BH+ 2008.4.183 A korlátolt felelősségű tagságban fennálló tagsági viszonyát a társaság megszűnését megelőzően megszüntető taggal szemben nincs helye e tag korlátlan helytállási kötelezettsége megállapításának a társaság megszűnésekor fennálló követelésért [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 54. § (1) és (2) bek., 56. § (3) és (4) bek., 121. § (1) bek., 296. § (1) és (3) bek.].

A felperes a módosított keresetében 3 000 000 Ft és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest azzal, hogy a késedelmi kamatba 80 000 Ft kamat megfizetését kérte beszámítani. Keresetének jogcímeként elsődlegesen a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 56. § (3) és (4) bekezdésére, másodlagosan a Gt. 296. § (1) és (3) bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy az alperes a C. Kft, illetve az S. Kft. egyetlen tagja és ügyvezetője volt. A C. Kft.-t terhelő, a felperest megillető tartozás fedezetét rosszhiszemű eljárásával elvonta, amikor tényleges teljesítés hiányában az S. Kft. 14 731 250 Ft összegű számláját kiegyenlítette. Hivatkozott arra is, hogy a C. Kft.-nek az alperes hátrányos üzletpolitikája miatt bekövetkezett felszámolása miatt a társaság vagyona nem nyújtott fedezetet a felperes követelése kiegyenlítésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy korlátlan felelősségének megállapítására okot adó rosszhiszemű magatartást tanúsított. Hivatkozott arra is, hogy 2003. augusztus 29-én üzletrészének értékesítésével, a C. Kft.-ben fennállt tagsági jogviszonya megszűnt. Tagsági jogviszony hiányában, mint volt uralkodó tagot, az ellenőrzött társaság tartozásaiért való korlátlan helytállási kötelezettség sem terhelheti. Vitatta azt is, hogy jogelődje befolyásának mértékére tekintettel a Gt. 288. § (3) bekezdése alapján alkalmazhatók lennének az uralkodó tag felelősségének megállapítására vonatkozó szabályok. Tagadta, hogy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, uralkodó tagként tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Megállapította az alperes korlátlan felelősségét a megszűnt C. Kft. tartozásaiért. Kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3 000 000 Ft-ot, és annak 2006. július 21-jétől a kifizetéséig járó késedelmi kamatait, valamint 434 000 Ft perköltséget.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresetét a Gt. 56. § (3) és (4) bekezdése alapján megalapozottnak tartotta. A becsatolt iratok, a beszerzett igazságügyi könyvszakértői vélemény, a meghallgatott tanúk vallomása alapján arra következtetett, hogy a megszűnt C. Kft. vagyonát annak egyetlen tagjaként, illetve ügyvezetőjeként az alperes jogtalanul csökkentette, és azáltal a felperes igényének kielégítési alapját elvonta. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a C. Kft. felszámolási eljárás útján történt megszűnése, illetve 2006. július 21-i hatállyal, a cégjegyzékből történt törlése miatt, az alperesnek a Gt. 296. § (1) és (3) bekezdése alapján fennálló helytállási kötelezettsége megállapításának jogszabályi feltételei nem álltak fenn. Hangsúlyozta, ugyanazzal a személlyel szemben egyidejűleg nincs lehetőség a Gt. 56. § (3) bekezdésének, illetve a Gt. 296. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazására.

Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az alperes tagsági jogviszonyának és ügyvezetői tisztségének 2003. augusztus 28-i megszűnése ellenére a megszűnt társaság tartozásaiért való korlátlan helytállási kötelezettség megállapításának nem volt akadálya, a Gt. 54. § (1) és (2) bekezdése alapján a tagot a megszűnő társaság kötelezettségeiért az elévülési időn belül terhelő felelősségre tekintettel.

Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Mellőzte az alperes perköltségben marasztalását. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 150 000 Ft első- és 75 000 Ft másodfokú perköltséget 15 napon belül az alperesnek.

Határozatának indokolása szerint, a Gt. 121. § (1) bekezdése értelmében, főszabályként a tag nem felel a korlátolt felelősségű társaság kötelezettségeiért. A korlátozott felelősség áttörésére csak igen szűk körben van lehetőség. A másodfokú bíróság utalt a Gt. 56. § (3) és (4) bekezdésére, a Gt. 128. §-ára, a Gt. 173. § (3) bekezdésére, a Gt. 292. § (3) bekezdésére, a Gt. 296. § (1) és (3) bekezdésére, mint kivételes szabályra. Hangsúlyozta, hogy e szabályok a működő, illetve a már megszűnt társaság tagjának felelősségére vonatkoznak. A korlátolt felelősségű társaságtól megvált tag felelősségére alkalmazható rendelkezés nincs a Gt.-ben. A Gt. 56. § (3) és (4) bekezdése alapján a társaság megszűnését megelőzően tagsági viszonyát megszűntető taggal szemben nincs mód a korlátlan felelősség megállapítására. A Gt. 56. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekből következően, az csak a társaság megszűnésekor tagsági jogviszonyban álló taggal szemben állapítható meg. Az említett szabály ugyanis azt tartalmazza, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagjának felelőssége a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért, a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak jutó rész erejéig áll fenn. E rendelkezéshez képest a Gt. 56. § (3) és (4) bekezdése szélesebb: korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettséget ír elő azokkal a tagokkal szemben, akik a korlátolt felelősségű társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével, a hitelezők rovására visszaéltek, különösen, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

A másodfokú bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a Gt. 54. § (2) bekezdése szintén e jogértelmezést támasztja alá. Kizárólag a korlátlanul felelős tag esetében mondja ki ugyanis a társaság megszűnése előtt, tagsági jogviszonyát megszűntető fél elévülési időn belüli helytállási kötelezettségét.