32008D0723[1]

2008/723/EK: A Bizottság határozata ( 2007. július 18. ) a Görögország által nyújtott C 37/05 (ex ΝΝ 11/04) sz. állami támogatásról - Adómentes tartalékalap (az értesítés a C(2008) 3251. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 18.)

a Görögország által nyújtott C 37/05 (ex ΝΝ 11/04) sz. állami támogatásról - Adómentes tartalékalap

(az értesítés a C(2008) 3251. számú dokumentummal történt)

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/723/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy az említett rendelkezések alapján nyújtsák be észrevételeiket (1),

mivel:

I. ELJÁRÁS

(1) 2003. október 22-én kelt levelében (D/56772) a Bizottság az általa összegyűjtött információk alapján felkérte Görögországot, hogy szolgáltasson információt a "Fejlesztési és szociálpolitikai intézkedések - az adóellenőrzés objektívvé tétele és egyéb rendelkezések" tárgyú törvénytervezetben foglalt különféle intézkedésekről annak megállapítása érdekében, hogy ezek mennyiben minősülnek az EK-Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatásnak. Ezen intézkedések egyikének rendelkezései alapján bizonyos vállalkozások a nyereségük 35 %-ának mértékéig egyedi adómentes tartalékalapot hozhatnak létre, amelynek célja az alap volumenének megfelelő értékű beruházások megvalósítása. Egyúttal a Bizottság arra is emlékeztette Görögországot, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése alapján köteles minden, támogatásnak minősülő intézkedést még bevezetése előtt bejelenteni a Bizottságnak.

(2) 2003. november 27-én kelt levelükben (A/38170) a görög hatóságok megadták a kért információk egy részét. Mivel a válasz nem volt teljes, a Bizottság 2003. december 3-án kelt levelében (D/57817) emlékeztette a görög hatóságokat a kérelmére, valamint arra, hogy az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (2) 10. cikkének (3) bekezdése szerint módjában áll utasítani Görögországot a kért információk szolgáltatására. Ezt követően a Bizottság két, 2003. december 8-án (A/38600), illetve 2004. január 21-én (A/30440) kelt levelet kapott, amelyekben a görög hatóságok további információkat közöltek. A válaszok azonban túlságosan általánosak voltak, és nem kellően részletesek ahhoz, hogy a Bizottság az intézkedéseket az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének tükrében értékelni tudja.

(3) 2004. január 15-én Görögország elfogadta a fejlesztési és szociálpolitikai intézkedésekről - az adóellenőrzés objektívvé tételéről és egyéb rendelkezésekről szóló, 3220/2004. sz. törvényt, amely 2004. január 30-án, a görög Kormányközlönyben (FEK) való kihirdetése napján lépett hatályba (FEK A 15).

(4) 2004. május 13-án kelt levelében (COM(2004)1894) a Bizottság információszolgáltatási rendelkezést hozott a 659/1999/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében. E döntéséről a Bizottság a 2004. május 14-i levelében tájékoztatta a görög hatóságokat.

(5) 2004. június 17-én kelt, a Bizottság által 2004. június 23-án (CAB(2004)1647) nyilvántartásba vett levelükben a görög hatóságok megadták azon információk egy részét, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérdéses intézkedés összhangban van-e az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével.

(6) A Bizottság 2004. szeptember 7-én (D/56332), 2004. szeptember 21-én (D/56733) és 2005. január 27-én (D/50744) kelt leveleiben kért kiegészítő információt. Görögország a 2004. december 6-án kelt, a Bizottság által 2004. december 13-án nyilvántartásba vett (A/39659), 2005. január 11-én kelt, a Bizottság által 2005. január 17-én nyilvántartásba vett (A/30523), valamint 2005. április 25-én kelt, a Bizottság által 2005. április 29-én nyilvántartásba vett (A/33595) leveleiben szolgáltatott további információt.

(7) 2005. július 13-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a görög hatóságokat, hogy a 659/1999/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében felfüggesztő rendelkezést szándékozik hozni. 2005. július 25-én kelt, a Bizottság által 2005. július 29-én nyilvántartásba vett (A36189) levelükben a görög hatóságok felajánlották a rendelkezés megszüntetését, de csak a 2005. január 1-je után keletkezett jövedelmek és nyereségek tekintetében, miközben az ezen időpont előtt realizált jövedelmeket és nyereségeket illetően a rendelkezés hatályban tartását javasolták.

(8) 2005. október 20-án kelt levelében (3) a Bizottság tájékoztatta Görögországot, hogy kezdeményezi az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását a támogatási intézkedéssel kapcsolatban. Az erről szóló határozatban, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4) került kihirdetésre, a Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket az intézkedéssel kapcsolatban.

(9) 2005. november 18-án és 2005. december 21-én kelt, a Bizottság által 2005. november 22-én (A/39597), illetve 2005. december 23-án (A/40796) nyilvántartásba vett leveleiben Görögország a 2005. október 20-i határozattal kapcsolatos észrevételek benyújtására adott határidő meghosszabbítását kérte.

(10) 2005. november 25-én és 2006. január 12-én kelt leveleiben a Bizottság megadta a kért határidő-hosszabbításokat.

(11) 2006. január 30-án kelt, a Bizottság által 2006. január 31-én nyilvántartásba vett (A/30817) levelében Görögország további információt szolgáltatott, és harmadszorra is határidő-hosszabbítást kért, amelyet a Bizottság elutasított.

(12) 2006. február 14-én kelt, a Bizottság által ugyanazon a napon nyilvántartásba vett (A/31227) faxában egy harmadik érdekelt fél, a Görög Gyáripari Szövetség (Syndesmos Ellinikon Viomichanion) kért határidő-hosszabbítást a 2005. október 20-i határozattal kapcsolatos észrevételeinek benyújtásához. A Bizottság 2006. február 20-i levelében elutasította ezt a kérelmet, mivel elegendőnek ítélte meg az előre meghatározott észrevételezési időt, amely a 659/1999/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében rendes körülmények között nem haladhatja meg az egy hónapot. Ráadásul a határidő-hosszabbításhoz semmilyen indokolást nem mellékeltek.

(13) 2006. február 28-án kelt, a Bizottság által ugyanazon a napon nyilvántartásba vett (A/32693) faxában a Görög Gyáripari Szövetség (SEV) harmadik érdekelt félként benyújtotta észrevételeit.

(14) 2006. április 6-i, a Bizottság által ugyanazon a napon nyilvántartásba vett (A/32693) elektronikus levelében, valamint 2006. június 16-án és 2006. október 26-án kelt, és a Bizottság által 2006. június 20-án (A/34774), illetve 2006. október 30-án (A/38658) nyilvántartásba vett leveleiben Görögország további információt szolgáltatott. 2006. június 16-án kelt levelében Görögország kijelentette, hogy a 2006. április 6-án kelt levelében nyújtott információkat ennek az eljárásnak a keretében kell vizsgálni, és azok nem tekintendők külön bejelentésnek.

II. A TÁMOGATÁSI RENDSZER RÉSZLETES ISMERTETÉSE

II. 1. A támogatási rendszer célja

(15) A 3220/2004 sz. görög törvény (a továbbiakban: az intézkedés vagy a támogatási rendszer) 2. cikke a gazdasági fejlődés elősegítését tűzi ki célul Görögország valamennyi régiójában, a foglalkoztatás növelésével és a vállalkozói tevékenység fokozásával, valamint a gazdaság versenyképességének javításával együtt.

II. 2. A támogatási rendszer jogalapja

(16) A támogatási rendszer jogalapja a fejlesztési és szociálpolitikai intézkedésekről - az adóellenőrzés objektívvé tételéről és egyéb rendelkezésekről szóló, 3220/2004 sz. görög törvény (5) (a továbbiakban: 3220/2004 sz. törvény), amely 2004. január 28-án, a görög Kormányközlönyben (FEK A 15) történő kihirdetése napján lépett hatályba. A görög hatóságok azt is állítják, hogy az elszámolható költséget, a támogatási intenzitásokat, a támogatható vállalkozásokat és projekteket a regionális fejlesztésről szóló 2601/1998 sz. törvény (6) (a továbbiakban: 2601/1998 sz. törvény) határozza meg.

II. 3. Támogatási formák

(17) A támogatásokat egyedi adómentes tartalékalapon keresztül nyújtják, amelyet a kedvezményezett vállalkozás a 2004. évi összesített, fel nem osztott nyeresége legfeljebb 35 %-ának felhasználásával hoz létre. Ezenkívül az alap létrehozható a 2003. évi nyereség legfeljebb 50 %-ának felhasználásával, a 2002. évi nyereség levonása után, vagy ha a vállalkozások 2003-ban támogatható beruházásokat eszközöltek, e beruházások után azonos mértékű tartalékalapot hozhatnak létre, amely azonban nem haladhatja meg a 2003. évi összesített, fel nem osztott nyereség 35 %-át. A támogatás megadására akkor kerül sor, amikor a görög adóhatóság elfogadja a kedvezményezett adóbevallását. Erre rendszerint 2004 és 2005 első félévében került sor. A tartalékalapot a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében felsorolt vállalkozások használhatják fel, függetlenül attól, hogy milyen könyvelést vezetnek, illetve hogy hol van a székhelyük. A tartalékalap célja, hogy a létrehozását követő három évben beruházásokat valósítson meg legalább az alap összegének megfelelő értékben.

(18) Az adómentes tartalékalap létrehozásától számított hároméves időszakot követően a támogatható beruházásokra felhasznált tartalék teljes összegét a vállalkozás tőkéjének emelésére használják fel, és mentesítik a jövedelemadó alól. A hároméves időszak első évében a kedvezményezetteknek az egyedi tartalékalap összegének legalább egyharmadát fel kell használniuk a beruházás megvalósítására. A tartalékalap azon részéről, amely a hároméves időszak alatt nem kerül beruházási célú felhasználásra, a vállalkozásnak kiegészítő adóbevallást kell benyújtania, és ezt a részt az általános adóügyi rendelkezések szerint adóztatják meg, és azt törvényes kamat terheli. A törvényes kamatláb legalább a hátralékos összeg 1 %-a havonta, azaz éves szinten 12 %, így tehát jóval meghaladja a 2004-ben nyújtott támogatásokra érvényes 4,43 %-os és a 2005-ben nyújtott támogatásokra érvényes 4,08 %-os referencia-kamatlábat (7).

II. 4. Kedvezményezettek és ágazati korlátozások

(19) Ahhoz, hogy a vállalkozás részt vehessen a programban, tevékenységi körének a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében meghatározott 23 ágazat valamelyikébe kell esnie. Az első ágazat, a feldolgozóipar (8), többek között a textilanyagok, az alapvető fémek termelését és a gépjárművek gyártását foglalja magában (9). A többi ágazat a fenntartható energiatermelés (10), az alkalmazott technológiai kutatás és fejlesztés (11), a csúcstechnológiai szolgáltatások (12), a szoftverfejlesztés (13), a minőségi szolgáltatások (14), a bányászati vállalkozások (15), az ipari ásványok kitermelése és a márványfejtés (16), a belterjes földművelés és halgazdálkodás (17), a mezőgazdasági és mezőgazdasági-ipari szövetkezetek (18), a mezőgazdasági és halászati termékek csomagolása és kiszerelése (19), a városfejlesztés (20), a nyilvános gépjárműparkoló-létesítmények üzemeltetése (21), a folyékony üzemanyaggal és cseppfolyós gázzal kapcsolatos vállalkozások (22), az elzárt, nehezen megközelíthető és távoli területekre történő közlekedés és szállítás (23), a vegyesvállalati csoportok (24), a nagy külkereskedelmi cégek (25), a kereskedelmi vállalkozások (26), az utókezelő és rehabilitációs központok, illetve a fogyatékkal élők lakhatását biztosító vállalkozások (27), szakturisztikai vállalkozások (28), a vendégházakat és kulturális központokat létesítő kolostorok (29), a műszaki-építészeti cégek (30), a hagyományőrző vagy műemlék jellegű épületben elhelyezett és hagyományos helyi termékeket vagy oltalom alatt álló eredet-megjelölésű termékeket előállító vállalkozások (31). A feldolgozóiparban, valamint a belterjes földművelés és halgazdálkodás területén működő vállalkozások a támogatási rendszert Görögországon kívül folytatott tevékenységükhöz is felhasználhatják (32). A külkereskedelmi cégek Görögországon belüli és az Unión kívüli tevékenységükhöz is felhasználhatják a támogatási rendszert (33).

(20) A 2601/1998 sz. törvény 3. cikke minden ágazatra nézve meghatározza azokat a konkrét költségnemeket, amelyek a tartalékalapból realizálhatók. A támogatási rendszer kedvezményezettjei csak olyan vállalkozások lehetnek, amelyek a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében felsorolt kategóriákba eső beruházásokat eszközölnek. A görög hatóságok megerősítették, hogy az intézkedés Görögország bármely pontján székhellyel rendelkező összes vállalkozás esetében alkalmazható, és nem tesz különbséget bel- és külföldi, illetve régi és új alapítású cégek között.

II. 5. A támogatható projektek

(21) A támogatások a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében meghatározott üzleti tevékenységhez kapcsolódó beruházásokra és működési költségekre egyaránt kiterjednek. A beruházási költségek esetében a támogatási rendszer nem tesz különbséget induló beruházás és pótló beruházás között. A beruházási projektek közé tartoznak főként:

- üzemek, épületek építése, bővítése, korszerűsítése, tereprendezés (34),

- tárolási kapacitás építése (35),

- használaton kívüli épületek vásárlása (36),

- ipari területek vásárlása (37),

- új, korszerű gépek és egyéb berendezések vásárlása (38),

- folyamatautomatizálási rendszerek, ezekhez kapcsolódó szoftverek és továbbképzés (39),

- a tágabb üzemi területet és az alkalmazottakat kiszolgáló közlekedési eszközök (40),

- hűtő-gépkocsik vásárlása (41),

- a munkások elszállásolását és szociális igényeit szolgáló épületek és berendezések (42),

- környezetvédelmi indíttatású beruházások (43),

- beruházások a megújuló energia és a kapcsolt hő és villamos energia (KHV) terén, valamint energiatakarékos célú beruházások (44),

- az alkalmazott kutatást szolgáló laboratóriumok létesítése, bővítése vagy korszerűsítése (45),

- újrafeldolgozó létesítmények (46),

- hatékonyságnövelő beruházások (47),

- víz- és gőzszállító hálózat kiépítése (48),

- számítógépek vásárlása (49),

- szoftvervásárlás (50),

- szoftverek továbbfejlesztése, a teljes beruházás 60 %-áig (51),

- bányák megközelítését szolgáló területrendezési munkálatok (52),

- a szigetekre történő szállítást szolgáló eszközök és berendezések (53),

- szállítási berendezések (54),

- felszerelések, berendezések (55),

- használt teherautók (56).

(22) A működési költségek közé tartoznak főként:

- régi üzemek, épületek, berendezések átalakítása, javítása (57),

- lízingköltségek (58),

- új technológia bevezetésére irányuló tanulmányok (59),

- környezeti okokból történő áttelepülés költsége (60),

- 1 milliárd drachmát (mintegy 2,9 millió eurót) meghaladó üzleti tervek megvalósítása (61),

- képzés (62),

- nehéz helyzetben lévő ipari vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására kidolgozott üzleti tervek megvalósítása (63),

- folyamat- és termékhitelesítés bevezetése, valamint az ezekhez kapcsolódó tanulmányok (64),

- üzemek rugalmasságának növelését célzó szerkezetátalakítás (65),

- innováció, innovatív prototípusok (66),

- szabadalmak bejegyeztetése (67),

- környezetbarát technológiák bevezetése és átalakítása (68),

- reproduktív szaporítóanyag vásárlása (69),

- vállalkozásszervezési és marketingtanulmányok kidolgozása (70),

- beruházások támogathatóságával kapcsolatos tanulmányok (71).

II. 6. Támogatásintenzitás

(23) Az adómentesség megfelel a tartalékalap képzéséhez felhasznált nyereségre kivetett társasági adó egészének. Az alkalmazandó adókulcs 35 %. A tartalékalap legalább egyharmadát a létrehozásától számított első évben fel kell használni, és a hátralévő összeget legkésőbb három éven belül kell felhasználni. A maximális támogatási intenzitás kiszámításához a támogatást és a ráfordításokat az első év végén érvényes értékükre kell diszkontálni. Az alkalmazandó kamatláb a Görögországban a támogatás megítélése idején érvényes közösségi referencia- és leszámítolási kamatláb (72), azaz 2004-ben 4,43 % és 2005-ben 4,08 %. Ebből következően a maximális elérhető támogatásintenzitás 37,05 %, illetve 36,89 % (73).

II. 7. Támogatáshalmozás

(24) A 3220/2004 sz. törvény egyértelműen kizárja a 2601/1998 sz. törvény alapján nyújtott támogatásokkal történő halmozást. A görög hatóságok megerősítették, hogy ugyanezen támogatható ráfordításokra nincsenek más támogatási rendszerek.

II. 8. A támogatás időtartama és költségvetése

(25) A 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében felsorolt vállalkozások a 3220/2004 sz. törvény 2. cikke értelmében csak a 2003 és 2004 folyamán realizált nyereségükből hozhatnak létre egyedi adómentes tartalékalapot. A támogatási rendszer költségvetéséről nem tesznek említést, és - tekintettel arra, hogy a támogatás adókedvezményben nyilvánul meg - az állami bevételkiesés mértékét nem lehet megállapítani, hiszen az a korábban realizált nyereségtől és a 2005-2007 során eszközölt támogatható beruházásoktól, valamint az ezekhez kapcsolódó követelésektől függ.

III. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(26) A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a be nem jelentett támogatási rendszer az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. Ez állami forrásokat vesz igénybe, előnyt biztosít a kedvezményezetteknek, szelektív, és befolyásolja a kereskedelmet. Mivel új intézkedés volt, és a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül vezették be, jogszerűtlen támogatásnak minősül.

(27) A Bizottság megvizsgálta a támogatási rendszert az EK-Szerződés 87. cikkének fényében, különös tekintettel az állami támogatások jelen esetre irányadó egyedi szabályaira. A Bizottságnak komoly fenntartásai vannak a tekintetben, hogy az intézkedés megfelel-e az alkalmazandó szabályok bármelyikében meghatározott szempontoknak, és így a tekintetben is, hogy az összeegyeztethető-e a közös piaccal.

IV. HARMADIK FELEKTŐL KAPOTT ÉSZREVÉTELEK

(28) A Görög Gyáripari Szövetség (a továbbiakban: SEV) harmadik érdekelt félként észrevételeket nyújtott be.

(29) A SEV mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a Bizottság jelentős mértékben korlátozta jogaiban akkor, amikor elutasította az észrevételezési határidő meghosszabbítására irányuló kérelmét.

(30) Másodsorban a SEV arra hivatkozott, hogy az intézkedés általános érvényű és nem szelektív. Még ha bizonyos elemei szelektívek is lennének, az adómentes alapot azért hozták létre, hogy ennek révén bármilyen vállalkozás meghatározott típusú beruházási ráfordításai támogathatók legyenek, így ez általános érvényű adóügyi intézkedésnek tekinthető.

(31) A SEV arra is hivatkozott, hogy az intézkedés a 659/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkének b) pontja értelmében létező támogatásnak minősül. A SEV értelmezésében a 3220/2004 sz. törvény csupán kiigazítást hajtott végre a tartalékalap létrehozásának módszerén, amely része a Bizottság által jóváhagyott, a 2601/1998 sz. törvényben elfogadott támogatási rendszernek.

(32) A SEV úgy véli, hogy a 3220/2004 sz. törvény csupán technikai módosítást vezet be, azaz az adómentes tartalékalap létrehozásának lehetőségét a beruházás megvalósítása előtt, és semmilyen kézzelfogható módon nem befolyásolja a támogatás hatókörét, összegét és hatását.

(33) A SEV továbbá fenntartja azt, hogy a tartalékalap létrehozásának módszerében bekövetkezett változásnak nem közvetlen következménye a kedvezményezettek nagy száma, a költségvetés növekedése és a nagyobb összegű beruházások, ahogyan a Bizottság véli.

(34) A SEV szerint még ha a 3220/2004 sz. törvény által bevezetett egyéb változtatások egy részét új támogatásnak is lehetne tekinteni, akkor is jobb lenne ezeket egy már meglévő támogatási rendszer világosan elkülönülő módosításaként kezelni. Ebben az esetben csak az említett új rendelkezésekre nézve állna fenn bejelentési kötelezettség, és a módosított támogatási rendszer meglévő támogatásként való besorolása nem változna (74).

(35) A SEV számára az eljárás megindításának indokolása homályos és kétértelmű, és nem bizonyul alkalmasnak arra, hogy az EK-Szerződés 253. cikkében előírt indokolási kötelezettségnek eleget tegyen, tekintve hogy a Bizottság a határozatát más tényezőkre alapozta.

(36) A SEV helyteleníti azt a körülményt, hogy az eljárás megindításáról hozott határozat nem magyarázza el a támogatásintenzitás számítási módját, aminek révén lehetővé válna a 2601/1998 sz. törvény alapján kapott támogatásintenzitással való összehasonlítás.

(37) A SEV még azt is állítja, hogy ha a Bizottság úgy ítélte volna meg, hogy a támogatási rendszer világosan elkülönülő módosításait új támogatásként kellett volna bejelenteni, ezek összeegyeztethetőségét minden egyes kedvezményezettnél eseti alapon kellett volna elbírálni (75). Ennek során a Bizottságnak a 2601/1998 sz. törvénnyel bevezetett intézkedést összeegyeztethető támogatásnak minősítő korábbi határozatát olyan keretként kell kezelnie, amely a szóban forgó eljárás során nem módosítható.

V. GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

V. 1. A 3220/2004 sz. törvény meglévő támogatásra vonatkozik

(38) A görög hatóságok megítélése szerint az a körülmény, hogy a vizsgált támogatást a korábbi 2601/1998 sz. törvénytől eltérő új törvény vezette be, az EKB esetjoga (76) szerint sem elégséges alap arra, hogy a támogatást újnak minősítsék.

(39) Görögország állítása szerint a 3220/2004 sz. törvény 2. cikkének (2) bekezdése nem tolja ki a beruházás megvalósításának időpontját.

(40) Görögország azt is állítja, hogy a tartalékalap vállalkozások általi képzésének időpontjában bekövetkezett változás semmi esetre sem áll közvetlen összefüggésben a kedvezményezettek számának növekedésével.

(41) Görögország emellett úgy véli, hogy a kedvezményezettek körének bővülése és a versenytorzulás között nem áll fenn közvetlen összefüggés.

(42) Ezenkívül a görög hatóságok szerint a 3220/2004 sz. törvényben foglalt támogatást élvező kedvezményezett vállalkozásokat két csoportra kell osztani:

- Azon vállalkozások, amelyek már a 2601/1998 sz. törvény alapján is jogosultak voltak egyedi adómentes tartalékalap képzésére. Ezek esetében nincs szó új gazdasági előnyről, és így a támogatásuk meglévő támogatásnak minősül. Ebből következően nem állt fenn bejelentési kötelezettség és nem beszélhetünk a támogatások visszatérítéséről.

- Azon vállalkozások, amelyek nem esnek a 2601/1998 sz. törvény hatálya alá, és amelyek számára az intézkedés új támogatást jelenthet. Ezek esetében az EK-Szerződéssel való összeegyeztethetőséget eseti alapon kell elbírálni.

(43) Végezetül Görögország azt állítja, hogy a 3220/2004 sz. törvénnyel bevezetett intézkedést új állami támogatásnak minősítő bizottsági határozat indokolása homályos és nem kielégítő, és ezért sérti az EK-Szerződés 253. cikkének rendelkezéseit.

V. 2. Az intézkedés beillesztésének lehetősége az összeegyeztethető állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabályokba

(44) A görög hatóságok úgy vélik, hogy az adómentes tartalékalapból eszközölt beruházások megfelelnek azon feltételeknek, amelyek alapján beilleszthetők az alábbi, megengedett állami támogatásokra vonatkozó keretszabályokba:

- a Bizottság közleménye a csekély összegű (de minimis) támogatásokról (77),

- a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások (a továbbiakban: RTI) (78),

- a nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatra vonatkozó keretrendszere (a továbbiakban: MSF) (79),

- az EFTA Felügyeleti Hatóságának 2001. május 23-i 152/01/COL határozata az EGT állami támogatási rendelkezéseinek a környezetvédelmi támogatások területén történő alkalmazására vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatáról (a továbbiakban: környezetvédelmi iránymutatások) (80),

- a kutatásra és fejlesztésre nyújtott állami támogatásra vonatkozó közösségi keretszabály (a továbbiakban: K + F keretszabály) (81),

- az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: képzési CSMR) (82),

- az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: kkv-kra vonatkozó CSMR) (83),

- közösségi iránymutatások a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról (84), és

- iránymutatások a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához (85).

