A Fővárosi Törvényszék P.21705/2007/52. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 79. §, 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 210. §, 235. §, 301. §, 361. §, 365. §, 1991. évi XVIII. törvény (Sztv.) 15. §, 42. §, 47. §, 73. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 42. §, 2002. évi XXXVI. törvény 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Magosi Szilvia

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21705/2007/52.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40382/2009/3., Kúria Gfv.30041/2010/6. (BH 2010.12.333)

***********

Fővárosi Bíróság

15. P........../2007/52

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a Jádi, Németh Ügyvédi Iroda ( ... ) által képviselt

f e l p e r e s n e k

a dr. Bordás Vilmos ( ... ) ügyvéd által képviselt

a l p e r e s ellen

jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránt indított perében a 2009. március 6. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 35.291.000 - harmincötmillió-kettőszázkilencvenegyezer - Ft tőkét, ezután 2002. december 2. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint 13.420 - tizenháromezer-négyszázhúsz - euro és 2.986.139 - kettőmillió-kilencszáznyolcvanhatezer-egyszázharminckilenc - Ft perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 162.000 - egyszázhatvankettőezer - Ft, az alperest, hogy 738.000 - hétszázharmincnyolcezer - Ft feljegyzett fellebbezési illetéket fizessen meg az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

Az alperes a perben nem álló ... Kft. ( ... Kft. ) 100 %-os üzletrész tulajdonosa volt. Az 1999. június 10-én kötött adásvételi szerződéssel az üzletrészét eladta a felperesnek. A felek megállapodása szerint a vételár egy rögzített vételárrészből és egy változó vételárrészből állt. A 180.000.000 Ft összegű rögzített vételárrészt a vevő az adásvételi szerződés aláírását követő 10 napon belül volt köteles az eladónak megfizetni. A megállapodás szerint az üzletrész tulajdonjoga a rögzített vételárrész teljes megfizetésével átszállt a vevőre. A megállapodás 2. pontja szerint a változó vételárrészt 3 év alatti három részletben kellett megfizetni oly módon, hogy az egyes részletek az 1999. december 31-i, a 2000. december 31-i és a 2001. december 31-i auditált éves beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül váltak esedékessé, kiszámításuk pedig a szerződésben meghatározott képlet alapján történt: "A szokásos vállalkozási eredmény 2,8 szorosának 16,6 %-a", azaz a szokásos vállalkozási eredmény 46,48 %-a.

Az üzletrész adásvételi szerződés különleges rendelkezésként tartalmazta azt, hogy az eladó halála esetén a változó vételárrész az eladó jogutódait ( örököseit ) illeti meg. Ebben az esetben a teljes változó vételárrész minimális nagysága ( mindösszesen ) a vételár már eladónak megfizetett része és 312.000.000 Ft különbözete.

A felek az üzletrész adásvételi szerződés aláírásának napján ügyvezetői munkaszerződést is kötöttek. Az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy abban az esetben amennyiben az alperest mint ügyvezetőt visszahívják illetve e tisztsége megszűnik, a vételár változatlan módon a 2. pontban rögzítettek szerint kerül kifizetésre.

Az alperes ügyvezetői tisztsége 2002. január 16-án megszűnt.

A felperes a rögzített vételárrészt a szerződés szerint az alperesnek megfizette.

A 2000. évi vételárrész alapjául szolgáló, a ... Kft. 2000. évi auditált mérlege a készletre adott előlegeket 168.973.000 Ft-ban, a szokásos vállalkozási eredményt 167.791.000 Ft-ban határozta meg. Az 167.791.000 Ft-ot alapul véve annak 46,48 %-át kitevő 77.989.000 Ft vételárrészletet a felperes szintén megfizette az alperesnek.

2001. évben a ... Kft. veszteséges volt.

A ... Kft. 2000. évre vonatkozóan önellenőrzést hajtott végre, melynek eredményeként megállapították, hogy a 2000. évi leltár szerinti készletek értéke 93.720.000 Ft-tal, a készletekre adott előlegek összege pedig 98.271.000 Ft-tal kisebb mint amennyi a 2000. évi mérlegben szerepelt, ezáltal az alperes vételárrészletének alapjául szolgáló 167.791.000 Ft szokásos vállalkozási eredményt 92.060.000 Ft-tal csökkenteni kell, így az alperest 2000. évre vételárrész címén a felvett 77.989.000 Ft helyett 35.200.000 Ft illeti meg. A korrekciót a Kft. 2001. évi mérlegének ún. harmadik oszlopában tüntették fel. A könyvvizsgáló ( ... Kft. ) azonban a 2001. évi mérleget nem auditálta, azt a Kft. 2002. szeptember 24-én tartott taggyűlése auditálás nélkül fogadta el.

A felperes 2002. július 30-án megküldte az alperes részére a ... Kft. 2001. évi beszámolójának másolatát és felszólította, hogy 42.789.000 Ft-ot fizessen vissza, mivel a 2001. évi mérlegben bemutatott 2000. évre vonatkozó módosítás figyelembevételével ennyivel több vételárat kapott mint amennyi az üzletrész adásvételi szerződés alapján járt volna.

Az alperes a követelést megalapozatlannak tartotta.

A felperes a 2002. szeptember 18-i levelében részletezte a 2000. évi mérleg felülvizsgálata során kimutatott eltéréseket. Közölte, hogy a ... Kft. székhelyén lehetőséget biztosít a korrekciós tételeket alátámasztó számviteli bizonylatok megtekintésére.