvetési főfelügyelőt, vagy felügyelőt előzetesen, elektronikus úton a KF tájékoztatja.

(4) Az Ávr. 61. § (8) bekezdése alapján amennyiben a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő három munkanapon belül nem nyilatkozik, az ellenjegyzésre sor kerülhet. Abban az esetben, ha a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő valamely intézkedés felfüggesztésére tesz javaslatot, annak indoklását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, aki továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének és az ellenjegyzésre jogosult személynek.

11. § Az előirányzatok terhére kötelezettséget vállalni, illetve az előirányzat terhére szerződést kötni - eltérő rendelkezés hiányában - az alábbi személyek jogosultak:

a) nettó 10 millió forint értékhatárig az előirányzat szakmai kezelőjének vezetője a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök egyetértésével,

b) nettó 100 millió forint értékhatárig a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök azzal, hogy a nettó 25 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a felügyeletet gyakorló államtitkár/miniszter egyetértése szükséges,

c) nettó 500 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló államtitkár azzal, hogy a nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges,

d) értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül a miniszter azzal, hogy a nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalás a felügyeletet gyakorló államtitkár és a közigazgatási államtitkár 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás "Kötelezettségvállalási adatlap" elnevezésű mellékletén feltüntetett véleményének ismeretében történhet.

12. § (1) Az előirányzatok terhére támogatási döntés alapján költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtása támogatói okirat kiadásával, vagy támogatási szerződés kötésével történhet. A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az Ávr. 73. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.

(2) Az Ávr. 76. § (1) bekezdésében meghatározott eseten túlmenően nem biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás annak sem, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el.

(3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés felmondása, az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól.

(4) Az előirányzatok terhére nyújtott támogatás igénybevétele mind utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, mind időszakos vagy záró beszámolót követő utófinanszírozás formájában történhet. Támogatási előleg indokolt esetben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat, támogatási szerződés tartalmazza.

(5) Amennyiben az Ávr. 78. § (10) bekezdésében foglalt esetekben a támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül, a felfüggesztésről és annak okáról a szakmai kezelő 5 munkanapon belül a kedvezményezettet tájékoztatja.

(6) A kedvezményezettek - ideértve a költségvetési szerveket is - számára a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell előírni. A kedvezményezett a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig beszámolót készít.

(7) Az előirányzatok pályázati rendszeren kívüli felhasználása, továbbá közfeladat ellátására ki nem jelölt kedvezményezettek egyedi támogatása során az Áht. 48. § (1) bekezdés szerinti támogatási kérelmekről (támogatási igényekről) az előirányzat szakmai kezelője előterjesztést készít, amelyet az előirányzat felett felügyeletet gyakorló felsővezető egyetértésével terjeszti elő a miniszter részére. Egyedi támogatásra irányuló szerződés kizárólag miniszteri döntés alapján köthető.

(8) A (7) bekezdés szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező, vagy képviselőjének nevét,

b) a támogatás tárgyát,

c) a feladat megvalósításának részletes bemutatását,

d) a támogatási célhoz kapcsolódó teljes és részletes költség- és felhasználási ütemtervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás mértékét,

e) a kérelmezett támogatási összeget (a támogatás intenzitását),

f) a szakmai kezelő döntési javaslatát,

g) a szakmai kezelő részletes szakmai alátámasztását arra vonatkozóan, hogy a támogatandó cél mennyiben kapcsolódik a minisztérium közfeladat-ellátásához, továbbá a szakmai kezelő nyilatkozatát, hogy a forrást biztosító előirányzat a Kötv.-ben meghatározott célra kerül felhasználásra,

h) az Ávr. 71. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás tervezetét,

i) a Támogatásokat Vizsgáló Iroda jóváhagyó állásfoglalását, amennyiben olyan gazdasági tevékenység támogatására kerül sor, amelyre az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye).

(9) A (8) bekezdésben meghatározottakon túl az előterjesztésnek tartalmaznia kell az utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, illetve a támogatási előleg nyújtásának igényét és indokait, amelynek lehetőségéről a miniszter külön döntést hoz.

(10) A kérelmező részére a támogatói döntésről szóló tájékoztatást a szakmai kezelő küldi meg az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerinti határidőben.

(11) A döntést követően a szakmai kezelő a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint kezdeményezi a támogatási szerződés megkötését, vagy előkészíti a támogatói okiratot.

13. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás vagy jogosulatlanul igénybe vett más kifizetés esetén a folyósítást annak tudomásra jutásakor azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a támogatás vagy más kifizetés visszatérítése iránt a szakmai kezelőnek haladéktalanul intézkednie kell.

(2) A támogatás részbeni vagy teljes visszafizetésének összegét a visszafizetésről szóló értesítés előkészítésekor a megkötött támogatási szerződésben előírt kamattal kell kiszámítani.

(3) A szakmai kezelő köteles a visszavonásról a kedvezményezettet haladéktalanul, írásban igazolható módon értesíteni. Amennyiben a kedvezményezett a fizetési felszólítás átvételét követően, az abban foglalt határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére nem kerül sor, a követelést elsősorban beszedési megbízás, egyébként a támogatási szerződésben foglalt, az Áht. 50. § (5) bekezdésével összhangban előírt biztosítékok alkalmazásával kell érvényesíteni. Amennyiben a biztosíték alkalmazása nem vezet eredményre, a követelést peresítésre át kell adni a Perképviseleti Főosztálynak. A Perképviseleti Főosztály ezekről a követelésekről nyilvántartás vezet és azokról negyedévente, legkésőbb a negyedévet követő hónap 10. munkanapján tájékoztatja a KF-et.

(4) A visszafizetésre kötelezett - a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó - kérelmére a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasításban kijelölt személy a visszafizetési kötelezettségre részletfizetési kedvezményt adhat. A részletfizetésre vonatkozó döntést, valamint az alapján a megállapodást a szakmai kezelő készíti elő és a kötelezettségvállalás rendjében bocsátja kiadmányozásra. A megállapodásnak tartalmaznia kell a támogatási szerződésben előírt kamat fizetési kötelezettségének érvényesítési módját. A kiadmányozás után egy másolati példány megküldésével a szakmai kezelő köteles értesíteni a KF-et. A részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.

14. § (1) A minisztérium követeléseiről lemondani - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet. A visszakövetelendő összeget és a kamattartozást illetően peren kívüli egyezség, felszámolási és csődeljárás, adósságrendezési eljárás keretében egyezség miniszteri engedéllyel köthető azzal, hogy az egyezség nem eredményezheti a követelés csökkenését.

(2) Amennyiben a központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a minisztérium, a kezelő vagy a lebonyolító szervezet visszaköveteli és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés behajtása érekében a szakmai kezelő az állami adóhatóságot megkeresi, hogy a követelést adók módjára hajtsa be [Áht. 53. § (2) bekezdés]. Amennyiben egyéb forrás nem áll rendelkezésre, a végrehajtás díja az érintett fejezeti kezelésű előirányzat terhére elszámolható.

(3) A kis összegű (bruttó 100 000 forintot meg nem haladó) követelést behajtásra előírni nem kell. A szakmai kezelő a követelés teljesítésére történő kétszeri írásbeli felhívás adós (kedvezményezett) részére történő megküldését követően a behajtás eredményességéről írásban tájékoztatni köteles a KF-et.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a keletkezett követelésekről a szakmai kezelő, és a kezelő szervezet folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, ami alapján a KF-et - a számviteli nyilvántartásban való rögzítés érdekében - negyedévente, a negyedévet követő hónap 10-éig értesíteni köteles a keletkezett követelésekről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kedvezményezett azonosítására alkalmas információt (legalább a neve, adószáma), a vele szemben fennálló követelés bruttó összegét és az érintett kötelezettségvállalás azonosító számát.

(5) Az előlegek folyósítása és az előfinanszírozás miatt keletkező követelésekről a KF nyilvántartást vezet, amelyet egyeztet a szakmai kezelővel. A nyilvántartás formáját a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó Számlarend tartalmazza.

15. § AKF köteles a kötelezettségvállalások, valamint a követelések analitikáját a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni. Ennek érdekében a kötelezettségvállalás dokumentumát a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint a KF rendelkezésére kell bocsátani.

16. § (1) Előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. A teljesítés igazolására jogosult személyt - a kötelezettségvállalás dokumentumában - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A teljesítést írásban kell igazolni a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás mellékletét képező "Teljesítésigazolás" nyomtatvány kitöltése és aláírása útján.

(2) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét jó minőségben teljesítette-e, és igazolni kell a kiadás teljesítésének jogosságát, az összegszerűséget, a kötelezettségvállalás teljesítését. Amennyiben a teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a szerződésszegésből eredő jogokat kell érvényesíteni.

17. § (1) A KF a teljesítés igazolása és/vagy a kifizetés engedélyezése alapján intézkedik a pénzügyi teljesítésről. A pénzügyi teljesítés előtt a kifizetést érvényesíteni, utalványozni kell az 1. melléklet szerinti, a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben előállított "Kiadási utalványrendelet" nyomtatvány alkalmazásával.

(2) A teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát, az érvényesítő aláírását.

(3) A Kincstár által vezetett fejezeti számlák pénzforgalmát érintő bevételek és kiadások érvényesítésére - eltérő rendelkezés hiányában - a KF vezetője által a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt személyek jogosultak.

(4) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolását és/vagy a kifizetés engedélyezését, valamint az érvényesítést követően kerülhet sor. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a "Kiadási utalványrendelet" a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza. Utalványozásra a KF vezetője, valamint az általa a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt személyek jogosultak.

(5) Az érvényesítési feladatot ellátó személynek és a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi számviteli képesítéssel kell rendelkeznie [Ávr. 55. § (3), 58. § (4) bekezdés].

18. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet.

Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az utalványozásra jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

(2) A kötelezettségvállalásra és a teljesítés igazolására jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a szakmai kezelőnek a 3. melléklet szerinti nyomtatványt kell két példányban kitöltenie. Az aláírásminta-nyomtatvány 1 kitöltött példányát a szakmai kezelő őrzi, 1 példányt a KF részére kell megküldeni. Amennyiben az adott előirányzat pénzügyi-számviteli feladatait közreműködő szervezet végzi, a kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a teljesítés igazolására, az érvényesítésre, az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a szakmai kezelőnek a 4. melléklet szerinti aláírásmintát kell három példányban kitöltenie. Egy kitöltött példányt a szakmai kezelő őriz meg, egy példányt a KF részére kell megküldeni, egy példány a közreműködő szervezetet illet meg. A jogosult kijelölése a felügyeletet gyakorló felsővezető által az aláírásminta-nyomtatványon is megtörténhet, ebben az esetben a nyomtatványon a felügyeletet gyakorló felsővezető aláírásának szerepelnie kell. Amennyiben a jogosult kijelölése belső szabályzatban vagy egyéb dokumentumban történik, az aláírásminta-nyomtatványon a vonatkozó belső szabályzatra vagy dokumentumra való pontos hivatkozással szükséges utalni erre. Amennyiben a jogosult személyében év közben változás történik, 8 napon belül a szakmai kezelőnek intézkednie kell az aláírásminta-nyomtatvány kiállítása vagy módosítása iránt.

19. § Az előirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására nyitott Kincstár által vezetett számlák tekintetében a Kincstár által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjak és rendelkezési állási díjak finanszírozása az NFM Igazgatás költségvetésében tervezett Szakmai Programok költségvetése terhére történik.

20. § A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának következő évi felhasználása az Ávr. 149-154. §-ában foglalt rendelkezések szerint történik. Amennyiben a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél, úgy a felszabadult maradvány elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt [Ávr. 153. § (1) bekezdés]. Az elvont kötelezettségvállalással nem terhelt [Ávr. 151. § (3) bekezdés] előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.

21. § Az előirányzatok számviteli, valamint számviteli szabályozási feladatait a KF végzi. A számviteli szabályozás jóváhagyásának tárgyában a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezik.

22. § A KF a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.), az Ávr., valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásai szerint - azon előirányzatok esetében, ahol a beszámoló elkészítésében kezelő szerv részt vesz, a kezelő szervezet bevonásával - időközi mérlegjelentést, valamint évközi (féléves) és éves beszámolót készít, amelyeket - a mérlegjelentés kivételével - a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök hagy jóvá. A számszaki adatokat alátámasztó szöveges beszámoló elkészítése - a KF által meghatározott időpontra - a szakmai kezelő feladata.

23. § A kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az Ávr. 8. melléklete rendelkezik.

II. rész

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások (17-20-31-2)

24. §[1] (1) Az előirányzat az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználásának alapjául a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (a továbbiakban: NIF Zrt.) kötött támogatási szerződés szolgál.

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés (17-20-31-3)

25. §[2] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználásának alapjául a NIF Zrt.-vel kötött támogatási szerződés szolgál.

Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása (17-20-31-6)

26. §[3] Az előirányzat célját a miniszteri rendelet határozza meg. A Magyar Államvasutak Zrt. elkészíti az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes - felhasználási ütemezéssel és indoklással ellátott - felhasználási javaslatát, intézkedési tervét, amelyet a szakmai kezelő a felülvizsgálatot követően jóváhagyásra előterjeszt - a felügyeletet gyakorló államtitkár egyetértésével - a miniszter részére.

Ferenciek tere és Kossuth Lajos utca rekonstrukciója (17-20-31-7)

27. §[4] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználásának alapjául a Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatával megkötött támogatási szerződés szolgál.

A közösségi közlekedés összehangolása (17-20-32-1)

28. §[5] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat terhére megkötendő támogatási szerződéseket, valamint a szakmai feladatokkal összefüggő szerződéseket a szakmai kezelő készíti el. A szerződéseket - összeghatártól függően - a 11. §-ban foglaltakra figyelemmel kell megkötni.

(3) A közlekedésszervező irodákat működtető KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) Személyközlekedési Igazgatóságának támogatásáról az NFM támogatási szerződésben állapodik meg a KTI-vel.

(4) A személyszállítási közszolgáltatások egységes, összehangolt működtetéséhez kapcsolódóan a KTI által kizárólagos joggal ellátott feladatok (intelligens közlekedési rendszerek, elektronikus jegy- és bérletrendszer, központi koordinációs feladatok, technológiai ajánlásokra és szabványokra vonatkozó koordinációs feladatok) ellátását biztosító KTI Stratégiai Projekt Igazgatóság és annak szervezeti keretein belül működő Közlekedési Módszertani Központ támogatásáról az NFM támogatási szerződésben állapodik meg a KTI-vel.

Belvízi hajózási alapprogram (17-20-32-6)

29. § (1) Az előirányzat célja a belvízi hajózási piac működtetésének és egyensúlyának fenntartása, piaczavar esetén a szükséges intézkedésekhez forrás biztosítása. Az előirányzat szolgálja az uniós acquis részeként előírt forráslétesítés elvégzését.

(2) Az előirányzat piaczavar esetén történő felhasználását a belvízi hajózási alapprogram működtetésének részletes szabályairól szóló 29/2003. (V. 8.) GKM rendelet határozza meg.

Ferihegyi út meghosszabbítása (17-20-32-7)

30. §[6] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználásának alapjául a Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzatával megkötött támogatási szerződés szolgál.

Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések (17-20-32-8)

31. §[7] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználásának alapjául a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-vel kötött támogatási szerződés szolgál.

Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció (17-20-34-1)

32. § (1) Elektronikus Közigazgatási Ügyintézés Központi Rendszereinek üzemeltetése

a) A részfeladat célja az Elektronikus Közigazgatási Ügyintézés Központi Rendszereinek (KR); az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat és az arra épülő minősített információkat továbbító hálózat működtetésének, illetve az EU elektronikus ügyintézési folyamataiba való bekapcsolódás, valamint a Kormányzati Portál, az Ügyfélkapu (1-2), az Elektronikus adó- és járulékbevallás, a Kormányzati Ügyfél-tájékoztató Központ, az eLevéltár, illetve az Informatikai Biztonsági Központ és a Központi azonosító, hitelesítő rendszer működtetésének biztosítása.

b) A támogatás felhasználásának alapjául a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (a továbbiakban: NISZ Zrt.) - a szakmai kezelő közreműködésével az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályokban, belső szabályozásokban foglalt rendelkezésekre figyelemmel - megkötött közszolgáltatási (SLA) szerződés szolgál.

(2) Közháló-üzemeltetés

a) A részfeladat célja a Közháló (országos lefedettségű szélessávú infokommunikációs hálózat) működtetésének biztosítása.

b) A támogatás felhasználásának alapjául a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 346/2010. Korm. rendelet) kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval - megkötött közszolgáltatási (SLA) szerződés szolgál.

(3) Védelemszervezési feladatok ellátása

a) A részfeladat célja a Védelemszervezési és Légi riasztási rendszer fenntartási kötelezettségeinek biztosítása, valamint a Védelem- és biztonságfejlesztési hírközlési céltartalék-képzési program finanszírozása.

b) A támogatás felhasználásának alapjául a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval a szakmai kezelő közreműködésével a Korm. rendeletben és a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályokban, belső szabályozásokban foglalt rendelkezésekre figyelemmel - megkötött közszolgáltatási (SLA) szerződés szolgál.

(4) Készenléti rendszer (EDR) üzemeltetése

a) A részfeladat célja a készenléti szervek biztonságos, gyors, elektronikus kommunikációját biztosító rendszer (EDR rendszer) üzemeltetésének biztosítása.

b) A forrás felhasználásának alapjául a 346/2010. Korm. rendeletben kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval - a szakmai kezelő közreműködésével a vonatkozó hatályos jogszabályok, belső szabályozások és jelen utasításban foglalt rendelkezésekre figyelemmel - megkötött (SLA) szerződés szolgál.

(5) Központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

a) Az előirányzat célja a központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatások nyújtásának, az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásának, valamint az ilyen eszközök működtetésének biztosítása.

b) A meghatározott szolgáltatást a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a NISZ Zrt. útján nyújtja. Az előirányzat felhasználásának alapjául az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 93. §-a értelmében a miniszter és a NISZ Zrt. között létrejött, SLA alapú közszolgáltatási szerződés szolgál.

(6) Kormányzati célú hírközlési szolgáltatás biztosítása

a) Az előirányzat célja a 346/2010. Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott azon hálózatok esetében, amelyek működtetéséhez szükséges forrást a hálózatgazdák a 2011. évben átadták a miniszter mint fejezetgazda részére.

b) Az előirányzat felhasználásának alapjául a 346/2010. Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének értelmében a miniszter és a NISZ Zrt. között létrejött közszolgáltatási (SLA) szerződés szolgál.

(7) Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)

a) Az előirányzat célja a 346/2010. Korm. rendeletben foglaltak értelmében indított Nemzeti Közigazgatási Kommunikációs Infrastruktúra (NKKI) projekt I. szakaszának megvalósításával az EKG gerinchálózat felhordó hálózatainak biztosítása és ennek finanszírozása. A kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokat központilag történő biztosítsa a kormányzat 2012. január 1-jétől. Ennek megfelelően a "Nemzeti Távközlési Gerinchálózat" (NTG) szolgáltatás finanszírozásáról a központi feladatellátás keretében 2012. évtől kezdődően a miniszter gondoskodik. Az új hálózat és szolgáltatás a "Nemzeti Távközlési Gerinchálózat" (NTG) elnevezést kapta.

b) A forrás felhasználásának alapjául az EKG szolgáltatás vonatkozásában a 2012. január 1-jétől a Korm. rendeletben kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés szolgál.

(8) A (2) bekezdés és (5)-(7) bekezdések szerinti támogatás felhasználására vonatkozó uniós állami támogatási rendelkezések a támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra.

(9) Az (5) bekezdés szerinti feladatok tekintetében a Szolgáltató/Üzemeltető a szolgáltatási/üzemeltetési díj számításakor a ténylegesen felmerült és a teljes költségfelosztás módszerével meghatározott önköltség, valamint az adott szolgáltatással közvetlenül összefüggő felhalmozási költség alapján alakítja ki a szolgáltatási szint alapú közszolgáltatási szerződés díjazását. A díjképzés során a szolgáltatási/üzemeltetési díj az alábbi költségkategóriákat tartalmazza:

a) a működtetéssel kapcsolatos közvetlen költségelemek (a tevékenységre közvetlenül kimutatható):

aa) az érintett szolgáltatást működtető szervezettel kapcsolatos személyi jellegű kiadások és járulékai,

