BH 2025.1.26 Amennyiben jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában is alkalmazandók a Kp. keresetindítási határidőre vonatkozó rendelkezései [2017. évi I. törvény (Kp.) 1. §, 4. § (1) bek., 4. § (3) bek. d) pont, 4. § (7) bek. 1. pont b) alpont, 2. pont, 5. § (1), (5) bek., 38. § (1) bek. d)-e) pont, 39. § (1) bek., 48. § (1) bek. i) pont, 81. § (1) bek., 130. § (1) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék K.702457/2021/16., Fővárosi Ítélőtábla Kf.700263/2023/6., Kúria Kfv.37375/2024/11. (*BH 2025.1.26*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek települési önkormányzatok, képviselő-testületeik Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. § (1)-(2) bekezdései alapján a 2012. december 20. napján kötött közigazgatási szerződéssel közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, székhelytelepülésként az alperesi települést jelölték ki.

[2] A Megállapodás 9. pontja a közös önkormányzati hivatal költségvetéséről, működésének finanszírozásáról rendelkezik. A felek rögzítették, hogy a közös hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, a támogatást az alperes e célra elkülönített számlájára folyósítja, amelyet az alperes 3 napon belül utal a hivatal számlájára. A közös hivatal állami finanszírozással le nem fedett működési költségeit a felperesek mint társult önkormányzatok az éves költségvetésük terhére lakosságarányosan megtérítik. A közös hivatal önálló költségvetéssel rendelkezik, amelyet a társult önkormányzatok képviselő-testületei fogadnak el, azonban az az alperesi önkormányzat költségvetésének része. A szerződés szerint a közös hivatal költségvetésének koncepcióját, a tárgyévi költségvetést, annak módosítását és beszámolóját az alperes polgármesterének előterjesztése alapján a társult önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésen fogadják el. A felek megállapodtak abban is, hogy az önkormányzati finanszírozást a közös hivatal költségvetésének meghatározásával egyidejűleg évente áttekintik, és a szerződést a központi költségvetési hozzájárulások szabályozásának, a hivatal felépítésének változása esetén megfelelően módosíthatják.

[3] A Megállapodás módosítására a per tárgyát képező időszakban nem került sor.

[4] A felek az éves egyeztetést lefolytatták, a közös hivatal előző évi működési költségeit illetően egymással elszámoltak, majd elfogadták a közös hivatal költségvetését és az önkormányzatuk éves költségvetési rendeleteit.

[5] Az alperes a közös hivatal működésére tekintettel a 2016-2019. költségvetési években, Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv2016), Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv2017), Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv2018), a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény (a továbbiakban: Kvtv2019) - a továbbiakban együtt: Költségvetési törvények - 2. melléklet I.1.a) pontjai szerinti, "Önkormányzati hivatal működésének támogatása" (a továbbiakban: I.1.a jogcím szerinti vagy Alaptámogatás) jogcímen támogatást vett igénybe, amelyet a közös hivatal működésére fordított.

[6] Az állam a Kvtv2016, Kvtv2017, Kvtv2018 2. melléklet V. pontja, illetve a Kvtv2019 2. melléklet I.1.f) pontja - a 2. számú melléklet I.1.c), I.1.d), I.1.ba), I.1.bb), I.1.bc), I.1.bd), I.1.e) és I.1.a) jogcímeken megillető támogatás együttes összege 30%, 36%, 45%, 47,8 %-ának megfelelő kiegészítő támogatást (a továbbiakban: V. jogcím szerinti vagy kiegészítő támogatás) biztosított. Az alperes a Kiegészítő támogatás összegét 2016-2019. években saját kötelező feladatainak finanszírozására fordította, azt részben sem utalta át a közös hivatal számlájára.

[7] Az alperes a 2016-2019. években a közös hivatal I.1.a) jogcímen kapott támogatással nem fedezett működési költségeihez a felperesek hozzájárultak, más években a többletet az alperes számukra elutalta.

