BH 2023.5.139 A Vámkódex koherens és egységes alkalmazásával a hivatalból indult vámeljárásokban lefolytatott meghallgatásokra tekintettel is fel kell függeszteni a vámtartozás elévülését.

A szakvélemény megállapításait a fél abban az esetben vitathatja felülvizsgálati kérelmében, amennyiben a peres eljárás során kimerítette a számára rendelkezésre álló perrendi, eljárási lehetőségeket [2011. évi CLXI. törvény (Bszi) 32. §; 952/2013. évi EU Rendelet (Vámkódex) 22. cikk, 29. cikk, 103. cikk].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes indítványára a 2014. és 2015. években származó különböző finomságú végtelen fonott üvegszálból készült üvegfonal vámárukat bocsátottak szabad forgalomba. A NAV Szakértői Intézettől (a továbbiakban: NAV SZI) az áruátengedést követő ellenőrzés során beszerzett 2015. évi szakvélemény alapján az elsőfokú vámhatóság azt állapította meg, hogy a mintázott termékek nem üvegfonalak, hanem előfonatok, így antidömping intézkedés hatálya alá tartoznak. Ezért több elsőfokú határozatában végleges dömpingellenes vámot, végleges kiegyenlítő vámot, valamint áfát állapított meg. Alperes egy-egy másodfokú határozatával, az indokolások megváltoztatásával, több elsőfokú határozatot hagyott helyben.

[2] Az ellenőrzés során az elsőfokú hatóság részjegyzőkönyvében tájékoztatta a felperest egyrészt arról, hogy meghallgatási jog illeti meg, másrészt arról, hogy ezen jog gyakorlására biztosított határidő felfüggeszti az elévülést. Felperes meghallgatási jogát írásban gyakorolta.

A kereseti kérelem

[3] A felperes külön-külön keresetekkel mind eljárásjogi, mind anyagi jogi hivatkozásokkal támadta az alperes határozatait. Az utólagos ellenőrzés tarifálása kapcsán a kiterjesztést mind időbeli, mind a típusbeli megfeleltethetőség tekintetében kifogásolta.

[4] A vámáru tarifálását érintő igazságügyi szakértői bizonyítási eljárás lefolytatását követően a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mind eljárásjogi, mind a termékek osztályozásának kérdésében alaptalannak értékelte a keresetet, ezért azt a 4.K.27.117/2017/42. számú ítéletével elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Kfv.I.35.303/2019/10. számú végzésével ezen jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria a végzés [40] pontjában a keresetben sérelmezett észrevételezési jog és meghallgatási jog kapcsán rögzítette, hogy mivel a hatóság biztosította a "meghallgatás" jogát a felperesnek, amelyet ő írásban gyakorolt is, ténylegesen nem fosztották meg az észrevételezés jogától. Az új eljárásra adott szempontok szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a kereset elbírálásához szükséges mértékben köteles a tényállás rögzítésére, a 3 éven túl közölt vám- és egyéb közteher tartozás jogszerűségét nem állapíthatja meg.

[5] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az elévülés tekintetében előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, ahol az Európai Unió Bírósága a C-636/20. számú végzésével a kérelmet, indokolásbeli hiányosságai miatt, nem fogadta be. Ezt követően az elsőfokú bíróság rögzítette a 2.K.700.931/2021/7. számú ítélet indokolásának [99] pontjában, hogy irányadónak tekinti a Kúria elévülésre vonatkozó értelmezését. Az alapeljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény kiegészítését követően azt a következtetést vonta le, hogy a szakvélemények együttese aggálytalan. Az indokolás [126] pontja szerint alperes anyagi jogi szempontból tévedett, az áruazonosság hiányában a kiterjesztésre nem lett volna lehetőség.

[6] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Kfv.I.35.022/2022/9. számú végzésével ezen jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra adott iránymutatás szerint az elsőfokú bíróságnak valamennyi alperesi határozatot meg kell jelenítenie a pert érdemben lezáró határozatában, mindegyikre nézve nevesítenie kell, alapos-e az elévülési hivatkozás vagy sem. Az elévüléssel nem érintett alperesi, illetve ahol nem a teljes elsőfokú kör vitatott, az egyes elsőfokú határozatoknál az elsőfokú bíróságnak pontosan meg kell határoznia, hogy mely esetekben miként értékeli a kiegészített igazságügyi szakértői véleményben foglaltakat.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság a felperes nyilatkoztatását követően jogerős ítéletével a korábbi permegszüntetéssel nem érintett alperesi határozatokat, csak a keresettel vitatott elsőfokú határozatokra kiterjedően, hatályon kívül helyezte.

[8] Tekintettel arra, hogy az egyes másodfokú határozatokhoz tartozó nagyszámú elsőfokú határozatok több szempontból is képezhették a bírósági felülvizsgálat tárgyát, azokat az elsőfokú bíróság három csoportba sorolta. Az első csoportba azokat a határozatokat, amelyek esetében a 3 éves elévülés bekövetkezett, a második csoportba azokat, amelyeknél az elévülés bekövetkezett volna, ha az elsőfokú hatóság biztosítja a felperes számára az észrevételezési jogot, a harmadikba azokat, amelyeknél az elévülés nem következett be, de a téves áruosztályozásra nem kerülhetett volna sor. Azt is rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy amennyiben nem lett volna elévülés, akkor az első két kategória esetében is anyagi jogi okból lett volna szükséges a hatályon kívül helyezés.

[9] Az elévülés megállapításánál az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.I.35.303/2019/10. számú végzésében kifejtett értelmezést tekintette irányadónak.

[10] A vámáru-osztályozásnál az EUB C-571/12. számú ítélete értelmében szankcionálásra csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha az áruk azonossága megállapítható, az ügyletekre vonatkozó adatok és okiratok alapján. Ezzel cseng össze a Kúria Kfv.I.35.303/2019/10. számú végzésének elvi tartalma, amely a kiterjesztés, szankcionálás kapcsán szintén azt az alapfeltételt rögzíti, hogy az áruknak azonosnak kellett lenniük, amelyet a bíróságnak kell megvizsgálnia. Ehhez irányadónak az alap- és kiegészítő szakértői véleményben foglaltakat tekintette, azok együttesét aggálytalannak értékelte.

[11] Az elsőfokú bíróság értékelte a felek szakértői véleményre vonatkozó észrevételeit. Az alap- és a kiegészítő szakértői vélemények ellentmondása kapcsán kitért arra, hogy az alapszakértői véleményhez képest a szakértő a kiegészítő véleményében többlet adminisztrációt is figyelembe vett, ezen adminisztráció tükrében állította össze a kiegészítő szakértői véleményét. A kiegészítő szakértői vélemény az időbeli megfeleltethetőség tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a bíróság által megküldött új dokumentációk tükrében nem lehet visszakövetkeztetni arra, hogy a NAV SZI által megvizsgált termékkel azonos termék került behozatalra korábban. Ugyanilyen megállapítást rögzít a szakvélemény a típusbeli megfeleltethetőség - illetve annak hiánya - kapcsán. A fent kifejtettek szerint a szakértő a kiegészítő szakvélemény összeállításakor az alapszakvéleményhez képest többlet adminisztrációval rendelkezett.

[12] Az áruosztályozásnál az alperesnek objektív jegyek alapján a bizonyosság fokáig kellett volna megállapítania azt, hogy termékazonosság volt a 2014-2015. évi import kapcsán. Ha csupán valószínűsíthető a termékek azonossága, a felperes jogszerű szankcionálására nem kerülhetett volna sor.