(45) Az intézkedés köréből kizárták a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtandó támogatást és az exporttámogatást, a szóban forgó intézkedést pedig a Görögországban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozások is alkalmazhatják.

(46) A görög hatóságok a válaszukhoz egy jogalkotási javaslattervezetet is mellékeltek, amely szerint az intézkedés beilleszthető a meglévő állami támogatási keretszabályokba. Javaslatuk szerint az adómentes tartalékalapokat visszamenőleges hatállyal állami támogatásnak kellene minősíteni, és létre kellene hozni egy nemzeti hatóságot, amely utólag egyedileg megvizsgálná az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályoknak való megfelelést.

V. 3. Információk az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok hatálya alá tartozó támogatásokról

(47) A görög hatóságok szerint 3 315 vállalkozás kapott 100 000 eurónál kisebb összeget, amelyek így csekély összegű (de minimis) támogatásnak tekinthetők. A többi 320 vállalkozás esetében megkezdődött és jelenleg is folyik az esetek egyedi kivizsgálása.

(48) A már befejezett ellenőrzések alapján a görög hatóságok megítélése szerint az RTI-vel összhangban lévő beruházások az alábbiak:

- 84 vállalkozás esetében a teljes adómentes tartalékalap,

- 103 vállalkozás esetében az adómentes tartalékalap egy része.

V. 4. A Bizottság e tárgyban hozott esetleges elutasító határozatának pénzügyi következményei

(49) A görög hatóságok úgy vélik, hogy egy elutasító határozat és az érintett összegek ez alapján történő visszatérítése katasztrofális következményekkel járna az országra nézve. Azzal érvelnek, hogy esetjoga alapján az Európai Közösségek Bíróságának kivételesen lehetősége van arra, hogy mérlegelje ítélete rendkívül súlyos pénzügyi következményeit és enyhítse az ebből eredő következményeket (86).

VI. ÉRTÉKELÉS

VI. 1. Állami támogatásnak történő minősítés

(50) A Bizottság megítélése szerint a vizsgált intézkedés megfelel mind a négy feltételnek, amelyek alapján azt az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak lehet tekinteni, összhangban az állami támogatás szabályainak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló bizottsági közleményben foglaltakkal (87).

(51) Az Európai Közösségek Bíróságának szilárd álláspontja, hogy az olyan intézkedés, amellyel a hatóságok bizonyos vállalkozásoknak állami forrás-átcsoportosítással nem járó, de a kedvezményezetteket más adózókhoz képest kedvezőbb pénzügyi helyzetbe hozó adómentességet nyújtanak, az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében (88) állami támogatásnak minősül.

VI. 1.1. Állami források

(52) Először is, az intézkedés állami forrásokat érint, tekintettel arra, hogy a görög állam elesik az őt megillető bevételek egy részétől.

VI. 1.2. Előny

(53) Másodszor, az intézkedés előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket, mivel lehetővé teszi számukra, hogy adómentes tartalékalapot hozzanak létre 2004-ben (2005-ös pénzügyi év) szerzett nyereségük legfeljebb 35 %-ának felhasználásával és 2003-ban (2004-es pénzügyi év) a 2002. évi (2003-as pénzügyi év) nyereségének levonása után fennmaradó nyereségük legfeljebb 50 %-ának felhasználásával. Az a körülmény, hogy a kedvezményezettek nyereségének egy része nem adózik, mentesíti őket olyan költségektől, amelyek rendes körülmények között a költségvetésüket terhelik. Ha a tartalékalap nem kerül felhasználásra, és a halasztott adófizetés kamatlába nulla vagy kisebb a Görögországra érvényes referencia- és leszámítolási kamatlábnál, a referencia-kamatlábbal számított, kamatos kamattal terhelt adótartozás és a ténylegesen fizetendő összeg különbözete ugyancsak kedvezménynek minősül.

(54) A görög jogszabályok szerint a felhasználatlan tartalékalap a törvényes kamatlábbal adózik. A törvényes kamatláb legalább a hátralékos összeg 1 %-a havonta, azaz éves szinten 12 %, így tehát jóval meghaladja a 2004-ben nyújtott támogatásokra érvényes 4,43 %-os és a 2005-ben nyújtott támogatásokra érvényes 4,08 %-os referencia-kamatlábat (89). Következésképpen a tartalékalapba helyezett és a törvényes kamatlábbal adózó, kieső állami adóbevételek nem tekinthetők előnynek, és így nem minősülnek az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, hiszen nem biztosítanak nagyobb előnyt, mint egy piaci feltételek mellett nyújtott kölcsön. A nehéz helyzetben nem lévő vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök esetében a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közlemény (90) szerint piaci feltételeken a referencia-kamatláb plusz adott esetben - ha az adósságra nincs biztosíték - 400 vagy még több bázispont értendő.

VI. 1.3. Szelektivitás

(55) Harmadsorban, az intézkedés szelektív, mert csak azokat a vállalkozásokat részesíti előnyben, amelyek a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében felsorolt tevékenységeket folytatják. Az intézkedésből csak a felsorolt ágazatok vállalkozásai juthatnak előnyhöz, más ágazatokban működő vállalatok nem. Ráadásul másodlagos jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy bizonyos ágazatok a 2601/1998 sz. törvény 3. cikke értelmében támogathatóak legyenek. A görög hatóságok szerint ilyen másodlagos jogszabályokat nem léptettek hatályba. Végezetül a támogatható tevékenységek érvényben lévő listája ágazatonként változik, és így a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalatok eltérő módon juthatnak előnyhöz az intézkedésből. Következésképp az intézkedés még a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében foglalt ágazatok között is szelektív módon tesz különbséget. Ebből következően a görög hatóságok és a harmadik érintett fél azon állítása, hogy a vizsgált támogatási rendszer általános érvényű adóügyi intézkedés, nem megalapozott.

VI. 1.4. A kereskedelemre gyakorolt hatás és a verseny torzulása

(56) Negyedszer, az intézkedés kihat a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre. Mivel az intézkedés előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket, torzíthatja vagy torzulással fenyegetheti a versenyt. Emellett a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében felsorolt tevékenységek ténylegesen is közösségen belüli kereskedelem tárgyát képezik. Ennélfogva nem kizárt, hogy a kedvezményezettek olyan gazdasági tevékenységet folytatnak, amely tagállamok közötti kereskedelmet foglal magában. Következésképpen a támogatási rendszer befolyásolhatja a kereskedelmet és torzíthatja a versenyt.

VI. 1.5. Következtetés

(57) A fentiekből következik, hogy a vizsgált intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatási rendszernek minősül. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a Bizottság már a görög hatóságok által hivatkozott 2601/1998 sz. törvényt is állami támogatási rendszernek minősítette, de ezt összeegyeztethetőnek ismerték el (91).

VI. 2. A támogatási rendszer jogszerűtlen támogatásnak történő minősítése

(58) A 659/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkének f) pontja értelmében a "jogszerűtlen támogatás" olyan új támogatás, amelyet a Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének [jelenlegi 88. cikke (3) bekezdésének] megsértésével vezettek be. Ugyanezen rendelet 1. cikkének c) pontja értelmében "új támogatásnak" tekintendő minden olyan támogatás, amely nem létező támogatás, beleértve a létező támogatások módosítását is.

(59) Az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga szerint a meglévő támogatás módosítása eredendően új támogatásnak minősül, és az eredeti támogatási rendszer csak akkor alakul át új támogatási rendszerré, ha a változtatás érinti annak lényegét. Nem beszélhetünk a meglévő rendszer módosításáról ott, ahol az új elem világosan elkülönül az eredeti rendszertől (92).

(60) A szóban forgó intézkedés azonban több lényeges eljárásrendi és érdemi eltérést mutat.

VI. 2.1. Eljárásrendi módosítások

(61) Először is, a vizsgált intézkedés nem csupán a meglévő intézkedések felváltására szolgált, hanem új, önálló intézkedés volt, hiszen egyetlen korábbi intézkedést sem helyezett hatályon kívül, illetve nem váltott fel. Ráadásul az intézkedések alkalmazási időszakai sem követték egymást.

(62) Amint fentebb említésre került, a görög hatóságok megerősítették, hogy a 3220/2004 sz. törvény 2. cikkének rendelkezései lényegében csak kiegészítik a 2601/1998 sz. törvényt, amelyet 1999-ben, az NN 59/A/1998. sz. ügy kapcsán a Bizottság az RTI (93) értelmében nemzeti regionális fejlesztési rendszerként fogadott el. Meg kell jegyezni, hogy a 2601/1998 sz. törvényt 2005 februárjában hatályon kívül helyezték. Ennek ellenére a Bizottság azt állítja, hogy a szóban forgó intézkedés új támogatás.

(63) Mindenekelőtt megállapítható, hogy a 3220/2004 sz. törvény különböző ágazatokhoz tartozó projektek egész sorát érinti. Hivatkozik a 2601/1998 sz. törvény 3. cikkében található, támogatható ágazatok és projektek jegyzékére. Ugyanakkor nem mondja ki egyértelműen, hogy ezt a törvényt kívánja módosítani. Ráadásul a két jogszabály párhuzamosan volt hatályban, tekintve hogy a 3220/2004 sz. törvény 2004. január 28-án lépett hatályba, a 2601/1998 sz. törvény szerinti támogatási intézkedés hatálya viszont 2004. december 23-án járt le, és magát a 2601/1998 sz. törvényt 2005 februárjában helyezték hatályon kívül. Végezetül megállapítható, hogy - noha a két támogatási rendszer tartalékalap-képzési időszakában nem volt átfedés - az intézkedések érvényességi időszakában átfedés volt tapasztalható, mivel mindkét törvény a 2003. és 2004. év nyereségére vonatkozott. Az a körülmény, hogy a két intézkedés párhuzamosan volt hatályban, azt bizonyítja, hogy az egyik nem volt a másik módosítása vagy felváltása. Következésképpen az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a vizsgált intézkedés nem egyszerűen felváltja vagy folytatja az NN 59/A/1998. sz. ügyben (94) jóváhagyott intézkedést, hanem attól világosan elkülönülő támogatási rendszernek tekintendő.

(64) Másodsorban, a támogatás odaítélési eljárása megváltozott, ami következményekkel jár azon feltételek tekintetében, amelyeket a vállalkozásoknak teljesíteniük kell a támogatás elnyeréséhez.

(65) A 2601/1998 sz. törvény értelmében támogatási kérelmet kellett benyújtani a görög hatóságokhoz, és azoknak ezt jóvá kellett hagyniuk a támogatás odaítélése előtt. A 2601/1998 sz. törvényre vonatkozó jóváhagyó határozat értelmében a görög hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy ellenőrzik a támogatások halmozódásának és kombinációjának összeghatárait, az 1996. évi K + F keretszabály (95) betartását, az 1994. évi környezetvédelmi iránymutatásokat, a szállítási eszközök kizárását a szállítási ágazatban, és az exporttámogatások kizárását. Emellett a hatóságokat ezen szempontok ellenőrzésére kötelezték a kérelem átvétele után, és biztosították ennek lehetőségét is.

(66) A 3220/2004 sz. törvény értelmében az egyedi adómentes tartalékalap létrehozása közvetlenül is engedélyezett volt a jövedelemadózással kapcsolatos jogszabályok alapján anélkül, hogy a kedvezményezett köteles lett volna konkrét adatokat közölni a görög hatóságokkal a támogatható tevékenységekkel kapcsolatban. A görög hatóságoknak nem is volt lehetőségük arra, hogy megtagadják a támogatás odaítélését azon kötelezettségvállalások alapján, amelyeket a 2601/1998 sz. törvény értelmében a támogatás jóváhagyásához vezető eljárás keretében tettek.

(67) A 2601/1998 sz. törvényt jóváhagyó határozat értelmében a görög hatóságoknak igazolniuk kellett a beruházás megtörténtét ahhoz, hogy az adómentes tartalékalap létrehozására az engedélyt megadják. Ennélfogva a kedvezményezetteknek saját pénzügyi forrásaikat kellett felhasználniuk ahhoz, hogy a támogatásra jogosultak legyenek. A 3220/2004 sz. törvényben ilyen kötelezettség nem szerepelt.

