ÍH 2019.124 ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS

I. A károsult választása szerint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata vagy kártérítés iránt indíthat pert. Amennyiben a közigazgatási perben pervesztes lett, ugyanazon az alapon kártérítés iránt sikeresen már nem indíthat újabb pert. Ha azonban a közigazgatási perben eljárt bíróság a károsult bírósági felülvizsgálat iránti keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ez nem zárja ki, hogy a lefoglalásból eredő kárának megtérítését követelje a közigazgatási szervtől.

II. Ha a lefoglalt dolog kieséséből származó elmaradt haszon pontos összege nem határozható meg, a károsult olyan összegű általános kártérítésre tarthat igényt, amely a teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Az általános kártérítés a károsultnak a lefoglalás ideje alatt kiesett árbevétele teljes megtérítésére szolgál, ami kizárja ugyanezen időszakra nézve egy konkrét szerződésből eredő elmaradt vagyoni előny megtérítése iránti igény érvényesítésének eredményességét.

[A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 349. § (1) bekezdés, 359. § (1) bekezdés; a 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 85. § (1) bekezdés].

A felperes módosított keresete szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 349. § (1) bekezdése alapján összesen 69 933 euró kártérítés, és ebből a lefoglalás 283 napjára számított 56 600 euró állásdíj és annak 2013. november 1-jétől számított az EKB által meghatározott referenciakamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamata, 5270 euró a B. s.r.l.-lel 2013. június 1-jén kötött fuvarozási szerződés teljesítésének meghiúsulása miatt keletkezett elmaradt haszon és annak 2013. június 3. napjától számított késedelmi kamata, a lefoglalt járműszerelvény tankjából a lefoglalás feloldásakor hiányzó üzemanyag 429 euró költsége és annak 2013. június 3. napjától számított késedelmi kamata, a lefoglalás ideje alatt keletkezett hibák kijavításának 7634 euró költsége és annak 2014. március 14. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kárigényét arra alapította, hogy az alperes jogelődje, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2013. június 3-án kelt határozatával a tulajdonában álló DL frsz.-ú tehergépjárművet és YE frsz.-ú pótkocsit lefoglalta, és azokat csak 2014. március 14-én adta ki. A lefoglalás elrendelése és fenntartása álláspontja szerint szükségtelen és aránytalanul súlyos szankció volt vele szemben.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét egyaránt vitatta. Álláspontja szerint magatartása jogellenségének megállapítása kizárt, figyelemmel arra, hogy a felperesnek a jogelődje által hozott határozat felülvizsgálata iránti keresetét a bíróság érdemi vizsgálat nélkül jogerősen elutasította. Állította, hogy magatartása egyébként sem volt jogellenes és felróható. A lefoglalás a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 85. § (1) bekezdésének megfelelt és a Ket. 50/A. § (1) bekezdése szerint a tényállás tisztázása érdekében a birtok elvonása elfogadható és arányos jogkövetkezmény volt. A tényállás teljes körű tisztázása érdekében a feladóval szemben szükség volt a kirótt bírság befizetéséig a lefoglalás fenntartására. A javítási költség vonatkozásában az okozati összefüggés hiányára hivatkozott. Álláspontja szerint a meghibásodások lefoglalás hiányában is bekövetkeztek volna. A felperes ráadásul járművét kijavítás nélkül értékesítette. Állította, hogy a B. s.r.l.-lel kötött szerződés létrejötte nem bizonyított. Állásdíj pedig csak konkrét szerződés alapján, a feladó és a fuvarozó viszonylatában érvényesíthető. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a lefoglalás feloldásakor felvett jegyzőkönyvben csak 245 liter üzemanyag hiányt jelzett. A lefoglalást követő telephelyi befogadáskor pedig a lefoglalás megszüntetésekor felvett jegyzőkönyv tartalmával szemben nem 640 060 km, hanem 640 246 km óra állást rögzítettek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest összesen 16 281 euró, és ebből 16 000 eurónak 2013. szeptember 10. napjától, 281 eurónak 2014. március 12. napjától az Európai Központi Bank által meghatározott referencia kamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és a pernyertesség pervesztesség arányában rendelkezett a perköltségről.

Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes mint fuvarozó 2013. június 3-án a szlovákiai székhelyű T. S. s.r.o feladótól bálázott műanyag hulladék fóliát szállított a soltvadkerti illetőségű Sz. Z. vállalkozó részére. A r.-i határátkelőnél az alperes jogelődje, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzést tartott, melynek során megállapította, hogy a feladó a fuvarlevél mellé nem mellékelte az 1013/2006/EK rendelet VII. melléklet szerinti zöldlistás kísérődokumentumot. A felperes tulajdonát képező vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényt ezért forgalmi engedélyével és indítókulcsával együtt lefoglalta. Határozatának indokolása szerint annak tisztázására van szükség, hogy a rakomány nemzetközi szállítása megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.

A bíróság megállapította, hogy a lefoglalását követően a járműszerelvény egy őrzött sz-i telephelyre került. Az alperes jogelődje az eljárás megindításáról értesítette a feladót, aki 2013. június 26-án elektronikusan megküldte nyilatkozatát a hulladék származásáról, EWC kódjáról, kezelési módjáról és összetételéről. Az alperes jogelődje az eljárásról Sz. Z. egyéni vállalkozót is értesítette, aki 2013. július 2-án eljuttatta a hatóságnak a hiánytalanul kitöltött kísérődokumentumot, valamint a T. s.r.o-val a hulladék vásárlásáról kötött megállapodását. A hatóság Sz. Z. egyéni vállalkozót 2013. október 22-én kelt 14/ - /2013. számú határozatával figyelmeztetésben részesítette. Ugyanezen a napon 14/ /2013. számon hozott határozatával pedig a hulladékgazdálkodási kötelezettség megszegése miatt a Ht. 86. § (1) bekezdése alapján a T. s.r.o-t 3 432 000 forint hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta. Döntését azzal indokolta, hogy kísérődokumentum hiányában a szállítás az EK rendelet 2. cikk 35) pont iii) alpontja alapján illegális szállításnak minősült.

A feladó keresete alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hatóság bírság kiszabásáról hozott határozatát két alkalommal is hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte előírva, hogy a hatóság mérlegelje, a kísérődokumentum hiánya kellő alapot adott-e ilyen súlyú szankció alkalmazására. A megismételt eljárás még folyamatban van. A bírságot a feladó helyett a felperes rendezte, ezt követően került sor a járműszerelvény lefoglalás alóli feloldására. Ennek megtörténtét és körülményeit rögzítő 2014. március 12-én felvett jegyzőkönyv szerint a szerelvény 640 060 km óra állásnál 720 liter üzemanyag-mennyiséggel került lefoglalásra, és 640 277 km óra állásnál 418 liter üzemanyaggal adták ki.