2015. évi C. törvény

Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. §[2] Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2016. évi

a) bevételi főösszegét 16 222 052,4 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 16 983 686,9 millió forintban,

c) hiányát 761 634,5 millió forintban

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adóssága 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 898,5 milliárd forint.

(2) 2016. december 31-én az államadósság-mutató

a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 25 803,9 milliárd forint,

b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 35 188,0 milliárd forint.

(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2016. december 31-ére tervezett mértéke 73,3%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2015. év utolsó napján várható 74,3%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2016. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcímen

a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,

b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,

d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

e) a Bíróságok és az Ügyészség esetében a jogszabály-módosítás következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(3) A Kormány a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, - a 3. mellékletben szereplő I. pont 2. alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen - átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Ágazati életpályák alcímen - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2016. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016. évben 25,0 millió forint,

b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016. évben 25,0 millió forint,

c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2016. évben 25,0 millió forint,

d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2016. évi összesített bruttó forgalmi értéke - az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 20 000,0 millió forint

lehet.

(4) Az állam javára megszerzett

a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és

b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sport- és oktatási létesítmények

a (3) bekezdés d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók.

(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

(6) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2016. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését.

(7) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a 2016. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(8) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (7) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (7) bekezdésben meghatározott módon.

(9) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.

(10) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2016. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2016. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.

(11) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2016. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. § (4) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2016. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 2,0%-át.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.

(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2016. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével - a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2)[3] A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31. § (2b) bekezdése alapján - az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-ával növelheti meg.

(3)[4] A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(4)[5] Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre.

(5)[6] A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott - az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű - kiadási előirányzatok terhére kell teljesíteni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 220,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal 837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2016. december 20-áig kell teljesíteni.

(8)[7] A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2016. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. § (1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 3808,7 millió forintot utal át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 7. Társadalmi Megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást az első negyedévben kell teljesíteni.

(2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatályba lépése előtt keletkezett, 2016. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2016. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2016. évben a központi költségvetés javára összesen 17 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2016. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

(6)[8] A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák működési költségéhez való hozzájárulás céljára a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások cím előirányzatának terhére a központi költségvetés javára 2016. évben 3000,0 millió forintot ad át. A befizetési kötelezettséget egy összegben, 2016. októberben kell teljesíteni.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között és

b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is módosíthatja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

(4)[9] A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 18. Összevont szakellátás jogcímének (2) bekezdés szerinti, az egészségügyi intézmények finanszírozási színvonalának javítását célzó emelését az egészségügyért felelős miniszter javaslatára, az egészségügyi szakellátó intézményrendszer hatékonyabb működését biztosító intézkedések elfogadása esetén rendelheti el.

13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1-18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással,

b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással

kapcsolatos ellenőrzésekből eredő - a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések jogcím előirányzaton felül befolyt - bevételek összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Alapellátás megújításának II. üteme jogcímről a jogcímcsoport 1-3. és a 13. jogcímére, kiemelten az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím javára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 8100,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés - az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja fenn a jogot[10]

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók - így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó - közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja és a 35. § szerinti esetek kivételével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány egyedi határozatban jogosult.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatából legfeljebb 40 000,0 millió forint az EDP jelentés 2016. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,0%-át.

(4) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatának a (3) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2016. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel az (5) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,0%-át.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

a) a 2016. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,

b) a 2016. évre várható EDP-hiány és

c) a 2016. évre várható államadósság

alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére.

(6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetben, XI. Miniszterelnökség fejezetben, XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben, XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, XIV. Belügyminisztérium fejezetben, XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben, XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetben, XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben, XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezetben és a XXXV. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetben, valamint a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezetben, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben, LXV. Bethlen Gábor Alap fejezetben, LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fejezetben, LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezetben, LXVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap fejezetben lévő fejezeti stabilitási tartalék előirányzatokat 2016. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni.

(7) A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára határozatban dönt - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - a (6) bekezdésben meghatározott fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználásának engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról.

(8)[11] A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetek közötti átcsoportosításról.

20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (4) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra - felmérés alapján - átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 6250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek.

(3) A 10. mellékletben meghatározott előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is megadhatja. Az egyetértés megadása során figyelemmel kell lenni a 19. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglalt folyamatok és mutatószámok alakulására, ezen belül az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a 10. mellékletben szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére.

21. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

22. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára.

(4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára.

(7) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

23. § A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2016. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2016. évet terhelő kiadásait is.

24. §[12] A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

25. § A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

26. § (1) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 5. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím és a 20. cím, 8. alcím, 1. Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok jogcímcsoport javára, valamint a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára.

(2) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.

27. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - ide értve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosíthat.

28. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló - megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevételt. Amennyiben e három játékadó 2016. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport tervezett költségvetési támogatási előirányzatát, akkor a tervezett előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

(5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(6) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.

(7) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat.

(8) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 10. Egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása jogcímcsoport között átcsoportosíthat.

(9) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a feladatellátásban 2016-ban bekövetkező változásokkal összefüggésben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása cím között átcsoportosíthatnak.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

29. § (1) A teljes, 43 731,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A teljes, 38 423,9 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből indult és a 2007-2013-as programozási időszakban finanszírozott programok esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

30. § A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet érintett operatív programjain belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során, kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében megtérült pénzügyi eszközökből származó bevételek a vonatkozó közösségi szabályok szerinti célokra használhatók fel.

31. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

32. § (1)[13] Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegének 90%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. Az európai uniós hozzájárulás mellett az elszámolható költségeket finanszírozó központi költségvetési hozzájárulás összegére a minimálisan szükséges mértéken felül tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség nem vállalható.

(2) Az ETE Program keretében a 2014-2020-as programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 50%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014-2020-as programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az európai uniós hozzájárulásra és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozásra együttesen 300 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

33. § (1)[14] A szociális hozzájárulási adó 2016. évben, július 1-jét követően megfizetett összegének 74,30%-a az Ny. Alapot, 20,53%-a az E. Alapot, 5,17%-a a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az egyes Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig - az utolsó negyedévben december 20-áig - az állami intézményfenntartási feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével.

(3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti.

(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2016. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

34. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és 9. melléklet I. pontja szerint állapítja meg.

(2)[15] Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1-6. és 8. alpontjai, a II-IV. pontok, az V. pont 4-5. alpontjai és a VI. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

35. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2015. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2015. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2016. évi címrendbe történő felvételéről és a 2015. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül - átcsoportosíthat.

36. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet, a 3. melléklet és a 9. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

37. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és

b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a,

d) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

39. § (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet I. pont 2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2-5. és 7. alpontjai, IV. pontja, a 3. melléklet I. pont 2. alpontja és a 9. melléklet alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont 1. alpont a) és b) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban meghatározott módon - igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3. alpontjai, III. pont 3-5. alpontjai és a 9. melléklet szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.

(6) A kincstár az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik vagy azt meghaladja.

(7) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben azon helyi önkormányzatnak 2016. évre befizetési kötelezettséget írhat elő, melynek mint kedvezményezettnek a 2007-2013 közötti programozási időszak operatív programjaiból finanszírozott projektje a projektgazdának felróható okból 2015. december 31-éig késedelmet szenvedett és emiatt forrásvesztés vagy központi költségvetési többletteher keletkezik. A befizetési kötelezettség legfeljebb a helyi önkormányzat hibájából felmerülő forrásvesztéssel vagy központi költségvetési többletteherrel megegyező összeg lehet, de nem veszélyeztetheti a helyi önkormányzat által biztosított közfeladat ellátását.

(8) A kincstár a (7) bekezdésben 2016. évre meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során havonként egyenlő részletekben levonja a megfizetendő összeget.

(9) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (6) és (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2016. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

(10)[16] A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 3. melléklet 10. pont f) alpontja alapján nyújtott támogatás felhasználásának és elszámolásának határideje 2017. december 31.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

40. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és - a b) pont kivételével - nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontja, valamint az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint és az 5. alpontjában meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) átlagbér alapú támogatást állapít meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója számára a 7. melléklet I. pontja szerint, az óvoda esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint,

c) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint,

d) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére a 7. melléklet III. pontja szerint,

e) a hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódóan

ea) tankönyvtámogatást és

eb) átlagbér alapú támogatást

állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet IV. pontja szerint,

f) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 2. melléklet III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett, továbbá a 7. melléklet V. pontja szerinti támogatást állapít meg.

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

41. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a)[17] a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. alpont c)-k) pontjában és III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I. és II. pont szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV. pontja szerinti támogatásra jogosult.

