32006D1926[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1926/2006/EK határozata ( 2006. december 18. ) a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1926/2006/EK HATÁROZATA

(2006. december 18.)

a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 153. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1) A Közösség a fogyasztóvédelem területén történő cselekvésekkel hozzájárulhat a polgárok egészségének, biztonságának, és gazdasági és törvényes érdekeinek védelméhez.

(2) Ezért a fogyasztóvédelmi politika területén helyénvaló létrehozni egy, a 2004-2007. évekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keret létrehozásáról szóló, 2003. december 8-i 20/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) helyébe lépő közösségi cselekvési programot. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(3) Kiemelkedő fontosságot kell kapnia annak, hogy a fogyasztói érdekek a Szerződés 153. cikkének megfelelően beépüljenek az összes közösségi szakpolitikába, az e programban lefektetett fogyasztóvédelmi politikai célkitűzésekkel együtt. A más közösségi szakpolitikákkal és programokkal való összehangolás meghatározó eleme annak biztosításának, hogy a fogyasztói érdekeket más szakpolitikák teljes mértékben figyelembe vegyék. A szinergiák elősegítése és a párhuzamos munka elkerülése érdekében más közösségi alapoknak és programoknak kell pénzügyi támogatást nyújtaniuk a fogyasztói érdekek beépítéséhez az adott területeken.

(4) Ez a jogi aktus meghatározza a program teljes időtartamára azt a pénzügyi keretet, amely a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (5) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára az elsődleges kiindulási pont.

(5) Általános európai érdek, hogy az a szolgáltatások és az élelmiszertől különböző termékek egészségügyi és biztonsági szempontjai, és a polgárok gazdasági és törvényes érdekei, valamint a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozása során a fogyasztói érdekek képviselete közösségi szinten történjen. Az érintett szervezetek jellegénél fogva nem kívánatos, hogy e szervezetek működésére nyújtott közösségi támogatás megújítására vonatkozzék a közösségi támogatás mértékének fokozatos csökkentésére vonatkozó elv.

(6) Helyénvaló a program, és a korábbi program között átmenetet biztosítani, különösen a több évre kiterjedő intézkedések folyamatosságának, valamint az előző program sikereinek, illetve a nagyobb figyelmet igénylő területeinek az értékelése tekintetében. Szükség esetén 2014. január 1. után a technikai és adminisztratív segítségre vonatkozó előirányzatnak tartalmaznia kell a 2013 végéig be nem fejezett cselekvések kezelésére vonatkozó kiadásokat.

(7) A határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell megállapítani.

(8) A program végrehajtásakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a belső piac nem működhet megfelelően, ha néhány tagállamban a fogyasztók védelme alacsonyabb szintű, mint más tagállamokban. A programnak ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a fogyasztóvédelemre és a fogyasztói tudatosságra a 2004. május 1-je óta csatlakozott tagállamok körében, a tagállamoknak egyenlő esélyek biztosítása érdekében.

(9) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: "EGT-megállapodás") rendelkezik a fogyasztóvédelem területén egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai (a továbbiakban: "EFTA/EGT-államok") közötti együttműködésről. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a program nyitott legyen más országok, különösen a Közösség szomszédságában fekvő, valamint a közösségi tagságot kérelmező, tagjelölt vagy a csatlakozó országok részvételére is.

(10) A program végrehajtása keretében bátorítani kell az együttműködést a programban részt nem vevő harmadik országokkal, figyelembe véve az ezen országok és a Közösség között fennálló megállapodásokat.

(11) A program keretében hozott intézkedések értékét és hatását rendszeres jelleggel mérni és értékelni kell, ideértve a független külső szakértők által végzett értékelést is. A fogyasztóvédelmi politika értékeléséhez mérhető célokat kell megfogalmazni és mutatókat kell kidolgozni.

