62003CJ0005[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2005. július 7-i ítélete. Görög Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága. EMOGA - Egyes kiadások kizárása - Gyümölcs és zöldség - Narancs - Állattámogatás - Szarvasmarhafélék - Juh- és kecskefélék. C-5/03. sz. ügy

C-5/03. sz. ügy

Görög Köztársaság

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"EMOGA - Egyes kiadások kizárása - Gyümölcs és zöldség - Narancs - Állattámogatás - Szarvasmarhafélék - Juh- és kecskefélék"

L. A. Geelhoed főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2004. október 14. .

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2005. július 7.

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság - EMOGA - Végső elszámolás - A közösségi szabályozás alkalmazása során történt szabálytalanságokból eredő kiadások elszámolásának megtagadása - Az érintett tagállam általi vitatás - Bizonyítási teher - A Bizottság és a tagállam közötti megosztás

(729/70 tanácsi rendelet)

2. Mezőgazdaság - EMOGA - Végső elszámolás - A közösségi szabályozás alkalmazása során történt szabálytalanságokból eredő kiadások elszámolásának megtagadása - Pénzügyi korrekció - Feltételek - Az EMOGA-t veszteség tényleges kockázatának kitevő, jelentős mulasztás fennállása

(729/70 tanácsi rendelet)

1. A közös agrárpolitikának az EMOGA által történő finanszírozása terén a közösségi jogszabályok megsértését ugyan a Bizottságnak kell bizonyítania, amennyiben egyes kiadásokat ki kíván zárni a közösségi finanszírozásból, a Bizottság azonban nem köteles bizonyítani a tényleges veszteség fennállását vagy kimerítően bemutatni a nemzeti közigazgatási szervek által végzett ellenőrzések elégtelenségét vagy az általuk továbbított számok szabálytalanságát, hanem elegendő ennek alapos gyanúját igazolnia vagy az említett ellenőrzések vagy számok alapján feltárt, komoly és ésszerű kétségre okot adó bizonyítékot előadnia.

Amikor a Bizottság ilyen bizonyítékokat már előterjesztett, a tagállamnak kell bizonyítania, hogy adott esetben a Bizottság az ebből levonandó pénzügyi következtetések tekintetében hibát követett el. A tagállam e megállapításokat a maga részéről nem cáfolhatja anélkül, hogy saját állításait ne támasztaná alá egy megbízható és működőképes ellenőrzési rendszerre vonatkozó bizonyítékokkal. A tagállam feladata ugyanis előadni az általa végzett ellenőrzésekre vagy a számaira vonatkozó lehető legrészletesebb és teljes körű bizonyítékokat, illetve adott esetben azokat, amelyek a Bizottság állításainak pontatlanságára utalnak.

A bizonyítási teher efféle könnyítését a hatásköröknek a Közösség és a tagállamok közötti megosztása indokolja a közös agrárpolitika keretében és az a tény, hogy az EMOGA pénzügyi igazgatása főként a nemzeti közigazgatási szervekre hárul, amelyek feladata a közösségi szabályok betartásának szigorú ellenőrzése.

(vö. 36., 38-40., 46-47., 62., 75., 79. pont)

2. Az EMOGA végső elszámolása terén az a tény, hogy valamely eljárás tökéletesíthető, önmagában még nem teszi indokolttá a pénzügyi korrekciót. A kifejezett közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó jelentős mulasztásnak is fenn kell állnia, és annak az EMOGA-nak okozott veszteség vagy a szabálytalanság tényleges kockázatával kell járnia.

(vö. 51. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2005. július 7.(*)

"EMOGA - Egyes kiadások kizárása - Gyümölcs és zöldség - Narancs - Állattámogatás - Szarvasmarhafélék - Juh- és kecskefélék"

A C-5/03. sz. ügyben,

az EK 230. cikk alapján megsemmisítés iránt 2003. január 3-án

a Görög Köztársaság (képviselik: S. Charitaki és E. Svolopoulou, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága ( képviseli: M. Condou-Durande, meghatalmazotti minőségben, segítője: N. Korogiannakis dikigoros, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök (előadó), A. Borg Barthet, J.-P. Puissochet, J. Malenovský és U. Lőhmus bírák,

főtanácsnok: L. A. Geelhoed,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. szeptember 15-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2004. október 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Keresetével a Görög Köztársaság a tagállamok által az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege alapján teljesített egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2002. november 5-i 2002/881/EK bizottsági határozat (HL L 306., 26. o.) megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben az az 1997-2001-es pénzügyi évben a gyümölcs- és zöldségágazatban 2 438 896,91 euró összegű, az 1999-2001-es pénzügyi évben a szarvasmarhafélékre vonatkozó állattámogatás tekintetében 11 352 868 euró összegű és az 1998-1999-es pénzügyi évben a juh- és kecskefélékre vonatkozó állattámogatás tekintetében 22 969 271 euró összegű pénzügyi korrekciójára vonatkozik.

