BH 2018.12.323 A tevékeny megbánáshoz nem elegendő, ha az elkövető a sértett kárát megtéríti, ennek további feltételei vannak, csak az annak megfelelő, formalizált eljárás (közvetítői eljárás) keretében történő megvalósulása esetén valósíthat meg büntethetőséget megszüntető okot [Btk. 29. §, 370. § (1) bek. és (2) bek. b) pont bb) alpont].

Pertörténet:

Pápai Járásbíróság B.318/2015/43., Veszprémi Törvényszék Bf.361/2017/9., Kúria Bfv.26/2018/5. (*BH 2018.12.323*)

***********

[1] A járásbíróság a 2016. március 1. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás vétségében [2012. évi C. tv. (Btk.) 370. § (1) bek., (2) bek. bb) pont - tényállás II. és IV. pont].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt - 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban a büntetés (szabadságvesztés) háromnegyed részének letöltése után bocsátható. Egyszersmind felmentette az ellene lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont - tényállás I. pont] és társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba), bb) és bc) alpont - tényállás III. pont] miatt emelt vád alól.

[3] A védelmi fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2017. október 19. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a III. r. terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy a 2 rendbeli lopás vétségéből 1 rendbeli cselekményt társtettesként követett el - egyebekben pedig helybenhagyta.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, felmentés, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében.

[5] A III. r. terhelt indítványa szerint valóban ellopta a pálinkát, de azt másnap visszavitte a boltba. Ezáltal a kár megtérült, mégsem alkalmazták javára a tevékeny megbánást. A másik lopásban pedig ártatlan, azt nem követte el.

[6] A tagadott lopást nem ismerte be sem ő, sem "állítólagos bűntársai". A bolti dolgozók lopást nem láttak és ilyet a videofelvétel sem mutatott. Az elkövetési értéket sem állapították meg. E körben a tényállás felderítetlen és hiányos, azaz megalapozatlan.

[7] A III. r. terhelt szerint a kiszabott büntetés "eltúlzott", tehát a büntetés mértékét is kifogásolta.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[9] A terhelt az ítélet IV. pontja kapcsán az irányadó tényállás meg nem engedett támadásával kifogásolja a bűnösség megállapítását, illetve az elkövetési érték meg nem állapítását. E körben indítványa a törvényben kizárt.

[10] Az indítvány a tényállás II. pontját érintően alaptalan. Egyrészt nem történt tevékeny megbánás [Btk. 29. § (1) bek.], másrészt ez nem szerepel az irányadó tényállásban, harmadrészt az többszörös vagy különös visszaeső esetében nem is alkalmazható [Btk. 29. § (3) bek. a) pont]. Megjegyezte továbbá - bár erre az indítvány nem utalt -, hogy a lopás befejezettsége miatt önkéntes elállásról vagy eredményelhárításról sem lehet szó. Az ellopott szeszes ital visszavitelét a bíróságok helyesen értékelték a büntetéskiszabás körében a kár megtérítéseként. A terhelt bűnösségének megállapítására tehát törvényesen került sor mindkét lopás vétségében.

[11] A III. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[12] A III. r. terhelt indítványa szerint a bűnösségének megállapítása törvénysértő.

[13] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. § (1) bek.]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[14] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[15] A Kúria a tényállás IV. pontjában rögzített lopással kapcsolatosan nem vizsgálhatta a III. r. terhelt érveit. Azzal szemben az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy a III. r. terhelt és a társai az üzletben ötvenezer forintot meg nem haladó értékben különféle árucikkeket rejtettek a ruházatukba és a táskájukba, majd ezekkel fizetés nélkül távoztak.

[16] A III. r. terhelt indítványa szerint a tényállás II. pontjában körülírt lopást követően a pálinka visszavitele folytán a tevékeny megbánás megvalósult.

[17] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pont 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[18] A Btk. 29. § (1) bekezdése szerint tevékeny megbánás folytán nem büntethető, aki a vagyon elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

[19] A Kúria azt állapította meg, hogy a tevékeny megbánás törvényben megszabott feltételei a III. r. terhelt tekintetében nem valósultak meg. A közvetítői eljárás lefolytatására nem került sor, és a terhelt, valamint a sértett között nem is született a törvényben előírt megállapodás. Mindemellett a törvény kifejezett rendelkezése [Btk. 29. § (3) bek. a) pont] szerint a tevékeny megbánás alkalmazásának nincs is helye, ha az elkövető többszörös vagy különös visszaeső. A III. r. terhelt többszörös (és különös) visszaesői minősége tehát eleve kizárttá tette a jogintézmény alkalmazhatóságát.

[20] Kétségtelen, hogy a III. r. terhelt az általa elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette. Ezt az eljárt bíróságok helyesen értékelték javára a büntetés kiszabása keretében enyhítő körülményként.

[21] A tevékeny megbánásra hivatkozó részében tehát a terhelt felülvizsgálati indítványa nem bizonyult alaposnak.

[22] A III. r. terhelt kifogásolta a kiszabott büntetés mértékét is, amit eltúlzottnak tartott.

[23] A III. r. terhelt indítványa a két lopási cselekmény minősítésével nem foglalkozott. Márpedig, ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nem valósult meg, a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és eshetne felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., 2005.337., 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre a III. r. terhelt nem hivatkozott, és ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt.