A Gyulai Törvényszék Bf.208/2009/5. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 12. §, 37. §, 56. §, 83. §, 89. §, 276. §, 317. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 261. §, 331. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Ágostonné dr. Pfaff Mária, Hajdúné dr. Iszály Anna, Nyíri Ádámné

Békés Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság

2.Bf.208/2009/5. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Békés Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Gyulán, 2009. évi szeptember hó 2. napján megtartott nyilvános ülés alapján a 2.Bf.208/2009. számú ügyben meghozta a következő

í t é l e t e t .

A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Békéscsabai Városi Bíróság 1.B.163/2008/37. számú ítéletét a következők szerint megváltoztatja:

A vádlottat a folytatólagosan elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés 1. fordulat, (5) bekezdés a/ pont) miatt emelt vád alól f e l m e n t i .

A főbüntetést 1 (egy) évre enyhíti, mellőzi a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést.

A vagyonelkobzás összegét 2.272.706 (kétmillió-kétszázhetvenkétezer-hétszázhat) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s .

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve vádlott bűnösségét sikkasztás bűntettében (Btk. 317. § (1) bekezdés 1. fordulat, (5) bekezdés a/ pont), folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318. § (1) bekezdés 1. fordulat, (5) bekezdés a/ pont), valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §) állapította meg, amiért halmazati büntetésül 1 év 4 hónap börtönbüntetésre, és 4 év gazdasági társaságok vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsáthatóságról. A vádlottal szemben 2.415.203 forint vagyonelkobzást rendelt el, végül kötelezte a felmerült 6.000 forint bűnügyi költség viselésére.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védő a csalás, valamint a magánokirat-hamisítás bűncselekmények vádja alóli felmentésért, illetőleg enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A egyéb érdekelt Bf.1417/2009. szám alatti indítványa az ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbviteli ügyész az indítványban kitért a vádlottnak a csalás, illetőleg a magánokirat-hamisítás cselekményének elkövetését tagadó, főként a tárgyalási szakban előterjesztett arra a védekezésére, hogy amikor az intervenciós raktári díjra az elszámolásokat benyújtotta, az intervenciós kukorica készlet hiánytalanul megvolt a raktárban, illetőleg a számlákat mindig utólag, írásbeli felszólításra adta be. A kukorica meglétét a ......................... Hivatal (továbbiakban ...) munkatársai leltározással állapították meg. Ezután leszögezi, hogy a beszerzett okiratok alapján a késedelmes számlázás ugyan tényszerű, azonban a havi készletjelentéseket a szerződés szerinti határidőben, legfeljebb 1-2 napos csúszással nyújtotta be a vádlott, és ennek alapján a hivatal kiállította a teljesítményigazolásokat, amelyet követően állította ki a vádlott a számlákat a raktározási díjról, és azt a kifizetőnek megküldte. Álláspontja szerint ehhez képest ez a magatartása már nem a hivatal ráhatására, hanem a vádlott saját elhatározásából történt. Összegzésként kifejti, hogy a vádlott 2006. október 10-én a számára idegen dolgot képező intervenciós készletet eladta, így raktározás címén nem volt jogosult további díjakra, s miután a díjról számlát állított ki és benyújtotta az ...-hoz, jogtalan haszon megszerzését célozta, ekként kárt okozott a sértettnek, miután a raktározási díjakat részére kiutalták.

A védő ezzel szemben azt az álláspontot fejtette ki, hogy a vádlott nem jogtalan haszonszerzési célzattal vette fel a raktározási díjat, hiszen kétséget kizáró módon nem nyert bizonyítást, miszerint az 1. tényállási pontban megállapított intervenciós kukorica elidegenítése után, azaz 2006. október 10-ét követően, ahogy az szerepel az ítéletben az 5. oldal utolsó bekezdésében, ezt a terményt továbbra is nem ott tárolta 2007. (helyesen 2006.) november 10-től, ez ugyan a közraktár javára és érdekében történt, amellyel összefüggésben a vádlott kétségtelenül, mintegy 2,4 millió forint kárt okozott, azonban ezzel a cselekményével a megvalósított és nem vitatott sikkasztás bűncselekményét leplezte.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárásra kiterjedő módon bírálta felül (Be. 348. § (1) bekezdés), amelynek során nem észlelt az ítélet érdemi felülbírálatának akadályát képező eljárási szabálysértést, vagy hibát.

Az elsőfokú bíróság több tárgyalási napot tartva, a tényállás alapos és a valóságnak megfelelő megállapítására törekedve, a feltárt, rendelkezésére álló bizonyítékok egyenkénti és összességükben történt értékelése alapján túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg.

A másodfokú bíróság az ítéletnek a Be. 351. § (2) bekezdés b/ pont 2. fordulata, illetőleg d/ pontjában megnyilvánuló részbeni hiányosságát a Be. 361. § (2) bekezdésének utalása szerint a Be. 352. § (1) bekezdés a/ pontja alkalmazásával, részben az iratok tartalma, illetőleg ténybeli következtetés útján küszöbölte ki, ám elöljáróban a Be. 261. § a/ pontja szerint az elírási hibákat javította ki. A továbbiakban ennek megfelelően tekintette irányadónak az elsőfokú bíróság ítéletét (Be. 352. § (2) bekezdés).

Helyesbíti az 5. oldal utolsó bekezdésének utolsóelőtti sorában szereplő dátumban az elírt évszámot 2006. évre, amely egyébként ugyanezen oldal 3. bekezdés 3. sorában helyesen szerepel. A 6. oldalon téves számítás alapján állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve vádlott a ...-nak mindösszesen 33.353.094 forint kárt okozott, holott a 35.020.749 forint 5 %-ával, azaz 1.751.037 forinttal csökkentett összege a helyes számítás szerint ettől kevesebb, pontosan 33.269.712 forint. Ugyanezen oldalon a 2. pontot megelőző bekezdésben 288-ra elírt az évszám, az helyesen 2008., a 7. oldalon az utolsóelőtti bekezdésben leírási hiba folytán hiányos az ott írt összeg 2.41.203 forintként a 2.415.203 forint helyett.

A tényállás az iratok tartalma alapján a következők szerint szorult kiegészítésre:

Az 1. tényállási pontban az ítélet 6. oldalán részletezettek szerint a nyomozás során I.rendű vádlott neve a ...-nak okozott kár összegét azzal együtt térítette meg, hogy a 2007. december hó 22-én területalapú, a vádlottnak járó mezőgazdasági támogatás visszatartott összege 3.921.859 forint volt (ld. a nyomozati iratoknál VI. kötetben a 2089-2092-ig az ... A készletveszteség ellenértékének számítása alatti táblázati kimutatásokat).

Ehhez képest a sorrendben leírt kompenzációként elfogadott összegeket összeadva a vádlott 33.458.517 forintot térített meg kártérítésként, amely az imént helyesbített, a ...-nak okozott ítéletben megállapított 33.269.712 forintnál 188.805 forinttal többet tett ki.

A 2. tényállási pontban az ítélet 7. oldalán a 3. bekezdés "jogtalan haszonszerzés miatt - helyett végett - megtévesztve" szövegrész nélkül helyes: I.rendű vádlott neve vádlott a hamis készletjelentési igazolások alapján a ... ... Hivatalt megtévesztve, jogosulatlanul vette fel a tárolási díjakat a következők szerint:, továbbá az ezt követő franciabekezdésben szereplő téves adatokat az indokolás 21. oldalának utolsó bekezdésében írtak alapján helyesbíti a nyomozati iratok I. kötetében a 191. oldaltól szereplő adatok alapján, külön figyelemmel a 201. oldalra a következők szerint: