234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet

a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § a), b), c), d), i), m), n) és p) pontjában, a 105. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Alapvető szolgáltatások: azon stratégiai fontosságú tevékenységek, melyek a társadalom és a gazdaság mindennapi működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyek zavartalanságát veszélyhelyzet esetében is a lehető legtovább biztosítani kell.

2. Beavatkozás: a katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak felszámolására irányuló szervezett, tervszerű megelőző, védekező, segítségnyújtó és kárfelszámoló tevékenység.

3. Befogadás: a kimenekített, illetve kitelepített lakosság és létfenntartáshoz szükséges anyagi javak befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.

4. Csapatvezető: a mentőszervezet vezetés-irányításával megbízott személy, aki felelős a mentőszervezet ki- és hazautazásának koordinációjáért, a kárhelyszíni tevékenységéért, a szakszerű és a balesetmentes feladat-végrehajtásért, a bevont eszközök alkalmazhatóságáért.

5. Egyedi azonosító jel: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott mentési igazolványban feltüntetett megjelölés.

6. Egyéni védőeszköz: az emberi szervezetet károsító veszélyes és radioaktív anyagok hatásai, valamint a fizikai veszélyforrások elleni védelemre szolgáló eszköz.

7. Elégséges védelmi szint: azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység eredménye, amellyel - a veszélyeztetettség mértékének függvényében - az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme biztosítható.

8. Értesítés: a felkészülés vagy a beavatkozás végrehajtására irányuló felhívás.

9. Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Kapcsolattartási Pont: az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos információk kezelésével megbízott központi államigazgatási szerv kijelölt szervezeti egysége.

10. Földmérési és térképészeti termék: a földmérési és térképészeti állami alapadatok felhasználásával, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelője által előállított földmérési, térképészeti, ingatlan-nyilvántartási térképi, távérzékelési adat és egyéb digitális térinformatikai vonatkozású adatbázis, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata.

11. Helyszíni műveletirányító: a kárhelyszínen a beavatkozást irányító, döntési jogkörrel felhatalmazott személy.

12. Induló katasztrófavédelmi készlet: a védelmi célokra felhasználható anyagok és eszközök összessége, amely a szükséges központi készletek megérkezéséig megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítja a védekezést.

13. Katasztrófavédelmi besorolás: az az eljárás, melynek során az ország területén található valamennyi települést, az adott település vonatkozásában elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján, a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba sorolják.

14. Kimenekítés: közvetlen életveszély esetében a lakosság veszélyeztetett területről történő azonnali kivonása.

15. Kitelepítés: a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak veszélyeztetett területről történő - a veszélyelhárítási tervben meghatározottak szerinti - kivonása és befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.

16. Kiürítés: a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kijelölt intézmények és azok ingóságai, valamint a kulturális örökség elemeinek a veszélyeztetett területről történő kivonása.

17. Kockázatbecslés: a kockázatazonosítás, a kockázatelemzés és a kockázatértékelés átfogó folyamata.

18. Kockázatazonosítás: az az eljárás, amely meghatározza az adott területen lehetséges kockázatokat és azok hatásait, valamint magában foglalja a veszélyeztető hatások forrásának azonosítását. Az eljárás elvégzése során figyelembe kell venni a vizsgált területre vonatkozó statisztikai adatokat, történeti adatokat, tapasztalati tényeket, valamint a rendelkezésre álló kockázatelemzések eredményeit.

19. Kockázatelemzés: olyan eljárás, mely az adott területre vonatkozó azonosított lehetséges kockázatok csoportosítását és értékelését foglalja magában.

20. Kockázatértékelés: az az eljárás, mely a kockázatelemzés eredményeit felhasználva meghatározza az adott veszélyeztető hatás adott településre gyakorolt kockázati szintjét.

21. Kockázati mátrix: olyan kétdimenziós diagramm, melynek függőleges tengelyén a veszélyeztető hatás következménye, vízszintes tengelyén a veszélyeztető hatás bekövetkezési valószínűsége (gyakorisága) található, és amelynek eredményeként megállapítható, hogy egy adott veszélyeztető hatás mekkora kockázatot jelent az adott településre.

22. Következmények: az egyes veszélyeztető hatások által okozott, az emberi életet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat és a környezetet érintő káros hatások.

23. Központi készlet: a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek alkalmazásához szükséges felszerelések, technikai eszközök és anyagok, melyek beszerzése a központi költségvetésből történik.

24. Korrekciós tényező: az az adminisztratív vagy fizikai jellegű kockázatcsökkentő intézkedés, amely a vizsgált település vonatkozásában a katasztrófavédelmi osztály besorolásának mértékét megváltoztathatja.

25. Kritikus infrastruktúra: Magyarországon található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.

26. Lakosság alapvető ellátása: azon tevékenységek összessége, melyek az ország lakosságának alapvető életfeltételei és mindennapi életvitele folytonosságának biztosításához kapcsolódnak.

27. Létfenntartáshoz szükséges anyagi javak: a lakosság alapvető ellátását és életfeltételeit biztosító anyagok, eszközök, rendszerek és készletek összessége, különösen az ivóvíz-, az élelmiszer-, a takarmány-, a gyógyszerkészletek és a haszonállatok.

28. Szükség-védőeszköz: a kimenekítés, kitelepítés során alkalmazható, rövid idejű védelemre szolgáló egyéni védőeszköz.

29. Mentőcsapat: az a mentőegységekből álló, speciális eszközökkel felszerelt, összevont alakulat, amely a feladat végrehajtására több mentőszervezetből vagy önkormányzati, illetve állami szervezetből, továbbá szakértők bevonásával kerül létrehozásra.

30. Mentőegység: az a közvetlen tevékenységet végrehajtó műveleti egység, amely a feladat végrehajtására kijelölt, önálló mentési képességgel rendelkezik.

31. Nemzetközi kárhelyszínre kitelepülés: nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetében a segítségnyújtás jellegének megfelelő képzettségű és felszereltségű mentőcsapat, szakértők külföldi kárhelyszínre való utazási feltételeinek vagy eszközök kijuttatásának megszervezése.

32. Nemzeti Minősítési Rendszer: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kidolgozott szakmai követelményrendszer teljesítésén alapuló, 5 évente megújítandó minősítés.

33. Radiológiai, biológiai és vegyi védelem: sugárzó, fertőző, mérgező anyagok káros hatásai ellen való védelem.

34. Veszélyeztetettség szintje: az adott települést érintő veszélyeztető hatások bekövetkezésének valószínűsége (gyakorisága) és következményei alapulvételével megállapítható érték.

35. Veszélyhelyzeti tájékoztatás: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett tájékoztató tevékenység az érintettek számára, a katasztrófariasztást követően.

36. Visszatelepítés: a veszély elmúltával a kimenekített, kitelepített lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak lakóhelyre történő visszajuttatása.

I. FEJEZET

A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV KÖZPONTI SZERVE ÉS A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV TERÜLETI SZERVEI KIJELÖLÉSE, VALAMINT A HELYI SZERVEK JOGÁLLÁSA ÉS KIJELÖLÉSE

2. § (1) A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerveként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.

(2) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság székhelye Budapest.

(3) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot főigazgató vezeti.

3. § (1) A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveiként a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot jelöli ki.

(2) A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot igazgató vezeti.

(3) A területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet a) pontja tartalmazza.

4. § (1) A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerveiként a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki.

(2) A katasztrófavédelmi kirendeltséget kirendeltségvezető vezeti.

(3) A helyi szervek kijelölését az 1. melléklet c) pontja tartalmazza.

II. FEJEZET

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER, VALAMINT A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSBEN ÉRINTETT MINISZTEREK ÉS ÁLLAMI SZERVEK MEGELŐZÉSSEL, FELKÉSZÜLÉSSEL ÉS VÉDEKEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI, A KATASZTRÓFAVÉDELMI KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS SZERV

2. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatai

5. § A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter:

a) a kormányzati koordinációs szerv véleményének kikérése mellett irányítja a védekezéssel és a felkészüléssel kapcsolatban a megyei, fővárosi védelmi bizottságok és a megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei feladatainak végrehajtását,

b) meghatározza a megyei, fővárosi védelmi bizottságok védekezésre történő felkészítésének rendjét,

c) jóváhagyja a megyei, fővárosi védelmi bizottságok által tervezett - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által egyeztetett - katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit,

d) meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában közreműködő, irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatait,

e) irányítja az állampolgárok és a gazdálkodó szervek katasztrófavédelmi felkészítését, tájékoztatását, valamint a lakosság riasztását,

f) meghatározza a lakosság és az anyagi javak műszaki-technikai és radiológiai, biológiai és vegyi védelmének irányelveit,

g) meghatározza a védekezés során megvalósítandó együttműködés követelményeit,

h) szervezi a katasztrófavédelem nemzetközi együttműködésből eredő feladatai végrehajtását,

i) meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok személyi, anyagi-technikai biztosításának elvi követelményeit,

j) az érintett miniszterekkel egyetértésben a Kormány elé terjeszti a katasztrófavédelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési, valamint az oktatási, képzési célokat és feladatokat,

k) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján koordinálja és ellátja a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat, ezen belül a nemzeti kapcsolattartó és koordinációs feladatokat az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai felé,

l) kezdeményezi célzott támogatás biztosítását a Kormány felé az élet- és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében,

m) az élet és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében javaslatot tesz a szükséges szabályozások kidolgozására a kritikus infrastruktúrák katasztrófák elleni védelme tekintetében,

n) közreműködik a kritikus infrastruktúra védelemmel összefüggő oktatási, képzési, felkészítési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenység összehangolásában,

o) az élet és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében kijelöli a katasztrófavédelmi fejlesztések irányát és a prioritásokat,

p) a kritikus infrastruktúra védelem feladatrendszerén belül képviseli a katasztrófavédelmi szempontrendszer érvényesítését,

q) közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában,

r) részt vesz az ágazati miniszterek által előterjesztett potenciális ágazati kritikus infrastruktúra elemek horizontális kritériumok alapján történő beazonosításában,

s) gondoskodik a kijelölt kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni fokozott védelmének megszervezéséről.

3. A katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszter feladatai

6. § A katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszter:

a) rendszeresen tájékoztatja a kormányzati koordinációs szerv elnökét a feladatok végrehajtásának helyzetéről,

b) figyelemmel kíséri a szakterületén jelentkező, katasztrófaveszélyt jelentő jelenségeket, folyamatokat, intézkedik a veszély elhárítására, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket a megelőzéshez szükséges pénzügyi források biztosítására, a feladatok végrehajtására,

c) gondoskodik a veszélyhelyzetet okozó emberi tevékenységek és a környezeti elemek körében a kockázat csökkentéséhez, a károk bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges katasztrófavédelmi tervezési, kivitelezési, működtetési, ellenőrzési és biztonsági szabályok megállapításáról,

d) gondoskodik az ágazat figyelő- és ellenőrzőrendszerének az egységes irányítási rendszerbe illeszkedő kiépítéséről és működtetéséről, valamint az ágazati adatszolgáltatási kapcsolat kialakításáról,

e) gondoskodik az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek védekezésre való felkészítéséről és működési feltételeinek biztosításáról, jóváhagyja a feladatok végrehajtását szolgáló terveket,

f) gondoskodik a minisztérium és a felügyelete alatt álló szervek alkalmazottainak katasztrófavédelmi felkészítéséről,

g) ellenőrzi a megelőzéssel és a felkészüléssel kapcsolatos ágazati feladatok végrehajtását,

h) végzi a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében az ágazati kockázatbecslési feladatokat,

i) a biztonsági elemzések eredményei alapján javaslatot tesz az ágazati katasztrófavédelmi biztonsági célkitűzésekre és biztonságpolitikára,

j) részt vesz a nemzeti és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezésében, szervezésében és végrehajtásában.

4. A katasztrófavédelemben részt vevő központi államigazgatási szerv vezetőjének feladatai

7. § (1) A katasztrófavédelemben részt vevő központi államigazgatási szerv vezetője:

a) meghatározza szakterületén, illetve az alárendeltségébe tartozó szerv vonatkozásában a megelőzéssel kapcsolatos feladatokat,

b) kialakítja a saját szervezetére vonatkozóan a védekezéssel kapcsolatos, a normál működési rendtől eltérő szabályokat és meghatározza a bevezetés rendjét,

c) meghatározza a felügyelete alatt álló szervezet védekezés idejére szükséges működési rendjét, szervezetét és az ehhez kapcsolódó feltételrendszert,

d) meghatározza más, a védekezésben részt vevő állami szervekkel való együttműködés és kapcsolattartás rendjét,

e) kidolgozza a szakterületén a lakosság és az anyagi javak műszaki-technikai és radiológiai, biológiai és vegyi védelmének fejlesztési irányait.

(2) A katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek vezetőinek a tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy a szervek a váratlan helyzetekben munkaidőn belül haladéktalanul, munkaidőn kívül három órán belül legalább az azonnal foganatosítható rendszabályok bevezetésére, hat órán belül a teljes működésre legyenek képesek. Munkaszüneti napon, illetve heti pihenőnapon ez az idő kettő órával növekedhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az autonóm államigazgatási szervekre és az önálló szabályozó szervekre nem kell alkalmazni.

5. A kormányzati koordinációs szerv feladatai

8. § (1) A kormányzati koordinációs szerv feladatai különösen:

a) összehangolja a katasztrófák elleni védekezés terén a tudományos, kutató, elemző, értékelő tevékenységet,

b) éves feladattervében meghatározza az ágazati felkészüléssel kapcsolatos feladatokat,

c) összehangolja az ország egészét érintő katasztrófák elleni védekezési rendszergyakorlatok tervezését, szervezését, figyelemmel kíséri a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokban foglaltak végrehajtását,

d) összehangolja a védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek védekezésével kapcsolatos szakmai tevékenységet,

e) több megyét érintő katasztrófa esetében összehangolja a védekezésben részt vevő területi szervezetek feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására irányuló ágazati feladatokat,

f) javaslatot tesz a felmerült védekezési költségek biztosítására,

g) kezdeményezi a Kormány döntését a veszélyhelyzet kihirdetésére,

h) javaslatot tesz a felmerült védekezési és helyreállítási pénzeszközök felhasználására,

i) összehangolja a helyreállítással kapcsolatos feladatok végrehajtását, a kárfelmérést, a kormányzati pénzeszközök, valamint segélyek felhasználását.

