3083/2014. (IV. 1.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.III.37.300/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A indítványozó párt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Kvk.IV.37.300/2014/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel alaptörvény-ellenes, sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított jogait.

[2] 2. A Kúria Kvk.IV.37.300/2014/2. számú végzése az I. rendű és a II. rendű kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 11. napján meghozott határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeit érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés indokolása szerint a kérelmezők fellebbezést terjesztettek elő a Baranya Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 53/2014. (III. 6.) számú határozatával szemben azzal, hogy az OEVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésébe ütközően állapította meg terhükre 100 darab aján-lóív késedelmes átadását és szabott ki velük szemben együttesen 5 075 000 forint összegű bírságot. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2014. március 11-én kelt, 541/2014. számú, jogorvoslati záradékkal ellátott határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta.

[3] A kérelmezők 2014. március 13-án 14 óra 30-kor személyesen nyújtották be bírósági felülvizsgálati kérelmüket az NVB-nél a Kúriához címezve. A felülvizsgálati kérelemben az I. rendű kérelmező képviseletében eljáró pártelnök meghatalmazást adott a II. rendű kérelmező pártelnökének részére a bírósági felülvizsgálati kérelembe szerkesztetten. Utóbbi a meghatalmazást - szintén a bírósági felülvizsgálati kérelemben - elfogadta és úgy nyilatkozott, hogy jogi szakvizsgával rendelkező ügyvédként a II. rendű kérelmezőtől külön jogi képviseletre szóló meghatalmazás a számára nem szükséges. A felülvizsgálati kérelmet I. és II. rendű kérelmező képviseletében eljáró pártelnök ezen minőségében írta alá. A bírósági felülvizsgálati kérelem csak a kérelmezők bélyegzőinek lenyomatát tartalmazta.

[4] A Kúria utalt a Ve. 224. § (5) bekezdésére, amelynek értelmében a jelen bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 26. §-ának, valamint a 27. §-ának az ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó szabályaiból - figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 63. § (2) bekezdésére, 195. § és 196. §-aira, és az Ügyvédi tv. 13. § szabályaira is - következően az ügyvédi képviseleti tevékenységre vonatkozó meghatalmazás akkor érvényes, ha abból kétséget kizáróan kitűnik, hogy az azt ügyvédként aláíró személy az Ügyvédi tv. hatálya alá tartozik. A Kúria megállapította, hogy az I. rendű felperes által adott képviseleti meghatalmazás nem tartalmazza a II. rendű kérelmezőt képviselő személy ügyvédi státuszának azonosítására alkalmas adatokat, jogi képviselői minősége az okiratból nem igazolt (ide értve azt a tényt is, hogy e személy a bírósági felülvizsgálati kérelmet a II. rendű kérelmező képviselőjeként írta alá), ennek következtében az I. rendű kérelmező javára ügyvédként fennálló képviseleti jogosultsága nem tekinthető igazoltnak. A Kúria utalt arra is, hogy a Ve. 224. § (5) bekezdés második mondata következtében lehetőség van arra, hogy a jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárjon. E személy, mint a II. rendű kérelmező elnöke ugyanakkor elmulasztotta Ve. által megkívánt irat csatolását, így a II. rendű kérelmező tekintetében sem jogosult a Kúria előtti jogi képviseletre. Mivel mindkét kérelmező jogi képviselő nélkül kezdeményezte az NVB határozatának bírósági felülvizsgálatát, kérelmüket a Kúria a Ve. 231. § (2) bekezdés alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[5] 3. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz indokolásaként előadta, hogy a Kúria végzésének indokai nem helytállóak az alábbiak miatt.

[6] a) A kérelem ügyvédi fejléces iraton került benyújtásra, feltüntetve azon az ügyvédi minőséget, az ügyvéd lakcímét, továbbá az elérhetőségein túl a bankszámlaszámát, és az adószámát is. Ezek mind alkalmasak az ügyvédi azonosításra akár az ügyvédi kamaránál, akár a pénzintézetnél, akár az adóhivatalnál.

[7] b) Ügyvédi minőségében e személy nem a II. rendű kérelmezőt, hanem az I. rendű kérelmezőt és annak törvényes képviselőjét képviselte.

[8] c) Nem felel meg a valóságnak az indokolás azon kitétele sem, hogy e személy a felülvizsgálati kérelmet a II. rendű kérelmező képviselőjeként írta alá, ezzel szemben egyértelmű, hogy kézírása alatt az "ügyvéd" megjelölést használta, egyértelműsítve azt, hogy az iratot elsődlegesen e minőségben írta alá (ezen az sem változtat, hogy lentebb jelezte, hogy ő a II. rendű kérelmező elnöke).

[9] A panasz részletesen értelmezte a Ve. és a Pp. egyes, a képviseletre vonatkozó szabályait is. Az indítványozó szerint a hivatkozott végzéssel a Kúria megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, mert "nem a törvényben meghatározottak szerint hozta meg, és indokolta döntését".

[10] 4. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

[11] 5. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.

[12] 6. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg.

[13] 6.1. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel (elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]).

[14] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012 (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]).

[15] A 3037/2014. (III. 13.) AB határozat [29]-[30] bekezdése szerint alkotmányjogi panasz értelmét, és az Alkotmánybíróság feladatát értenénk félre, ha az Alkotmánybíróság - hasonlóan egy rendes bírósági felülvizsgálati fórumhoz - a bírósági döntések korlátlan felülvizsgálatát végezné pusztán amiatt, mert egy téves döntés érintheti a sérelmet szenvedett fél alapvető jogait. Az eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása és értékelése, az alkalmazandó jog meghatározása és annak az értelmezése kizárólag a rendes bíróság feladata.

[16] A kúriai végzés és az alkotmányjogi panasz jogi képviseletről szóló jogszabályok egyes elemeinek az értelmezésére, a konkrét esetre való mikénti alkalmazására vonatkozik. A végzés és a panasz ezzel összefüggő egyes megállapításainak az értékelése önálló jogszabály-értelmezést jelentene, erre alkotmányjogi panasz hatáskörben nincs lehetőség.

[17] 6.2. A Kúria alkotmányjogi panasszal támadott végzése bírósági eljárásban született. A bírósági eljárással szemben támasztható egyes követelményekről elsősorban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése rendelkezik, és nem a panaszban felhívott alaptörvényi szabály. Megállapítható az is, hogy a panasz annak az állításán kívül, hogy a Kúria megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, mert "nem a törvényben meghatározottak szerint hozta meg, és indokolta döntését", az Abtv. által megkívánt határozottságú alkotmányjogi érvelést nem tartalmaz.

[18] 7. Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) pontja, 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) és h) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. március 27.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/634/2014.