ab) egyéb, a működtető szervezettel kapcsolatos telefon, ingatlan, logisztikai és informatikai és képzési költségek,

ac) a pénzügyi finanszírozás költségei, biztosítási díjak,

ad) az üzemeltetés során a működtető érdekkörében felmerülő eszközcserék költségei, valamint

ae) alvállalkozói teljesítések (terméktámogatás, termékkarbantartás és termékkövetés, vásárolt informatikai és telekommunikációs szolgáltatások, telekommunikációs előfizetői és rendszerhasználati költségek, licenszdíjak);

b) a működtetéssel kapcsolatos közvetett költségelemek (teljes költség felosztás módszerével meghatározott): általános költségek (üzemi és vállalati) - jog, személyzeti, eszköznyilvántartás, pénzügy, kereskedelmi támogatás;

c) közvetlenül összefüggő felhalmozási költség (a tevékenységre közvetlenül kimutatható): a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó eszközök számviteli politika alapján képzett amortizációs költsége.

(10) Az (5) bekezdés szerinti feladatok tekintetében a teljes önköltségre ésszerű nyereség kerülhet elszámolásra. Az ésszerű nyereség számolására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke alkalmazandó.

Digitális Megújulás és kapcsolódó feladatok (17-20-34-2)

33. §[8] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) Az előirányzat felhasználásának alapjául - a szakmai kezelő közreműködésével a vonatkozó hatályos jogszabályok, belső szabályozások és jelen utasításban foglalt rendelkezésekre figyelemmel - megkötött támogatási szerződések szolgálnak.

Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás (17-20-35-1)

34. § (1) Az előirányzat célja a magyarországi uránipar megszüntetését követően, a rekultivált területeken a radioaktívan szennyezett vizek uránmentesítése, ezen területek megfelelő karbantartása, utógondozási feladatok ellátása.

(2) Az uránércbánya környezeti kárelhárítási feladatát végző MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.) elkészíti az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes - felhasználási ütemezéssel és indokolással ellátott - felhasználási javaslatát (a továbbiakban: Intézkedési Terv).

(3) A szakmai kezelő a felhasználási javaslat felülvizsgálatát követően az Intézkedési Tervet jóváhagyásra előterjeszti - a felügyeletet gyakorló államtitkár egyetértésével - a miniszter részére, és elkészíti az NFM és a MECSEK-ÖKO Zrt. közötti támogatási szerződés tervezetét a vonatkozó hatályos jogszabályok, belső szabályozások és jelen utasításban foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

(4) A támogatással kapcsolatos elszámolások (pénzügyi és szakmai beszámoló) jóváhagyásáról az NFM képviseletében az Energiagazdálkodási Főosztály vezetője dönt.

Energetikai célú feladatok (17-20-35-2)

35. § (1) Az előirányzat felhasználható a IV. generációs gázhűtésű szaporító reaktor kutatási projekttervének elkészítésére, a kutatásban részt vevő hazai és nemzetközi partnerszervezetekkel folytatandó szakmai egyeztetések lebonyolítására, pályázati dokumentáció előkészítésére, a SET-plan (a költséghatékony alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére és bevezetésére irányuló EU Stratégiai Terv) kidolgozását irányító bizottság részére.

(2) Az előirányzat forrást biztosít a hazai, energetikai ágazatban hasznosítható K+F projektek, találmányok előállításához, nemzetközi kötelezettségekhez kapcsolódó jogi, illetve tanácsadói tevékenység ellátásához, törvényi szabályozást megalapozó hatástanulmányok elkészítéséhez.

(3) Az előirányzat biztosít fedezetet a 2012-ben induló Klímapolitikai Elemző Programmal kapcsolatban a klímaváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátására, a klímapolitikát szolgáló elemzések, térinformatikai vizsgálatok, stratégiák elkészítésére.

36. § A 35. § szerinti támogatásra vonatkozó uniós állami támogatási rendelkezések a támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra.

Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat (17-20-35-3)

37. §[9] (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(2) A pályázati rendszer működtetéséről szóló szabályokat a miniszteri rendelet tartalmazza.

(3) A zöldgazdaság-fejlesztési és energetikai mintaprojekt támogatása folyósításának alapjául az európai uniós pályázaton történő részvétel céljából megkötött támogatási szerződés, vagy a nyertes projektben részt vevő partnerekkel kötött társulási megállapodás szolgál.

Autópálya rendelkezésre állási díj (17-20-36-1)

38. § (1) Az előirányzat célja az M5 és az M6 autópályák koncessziós szerződéseiben vállalt rendelkezésre állási díjak, illetve egyéb kötelezettségek, a jövőben megkötendő szerződések és a kapcsolódó pályázatok előkészítése.

(2) A rendelkezésre állási és szolgáltatási díjak kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik.

(3) Az Autópálya rendelkezésre állási díj fejezeti kezelésű előirányzat esetében

a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,

b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.