(68) Ami a görög hatóságok azon érvét illeti, miszerint a 2601/1998 sz. törvény alapján legalább bizonyos esetekben oda lehetne ítélni a támogatást, meg kell jegyezni, hogy ez az érv irreleváns, hiszen az új intézkedés eljárásmenete eltérő és egyszerűbb volt, és a támogatás elnyerésének kritériumai, valamint a lehetséges kedvezményezettek teljes köre számára biztosított kedvezmények kibővültek.

VI. 2.2. Érdemi változtatások

(69) Először is megállapítható, hogy a Bizottságnak az NN 59/A/1998. sz. (96) ügyben hozott határozata szerint a 2601/1998 sz. törvény értelmében csak eredeti beruházások voltak támogathatóak, amely alól egyedül az ipari övezetekbe való áttelepülés működési támogatásai képeztek kivételt, ezzel szemben a 3220/2004 sz. törvény értelmében működési támogatások is adhatók, beleértve a pótló beruházásokat, valamint a támogatható tevékenységek bármelyikére adható egyéb működési támogatásokat. A 2601/1998 sz. törvény alapján a támogatott beruházásokat 5 éven át kellett fenntartani, ezzel szemben a 3220/2004 sz. törvény 2. cikkének (9) bekezdése csak három naptári évre írja elő a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt beruházási javak, illetve állóeszközök fenntartását.

(70) Mindemellett a 2601/1998 sz. törvény négyféle támogatást engedélyezett:

a) Az eredeti beruházáshoz kapcsolódó közvetlen juttatások.

b) Kamatláb-kedvezmény a középtávú/hosszú távú (legalább négy éves lejáratú) hitelekre az eredeti beruházás megfinanszírozása céljából.

c) Az új berendezések lízingköltségeinek fedezésére nyújtott támogatás.

d) Adómentes tartalékalap formájában nyújtott, 40-60 %-os mértékű adómentesség, ágazattól és földrajzi területtől függően, a támogatható beruházási költségek összege után.

(71) A 3220/2004 sz. törvényben nem szerepel a (70) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt három támogatási forma. Emellett az adómentes tartalékalapok minden támogatható költségre 100 %-ig felhasználhatók, területtől és a támogatható beruházási költségek mértékétől függetlenül.

(72) Másodszor, megváltozott az adómentes tartalékalap létrehozásának időszaka a támogatható tevékenységekre fordított költségek realizálásának időpontjához képest. A 2601/1998 sz. törvény az adómentes tartalékalapok képzését a támogatható tevékenységre fordított költség realizálásának évében vagy legfeljebb 10 évvel később engedte meg. A 3220/2004 sz. törvény ezt a támogatható tevékenységre fordított költség realizálása előtt egy, de legfeljebb három évvel is megengedi. Az új intézkedés pénzforgalmi szempontból kedvezőbb, ugyanis lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy már a beruházás megvalósítása előtt igénybe vegyék az adómentességet. Az intézkedés alkalmazása más következményekkel jár a kedvezményezetteknek a támogatható projektek indításával kapcsolatos lehetőségeit illetően is. Az új támogatási rendszerben a kedvezményezettek számát gyarapíthatják azon vállalkozások, amelyeknek az előző intézkedés feltételrendszerében nem állt elegendő likvid eszköz a rendelkezésükre ahhoz, hogy projektjeiket előre megfinanszírozzák, de az adómentesség biztosításával erre képessé váltak. E tekintetben mellékes, hogy növekedett-e a támogatás teljes költségvetése, illetve az adott vállalkozásoknak nyújtható kedvezmények köre. Az a körülmény, hogy az új intézkedés általános alkalmazási feltételei kevésbé korlátozó jellegűek, elegendő annak megállapításához, hogy új támogatásról van szó.

(73) Írott észrevételeikben a görög hatóságok nagy mértékben támaszkodnak az Európai Közösségek Bíróságának a Namur Les Assurances du credit C-44/93. sz. ügyben (97)1994. augusztus 9-én hozott ítéletére. Abban az ügyben a Bíróság hangsúlyozta, hogy azt a körülményt, miszerint az intézkedés feltételezett esetekben a támogatás költségvetésének növeléséhez vezethet, nem lehet annak jeleként felfogni, hogy új támogatásról van szó, amennyiben a támogatást olyan korábbi jogszabályok feltételrendszerében nyújtják, amelyek változatlanok maradtak. Mindazonáltal a Bizottság úgy véli, hogy a 3220/2004 sz. törvény rendelkezései nagyban eltérnek a 2601/1998 sz. törvény rendelkezéseitől. Következésképpen az említett ítéletet nem tartja mérvadónak a szóban forgó ügy megítélésében.

(74) A görög hatóságok azt is állítják, hogy a kedvezményezettek körének bővítése nem vezet a verseny torzulásához. Ugyanakkor mind a Bíróság esetjoga, mind a Bizottság gyakorlata azt támasztja alá, hogy a versenyszektorokban bármilyen állami támogatás a verseny torzulásához vezethet. Éppen ezért a támogatásokat be kell jelenteni, hogy a Bizottság értékelje összeegyeztethetőségüket.

(75) Végezetül, ellentétben a görög hatóságok állításával, miszerint a Bizottságnak a vizsgálati eljárást megindító határozatában kifejtett érvelése homályos és nem kielégítő, meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a szóban forgó határozatban két okot jelölt meg arra vonatkozóan, hogy miért tartja az intézkedést új támogatásnak: 1) az önálló jogalapot és 2) az eltérő eszközt, amely más időpontra írja elő a tartalékalap létrehozását, és így másként hathat a belső piacra. Példaként a Bizottság a kedvezményezettek esetlegesen nagyobb számát és a támogatás költségvetésének növekedését említette. A Bizottság úgy véli, hogy az okok közlésének ez a módja az adott esetben helyénvaló, hiszen világos és egyértelmű módon ismerteti a Bizottság indokolását, amelyből az érintettek megérthetik a határozat okait.

VI. 2.3. Új támogatások

(76) A Bizottság úgy véli, hogy a fenti elemzés számos olyan elemet tár fel, amelyből világossá válik, hogy a 3220/2004 sz. törvénnyel bevezetett rendszer új támogatási rendszernek tekintendő. Különösen, mivel a szóban forgó törvénnyel bevezetett támogatási rendszer egy ideig párhuzamosan volt érvényben a 2601/1998 sz. törvénnyel bevezetett rendszerrel, más feltételeket szab, és más eljárás keretében ítéli oda a támogatásokat.

(77) De még ha a 3220/2004 sz. törvényt a meglévő támogatási rendszer módosításának lehetne is tekinteni, akkor is nyilvánvaló, hogy a törvény által bevezetett módosítások érdemi jellegűek, mivel befolyásolják a támogatási intézkedés közös piaci összeegyeztethetőségi értékelését (98), és nem formális vagy adminisztratív jellegűek. Ráadásul a módosítások minden kedvezményezettre és minden támogatható tevékenységre nézve érvényesek. Következésképpen az új rendszer a támogatási eszközt a maga egészében módosította, így az nem különül el világosan a meglévő támogatástól.

(78) A görög hatóságok állításával ellentétben tehát az intézkedés teljes egészében új támogatásnak minősül.

VI. 2.4. Jogszerűtlen támogatások

(79) A görög hatóságok nem jelentették be az intézkedést annak bevezetése előtt, és az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megsértésével léptették azt hatályba. Ennélfogva az intézkedés jogszerűtlen támogatásnak minősül a 659/1999/EK rendelet 1. cikkének f) pontja értelmében.

VI. 3. A jogszerűtlen támogatási rendszer összeegyeztethetősége

(80) Miután megállapítást nyert, hogy a támogatási rendszer állami támogatási elemeket tartalmaz az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a közös piaccal.

(81) A Bizottság megvizsgálta a támogatási rendszert az EK-Szerződés 87. cikkének fényében és különösen- amennyiben alkalmazhatók - az alábbiak alapján:

- a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások (a továbbiakban: RTI) (99),

- a nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatra vonatkozó keretrendszere (a továbbiakban: MSF) (100),

- a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatások) (101),

- a környezetvédelmi iránymutatások (102),

- a K + F keretszabály (103),

- az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: képzési CSMR) (104),

- az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: kkv-kra vonatkozó CSMR) (105),

- közösségi iránymutatások a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról (106)

- iránymutatások a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához (107).

A támogatás értékelésére a támogatás odaítélése idején érvényes szabályok szerint került sor.

(82) Az előzetes vizsgálat során a görög hatóságok annak érdekében, hogy mérsékeljék az RTI-vel való összeegyeztethetőségből adódó gondokat, több nyilatkozatot tettek a támogatások odaítélésének korlátozására vonatkozóan. Így többek között kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a nagyberuházási projekteknél betartsák a multiszektorális keretrendszert, és hogy ne nyújtsanak támogatást nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak. A törvény ugyanakkor közvetlenül juttatja előnyhöz a kedvezményezetteket, minden fajta kiegészítő feltétel vagy hatósági mérlegelés nélkül. Alig néhány támogatott szektor és projekt esetében van szükség végrehajtási jogszabályokra. A végrehajtási jogszabályokhoz kötött esetek kivételével a görög hatóságok semmilyen kötelezettségvállalást nem írhatnak elő az adófizetőknek a törvény által elismert jogaikra való hivatkozással. Következésképpen a szóban forgó kötelezettségvállalások nem vehetők figyelembe az intézkedés értékelése során.

(83) A Bizottságnak nem áll módjában elfogadni a görög hatóságok és az SEV által hivatkozott érveket (108). Így a görög hatóságok azon érvelésével szemben, amely szerint az adómentes tartalékalap képzésére már az előző támogatási rendszerben is jogosult vállalkozásoknak nyújtott támogatások meglévő támogatásnak minősülnek, a Bizottság rámutat arra, hogy az a körülmény, miszerint egy meglévő rendszerben támogathatóak voltak, nem teszi indokolttá támogatás odaítélését az új rendszerben is. A Bizottságnak a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó döntésére adott válaszukban a görög hatóságok javaslatot tettek egy nemzeti hatóság létrehozására, amelynek hatáskörébe tartozna az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályoknak való megfelelés utólagos egyedi vizsgálata. A Bizottság ennek kapcsán észrevételezi, hogy a támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálata a saját hatáskörébe tartozik, és ily módon a szóban forgó javaslat elfogadható.

VI. 3.1. A de minimis rendelet alkalmazása

(84) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (109) (a továbbiakban: de minimis rendelet) nem alkalmazható teljes egészében a támogatási rendszerre. A törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a kedvezményezett által igénybe vehető összeget 100 000 euróra korlátozná (110). Emellett a 69/2001/EK rendelet 3. cikkének a támogatások halmozására és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit sem tartja be az intézkedés.

(85) A halászati és mezőgazdasági szektorban a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági és halászati ágazatban adandó csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet tartalmazza (111). E rendelet 2005. január 1-jén lépett hatályba, és a hatálybalépése előtti támogatásokra alkalmazandó, amennyiben az egyes támogatások megfelelnek a rendelet 1. és 3. cikkében foglalt feltételeknek.

(86) Az 1860/2004/EK rendelet előírja, hogy a mezőgazdasági és halászati termékek szektorában a hároméves időszak során kedvezményezettenként 3 000 EUR felső határt el nem érő támogatás egy tagállamonként meghatározott maximális keretösszegen belül (amely Görögországnál a mezőgazdaság és a halászat esetében 34 965 000, valamint 2 036 370 EUR) nem minősül a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, amennyiben ennek összegét nem a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik, illetve nem kapcsolatosak exporttevékenységgel (azaz nem az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások), és nem függenek az import áruk helyett hazai áru használatától. A 3220/2004 sz. törvényen alapuló támogatási rendszerben az említett feltételeknek megfelelő támogatások nem minősülnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásoknak.

(87) A törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a kedvezményezett által igénybe vehető támogatás összegét 3 000 euróra, illetve a Görögország esetében érvényes de minimis összeghatárra korlátozná. Emellett az 1860/2004/EK rendelet 3. cikkének a támogatások halmozására és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit sem tartja be az intézkedés.

(88) A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (112) alkalmazható e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és a mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások esetében, amennyiben a mindenkori támogatás teljesíti a rendelet 1. és 2. cikkében megállapított feltételeket. E cikkek a kedvezményezett által igénybe vehető támogatást a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatási összeghatárokra korlátozzák, azaz 200 000 euróra a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozásoknál és 100 000 euróra a közúti szállítás terén működő vállalkozásoknál. Emellett a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozásokat nem veszi figyelembe abban az esetben, ha:

a) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

b) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ.

Végezetül nem tartoznak ide a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások számára a teherszállító járművek megvásárlásához nyújtott támogatások.

(89) A törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely korlátozná a kedvezményezett által igénybe vehető támogatás összegét. Emellett az 1998/2006/EK rendelet 1. és 2. cikkének rendelkezéseit sem tartja be az intézkedés.

(90) Következésképpen a támogatási rendszer nincs összhangban a rendeletekben megfogalmazott feltételekkel.

VI. 3.2. Összeegyeztethetőség az RTI alapján

(91) Az intézkedést először az RTI alapján kell megvizsgálni. A Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelését, a halászati szektort és a szénipart kizárták az RTI alkalmazási köréből. Ugyanakkor az intézkedés szerint a mezőgazdaság szemlátomást támogatható két szektorban: a belterjes földművelés és halgazdálkodás, valamint a mezőgazdasági és mezőgazdasági-ipari szövetkezetek területén. Emellett úgy tűnik, hogy az intézkedés alapján a szénbányászat támogatható olyan ágazatokban, mint az ásványok és a márvány bányászata, fejtése és feldolgozása. Következésképpen a szóban forgó szektorokban nyújtható támogatások egyike sem indokolható meg az RTI alapján.

(92) Az RTI alapján - egymástól eltérő feltételek mellett - támogatás nyújtása megengedett mind az induló beruházások, mind pedig a magasabb működési költségek esetében. A törvény nem tisztázza, hogy a két eset közül melyikre alkalmazható.

(93) Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az RTI 4.4 pontja értelmében az induló beruházásnak állóeszközökbe történő beruházásnak kell lennie új létesítmény létrehozása, meglévő létesítmény bővítése, tevékenység indítása vagy olyan létesítmény átvétele céljából, amely bezárt, vagy bezárt volna, ha nem vásárolják meg, kivéve ha az érintett létesítmény egy nehéz helyzetben lévő vállalkozáshoz tartozik. A Bizottság nem úgy véli, hogy az intézkedés alapján elszámolható költségek megfelelnek ennek a meghatározásnak, és hogy induló beruházásnak minősíthetők. A támogatható beruházási projekteknél szemlátomást nincsenek kizárva a pótló beruházások, például akkor, ha ezek a tágabb üzemi területet és az alkalmazottakat kiszolgáló közlekedési eszközökkel, számítógépekkel, felszerelésekkel, berendezésekkel, bányák megközelítését szolgáló területrendezési munkálatokkal vagy használt teherautókkal kapcsolatosak. A munkások elszállásolását és szociális igényeit szolgáló épületekbe és berendezésekbe történő beruházások nem tűnnek termelő beruházásnak. Az elzárt, nehezen megközelíthető és távoli területekre történő közlekedés és szállítás kapcsán úgy tűnik, hogy a szállítási eszközökkel és berendezésekkel kapcsolatos projektek szállítóeszközöket vonnak be az általános alapba, ami ellentétes az RTI-vel (113). A teljes beruházás 60 %-áig terjedő szoftvervásárlás és szoftver-továbbfejlesztés túllépi az immateriális beruházásokra előírt, az általános alap 25 %-áig terjedő határt. Emellett nem határoztak meg további feltételeket ahhoz, hogy a szoftverek felvehetők legyenek a elszámolható költségek közé (114). A szoftverfejlesztés pedig a szoftverfejlesztési szektorban számít szokásos vállalkozási tevékenységnek, és ezért abban a szektorban minősíthető működési költségnek. A 2601/1998 sz. törvény 3.2. cikke szerint beruházási támogatások Görögországon kívüli tevékenységre is adhatók. Az RTI alapján azonban ilyen beruházások nem támogathatók.

(94) A maximális támogatási intenzitás pedig - amely a vizsgált intézkedés esetében 2004-ben és 2005-ben az elszámolható költségek 37,05 %-át, illetve 36,89 %-át tette ki - meghaladja a Görögország regionális támogatási térképén meghatározott támogatási intenzitás felső határát. (115) Így Görögország regionális támogatási térképének A és B jelzetű területein a támogatásintenzitás felső határa túlléphető a 2601/1998 sz. törvény 5. cikke alapján indított projekteknél (ahol ez 35 %), a közösségi támogatási keretterv alapján társfinanszírozott valamennyi projektnél (116) (ahol ez 35 %), valamint egyéb projekteknél (az A jelzetű területeken nincs regionális támogatás, a B jelzetű területeken ennek mértéke 18,4 %). A C és D jelzetű területeken a felső határ az idegenforgalommal kapcsolatos projekteknél (33,2 %), valamint egyéb projekteknél (35,1 %) léphető túl.

(95) A támogatási rendszer nem tartalmazza az induló beruházás legalább öt éven át történő fenntartásának kötelezettségét, amelyet az RTI 4.10. pontja ír elő.

(96) Másodszor, az RTI 4.15. pontja alapján kivételes esetben működési támogatás is nyújtható, amennyiben hozzájárul a regionális fejlesztéshez, feltéve hogy a támogatás szintje arányos az általa könnyíteni kívánt hátránnyal. A Bizottság azonban nem kapott erre utaló információkat, és komoly kétségei vannak arra vonatkozóan, hogy ez az igen széles körű, a görög államterület egészét és számos tágan meghatározott szektort átfogó intézkedés képes-e a sajátos regionális hátrányok könnyítésére.

(97) Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási rendszer - amely nincs összhangban az RTI alkalmazási körével, annak az induló beruházásra adott fogalmi meghatározásával és támogatási intenzitásával - egészében véve összeegyeztethetetlen az RTI-vel. Ezenkívül a támogatási rendszer alapján nyújtott egyedi támogatások egyikéhez sem kapcsolódott olyan jogi kötelezettség, amely kezdettől fogva előírta volna az induló beruházás legalább öt éven át történő fenntartását a támogatott térségben. Az egyedi működési támogatások egyike sem volt kezdettől fogva indokolt. Ebből következően a támogatási rendszer alapján nyújtott egyedi támogatások egyike sem tekinthető összeegyeztethetőnek az RTI-vel.

VI. 3.3. Összeegyeztethetőség az MSF (2002) alapján

(98) Az MSF (2002) bejelentési kötelezettséget ír elő minden, befektetési projekthez nyújtott támogatásra, amennyiben a felajánlott támogatás meghaladja a 100 000 EUR összegű beruházásra adható támogatás felső határát az MSF-nek a regionális támogatásokra kidolgozott, csökkenő felső határokat tartalmazó skálája szerint. A szóban forgó intézkedés nem zárja ki a nagyberuházási projekteket, nem ír elő egyedi bejelentési kötelezettséget sem, és nem vezet be alacsonyabb támogatási határokat ezekre az esetekre.

(99) Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés nem tartja tiszteletben az MSF fentebb említett feltételeit, és ezért nem összeegyeztethető az MSF-fel. Emellett a támogatási rendszernek összhangban kell lennie az RTI-vel is ahhoz, hogy összeegyeztethető legyen az MSF-fel (2002). A fentiekből azonban megállapítható, hogy nem ez a helyzet. A támogatási rendszer alapján nyújtott egyedi támogatások egyikéhez sem kapcsolódott olyan jogi kötelezettség, amely kezdettől fogva előírta volna a támogatott térségben az induló beruházás legalább öt éven át történő fenntartását. Következésképpen a vizsgált támogatási rendszer alapján nyújtott egyedi támogatások egyike sem tekinthető összeegyeztethetőnek az MSF (2002) értelmében.

VI. 3.4. Összeegyeztethetőség a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatások alapján

(100) A görög hatóságok kifejtették, hogy az intézkedést a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknál nem alkalmazzák. Nyilvánvaló, hogy csak nyereséges vállalkozások vehetik igénybe. Ezért a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatások alapján nem vizsgálható a támogatási rendszer összeegyeztethetősége. Következésképpen a támogatási rendszer alapján nyújtott egyedi támogatások egyike sem tekinthető összeegyeztethetőnek ezen iránymutatásokkal.

VI. 3.5. Összeegyeztethetőség a környezetvédelmi iránymutatások alapján

(101) A Bizottság megvizsgálta, hogy egyes projektek támogatásai mennyiben lennének összeegyeztethetők a környezetvédelmi iránymutatásokkal. A következő beruházások értékelhetők a környezetvédelmi iránymutatások alapján: környezetvédelmi indíttatású beruházások (117), környezetbarát technológiák bevezetése és átalakítása, a megújuló energia és a kapcsolt hő- és villamos energia (KHV) termelése terén történő, valamint energia-megtakarítási célú beruházások, újrafeldolgozó létesítmények létrehozása és bővítése.

(102) A környezetvédelmi iránymutatások 28. pontja lehetővé teszi a kkv-k támogatását az új kötelező közösségi előírások elfogadását követő három évben. A vizsgált támogatási rendszer nem köti a támogatásokat új közösségi szabványok bevezetéséhez, és nem határozza meg egyértelműen a beruházási költségeket.

(103) A környezetvédelmi iránymutatások 29. pontja lehetővé teszi beruházási támogatások odaítélését, amennyiben ezek révén a vállalkozások a közösséginél szigorúbb környezeti előírásoknak is eleget tudnak tenni. A vizsgált támogatási rendszer nem köti a támogatás odaítélését a közösséginél szigorúbb előírásokhoz, és nem határozza meg egyértelműen a beruházási költségeket.

(104) A környezetvédelmi iránymutatások 30. pontja lehetővé teszi beruházási támogatás odaítélését energia-megtakarítás céljából. A vizsgált támogatási rendszer nem határozza meg egyértelműen a beruházási költségeket.

(105) A környezetvédelmi iránymutatások 31. pontja lehetővé teszi beruházási támogatások odaítélését hő- és villamos energia kapcsolt termelésére, ha a konverzió hatásfoka különösen nagy. A vizsgált támogatási rendszer nem köti a támogatás odaítélését a különösen nagy konverziós hatásfokhoz, nem határozza meg egyértelműen a beruházási költségeket, és lehetséges, hogy nem tartja be a támogatási intenzitásnak az iránymutatásokban előírt felső határait.

(106) A környezetvédelmi iránymutatások 32. pontja kötelező érvényű közösségi előírások hiányában lehetővé teszi beruházási támogatások odaítélését megújuló energiaforrások előállításának ösztönzésére. A vizsgált támogatási rendszer azonban nem ad egyértelmű fogalommeghatározást a megújuló energiaforrásokra, és így nem világos, hogy milyen mértékben alkalmazható az iránymutatások 32. pontja. Emellett a támogatási rendszer nem határozza meg egyértelműen a beruházási költségeket, és nem világos, hogy betartják-e a támogatásintenzitás felső határait.

(107) Emellett, még ha a beruházások támogathatók is lennének a fenti pont alapján, Görögország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az elszámolható költségek összhangban állnának a környezetvédelmi iránymutatások 36. és 37. pontjában foglalt feltételekkel, amelyek meghatározzák a támogatható beruházásokat és az elszámolható költségeket.

(108) A környezetvédelmi iránymutatások 38. pontja lehetővé teszi beruházási támogatások odaítélését szennyezett ipari területek kármentesítésére, ha a szennyezésért felelős személy nem azonosítható vagy a költségek nem terhelhetők rá. A vizsgált támogatási rendszer nem köti a támogatás odaítélését ahhoz, hogy a szennyezésért felelős személy ne legyen azonosítható, illetve hogy a költségek ne legyenek ráterhelhetők.

(109) A környezetvédelmi iránymutatások 39. pontja lehetővé teszi beruházási támogatások odaítélését abban az esetben, ha valamely vállalkozás városi vagy egy, a Natura 2000 program keretében kijelölt területen helyezkedik el, ott jogszerűen végez erősen környezetszennyező tevékenységet, és elhelyezkedése miatt köteles telephelyét más, alkalmasabb területre költöztetni. Ebből következik, hogy a telephely megváltoztatását környezetvédelmi okoknak kell szükségessé tenniük, az áthelyezést közigazgatási vagy bírósági határozatban kell elrendelni, és a vállalkozásnak az új telephelyen meg kell felelnie a legszigorúbb környezeti előírásoknak. A támogatási intenzitás felső határa az elszámolható költségek 30 % vagy 40 %-a lehet a kkv-k esetében. Elszámolható kiadásnak minősülnek a földvásárlással, az elhagyott üzemhez hasonló kapacitású új üzem létesítésével vagy vásárlásával kapcsolatban felmerült kiadások, amelyekből le kell vonni az áthelyezésből adódó esetleges előnyöket. A beruházási támogatás elszámolható költségeiből le kell vonni az esetleges további költség-megtakarításokat, a működés első öt évében tapasztalható kapacitásnövekedésből eredő előnyöket, a műszakilag hasonló, de azonos szintű környezetvédelmet nem biztosító vállalkozások költségeit. A vizsgált támogatási rendszer azonban nem írja elő az elszámolható kiadások csökkentését ezekre az esetekre. A rendszer nem köti a támogatás odaítélését az áthelyezési kötelezettséggel és az elszámolható költségekkel kapcsolatos fenti megszorításokhoz. Nem írja elő a támogatásintenzitás felső határának (30 %) betartási kötelezettségét a nagyvállalkozások számára. Egyúttal nem zárja ki működési támogatások juttatását az áthelyezéshez.

(110) A csomagolóanyagokból és a már felhasznált termékekből nyersanyagokat és egyéb anyagokat előállító üzemek létrehozásával és bővítésével kapcsolatos költségek esetében a támogatási rendszer nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a támogatást olyan forrásokból származó anyagok újrafeldolgozására fordítsák, amelyek nem tartoznak a kedvezményezetthez. Ez ellentétes a "szennyező fizet" elvével, amely szerint a vállalkozás a saját környezeti teljesítményének javítása és a saját maga által előidézett szennyezés csökkentése érdekében ruház be (118). Ebből következően a környezetvédelmi iránymutatások nem alkalmazandók olyan újrafeldolgozó üzemek létrehozására és bővítésére, amelyek nem a kedvezményezett forrásaiból származó anyagokat dolgoznak fel. Tekintettel arra, hogy az intézkedés a környezetvédelmi iránymutatások alapján nem értékelhető, a Bizottság közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján végezte az értékelését. A múltban a Bizottság három kiegészítő kritérium alapján értékelte az ilyen eseteket: 1) a támogatás nem mentesítheti az eredeti szennyezőket a közösségi jogszabályok alapján rájuk háruló kötelezettségek alól, 2) a feldolgozandó anyagok begyűjtése vagy további feldolgozása nem történhet kevésbé környezetbarát módon, 3) a projekteknek innovatívnak kell lenniük, azaz "túl kell lépniük a technika jelenlegi állásán" (119). A támogatási rendszer nem nyújt biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a csomagolóanyagokból és a már felhasznált termékekből nyersanyagokat és egyéb anyagokat előállító üzemek létrehozásával és bővítésével kapcsolatos költségekre adott támogatások megfelelnek a három fentebb említett kiegészítő kritériumnak.

(111) Továbbá nem zárták ki azt, hogy környezetbarát technológiák bevezetése és átalakítása címén ne lehessen működési támogatást nyújtani. Az ilyen támogatások csak akkor indokoltak, ha hulladékkezelésre, megújuló energiaforrásokra vagy kapcsolt hő- és villamos energia termelésére nyújtják őket. A támogatásoknak meg kell felelniük a környezetvédelmi iránymutatások 43-67. pontjainak. Az intézkedés azonban szemlátomást nem szolgálja azokat a célokat, amelyeket a működési támogatások kapcsán előírtak, és nem felel meg a vonatkozó feltételeknek sem.

(112) A Bizottság által a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás indításakor megfogalmazott aggályok továbbra is fennállnak, ezért a támogatási rendszer nem minősíthető összeegyeztethetőnek a Szerződéssel.

(113) Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási rendszer nem tartja tiszteletben a környezetvédelmi iránymutatásokban foglalt, illetve az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a Bizottság gyakorlatában alkalmazott feltételeket, és ezért összeegyeztethetetlen a környezetvédelmi iránymutatásokkal és az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. A Bizottság megvizsgálta a környezetvédelmi iránymutatások összes pontját és a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontján alapuló bizottsági gyakorlatot, és megállapította, hogy a görög hatóságok nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az egyedi támogatások a juttatásuk pillanatától fogva összeegyeztethetők lennének a fenti iránymutatásokkal, illetve a Bizottság által az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján alkalmazott gyakorlattal (120).

VI. 3.6. Összeegyeztethetőség a K + F keretszabály alapján

(114) A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások 2006. december 30-i közösségi keretrendszere (121) 10.3 pontjának utolsó francia bekezdése szerint a jogellenes állami támogatások értékelésére az a keretrendszer alkalmazandó, amely a támogatás odaítélésének idején hatályban volt, és ez a K + F keretszabály (122).

(115) Bizonyos projektek esetében valószínű, hogy kutatási és fejlesztési tevékenységhez kapcsolódnak, és ezért a Bizottság ezeket a K + F keretszabály alapján is megvizsgálta. Ide tartozik az alkalmazott kutatást szolgáló laboratóriumok létesítése, bővítése vagy korszerűsítése, a szoftverek továbbfejlesztése, az új technológia bevezetésére irányuló tanulmányok, az innovatív prototípusok és a szabadalmak bejegyeztetése.

(116) A Bizottság megállapítja, hogy az említett projekteknek szánt támogatás csak annyiban tartozik a K + F keretszabály alkalmazási körébe, amennyiben a projektek a K + F keretszabály I. mellékletében meghatározott kutatási tevékenységekből állnak. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a projektekre nem vonatkozik kizárólagosan a K + F keretszabály I. mellékletében meghatározott kutatás és fejlesztés. A törvény megfogalmazása alapján nem zárható ki annak lehetősége, hogy az intézkedés alapján elszámolható költségek nem felelnek meg azon költségeknek, amelyeket a K + F keretszabály előír.

(117) Emellett, ha a támogatott kutatási projektek vagy szabadalmak verseny előtti fejlesztési tevékenységre vonatkoznak, a támogatás túllépi a támogatásintenzitás Görögországra érvényes 35 %-os felső határát (25 % alapvető intenzitás + 10 % a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott területekre) akkor, ha nincs lehetőség bónusz alkalmazására, mivel az intézkedés támogatási intenzitásának felső határa 2004-re és 2005-re 37,05 %, illetve 36,89 %. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok értelmében a szabadalmak bejegyeztetésének költsége nem számolható el a támogatás keretében, ha a kérelem benyújtója nagyvállalkozás. A támogatási rendszer azonban a nagyvállalkozásokat nem zárja ki a szabadalmak bejegyeztetésére nyújtott támogatások köréből.

(118) A nagyvállalkozások esetében a támogatás odaítélése előtt meg kell állapítani és fel kell mérni az intézkedés ösztönző hatását. A K + F keretszabály értelmében ez a feltétel a nagyvállalkozásoknak nyújtott összes K + F támogatásra vonatkozott, beleértve az adótámogatásokat is. A támogatási rendszer azonban nem írja elő, hogy az intézkedés ösztönző hatásait a támogatás odaítélése előtt meg kell állapítani. Mivel a támogatásban részesülő vállalkozást nem kötelezték arra, hogy növelje K + F tevékenységét, az intézkedés ösztönző hatását még az sem indokolja, hogy a támogatás bizonyos vállalkozásoknál valóban a K + F tevékenység növeléséhez vezethet, hiszen ezt olyan tényezők is előidézhették, amelyek nem állnak összefüggésben a támogatással.

(119) A mezőgazdasági ágazat esetében nincsenek olyan adatok, amelyek azt bizonyítanák, hogy az intézkedés összhangban van a kutatásra és fejlesztésre nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszerének módosításáról szóló, 1998. évi bizottsági közleményben felsorolt négy feltétellel (123).

(120) Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált támogatási rendszer nem tartja tiszteletben a K + F keretszabály fentebb ismertetett feltételeit, és ezért összeegyeztethetetlen a K + F keretszabállyal. Emellett a támogatási rendszer alapján a nagyvállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatások egyikéhez sem kapcsolódott olyan feltétel, amely kezdettől fogva előírta volna, hogy fel kell mérni a támogatás ösztönző hatását. A görög hatóságok nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy bármely egyedi támogatás az odaítélésének pillanatától kezdve összeegyeztethető lett volna a K + F keretszabállyal. Ebből következően a szóban forgó támogatási rendszer alapján nyújtott támogatások egyike sem tekinthető összeegyeztethetőnek a K + F keretszabállyal.

VI. 3.7. Összeegyeztethetőség a 68/2001/EK rendelet ("képzési CSMR") alapján

(121) A Bizottság értékelte a képzési CSMR alapján a folyamatautomatizálási rendszerek bevezetésével (124), és szoftverekkel kapcsolatos képzésekre (125), valamint egyéb továbbképzési formákra (126) nyújtott képzési támogatásokat.

(122) A törvény megfogalmazásából nem állapítható meg, hogy az intézkedés keretében elszámolható költségek megfelelnek-e azoknak, amelyeket a képzési CSMR ír elő. Amennyiben a támogatott képzés adott vállalkozást érint, az intézkedés lehetővé teszi a támogatásintenzitás nagyvállalkozások számára előírt 35 %-os felső határának (25 % alapvető intenzitás + 10 % a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott területekre) túllépését, mivel a támogatási intenzitás felső határa 2004-re és 2005-re 37,05 %, illetve 36,89 %.

(123) Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási rendszer nem tartja tiszteletben a képzési CSMR fenti feltételeit, és ezért összeegyeztethetetlen a közösségi rendelettel.

VI. 3.8. Összeegyeztethetőség a 70/2001/EK rendelet ("kkv-kra vonatkozó CSMR") alapján

(124) A Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés nem differenciálja a támogatható ágazatoknak vagy projekteknek juttatható összegeket a kedvezményezett vállalkozás méretétől függően. Ezért az intézkedés nem tekinthető teljes egészében összeegyeztethetőnek a kkv-kra vonatkozó CSMR-rel. Mivel azonban a támogatásokat a kkv-kra vonatkozó CSMR I. melléklete alapján meghatározott kis- és középvállalkozásoknak nyújtják, a csoportmentességi rendelet alkalmazható.

(125) Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint, a területének egészét tekintve támogatásra jogosult Görögországban székhellyel rendelkező kkv-knek nyújtott beruházási támogatásokra a támogatásintenzitásnak az RTI-ben előírt felső határaihoz képest 15 %-kal magasabb felső határok vonatkoznak. Ez érvényes e határozat (21) bekezdésében felsorolt összes beruházási projektre, a mezőgazdasági ágazattal és a szállítási ágazaton belül a szállítási eszközökkel kapcsolatos beruházások (127), valamint a külföldre irányuló beruházások (128) kivételével. Az intézkedés nem tartja be a támogatásintenzitás felső határait az idegenforgalommal és a gépjárműparkoló-létesítményekkel kapcsolatos olyan projektek kivételével, amelyek Görögország regionális támogatási térképének A és B jelzetű területein helyezkednek el (az A jelzetű területeknél nincs regionális támogatás, a B jelzetű területeknél ennek mértéke 18,4 % és a kkv-knak 15 % bónusz adható). E magasabb felső határ alkalmazásának további feltétele a vállalkozás legalább öt éven át történő fenntartása a térségben. Az intézkedés azonban ezt nem követeli meg. A szállítási ágazatban a szállítási eszközökkel és berendezésekkel kapcsolatos költségek nem tartoznak az elszámolható költségek közé.

(126) A Görögországon kívüli közvetlen beruházások akkor kaphatnak támogatást, ha olyan kisvállalkozásokkal kapcsolatosak, amelyek esetében a támogatásintenzitás felső határa 15 %, középvállalkozások esetében pedig 7,5 %. A szóban forgó intézkedés szerint azonban mindkét felső határ túlléphető.

(127) A kkv-k esetében támogathatók az új technológia bevezetésére irányuló tanulmányok, a folyamat- és termékhitelesítés bevezetéséhez kapcsolódó tanulmányok, a vállalkozásszervezési és marketingtanulmányok, valamint a támogathatósággal kapcsolatos tanulmányok. Az intézkedés azonban nem tartalmaz biztosítékot arra vonatkozóan, hogy e szolgáltatásokat külső tanácsadók nyújtják, és hogy a tanulmányok nem a vállalkozás üzemszerű működésével összefüggésben végzett folyamatos vagy időszaki tevékenységek.

(128) Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási rendszer nem tartja tiszteletben a kkv-kre vonatkozó CSMR fenti feltételeit, és ezért összeegyeztethetetlen a kkv-kre vonatkozó CSMR-rel.

VI. 3.9. Összeegyeztethetőség a mezőgazdaságban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokkal

(129) A mezőgazdasági ágazatban az elemzést két szinten kell elvégezni: egyfelől a feldolgozási és forgalomba hozatali tevékenység, másfelől az elsődleges termelés szintjén, figyelembe véve, hogy mindkét esetben a támogatások odaítélésekor érvényes közösségi jogszabályokat kell alkalmazni, azaz a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatást (a továbbiakban: mezőgazdasági iránymutatások) és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 1860/2004/EK bizottsági rendeletet (129).