(12) Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az érintett kérdéskörök határokon átnyúló jellege miatt, és ezért a közösségi cselekvésnek a polgárok egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és törvényes érdekeinek védelmére hatékonyabb és eredményesebb volta miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

A 2006. december 31. és 2013. december 31. közötti időszakra a fogyasztóvédelmi politika területén létrejön egy közösségi cselekvési program (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Célkitűzések

(1) A program célja, hogy kiegészítse, támogassa és nyomon kövesse a tagállamok szakpolitikáit, és hozzájáruljon a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági és törvényes érdekeinek védelméhez, valamint információhoz való joguk erősítéséhez, oktatásukhoz, és ahhoz, hogy megszervezzék saját érdekeik védelmét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése a következő célkitűzések megvalósítása révén történik:

a) a fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása, főleg pontosabb adatok, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén;

b) a fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, különösen a jogalkalmazói együttműködés, a tájékoztatás, az oktatás és a jogérvényesítés révén.

Ezeket a célkitűzéseket az e határozat I. mellékletében felsorolt cselekvések és eszközök kombinációjával, a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett éves munkatervben meghatározott prioritásoknak megfelelően kell megvalósítani.

3. cikk

Finanszírozás

(1) A program végrehajtására előirányzott pénzügyi keret a 2006. december 31. és 2013. december 31. közötti időszakra 156 800 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret határain belül.

4. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

(1) A közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) a Közösség és egy vagy több tagállam, vagy a Közösség és a 8. cikk szerint részt vevő harmadik ország illetékes hatóságai által közösen finanszírozott cselekvések költségeinek 50 %-a, kivéve a kivételesen hasznos cselekvéseket, amelyek esetén a Közösség hozzájárulása nem haladhatja meg a 70 %-ot;

b) fogyasztóvédelemmel kapcsolatos integrált európai mesterfokozatú képzések kialakítását célzó cselekvések költségeinek 85 %-a;

c) a kiadások 50 %-a európai fogyasztói szervezetek működése esetén;

d) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szintű szabványok kidolgozásában a fogyasztói érdekeket képviselő közösségi fogyasztói szervezetek működésére fordított kiadások 95 %-a.

(2) A közösségi pénzügyi hozzájárulások formái lehetnek:

a) ösztöndíj tanárok és diákok egyéni mobilitásának elősegítésére a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos integrált európai mesterfokozatú képzések keretében. Az ösztöndíjak kezelésére az élethosszig tartó tanulási program nemzeti Erasmus hivatalai kaphatnak megbízást;

b) a jogalkalmazás területén működő tisztviselők cseréjéhez kapcsolódó utazási költségek térítése és napidíjak.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kivételes hasznosság meghatározásának kritériumait az éves munkatervben előre meg kell állapítani. A kivételesen hasznos cselekvések előnyeit főleg az Európai Unióhoz 2004. május 1-jét követően csatlakozott tagállamok fogyasztóinak kell élvezniük.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban megállapított pénzügyi hozzájárulások megújítása mentesül a fokozatos csökkentés elve alól.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a közösségi pénzügyi hozzájárulás átalányfinanszírozás vagy egyösszegű finanszírozás formájában is nyújtható, amennyiben azt az érintett cselekvések természete indokolja az éves munkatervben meghatározottak szerint. Átalányfinanszírozás vagy egyösszegű finanszírozás esetén az (1) bekezdésben előírt százalékos határok nem alkalmazandók, noha a társfinanszírozás továbbra is előírás.

5. cikk

Kedvezményezettek

A pénzügyi hozzájárulásoknak a 4. cikkben említett kedvezményezettjeit a határozat II. melléklete határozza meg.

6. cikk

Adminisztratív és technikai segítség

(1) A program pénzügyi kerete fedezheti a program irányításához és a célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, nyomon követési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységhez tartozó költségeket is, különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és közzétételi tevékenységek kiadásait, az információcserére összpontosító információs technológiai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden, a Bizottság által a program irányításra fordított technikai és adminisztrációs kiadást.

(2) A programra vonatkozó pénzügyi keret fedezheti továbbá a program és a 20/2004/EK határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítséggel kapcsolatos kiadásokat. Szükség esetén előirányzatok vehetők fel a 2013 utáni költségvetésbe e kiadások fedezésére, hogy kezelni lehessen a 2013. december 31-ig le nem záruló cselekvéseket.

7. cikk

Végrehajtás

(1) A program végrehajtásáért a Bizottság felel.

A 2. cikkben meghatározott célokat a rendelkezésre álló alkalmas végrehajtási módszerek teljes mértékű kihasználásával kell megvalósítani, ideértve különösen a Bizottság által központosított alapon történő közvetlen vagy közvetett végrehajtást.

(2) A 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás az alábbiak elfogadására vonatkozik:

a) a program végrehajtásáról szóló éves munkaterv, amely meghatározza a következőket:

- fontossági sorrend és elvállalandó cselekvések, ideértve a pénzügyi erőforrások elosztását is,

- a közösségi pénzügyi hozzájárulás százalékos arányára vonatkozó kritériumok és a kiválasztási és odaítélési kritériumok,

- átalánydíjas finanszírozás és átalányösszegek alkalmazása, és

- az ajánlati felhívások, a közös cselekvések és az ajánlatkérések tervezett ütemezése;

b) a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő cselekvések végrehajtásának megszervezése, beleértve a kiválasztási és odaítélési kritériumokat is.

(3) A Bizottság tájékoztatja a 10. cikkben említett bizottságot a program végrehajtása során megtett cselekvésekről.

8. cikk

Harmadik országok részvétele

A programban az alábbiak vehetnek részt:

a) az EFTA/EGT-országok, összhangban az EGT-megállapodásban megállapított feltételekkel;

b) harmadik országok, különösen az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok, az európai uniós tagságot kérelmező, arra jelölt vagy a csatlakozási folyamatban részt vevő országok, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvétel alapelveit meghatározó, az említett országokkal kötött, vonatkozó két- vagy többoldalú megállapodásban megállapított feltételekkel.

9. cikk

Felügyelet, értékelés és az eredmények terjesztése

(1) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben, a program célkitűzéseinek fényében felügyeli a program keretében végrehajtott cselekvéseket. A Bizottság erről jelentést tesz a 10. cikkben említett bizottságnak, és folyamatosan tájékoztatja a Tanácsot és a Parlamentet.

(2) A Bizottság kérésére a tagállamok információkat szolgáltatnak a program végrehajtásáról és hatásairól.

(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program értékelésére annak megkezdését követően három évvel, valamint annak befejezését követően sor kerüljön. A Bizottság ezen értékelés eredményeit saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

A Bizottság a határozat alapján végrehajtott cselekvések eredményeit nyilvánosan hozzáférhető formában közzéteszi.

10. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni e határozat 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 20/2004/EK határozat hatályát veszti.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM

(1) HL C 88., 2006.4.11., 1. o.

(2) HL C 192., 2006.8.16., 8. o.

(3) Az Európai Parlament 2006. március 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. november 14-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2006. december 12-i állásfoglalása.

(4) HL L 5., 2004.1.9., 1. o. A legutóbb a 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

(5) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(6) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

I. MELLÉKLET

A 2. CIKKBEN EMLÍTETT CSELEKVÉSEK ÉS ESZKÖZÖK

I. célkitűzés

A fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, főleg a pontosabb adatok, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén.

1. cselekvés

Olyan adatok és információk gyűjtése, cseréje és elemzése, amelyek alapként szolgálhatnak a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásához, valamint a fogyasztói érdekeknek más közösségi szakpolitikákba történő integrálásához, ideértve a következőket:

1.1. A fogyasztók gazdasági és más érdekeire hatást gyakorló piaci fejlemények nyomon követése és értékelése, például tanulmányok, árakról készült felmérések, a piaci szerkezet változásairól készült felmérések, a fogyasztói és üzleti felmérések, fogyasztói panaszok gyűjtése és elemzése, a határokon átnyúló végfogyasztói kereskedelemről és piacokról szóló adatok gyűjtése és elemzése.

1.2. Adatbázisok kialakítása és fenntartása.

1.3. Statisztikai és más vonatkozó bizonyítékok gyűjtése és elemzése, aminek a statisztikai elemét a Közösség vonatkozó statisztikai programja segítségével kell kidolgozni.

2. cselekvés

Olyan adatok és információk összegyűjtése, cseréje és elemzése, valamint értékelési eszközök kidolgozása, amelyek alapként szolgálnak a fogyasztási cikkek és szolgáltatások biztonságáról, ideértve a termékekből származó vegyi anyagoknak való fogyasztói kitettséget, egyes fogyasztási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba hozható kockázatokat és sérüléseket, és a figyelmeztető bejelentések technikai elemzését.

3. cselekvés

Tudományos tanácsadás és kockázatértékelés támogatása, ideértve a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén tudományos bizottságok létrehozásáról szóló 2004/210/EK bizottsági határozattal (1) létrehozott független tudományos bizottságok feladatait is.

4. cselekvés

Jogalkotási és más szabályozási kezdeményezések kidolgozása és a társszabályozási és az önszabályozási kezdeményezések elősegítése, beleértve a következőket is:

4.1. Jogi és műszaki szakértelem a szabályozásról és annak hatásairól, ideértve a tanulmányokat is.

4.2. Jogi és műszaki szakértelem, ideértve a tanulmányokat is, a termékek és szolgáltatások biztonságáról és a fogyasztók gazdasági és jogi érdekeiről szóló szakpolitikák kidolgozásához.

4.3. A termékbiztonsági szabványok szükségességének megítéléséhez és a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó szabványosítási megbízások megszövegezéséhez szükséges jogi és műszaki szakértelem, ideértve tanulmányokat is.

4.4. Előadások, konferenciák, munkaértekezletek és az érintett felek és a szakértők találkozói.

5. cselekvés

Pénzügyi hozzájárulás európai fogyasztói szervezetek működéséhez.

6. cselekvés

Pénzügyi hozzájárulás a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szintű szabványok kidolgozásában a fogyasztói érdekeket képviselő európai fogyasztói szervezetek működéséhez.

7. cselekvés

Kapacitásépítés a regionális, nemzeti és európai fogyasztói szervezetek számára, különösen a munkatársak képzésével, valamint a legjobb gyakorlat és szakértelem cseréje révén, főleg az Európai Unióhoz 2004. május 1-jét követően csatlakozott tagállamok fogyasztói szervezetei számára.

II. célkitűzés

A fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, különösen jogalkalmazási együttműködés, tájékoztatás, oktatás és jogérvényesítés révén.

8. cselekvés

Cselekvések a közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok, különösen az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 24-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) eredményes alkalmazásának javítása érdekében, beleértve:

8.1. A monitoring és jogalkalmazás összehangolásának és az illetékes hatóságok közötti együttműködésnek a javítását célzó cselekvések, ideértve informatikai eszközök (például adatbázisok, információs és kommunikációs rendszerek) kialakítását és fenntartását, valamint előadások, konferenciák, műhelyek és találkozók szervezését az érintettek és a jogalkalmazás területén dolgozó szakértők számára, a jogalkalmazás terén dolgozó szakértők cseréjét és képzését, ideértve az igazságszolgáltatásban dolgozókat is.

8.2. Az élelmiszertől eltérő termékek és szolgáltatások biztonságának felügyelete és elemzése, beleértve a RAPEX riasztórendszer hatókörének és működésének megerősítését és kiterjesztését, a piacfelügyeleti információk cseréjének figyelembevételét, és az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvben előírt fogyasztói termékbiztonsági hálózat továbbfejlesztését is.

8.3. Közös monitoring, jogalkalmazási és más cselekvések az igazgatási és jogalkalmazási együttműködés keretében.

8.4. Cselekvések a programban részt nem vevő harmadik országokkal való igazgatási és jogérvényesítési együttműködése érdekében.

9. cselekvés

Jogi és technikai szakértelem, ideértve tanulmányokat is, a tagállamok fogyasztóvédelmi jogszabályainak, különösen a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4), valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendeletnek és a nemzeti fogyasztóvédelmi politikáknak az átültetésekor, végrehajtásakor és alkalmazásakor a nyomon követés és értékelés terén. Ide tartozik a közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtására vonatkozó, egyszerűen és nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok kialakítása és fenntartása.

10. cselekvés

Cselekvések az információkra, tanácsadásra és jogérvényesítésre vonatkozóan, köztük:

10.1. Az alternatív vitarendezési formák működésének monitoringja és hatásuk értékelése.

10.2. Pénzügyi hozzájárulás azon, közösségi hálózatba szerveződött köztestületek vagy üzleti haszonszerzésre nem törekvő más testületek közös cselekvéseihez, amelyek tájékoztatást és segítséget nyújtanak a fogyasztóknak jogaik gyakorlásában és a megfelelő vitarendezési fórumokhoz való hozzáférésben (az európai fogyasztói központok hálózata).

10.3. Az uniós polgárokkal a fogyasztóvédelmi kérdésekről folytatott kommunikációt javító tevékenységek, különösen az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott tagállamokban, beleértve a fogyasztóvédelmi politika szükségességének kérdéseiről szóló kiadványokat, online információk biztosítását, és tájékoztatási kampányokat a fogyasztóvédelmi intézkedésekről és fogyasztói jogokról.

11. cselekvés

Cselekvések a fogyasztók oktatásával kapcsolatban, beleértve:

11.1. A fiatal fogyasztókat, az idősebb fogyasztókat és a saját érdekeit egyértelműen kevéssé megvédeni tudó, sebezhető fogyasztói csoportokat, és interaktív fogyasztóoktatási eszközök kifejlesztését megcélzó konkrét cselekvések.

11.2. Pénzügyi hozzájárulás fogyasztóvédelemmel kapcsolatos integrált európai mesterfokozatú képzések kialakításához, beleértve egy olyan ösztöndíjrendszert is, amely lehetővé teszi a hallgatók számára hogy legfeljebb hat hónapot eltölthessenek egy másik országban.

(1) HL L 66., 2004.3.4., 45. o.

(2) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(3) HL L 364., 2004.12.9., 1. o. A 2005/29/EK irányelvvel (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.

II. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSOKNAK A 4. CIKKBEN EMLÍTETT KEDVEZMÉNYEZETTJEI

1. A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett cselekvésekre vonatkozó pénzügyi hozzájárulást a tagállam vagy az érintett illetékes hatóság által átlátható eljárással kijelölt köztestület vagy nonprofit szervezet kaphatja, a Bizottság egyetértésével.

2. A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulást az e határozat 8. cikke értelmében részt vevőnek minősülő tagállamok és harmadik országok felsőfokú oktatási intézményei kaphatják, a felsőoktatásban a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a minőség javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló program létrehozásáról (Erasmus Mundus) szóló, 2003. december 5-i 2317/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2. cikke (1) szerint.

3. A 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat a határozat 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti társfinanszírozást élvező fogyasztóvédelemmel kapcsolatos integrált európai mesterfokozatú képzésben részt vevő diákok és tanárok kaphatják.

4. A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat a 2006/2004/EK rendeletben és a 2001/95/EK irányelvben említett, a fogyasztóvédelmi jogalkalmazás területén dolgozó tisztviselők kaphatják.

5. A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat olyan európai fogyasztói szervezetek kaphatják, amelyek:

a) az ipari, kereskedelmi és üzleti vagy más érdek-összeütközésektől független nem kormányzati, nonprofit szervezetek, melyeknek elsődleges céljuk, illetve tevékenységük a Közösségben a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági és törvényes érdekeinek az előmozdítása és védelme;

b) a tagállamok legalább felében működő, a nemzeti szabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően reprezentatív, és regionális vagy nemzeti szinten aktív nemzeti fogyasztói szervezetek által a fogyasztói érdekek közösségi szintű képviseletével megbízott szervezetek; és

c) a Bizottság számára kielégítő beszámolót adtak tagságukról, belső szabályzatukról és finanszírozási forrásaikról.

6. A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat olyan európai fogyasztói szervezetek kaphatják, amelyek:

a) az ipari, kereskedelmi és üzleti vagy más érdek-összeütközésektől független nem kormányzati, nonprofit szervezetek, melyeknek elsődleges céljuk, illetve tevékenységük a fogyasztói érdekeknek a szabványalkotási folyamatban való közösségi szintű képviselete;

b) a tagállamok legalább kétharmadában megbízást kaptak a fogyasztói érdekek közösségi szintű képviseletére:

- olyan testületektől, amelyek a nemzeti szabályok vagy gyakorlat szerint reprezentatívak a tagállamokban a nemzeti fogyasztói szervezetekre, vagy

- ilyen testületek hiányában a tagállamokban lévő olyan nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetektől, amelyek a nemzeti szabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően reprezentatívak és nemzeti szinten aktívak.

c) a Bizottság számára kielégítő beszámolót adtak tagságukról, belső szabályzatukról és finanszírozási forrásaikról.

(1) HL L 345., 2003.12.31., 1. o.