Oktatási, kulturális és sport PPP programok (17-20-36-2)

39. § (1) Az előirányzat célja az alábbi feladatok tekintetében felmerülő kötelezettségek teljesítése:

a) Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához

A 2004. évben jóváhagyott Magyar Universitas Program célja volt a felsőoktatási intézmények magántőke bevonásával történő fejlesztése. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez pedig az állam - az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig - támogatást nyújt. Az előirányzat célja a felsőoktatási intézmények oktatási épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében.

b) Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához

A 2004. évben jóváhagyott Magyar Universitas Program célja volt a felsőoktatási intézmények magántőke bevonásával történő fejlesztése. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez pedig az állam - az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig - támogatást nyújt. Az előirányzat célja a felsőoktatási intézmények meglévő kollégiumi épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében.

c) Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához

A 2004. évben jóváhagyott Magyar Universitas Program célja volt a felsőoktatási intézmények magántőke bevonásával történő fejlesztése. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez pedig az állam - 10 000 Ft/férőhely mértékéig - támogatást nyújt. Az előirányzat célja a felsőoktatási intézmények részére új diákotthoni férőhelyek létesítése költségvetési megállapodás keretében.

d) Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez

Az előirányzat a Művészetek Palotája megvalósításával és működtetésével kapcsolatban 2005. évben megkötött 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződés alapján fizetendő rendelkezésre állási díj és közüzemi díjak 2012. évi összegének fedezetét biztosítja.

e) Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése

A program keretében 16 tornaterem, 17 tanuszoda és 1 sportcsarnok valósult meg. A szolgáltatási szerződések alapján fizetendő szolgáltatási díj megoszlik az önkormányzatok és az állam között. Az előirányzatból történik az államra eső szolgáltatási díj kifizetése, valamint a fenti sportlétesítmények állam általi kiváltásának finanszírozása, illetve a szerződésből adódó egyéb kötelezettségek teljesítése.

(2) A Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez és a Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése tekintetében a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik. A többi feladat esetén a támogatás az NFM (mint Támogató), a felsőoktatási intézmény (mint Támogatott), valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (mint Irányító Szerv) között létrejött háromoldalú költségvetési megállapodás megkötését követően - a Kincstár finanszírozási rendje szerint - előirányzat átcsoportosítással valósul meg.

(3) A Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez és a Sportlétesítmények PPP-konstrukcióban történő fejlesztése feladatok tekintetében

a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,

b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.

(4) A Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához, a Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához és a Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához feladatok tekintetében a költségvetési megállapodásban előírt pénzügyi elszámolás, illetve szakmai beszámoló jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter jogosult.

ESZA Nonprofit Kft. támogatása (17-20-37-1)

40. §[10] (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ESZA Nonprofit Kft. részére a miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátásához.

(2) A támogatás felhasználásának alapjául az ESZA Nonprofit Kft.-vel - a szakmai kezelő közreműködésével a vonatkozó hatályos jogszabályok, belső szabályozások és jelen utasításban foglalt rendelkezésekre figyelemmel - megkötött támogatási szerződés szolgál.

Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása (17-20-37-2)

41. §[11] (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: EK NKft.) a miniszteri rendelet szerinti feladatai ellátásához.

(2) A támogatás folyósításának alapjául az EK NKft.-vel - a szakmai kezelő általi előkészítést követően - megkötött támogatási szerződés szolgál.

ÉMI Nonprofit Kft. támogatása (17-20-37-3)

42. §[12] (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ÉMI NKft.) a miniszteri rendelet szerinti feladatai ellátásához.

(2) A támogatás folyósításának alapjául az ÉMI NKft.-vel - a szakmai kezelő általi előkészítést követően - megkötött támogatási szerződés szolgál.

Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása (17-20-37-4)

43. §[13] (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása a Puskás Tivadar Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) miniszteri rendelet szerinti feladatai ellátásához.

(2) A támogatás felhasználásának alapjául a Közalapítvánnyal megkötött támogatási szerződés szolgál.

Nemzetközi tagdíjak (17-20-38-1)

44. § (1) Az előirányzat az NFM feladatkörébe tartozó közlekedési, energetikai, hírközlési, területfejlesztési és klímapolitikai nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, - hozzájárulási kötelezettségek finanszírozására szolgál.

(2) Az előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és az előirányzat terhére történő finanszírozást - a felügyeletet gyakorló államtitkár javaslata alapján - a miniszter hagyja jóvá.

(3) A tagdíjfizetési kötelezettség felmerülésekor a szakmai kezelő kezdeményezésére a KF intézkedik a fizetendő összeg átutalásáról. A KF a devizaátutalások forintban kifejezett összegéről történő tájékoztatás érdekében minden hónap végén tájékoztatást küld a fejezeti előirányzat terhére teljesített kifizetésekről a szakmai kezelő részére.

Kormányzati szakpolitikai feladatok (17-20-38-3)

45. § (1) Az előirányzat forrást biztosít a kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, továbbá kommunikációs stratégiai tanácsadási feladatok elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárás megindításának engedélyezéséről szóló 1109/2011. (IV. 27.) Korm. határozat végrehajtása érdekében kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmányok készítésére és kommunikációs stratégiái tanácsadásokra vonatkozó feladatok ellátásához.