(130) Az elsődleges termelés esetében a 3220/2004 sz. törvényben szabályozott intézkedések, elszámolható költségek és működési költségek alapján a vonatkozó rendelkezések a mezőgazdasági iránymutatások 4.1., 13. és 14. pontjában szerepelnek, amelyek a beruházási támogatásokkal, a minőségi mezőgazdasági termékek termelését és forgalomba hozatalát ösztönző támogatásokkal, valamint műszaki támogatás nyújtásával kapcsolatosak.

(131) A mezőgazdasági iránymutatások 4.1 pontja szerint a beruházások körében az elszámolható költségek ingatlanok építését, megszerzését vagy fejlesztését, új gépeket és berendezéseket (beleértve a számítógépes szoftvereket is), általános költségeket (mint az építészek, mérnökök és tanácsadók díjai, a megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a szabadalmak és használati engedélyek megszerzése) foglalhatnak magukban az említett kiadások 12 %-áig. Növények vásárlásának támogatása megengedett az egynyári növények kivételével. Az ugyanebben a pontban meghatározott támogatási mértékek az átlagos adottságú területek esetében az elszámolható költségek 40 %-a és a hátrányos területek esetében ezek 50 %-a, amelyhez a fiatal földművelők 5 % bónuszt kapnak, ha a tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül megvalósítják a beruházást.

(132) A támogathatóság feltétele, hogy a mezőgazdasági termelőknek eleget kell tenniük bizonyos minimális környezeti, állatjóléti és állathigiéniai előírásoknak, és a beruházásnak olyan termékekre kell irányulnia, amelyeknek van hagyományos felvevőpiacuk, az elszámolható költségek pedig összességükben nem haladhatják meg a támogatható beruházások összértékét, amelyet a tagállamok határoznak meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján (130).

(133) Gazdasági épületek áthelyezése esetén különböző lehetőségek vannak:

- amennyiben az áthelyezést az érintett tagállam jogszabályai szerint kártérítési jogosultságot eredményező kisajátítás teszi szükségessé, a kártérítés kifizetése rendes körülmények között nem minősül a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak,

- egyéb esetekben, amikor az áthelyezés pusztán meglévő létesítmények lebontásából, elszállításából és újbóli felépítéséből áll, a támogatás a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-áig terjedhet,

- amennyiben az áthelyezés eredményeként a mezőgazdasági termelő korszerűbb létesítményekhez jut, legalább 60 %-kal (a kedvezőtlen helyzetű térségekben legalább 50 %-kal) hozzá kell járulnia az áthelyezés nyomán az adott létesítmények értékében bekövetkező növekedéshez (e hozzájárulás mértéke 55 % vagy 45 %, amennyiben a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelő),

- amennyiben az áthelyezés a termelési kapacitás növekedését eredményezi, a kedvezményezett részéről a kapacitásnövekedéssel kapcsolatos kiadásokhoz teljesítendő hozzájárulás mértéke legalább 60 %, illetve kedvezőtlen helyzetű térségekben 50 % (e hozzájárulás mértéke 55 %, illetve 45 %, amennyiben a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelő).

(134) Amennyiben a beruházást környezetvédelmi okok teszik szükségessé, az iránymutatások 4.1.2.4. pontja előírja, hogy a 40 %-os és a kedvezőtlen helyzetű térségekben 50 %-os legnagyobb megengedett támogatási mérték 25 vagy 20 százalékponttal növelhető olyan beruházások esetében, amelyek meghaladják a hatályos közösségi minimumkövetelményeket. Ebben az esetben a többlettámogatást szigorúan a fenti cél eléréséhez szükséges elszámolható többletköltségekre kell korlátozni, és nem alkalmazható olyan beruházásokra, amelyek a termelési kapacitás növekedését eredményezik.

(135) A mezőgazdasági iránymutatások 13. pontja szerint a folyamat- és termékhitelesítés bevezetésére és az ezekhez kapcsolódó tanulmányokra nyújtott támogatások egy hároméves időszak során nem haladhatják meg a 100 000 eurót kedvezményezettként, vagy az elszámolható költség 50 %-át, attól függően, hogy melyik a magasabb.

(136) A mezőgazdasági iránymutatások 14. pontja szerint a képzési támogatások egy hároméves időszak során nem haladhatják meg a 100 000 eurót kedvezményezettenként, vagy az elszámolható költség 50 %-át, attól függően, hogy melyik a magasabb. Ezenkívül bizonyos feltételeket is teljesíteni kell: mindenekelőtt a támogatásnak elérhetőnek kell lennie az érintett területen működő valamennyi jogosult számára, és amennyiben e szolgáltatások nyújtását termelői csoport vagy a mezőgazdaságban működő más, kölcsönös segítségnyújtási szervezet végzi, a szolgáltatás nem korlátozható a csoport vagy a szervezet tagjaira, és a csoport vagy szervezet igazgatási költségeihez történő hozzájárulás mértékének a szolgáltatásnyújtás költségeire kell korlátozódnia.

(137) A Bizottság rendelkezésére álló adatokból úgy tűnik, hogy a támogatási rendszerre kiszámított támogatásintenzitások (2004-re 37,05 % és 2005-re 36,89 %) nem lépik túl a mezőgazdasági iránymutatások fentebb hivatkozott pontjaiban meghatározott felső határokat. Ugyanakkor nem állapítható meg, hogy teljesül-e a határozat 131-136. pontjában felsorolt valamennyi feltétel, kivéve a mezőgazdasági létesítmények áthelyezésével kapcsolatos intézkedéseket, amelyek esetében a támogatási rendszer rendelkezései összhangban vannak a 133. pontban ismertetett szabályokkal. Különösen:

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy a 22. pontban felsorolt működési költségek esetében a lízingidőszak lejártakor a bérbe vételt az áru megvétele követte,

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy a támogatás összegének megállapításakor csak a 131. pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek 12 %-áig vettek figyelembe olyan költségeket, mint az új technológia bevezetésére irányuló tanulmányokkal, a szabadalmak bejegyeztetésével, a támogathatósági tanulmányokkal, valamint a vállalkozásszervezési és marketingtanulmányokkal kapcsolatos költségek,

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy a mezőgazdasági iránymutatások 14.1. pontjával összhangban támogattak-e képzési tevékenységet,

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy a mezőgazdasági iránymutatások 13. pontjával összhangban nyújtottak-e támogatást folyamat- és termékhitelesítés bevezetéséhez és kapcsolódó tanulmányokhoz,

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy az egynyári növényeket kizárták a támogatás alkalmazási köréből,

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy a rendszer keretében támogatáshoz jutó összes gazdaság eleget tett a minimális környezeti, állathigiéniai és állatjóléti előírásoknak, és hogy a beruházások olyan termékekre irányultak, amelyeknek van hagyományos értékesítési lehetőségük.

(138) A Bizottság által a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás indításakor megfogalmazott aggályok továbbra is fennállnak, ezért a támogatási rendszer nem minősíthető összeegyeztethetőnek.

(139) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos támogatásokat a mezőgazdasági iránymutatások 4.2. pontja szabályozza, amely két szabálycsoportot foglal magában:

- Az első csoportot, amelyben az elszámolható költségek 50 %-áig adható támogatás az 1. célkitűzés alá eső területeken és 40 %-áig az egyéb területeken, és ahol az elszámolható költségek ingatlanok építését, megszerzését vagy fejlesztését, új gépeket és berendezéseket (ideértve a számítógépes szoftvereket is), általános költségeket (mint az építészek, mérnökök és tanácsadók díjai, a megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a szabadalmak és használati engedélyek megszerzése) foglalhatnak magukban az említett kiadások 12 %-áig. A támogathatóság feltétele, csakúgy mint az elsődleges termelés esetében, az, hogy a kedvezményezetteknek eleget kell tenniük a minimális környezeti, állathigiéniai és állatjóléti előírásoknak. Támogatás csak akkor adható, ha hitelt érdemlő bizonyítékokkal igazolják, hogy az érintett termékeknek van hagyományos felvevőpiacuk, és a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében az olyan beruházási projekteket, amelyeknél az elszámolható költségek meghaladják a 25 millió eurót vagy ahol a támogatások meghaladják a 12 millió eurót, egyedileg be kell jelenteni a Bizottságnak.

- A második szabálycsoportot, amely szerint a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatások alapján jóváhagyott regionális támogatási rendszer keretében a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos beruházásokra nyújtott állami támogatások esetében

(140) Jelen esetben csak az első szabálycsoport alkalmazandó, mivel a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalomba hozatalára támogatást biztosító támogatási rendszert a Bizottság nem hagyta jóvá, ugyanis vitatja annak jogszerűségét.

(141) Az elsődleges termelés esetéhez hasonlóan a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási rendszerre kiszámított támogatásintenzitások nem lépik túl a mezőgazdasági iránymutatások 4.2. pontjában meghatározott felső határokat, de nem állapítható meg, hogy teljesül-e a határozatnak a 139. pontjának első francia bekezdésében felsorolt valamennyi feltétel. Különösen:

- nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 22. pontban felsorolt működési költségek esetében a lízingidőszak lejártakor a bérbe vételt az áru megvétele követte,

- nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a támogatás összegének megállapításakor csak a 139. pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek 12 %-áig vettek figyelembe olyan költségeket, mint az új technológia bevezetésére irányuló tanulmányokkal, a szabadalmak bejegyeztetésével, a támogathatósági tanulmányokkal, valamint a vállalkozásszervezési és marketingtanulmányokkal kapcsolatos költségek,

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy a rendszer keretében támogatáshoz jutó összes társaság eleget tett a minimális környezeti, állathigiéniai és állatjóléti előírásoknak, és hogy a beruházások olyan termékekre irányultak, amelyeknek van hagyományos felvevőpiacuk,

- nincs bizonyíték arra nézve, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos valamennyi beruházási projekt azon projektek közé tartozott, amelyekben az elszámolható költségek nem haladják meg a 25 millió eurót, illetve a támogatások nem haladják meg a 12 millió eurót.

(142) A Bizottság által a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás indításakor megfogalmazott aggályok továbbra is fennállnak, ezért a támogatási rendszer nem minősíthető összeegyeztethetőnek.

(143) A Bizottság megállapítja, hogy az áthelyezéssel kapcsolatos intézkedések kivételével a támogatási rendszer nem tartja tiszteletben a mezőgazdasági iránymutatások fentebb ismertetett feltételeit, és ezért a szóban forgó iránymutatások alapján összeegyeztethetetlen. A Bizottság továbbá azt is észrevételezte, hogy a görög hatóságok nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az esetleges egyedi támogatások a juttatásuk pillanatától fogva összeegyeztethetők lettek volna a szóban forgó iránymutatások, illetve az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében alkalmazott bizottsági gyakorlat alapján.

VI. 3.10. Összeegyeztethetőség a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásokkal

(144) A szóban forgó intézkedés előnyhöz juttatja a halászattal és akvakultúrával foglalkozó cégeket. A halászati és akvakultúra-ágazattal kapcsolatos állami támogatási projekteket a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához közzétett iránymutatások alapján értékelik. A kérdéses támogatási rendszert bevezető 3220/2004 sz. görög törvény hatálybalépése után, 2005. január 1-jével az iránymutatások megváltoztak. A 2004. november 1. előtt nyújtott támogatásokra ezért a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához 2001-ben közzétett iránymutatások (131) alkalmazandók. A meglévő, 2004-ben közzétett iránymutatásokat (132) a 2004. november 1. után odaítélt támogatásokra kell alkalmazni.

(145) Általános észrevételként meg kell jegyezni, hogy a Bizottság egyetlen állami támogatást sem nyilváníthat összeegyeztethetőnek, ha az érdekelt tagállam nem jelentette be az intézkedésre eső teljes összeget és a támogatás intenzitását. A támogatási rendszer értékelésénél figyelembe kell venni az összes állami juttatásnak a kedvezményezettre gyakorolt halmozott hatását. A vizsgált támogatási rendszer nem tér ki ezekre a részletekre, és nem is alkalmas ilyen értékelésre. Ezenkívül a kérdéses támogatási rendszer nem nyújt biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a tagállam ellenőrzi azt, hogy a kedvezményezett betartja-e a közös halászati politika szabályait.

