BH+ 2010.9.400 A közérdekű adat megismerése iránti kérelemnek egyértelműnek és határozottnak kell lennie, mert csak ebben az esetben tud az adat kezelője az adatigénylésnek közérthető formában eleget tenni. AZ adatmegismerés iránti igényben tág körben és általánosságban megjelöl adatok egyértelmű, konkrét meghatározására utóbb, az adatkezelő szerv ellen indult perben nincs lehetőség [1992. évi LXIII. tv. 19. §, 20. §, 21. §].

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes a 2007. február 16-án kelt levelében azzal a kéréssel fordult az alpereshez, hogy küldje meg részére a C. Kft.-vel kötött koncessziós szerződést, valamint tájékoztassa a "koncesszió köteles tevékenységgel kapcsolatban 2000. év óta keletkezett bevételeinek adatairól, ennek részletes felhasználásáról, különös tekintettel a kerületi önkormányzatoknak juttatott összegekre". Az alperes a kérelemre nem válaszolt.

A felperes keresetében a fenti adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint az adatkérési igénye - függetlenül attól, hogy a C. Kft. kötött-e koncessziós szerződést - az alperes koncesszió köteles tevékenységével, ezen belül a parkolási tevékenységgel kapcsolatban 2000. évtől kezdődően keletkezett bevételek adatainak kiadására irányult. Az elsőfokú eljárás során pontosított kérelme szerint ezen túlmenően az alperestől annak közlését kérte, hogy a bevételből - évenkénti bontásban - mennyit fordított személyi kiadásokra, a parkoló rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére, továbbá közvetlenül, vagy más gazdasági társaság útján, önkormányzatonként való bontásban, mennyit juttatott a kerületi önkormányzatoknak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint sem ő, sem a C. Kft. nem kötött koncessziós szerződést, mivel a várakozó helyek üzemeltetése nem koncesszió köteles tevékenység. Ezért a koncessziós tevékenységgel kapcsolatban keletkezett bevételekkel és azok felhasználásával nem érintett. Miután közpénzt nem használ, az önkormányzatokkal pedig a C. Kft. áll elszámolási viszonyban, a felperes nem a megfelelő alperessel szemben érvényesíti az igényét.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek a Fővárosi Közterületi Parkolóhelyek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéből származó bevételeire és e bevételek felhasználására vonatkozó következő adatokat: mennyi volt a bevételek összege 2000. évtől 2006. évig évenkénti részletezéssel, ebből mennyit fordítottak személyi kiadásokra, a parkoló rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére, mennyit juttattak a fővárosi önkormányzatoknak önkormányzatonkénti részletezéssel, közvetlenül vagy más gazdasági társaság útján. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezése szerint a felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § értelmében a helyi közutak és a közterületek fenntartása a települési önkormányzatok feladata, ezért az ezzel kapcsolatos adatok is a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. pont alapján közérdekű adatnak minősülnek. Az önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatos adat nyilvánosságra hozatalára pedig az Avtv. 19. § (1) és (2) bekezdés szerint az önkormányzattal szerződést kötő természetes vagy jogi személy is köteles. Miután az alperes koncessziós szerződést nem kötött, a szerződés kiadására vonatkozó kérelem alaptalan. A felperes pert megelőző adatkéréséből ugyanakkor megállapítható, hogy igénye az alperes parkolási tevékenységére vonatkozó adatok kiadására irányult, ezért attól függetlenül, hogy az alperes által ellátott tevékenység a koncesszióköteles tevékenységek körébe esik-e, a közérdekű adat kiadására az Avtv. rendelkezései az irányadók. Az elsőfokú bíróság arra tekintettel, hogy az alperes az eljárás során nem tett arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kért adatok a birtokában vannak-e, illetve azok közérdekű adatoknak minősülnek-e, továbbá azok kiadását miért nem teljesítette, az alperes által nem vitatott körülményként értékelte. Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes az önkormányzati feladat ellátása körében parkolást üzemeltető tevékenységet folytat, ezért a kért közérdekű adatok kiadására köteles.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság olyan adatok kiadására kötelezte, amelyek kiadását a felperes eredeti megkeresésében nem kérte. Annak az álláspontjának az alátámasztására, hogy közte és az önkormányzatok között nincs elszámolási kapcsolat, csatolta a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása (FÖPT) és a C. Kft. között létrejött szerződés kivonatát. Hivatkozott arra is, hogy a jogszabályi rendelkezések értelmében a cégbíróságon az éves beszámoló adatai nyilvánosak, így annak kiadására ugyancsak nem kötelezhető.

A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12 000 forint elsőfokú perköltséget. Rendelkezett a le nem rótt 12 000 forint fellebbezési illeték állam által való viseléséről.

A jogerős ítélet indokolása szerint a társult önkormányzatok a C. Kft.-vel kötöttek - a törzsvagyonukba tartozó közterületi fizető parkolóhely céljaira kijelölt várakozóhelyek parkolás-gazdálkodási rendszerben történő üzemeltetésére vonatkozó - megállapodást. Ez utóbbi társaság pedig a díjak és pótdíjak beszedésére vonatkozó jogosultságát átruházhatta az általa létrehozott alperesre. Az alperes tehát átruházott jogkörben helyi közszolgáltatási feladatot lát el, ezáltal a feladatkörébe tartozó tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok - amint azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította - közérdekű adatnak minősülnek. Annyiban mulasztott az alperes, hogy nem adott tájékoztatást arról, hogy a kért adatok léteznek-e, illetve azoknak birtokában van-e. E kötelezettség alól a pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok közhiteles nyilvántartásban történő közzététele nem mentesíti. A kérelem tartalma nem hagyott kétséget afelől, hogy az adat megismerési igény az alperes parkolási tevékenységéből származó bevételek és azok részletes felhasználására vonatkozott. Az igénylésben megjelölt adatok azonban nem voltak határozottak és konkrétak. Nem tartalmazta a kérelem a tájékoztatás igényelt formáját és módját, így nem állapítható meg, hogy annak az alperes az Avtv. 20. § (5) bekezdés szerint hogyan köteles eleget tenni. Nem volt értelmezhető a "bevételek részletes felhasználására" vonatkozó adatigénylés sem, amelynek részletezése, az, hogy ténylegesen milyen adatokat és milyen módon kellene az alperesnek kiadni, a perben már nem volt előterjeszthető. Az általánosságban megjelölt kérelem alapján az alperest ugyancsak általánosságban kötelező rendelkezés pedig nem végrehajtható. Miután a perben az Avtv. 21. § (2) bekezdés szerint az adatkezelő köteles bizonyítani a megtagadás jogszerűségét, az Avtv. 20. § (6) bekezdés értelmében a megtagadásra a bírósági eljárást megelőzően van lehetőség. Ezért nem megengedhető az olyan joggyakorlat, amely közvetlenül a perben kért adatok kiadására kötelezi a közérdekű adat kezelőjét. Mivel az adatkezelő az Avtv. 2. § 4. pont és 19. § (3) bekezdés szerint csak a létező és az általa kezelt adat közlésére köteles, a felperes pedig nem bizonyította, hogy az alperes közvetlenül "juttat összegeket" az önkormányzatoknak, az erre irányuló kérelem teljesítését jogszerűen tagadta meg az alperes.