1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat

a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző szerveként létrehozza a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: KKB).

2. A KKB szervezeti és működési rendjét az 1. melléklet határozza meg.

3.[1]

4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

5. Hatályát veszti a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozathoz

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság szervezeti és működési rendje

A katasztrófavédelmi koordinációs tárcaközi bizottság feladatai

1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a katasztrófák elleni felkészüléssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatait a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. §-ában meghatározottak szerint látja el.

A KKB összetétele

2. A KKB elnöke a belügyminiszter.

3. A KKB elnök-helyettese az elnök által kijelölt tag.

4. A KKB tagjai az agrárminiszter, az építési és beruházási miniszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyi miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a technológiai és ipari miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a pénzügyminiszter által kijelölt politikai vagy szakmai felsővezető, valamint a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, egészségügyi államtitkára, köznevelési államtitkára, továbbá a KKB elnökének meghívása alapján az Országos Atomenergia Hivatal elnöke. A KKB tagjai díjazásban nem részesülnek.[2]

5. A KKB ülésén állandó jelleggel tanácskozási joggal részt vesz

a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója,

b) az országos rendőrfőkapitány,

c) a Magyar Honvédség parancsnoka,[3]

d) a KKB Tudományos Tanácsának elnöke,

e) a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjának (a továbbiakban: KKB NVK) vezetője, valamint

f) a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egység vezetője.

g) a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, egészségügyi államtitkára és köznevelési államtitkára által kijelölt, a Belügyminisztérium állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő személy,[4]

h) a Védelmi Igazgatás Hivatal főigazgatója.[5]

6. A KKB ülésén a KKB elnökének döntése és meghívása alapján tanácskozási joggal vesz részt[6]

a) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója,[7]

b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói,

d) a KKB NVK-vezető szakmai helyettese,

e)[8]

f) az országos főállatorvos,

g) az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,

h) az Országos Mentőszolgálat főigazgatója,

i) az országos tisztifőorvos,

j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke,

k) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója;[9]

l) az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója,

m) a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja,

n) azon megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő kérdés érint,

o) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, valamint

p) az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója.[10]

7. A KKB elnöke a KKB ülésére más személyt is meghívhat. A 6. és e pont szerinti meghívásra a napirend által érintett KKB-tag kezdeményezése alapján is sor kerülhet.

8. A KKB tagját akadályoztatása esetén a képviselt tárca szervezeti és működési szabályzatában kijelölt helyettese helyettesíti. A tanácskozási joggal rendelkező személyeket szervezetszerű helyettesük képviseli.

A KKB munkaszervei

Tudományos munkaszerv

9. A KKB, a tevékenységének tudományos támogatása érdekében Tudományos Tanácsot (a továbbiakban: KKB TT) működtet. Ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá.

10. A KKB TT tagjai a KKB elnöke által felkért személyek. A tagok a tagságból eredő feladataik ellátása során a tudomány eredményei alapján képviselik álláspontjukat, tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

11. A KKB TT a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatban tudományos és tudományszervezési tevékenységet folytat. A nukleáris veszélyhelyzetek jelentőségére tekintettel a KKB TT nukleárisbaleset-elhárítási műszaki tudományos szekciót működtet.

11/A. A KKB TT a katasztrófa- és válsághelyzeti medicinával kapcsolatos egészségügyi tartalékolási feladatok összehangolása érdekében tudományos szekciót működtet.[11]

Operatív munkaszerv

12. A KKB, a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok összehangolt végrehajtásának támogatása érdekében operatív munkaszervként KKB NVK-t működtet. A KKB NVK ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá.

13. A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek állományából a KKB elnöke, illetve a KKB tagjai által kijelölt szakemberekkel, valamint meghívott szakértőkkel látja el feladatát.[12]

A kijelölés feltételei:

a) a KKB tagja által képviselt szervezet részéről a KKB NVK ügyrendjében meghatározott beosztási, képesítési, valamint általános és szakmai kompetenciák megléte, és

b) részvétel a KKB NVK által szervezett, kijelölést megelőző alapfelkészítésen.

14. A KKB NVK a vezetőjéből, az általános munkacsoportból és szakmai feladatokat ellátó védekezési munkabizottságokból áll. A KKB NVK az általános munkacsoport részeként Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot működtet.

15. Elrendelés esetén a KKB NVK általános munkacsoportja a BM OKF bázisán részleges, vagy a Belügyminisztérium bázisán teljes állománnyal, mindkét esetben 24 órás folyamatos munkarendben működik az ügyrendjében meghatározottak szerint. A részleges működést a BM OKF főigazgatója, a teljes állománnyal való működést a KKB elnöke, halaszthatatlan esetben - a KKB elnökének utólagos tájékoztatásával - a BM OKF főigazgatója rendeli el. A KKB elnöke a teljes állománnyal való működés elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a KKB tagjait, és ezzel egyidejűleg dönt az érintett védekezési munkabizottság működésének megkezdéséről.[13]

16. A KKB NVK, a teljes állománnyal való működésének megkezdését követően, a KKB szakmai javaslattevő, valamint a feladatok végrehajtásának összehangolásában részt vevő szerveként működik, ennek során[14]

a) végzi a szükséges operatív döntések előkészítését, javaslatot tesz a döntések végrehajtására, figyelemmel kíséri a döntések végrehajtását,

b) a KKB döntése alapján részt vesz a védekezésbe, illetve a katasztrófa következményeinek felszámolásába bevont erők és a közreműködő szervezetek tevékenységének összehangolásában,

c) tájékoztatja a KKB elnöke útján a KKB-t a kialakult helyzetről, a megtett intézkedésekről, a bevont erőkről és eszközökről, valamint a katasztrófa elhárításával, a védekezéssel és a következmények felszámolásával kapcsolatos további javaslatokról,

d) elemzi és értékeli a kialakult helyzetet, a központi, területi szintű megelőző intézkedések bevezetésével kapcsolatos információkat.

17. A KKB NVK, a a teljes állománnyal való működésének elrendelését követően, a Belügyminisztérium bázisán erre a célra kialakított és felszerelt, folyamatosan működőképes állapotban tartott létesítményben működik. A KKB NVK félévente gyakorlatot tart a a teljes állománnyal való működési rendre történő áttérés begyakorlása érdekében, amennyiben a tárgyidőszakban veszélyhelyzet kihirdetésére nem került sor.[15]

18. A KKB NVK vezetőjét a KKB elnöke nevezi ki.

19. A KKB NVK vezetőjének tevékenységét általános és szakmai helyettese támogatja. A KKB NVK vezetőjének általános helyettese a BM OKF állományából a BM OKF főigazgatója által kijelölt vezető beosztású személy, aki a helyettesítés során általános helyettesítési jogkörrel jár el.

20. A KKB NVK vezetőjének általános helyettese vezeti azt az általános munkacsoportot, amelyik a valamennyi katasztrófatípus során egyaránt ellátandó feladatokat az érintett központi államigazgatási szervek állományából a 13. pont alapján kijelölt szakemberekkel látja el.

21. A KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese minden esetben annak a központi államigazgatási szervnek az állományába tartozó, a szakmai feladatok ellátásáért felelős vezető beosztású személy, melynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a jogszabályban meghatározott alapvető feladatait, felelősségi körét elsődlegesen érinti. Ennek megfelelően a KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese

e) a nukleárisbaleset-elhárításra az atomenergia felügyeletéért,[16]

b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért,

c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás felszámolásának irányítására a környezetvédelemért,

d) a földtani veszélyforrások következményeinek felszámolására a településfejlesztésért és településrendezésért,

e) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért,

f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 28. pontja hatálya alá nem tartozó ipari létesítményekben veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező, veszélyhelyzeti szintet elérő esemény következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért,

g) a Kat. 3. § 28. pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos, szénhidrogén-kitermelés során bekövetkező, veszélyhelyzeti szintet elérő esemény következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért,

h) humán járványok, határon átnyúló egészségügyi veszélyek megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért,[17]

i) a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára az egészségügyért,

j) az állati eredetű járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelőzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért,

k) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért,

l) a kormányzati, közigazgatási és lakosságellátási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

m) az elektronikus hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására az elektronikus hírközlésért, valamint

n) a külföldiek tömeges méretű migrációja miatt bekövetkező események kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért[18]

felelős központi államigazgatási szervet képviselő KKB-tag által kijelölt személy, aki egyben ellátja a 22. pontban meghatározott védekezési munkabizottság vezetői feladatait.

22. Az a központi államigazgatási szerv, melynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a jogszabályban meghatározott alapvető feladatait, felelősségi körét elsődlegesen érinti, a székhelyén - a központi államigazgatási szerv állományából - a 21. pont a)-n) alpontjában meghatározott katasztrófatípus szerinti védekezési munkabizottságot működtet. A védekezési munkabizottság feladatainak ellátására kijelölhető arra alkalmas, már működő olyan munkaszervezet is, amely jogszabály alapján hasonló tevékenységet végez. A védekezési munkabizottság ügyrendjét az érintett központi államigazgatási szervet képviselő KKB-tag javaslatára a KKB elnöke hagyja jóvá.[19]

23. A nukleáris védekezési munkabizottság, tevékenysége során az atomenergia felügyeletéért felelős központi államigazgatási szerv és a BM OKF által biztosított elemzési eredményeket használja fel.[20]

24. A Kat. 3. § 28. pontja szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolása során a szakmai tevékenységet a 20. pontban meghatározott általános munkacsoport látja el.

25. A KKB NVK a teljes állománnyal való működésének elrendelése esetén a védekezési munkabizottság a KKB NVK részeként működik.[21]

A KKB összehívásának és működésének rendje

26. A KKB évente legalább két alkalommal ülésezik. A KKB ülését a KKB elnöke - a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egység útján - hívja össze.

27. A KKB elnöke, amennyiben úgy ítéli meg, a fentiektől eltérő rendszerességgel is összehívhatja a KKB ülését. A KKB rendkívüli ülésének összehívását bármely KKB-tag, az indok egyidejű megjelölésével kezdeményezheti a KKB elnökénél. A kezdeményezésről a KKB elnöke haladéktalanul dönt.

28. A KKB adminisztratív feladatainak ellátásáról a BM OKF főigazgatója gondoskodik.

29. A KKB üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztető elkészítéséről és a bizottsági tagok részére - az ülést követő 5 munkanapon belül - történő megküldéséről a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egység gondoskodik.

30. A KKB működésének részletes szabályait a KKB az ügyrendjében állapítja meg.