2 E pénzügyi korrekciók a gyümölcs- és zöldségágazatban a biztosítási járulék 3 %-os célzott korrekcióját, illetve az ellenőrzési hiányosságokkal kapcsolatos 2 %-os átalánykorrekciót jelentik. A szarvasmarha-ágazat állattámogatása, illetve a juh- és kecskeágazat állattámogatása tekintetében e pénzügyi korrekció 10, illetve 5 %-os átalánykorrekciónak felel meg.

Jogi háttér

A közös agrárpolitika finanszírozására vonatkozó általános közösségi szabályozás

3 A 2000. január 1-jét megelőző kiadások tekintetében e tárgyban az 1995. május 22-i 1287/95/EK tanácsi rendelettel (HL L 125., 1. o.) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1970. április 21-i 729/70/EGK tanácsi rendelet (HL L 94., 13. o.) (a továbbiakban: 729/70 rendelet) alkotja a vonatkozó alapvető szabályozást. A fenti időpontnál későbbi kiadások esetén a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/99/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 414. o.) az irányadó.

4 A 729/70 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja, valamint 3. cikkének (1) bekezdése értelmében, valamint az 1258/99 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az EMOGA Garanciarészlege a mezőgazdasági piacok közös szervezésének keretében finanszírozza a mezőgazdasági piacok stabilizálását célzó, a közösségi jogszabályok alapján végrehajtott intervenciókat.

5 A 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja és az 1258/99 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság dönt a kiadásoknak a közösségi finanszírozásból történő kizárásáról, ha megállapítja, hogy e kiadásokra nem a közösségi szabályoknak megfelelően került sor. A kizárásra kerülő összeg megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyát, valamint a Közösség által elszenvedett pénzügyi veszteséget.

6 A 729/70/EGK rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95/EK bizottsági rendelet (HL L 158., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 18. kötet, 31. o.) melléklete előírja, hogy a kifizető ügynökség csekkel teljesíti a kifizetést.

A gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó közösségi szabályozás: a narancs

7 Az 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet szabályozza a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezését (HL L 297., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 20. kötet, 55. o.).

8 Az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendelet (HL L 297., 49. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 20. kötet, 103. o.) értelmében e rendszer alapja a termelői szervezetek és a feldolgozóüzemek között megkötött szerződések, valamint e szerződéseknek az érdekelt tagállamok hatóságai által történő minőségi és mennyiségi ellenőrzése.

9 A 2202/96 rendelet végrehajtásáról szóló, 1997. június 26-i 1169/97/EK bizottsági rendelet (HL L 169., 15. o.) 15. cikkének (2) bekezdésében előírja, hogy a termelői szervezet a kapott támogatást vagy előleget az átvételétől számított tizenöt munkanapon belül banki vagy postai átutalással teljes összegben kifizeti tagjainak.

A szarvasmarhák állattámogatására vonatkozó közösségi szabályozás

10 A később módosított 1968. június 27-i 805/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 148., 24. o.) szabályozza a marhahús piacának közös szervezését.

11 Az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 1992. november 27-i 92/102/EGK tanácsi irányelv (HL L 355., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 232. o.) 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek a szarvasmarhafélékre vonatkozó követelmények tekintetében úgy, hogy azokat 1993. február 1-jétől kezdődően a fennálló nemzeti eljárásoknak megfelelően tartsák nyilván, és az említett irányelvben előírt fennálló szabályoknak megfelelően azonosítsák.

12 A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 1997. április 21-i 820/97/EK tanácsi rendelet (HL L 117., 1. o.), amelyet (9) preambulumbekezdése értelmében a 92/102 irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt fogadtak el, 22. cikkének második albekezdése értelmében 1997. július 1-jétől hatályos.

13 E rendelet 1. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a 92/102 irányelvnek a kifejezetten a szarvasmarhafélékre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók attól az időponttól kezdve, amikortól ezeket az állatokat ugyanezen rendelet I. címe alapján be kell azonosítani.

14 E rendelet 3. cikke előírja, hogy az azonosítási és nyilvántartási rendszer az egyes gazdaságokban alkalmazott füljelzőkön, állomány-nyilvántartásokon, marhaleveleken és egyedi nyilvántartásokon alapul. A rendelet 4-7. cikke részletesen meghatározza a rendszer egyes elemeit.

15 A 820/97/EK tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében létrehozott füljelzők, állomány-nyilvántartások és marhalevelek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1997. december 29-i 2629/97/EK bizottsági rendelet (HL L 354., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 22. kötet, 201. o.) - 10. cikke értelmében - 1998. január 1-jétől alkalmazandó. A rendelet a 820/97 rendelet rendelkezéseire vonatkozóan tartalmaz néhány pontosítást.

16 A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében végzett ellenőrzések minimális szintjével kapcsolatban a 820/97 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1997. december 29-i 2630/97/EK bizottsági rendelet (HL L 354., 23. o.) - 6. cikke értelmében - 1998. január 1-től alkalmazandó. A rendelet felsorolja azokat a minimális követelményeket, amelyek alapján a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében végrehajtott ellenőrzések történnek. Egészen pontosan e rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében az ellenőrizendő gazdaságok kiválasztása kockázatelemzés alapján történik, amelynek figyelembe veendő elemeit a következő bekezdés sorolja fel.