[8] A felperesek 2021. október 20. napján kelt fizetési felszólítást küldtek az alperes részére, és az I. rendű felperes 8 321 868 forint, a II. rendű felperes 8 273 100 forint hozzájárulás visszautalását kérte arra hivatkozással, hogy az alperesnek az V. jogcím szerinti Kiegészítő támogatást a közös hivatal működésére kellett volna fordítania, és csak az azt meghaladó működési költséghez kellett volna hozzájárulniuk, így a többlet hozzájárulás részükre visszajár.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[9] Az elsőfokú bíróságon 2021. december 1-jén előterjesztett keresetlevélben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 94. § (1) bekezdés c) és d) pontjára utalással az I. rendű felperes 8 321 868 forint, a II. rendű felperes 8 273 100 forint és ezen összegek 2019. január 1-jétől számított késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[11] Az alperes ellenkérelmében a keresetlevél elkésettsége okán történő visszautasítását, ennek hiányában az eljárás megszüntetését kérte.

Az elsőfokú bíróság ítélete

[14] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 8 321 868 forint, a II. r. felperesnek 8 273 100 forint tőkét és ezen összegek 2019. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

[15] Indokolása szerint a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogviták tekintetében a Kp. nem határoz meg keresetindítási határidőt, a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti keresetindítási határidő nem a közigazgatási szerződésekre van modellezve. Közigazgatási cselekménynek nem a felperesek által állított alperesi szerződésszegő magatartás, hanem maga a közigazgatási szerződés minősül, ez képezheti közigazgatási per tárgyát. Ha a közigazgatási szerződés hatálya alatt jogvita keletkezik, akkor a keresetlevél, illetve az igény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:22. § (1) bekezdése szerinti ötéves elévülési időn belül terjeszthető elő, illetve érvényesíthető. Az alperes álláspontjával ellentétben tehát a keresetlevél nem késett el.

A jogerős másodfokú ítélet

[18] Az alperes az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést terjesztett elő, amely alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás kiegészítésével - helybenhagyta.

[19] Rögzítette, hogy a felperesek közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítése iránt terjesztettek elő keresetet [Kp. 38. § (1) bekezdés e) pont].

[20] A keresetindítási határidő tekintetében kifejtette, hogy a Kp. közigazgatási szerződésekre vonatkozó, általánostól eltérő (illetékességre, perindítási jogosultságra, kereseti kérelemre, egyezségkötésre, határozati rendelkezésre vonatkozó) rendelkezései egyértelműen cáfolják, hogy e pertípusban a Kp. 1-98. §-ainak kógens szabályait alkalmazni kell. A Kp. 39. § (1) bekezdése kizárólag akkor alkalmazható, ha az ügyben volt megelőző eljárás, amelynek során valamely közigazgatási szerv közigazgatási cselekményt végzett. A keresetlevelet a közigazgatási cselekmény közlésétől, illetve az arról történő tudomásszerzéstől kell benyújtani. A jelen ügyben a Kp. 39. § (1) bekezdése egyik eleme sem valósult meg, így az abban foglalt keresetindítási határidő nem alkalmazható. A közös önkormányzati hivatal éves költségvetésének elfogadása nem feleltethető meg a Kp. 4. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott közigazgatási cselekmény fogalmának, így jelen perben nincs olyan közigazgatási cselekmény, amelynek jogszerűségét kereset támadná. A per közigazgatási cselekmény hiányában - eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - nem a Kp. 4. § (1) és (3), valamint 5. § (1) bekezdései alapján folyik, közigazgatási bírói útnak azért van helye, mert a Kp. 5. § (5) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. E perben nincs keresetindítási határidő, a kártérítési igény a polgári jog által szabályozott 5 éves elévülési időn belül érvényesíthető, a határidő kezdő időpontja a költségvetési évet követő, a felek által végzett pénzügyi elszámolás, mint az egyes éveket érintő káresemények bekövetkezésének időpontja.