(2) A kormányzati koordinációs szerv a több minisztériumot érintő katasztrófavédelmi feladatok irányításra vonatkozó jogosítványait testületi döntésein keresztül gyakorolja.

III. FEJEZET

A VÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE, A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, A FŐPOLGÁRMESTER ÉS A POLGÁRMESTER KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZLETES FELADATAI

6. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatai

9. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke

a) meghatározza a védekezés területi feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását, illetve elrendeli a területi polgári védelmi erők bevonását,

b) kijelöli a védekezés koordinálásáért felelős személyt,

c) a hatáskörét meghaladó esetekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője útján kezdeményezi a kormányzati koordinációs szerv döntését,

d) a kormányzati koordinációs szerv útján, illetve amennyiben az intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, közvetlenül a Magyar Honvédség Központi Ügyelet útján kezdeményezi a Magyar Honvédség védekezésbe történő bevonását, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének egyidejű tájékoztatása mellett,

e) koordinálja a védekezésben részt vevő helyi védelmi bizottságok, polgármesterek tevékenységét,

f) gondoskodik a helyreállítás kormányzati koordinációs szerv által meghatározott sorrendjének és ütemének megvalósításáról,

g) intézkedik a lakosság alapvető ellátásának biztosításáról a normál életkörülmények helyreállításáig,

h) meghatározza az illetékességi területén működő közigazgatási szervek helyreállítással kapcsolatos feladatait,

i) koordinálja a humanitárius segélyek elosztását,

j) katasztrófavédelmi operatív feladatainak ellátásához a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közreműködésével a célnak megfelelően kialakított és felszerelt, folyamatosan üzemképes állapotban tartott vezetési pontot tart fent.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos előterjesztéseket és döntéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője útján felterjeszti a kormányzati koordinációs szerv elnökének.

7. A megyei közgyűlés elnöke katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatai

10. § A megyei közgyűlés elnöke

a) a területfejlesztési feladatok ellátása során érvényesíti a katasztrófák csökkentésére vonatkozó irányelveket,

b) a megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján részt vesz a megyei katasztrófavédelmi megelőzési és felkészülési feladatok ellátásában,

c) közreműködik az állami és magántulajdonú ingatlanokban keletkezett károkkal kapcsolatos kárenyhítésben.

8. A helyi védelmi bizottság elnöke katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatai

11. § (1) A helyi védelmi bizottság elnöke

a) meghatározza a védekezés helyi feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását, illetve elrendeli a települési polgári védelmi erők bevonását,

b) kijelöli a védekezés koordinálásáért felelős személyt,

c) koordinálja a védekezésben részt vevő polgármesterek tevékenységét,

d) gondoskodik a helyreállítás meghatározott sorrendjének és ütemének megvalósításáról,

e) intézkedik a lakosság alapvető ellátásának biztosításáról a normál életkörülmények helyreállításáig,

f) meghatározza az illetékességi területén működő közigazgatási szervek helyreállítással kapcsolatos feladatait,

g) katasztrófavédelmi operatív feladatainak ellátásához a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve közreműködésével a célnak megfelelően kialakított és felszerelt, folyamatosan üzemképes állapotban tartott vezetési pontot tart fent.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos előterjesztésekről és döntésekről tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetőjét.

9. A polgármester, a főpolgármester katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatai

12. § A polgármester:

a) gondoskodik a település katasztrófavédelmi besorolásának elkészítéséről,

b) a települési veszélyelhárítási tervet jóváhagyásra felterjeszti a helyi védelmi bizottság elnökének,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének bevonásával legalább 3 évente ellenőrzi és értékeli a települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészültségét, és erről tájékoztatja a helyi védelmi bizottság elnökét,

d) gondoskodik a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról,

e) hatósági határozattal dönt a katasztrófavédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatások kijelöléséről, igénybevételéről,

f) személyes adatnak nem minősülő adatokat szolgáltat a helyi védelmi bizottság, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve részére,

g) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével és a védelmi bizottság irányításával illetékességi területén végzi a katasztrófa által okozott károk felmérését,

h) irányítja a részére meghatározott helyreállítási feladatok végrehajtását,

i) szervezi és irányítja a helyi erők által végzett helyreállítási tevékenységet,

j) közreműködik a humanitárius segélyek elosztásában.

13. § A főpolgármester:

a) gondoskodik a főváros katasztrófavédelmi besorolásának elkészítéséről,

b) gondoskodik a fővárosi területi veszélyelhárítási terv elkészítéséről és jóváhagyásra felterjeszti a fővárosi védelmi bizottság elnökének,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének bevonásával ellenőrzi és értékeli a fővárosi területi és munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészültségét, és erről tájékoztatja a fővárosi védelmi bizottság elnökét,

d) közreműködik a védekezésben részt vevő erők váltásában, pihentetésében és ellátásában,

e) hatósági határozattal dönt a katasztrófavédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatások fővárosi szintű kijelöléséről, igénybevételéről,

f) személyes adatnak nem minősülő adatokat szolgáltat a fővárosi védelmi bizottság részére,

g) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a fővárosi védelmi bizottság irányításával illetékességi területén közreműködik a katasztrófa által okozott károk felmérésében,

h) közreműködik a humanitárius segélyek elosztásában.

IV. FEJEZET

A KATASZTRÓFASEGÉLY NYÚJTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA-SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS -SEGÍTSÉGKÉRÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSBEN A NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRA JÓVÁHAGYOTT ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE, VALAMINT A VÉDEKEZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KÖLTSÉGEI MEGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

10. A katasztrófasegély nyújtásának szabályai

14. § (1) A katasztrófaveszély, veszélyhelyzet miatt kialakult helyzetben a katasztrófa károsító hatása által érintett területen életvitelszerűen élő, kárt szenvedett lakosság számára a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében nyújtható katasztrófasegélyről a Kormány esetileg dönt:

a) a katasztrófasegély forrásáról és fedezetéről,

b) a folyósításban közreműködő szervezet kijelöléséről,

c) a folyósítás határidejéről és módjáról,

d) a katasztrófa-segélyezettek köréről,

e) az adómentesen folyósítható katasztrófasegély maximális összegéről.

(2) A katasztrófa-segélyezés lezárását követően a folyósítással megbízott szervezet hitelt érdemlően köteles elszámolni a folyósított katasztrófasegélyekkel és a keretből megmaradt összeget köteles visszafizetni a segély forrásául szolgáló számlára.

(3) A katasztrófasegélyezés folyósításával megbízott szervezetet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felügyeli.

(4) A katasztrófasegélyre jogosultak személyes adatairól - a segélyek arányos elosztása érdekében - az érintett önkormányzat jegyzője, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv útján akkor szolgáltat adatot az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt szervezet számára, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult. Személyes adatok ismerete hiányában katasztrófasegély nem folyósítható.

11. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és -segítségkérés általános szabályai

15. § (1) A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás, illetve -segítségkérés polgári védelmi koordinálását az érintett tárcák között, valamint a katasztrófa-segítségnyújtásban, illetve -segítségkérésben részt vevő szervek tevékenységének megszervezését és egyéb operatív feladatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve végzi, ennek keretében nemzeti kapcsolattartó pontként működik az Európai Unió (a továbbiakban: EU), az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) és egyéb regionális és kétoldalú katasztrófavédelmi együttműködési rendszerben.

(2) Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és -segítségkérés esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője tesz javaslatot - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján - a Kormány számára.

(3) A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás a külpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó humanitárius segítségnyújtás része. Külföldről érkező katasztrófa-segítségkérés esetében - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének kezdeményezésére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a hazai feladatok ellátásának elsőbbségével - tesz javaslatot a Kormány számára nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásra.

(4) Időben egyszerre zajló nemzetközi katasztrófaesemények esetében a szomszédos országoknak felajánlott segítség elsőbbséget élvez a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás tekintetében.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve kezdeményezésére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás végrehajtásában és szervezésében szorosan együttműködnek, ennek érdekében koordinációs eljárási rendet dolgoznak ki.

(6) Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tájékoztatja az EU, a NATO, az ENSZ és egyéb regionális nemzetközi szervezetekhez rendelt magyar külképviseleteket a hazai intézkedésekről, a segítségkérés mibenlétéről és feltételeiről, továbbá a nemzetközi segélyt nyújtó szervezetekkel kapcsolatot tart, feladataikat meghatározza és koordinálja.

12. Az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott előirányzat felhasználásának rendje

16. § (1) A nemzetközi segítségnyújtásra felhasználható támogatás célja a szolidaritási elv érvényre juttatása.

(2) A külföldön bekövetkezett katasztrófa esetében a Kormány az emberi életek mentéséhez, a biztonságos életkörülmények megteremtéséhez és a katasztrófa következményeinek felszámolásához mentőcsapatok, szakértők és eszközök kijuttatásával járul hozzá.

(3) A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetében a nemzetközi kárhelyszínre történő kitelepülés szállítási költségeihez igényelhető a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló, 2007. március 5-i 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat szállításról szóló rendelkezései szerinti támogatás.

(4) A polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló, 2007. március 5-i 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat végrehajtásához és nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetében a szállításhoz való uniós támogatás igényjogosultjaként kijelölt nemzeti illetékes hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve.

13. A védekezésben résztvevők költségei megtérítésének szabályai

17. § (1) A védekezési költségeket az alábbi bontásban kell meghatározni:

a) a végrehajtásban közreműködő személyek többletfeladat-végzéshez kapcsolódó juttatásai,

b) a feladatok végrehajtásához kapcsolódó anyagi, műszaki, technikai költségek,

c) a végrehajtásban közreműködő erők és eszközök ellátásának, elhelyezésének és üzemeltetésének költségei,

d) a kitelepítettek, befogadottak ellátásával kapcsolatos költségek,

e) a védekezés során felhasznált anyagok és készletek központi forrásból történő visszapótlásának költségei.

(2) A felmérési, tervezési és adminisztrációs költségelemek a helyreállítás, újjáépítés során számolhatóak el.

(3) Az önkormányzat saját forrásai terhére többlettérítést biztosíthat.

14. A védekezés elszámolható költségei

18. § (1) A védekezés körében a 17. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiba tartozó költségek utólagos elszámolása érdekében a polgármester, a fővárosban a főpolgármester, valamint a megyei védelmi bizottság elnöke intézkedik az alábbi adatok védekezési naplóban történő folyamatos és naprakész rögzítésére:

a) a kárterület és a bekövetkezett kár leírása,

b) a védekezésben résztvevők létszáma,

c) a létszám által teljesített munkaórák száma,

d) a védekezésben részt vevő gépjárművek és munkagépek által teljesített kilométer és üzemóra,

e) a kitelepítettek, kimenekítettek és ellátásban részesülők létszáma,

f) a védekezés elrendelésének ideje,

g) az elvégzett védekezési feladatok,

h) a védekezés során meghozott intézkedések, beleértve a védekezés irányításának átadás-átvételét.

(2) A polgármester, fővárosban a főpolgármester, a területileg illetékes védelmi bizottság elnöke intézkedik a védekezés során felmerült anyagköltségeket igazoló számlák, bizonylatok elkülönített nyilvántartására.

(3) A védekezési költségek indokoltságát a védekezés irányításával megbízott igazolja.

19. § (1) A 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alábbi költségek számolhatóak el:

a) a különleges munkakörülmények és éjszakai munkavégzés figyelembevételével megállapított napidíj összege,

b) az állami és önkormányzati fenntartású ingatlanban, intézményben történő elhelyezés esetében a rezsiköltségen felüli mosatási költségnorma személyenként ágyneműre és takaróra, valamint a takarításra a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott normák,

c) amennyiben az elhelyezés a b) pont szerint nem biztosítható, az elhelyezés költségei számla alapján.

(2) A szállító eszközök üzemeltetési költségeinek elszámolására, a típus szerinti fenntartási, üzemanyag- és amortizációs költségek meghatározására a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott normákat kell alkalmazni.

(3) A munkagépek, szivattyúk, erőgépek esetében a (2) bekezdésben foglalt költségeket a tényleges munka-üzemórák alapján kell elszámolni.

(4) A speciális munkagépeknél a műszaki jellemzőktől függően a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott normákat kell alkalmazni.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltak elszámolásának alapja a menetlevélben, illetve a gépüzemnaplóban dokumentált és a védekezés irányításával megbízott által igazolt adat.

15. Nem érvényesíthető költségek

20. § (1) A védekezési költségek között helyi önkormányzat által nem számolható el:

a) a helyi önkormányzat alapfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségtérítések, eszközök értéke, költségei,

b) rezsi jellegű fenntartási költségek számlaértéke, kivéve a lakosság kitelepítésével kapcsolatban felmerült többletköltségek,

c) a polgármesteri hivatalok védekezési feladatok ellátására kötelezett munkatársai által, rendes munkaidőben végzett munka vagy nyújtott alapszolgáltatás,

d) a biztosítók által megtérített költségek,

e) a helyi önkormányzatok vis maior támogatása forrásból megtérülő költségek,

f) a más forrásából megtérülő egyéb költségek.

(2) Nem számolhatók el a tartósan és rendszeresen belvíz által veszélyeztetett területeken lévő helyi önkormányzatok azon átlagos kárelhárítási, karbantartási költségei, amelyeket a kötelező feladatok ellátására az éves költségvetésében tervezni kötelesek.

MÁSODIK RÉSZ

A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZAT

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI BESOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

16. A katasztrófavédelmi besorolási eljárás

21. § (1) Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni (a továbbiakban: besorolás).

(2) A település polgármestere - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével - a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének.

(3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével - a besorolási javaslatot felülvizsgálja és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti.

(4) A települések besorolásához igazodó védelmi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközök központi költségvetésben történő tervezéséről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik.