17 Az egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozását az 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 355., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 223. o.) írja elő. Az 1998. július 29-i 1678/98/EK bizottsági rendelettel (HL L 212., 23. o.) 1999. január 1-től módosított, az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 391., 36. o.) (a továbbiakban: 3887/92 rendelet) - 1. cikke értelmében - az ágazati rendeletekben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül alkalmazandó.

18 A 3887/92 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése olyan közigazgatási ellenőrzést ír elő, amely a támogatás kétszeri kifizetésének elkerülése végett különösen a bejelentett állatok keresztellenőrzéséből áll. Az 1999. január 1-jén végrehajtott módosításától kezdve - és miután a 820/97 rendelet 5. cikkének megfelelően a számítógépes adatbázis teljes mértékben működőképessé válik - a 6. cikk (2) bekezdésének új b) pontja olyan keresztellenőrzéseket is előír, amelyek célja biztosítani, hogy a közösségi támogatásokat kizárólag azokra a szarvasmarhafélékre nyújtsák, amelyek születéséről, mozgásáról és elhullásáról a kérelmező megfelelően tájékoztatta az illetékes hatóságot. Ugyanezen cikk (4) bekezdése előírja, hogy a helyszínen ellenőrizendő kérelmeket az ott felsorolt elemek figyelembevételével történő kockázatelemzés alapján választják ki.

A juh- és kecskefélék állattámogatására vonatkozó közösségi szabályozás

19 Az 1994. február 8-i 279/94/EK bizottsági rendelettel (HL L 37., 1. o.) módosított, a juhhús- és kecskehús-termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1993. szeptember 30-i 2700/93/EGK rendelet (HL L 245., 99. o.) (a továbbiakban: 2700/93 rendelet) (1) preambulumbekezdésében emlékeztet arra, hogy a 3887/92 rendelet értelmében a támogatási kérelmek, valamint az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer az anyajuhra és kecskére vonatkozó jövedelemtámogatási rendszerre az 1994-es idénytől kezdve alkalmazandó.

20 A 2700/93 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése olyan tartási időszakot ír elő, amely alatt a termelő köteles gazdaságában annyi anyajuhot és kecskét megtartani, amennyire jövedelemtámogatást kért. E cikk második albekezdése kimondja:

"Mielőtt a jövedelemtámogatási kérelemmel érintett anyajuhok és/vagy kecskék összességét vagy egy részét a tartási időszakban legeltetésbe veszik, ezen állatokat azonosítani kell [...], és [...] a gazdaságban tartás helyét/helyeit a támogatási kérelemben meg kell jelölni [...]".

21 Ugyanezen rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a helyszíni ellenőrzésekre a 3887/92 rendelet 6. cikkének rendelkezései alapján kerül sor, az állomány mozgásának állandó regisztrációs rendszere pedig a 92/102 irányelv 4. cikkében előírt szabályoknak megfelelően alkalmazandó.

22 A 3887/92 rendelet 10. cikke (5) bekezdésének eredeti változata - amely 1999. január 1-től a 10. cikk (11) bekezdése lett - úgy rendelkezik, hogy amennyiben a nyáj életével kapcsolatos természetes okok miatt a gazdálkodó nem tudja teljesíteni a támogatásban részesülő állatokra - az állatok birtokban tartására meghatározott időszakban - előírt birtokban tartási kötelezettségét, a támogatáshoz való joga a kötelező időszakban birtokában levő és ténylegesen támogatásra jogosult állatokra korlátozódik, amennyiben a gazdálkodó az állatszám csökkenésének észlelését követő tíz munkanapon belül erről írásban tájékoztatja az illetékes hatóságot.

A gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó pénzügyi korrekcióról

A 3 %-os célzott korrekció

A felek érvei

23 A görög kormány kifogásolja a termelői szervezetek által levont biztosítási járulékokkal megegyező mértékű, 3 %-os célzott korrekciót, amely szerinte ellentétes az 1169/97 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével. A nemzeti rendelkezések és körrendeletek összessége azt mutatja, hogy a görög jogszabályok semmilyen eltérést nem engednek a közösségi rendelkezésektől, és hogy a görög hatóságok soha nem fogadtak el ez utóbbiakkal ellentétes cselekményeket vagy olyan gyakorlatot, amely a biztosítási járulékok jogellenes visszatartásában állt. Az e hatóságok által azonnal nem észlelt esetleges kisszámú jogsértések csekély jelentőségű jelenségnek tekinthetők, amely az előírt ellenőrzések végrehajtásának keretébe illeszkedik, és amely a bizottsági vizsgálatok időpontjától, vagyis 1999 márciusától kezdve nem ismétlődött.

24 A Bizottság megállapítja, hogy a görög kormány sem a támogatások 3 %-ának biztosítási járulék címén történő levonását, sem azt nem vitatja, hogy e gyakorlat ellentétes az 1169/97 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével. Mivel a jogsértés nem kapcsolódik az ellenőrzések végrehajtásához vagy azok jellegéhez, az nem is vonható be a hiányos ellenőrzések átalánykorrekciójába. Ráadásul mind a Bizottság, mind a Számvevőszék vizsgálatai azt tárták fel, hogy a görög hatóságok legalább 2000. december 31-ig eltűrték a szóban forgó gyakorlatot.

A Bíróság álláspontja

25 Az 1169/97 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy "[a] termelői szervezet a kapott összeget [...] teljes egészében átutalja tagjainak".

26 Nem vitatott, hogy a kapott támogatások teljes összegének átutalása egyes termelői szervezetek esetén nem történt meg, mivel azok 3 %-át biztosítási járulék címén visszatartották.

27 Meg kell tehát állapítani, hogy az e szervezetek által eszközölt kifizetések nem feleltek meg a közösségi szabályoknak. Ebből következően a Bizottság jogosan zárta ki a vonatkozó összegeket a közösségi finanszírozásból.

28 A görög kormány álláspontja szerint a célzott korrekciónak mindenesetre nem kellene kiterjednie azokra a kiadásokra, amelyekre 1999. március 31-ét követően került sor.

29 Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a Bizottság - hivatkozással az 1999 júliusáig elfogadott nemzeti intézkedésekre és a közösségi intézmények által 2000-ben végzett ellenőrzésekre - azt állítja, hogy ezt a levonást legalább 2000. december 31-ig alkalmazták.

30 Márpedig a görög kormány nem adott elő olyan bizonyítékot, amely cáfolhatná a Bizottság álláspontját.

31 A fenti megfontolásokra tekintettel a görög kormánynak a termelői szervezetek által levont biztosítási járulékoknak megfelelő, 3 %-os célzott korrekcióval szemben felhozott érvelése nem fogadható el.

A 2 %-os átalánykorrekció

A felek érvei

32 A görög kormány azzal az indokolással vitatja a 2 %-os átalánykorrekciót, hogy a csekken történő kifizetés egyáltalán nem jelent kockázatot az EMOGA-nak a kifizetések elveszése tekintetében, hogy csak kivételes esetben kerülhet sor arra, hogy a termelői szervezet nem folyósítja tagjainak a támogatás összegét az előírt határidőn belül, ami egyáltalán nem jellemző egyedi eset, hogy a bizottsági vizsgálat során a nem megfelelő minőségű szállítmány elutasítása a közösségi szabályok megfelelő alkalmazását - nem pedig annak ellenkezőjét - bizonyítja, és hogy mivel a mérlegelési bizonylatok megőrzését a közösségi rendelkezések nem írják elő, a Bizottság ennek elmaradását neki nem róhatja fel.

33 A Bizottság arra hivatkozik, hogy a görög kormány elismeri, hogy - ellentétben az 1169/97 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével - a kifizetésekre csekken került sor, és négy termelő esetében a támogatás összegét nem az előírt határidőn belül fizették ki. Ráadásul az ellenőrzéssel megbízott tisztviselők is megerősítették, hogy az összenyomódott gyümölcsök esetén 5 %-os, a rothadt gyümölcsök esetén pedig 1 %-os tűréshatárt alkalmaztak, amit az is alátámaszt, hogy a szóban forgó idény teljes ideje alatt mindössze két szállítmányt utasítottak vissza, ezekből az egyiket éppen a bizottsági vizsgálat napján. Ebben az összefüggésben a mérlegelési bizonylatok hasznos eszköznek bizonyultak az ellenőrzés minőségének javításához. Mivel azonban ezek az elemek összességükben az EMOGA számára a veszteségnek csak csekély kockázatát jelentik, az alkalmazott átalánykorrekció mértékét 2 %-ra korlátozták.

A Bíróság álláspontja

34 A termelői szervezetekre vonatkozó első két kifogással kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az 1169/97 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében "[a] termelői szervezet a kapott támogatást vagy előleget az átvételétől számított tizenöt munkanapon belül banki vagy postai átutalással teljes összegben kifizeti tagjainak".

35 Nem vitatott, hogy a kifizetések csekk útján megtörténtek, és hogy a négy termelő esetében a támogatások összege nem az előírt határidőn belül került kifizetésre.

36 Meg kell állapítani, hogy a szóban forgó kiadásokra nem a közösségi szabályozásnak megfelelően került sor. Ebből következően a Bizottság joggal zárta ki e kiadásokat a közösségi támogatásból.

37 A csekkel történő kifizetésekkel kapcsolatban a görög kormány vitatja, hogy az EMOGA számára veszteség kockázata merült volna fel, és e tekintetben az 1663/95 rendeletre hivatkozik, amely az EMOGA kifizetéseivel kapcsolatban engedélyezi a tagállami kifizető ügynökségeknek a csekkel történő kifizetést.

38 Az állandó ítélkezési gyakorlat alapján a közösségi jogszabályok megsértését a Bizottságnak kell bizonyítania, ha azonban e jogsértés már megállapítást nyert, a tagállamnak kell azt bizonyítania, hogy adott esetben a Bizottság az ebből levonandó pénzügyi következtetések tekintetében hibát követett el (lásd ebben az értelemben a 49/83. sz., Luxemburg kontra Bizottság ügyben 1984. július 12-én hozott ítélet [EBHT 1984., 2931. o.] 30. pontját és a C-153/01. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben 2004. október 7-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-0000. o.] 67. pontját).

