BH 2022.1.16 A felperesnek az ellenőrzések során az ellenőrzést végző szerv részére rendelkezésre bocsátott, saját magára vonatkozó "iratok" kiadása iránti igénye nem szolgálja és nem is szolgálhatja a közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerésére vonatkozó kérelemmel szemben támasztott követelménynek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek. Az ellenőrzést végző szervezettel szemben támasztott ilyen igény a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog társadalmi rendeltetésével nem egyeztethető össze [Alaptörvény VI. cikk (3) bek., 39. cikk (2) bek., 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) 26. § (1) bek., 2011. évi LXVI. tv. (ÁSZ tv.) 27. § (1) és (5) bek., 1989. évi XXXIII. tv. (Párttv.) 10. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a 2019. október 3-án e-mailben kérte, hogy az alperes közérdekű adatként küldje meg részére a számvevőszéki ellenőrzések során a felperes mint ellenőrzött szerv által a számvevőszék részére a 2011 -2016. évekre és a 2018. április 2. és 4. közötti időszakra átadott valamennyi irat másolati példányát a [...].hu címre, illetve, ha ez e-mail útján technikai okokból nem lehetséges, úgy azokat elektronikus adathordozóra másolva (pendrive/CD/DVD) postai úton küldje meg.

[2] Az alperes a 2019. október 18-án küldött tájékoztatásában közölte, hogy az adatkiadást nem teljesíti. Álláspontja szerint ugyanis a kiadni kért dokumentumok nem a számvevőszéki ellenőrzéssel összefüggésben keletkeztek, azok már azt megelőzően is a felperes rendelkezésére álltak, a közérdekű adatként történő kiadásukat pedig kizárja az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 27. § (5) bekezdése. A kiadni kért iratok a felperestől származó dokumentumok, ezért a saját érdekkörébe tartozó iratok kiadására irányuló kérelem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése, a 39. cikk (2) bekezdése, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontja, a 26. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 30. § (3) bekezdése, a 31. § (1)-(7) bekezdései és a 32. §-a alapján kérte kötelezni az alperest a felperes, mint ellenőrzött szerv által 2011-2016. és a 2018. április 2. és4. közötti időszakra a számvevőszéki ellenőrzések során az alperes részére átadott valamennyi irat másolati példányának a kiadására.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperesnél végzett ellenőrzési eljárása - az 1990 óta kialakult alkotmányos jogállása alapján - nem hatósági vagy bírósági eljárás, amelyekben az ügyfél iratbetekintési joggal rendelkezik, hanem az ÁSZ tv. által szabályozott olyan sui generis eljárás, amelyre kizárólag az ÁSZ tv. rendelkezései az irányadók. Mivel az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése az ellenőrzött szervezet részére nem biztosít iratbetekintési, másolat kiadása iránti jogot az eljárása során keletkezett iratokba, ezért a kért iratok kiadására nem köteles.

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest a számvevőszéki ellenőrzések során a felperes, mint ellenőrzött szerv által az alperes részére átadott 2011-2016. és a 2018. április 2. és 4. közötti irat valamennyi másolati példányának a kiadására a [.].hu e-mail címre, illetve amennyiben az iratok megküldése technikai okokból nem lehetséges, úgy azok elektronikus adathordozóra másolt kiadására (pendrive/CD/DVD) postai úton.

[6] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[7] A másodfokú bíróság indokolásában kiemelte, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot az adatkezelő akkor köteles kiadni, ha a kért adat ténylegesen a birtokában (rendelkezése alatt) van, és a kiadást törvényi felhatalmazáson alapuló másik speciális jogszabály (törvény) nem zárja ki. Az alperes a perben nem vitatta, hogy az Infotv. hatálya alá tartozik, a kiadni kért "iratok" közérdekű adatok és azok a birtokában vannak, azonban arra hivatkozott, hogy az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdésében foglalt szabály olyan, törvényi felhatalmazáson alapuló speciális jogszabályi rendelkezés, amely az adatkiadást kifejezetten kizárja.

[8] A másodfokú bíróság megítélése szerint azonban az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése nem az adatkiadást kizáró, törvényi felhatalmazáson alapuló speciális rendelkezés, hanem csupán a számvevő részére állapít meg az ellenőrzés során megszerzett adatok, információk felhasználására vonatkozó szabályokat. Az alperes által felhívott jogszabály nem azt sorolja fel, hogy az ellenőrzés során beszerzett - egyébként közérdekű adatnak minősülő - adatokról ki kaphat jogszerűen tájékoztatást, nem a megismerésre vonatkozó "külső" korlátot állít fel, hanem a "belső", a számvevőt az általa beszerzett dokumentumok, megismert, kezelt adatok ellenőrzés során történő felhasználhatóságát, a felhasználás célját rögzíti. Az adatkiadást törvényi felhatalmazás alapján kizáró speciális rendelkezések hiányában az alperes köteles a felperes által kért közérdekű adatok kiadására.

[9] A másodfokú bíróság - egyetértve az elsőfokú bírósággal - kifejtette, hogy amennyiben a kiadni kért adat az Infotv. szerinti közérdekű adat definíciójának megfelel, a kiadása csak az Infotv.-ben meghatározott feltétel fennállása esetén tagadható meg. Nincs jelentősége annak, hogy az igénylő milyen célból tart igényt a közérdekű adat megismerésére. A felperes közérdekű adatigénylése nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe, különös figyelemmel arra is, hogy hivatkozása szerint a kért iratok egy tűzeset során megsemmisültek.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 26. §-át és az ÁSZ tv. 27. §-át jelölte meg. Hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésének a megsértésére is.

[11] Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok azt helyesen ismerték fel, hogy a Kúria joggyakorlata alapján a közérdekű adatkiadás korlátját jelenti a speciális jogszabályban rögzített kizáró ok, azonban tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes keresete vonatkozásában fennállnak az Infotv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek. Az Alkotmánybíróság 32/2019. (XI. 15.) AB határozatára (a továbbiakban: Abh.) utalva hangsúlyozta, hogy az alperes ellenőrzései során hatósági jogkör nélküli hivatalnak minősül, nem tekinthető hatóságnak és bíróságnak, az ellenőrzései eredményeként elfogadott jelentések nem kötelező érvényű hatósági döntések, illetve nem ítéletek, továbbá az alperes közvetlen szankcionálási joggal sem rendelkezik (Abh., Indokolás [47]). Ennek azért van jelentősége, mert az alperes az ellenőrzéseiről az ÁSZ tv. 32. § (3) bekezdése alapján csupán nyilvános jelentést készít, és amennyiben azt észleli, hogy a párt a gazdálkodása során jogellenesen járt el, és az alperes felhívása ellenére sem állítja helyre a törvénysértő állapotot, nem jogosult közvetlenül a jogkövetkezmények alkalmazására, kizárólag az ügyész irányában élhet kezdeményezéssel (Abh., Indokolás [55]). Az ellenőrzési eljárás során az adatbetekintésre és az adatkezelésre vonatkozó szabályokat az ÁSZ tv. 27. §-a tartalmazza, melyek az ellenőrzött szervezet részére nem biztosítanak iratbetekintési lehetőséget az ellenőrzés során általa kezelt adatokkal kapcsolatban, csupán észrevételt tehet az ellenőrzés megállapításaira.