(5) A besorolási osztályokra vonatkozó szabályokat és az egyes osztályokhoz tartozó elégséges védelmi szint követelményeit a 2. melléklet c) pontja tartalmazza.

(6) A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester települési veszélyelhárítási tervet készít, melyre a VI. Fejezet rendelkezései irányadók.

17. A kockázatbecslés

22. § (1) A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani.

(2) A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni a 2. melléklet szerint.

(3) A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és -értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is.

23. § A település az azonosított veszélyeztető hatások és a bekövetkezési gyakoriság, valamint a korrekciós tényező alapján, a 2. melléklet b) pontja szerinti táblázatban történő elhelyezéssel kapott értékeknek megfelelően, valamint a 24. § rendelkezései szerint kerül katasztrófavédelmi osztályba besorolásra.

24. § (1) I. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek

a) közvetlenül veszélyeztetettek az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében,

b) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek,

c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti I. besorolást kapják, illetve

d) területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni.

(2) II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek

a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő),

b) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve

c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti II. besorolást kapják.

(3) III. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek

a) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek,

b) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti III. besorolást kapják.

VI. FEJEZET

A VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS

18. A veszélyelhárítási tervezés általános követelményei, szintjei, a tervkészítésre kötelezettek köre, a terv tartalma

25. § (1) A veszélyelhárítási tervezés célja, hogy a Kat. 44. §-ában felsorolt természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével.

(2) A veszélyelhárítási tervezés szintjei:

a) települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási terv (a továbbiakban együtt: települési veszélyelhárítási terv),

b) munkahelyi veszélyelhárítási terv,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve,

d) területi (fővárosi) veszélyelhárítási terv,

e) központi veszélyelhárítási terv.

(3) A tervkészítésre kötelezettek veszélyelhárítási terveiket folyamatosan naprakészen tartják.

19. Települési veszélyelhárítási terv

26. § (1) A besorolt településeken a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével települési veszélyelhárítási tervet készít.

(2) A települési veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és kapcsolódó mellékletekből áll.

(3) A települési veszélyelhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni.

27. § (1) A települési veszélyelhárítási terv az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásokra és azok következményei elhárítása érdekében a 2. melléklet c) pontjában meghatározott elégséges védelmi szint biztosítására különösen a 2. melléklet d) pontjában felsorolt elemeket tartalmazza.

(2) A települési veszélyelhárítási terv mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkárelhárítási terv.

28. § (1) A polgármester a települési veszélyelhárítási terv alapján a veszélyek és a követendő magatartási szabályok megismerésére lakossági tájékoztató kiadványt készít és biztosítja a helyben rendelkezésre álló eszközökkel annak a lakosság számára történő hozzáférhetőségét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakossági tájékoztató kiadvány elkészítésébe a polgármester bevonja a településen működő kisebbségi önkormányzatokat.

(3) A települési veszélyelhárítási terv elkészítése során a polgármester bevonja az adott elem tekintetében a feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes szervet.

(4) A települési veszélyelhárítási tervet a polgármester szükség esetén soron kívül, egyebekben minden év március 31-ig felülvizsgálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének közreműködésével. A felülvizsgálat eredményéről, az elvégzett javításokról a polgármester tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének vezetőjét, a védekezésbe bevont egyéb szerveket, szervezeteket, valamint a lakosságot.

(5) A polgármester a települési veszélyelhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart.

(6) A települési veszélyelhárítási tervet a helyi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével.

(7) A polgármester a jóváhagyott veszélyelhárítási terv egy példányát megküldi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének.

20. Munkahelyi veszélyelhárítási terv

29. § (1) A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszélyelhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére.

(2) Mentesül a munkahelyi veszélyelhárítási terv készítése alól a jogszabály alapján belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készítő gazdálkodó szerv.

(3) A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszélyelhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára.

(4) A munkahelyi veszélyelhárítási tervet a gazdálkodó szerv vezetője hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyetértésével.

21. Területi veszélyelhárítási terv

30. § (1) Illetékességi területére vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve - a települési szintet meghaladó beavatkozást igénylő katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - a települési veszélyelhárítási tervek alapján összesített tervet készít.

(2) Területi (fővárosi) veszélyelhárítási tervet készít a megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén jelentkező veszélyelhárítási feladatok összehangolására, a megyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével.

(3) A területi veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll a 27. § (1) bekezdésében felsorolt elemek területi szintre történő alkalmazásával.

(4) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a területi veszélyelhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart.

(5) A területi veszélyelhárítási tervet a megyei, fővárosi védelmi bizottság szükség szerint, egyebekben minden év június 30-ig felülvizsgálja a megyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével.

(6) A területi veszélyelhárítási tervet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyetértésével.

(7) Az egyetértésre történő felterjesztés előtt a megyei, fővárosi védelmi bizottság a területi veszélyelhárítási tervet bizottsági ülésen megtárgyalja.

(8) A területi veszélyelhárítási tervet a területfejlesztési és területrendezési tervezés, valamint a területi, átfogó környezetvédelmi terv kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni.

22. Központi veszélyelhárítási terv

31. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszélyelhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentésére.

(2) A központi veszélyelhárítási terv különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,

b) a kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni védelme,

c) a lakosság alapvető ellátásának biztosítása.

(3) A központi veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője szükség szerint, egyebekben minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja.

(4) A központi veszélyelhárítási tervet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(5) A központi veszélyelhárítási tervből az abban foglaltak végrehajtásában érintett ágazat ágazati veszélyelhárítási tervkivonatot készíthet.

VII. FEJEZET

A LAKOSSÁGVÉDELEM: A LAKOSSÁG RIASZTÁSA, AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ-ELLÁTÁS, A KITELEPÍTÉS, A KIMENEKÍTÉS, A BEFOGADÁS ÉS A VISSZATELEPÍTÉS

23. A lakosságvédelem módszerei

32. § A lakosság védelmének alapvető módszerei a helyi és a távolsági védelem:

a) a helyi védelem az elzárkózás a veszélyeztető hatás elleni védelemre alkalmas, illetve alkalmassá tett helyen,

b) a távolsági védelem a lakosság veszélyeztetett területről történő kimenekítése, illetve kitelepítése, valamint befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.

33. § (1) Megelőzés, valamint katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet során, a veszélyeztető hatás és a várható következmények szempontjából - az emberi élet védelmének elsőbbségével - alkalmazandó lakosságvédelmi módszer első helyen a helyi védelem.

(2) Amennyiben az adott körülmények között a lakosság védelmére nem alkalmas a helyi védelem, a távolsági védelem módszerét kell alkalmazni.

24. A riasztás és a veszélyhelyzeti tájékoztatás közös szabályai

34. § (1) A lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjai:

a) elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően,

b) a lakossági riasztó rendszer eszközeivel,

c) a technikai feltételek megléte esetén elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével,

d) a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok),

e) a riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás közzétételére alkalmas, helyben rendelkezésre álló egyéb eszközökkel, így a rendvédelmi szervek, magánszemélyek élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközei, valamint kézi kihangosító eszközök,

f) szükség és lehetőség szerint az a)-e) pontban megjelöltek egyidejű alkalmazásával.

(2) A közérdekű közleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott tartalommal kell közzétenni, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve zártrendszerű kommunikációs csatornán ad át.

(3) A szöveges közlés tartalmazza különösen:

a) a bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét,

b) az esemény várható hatásait,

c) az okozott hatás kiterjedését,

d) a keltett hatás várható időtartamát,

e) a követendő magatartási szabályokat,

f) a további tájékoztatási lehetőségeket.

(4) A lakossági riasztást és veszélyhelyzeti tájékoztatást végzők együttműködnek a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás érdekében, melynek során egyeztetik a tájékoztatás fő területeit, az összehangolt információáramlás módját, a közvetlenül és közvetve érintett lakosság körét, valamint a nemzetközi hatásokat.

(5) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolásával, az annak megfelelően megállapított elégséges védelmi szinttel és a veszélyelhárítási tervben meghatározott helyi riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatással összhangban a polgármester - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével - gondoskodik a lakosság mindezekre történő felkészítéséről.

25. A lakosság riasztása

35. § A Kat. 20. §-ában és 42. §-ában meghatározott bejelentések értékelése után és katasztrófaveszély esetében a felkészülés során, valamint veszélyhelyzet esetében, az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak mentése érdekében a rendelkezésre álló riasztó-, illetve tájékoztatórendszertől függően

a) szöveges közléssel, illetve

b) a 3. mellékletben meghatározott szirénajelekkel

jelezni kell az esemény valószínű bekövetkezését vagy annak elmúlását (a továbbiakban együtt: katasztrófariasztás), illetve haladéktalanul közölni kell a lakossággal a követendő magatartási szabályokat.

36. § A katasztrófariasztás elrendeléséért felelős:

a) országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a Kormány utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján,

b) megyei, fővárosi szintű veszélyeztetettség esetében a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján,

c) település veszélyeztetettsége esetén a polgármester - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve útján,

d) a gazdálkodó szerv területén a gazdálkodó szerv vezetője, a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyidejű tájékoztatásával.

26. A lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatása

37. § (1) A veszélyhelyzeti tájékoztatás tartalma különösen:

a) a katasztrófaveszély, a bekövetkezett esemény, a védekezés, az irányadó magatartási szabályok, a lakosságvédelmi intézkedések, az elrendelt korlátozások, valamint a további tájékozódási lehetőségek,

b) a helyreállítás időszakában az elemi lakhatási feltételek megteremtése, a külön döntés szerinti kárenyhítés lehetőségei, valamint a helyreállítás.

(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatásáért felelős:

a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,

b) a központi államigazgatási szerv vezetője,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervének vezetője,

d) a megyei és a helyi védelmi bizottság elnöke,

e) a polgármester, a főpolgármester,

f) a gazdálkodó szerv vezetője.

27. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek feladatai

38. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve:

a) előkészíti a közszolgálati műsorszolgáltatók által végzett, a lakosság riasztásához szükséges okmányokat, a veszély jellegére utaló tájékoztatót és a követendő magatartási szabályokat tartalmazó közleményeket,

b) figyelemmel kíséri a tájékoztatással, riasztással kapcsolatos közlemények védelmi feladatokban részt vevő közszolgálati műsorszolgáltatók általi megjelenését,

c) koordinálja a Kat. 21. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott szolgalmi jog alapításával és az ellenében járó kártalanítással, valamint a lakossági riasztó rendszer végpontjainak kiépítésével összefüggő feladatokat,

d) szükség esetén igénybe veszi a belföldi vezetékes és mobil telekommunikációs szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek szolgáltatását és eszközeit a lakosság riasztására, veszélyhelyzeti tájékoztatására.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve

a) szervezi a lakosság riasztásának, veszélyhelyzeti tájékoztatásának területi és helyi feladatait,

b) végzi a Kat. 21. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott szolgalmi jog alapításával és az ellenében járó kártalanítással, valamint a lakossági riasztó rendszer végpontjainak kiépítésével összefüggő feladatokat,

c) a lakossági riasztó rendszer végpontjaiban bekövetkezett változást, a változást követő 72 órán belül bejelenti az áramszolgáltatónak és egyidejűleg a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének,

d) a területi és helyi katasztrófavédelmi operatív feladatok ellátásához az illetékes védelmi bizottság elnökével együttműködve, a célnak megfelelően kialakított és felszerelt, folyamatosan üzemképes állapotban tartott vezetési pontot tart fent.

28. A polgármester és a gazdálkodó szerv vezetőjének feladatai

39. § A polgármester a riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatási feladatainak végrehajtása érdekében gondoskodik:

a) a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő saját, illetve rendelkezésre bocsátott lakossági riasztó-tájékoztató végpont működtetéséről, üzemképességéről, folyamatos karbantartásáról,

b) a hangos próbákon a felkészített személyek és az illetékes áramszolgáltató szakemberei részvételéről,

c) a lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató végpont működtetéséhez szükséges üzemeltetési készlet összeállításáról, azok hozzáférésének helyi szabályozásáról,

d) riasztó, tájékoztató polgári védelmi szakalegységek megalakításáról és felkészítéséről,

e) a feladatban érintett szakalegységek riasztási adatainak folyamatos pontosításáról.

40. § A gazdálkodó szerv vezetője gondoskodik:

a) a területén munkát végzők és egyéb okból ott tartózkodók számára a riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatási rendszer kiépítéséről és folyamatos működőképességéről,

b) riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatási rendszer szükség szerinti alkalmazásáról, valamint az arra történő felkészítésről.

41. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének a jogszabály szerinti felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek környezetében kiépített riasztó alrendszere eszközeinek működtetését országos szinten a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, területi szinten a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve biztosítja.

29. A lakossági riasztó rendszerek típusai, jellemzői, karbantartásukra és telepítésükre vonatkozó előírások, ellenőrző és éles próbák rendszere

42. § (1) A lakossági riasztó, lakossági riasztó-tájékoztató végpontok folyamatos működtetéséről - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének szakmai felügyelete mellett - a polgármester gondoskodik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének a jogszabály szerinti felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek környezetében kiépített riasztó alrendszere, továbbá Paks és 30 km-es körzetében telepített lakossági riasztó-tájékoztató rendszer kivételével.

(2) A riasztó-tájékoztató végpont működőképességét érintő bármely tevékenységet a munka megkezdése előtt 30 nappal, a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján a polgármester számára engedélyezés céljából be kell jelenteni.

43. § (1) A lakossági riasztó rendszerbe történő új eszköz telepítése, meglévő eszköz felújítása vagy karbantartása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által használt rendszerelemekkel megegyező, valamint kialakításában, technikai megoldásaiban azokhoz illeszkedő eszköz használható fel, amit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve engedélyezett.

(2) Új lakossági riasztó rendszer telepítésére, meglévő eszközök karbantartására, meghibásodott eszközök újratelepítésére és felújítására, valamint az életveszélyessé vált eszközök bontására vonatkozó műszaki feltételeket jogszabály állapítja meg.