39 Egyebekben a Bizottság nem köteles bizonyítani a tényleges veszteség fennállását, hanem elegendő ennek alapos gyanúját igazolnia (lásd a Spanyolország kontra Bizottság ítélet [hivatkozás fent] 66. pontját). A bizonyítási teher efféle könnyítését a hatásköröknek a Közösség és a tagállamok közötti megosztása indokolja a közös agrárpolitika keretében (lásd ebben az értelemben a C-48/91. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben 1993. november 10-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-5611. o.] 17. pontját és a C-238/96. sz., Írország kontra Bizottság ügyben 1998. október 1-jén hozott ítélet [EBHT 1998., I-5801. o.] 29. pontját).

40 Az EMOGA pénzügyi igazgatása ugyanis főként a nemzeti közigazgatási szervekre hárul, amelyek feladata a közösségi szabályok betartásának szigorú ellenőrzése (lásd az Írország kontra Bizottság ítélet [hivatkozás fent] 30. pontját).

41 Mint az a jelen ítélet 34-36. pontjában megállapítást nyert, a csekkel történő kifizetésre az 1169/97 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megsértésével került sor. A Bizottság egyrészt azt állítja, hogy e rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek személyesen kapják meg a nekik járó támogatás összegét, másrészt hogy több személynél is ugyanaz az aláírás szerepel, ami azt bizonyítja, hogy a kedvezményezettek nem kapták meg személyesen a szóban forgó támogatási összegeket, és hogy ténylegesen fennállt az EMOGA-nak okozott veszteség kockázata.

42 A görög kormány arra való hivatkozása, hogy ez a fajta fizetési mód más esetekben is megengedett, nem elegendő az EMOGA-nak okozott veszteség valószínűségére vonatkozó bizottsági megállapítások cáfolatához.

43 Következésképpen a görög kormány első két kifogása nem fogadható el.

44 A feldolgozókra vonatkozó harmadik és negyedik kifogással kapcsolatban meg kell állapítani, hogy azok célja annak bizonyítása, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a görög gyümölcs- és zöldségellenőrző rendszer nem megbízható és nem is hatékony, és ezért a kapcsolódó kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárása hibás döntés volt.

45 Harmadik kifogásával a görög kormány azt rója fel a Bizottságnak, hogy nem egy, az e tárgyban előírt szabályozásnak nem megfelelő minőségű szállítmány jogellenes elfogadására, hanem az említett szabályozás alkalmazásával e szállítmány megtagadására hivatkozva járt el.

46 Mint az a jelen ítélet 38. pontjában is megállapításra került, a közösségi jogszabályok megsértését a Bizottságnak kell bizonyítania (lásd ebben az értelemben a C-281/89. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1991. február 19-én hozott ítélet [EBHT 1991., I-347. o.] 19. pontját és a C-253/97. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1999. október 28-án hozott ítélet [EBHT 1999., I-7529. o.] 6. pontját).

47 Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlatból következően a Bizottság nem a nemzeti közigazgatási szervek által végzett ellenőrzések elégtelenségét vagy az általuk továbbított számok szabálytalanságát köteles kimerítően bemutatni, hanem az említett ellenőrzések vagy számok alapján feltárt, komoly és ésszerű kétségre okot adó bizonyítékot kell előadnia (lásd ebben az értelemben a Hollandia kontra Bizottság ítélet [hivatkozás fent] 17. pontját és a C-344/01. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 2004. március 4-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-2081. o.] 58. pontját).

48 Mindezek alapján azt kell ellenőrizni, hogy a Bizottság előadott-e olyan egy irányba mutató tényeket, amelyek alapján ez a komoly és ésszerű kétség felmerül. Jelen esetben e kétség először azon a tényen alapul, hogy az idény során felkínált gyümölcsszállítmányokból mindössze kettőt utasítottak el (a másodikat éppen a Bizottság két ellenőrének jelenlétében), másodszor pedig a görög kormány képviselőinek azon az állításain, hogy az összenyomódott gyümölcsök esetén 5 %-os, a rothadt gyümölcsök esetén pedig 1 %-os tűréshatárt alkalmaztak.

49 Mint azt a főtanácsnok indítványának 30. pontjában helyesen kifejtette, a ténybeli elemekből - amelyek egyike sem utal szabálytalanságra - nem következik, hogy kétség merülne fel az érintett tagállam által végzett ellenőrzések mélyreható és mindenre kiterjedő jellegével kapcsolatban. Következésképpen a Bizottság nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy az ellenőrzések tekintetében komoly és ésszerű kétséget alátámasztó bizonyítékot hozzon fel.

50 Negyedik kifogásával a görög kormány azt rója fel, hogy az EMOGA-nak okozott veszteség kockázatelemzése céljából figyelembe vették, hogy a feldolgozók nem őrizték meg az 1997-1998-as idényre vonatkozó mérlegelési bizonylatokat, pedig ennek megőrzését egyetlen közösségi szabály sem írja elő.

51 Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az a tény, hogy valamely eljárás tökéletesíthető, önmagában még nem teszi indokolttá a pénzügyi korrekciót. A kifejezett közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó jelentős mulasztásnak is fenn kell állnia, és annak az EMOGA-nak okozott veszteség vagy a szabálytalanság tényleges kockázatával kell járnia (lásd ebben az értelemben a C-318/02. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben 2005. február 24-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-0000. o.] 34. pontját).

52 Jelen esetben a Bizottság nem közölte, hogy a mérlegelési bizonylatok megőrzésének elmaradása a közösségi rendelkezések alkalmazása során miért minősülne jelentős mulasztásnak, és azt sem mutatta be, hogy azok megőrzése miért lett volna szükséges a szóban forgó ellenőrzésekhez.

53 A fenti megfontolásokból következően a görög kormány első két kifogása nem fogadható el, azonban harmadik és negyedik kifogása megalapozott.

54 Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az AGRI-625-2002 összefoglaló jelentés B.2.2.3.2. pontja értelmében az 1997-1998-as idényben a gyümölcs- és zöldségágazat kiadásainak 2 %-os átalánykorrekciója azért következett be, mert több ellenőrzés tekintetében is hiányosságokat tártak fel. Márpedig a Bizottság négy sorozat észrevételéből mindössze kettő állapított meg ilyen hiányosságokat. Ezért az átalánykorrekció elégtelen indokoláson alapul.

55 Következésképpen a 2002/881 határozatot meg kell semmisíteni annyiban, amennyiben az elégtelen ellenőrzések miatt a gyümölcs- és zöldségágazat kiadásainak 2 %-át kizárja a közösségi finanszírozásból.

A szarvasmarhafélékre vonatkozó állattámogatás pénzügyi korrekciójáról

A felek érvei

56 A görög kormány kifogásolja a szarvasmarhafélékre vonatkozó állattámogatás 10 %-os bizottsági átalánykorrekcióját, és ezzel kapcsolatban három különböző érvcsoportot hoz fel.

57 Először is a Bizottság által a kulcsellenőrzések során feltárt súlyos mulasztásokkal - nevezetesen az 1678/98 és 2804/99 rendelettel létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer szabályozásának módosításairól történő tájékoztatás elmaradásával, az adatbázis létrehozásának elmaradásával és a keresztellenőrzések hiányával, a szavasmarha-állománynak a 820/97 rendelet szerinti nem megfelelő nyilvántartásával, a szarvasmarhák, különösen az újszülöttek füljelzőivel kapcsolatos mulasztásokkal, illetve a 820/97 rendeletnek nem megfelelő marhalevelek kiállításával - kapcsolatban a görög kormány úgy véli, hogy tekintettel az átmeneti intézkedésekre és a görög nemzeti rendszerben bekövetkezett javulásra, e mulasztások nem annyira súlyosak, hogy igazolnának egy 10 %-os átalánykorrekciót.

58 Ezt követően a Bizottság által a másodlagos ellenőrzések során feltárt súlyos mulasztásokkal - a feladatok elválasztásának elmulasztásával, az illetékes hatóságok állatorvosi szolgálatai közötti elégtelen együttműködéssel, a mezőgazdasági szövetkezetek nem megfelelő ellenőrzésével, a kérelmek késedelmes feldolgozásával, a nem informatikai alapú kockázatelemzéssel, valamint a statisztikai adatoknál fennálló eltérésekkel - kapcsolatban a görög kormány, amellett, hogy vitatja a Bizottság megállapításainak megalapozottságát, emlékeztet arra, hogy bizonyos másodlagos ellenőrzések esetleges megsértése legfeljebb 2 %-os átalánykorrekciót vonhat maga után.

59 Végül a görög kormány a Bizottság mérlegelési jogkörének túllépésére hivatkozik, mivel szerinte az EMOGA veszteségének kockázata nem igazolja a 10 %-os pénzügyi korrekciót.

60 A Bizottság lényegében annak megállapítására szorítkozik, hogy az átalánykorrekció alapjául szolgáló megállapításokat a görög kormány kifejezetten elismerte, illetve azokat nem vitatta. Mérlegelési jogkörének túllépésével kapcsolatban a Bizottság kifejti, hogy a szolgálatai által tett megállapítások a szervezés és a kulcsellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos súlyos mulasztásokra vonatkoznak, amelyek - mivel ezek közül többet nem alkalmaztak vagy azokat nem megfelelő módon hajtották végre - az EMOGA-nak okozott jelentős veszteség kockázatát hordozzák.

A Bíróság álláspontja

61 Elsőként a kulcsellenőrzésekkel kapcsolatban a Bizottsághoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy a görög kormány kifejezetten elismeri a Bizottság megállapításait, kivéve azt, amely a szabályozás 1999. január 1-jei és 2000. január 1-jei módosításaira vonatkozó tájékoztatás elmaradásával kapcsolatos.

