ÍH 2015.142 A SZAVATOSSÁGI JOG KIVÁLASZTÁSA - AZ ÁRLESZÁLLÍTÁS TERJEDELME - A TERMÉKFELELŐSSÉG ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ KÁRTÉRÍTÉS - A PERTÁRGY ÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSA A KÖTELEZŐ KÉPVISELET SZEMPONTJÁBÓL

I. A bíróság a fél helyett szavatossági jogot nem választhat, mind a választás, mind a választott jogról a másikra áttérés a jogosult kizárólagos joga az esetben is, ha azokat kifogásként érvényesíti.

II. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése során a megrendelő által szolgáltatott részben hibás vetőmag miatt igényelt árleszállítás nemcsak a vetőmagra, hanem a hiba arányában a termeléshez nyújtott egyéb szolgáltatásokra is kiterjed. A hibás teljesítésre hivatkozás azonban nem jogosítja fel a termelőt, hogy a terményt ne a termeltetőnek értékesítse.

III. Termékfelelősségen alapuló kárigényként elmaradt vagyoni előny, továbbá a vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségek nem érvényesíthetőek [Alkalmazott jogszabályok: 1959. évi IV. törvény 306. § (1) bekezdés, 306/A. §, 308/C. §, 417. §, 419. § (2) bekezdés; 1993. évi X. törvény 1. § (4) bekezdés, Pp. 254. § (1) bekezdés, 25. § (3) bekezdés, 149. § (2) bekezdés, 147/A. § (4) bekezdés 73/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont].

A felperes 2010. február 5-én "Napraforgó fedezetű technológiai integrációs forgóeszköz finanszírozási szerződés"-t kötött az alperesekkel, az I. rendű alperes esetében 130 hektár, a II. rendű alperes esetében 155 hektár területen vállalt napraforgó termelésre. Az alperesek vállalták, hogy a termeléshez szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát kizárólag a felperestől vásárolják és a termést részére értékesítik. A finanszírozás lejárata az annak fedezetét biztosító napraforgómag átadását követő elszámolás szerinti fizetési határidő, legkésőbb 2010. november 10. A finanszírozásra kikötött ügyleti kamat 10,25%, a késedelmi kamat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.

A felek által a finanszírozási szerződéshez kapcsolódóan kötött "Magas olajsav tartalmú napraforgómag adásvételi szerződés" szerint a finanszírozási adósság fedezetére az alperesek a területről elvárható elégséges mennyiségű napraforgómagot adnak el: február 5-én és április 29-én Kiegészítő mellékletben meghatározott nettó 80 000, illetve 78 000 forint/tonna vételáron az I. rendű alperes 65 tonnát, a II. rendű alperes 77,5 tonnát. A 2010. május 10-én kelt Kiegészítő mellékletben az I. rendű alperes 130 tonnát, a II. rendű alperes 155 tonnát nettó 80 000 forint/tonna vételáron szállít. A termés átadásának elmaradása esetén a felperes fedezeti vásárlásra, a szerződéses mennyiség harmadik féltől való beszerzésére az általa ítélt módon és feltételek szerint jogosult, az így felmerült többletköltségét az alperesek kötelesek megtéríteni.

A felperes az alperesek részére műtrágyát, növényvédő szereket, 4-4 zsák NK FERTI fajtájú és az I. rendű alperesnek 34 zsák, a II. rendű alperesnek 41 zsák Pioneer névvel védjegyzett PR65H22 fajtájú, F1761G930715/10 fémzárszámú vetőmagot szállított. Felszámította az alperesek javára kötött tűz- és jégkár biztosítás és a partnerminősítési díját, a finanszírozás ügyleti kamatait.

A PR65H22 fajtájú vetőmagot a beavatkozó Franciaországból importálta, a felperesnek a 2005-ben a viszonteladói értékesítésére kötött megállapodás alapján értékesítette. A 2010-ben forgalmazott vetőmagot Franciaországban 2008-ban három külön parcellán állították elő.

A felperes és az I. rendű alperes 2010. június 10-én közösen szemlézte az I. rendű alperes területeit, a jegyzőkönyvben a tapasztalt keléshiányon túl a termést veszélyeztető egyéb körülményt nem rögzítettek. A termelést a felperestől beszerzett forgóeszközök felhasználása mellett szakszerűen végző alperesek 2010. szeptember elején észlelték, hogy a PR65H22 fajtájú napraforgó megjelenése nem a fajtára jellemző: a felfelé álló tányérokban megáll a víz, ezért elrohadnak, szétesnek. A rendellenességet jelezték a felperesnek és a beavatkozónak is.

Az alperesek és a beavatkozó 2010. szeptember 14-15-én közös szemlén jegyzőkönyvben a PR65H22 fajtájú napraforgók jelentős részénél fenotípusos elváltozást, nem a hibridre jellemző megjelenést rögzítettek. A morfológiai leírás szerint a tányér alatti szárrész megvastagodott, a tányérok tölcsér alakúak és felfelé állnak (nem bókolnak), a szár alsó részén elágazásokon (sarjhajtásokon) apró tányérok vannak. Éréskor a csapadék megáll a tányérokban, az tőben elkorhad, a talajra esik, a magok penészgombával fertőzöttek. Megállapították a kikelt, a rendellenes és a hibridre jellemző tőszámot, a rendellenesség mértékét.

2010. szeptember 17-én G. Z. vadkárbecslő szakértő ugyanezen rendellenességeket rögzítette.

Az alperesek által megbízott Dr. B. P. szakértő is szemlézte a táblákat, a 2010. szeptember 29-én szakvéleményében megerősítette és kiegészítette a hibridre nem jellemző fenotípusú növények leírását. A véleménye szerint a tünetek kialakulása az alkalmazott technológia egyetlen elemével sem hozható összefüggésbe, azok a napraforgó-peronoszpóra kaszattal terjedő, ún. látens formájára utalnak. A morfológia rendellenességek a hibrid vetőmaghoz kötöttek, azt a peronoszpóra kórokozójának (Plasmopara halstedii) látens fertőzése okozta, amely a vetőmaggal került az érintett területekre.

A betakarítás szeptember 24. és október 17. között megtörtént, a felperes alperesi teljesítés hiányában fedezeti vásárlásokat bonyolított.

Az alperesek 2010. október 5-én a felperesnek bejelentették a kártérítési igényüket, majd novemberben arról tájékoztatták, hogy a termésüket a káruk enyhítése érdekében értékesítik. A felperes az igényt elutasította. A felperesi beavatkozó (a vetőmag importőre) 2011. január 12-én a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH) fordult a vetőmag letéti mintájából hatósági mintavétel és vizsgálat érdekében. A 2011. január 25-i hatósági mintavételkor egy-egy minta került a beavatkozóhoz, a felpereshez, és a vetőmagvizsgáló laboratóriumba. A kitermesztést követően az MgSzH által hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek szerint az állomány kiegyenlítetlen, a tőhiány 30-35%. A nem bókoló, ég felé néző tányérállás kifejezetten jellemző, 35-40%, a 2011. szeptember 16-ai szemlekor 10% gyakoriságú. A peronoszpóra primer és szekunder fertőzésére utaló jeleket, tüneteket nem észleltek, a napraforgó peronoszpóra látens fertőzöttségét valószínűsítették.

Az integrátor felperes a termelő II. rendű alperessel 300 hektár területre 2010 évre március 22-én takarmánykukorica fedezetű technológiai integrációs forgóeszköz finanszírozási és ahhoz kapcsolódóan adásvételi szerződést is kötött a napraforgó szerződések feltételeivel egyezően. A forgóeszköz finanszírozás fizetési határideje legkésőbb 2010. november 23. volt. A felperes 70,397 tonna kukoricát takarított be, és 521 954 forintot számolt el a II. rendű alperes javára.

A felperes a keresetében a napraforgó fedezetű finanszírozási szerződés alapján az I. rendű alperest 12 019 088 forint, a II. rendű alperest 13 817 190 forint és 2010. november 10-étől késedelmi kamat; a fedezeti vásárlások miatt az I. rendű alperest 11 310 000 forint, a II. rendű alperest 13 485 000 forint és 2010. október 31-től késedelmi kamat; a II. rendű alperest a takarmány-kukorica fedezetű finanszírozási szerződés alapján 34 210 226 forint és 2010. november 23-ától késedelmi kamat, a fedezeti vásárlások kapcsán 11 199 641 forint és 2010. november 30-ától késedelmi kamat fizetésére kérte kötelezni.