(3) Katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet időszakán kívül a települési önkormányzat azon lakossági riasztó-tájékoztató végpontok esetében, ahol a települési önkormányzatnak közvetlen vezérlési lehetősége van, a lakossági riasztó-tájékoztató végpontokat általános közlési célra, kizárólag közérdekű információ leadására is felhasználhatja.

(4) A felhasználás során politikai célú közlemény nem közölhető.

44. § (1) A lakossági riasztó rendszer riasztó, valamint riasztó-tájékoztató végpontjait, a riasztó eszközök meglétét, állapotát, karbantartottságát és működőképességét legalább évente egy alkalommal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellenőrzi. Az ellenőrzésen a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve kérésére az áramszolgáltató térítésmentesen közreműködik.

(2) Az ellenőrzés során az ellenőrzést végrehajtó hangos próbával győződik meg az eszköz működőképességéről. A hangos próba időpontját és a hangos próba alkalmával kiadásra tervezett szignálok és szövegek leírását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve 10 nappal a hangos próba végrehajtása előtt megküldi a területileg illetékes helyi önkormányzatnak. A hangos próbát, annak megtartása előtt 5 nappal, a helyben szokásos módon a területileg illetékes települési önkormányzat hirdeti ki.

(3) Az ellenőrzés során biztosítani kell a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének vagy képviselőjének megjelenését is.

(4) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az ellenőrzést végrehajtó szervezet képviselője, valamint a polgármester írja alá. A jegyzőkönyv megőrzéséért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve felel.

(5) A megrongált, életveszélyessé vált lakossági riasztó rendszer végpontjairól érkező bejelentés esetében, a tudomást szerző hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője haladéktalanul jelentést terjeszt fel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve számára.

(6) A jelentés tartalmazza különösen:

a) a végpont típusát,

b) a végpont pontos címét,

c) a végpont koordinátáit,

d) a végpont telepítésének módját,

e) a kár rövid leírását, a káresemény bekövetkezésének feltételezett idejét,

f) a rongálást bizonyító fényképfelvételeket.

(7) A káreljárás lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője az illetékes, aki az eljárás eredményéről tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét.

30. Az egyéni védőeszköz-ellátás

45. § (1) A lakosság kimenekítése, illetve kitelepítése során - amennyiben a veszélyeztető hatás indokolja - a veszélyes, illetve radioaktív anyagok, más fizikai erők káros élettani hatásainak megakadályozása érdekében szükség-védőeszközt, az atomerőmű által veszélyeztetett (0-30 km közötti) területeken szükség szerint jódprofilaxist is kell alkalmazni.

(2) A beavatkozást végzők számára biztosított egyéni védőeszközökről és az azzal történő ellátásról jogszabály rendelkezik.

31. A kitelepítés, a befogadás és a visszatelepítés elrendelése

46. § (1) A kitelepítés és a befogadás elrendelésére jogosult:

a) veszélyhelyzetben, a Kormány felhatalmazása alapján, illetékességi területére vonatkozóan

aa) a polgármester,

ab) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, aki veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől átvette,

ac) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke,

b) halasztást nem tűrő esetben az illetékességi területére vonatkozóan

ba) a polgármester,

bb) a megyei, főváros védelmi bizottság elnöke.

(2) A visszatelepítés elrendelésére a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke jogosult.

47. § (1) A kitelepítés elrendeléséről szóló döntést az elrendelő írásba foglalja - akadályoztatása esetén az elrendelést követő legkésőbb 3 napon belül - és felhívás közzétételével gondoskodik a kihirdetéséről.

(2) A felhívást a veszélyeztetett terület sajátosságainak megfelelően, a rendelkezésre álló lehetőségek alkalmazásával, a helyben szokásos módon, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján közérdekű közleményként kell közzétenni.

(3) A felhívás tartalmazza legalább:

a) a kijelölt gyülekezési helyet és időpontot,

b) a kijelölt befogadóhelyet,

c) a saját járművel önállóan megoldott, befogadóhelyre történő távozás lehetőségét és bejelentési kötelezettségét,

d) a szállítási lehetőségeket, beleértve az elrendelt korlátozásokat is,

e) a kitelepítés során szükséges alapvető okmányok és más ajánlott dolgok megjelölését,

f) a hátrahagyott javakkal kapcsolatos tennivalókat,

g) amennyiben ismert, a kitelepítés várható időtartamát,

h) a kitelepítéssel kapcsolatban további tájékoztatást adó szerv vagy személy megnevezését és elérhetőségét.

32. A kitelepítés végrehajtása

48. § A kitelepítés végrehajtásának szempontjai:

a) a kitelepítéssel érintett lakosság családi és közösségi életviszonyai a visszatelepítés elrendeléséig lehetőleg ne szenvedjenek kárt,

b) különös figyelemmel kell lenni a kitelepített személyek korából, neméből vagy más tulajdonságából fakadó egyedi igényekre,

c) az érintett lakosságot a Kat. 72. § (10) bekezdés szerinti adatokkal kell nyilvántartásba venni (regisztráció),

d) lehetővé kell tenni, hogy a lakosság a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyja el és a veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson, amennyiben az a kitelepítés végrehajtását nem akadályozza,

e) amennyiben a c) pontban meghatározott regisztráció elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a polgármester vagy a helyszíni műveletirányító engedélyezheti annak mellőzését.

49. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke

a) értékeli a kialakult helyzetet és meghatározza a kitelepítéssel kapcsolatos feladatokat,

b) tájékoztatja a veszélyeztetett területen fekvő települések polgármestereit és utasítja a kitelepítés előkészítésére,

c) utasítja a helyi védelmi bizottságokat a szükséges kitelepítési feladatok koordinálására,

d) meghatározza a különböző ágazatok területi szintű szerveinek a kitelepítéssel kapcsolatos feladatait és koordinálja azok végrehajtását,

e) amennyiben a kitelepítés megye, főváros határán kívülre történik, felveszi a kapcsolatot az illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökével,

f) veszélyhelyzetben elrendeli a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevételét vagy használatának korlátozását,

g) összehangolja a polgári védelmi szervezetek és a kitelepítésben részt vevő szervek, társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,

h) feldolgozza, értékeli, összegzi és a Kormány számára a kormányzati koordinációs szerv útján felterjeszti a beérkező jelentéseket.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke

a) szükség esetén utasítja a kitelepítés irányítása során a polgármestereket, a kitelepítési feladatokra vonatkozóan a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

b) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,

c) felveszi a kapcsolatot az illetékes helyi védelmi bizottság elnökével, amennyiben a kitelepítés a helyi védelmi bizottság honvédelmi körzetén kívülre, de a megyehatáron belül történik.

(3) A polgármester

a) intézkedik a lakosság, az intézmények, a gazdálkodó szervek, a szállító eszközök tulajdonosainak riasztására és tájékoztatására,

b) intézkedik a lakosság kitelepítésére, a létfenntartáshoz szükséges anyagi, kulturális javak, az állatállomány, az ellátásukhoz szükséges takarmány és egyéb anyagok elszállítására,

c) meghatározza a településen a helyes, követendő lakossági magatartási szabályokat,

d) készenlétbe helyezi a kitelepítési szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket,

e) megszervezi a kitelepítés biztosítását,

f) intézkedik a gyülekezési, berakodási helyek működésének megkezdésére,

g) fogadja az érkező külső erőket, eszközöket, koordinálja az együttműködést,

h) gondoskodik a fekvőbetegek, önerőből kitelepülni képtelenek kijelölt intézményekbe történő elszállításáról,

i) koordinálja az intézmények, gazdálkodó szervezetek kitelepülését,

j) folyamatos kapcsolatot tart a befogadókkal és tájékoztatást ad különösen a következőkről:

ja) útba indítások idejéről,

jb) az útba indított lakosság számáról,

jc) az állatállományról és az anyagi és kulturális javakról,

jd) a szállító eszközök számáról,

k) intézkedik az ingatlanok átvizsgálására, az ingatlanok biztonságos hátrahagyása szabályainak betartására,

l) intézkedik a Kat. 49. § (5) bekezdése alapján a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személyekkel szembeni rendvédelmi intézkedés foganatosítására,

m) intézkedik a hajléktalanok felkutatására,

n) intézkedik, hogy a védekezés folytatására visszamaradó állomány a biztonsági rendszabályokat (riasztás, kimenekítés) megismerje és megszervezi az ellátásukat,

o) intézkedik a közművek központilag történő szükség szerinti kikapcsolására,

p) intézkedik a gyógyszertárak, a méreganyagraktárak és a műtrágya lerakatok fokozott őrzésére, szükség esetén az anyagok biztonságos helyre történő elhelyezésére,

q) biztosítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) útján a kitelepítéssel érintett településen hátrahagyott ingó és ingatlan vagyon védelmét,

r) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

a) irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve lakosságvédelmi tervező munkáját,

b) több megyét érintően koordinálja a nemzetgazdaság és más szempontból fontos vagyontárgyak, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó feladatok végrehajtását,

c) összehangolja az országhatáron, illetve megyehatárokon át történő kitelepítés katasztrófavédelmi feladatait.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve

a) ellátja a kitelepítés végrehajtása során a szakmai irányító, koordinációs feladatokat,

b) összehangolja a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének területi feladatait,

c) irányítja a helyi katasztrófavédelmi szervek lakosságvédelmi tervező, szervező munkáját,

d) szervezi és végzi a polgári védelmi szervezetek és a lakosság felkészítését.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve

a) együttműködik a kijelölt befogadó helyek szerint illetékes hivatásos helyi katasztrófavédelmi szerv vezetőjével és kölcsönösen biztosítják a tervezési adatokat,

b) a társszervekkel együttműködve kijelöli a kitelepülési útvonalakat, számvetéseket készít,

c) pontosítja a körzeti és településszintű kitelepítési-befogadási terveket,

d) javaslatot tesz a polgármesternek a kitelepítés végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezetek megalakítására, felkészítésére,

e) közreműködik a lakosság riasztásának és tájékoztatásának megtervezésében,

f) létrehozza a szükséges adatbázisokat, gondoskodik naprakészen tartásukról, valamint

g) közreműködik a kitelepítés helyi feladatainak végrehajtásában.

33. Kimenekítés

50. § (1) Amennyiben a veszélyeztetett területen a közvetlen életveszély és váratlan kockázat miatt nincs mód a kitelepítési feladatok végrehajtására, a lakosság védelmét kimenekítéssel kell biztosítani.

(2) A kimenekítésre egyebekben a kitelepítés szabályai az irányadók.

34. A befogadás szabályai

51. § (1) A befogadóhellyel szemben támasztott követelmények:

a) megfelelő távolságra helyezkedik el a veszélyeztetett területtől,

b) biztosítja a befogadott lakosság számára az alapvető ellátást, így különösen:

ba) ivóvíz-, élelem- és orvosi ellátást,

bb) alapvető higiéniai feltételeket,

bc) az élelmezés és a hulladék megfelelő kezelésére szolgáló létesítményeket,

bd) a tartózkodásra és szállásra szolgáló, megfelelő méretű helyiségeket (személyenként legalább 3,5 m2),

be) az alapvető kulturális igények (vallási, közösségi) kielégítését.

c) a befogadóhely alkalmazásakor:

ca) jól látható módon jelölni kell a helyiségek rendeltetését,

cb) biztosítani kell a befogadottak számára a házirend megismerését és gondoskodni kell a betartásáról,

cc) biztosítani kell a lelki segítségnyújtást, valamint a gyermekek és más különös gondoskodást igénylő személyek alapvető ellátását.

(2) Amennyiben indokolt, a befogadó helyre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető, illetve fertőtlenítés, mentesítés végrehajtása elrendelhető.

52. § A befogadás végrehajtásának szempontjai:

a) a kitelepített lakosság elsősorban befogadó intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetve szükségtáborhelyen helyezhető el,

b) az a) pontban foglaltak hiányában a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők,

c) a kitelepítés a lehető legkisebb mértékben érintse a befogadással érintett terület lakosságának életviszonyait,

d) a családtagokat lehetőleg ugyanazon településen és lehetőleg azonos intézményben (épületben) kell elhelyezni.

35. A befogadással kapcsolatos feladatok

53. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke

a) értékeli a kialakult helyzetet, valamint meghatározza a befogadással kapcsolatos feladatokat,

b) tájékoztatja a veszélyeztetett területen kívül fekvő települések polgármestereit és utasítja a befogadás előkészítésére,

c) utasítja a helyi védelmi bizottságokat a szükséges befogadási feladatok koordinálására,

d) meghatározza a különböző ágazatok területi szintű szerveinek a befogadással kapcsolatos feladatait, valamint koordinálja azok végrehajtását,

e) összehangolja a polgári védelmi szervezetek és a befogadásban részt vevő más szervek tevékenységét,

f) kezdeményezi a kitelepítéssel érintett megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökénél az együttműködést és tájékoztatja a befogadás előkészítéséről, ha a megye, főváros határán kívül élő lakosságot kell befogadni,

g) szükség esetén elrendeli a területi jellegű gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételét,

h) területi szinten összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,

i) feldolgozza, értékeli, összegzi a beérkezett jelentéseket, majd továbbítja a Kormány részére.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke

a) szükség esetén utasítja a befogadás irányítása során a polgármestereket, a befogadási feladatokra vonatkozóan hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

b) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,

c) felveszi a kapcsolatot az illetékes helyi védelmi bizottság elnökével, amennyiben a befogadás a helyi védelmi bizottság honvédelmi körzetén kívülről, de a megyehatáron belül történik.

(3) A polgármester

a) tájékoztatja a lakosságot a várható befogadásról,

b) értesíti az elhelyezésben érintett intézményeket, gazdálkodó szervezeteket, valamint intézkedik a befogadás előkészítésére,

c) készenlétbe helyezi a befogadási szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket,

d) előkészítteti a befogadáshoz szükséges nyilvántartásokat,

e) intézkedik a megnövekvő fogyasztási igények miatt a megfelelő kapacitás biztosítására,

f) megszervezi a befogadás mindenoldalú biztosítását,

g) a rendőrséggel együttműködve megszervezi a forgalomszabályozást, a rendfenntartást,

h) pontosítja a befogadásra tervezett lakosság várható létszámát, az állatállomány és anyagi javak mennyiségét,

i) biztosítja a befogadásra tervezett intézmények, közigazgatási szervek működési feltételeit, intézkedik az esetlegesen hiányzó infrastruktúra kialakítására,

j) intézkedik a befogadásra kerülő lakosság étkeztetéséhez szükséges és higiéniás feltételek biztosítására,

k) intézkedik a kirakodási hely működtetésére,

l) folyamatos kapcsolatot tart a kitelepülőkkel,

m) szükség esetén megszervezi a közoktatást, valamint

n) illetékességi területén összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

a) irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve befogadással kapcsolatos munkáját,

b) központi raktárkészletből szükség esetén kiegészíti a befogadáshoz szükséges elhelyezési szakanyagokat,

c) több megyét érintően koordinálja a nemzetgazdaság és más szempontból fontos vagyontárgyak, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó feladatok végrehajtását,

d) összehangolja az országhatáron, illetve megyehatárokon át történő befogadás katasztrófavédelmi feladatait.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve

a) a befogadás végrehajtása során szakmai irányító, koordinációs feladatokat lát el,

b) saját raktárkészletéből biztosítja a rendelkezésére álló, a befogadáshoz szükséges elhelyezési szakanyagokat,

c) területi szinten irányítja, illetve végzi a katasztrófavédelmi befogadási feladatokat tartalmazó tervek kidolgozását, valamint

d) szervezi és végzi a polgári védelmi szervezetek és a lakosság felkészítését.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve

a) ellenőrzi a befogadásra kijelölt intézmények, objektumok, egyéb helyiségek alkalmasságát,

b) együttműködik a kitelepülő települések szerint illetékes hivatásos helyi katasztrófavédelmi szerv vezetőjével és kölcsönösen biztosítják a tervezési adatokat,

c) a befogadási adatokkal kapcsolatosan számvetéseket készít,

d) pontosítja a körzeti és településszintű befogadási terveket,

e) javaslatot tesz a polgármesternek a szükséges polgári védelmi szervezetek létrehozására a meglévő szakalegységeken felül,

f) közreműködik a létrehozott polgári védelmi szakalegységek polgári védelmi felkészítésében,

g) közreműködik a lakosság, a gazdálkodó szervek, intézmények befogadási feladatainak végrehajtására történő felkészítésében,

h) közreműködik a befogadás helyi feladatainak megszervezésében, végrehajtásában,

i) közreműködik a befogadáshoz szükséges szakanyag biztosításában.

36. A visszatelepítés szabályai

54. § (1) Akiket szervezett formában telepítettek ki, azok szervezett formában kerülnek visszatelepítésre. Az önállóan visszatelepülők regisztrálását is végre kell hajtani.

(2) A veszélyeztetettség megszűnése után a visszatelepülés feltétele:

a) a közegészségügyi helyzet normalizálása, járványveszély megszüntetése,

b) a lakosság tájékoztatása a szükséges magatartási és higiéniás rendszabályokról,

c) a közművek, közműszolgáltatások helyreállítása,

d) a minimális lakhatási feltételek biztosítása,

e) a lakosság alapellátásának biztosítása,

f) az ideiglenesen fedél nélkül maradtak elhelyezésének, ellátásának biztosítása,

g) az életveszélyes épületek bontásának végrehajtása,

h) közintézmények működési feltételeinek biztosítása, az iskolai oktatás újraindítása, valamint

i) a károk felmérése.

37. A közrend, közbiztonság fenntartása

55. § (1) A kitelepítést követően a terület, az intézmények, a lakosság visszamaradó anyagi javainak és a kulturális javak őrzését, védelmét a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a rendőrség végzi.

(2) Amennyiben a rendőrség erői az őrzés-védelmi feladat végrehajtására nem elegendőek, a katasztrófavédelemért felelős miniszter kezdeményezheti a honvédelemért felelős miniszternél a Magyar Honvédség erőinekfegyver nélküli közreműködését.

(3) A kitelepített polgári szerv visszamaradó anyagi javainak védelméről a polgári szerv vezetője gondoskodik, ennek hiányában az őrzés biztosítása az (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.

56. § A rendőrség

a) gondoskodik a kárterületek lezárásáról, a forgalomirányítás, a forgalomszabályozás, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosításáról,

b) lezárja a járhatatlanná vált útszakaszokat és kijelöli az elkerülő útvonalakat,

c) gondoskodik a katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet esetében történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein a rendfenntartásról,

d) ellátja a kitelepített területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,

e) meghatározza a bejárási útvonalakat,

f) intézkedést foganatosít a kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére a lakóhelyén maradó személlyel szemben.

VIII. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTES MENTŐSZERVEZETEK KÖZREMŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

38. Általános elvek

57. § (1) Az országban működő önkéntes mentőszervezet (a továbbiakban: mentőszervezet) a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben akkor vehet részt, ha a Nemzeti Minősítési Rendszerben meghatározott képzettségi, felkészültségi alapkövetelményeknek eleget téve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által lefolytatott, e Fejezetben szabályozott eljárásban a minősítést megszerezte. A Nemzeti Minősítési Rendszert a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve minden év január 31-ig közzéteszi a honlapján.

(2) A minősítés megszerzéséhez a mentőszervezet a nyilvántartásba vétel helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervénél kérelmet nyújt be, melynek tartalmát a 4. melléklet határozza meg.

(3) A minősítésnek megfelelt és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által nyilvántartásba vett mentőszervezet értesítés alapján vesz részt a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben (a továbbiakban: védekezésben), valamint a nemzetközi segítségnyújtásban.

(4) A minősítésnek megfelelt mentőszervezet az 5. mellékletben szereplő megállapodás aláírásával elfogadja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve koordinációs és - beavatkozás esetében - irányítási jogát, és ezzel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervénél vezetett nyilvántartásba bekerül.

58. § (1) A nyilvántartásba vett mentőszervezet a védekezésben a Kat. 18. § (2) bekezdése esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének értesítése, a Kat. 46. § (5) bekezdése esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének értesítése alapján vesz részt. Az értesítő okmány tartalmazza a káresemény jellegét, az esemény helyszínét, az igényelt segítségnyújtás mértékét, valamint a gyülekezési pont helyét.

(2) Az értesítés kiterjed a mentőszervezetek mentésbe történő bevonására, próbariasztásra, valamint ellenőrző gyakorlaton történő részvételre.

(3) A mentőszervezet védekezésbe történő bevonásáról szóló értesítést kiadó szerv a mentőszervezet védekezésbe történő bevonása elrendelőjének minősül.

59. § (1) A mentőszervezetek kárhelyszíni tevékenységét a helyszíni műveletirányító irányítja.

(2) A védekezésbe, valamint a nemzetközi segítségnyújtásba bevont mentőszervezet kár- és költségtérítésre jogosult.

(3) A mentőszervezet együttműködik a katasztrófák elleni védekezésben feladatot ellátó valamennyi más szervvel és szervezettel.

(4) A védekezésbe bevont mentőszervezet általános jelentéstételi kötelezettséggel tartozik. A mentőszervezet a beavatkozásairól, igénybevételéről, valamint a feladat végrehajtásáról - legalább a 6. mellékletben meghatározott tartalmú - jelentést készít és a tevékenység befejezését követő 8 napon belül megküldi az értesítés elrendelője számára.

39. Személyi állománnyal kapcsolatos követelmények

60. § (1) A minősítést az a mentőszervezet szerzi meg, melynek tagja:

a) érvényes tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll a mentőszervezettel, illetve annak tisztségviselője,

b) rendelkezik a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassággal,

c) rendelkezik a mentőszervezet által vállalt tevékenységre a vonatkozó jogszabályok által előírt szakmai felkészültséggel, alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel,

d) az egészségügyi tevékenység ellátásához rendelkezik a népegészségügyi szakigazgatási szerv engedélyével.

(2) A mentőszervezet tagja a fenti pontoknak való megfelelőségét az arra jogosult által kibocsátott igazolásokkal támasztja alá.

(3) A mentésben való részvétel további feltételei:

a) a szakmai képesítési és képzettségi alapkövetelményeknek való megfelelés,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által engedélyezett egyedi azonosító jellel, valamint

c) a mentési képességre érvényes saját, vagy a mentőszervezet által kötött élet- és balesetbiztosítással való rendelkezés.

40. Műszaki, technikai követelmények

61. § (1) A minősítést az a mentőszervezet szerzi meg, amely rendelkezik a 4. melléklet alapján kitöltött adatlapon rögzített eszközrendszerrel.

(2) A mentőszervezet - mint üzemben tartó - felelős azért, hogy a mentéshez használt eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota megfeleljen a hazai jogszabályi, műszaki követelményeknek, egyéb adminisztratív előírásoknak.

(3) A mentőszervezetnek a katasztrófák elleni védekezés infokommunikációs rendszerébe történő belépését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve engedélyezi.

(4) A hazai kárhelyszíni együttműködés hírközléssel összefüggő feladatait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei koordinálják.

41. Nyilvántartásba vétel

62. § (1) Azt a mentőszervezetet, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által lefolytatott eljárásban a minősítést megszerezte, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve nyilvántartásba veszi.

(2) A mentőszervezet az 57. § (2) bekezdése alapján szolgáltatott adatokban bekövetkezett változásokat a változást követő 8 napon belül írásban jelzi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve felé.

(3) A nyilvántartásba vételt követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a mentőszervezet számára a 7. mellékletben meghatározott tartalmú nemzeti minősítő oklevelet állít ki, melynek érvényességi ideje a kiállítástól számított 5 év.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az 57. § (2) bekezdése alapján összegyűjtött adatokat kezelik. Az adatkezelésre egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény az irányadó.

42. Nyilvántartásból való törlés

63. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a nyilvántartásból törli a mentőszervezetet, ha:

a) az törlésre irányuló kérelmet terjeszt elő,

b) az a nyilvántartásba vételt követő esemény okán már nem felel meg a minősítés személyi, technikai és műszaki feltételeinek,

c) az megsérti a megállapodásban, illetve e rendeletben foglaltakat,

d) a minősítés érvényességi ideje lejár,

e) a mentőszervezet tagjainak legalább 25%-a megváltozik és a mentőszervezet nem újította meg a minősítését.

43. A minősítés megújítása

64. § (1) A mentőszervezet a minősítését megújíthatja, amennyiben a nemzeti minősítő oklevél érvényességi ideje lejár.

(2) Amennyiben az érvényes minősítéssel rendelkező mentőszervezet tagjainak legalább 25%-a megváltozik, a védekezésbe, illetve a nemzetközi segítségnyújtásba történő bevonáshoz a mentőszervezet minősítését meg kell újítani.

(3) A megújítási eljárás és a minősítés feltételei megegyeznek az 58-63. §-ban foglalt követelményekkel.

44. Minősítésre történő felkészülés

65. § (1) A védekezésre való felkészülés érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei a mentőszervezetek bevonásával rendszeresen gyakorlatokat szerveznek, amelyen a mentőszervezet részt vesz a gyakorlattervben foglaltaknak megfelelően.

(2) A felkészülés időszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve évente pályázatot ír ki. A pályázaton nyert összeg biztosítja a mentőszervezetek működési költségeinek, eszközbeszerzéseinek, valamint az évente megrendezendő gyakorlatok költségeinek fedezetét.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és a területi szerve ellenőrzi a 60-61. §-okban rögzített feltételek megvalósulását.

45. A nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel különös szabályai

66. § (1) A mentőszervezet nemzetközi segítségnyújtásra történő igénybevételének elrendelésére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője jogosult.

(2) A nemzetközi segítségnyújtásban Magyarország képviseletében csak olyan mentőszervezet vehet részt, amely

a) az 5. mellékletben meghatározott tartalmú megállapodással elfogadja a segítségnyújtás szabályait,

b) elfogadja a katasztrófa-segítségnyújtást koordináló nemzetközi szervezetek által meghatározott irányelveket és elvárásokat,

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges, egynél több, tárgyalóképes angol nyelvtudással rendelkező tagot tud kiállítani,

d) eleget tesz a Nemzetközi Minősítési Rendszer által előírt feltételeknek.

(3) A Nemzetközi Minősítési Rendszer az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoportja által kidolgozott irányelveknek és módszertannak megfelelően kialakított, elméleti oktatásból és gyakorlati kiképzésből álló, képesítést adó rendszer, amely alkalmas arra, hogy meghatározott eszközrendszerrel rendelkező, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által nyilvántartásba vett és megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személyekből álló mentőszervezet részt vegyen a nemzetközi segítségnyújtásban.

(4) A nemzetközi segítségnyújtásban részt vevő mentőcsapat elfogadja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által - a nemzetközi szervezetekkel, illetve a helyi hatóságokkal történő helyszíni kapcsolattartás céljából - a mentőcsapattal kiküldött személy koordinatív tevékenységét.

(5) A segítségnyújtásra, segélycsapatok kiküldésére, valamint a nemzetközi kárhelyszínre való kitelepülésre a Kormány döntése szerint kerülhet sor, ha a fogadó ország a nemzetközi mentőcsoport segítségét hivatalosan kéri.

(6) Amennyiben a fogadó ország a nemzetközi segítségnyújtásra felajánlott és abban részt vevő mentőcsapat fogadását visszaigazolja, a mentőegység kiutazására annak megfelelően kerülhet sor.

(7) A nemzetközi segítségnyújtásra kiküldendő mentőcsapat vezetőjét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője jelöli ki.

46. Központi rendeltetésű mentőszervezet

67. § (1) A központi rendeltetésű mentőszervezet az ország veszélyeztetettségének megfelelően létrehozott, a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásban bevethető szervezet.

(2) A mentőszervezet létrehozása önkéntes mentőszervezetek, társadalmi és önként jelentkező szervezetek bevonásával, illetve több mentőcsapat összevonásából vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományából való jelentkezéssel történhet.

(3) A mentőszervezet tagjai a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakértői, a mentőcsapatok szakértői, illetve önként jelentkező szakértők.

(4) A mentőszervezet létrehozására és alkalmazására az 57-66. §-okban foglalt szabályok az irányadók.

(5) A mentőszervezet bevetésre és gyakorlatra történő riasztása, mozgósítása, valamint hazai és nemzetközi szintű bevetése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének döntése alapján történik.

(6) A mentőszervezet a nemzetközi segítségnyújtásban - Magyarország hivatalos mentőcsapataként (angol elnevezése: Hungarian National Organisation for Rescue Services, rövidítése: HUNOR) - a 66. §-ban foglaltak szerint vesz részt.

(7) A mentőszervezet a (6) bekezdésben szereplő rövidítést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének engedélyével használhatja.

(8) A mentőszervezet mentésbe történő bevonása mentőegységenként is történhet.

47. Az önkéntes mentőszervezetek támogatása

68. § (1) A közreműködő mentőszervezetek részére e rendelet alapján

a) veszélyhelyzet idején történő hazai alkalmazáshoz kapcsolódó költségtérítés,

b) nemzetközi segítségnyújtás kapcsán felmerült költségtérítés,

c) pályázati rendszerben történő támogatás

számolható el.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felelős a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek felszámolása során a védekezésben és a kárelhárításban, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő mentőszervezetek részére nyújtott központi támogatások és költségtérítések felhasználásának koordinációjáért.

(3) E rendelet alapján azon mentőszervezetek részesülhetnek költségtérítésben, amelyeket bejelentkezésük alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve nyilvántartásba vett.

(4) A hazai és a nemzetközi alkalmazás esetében felmerült költségek elszámolása során az e jogszabályban foglalt költségnormákat kell alkalmazni.

48. Az önkéntes mentőszervezetek hazai alkalmazásának elszámolása

69. § (1) E rendelet alapján költségtérítés kizárólag azoknak a mentőszervezeteknek adható, amelyek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által történt értesítés alapján kerülnek alkalmazásra.

(2) Az igénybevett mentőszervezet vezetője a költségek utólagos elszámolása céljából az alábbi adatokat a bevetési naplóban naprakészen rögzíti:

a) alkalmazott létszám,

b) teljesített munkaóra száma,

c) az alkalmazott gépjárművek által megtett kilométer,

d) az alkalmazott munkagépek által teljesített üzemóra.

(3) A mentőszervezet vezetője gondoskodik a bevetés során felmerült költségeket igazoló számlák és bizonylatok elkülönített nyilvántartásáról.

(4) A hazai alkalmazás során az alábbi költségek számolhatók el:

a) a részt vevő személyek élelmezésére, valamint állat ellátására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője által évente meghatározott norma alapján,

b) megtett kilométerek után a fogyasztási norma a jogszabályban meghatározott üzemanyag-költségtérítéssel számolva,

c) munkagépek, szivattyúk esetében a teljesített üzemóra költsége,

d) a b) és a c) pontokban foglaltak elszámolásának alapja a menetlevél, illetve a technikai eszköz üzemeltetési naplója.

(5) A hazai alkalmazással összefüggésben felmerült költségeket a helyszíni műveletirányító a védekezési napló alapján igazolja.

49. A nemzetközi segítségnyújtás esetében elszámolható költségek és a megtérítés szabályai

70. § (1) A beavatkozással összefüggő szállítási költségeket - így különösen az igénybe vett szállítóeszköz díját, a reptéri illetéket, a túlsúlyos csomagok költségeit, a vízum díját - a beavatkozás elrendelője téríti meg.

(2) A nemzetközi segítségnyújtás során felmerült egyéb költségek a 69. § (4) bekezdése alapján kerülnek elszámolásra.

(3) Nemzetközi segítségnyújtás esetében a költségek igazolására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kirendelt mentőcsapat vezetője jogosult.

(4) Nemzetközi segítségnyújtás esetében a kiutazó mentőcsapat csoportos élet- és balesetbiztosítása megkötésének, illetve az oltás költségeit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve téríti meg.

50. Pályázati úton történő támogatás

71. § (1) A felkészülés időszakában a felmerült költségek biztosítására a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele terhére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján -évente működési, illetve fejlesztési pályázatot ír ki a megállapodást aláíró mentőszervezetek részére.

(2) A kiírt pályázaton azon mentőszervezet vehet részt, amely vállalja, hogy e rendeletben foglaltaknak megfelel és a megfogalmazott feltételeknek a pályázatot követően legalább 3 évig eleget tesz.

(3) A fejlesztési pályázatokhoz a mentőszervezetnek a pályázatban meghatározott önrésszel kell rendelkeznie. Amennyiben a pályázati összegből technikai eszköz beszerzése történt, arra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az elővásárlási jogát az eszköz amortizációs idejéig fenntartja.

(4) A mentőszervezet a pályázat útján elnyert összeg felhasználásáról a tárgyévet követő év január 31-ig elszámol a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felé.

(5) A pályázati úton elnyert költségvetési pénzeszköz felhasználását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevonásával - ellenőrzi.

(6) Amennyiben a mentőszervezet a pályázaton elnyert költségvetési pénzeszközt nem a pályázati célnak megfelelően használta fel, illetve az elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, úgy a pályázaton elnyert támogatást illetően teljes mértékéig visszafizetési kötelezettség terheli.

51. A pályázati támogatás elszámolása

72. § (1) Az elszámoláshoz az összesített költségkimutatást a mentőszervezet vezetőjének aláírásával az igénybevételt követő 15 napon belül - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján - kell benyújtani a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére.

(2) A leigazolt és ellenőrzött költségeket az arra jogosult szerv a mentőszervezet részére a költségkimutatás benyújtását követő 60 napon belül átutalja.

52. Ellenőrzés

73. § A mentőszervezettel kötött megállapodásban foglalt feltételek teljesítését, valamint a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök felhasználását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján - ellenőrzi.

53. A társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésének szabályai

74. § (1) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének döntése alapján kerülhet sor.

(2) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek operatív beavatkozó tevékenységet végző állományára, a védekezésben, illetve a nemzetközi segítségnyújtásban való részvételére az 57-66. §-okban foglaltak irányadók.

(3) A humanitárius tevékenységet végző karitatív szervezetek a veszélyelhárítási tervekben meghatározott feladatokat látják el.

54. Az önként jelentkező szervezetek és személyek védekezésben való közreműködésének szabályai

75. § (1) Katasztrófaveszély esetében, illetve veszélyhelyzetben az önként jelentkező szervezetek és személyek a katasztrófa típusának és a képességeiknek megfelelő tevékenységet végeznek a katasztrófák hatásai elleni védekezésben a védekezés irányításáért felelős személy döntése alapján.

(2) Az önként jelentkező szervezetek a védekezési tevékenységbe abban az esetben kerülnek bevonásra, ha a katasztrófák elleni védekezésért felelős szervek erői, eszközei és képességei a védekezés irányításáért felelős személy döntése alapján nem elegendőek a káresemény felszámolásához.

(3) Az önként jelentkező személyek a Kat. 65. §-ában foglaltak alapján vesznek részt a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában.

IX. FEJEZET

A KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

55. A közbiztonsági referens képesítésére és képzésére vonatkozó előírások

76. § (1) A katasztrófavédelmi szempontból I. és II. veszélyességi osztályba sorolt településen a polgármester közbiztonsági referenst (a továbbiakban: referens) jelöl ki.

(2) A körjegyzőségekben a körjegyzőséghez tartozó települések polgármesterei közösen jelölik ki a referenst, megállapodásuk hiányában ezt a jogkört a körjegyzőség székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(3) A referens a polgármester feladat-meghatározásának megfelelően vesz részt a polgármester katasztrófák elleni védekezési feladatainak tervezésében, szervezésében és végrehajtásában.

(4) A polgármester gondoskodik a legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a referensként kijelölt személy katasztrófavédelmi képzéseken történő részvételéről.

(5) A referens legkésőbb a kijelölését követő 90 napon belül eredményesen elvégzi a közbiztonsági referensi tanfolyamot és vizsgabizonyítványt szerez.

(6) A közbiztonsági referensi tanfolyam szervezéséről és a képzés, valamint a vizsga tartalmának meghatározásáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője gondoskodik.

(7) A referensképzés költségei a katasztrófavédelmi hozzájárulásból kerülnek finanszírozásra.

56. A referens feladatai

77. § (1) A referens feladatai a felkészülés időszakában különösen:

a) részt vesz a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítésében,

b) a polgármester döntésének megfelelően részt vesz a katasztrófavédelmi felkészítéseken,

c) közreműködik a lakosság felkészítésével és tájékoztatásával kapcsolatos feladatokban,

d) figyelemmel kíséri a lakosság veszélyhelyzetekkel kapcsolatos, helyi sajátosságokról és a tanúsítandó magatartási szabályokról történő tájékoztatását,

e) közreműködik a lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató végpontok működőképességének és karbantartottságának ellenőrzésében,

f) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet létrehozása és megalakítása során szakmai javaslatokkal segíti a polgármester döntéseit,

g) részt vesz a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztásában, a szervezetek kiképzéseinek és gyakorlatainak előkészítésében és lebonyolításában,

h) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert a felkészülés időszakában végrehajtott feladatokról,

i) kapcsolatot tart a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, valamint a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő más szervekkel és szervezetekkel.

(2) A referens feladatai a védekezés időszakában különösen:

a) előkészíti a polgármester védekezéssel kapcsolatos szakmai döntéseit a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében,

b) kapcsolatot tart a védekezést irányító és a védekezésben közreműködő szervekkel és erről tájékoztatja a polgármestert,

c) előkészíti a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatát és a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elrendelésével kapcsolatos feladatokat,

d) részt vesz a kitelepítés, kimenekítés, befogadás és visszatelepítés feladataiban.

(3) A referens feladatai a helyreállítás időszakában különösen:

a) közreműködik a vis maior eljárásban,

b) részt vesz a károk felmérésében és szakmailag előkészíti a polgármester helyreállítással kapcsolatos döntéseit,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a helyreállítási és újjáépítési munkálatok helyzetét, melyről rendszeresen tájékoztatja a polgármestert,

d) közreműködik a településre érkező segélyszállítmányokkal és adományokkal kapcsolatos feladatokban,

e) közreműködik a helyreállítási és újjáépítési tevékenységek ellenőrzésében.

X. FEJEZET

A KATASZTRÓFAVÉDELMI CÉLÚ GAZDASÁGI-ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE ÉS A KÁRTALANÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

57. A kijelölés és a nyilvántartás

78. § (1) A veszélyelhárítási terv végrehajthatóságának biztosítása érdekében a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség alá vont vagyonelemet - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének javaslata alapján - az ingatlan fekvése, a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe, illetve lakóhelye) szerint illetékes polgármester hatósági határozattal jelöli ki.

(2) A javaslattétel érdekében - amennyiben az adat más módon nem áll rendelkezésre - a polgármester a szolgáltatásra feltehetően alkalmas kötelezett részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének bevonásával helyszíni szemlét tarthat.

(3) A szolgáltatás teljesítésére az ingatlan, az ingóság, illetve szolgáltatás tulajdonosa, birtokosa, vagy az azzal rendelkezni jogosult (a továbbiakban: kötelezett) kötelezhető.

(4) A kötelezett a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt az elrendelő számára haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított 8 napon belül bejelenti.

(5) A polgármester a kijelölt szolgáltatásokról naprakészen tartott nyilvántartást vezet, melyet az összesített veszélyelhárítási terv elkészítéséhez a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének rendelkezésére bocsát.

58. Az igénybevétel és a teljesítés

79. § (1) A szolgáltatás készenlétben tartása legfeljebb 15 napig rendelhető el, amely egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A szolgáltatás készenlétben tartásának, illetve igénybevételének elrendelése írásban történik, melyről a kezdeményezőt az elrendelő tájékoztatja. Halasztást nem tűrő esetben az igénybevétel szóban is elrendelhető, ekkor az írásbeli elrendelést utólag, az elrendeléstől számított 8 napon belül közölni kell.

80. § (1) Az ingóságot, az ingatlant a rendeltetésének megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt kell átadni.

(2) A szolgáltatást az igénybevételt elrendelő határozatban megállapított helyen és időpontban, illetve a határozat szóbeli közlésekor haladéktalanul teljesíteni kell.

(3) Az igénybevételt elrendelő, vagy az általa megbízott a szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza legalább:

a) az igénybevételt elrendelő megnevezését,

b) a szolgáltatásra kötelezett nevét, illetve székhelyét (telephelyét, fióktelepét, lakóhelyét),

c) az átvevő adatait,

d) a szolgáltatás tárgyát, teljesítésének helyét, idejét, azonosítására alkalmas adatait, valamint a szolgáltatásra alkalmasságát,

e) az igénybevételt elrendelő határozat számát,

f) harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát,

g) minden olyan tényt vagy adatot, amelyet bármelyik fél a kártalanítás szempontjából lényegesnek tart,

h) az ingóság, az ingatlan állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításokat, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat.

81. § A szolgáltatás igénybevételéről szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

59. A szolgáltatás megszűnése és megszüntetése

82. § (1) Az elrendelő az igénybevételt - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv véleményének kikérése mellett - megszünteti és a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség alá vont vagyonelemet a kötelezett részére visszaadja, ha

a) az igénybevétel elrendelésének oka megszűnt,

b) az igénybevételt elrendelő határozatban megjelölt határidő lejárt,

c) a szolgáltatás teljesítése ellehetetlenült,

d) a kötelezett méltányolható okból kéri.

(2) A visszaadási eljárásra a 80. § és a 81. § rendelkezései az irányadók.

83. § A szolgáltatási kötelezettség megszűnik, ha

a) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozat kiadásának indoka megszűnt,

b) a teljesítés megkezdése után olyan körülmény merült fel, amelynek alapján szolgáltatás teljesítését elrendelő határozathozatal kizárt lett volna,

c) a szolgáltatás teljesítése ellehetetlenül.

XI. FEJEZET

A KATASZTRÓFA KÁROSÍTÓ HATÁSA ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETRE, VALAMINT A HELYREÁLLÍTÁSRA ÉS ÚJJÁÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

60. A katasztrófa károsító hatása által érintett területre vonatkozó szabályok

84. § (1) A helyreállítás időszakában a katasztrófa károsító hatása által érintett területen a mentés és a következmények elhárítása érdekében a megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi elnök-helyettes javaslatára az adott katasztrófatípus első helyi felelősségi körébe tartozó szerv állományából helyszíni műveletirányítót jelöl ki.

(2) Amennyiben az intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a megyei védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese a megyei védelmi bizottság elnökének utólagos jóváhagyásával is kijelölheti a helyszíni műveletirányítót.

(3) A helyszíni műveletirányító a tevékenységét a megyei védelmi bizottság, helyi védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese, illetve a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítására kijelölt személy utasításainak megfelelően végzi.

(4) A helyszíni műveletirányító a kárhelyszínen irányítja és összehangolja a végrehajtási feladatokat, ennek érdekében:

a) a rendőrségnél kezdeményezi a rendőrségről szóló törvényben meghatározott intézkedések bevezetését,

b) a rendőrség közreműködésével engedélyezi a mentést végző, valamint a mentésben és a következmények elhárításában közreműködő személyek, járművek és technikai eszközök katasztrófa károsító hatása által érintett területre történő be-, kilépését, illetve ott tartózkodását,

c) elrendeli egyéni védőeszköz használatát,

d) a humanitárius tevékenység végzése céljából a területre érkezők munkavégzési helyét kijelöli, illetve tevékenységüket koordinálja.

(5) A helyszíni műveletirányító a terület lezárása esetén a (4) bekezdésben meghatározottakon túl:

a) amennyiben közvetlen életveszély nem fenyeget, az alábbi személyek részére engedélyezheti a területre felügyelettel történő belépést és ott tartózkodást:

aa) a lakosság alapvető ellátása és a kritikus infrastruktúra elemeinek védelme érdekében a területen munkát végzők számára,

ab) a katasztrófa károsító hatása által érintett területen hátrahagyott ingatlannal, illetve anyagi javakkal rendelkező személyek számára javaik védelme és mentése érdekében,

ac) a sajtó és a médiaszolgáltatók igazolvánnyal rendelkező képviselői számára,

ad) tudományos kutatók számára,

ae) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyedi engedélyével rendelkezők számára,

b) gondoskodik a katasztrófa károsító hatása által érintett területre belépő és onnan kilépő személyek nyilvántartásáról,

c) gondoskodik a kilépő személyek, járművek és eszközök mentesítéséről.

61. A helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályok

85. § (1) A központi költségvetésből történő helyreállítást és újjáépítést a Kormány esetileg határozza meg, amely a természeti vagy civilizációs katasztrófa következtében károsodott ingatlanok tulajdonosainak támogatása útján valósul meg.

(2) A támogatás fő célja a katasztrófa következtében károsodott

a) magántulajdonú lakóingatlanokban, a káresemény időpontjában életvitelszerűen lakó, arra rászoruló károsult elemi lakhatási feltételeinek biztosítása,

b) közfeladatok ellátását biztosító ingatlanokban működő intézmény számára a közfeladat folyamatos ellátásának biztosítása, amennyiben más forrásból nem fedezhető.

(3) Az egyes károsultak támogatásával, a települési keretösszeg elosztásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat látja el, melynek során a következőket veszi figyelembe:

a) a károsultak egyedi szociális helyzetét és rászorultságát, illetve önerejét, valamint a helyi szociális ellátásokat szabályozó rendelet vonatkozó rendelkezéseit,

b) a támogatás kizárólag a helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költség biztosítással nem fedezett (az önrész figyelembevétele után fennmaradó) részére nyújtható,

c) amennyiben a károsodott ingatlan műszaki és gazdaságossági szempontok szerint nem helyreállítható, úgy a támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására is felhasználható,

d) a támogatás magában foglalja a kivitelezés, illetve vásárlás járulékos költségeit is.

86. § (1) A kárenyhítési támogatás a károsult által történő kárbejelentés és annak elbírálása, valamint a támogatási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapján folyósítható. A megállapodást - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott rászorultsági szempontokat is figyelembe véve - a helyi önkormányzat köti meg.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a kárenyhítés módját, mértékét,

b) a támogatás összegét, az önkormányzat részéről a kivitelezéshez igazodó folyósítás időpontjait,

c) az első- és másodfokú építésügyi hatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve ellenőrzési jogosultságának kikötését,

d) a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának iratait, dokumentumait,

e) az elszámolási kötelezettséget, módját, végső határidejét,

f) a jelzálogjogra, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket,

g) céltól eltérő felhasználás esetére visszafizetési kötelezettség kikötését,

h) a károsult nyilatkozatát a biztosítási szerződéses viszony létéről, illetve szerződéskötési kötelezettség vállalásáról,

i) használt lakás vásárlása vagy új lakás építése esetén az önkormányzat tulajdonszerzésének szabályait,

j) az elszámolásra vonatkozó szabályokat.

87. § (1) A károsultnak a biztosítási szerződéskötést, valamint azt a tényt, hogy nem köthető biztosítóval biztosítási szerződés, legkésőbb a megállapodás megkötésekor igazolnia kell a jegyző felé. A jegyző ellenőrzi a szerződés meglétét, a károsult köteles a szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatást adni.

(2) Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a szerződés a helyreállítási vagy újjáépítési támogatás megnyíltától számított 10 éven belül a díj meg nem fizetése, vagy a magánszemély által történő felmondása miatt megszűnik, akkor a támogatást az önkormányzat útján vissza kell fizetni a központi költségvetés javára.

(3) Nem engedélyezhető megsemmisült épület újjáépítése olyan helyen, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa bekövetkeztének lehetősége fokozottan fennáll, újjáépítés csak a településrendezési terv alapján elfogadott vagy előzetesen kijelölt területen történhet.

88. § (1) A pénzintézeti hitel miatt jelzáloggal terhelt és megsemmisült lakóingatlan újjáépítése esetén a jelzálogot az új épületre kell terhelni.

(2) A kárbejelentés megszervezéséért a polgármester felelős.

(3) A polgármester a kárbejelentés módját és határidejét a helyben szokásos módon hirdeti ki. A kárbejelentés végső határidejét a Kormány előzetes döntése alapján kell meghatározni.

62. Kárfelmérés

89. § (1) A kárfelmérést a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti kárbecslő munkacsoport végzi. A kárbecslő munkacsoportok azonos szakmai szempontok figyelembevételével végzik munkájukat.

(2) Amennyiben a károk a településen, településrészen jelentős arányban érintenek valamely kisebbséget, és a kisebbség a településen kisebbségi önkormányzattal rendelkezik, a kisebbségi önkormányzatot fel kell kérni a kárfelmérő munkacsoportok munkájában való részvételre.

(3) A kárfelmérési tevékenység megkezdését megelőzően a munkacsoport tagjai részére a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével felkészítést szervez a kárfelmérés irányelveiről, módszeréről, a legfontosabb építőipari normákról, a helyi sajátosságokról. A tagokat megbízólevéllel kell ellátni, melyet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke ír alá.

(4) A kárbejelentési adatlapon közölt adatok valóságtartalmát a munkacsoport a helyszínen ellenőrzi.

90. § (1) A kárfelmérés során mindazon károkat fel kell mérni, amelyek a természeti vagy civilizációs katasztrófával összefüggésben keletkeztek és bejelentésük a (4) bekezdés alapján megtörtént.

(2) A kárfelméréssel kapcsolatban jogorvoslatra egy alkalommal, a kárfelmérési adatlap kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke 5 napon belül bírálja el.

(3) A károk felmérését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felügyelheti és ellenőrizheti.

(4) A 8. melléklet szerinti kárbejelentő és a 9. melléklet szerinti kárfelmérési adatlapra vonatkozó kitöltési útmutató részletes szabályait a 10. melléklet tartalmazza.

91. § (1) A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a megye településeiről beérkezett kár-, illetve helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költségbecslés adatait összesíti, és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján felterjeszti a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegek ismeretében a Kormány dönt a kárenyhítés módjáról és mértékéről, valamint rendelkezik a kárfelmérés költségei megtérítésének lehetőségéről.

(3) A miniszter a Kormány döntése és a kárfelmérési adatok alapján meghatározza az egyes települések támogatási keretösszegét.

(4) A központi költségvetés a Belügyminisztérium útján folyósítja a támogatás keretösszegét a kárenyhítésre jogosult önkormányzatok számlájára.

63. Felhasznált pénzeszközök nyilvántartásának ellenőrzése, elszámolása

92. § (1) A jegyző a támogatott károsultakról, azok írásbeli hozzájárulása esetén nyilvántartást vezet, melynek tartalmát a 11. melléklet rögzíti.

(2) Helyreállítás vagy újjáépítés esetében a jegyző a támogatási összeg részleteinek kifizetéséhez jegyzőkönyvben igazolja a kivitelezési munkák elvégzését.

(3) A vissza nem térítendő támogatásban részesült magánszemély a támogatás felhasználásáról a helyreállítási, újjáépítési munkálatok befejezését, illetve használt lakás vásárlása esetén a vételár kiegyenlítését követő 30 napon belül, de legkésőbb a Kormány eseti döntésében meghatározott határidőig hiteles számlák, vagy használt lakás vásárlása esetén hiteles adásvételi szerződés alapján számol el a jegyzőnek.

(4) A jegyző vagy a polgármesteri hivatal általa megbízott ügyintézője, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve a helyszínen ellenőrzi a kivitelezést.

(5) Amennyiben a károsult a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem számol el, vagy a jegyző, illetve a polgármesteri hivatal általa megbízott ügyintézője a helyszíni ellenőrzés során jogtalan igénybevételt állapít meg, úgy a károsultnak a támogatást vagy annak jogtalanul igénybe vett részét vissza kell fizetnie az önkormányzati költségvetés javára.

93. § (1) A jegyző a támogatás felhasználásáról támogatottként és önkormányzati összesítésben az építési munkák, vásárlások befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a Kormány eseti döntésében meghatározott határidőig kétpéldányú, tételes elszámolást nyújt be a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságához, amelynek egy példányát az igazgatóság továbbítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére.

(2) A települési keretösszeg felhasználásának jogszerűségét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közvetlenül, valamint területi és helyi szervei útján felügyeli.

(3) A támogatások felhasználására egyebekben az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

XII. FEJEZET

A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI ÁLLAMI ALAPADATOK, ILLETVE TERMÉKEK IGÉNYLÉSE, VALAMINT EZEK SZOLGÁLTATÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

94. § A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelője (a továbbiakban: adatszolgáltató) a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló jogszabály alapján, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére térítésmentesen földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket biztosít a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataik ellátásához a katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet időszaka alatt.

95. § Katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet időszaka alatt az adatszolgáltatótól kapott adatokat kizárólag a védekezés koordinálása, megszervezése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv átadhatja a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő központi és területi államigazgatási szervek részére a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataik ellátása érdekében.

96. § Katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet időszaka alatt az adatszolgáltatótól kapott adatokat kizárólag a védekezés koordinálása, megszervezése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv - a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően - átadhatja további feldolgozás céljából harmadik fél részére. A harmadik fél bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, illetve területi szervének vezetője határozza meg, valamint az adatátadást ő engedélyezi. Az adatok átadásával és átvételével kapcsolatos okiratot az engedélyező 8 napon belül megküldi az adatszolgáltató részére, aki az illetékes felügyeleti szerveket tájékoztatja.

97. § (1) A harmadik fél az átadásra kerülő adatokat csak és kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által az átadáskor megjelölt cél elérése érdekében veheti igénybe és dolgozhatja fel. A harmadik fél az adatokat további feldolgozás céljából más személy vagy szervezet részére nem adhatja tovább.

(2) A feldolgozás megtörténte után, legkésőbb a katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet elmúltát követő 30 napon belül, illetve az adatot átadó hivatásos katasztrófavédelmi szerv kérésére az adatállományokat a harmadik fél a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára visszaszolgáltatja, a helyi másolatokat megsemmisíti.

(3) A visszaszolgáltatás és megsemmisítés tényét írásban dokumentálni kell. A dokumentumot az adatszolgáltató részére 8 napon belül meg kell küldeni.

98. § Az adatszolgáltató a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő gyakorlatok végrehajtásához az alábbi sarokszámokra tekintettel biztosít térítésmentesen földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket:

a) ingatlan-nyilvántartási térképi adatok: 160 km2/év,

b) minden más adattípus - kivéve az államhatár adatbázisa, a kizárólagossági felhasználási joggal beszerzett távérzékelési termékek, illetve az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan, illetve a jogosultak adatai - esetében 2500 km2/év/adattípus.

99. § Az adatszolgáltató a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére, a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő megelőzési (tervezési) és helyreállítási feladataik ellátásához szükséges adatkörökben és adattartalommal önköltségi áron földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket biztosít.

100. § Az adatszolgáltatási igény megküldésére az adatszolgáltató felé a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, illetve területi szervének vezetője jogosult illetékességi területe vonatkozásában. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet az igényelt állami alapadat és termékek azonosítására alkalmas módon küldi meg az adatszolgáltató részére.

101. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kért adatokat az adatszolgáltató az igényelt adat rendelkezésre állása esetén az igénylő által kért és az adatszolgáltatóval előzetesen egyeztetett formátumban haladéktalanul az igénylő rendelkezésére bocsátja.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. Hatálybalépés

102. § (1) E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet, a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről, és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet, a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet, az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, valamint a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet.

65. Átmeneti rendelkezések

103. § (1) A települések e rendelet szerinti besorolási javaslatát a polgármester 2012. június 30-ig elkészíti. A besorolási javaslatot a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével - felülvizsgálja és a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester egyetértésével, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője útján a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter részére 2012. szeptember 30-ig jóváhagyásra felterjeszti.

(2) A veszélyelhárítási tervek elkészítése érdekében az (1) bekezdésben meghatározott besorolást követő:

a) 120 napon belül a tervkészítésre kötelezettek összegyűjtik a tervezési adatokat, azokat rendszerezik és adattárakat készítenek,

b) 180 napon belül a polgármesterek és a gazdálkodó szervek elkészítik települési, illetve munkahelyi veszélyelhárítási terveiket,

c) 240 napon belül a megyei, fővárosi védelmi bizottságok elkészítik területi veszélyelhárítási terveiket,

d) 300 napon belül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője elkészíti a központi veszélyelhárítási tervet.

66. Az Európai Unió jogának való megfelelés

104. § (1) E rendelet 1. § 9. és 25. pontja, 5. § k) pontja az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 15-16. §-a és 66. §-a a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló, 2007. november 8-i 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

67. Módosító rendelkezések

105. § (1) A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az országos Lakossági Tájékoztatási Tervet - a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítését és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolását végző kormányzati koordinációs szerv (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) útmutatója alapján - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve készíti el."

(2) A Rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Lakossági Tájékoztatási Tervekegységes elvek szerinti elkészítését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve illetékes munkaszervének vezetője (a továbbiakban: tájékoztatási koordinátor) biztosítja, aki országos szinten irányítja, ellenőrzi a Lakossági Tájékoztatási Tervek megalkotását. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveinél, szervezeteinél a vezető által kijelölt koordinátorok végzik a tájékoztatással összefüggő feladatokat."

(3) A Rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tervkészítésre kötelezett szerveknél és szervezeteknél lakossági tájékoztatási munkacsoportot (a továbbiakban: Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport) kell létrehozni. Nukleáris veszélyhelyzetben a központi tájékoztatási feladatok koordinálását a kormányzati koordinációs szerv munkaszerve Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportja végzi."

(4) A Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer önálló lakossági tájékoztatás végzésére jogosult szervei:

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,

b) a kormányzati koordinációs szerv,

c) a kormányzati koordinációs szerv munkaszerve,

d) atomenergia-felügyeleti szerv,

e) ágazati nukleárisbaleset-elhárítási szervezetek,

f) megyei, fővárosi védelmi bizottságok."

(5) A Rendelet 7. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek és szervezetek, illetve létesítmények nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetben az önálló lakossági tájékoztatással egyidejűleg a kormányzati koordinációs szerv munkaszerve Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportját, a megelőzés időszakában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét kötelesek tájékoztatni.

(4) A Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központban, valamint az ágazati és területi információs központokban keletkezett információkat a kormányzati koordinációs szerv munkaszerve Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportja, illetve az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervekés szervezetek, illetve létesítmények teszik közzé a lakosság részére."

(6) A Rendelet 1. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. A fentiek mellett a kormányzati koordinációs szerv munkaszerve Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportja által irányított és ellenőrzött szervek tájékoztató anyagát ellenőrizni kell az ellentmondások kiszűrése érdekében."

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

a) A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, székhelyük és illetékességi területük

1. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Budapest, illetékességi területe a főváros közigazgatási területe,

2. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe,

3. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe,

4. Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe Békés megye közigazgatási területe,

5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe,

6. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe,

7. Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe,

8. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe,

9. Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe,

10. Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe,

11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe,

12. Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Tatabánya, illetékességi területe Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe,

13. Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe,

14. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Budapest, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe,

15. Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe,

16. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe,

17. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe,

18. Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szombathely, illetékességi területe Vas megye közigazgatási területe,

19. Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe,

20. Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe.

b) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi jogállású szervei

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

c) A katasztrófavédelmi kirendeltségek

2. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

A veszélyeztető hatások és az elégséges védelmi szint követelményei

a) A veszélyeztető hatások

Veszélyeztető hatás

1. elemi csapások, természeti eredetű veszélyek

a) árvíz

b) belvíz

c) rendkívüli időjárás

d) földtani veszélyforrások:

da) földrengés

db) földcsuszamlás

dc) beszakadás

de) talajsüllyedés

df) partfalomlás

2. ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek

a) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem

b) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata

c) távolság nukleáris létesítménytől:

ca) atomerőműtől

cb) kutatóreaktortól

d) közlekedési útvonalak és csomópontok:

da) veszélyes áruk szállítása

db) jelentős forgalom

e) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények

3. egyéb eredetű veszélyek

a) felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége

b) humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány

c) a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség

4. kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok

a) a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége

b) a közlekedés sérülékenysége

c) a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége

b) Az egyes katasztrófavédelmi osztályok meghatározása a kockázati mátrix útján

1. A bekövetkezési gyakoriság besorolási elve statisztikai és történeti adatok alapján az alábbi:

a) ritka: az elkövetkező néhány évben (10 év) nem valószínű, hogy bekövetkezik,

b) nem gyakori: bekövetkezhet, de nem valószínű, hogy néhány (5) éven belül,

c) gyakori: valószínű, hogy bekövetkezik, néhány (3) éven belül,

d) nagyon gyakori: nagyon valószínű, hogy bekövetkezik, egy éven belül minimum egy alkalommal vagy többször.

2. A veszélyeztető hatások szintje:

a) nagyon súlyos: halálos áldozatokkal járó vagy visszafordíthatatlan környezetkárosodást előidéző, illetve súlyos anyagi következményeket okozó esemény,

b) súlyos: súlyos sérüléseket okozó vagy visszafordítható környezetkárosodást előidéző, illetve anyagi károkkal is járó esemény,

c) nem súlyos: enyhébb sérüléseket okozó, a környezetkárosodást nem előidéző, illetve nem jelentős anyagi károkkal járó esemény,

d) alacsony mértékű: nem jár orvosi segítséget igénylő sérüléssel, illetve nincs anyagi következménye.

c) Az elégséges védelmi szint

d) A veszélyelhárítási terv tartalmi elemei

A települési veszélyelhárítási terv tartalmazza különösen:

1. a védekezésben résztvevőkre vonatkozóan

a) az irányítás, vezetés, együttműködés rendjét,

b) a kapcsolattartás és jelentések rendjét,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek készenlétbe helyezését,

d) a riasztás, kapcsolattartás rendjét,

e) az egyéni védőeszközökkel, szükség-védőeszközökkel való ellátás rendjét,

f) a köteles polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezés és a működéséhez szükséges anyagi készletek biztosításának rendjét,

g) a védekezésben részt vevő egyéb szervezetek készenlétbe helyezésének és alkalmazásának rendjét,

h) a logisztikai feladatok, így a szállításhoz, mentéshez szükséges anyagi készletek, továbbá az élelmiszer, ivóvíz, egészségügyi ellátás, a pihentetés és váltás feltételeinek, a gazdasági-anyagi szolgáltatások biztosításának rendjét,

i) a kárterületre való belépés rendjét,

2. a lakosság védelmére vonatkozóan

a) a riasztás, figyelmeztetés, veszélyhelyzeti tájékoztatás rendjét,

b) a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés rendjét,

c) az elzárkóztatás rendjét,

d) az egyéni védőeszközökkel, szükség-védőeszközökkel való ellátás rendjét,

e) a mentesítés (sugár, illetve vegyi), fertőtlenítés rendjét,

f) az elsősegélynyújtás, sérültszállítás rendjét,

g) a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedéseket,

3. a kritikus infrastruktúra elemek és létfenntartáshoz szükséges anyagi javak katasztrófák elleni védelmét,

4. a kárterületen hátrahagyott anyagi javak védelméről való gondoskodás rendjét,

5. a vizek kártételei elleni védekezésben való, jogszabályban meghatározott közreműködési feladatokat,

6. a migráció esetében a menekültek ideiglenes elhelyezésében, ellátásában való közreműködés rendjét,

7. a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás ellátásában való közreműködés rendjét,

8. az ideiglenes helyreállítás, valamint az ingatlanok és ingóságok mentesítésének és fertőtlenítésének rendjét.

3. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

Szirénajelek, jelzések

A jelzés megnevezése: KATASZTRÓFARIADÓ

A jelzés leírása: 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (133 Hz és 400 Hz közötti) folyamatos szirénahang.

Katasztrófariadó jelzés

A jelzés megnevezése: RIADÓ ELMÚLT

A jelzés leírása: A riadó elmúlt jelzés: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

A riadó elmúlt jelzés a légiriadó, valamint a katasztrófariadó jelzés feloldására is vonatkozik.

Riadó elmúlt jelzés

A jelzés megnevezése: MORGATÓ PRÓBA

A jelzés leírása: A próba során alkalmazott jelalak első részében 6 másodperces időtartamban 400 Hz-ig felfutó jelzés kerül leadásra, majd a jel lefutása következik be.

Morgató próba jelzés

4. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

A mentésben alkalmazható önkéntes mentőszervezetek minősítésének megszerzéséhez szükséges adatok

1. Mentőszervezet

a) Szervezet neve

b) Székhelye, telephelye

c) Szervezet működési formája

d) Bejegyzési száma

e) Adószáma

f) Bankszámlaszáma

g) Címe

h) Vezető neve

i) Vezető elérhetősége

2. Mentőegység

a) Mentőegységének neve

b) Mentési szakterülete

c) Riasztási elérhetőségek

d) Készenlét ideje (időszakos, részleges, folyamatos)

e) Mentőegység teljes létszáma

f) Rendelkezik-e mentési igazolással?

g) Bevetésre alkalmas vizsgával rendelkezők száma

h) Bevethető-e a szervezet nemzetközi kutató-mentő csoportként?

i) ENSZ INSARAG Irányelveknek megfelelően tud-e tevékenykedni külföldön?

j) Alkalmasak-e az eszközeik a védekezésre és a nemzetközi bevetésre?

k) Mentőszervezet rendelkezik-e biztosítással? (igen/nem, biztosítási kötvényszám)

A mentésben alkalmazható önkéntes mentőszervezetek tagjainak adatai

Mentőegység tagjainak adatai:

a) Név

b) Születési hely, idő

c) Lakcím

d) Telefonszám

e) Beosztás

f) Szakterület

g) Szakképzettség

h) Rendelkezik-e biztosítással? (biztosítási kötvényszám)

i) Nemzeti minősítés

j) Oltások (típusa, érvényességi idő)

k) Nyelvtudás

l) Útlevélszám

m) INSARAG minősítés

A mentésben alkalmazható önkéntes mentőszervezetek felszereléseinek adatai

Mentőegység felszerelése:

a) Eszköz neve

b) Típusa

c) Kapacitása

d) Alkalmazás területe

e) Engedélyei

f) Egyéb

A mentésben alkalmazható mentőkutyákra vonatkozó adatok

Mentőkutya:

a) Neve

b) Vizsgafokozatai

c) Kutyavezető neve

d) Nemzeti minősítése

e) INSARAG minősítése

5. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

6. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

A védekezésben és a nemzetközi segítségnyújtásban részt vett önkéntes mentőszervezetek tevékenységéről* szóló jelentés tartalmi elemei

1. Mentőszervezet:

a) Szervezet neve, székhelye

b) Vezető neve

2. Mentési művelet:

a) Bevetés helye

b) Bevetés ideje, időtartama

c) Kirendelő neve

d) Mentőegység neve

e) Mentőegység vezetője

f) Kísérő, koordináló személyek

g) Hazai/nemzetközi mentésvezető

h) Kárhelyszín parancsnok

i) Utazás módja, ideje

j) Mentésben használt erők-eszközök

k) Felhasznált eszközök

l) Keletkezett anyagi kár

m) Mentés igazolt költsége

n) Más szervekkel történt együttműködés

o) Helyi tájékoztatás módja

3. Az esemény rövid leírása:

a) Tapasztalatok, javaslatok

b) Jelentés készítésének ideje

c) Jelentés készítője

d) Elérhetősége

e) Csatolt mellékletek, igazolások, okmányok

7. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

8. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

9. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

10. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

Kitöltési útmutató:

A. A kárbejelentés szabályai

1. A kár bejelentéséről a 8. melléklet szerinti adattartalommal kárbejelentő adatlapot kell kitölteni 3 példányban, amelynek egy példányát a bejelentő részére át kell adni. A bejelentő az adatlapon nyilatkozik arról, hogy hozzájárul adatai kezeléséhez (a kárenyhítéssel kapcsolatba hozható harmadik fél részére történő átadásához). A bejelentett károkról a jegyző nyilvántartást vezet.

2. A kárbejelentésekről a jegyző a kárbejelentési határidőt követően 5 munkanapon belül összesítést készít, melyet az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) küld meg, a kárbejelentő adatlapok 1-1 példányával együtt. Egyúttal kezdeményezheti a Védelmi Bizottság Elnökénél helyi újjáépítési biztos kinevezését a kárfelmérő munkacsoport(ok) koordinálása, valamint a további helyreállítási és újjáépítési feladatok végzése céljából.

B. A kárfelmérés szabályai

1. A károk felméréséről a 9. melléklet szerinti adattartalommal kárfelmérő adatlapot kell kitölteni 3 példányban. A kárfelmérés során a keletkezett károkat fényképeken is rögzíteni kell. A kárfelmérő adatlap tartalma egyéb dokumentumokkal (tulajdoni lap, szerződés, alaprajz, korábbi értékbecslés, szakértő, tanú, jegyzőkönyv, fotó, videó, nyilatkozat a biztosítottságról stb.) is alátámasztható.

2. A kárfelmérő adatlap egy példánya a település polgármesteri hivatalánál, körjegyzőséget működtető települések esetében a körjegyzőség hivatalában marad, egy példányt a polgármester megküld a katasztrófavédelmi igazgatóságnak, egy példányát a károsult veszi át.

3. A kár jellegétől függően kell meghatározni a keletkezett károkból eredő további feladatokat (talajmechanikai elemzések, másodlagos, járulékos károk köre, statikai vizsgálatok).

4. Az értékbecslés a területileg illetékes illetékhivatal által rendelkezésre bocsátott m2/forint ár alapján számított összeg.

11. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

A nyilvántartás tartalmi elemei:

a) a támogatott tulajdonos adatait;

b) a lakcímre és az életvitelszerű ottlakásra vonatkozó igazolásokat;

c) a károsodott ingatlan címét;

d) azt, hogy a támogatás helyreállítást, újjáépítést vagy használt lakás vásárlását szolgálja;

e) a támogatási megállapodás számát;

f) a támogatás összegét;

g) a kifizetések időpontját, és az azokról szóló bizonylatokat;

h) a 86. § (2) bekezdés h) pont és a 87. § szerinti esetekben a megkötött biztosításra vonatkozó adatokat;

i) a támogatott írásbeli hozzájárulását az a)-b) pontban foglalt adatok kezelésére.