BH 2023.7.202 A közigazgatási jogi felelősség körében elterjedt objektív felelősség jellemzője, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától. A közigazgatási jogszabályok megszegése önmagában a jogellenességre tekintettel jogkövetkezményt von maga után. Ebben az esetben a szubjektív elemeket a jogsértés megállapításához vizsgálni nem is kell, mivel a jog által védett közösségi érdeknek - a perbeli esetben a fogyasztói társadalom védelmének - a jogalkotó olyan jelentőséget tulajdonít, hogy az a jogsértő vétkességétől vagy felróhatóságától függetlenül védendő [Alaptörvény 26. cikk (1) bek.; 6/2022. (I. 14.) Korm.rendelet 1. § (1) bek., 2. § (1)-(2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2022. április 4-én országos témavizsgálat keretében próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzést végzett a felperes kereskedelmi egységében (a továbbiakban: üzlet).

[2] A felperes üzletében a helyszíni ellenőrzés alkalmával 8 féle, hatósági árral érintett termék - csirkemell filé előhűtött 500 gramm 899 Ft; étolaj 1 liter és 5 liter; étolaj 1 liter; étolaj 1 liter és 5 liter; kristálycukor és csirkemell filé előhűtött 1 499 Ft/kg - nem állt rendelkezésre az árukészletben és a felperes az ellenőrzést végző felügyelők felhívására a termékek 2021. évi adott napi (hétfő) átlagos rendelkezésre álló készlet mennyiségét nem tudta igazolni.

[3] A felperes az árukészlet hiányát nem vitatta, azonban arra hivatkozott, hogy az 1 kg-os kristálycukor termék egyetlen magyarországi gyártótól érkezik és a szállító gyártási problémák miatt nem teljesítette a leadott megrendeléseket. A termékeket a szállítótól időben megrendelte, a szállító érdekkörébe eső okból keletkezett a teljesítési hiba. A csirkemell termékek tekintetében ugyanilyen szállítási probléma merült fel, a szállító nem hozta a felperes által megrendelt mennyiségeket. Valamennyi étolaj termék esetében köztudomású étolajhiányra hivatkozott, valamint azon szállítólevélre, amelyben korlátozott kiszállítási mennyiségről tájékoztatták.

[4] Az időszakos készlethiányok az ellenőrzést követően megszűntek.

[5] Az alperes 2022. május 4-én kelt SZ/71/00363-6/2022. számú határozatával a felperes terhére 600 000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártörvény) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése okán. Hangsúlyozta, hogy a felperes nyilatkozataiban foglaltakat a döntés meghozatala során figyelembe vette, azonban a felelősség alóli mentesülés szempontjából elfogadni nem tudta. A felperes mint vállalkozás köteles gondoskodni a vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan betartásáról, amelyet az ellenőrzés alkalmával elmulasztott. A jogsértés megvalósulása szempontjából irreleváns, hogy az egyes termékekből miért nem rendelkezett készlettel. A Korm. rendeletben foglaltak betartásáért objektív felelősséggel tartozik.

A kereseti kérelem

[6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését, illetve megváltoztatását kérte akként, hogy az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szüntesse meg vagy a bírságot kiszabó határozatot helyezze hatályon kívül és szükség esetén az alperest kötelezze új eljárásra. Kiemelte, hogy az alperes az Ártörvény 2. §-ában foglalt rendelkezéseket a szállító és a felperes vonatkozásában - az ügy érdemére kihatóan - nem vizsgálta. Érvelt azzal is, hogy az árszabályozás jogellenes és konkrét termékre nem is lett volna alkalmazható. A felperes nem kap semmilyen támogatást ezzel kapcsolatban és nem várható el a saját veszteség terhére történő értékesítés. Összességében vitatta objektív felelőssége fennállását, amelynek jogkövetkezménye üzletbezárás is lehet.

Az elsőfokú ítélet

[7] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[8] Döntését Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikkére, a Korm. rendelet 1. és 2. §-ára, a 3. § (3) és (4) bekezdésére, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdésére, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 9. § (3) bekezdés d) pontjára és 10. § (1) bekezdésére alapította.

[9] Az Alaptörvény 28. cikkéből levezetve kifejtette, a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése olyan fogyasztóvédelmi intézkedés, amelynek kizárólagos célja, hogy a 2021. évi fogyasztói kereslet a hatósági áras termékekből 2022. évben is kielégítést nyerjen. A Korm. rendelet semmilyen kimentésre nem ad lehetőséget, az abban foglaltak betartásáért a felperes objektív felelősséggel tartozott.

[10] Az alperes határozata meghozatala során figyelembe vette a jogsértés súlya tekintetében a jogsértéssel érintett fogyasztókat, az érdekeik sérelmének körét, azt, hogy a felperes nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kifogásolt termékek elérhetőek legyenek a fogyasztók számára. Értékelte azt is, hogy a jogsértés egy üzletben, az ellenőrzés helyszínén valósult meg, amely azonban annak alapesete, így enyhítő körülményként nem vehető figyelembe. Vizsgálta a jogsértő állapot időtartamát, valamint azt, hogy a felperes terhére ugyanezen jogellenes magatartás ismételt tanúsítása nem volt megállapítható. Tekintetbe vette az okozott hátrányt, a felperes eljárást segítő, együttműködő magatartását, gazdasági súlyát, nettó árbevételét és foglalkoztatottjainak számát. A bírság összege megállapítása során figyelembe vette azt is, hogy a készlethiányhoz hozzájárult az, hogy a szállítók a megrendeléseket nem megfelelően teljesítették. Ugyanakkor értékelte, hogy a hatósági árak betartása mellett a megfelelő árumennyiségek biztosítása kiemelten fontos fogyasztói érdek.

[11] Az árszabályozás jogellenessége körében kifejtette, hogy az alperesnek a hatályos jogszabályok szerint kellett eljárnia, értelmeznie a Korm. rendelet rendelkezéseit, a vonatkozó jogszabályok és az Alaptörvény előírásai szerint kellett meghoznia határozatát. Ugyan figyelemmel volt a szállítói magatartásra, azonban az objektív felelősség mellett azt kizárólag a bírság összegszerűsége körében értékelhette. Az alperes a tényállást tisztázta és indokolási kötelezettségének teljeskörűen eleget tett.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. § (1) bekezdés a) és b) pontjára utalással kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, illetve az ítélet megváltoztatását akként, hogy a közigazgatási cselekményt a bíróság semmisítse meg és szükség esetén kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására.

[13] Előadása szerint jogbizonytalanságot eredményez az, hogy az elsőfokú bíróságok az árszabályozás és a Korm. rendelet kapcsán eltérő tartalmú döntéseket hoznak.