(2) Az előirányzat felhasználása az alábbiak szerint történik:

a) az NFM, mint ajánlatkérő által "Az ajánlatkérő számára médiafigyelési, médiaelemzési, média-hatásvizsgálati szolgáltatások nyújtása, valamint a szolgáltatás során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzseri feladatok elvégzése" tárgyban indított közbeszerzési eljárás útján;

b) az NFM, mint ajánlatkérő által "Az ajánlatkérő számára közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, illetőleg tanulmánykészítési feladatok, továbbá kommunikációs-stratégiai tanácsadási feladatok elvégzése a dokumentációban foglaltak szerint" tárgyban indított közbeszerzési eljárások útján.

Fejezeti általános tartalék (17-20-39)

46. § (1) Az előirányzat a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál év közben felmerülő, előre nem tervezhető feladatok elvégzésére, eseti kötelezettségek teljesítésére és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására szolgál.

(2) A fejezeti általános tartalék felhasználására vonatkozó feladat ellátásához szükséges forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény), az érintett szervezeti egység vezetője - az illetékes helyettes államtitkár, kabinetfőnök egyetértésével -a KF (szakmai kezelő) részére küldi meg. A forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a vonatkozó dokumentációt és az 5. melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell.

(3) A megküldött forrásigények alapján a szakmai kezelő a fejezeti általános tartalék felhasználására vonatkozó átcsoportosítási javaslatot - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével - csoportosan, havonta egy alkalommal - pénzügyi ellenjegyzés mellett - a miniszter elé terjeszti - az Áht. 33. § (4) bekezdésére tekintettel feltételes - jóváhagyásra. A forrásigények jóváhagyásra indokolt esetben soron kívül, egyedileg is előterjeszthetőek.

(4) A szakmai kezelő a (3) bekezdés szerinti jóváhagyást követően megkéri az átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter engedélyét.

(5) A (3) bekezdés szerinti döntés a (4) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén lép hatályba, amelyet követően a szakmai kezelő értesíti az igénylőt a forrásigény jóváhagyásáról vagy annak elutasításáról, és a miniszteri döntés alapján gondoskodik a szükséges előirányzatnak a feladat ellátásában érintett intézmény, fejezeti kezelésű előirányzat javára történő átcsoportosításáról.

(6) Az előirányzat további felhasználása során az átcsoportosításban érintett intézményre, fejezeti kezelésű előirányzatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az NFM Igazgatáshoz átcsoportosított előirányzat felhasználása az NFM Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatai ellátásáról és a döntési eljárásokról szóló miniszteri utasítás szerint történik.

Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék (17-20-40)

47. § (1) A fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék a Kötv. 27. § (10)-(12) bekezdései alapján a Kormány engedélyével, az általa meghatározott célra, ütemezés szerint használható fel, ha a 2012. évre várható hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,5%-át.

(2) A Kormány engedélyezése esetén az előirányzat felhasználása során a 46. § (2)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

Állami többletfeladatok (17-16-10)

48. § (1) Amennyiben az Áht. 47. § (1) bekezdése alapján az NFM irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére - ide nem értve a kormányhivatalokat - év közben az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály kezdeményezésére a miniszter által befizetési kötelezettség kerül előírásra, azt jelen előirányzat javára kell teljesíteni.

(2) Az előirányzat a fejezetnél év közben jelentkező olyan többletfeladatok ellátásának fedezetére szolgál, amely feladatok elvégzésére forráshiány miatt nem kerülhetne sor.

(3) Az előirányzat felhasználása során a 46. § (2)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a szakmai kezelő a miniszteri jóváhagyás alapján gondoskodik a forrásnak a feladat ellátásában érintett költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat javára történő átutalásáról.

(4) Amennyiben a XVII. NFM fejezet felelősségi körébe tartozó feladat költségvetési szervhez nem köthető, illetve a feladatnak megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat nem áll rendelkezésre, akkor a miniszter által jóváhagyott feladatra megkötött szerződéshez szükséges forrás az előirányzat terhére közvetlenül is biztosítható. Ebben az esetben a kötelezettségvállaló a 46. § (2) bekezdése szerinti igény benyújtását kezdeményező szakterület 11. § szerinti értékhatárok alapján jogosult vezetője.

Bányabezárás (17-21-1-2)

49. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (4) bekezdése alapján - a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére kötelezett részére. A szénbányászati szerkezetátalakítás jelenlegi és jövőbeli feladataihoz illeszkedő új szervezeti rendszer kialakításáról szóló 2330/2004. (XII. 21.) Korm. határozat alapján az állami tulajdonú meddő szénhidrogén-kutak kezelésével, értékesítésével és felszámolásával kapcsolatos állami kötelezettségek ellátása - vagyonkezelési szerződés alapján - a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Kft. feladata.

(2) A vagyongazdálkodási feladatok végrehajtása és a környezeti károk elhárítása és megelőzése érdekében szükséges a meddő szénhidrogén-kutak rétegeinek biztonságos lezárása és a kutak felszámolása, ezáltal a felszíni és a felszín alatti vizek és kőzetek védelme. Az előirányzat az alábbi feladatokra használható fel:

a) a kutak felszámolásához szükséges berendezések és eszközök helyszínre szállításához és telepítéséhez kapcsolódóan a meglévő utak és alapok javítása, kiegészítése,

b) a szükséges eszközök és berendezések helyszínre szállítása,

c) a kutak felszín alatti lezárása és felszámolása a jóváhagyott kiviteli tervek szerint.

(3) Az előirányzat felhasználása során az egyes gazdálkodószervezetek részére nyújtott 2012. évi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló 15/2012. (II. 16.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

K-600 hírrendszer működtetésére (17-24)

50. § (1) Az előirányzat célja a K-600 távközlési és informatikai rendszer (KTIR) fenntartása, működtetésének és fejlesztésének biztosítására vonatkozó szolgáltatási feladatok ellátásának biztosítása, a szükséges szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések megkötésével. A honvédelemmel összefüggő feladatokat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint a védelmi felkészítés egyes kérdéseiről szóló 1105/2011. (IV. 22.) Korm. határozat szabályozza.

(2) Az előirányzat felhasználása a védelmi felkészítés éves feladatairól szóló, a Kormány által elfogadott előterjesztésben meghatározott követelmények figyelembevételével történik.

(3) Az előirányzat felhasználásának alapjául a - szakmai kezelő közreműködésével a 346/2010. Korm. rendeletben kijelölt szolgáltató, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok, belső szabályozások és jelen utasítás rendelkezéseire figyelemmel - megkötött vállalkozási, illetve megbízási szerződés szolgál.

(4) A szerződésekkel kapcsolatos elszámolás(ok) elfogadásáról a szakmai kezelő dönt.

Peres ügyek (17-25)

51. § (1) Az előirányzat célja:

a) a magyarországi jogerős bírósági ítéleten, végzésen, illetve a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezségen alapuló, a magyar államot terhelő kifizetések finanszírozása,

b) a stabil vérkészítménytől HCV-vírussal megfertőződött veleszületett vérzékenységben szenvedő állampolgárok egységes állami kártalanításáról szóló 1093/2000. (XI. 24.) Korm. határozatból eredő kötelezettség, valamint az ehhez kapcsolódó szakértői tevékenység költségeinek teljesítése,

c) a miniszter által képviselt magyar állam polgári jogviszonyokban történő képviselete ügyvédi, bírósági stb. költségeinek biztosítása a vonatkozó érvényes szerződések, jogerős bírósági határozatok alapján,

d) forrás biztosítása a magyar állammal szemben kezdeményezett valamennyi választottbírósági eljárás költségeire, illetve a magyar államot bármely nemzetközi választottbíróság vagy külföldi rendes bíróság kötelező erejű határozatából eredően terhelő kifizetési kötelezettségre.

(2) A magyar állam nevében eljáró, az állami vagyon felügyeletéért felelős nemzeti fejlesztési miniszter képviseletében a Perképviseleti Főosztály vezetője jár el a miniszter felhatalmazása alapján a magyar államot érintő perekben.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak esetén a Perképviseleti Főosztály vezetője jogosult és kötelezett a Kincstár felé közvetlenül külön ellenjegyzés nélkül utalványozni.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben utalványozásra összeghatártól függetlenül minden esetben a miniszterrel együttesen a Perképviseleti Főosztály vezetője jogosult a KF ellenjegyzése mellett.

(5) Az utalványozás a 2. melléklet szerinti nyomtatvány alkalmazásával történik.

III. rész

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. § A 2013. évi PPP konstrukcióban felhasznált előirányzatok esetén a teljesítés igazolása, a pénzügyi elszámolás, illetve szakmai beszámoló jóváhagyása és a kifizetés engedélyezése tekintetében a 2013. évi egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó utasítás hatálybalépéséig a jelen utasításban rögzített aláírási jogosultságok szerint kell eljárni.

53. § (1) Jelen utasítás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 2011. évi egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 10/2011. (II. 18.) NFM utasítás (a továbbiakban: 10/2011. NFM utasítás).

(2) Jelen utasítás 24-28. §-ai, 30-31. §-ai, 33. §-a, 37. §-a, és 40-43. §-ai a miniszteri rendelet hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

(3) A 10/2011. NFM utasítás hatálya alá tartozó azon előirányzatok felhasználására és kezelésére, amelyeknek 2012. évben nincs eredeti előirányzata, a 10/2011. NFM utasítás különös szabályait, továbbá jelen utasítás általános szabályait kell alkalmazni, amennyiben miniszteri utasítás másként nem rendelkezik. A 2012. évben eredeti előirányzattal nem rendelkező Kockázati céltartalék fejezeti kezelésű előirányzat az uniós programokból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére szolgál, amelyre jelen utasítás általános szabályait kell alkalmazni.

(4) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a Kötv., az Áht., az Szvt., a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, az Ávr., az Áhsz., a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, a miniszteri rendelet, a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésének részletes szabályairól szóló 29/2003. (V. 8.) GKM rendelet, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló NFM utasítás, a fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasítás, az NFM Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatai ellátásáról és a döntési eljárásokról szóló miniszteri utasítás, a minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló miniszteri utasítás, a minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről szóló miniszteri utasítás, valamint a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló miniszteri utasítás rendelkezéseit, előírásait kell alkalmazni.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 11/2012. (IV. 13.) NFM utasításhoz

2. melléklet a 11/2012. (IV. 13.) NFM utasításhoz

3. melléklet a 11/2012. (IV. 13.) NFM utasításhoz

4. melléklet a 11/2012. (IV. 13.) NFM utasításhoz

5. melléklet a 11/2012. (IV. 13.) NFM utasításhoz