62 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy - mivel a Bizottság komoly és ésszerű kétségre okot adó bizonyítékot adott elő - a tagállam e megállapításokat a maga részéről nem cáfolhatja anélkül, hogy saját állításait ne támasztaná alá egy megbízható és működőképes ellenőrzési rendszerre vonatkozó bizonyítékokkal. A tagállam feladata ugyanis előadni az általa végzett ellenőrzésekre vagy a számaira vonatkozó lehető legrészletesebb és teljes körű bizonyítékokat, illetve adott esetben azokat, amelyek a Bizottság állításainak pontatlanságára utalnak (lásd ebben az értelemben a C-300/02. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2005. február 24-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-0000. o.] 34-36. pontját).

63 A görög kormány tehát egyrészt megerősíti, hogy e módosításokról az éves információs szemináriumokon megfelelő időben tájékoztatást adtak, másrészt annak ellenére, hogy a szóban forgó rendeletek alkalmazására vonatkozó utasításokat tartalmazó körrendeleteket a megyei közigazgatási szerveknek két-, illetve négyhónapos késéssel küldték meg, ez nem volt akadálya annak, hogy e rendeleteket az 1999-ben és 2000-ben végrehajtott ellenőrzések során alkalmazzák. E megállapítások azonban még nem elegendőek a Bizottság megállapításának cáfolatához.

64 A másodlagos ellenőrzésekkel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a görög kormány által a Bizottság megállapításai ellen felhozott érvek nem elegendőek a szóban forgó ellenőrzésekkel kapcsolatban a Bizottság által kifejtett kétségek eloszlatásához.

65 A görög kormány ugyanis csupán általános megállapításokkal vitatja a feladatok elválasztásának és a mezőgazdasági szövetkezetek felügyeletének hiányát. Az illetékes hatóságok állatorvosi szolgálatai közötti megfelelő együttműködés meglétének alátámasztására mindössze egyetlen körrendeletet említ. Bár elismeri a kérelmek feldolgozásában történt késedelmeket, a kockázatelemzéssel kapcsolatban azonban fenntartja, hogy azt manuálisan és megfelelő időben elvégezték. Egyébiránt, amint azt a főtanácsnok indítványának 53. pontjában kifejti, a görög kormánynak a hibás statisztikai adatokra vonatkozó állításai nehezen érthetőek, és nem adnak magyarázatot arra, hogy azokat hogyan ellenőrzik és javítják ki. Az ellenőrzéssel kapcsolatos megbízható számok hiánya magas kockázatot jelent az EMOGA-nak okozott veszteségre nézve.

66 A görög kormánynak a Bizottság mérlegelési jogköre túllépésére vonatkozó érveivel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az - amint azt a főtanácsnok indítványának 57-59. pontjában kifejti - a fenti megfontolásokra tekintettel nem fogadható el.

67 A görög kormánynak ugyanis nem sikerült megcáfolni a Bizottság megállapításait annak igazolásával, hogy megbízható és működőképes ellenőrzési rendszer létezett volna, így a Bizottság által a kulcsellenőrzéseknél és a másodlagos ellenőrzéseknél feltárt súlyos mulasztásokat bizonyítottnak kell tekinteni.

68 Következésképpen nem róható fel a Bizottságnak, hogy a VI/5330/97. sz. iratban foglalt irányvonalaknak megfelelően 10 %-os korrekciót hajtott végre, mivel ha egy vagy több kulcsellenőrzést nem végeznek el, illetve azokat olyan rosszul vagy ritkán végzik el, hogy alkalmatlanok a kérelmek támogathatóságának eldöntéséhez vagy a szabálytalanságok megelőzésére, ésszerűen feltételezhető, hogy magas a kockázata az EMOGA-nak okozott jelentős veszteségnek.

69 A fenti megfontolásokra tekintettel a görög kormánynak a szarvasmarhafélék állattámogatásának 10 %-os átalánykorrekciójával szemben felhozott érvelését - mint megalapozatlant - el kell utasítani.

A juh- és kecskefélék állattámogatására vonatkozó pénzügyi korrekcióról

A felek érvei

70 A görög kormány kifogásolja a juh- és kecskefélék állattámogatásának a Bizottság által elvégzett 5 %-os átalánykorrekcióját. E korrekció ugyanis egy ugyanezen támogatásokra 1995-1997-re alkalmazott, szintén 5 %-os korrekción alapul. Márpedig a görög kormány által az e rendszer alkalmazásában 1998-ban és 1999-ben elért javulás alapján a korrekció mértékét 2 %-ra kellene csökkenteni.

71 A Bizottság lényegében annak kifejtésére szorítkozik, hogy a pénzügyi korrekció alapjául szolgáló megállapításokat - nevezetesen az állomány mozgására vonatkozó nyilvántartás hiányát, az ellenőrzésekre vonatkozó megbízható statisztikák hiányát, a késedelmes adatfeldolgozást, a kockázatelemzés hiányát, az állomány tartási helyének pontatlan megjelölését, valamint a veszteségekről való szóbeli értesítést - nem vitatták. Az 1995-1997-ig tartó időszakban való 5 %-os átalánykorrekció alkalmazásához vezető megállapításokkal kapcsolatos érezhető javulás hiánya 1998-ban és 1999-ben is azonos mértékű korrekció alkalmazásához vezetett.