(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 71,4%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A nem állami szociális fenntartót a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők béréhez kiegészítő támogatás illeti meg.

(7) A települési önkormányzatot, annak társulását, valamint az (1) bekezdés szerinti nem állami szociális fenntartót

a) a támogató szolgáltatás,

b) a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás,

c) a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás,

d) a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

e) a Biztos Kezdet Gyerekház,

f) az utcai szociális munka,

g) a krízisközpont és a félutas ház,

h) a titkos menedékház

szolgáltatások után a 9. melléklet szerinti támogatás illeti meg.

(8) A (7) bekezdés a)-c) pont szerinti szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót a 9. melléklet szerinti támogatás 30%-a illeti meg.

(9) A (7) bekezdés szerinti egyházi fenntartót, a (7) bekezdés a)-c) pont szerinti szolgáltatásai után kiegészítő támogatás a 2016. évi központi költségvetés végrehajtása során az állami, illetve önkormányzati fenntartók (7) bekezdés a)-c) pont szerinti szolgáltatásokon elszámolt működési, kiadás és bevétel egyenlegének rendezése alapján illeti meg.

42. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

43. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2016. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2017. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

44. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

45. § (1) A Kormány a 2016. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

46. § (1) A 2016. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 100 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2016. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

47. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 900 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 800 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

48. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 350 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 600 000,0 millió forint.

49. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2016. december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

50. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

51. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

52. § (1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 6500,0 millió forintot.

(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot.

53. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből - az 54. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

54. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) mint az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. jogutódja által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program "Pénzügyi eszközök" prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program "A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése" prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program "Pénzügyi eszközök" prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program "A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése" prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, Gazdaságfejlesztés Operatív Program vagy a Közép-magyarországi Operatív Program terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

55. § A 2016 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 1,6%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

56. § (1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2016. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

57. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a 2016. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. § a szerinti rendvédelmi illetményalap 2016. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2016. január 1-jétől 40 140 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2016. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2016. évben legfeljebb 1000 forint.

58. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2016. évre a 6. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2016. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2016. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

59. § Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

60. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2016. január 1-jétől 437 300 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 40. § (1) bekezdés d) és f) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

61. § (1)[18] A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2016. évben szeptember 30-áig 391 600 forint, október 1-jétől 411 180 forint.

(2)[19] A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2016. évben szeptember 30-áig 391 600 forint, október 1-jétől 411 180 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2016. évben 5000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2016. évben 5000 forint.

62. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2016. évben gyermekenként 5800 forint,

b) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2016. évben gyermekenként 8400 forint,

c) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2016. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2016. évben esetenként 20 000 forint,

b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2016. évben 29 500 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2016. évben született.

(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2016. évben 453 000 forint/fő/év.

63. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2016. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől - 2016. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

64. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2016. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2016. évben 6000 forint.

65. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

66. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

67. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2016. évben magyar filmalkotás esetén 329,6 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 585,8 millió forint.

68. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

69. § (1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig

a)[20] a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 135 000 euró,

b)[21] a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 209 000 euró,

c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró.

(2)[22] A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 225 000 euró.

(3)[23] A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 225 000 euró.

(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

70. § (1) A 69. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig

a)[24] árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 418 000 euró,

b)[25] építési beruházásra 5 225 000 euró,

c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000 euró.

(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig

a)[26] 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b)[27] 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 69. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett - az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált - összeget kell figyelembe venni.

20. Egyes koncessziós díjak

71. § (1) Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2016. tárgyévre a következő:

a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 668,4 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 389,9 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 557,1 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 55,8 millió forint.

(2)[28]

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

72. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait,

b) a 41. § (6) bekezdés és a 2. melléklet III. pont 7. alpontja szerinti támogatás igénylési feltételeinek, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 7. melléklet I. pont 3. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében az 5. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

22. Hatályba léptető rendelkezések

73. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2019. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-72. §, az 1-2. melléklet, a 3. melléklet I-VI. pontja, a 3. melléklet VII. pont 1-4. alpontja és a 4-10. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3)[29] A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 13. § (1) bekezdés 4-11. pontjával megállapított 69. §-a és 70. §-a szerinti uniós közbeszerzési értékhatárok a Mód. tv. hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások tekintetében irányadóak.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2015. évi C. törvényhez

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban