A Kúria Kfv.35462/2012/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 72. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az ügy érdemi elbírálására kiható hatósági eljárási jogszabálysértést a felperesnek a perben bizonyítani kell.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.462/2012/6.szám

A Kúria a dr. Martin Mihály ügyvéd / fél címe 2./ által képviselt felperes neve / felperes címe / felperesnek a dr. Hernádi Anikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága / alperes címe / alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Törvényszék 2012. március 13. napján kelt 30.K.27.260/2011/3. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Győri Törvényszék 30.K.27.260/2011/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 50.000 /azaz ötvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Megyei Bíróság 30.K.27.054/2011/6. számú jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a Vám-és Pénzügyőri Hivatal Győr /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ járőrei 2009. november 30-án ellenőrizték a felperes által üzemeltetett, B. G. által vezetett tehergépjárművet, amelyben váltósofőrként P. E.tartózkodott. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú hatóság a számú határozatával a felperest 400.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mert a gépjárművezető az ellenőrzéssel érintett időtartamon belül meghatározott időszakokra nem tudott bemutatni a vezetési és pihenőidő ellenőrzésére alkalmas dokumentumokat, az átadott pihenőnapi igazolások nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. Az elsőfokú hatóság a határozatával a felperest további 400.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mert P. E. gépjárművezető az adott napon kívül nem tudott olyan okiratot bemutatni, amely alapján a vezetési és pihenő ideje ellenőrizhető lett volna, az átadott pihenőnapi igazolás pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Mindkét határozatban az elsőfokú hatóság döntését a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről megalkotott, a Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK RENDELETE 15. cikk /7/ bekezdése, /a továbbiakban: 3821/85/EGK tanácsi r./, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./ 20.§ /1/ bekezdés d.) pontja, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009.(VII.29.)Korm.rendelet /a továbbiakban: Korm.r./ 5.§ e.) pontja, 4. számú mellékletének 13. pontja alapján hozta meg.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. január 27. napján kelt határozatával (mindkét elsőfokú döntést elbírálva) az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság jogszerűen szankcionálta a felperest, a bírságnak a Kkt. 46.§-án alapuló mellőzésére csak a közlekedési hatóság jogosult, a vámhatóságnak arra hatásköre nincsen.

A Megyei Bíróság a határozatok felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben meghozott jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a hatóság a megfelelően feltárt tényállás alapján jogalapjában és összegszerűségében is jogszerű döntést hozott. Az Alkotmánybíróság 5/2011.(I.28.)AB határozata alapján azonban a Kkt. 46.§-ának rendelkezését nem lehet olyan szűkítően értelmezni, hogy kizárólag a közlekedési hatóság által végzett ellenőrzési eljárásban kerülhetne sor a bírságkiszabás mellőzése feltételeinek vizsgálatára, a jogszabály helyesen úgy értelmezendő, hogy bármely ellenőrzésre jogosult hatóságnak a mellőzésre vonatkozó feltételek esetleges fennállását vizsgálnia kell. A felperes kifejezetten hivatkozott fellebbezésében a Kkt. 46.§-ára és annak alkalmazási lehetőségére, az alperes helytelen jogértelmezése folytán nem alkalmazta e jogszabályban foglaltakat. /A Kkt. 46.§-a szerint a 18.§ /7/ bekezdésében, a 20.§ /1/ bekezdésében és a 29/A.§ /1/ bekezdésében meghatározott esetekben a közlekedési hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására okot adó tevékenység vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő./

A Megyei Bíróság ezért a felperes keresetét a Kkt. 46.§ alkalmazhatóságának vizsgálata körében alaposnak értékelte, a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte azzal, hogy az alperesnek vizsgálnia kell a bírság kiszabása mellőzésének a Kkt. 46.§-ában foglalt feltételeinek fennállását, keresetet ezt meghaladóan elutasította.

Az alperes a megismételt eljárásban 2011. július 21-én meghozott határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Döntését a Kkt. 46.§-a, az 3821/85/EGK tanácsi r. 15. cikk /7/ bekezdése, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 561/2006/EK rendelete /a továbbiakban: 561/2006/EK r./ preambulum 17. pontja, II. fejezet 6.-8. cikkei alapján, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, a BIZOTTSÁG 2009. január 30-i 2009/5/EK IRÁNYELVE III. melléklet H12 és H13 pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint a vezetési időre, a pihenőidőre és a megszakításra vonatkozó rendelkezések ellenőrzésének célja, hogy a közlekedésbiztonság növelése érdekében a gépjárművezető pihenten vezessen. Mind a túlvezetés, mind a pihenőidő megrövidítése - figyelembe véve azok mértékének súlyosságát is - veszélyezteti a közlekedés biztonságát, mert megnövekszik a reakcióidő, jelentősen megnő az elalvásos balesetek kockázata. Az iratok, és így az abban lévő információk hiánya nagyon súlyos szabálytalanság, mert miatta nem állapítható meg a vezetési, pihenőidők és azok megszakítása sem. Az ügyfél sem az ellenőrzés, sem a későbbiek folyamán nem bizonyította, hogy a kimutatott napokon a gépjárművezetők a vezetési és pihenőidőket megtartották, amely hiányosság akár a hatóság félrevezetésének szándékát is feltételezheti. A felperes a már megállapított jogszabálysértésével veszélyeztette a közlekedés biztonságát, vonatkozásában a Kkt. 46.§-ában előírt feltételek nem teljesültek, így a bírság kiszabása nem mellőzhető.