A Bíróság álláspontja

72 Előzetesen meg kell állapítani, hogy a C-332/01. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 9-én hozott ítélet (EBHT 2004., I-7699) 99. és azt követő pontjaiban a Bíróság elutasította a Görög Köztársaság által az egyes tagállami kiadásoknak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegéből történő közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2001. július 11-i 2001/557/EK bizottsági határozatnak (HL L 200., 28. o.) a juh- és kecskefélék 1995-1997 közötti állattámogatása 5 %-os átalánykorrekciójára vonatkozó része ellen benyújtott keresetet.

73 A jelen keresetben kérdéses pénzügyi korrekcióra a Bizottság által 1995-1997-ben feltárt általános mulasztások miatt került sor, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság szolgálatai 1998-ban és 1999-ben semmilyen érezhető javulást nem tapasztaltak.

74 Következésképpen a görög kormány által a Bizottság megállapításainak cáfolatára előadott bizonyítékokat kell megvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy voltak-e esetleg eltérések az előző átalánykorrekciókor meglévő helyzethez képest.

75 Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy - amint az a jelen ítélet 62. pontjában kifejtésre került - ha a szóban forgó ellenőrzési rendszerre vonatkozóan a Bizottság komoly és ésszerű kétséget megalapozó bizonyítékot adott elő, a továbbiakban a tagállam feladata előadni az általa végzett ellenőrzésekre vagy a Bizottság állításainak pontatlanságára vonatkozó lehető legrészletesebb és teljes körű bizonyítékokat.

76 A Bíróság által Görögország kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 9-én hozott ítéletben [hivatkozás fent] tett megállapításokhoz hasonlóan a görög kormány elismeri, hogy a szóban forgó években a 2700/93 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírtakkal ellentétesen az állomány mozgását rögzítő nyilvántartás még mindig nem készült el. Márpedig a görög kormány semmilyen bizonyítékot nem ad elő, amely lehetővé tenné az általa hivatkozott javulás beazonosítását.

77 Hasonlóképpen a görög kormány elismeri, hogy hatóságai - a 3887/92 rendelet 10. cikke (5) bekezdésének előírásaival ellentétesen - elfogadták a veszteségekről történő szóbeli tájékoztatást.

78 Az ellenőrzésekre vonatkozó megbízható statisztikák hiányával kapcsolatban a főtanácsnok indítványának 66. pontjában helyesen tekint el a görög kormány ellenőreinek magas képzettségére vonatkozó utalás figyelembevételétől, mivel az még nem elegendő annak bizonyításához, hogy az állatok számának megállapítása helyes volt.

79 Az e rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt késedelmes adatfeldolgozással és a kockázatelemzéssel kapcsolatban - a peres felekhez hasonlóan - utalni kell a szarvasmarhafélék állattámogatásával kapcsolatos megállapításokra (lásd a jelen ítélet 62. és 65. pontját). Így valamely tagállam a Bizottság megállapításait nem cáfolhatja anélkül, hogy saját állításait ne támasztaná alá egy megbízható és működőképes ellenőrzési rendszerre vonatkozó bizonyítékokkal. Ehhez nem elegendő egy egyszerű utalás arra, hogy az elemzést manuálisan elvégzik (lásd a Görögország kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 9-én hozott ítélet [hivatkozás fent] 128. és 129. pontját).

80 Az állatok tartási helyének megjelölésével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy - amint azt ugyanezen ítélet 133-137. pontjában a Bíróság is kifejtette - a 3887/92 rendelet 5. cikke (1) bekezdése negyedik franciabekezdésének szerkezetére és céljára tekintettel úgy kell tekinteni, hogy az előírt jelölésnek kellően egyértelműnek kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrző hatóságok ellenőrizhessék az állatok pontos tartási helyét.

81 Következésképpen a görög kormánynak a juh- és kecskefélék állattámogatásának 5 %-os átalánykorrekciójával szemben felhozott érvelése nem fogadható el.

82 A fenti megfontolások összességére tekintettel a 2002/881 határozatot meg kell semmisíteni annyiban, amennyiben a gyümölcs- és zöldségágazat kiadásainak 2 %-át kizárja a közösségi finanszírozásból. A Görög Köztársaság keresetét ezt meghaladó részében el kell utasítani.

A költségekről

83 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Ugyanezen szabályzat 69. cikke 3. §-ának első albekezdése alapján részleges pernyertesség esetén a Bíróság elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit. A Görög Köztársaságot, mivel jelen esetben a Bizottság által felhozott három kifogásból kettő tekintetében pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a Bizottság költségei kétharmadának viselésére. Mivel a Görög Köztársaság a költségekre vonatkozóan nem terjesztett elő kérelmet, a felek az ezt meghaladó részben maguk viselik saját költségeiket.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A tagállamok által az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege alapján teljesített egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2002. november 5-i 2002/881/EK bizottsági határozatot meg kell semmisíteni annyiban, amennyiben a gyümölcs- és zöldségágazat kiadásainak 2 %-át kizárja a közösségi finanszírozásból.

2) A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3) A Görög Köztársaságot kötelezi az Európai Közösségek Bizottsága költségei kétharmadának viselésére.

4) A felek az ezt meghaladó részben maguk viselik saját költségeiket.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: görög.