(146) Az iránymutatások mindkét változata tiltja az olyan támogatásokat, amelyek a kedvezményezett számára nem írnak elő semmilyen kötelezettséget. A meglévő iránymutatások nyomatékosan hangsúlyozzák a támogatások ellenőrzésének szükségességét, különösen az adókedvezmények formájában adott juttatások esetében. Tekintettel arra, hogy a tagállam nem nyújtott semmilyen információt a támogatások értékeléséhez a halászati és akvakultúra-ágazatban, a Bizottságnak ezeket összeegyeztethetetlennek kell tekintenie.

(147) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a beruházási támogatásokat a kedvezményezettek típusa (halászok, akvakultúra, feldolgozás és forgalomba hozatal) szerint. Az intézkedés minden egyes alkalmazási esetét külön kell értékelni az iránymutatásokban felsorolt részletes feltételek alapján. A támogatási rendszerben közölt információk ilyen értékelésre nem adnak módot.

(148) A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 3220/2004 sz. törvény 2. cikke a halászat és az akvakultúra tekintetében összeegyeztethetetlen. A Bizottság által a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás indításakor megfogalmazott aggályok továbbra is fennállnak, ezért a támogatási rendszer nem minősíthető összeegyeztethetőnek. Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy a görög hatóságok nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az egyedi támogatások a juttatásuk pillanatától fogva összeegyeztethetők lennének a fenti iránymutatásokkal (133).

VI. 3.11. Összeegyeztethetőség az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint

(149) Jelen esetben a Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében foglalt kivételek egyike sem alkalmazható, mivel az intézkedés az e rendelkezésekben felsorolt célok egyikére sem irányul.

(150) Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében egy támogatás akkor tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, ha olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására irányul, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság. Az összeegyeztethetőség ezen rendelkezés alapján történő értékelésének kritériumait a fentebb ismertetett szabályok tartalmazzák.

(151) A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontját illetően megállapítható, hogy a kérdéses támogatásokat nem szánják közös európai érdekeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására vagy a görög gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére, valamint a kultúra előmozdítására és a kulturális örökség megőrzésére.

(152) Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja a kultúra előmozdítására és a kulturális örökség megőrzésére vonatkozik, azzal a feltétellel, hogy az ilyen céllal juttatott támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi és versenyfeltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ide lehetne sorolni az olyan támogatásokat, amelyeket a vendégházakat és kulturális központokat létesítő kolostoroknak, a hagyományőrző vagy műemlék jellegű épületben elhelyezett, illetve hagyományos helyi termékeket vagy oltalom alatt álló eredet-megjelölésű termékeket előállító vállalkozásoknak nyújtanak a műemlék jellegű épületek javítására és helyreállítására, hagyományos típusú gépekbe eszközölt beruházásokra vagy a természeti örökség részének tekintett termékek és folyamatok hitelesítésére. A Bizottságnak azonban nincsenek információi e tevékenységeknek a kulturális örökséget érintő jellegéről, a támogatás köréről és a kereskedelmi feltételekre gyakorolt hatásáról. Ezért a Bizottság nem tud következtetésre jutni ezen intézkedések összeegyeztethetőségéről az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján.

(153) Végezetül meg kell vizsgálni, hogy a támogatás mennyiben felel meg azon feltételeknek, amelyeket az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt kivételhez megállapítottak, amely pont kimondja, hogy összeegyeztethetőnek tekinthetők az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatások, amennyiben nem befolyásolják hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az összeegyeztethetőség ezen rendelkezés alapján történő értékelésének kritériumait a fentebb ismertetett szabályok tartalmazzák. Minden olyan támogatáshoz, amely nincs összhangban ezekkel a különleges szabályokkal, részletes indokolást kell adni, ám a görög hatóságok ezt elmulasztották megtenni. Ezért a Bizottság nem tud következtetésre jutni ezen intézkedések összeegyeztethetőségéről közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

VI. 4. Következtetés

(154) Tekintettel arra, hogy a támogatási rendszer sem egészében, sem egyes részeiben - a mezőgazdasági ágazatban a gazdasági épületek áthelyezésének esetét kivéve - nem felel meg a Szerződésben szereplő egyetlen kivételnek sem, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási rendszer összeegyeztethetetlen a közös piaccal, kivéve a mezőgazdasági ágazatban a mezőgazdasági épületek áthelyezésének esetét, amelynél a fenti elemzés alapján a nyújtott támogatások:

- nem tekintendők állami támogatásnak a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében azon esetekben, amikor az áthelyezést az érintett tagállam jogszabályai szerint kártérítési jogosultságot eredményező kisajátítás teszi szükségessé, illetve

- a 133. pontban ismertetett összes többi esetben összeegyeztethetők a közös piaccal.

(155) A támogatási rendszer alapján nyújtott egyedi támogatások az alábbi feltételek esetén tekinthetők összeegyeztethetőnek a közös piaccal:

- a 69/2001/EK rendelet alapján csak akkor, ha a támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás teljes összege a kedvezményezett által az előző hároméves időszak alatt felvett összes egyéb csekély összegű (de minimis) támogatással együtt nem haladja meg a 100 000 eurót, és betartják a rendeletben meghatározott összes tartalmi feltételt,

- az 1860/2004/EK rendelet alapján csak akkor, ha a támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás teljes összege a kedvezményezett által az előző hároméves időszak alatt felvett összes egyéb csekély összegű (de minimis) támogatással együtt nem haladja meg a 3 000 eurót, és betartják a rendeletben meghatározott összes tartalmi feltételt,

- az 1998/2006/EK rendelet alapján csak akkor, ha a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak és a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalomba hozatala terén tevékenykedő vállalkozásoknak a támogatási rendszer alapján nyújtott támogatás teljes összege a kedvezményezett által az előző hároméves időszak alatt felvett összes egyéb csekély összegű (de minimis) támogatással együtt a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében nem haladja meg a 100 000 eurót, és a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalomba hozatala terén tevékenykedő vállalkozások esetében nem haladja meg a 200 000 eurót, és betartják a rendeletben meghatározott összes tartalmi feltételt,

- bármilyen más, az állami támogatásokra vonatkozó rendelet vagy jóváhagyott támogatási rendszer alapján csak akkor, ha az egyedi támogatások az odaítélésük időpontjában megfeleltek a vonatkozó rendelet vagy támogatási rendszer összes tartalmi feltételének.

(156) A támogatási rendszer alapján nyújtott összes többi egyedi támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell tekinteni.

VII. VISSZATÉRÍTÉS

(157) A 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint, amennyiben a jogszerűtlen támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság határoz arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére.

(158) Csak összeegyeztethetetlen támogatások térítendők vissza. Az összeegyeztethetőséget a támogatott projekt szintjén állapítják meg. Megállapítják továbbá azt is, hogy a támogatás összeegyeztethető volt-e az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok vagy a támogatás odaítélése idején fennálló támogatási rendszerek alapján az odaítélés idején érvényes szabályok szerint.

(159) Amikor a Bizottság jóváhagyja a bejelentett támogatást, a támogatási intézkedésnek biztosítania kell, hogy az alkalmazandó szabályokban foglalt összes feltétel teljesül. Ha egy feltételt nem teljesítenek, a támogatás összeegyeztethetetlennek minősül. Egy jogszerűtlen támogatási intézkedés tehát nem esik kedvezőbb elbírálás alá az összeegyeztethetőség értékelésekor. A támogatás akkor minősül összeegyeztethetőnek, ha kezdettől fogva betartották az összes tartalmi feltételt. Következésképpen további feltételek visszamenőleges bevezetésével nem lehet orvosolni a támogatási intézkedésnek a támogatás odaítélése idején fennálló összeegyeztethetetlenségét.

(160) Csak azon támogatásokról mondható el, hogy a támogatás odaítélése pillanatától megfelelnek az összes tartalmi feltételnek, amelyeket a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló 69/2001/EK és 1860/2004/EK rendeletek, a kkv-kra vonatkozó CSMR és a képzési CSMR egyes rendelkezései, valamint a mezőgazdasági ágazat iránymutatásai alapján vezettek be.

(161) Görögország azon állításaival szemben, miszerint a Bizottságnak korlátoznia kell a visszatérítés körét, mivel ez súlyos pénzügyi következményekkel járhat Görögországra nézve, a Bizottság megállapítja, hogy a Bíróság joggyakorlata szerint (134) a tagállamok csak a teljes fizetésképtelenséget hozhatják fel védekező érvként a visszatérítés elkerülésére. A pénzügyi nehézségek azonban nem jelentenek teljes fizetésképtelenséget.

(162) A Görögország által említett ügyekben hozott ítéletek (135) arra vonatkoztak, hogy feltételesen lehetőség van az Európai Bíróság által hozott határozat visszamenőleges hatályának korlátozására, azaz kivételes esetekben korlátozható egy ítélet időbeli hatálya, ha az ítéletnek súlyos gazdasági kihatásai vannak, mivel nagy számú jogviszony létesült jóhiszeműen, és ha a szóban forgó gyakorlatokat a közösségi rendelkezések egyértelműségének hiánya miatt fogadták el.

(163) Görögországnak a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban megfogalmazott állításai alaptalanok, mivel be nem jelentett, és éppen ezért még nem jóváhagyott állami támogatási intézkedésről van szó. Ebből következően a Görögország által hivatkozott ügyek esetjogában szereplő enyhítő körülmények (136) - jóhiszeműen és a közösségi rendelkezések egyértelműségének hiánya miatt tett lépések - nem kellően helytállóak.

(164) Ami a jóhiszeműség lehetőségét illeti, a kedvezményezettek nem hivatkozhatnak arra, hogy jóhiszeműen jártak el, amikor nem állhatott fenn jogos bizalmuk arra vonatkozóan, hogy hozzájutnak a támogatáshoz. A kialakult joggyakorlat szerint (137) a támogatás jogszerűsége iránt jogos bizalmat csak a közösségi intézmények kelthetnek, akár egy határozat jóváhagyásával vagy azzal, hogy nem támadnak meg egy összeegyeztethetetlen intézkedést, amikor az intézkedést meg kellene támadni. Az eljárásból azonban kiderül, hogy a Bizottság már akkor jelezte a görög hatóságoknak a fenntartásait az intézkedés összeegyeztethetőségével kapcsolatban, amikor - a hatálybalépése után néhány hónappal - tudomást szerzett róla. Ezután vette kezdetét a Bizottság vizsgálati eljárása. Görögország tehát nem hivatkozhat a jogos bizalom elvére egy esetleges visszatérítési határozattal szemben. Emellett az állami támogatásokkal kapcsolatos közösségi rendelkezésekről nem mondható el, hogy nem egyértelműek.

(165) A Bizottság ezért elutasítja Görögország azon lehetőségét, hogy a jogszerűtlen támogatás visszatérítése kapcsán korlátozásokra és kivételekre hivatkozzon,

ELFOGADTA AZ ALÁBBI HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Görögországban a 3220/2004 sz. törvény 2. cikke alapján bevezetett állami támogatási rendszer összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

(2) A mezőgazdasági ágazatban a gazdasági épületek áthelyezésére nyújtott támogatások nem minősülnek állami támogatásnak a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében azon esetekben, amikor az áthelyezést az érintett tagállam jogszabályai szerinti kártérítési jogosultságot keletkeztető kisajátítás teszi szükségessé. A támogatások az áthelyezés összes többi esetében összeegyeztethetők a közös piaccal.

2. cikk

Az e határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási rendszer keretében nyújtott egyedi támogatások nem minősülnek támogatásnak, ha odaítélésük idején megfeleltek a 994/98/EK tanácsi rendelet (138) 2. cikke alapján hozott és a támogatás odaítélése idején hatályos rendeletben foglalt feltételeknek.

3. cikk

Az e határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási rendszer keretében nyújtott egyedi támogatások, amelyek odaítélésük idején megfeleltek a 994/98/EK tanácsi rendelet 1. cikke alapján hozott rendeletben vagy más jóváhagyott támogatási rendszerben foglalt feltételeknek, a támogatási intenzitásnak az adott támogatástípusra érvényes felső határáig egyeztethetők össze a közös piaccal.

4. cikk

(1) Görögországnak vissza kell téríttetnie a kedvezményezettekkel az e határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási rendszer keretében nyújtott, összeegyeztethetetlen támogatásokat.

(2) A visszatérítendő támogatási összegek után kamatot kell fizetni attól a naptól kezdve, amelyen a támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották annak tényleges visszatérítéséig.

(3) A kamatot a 794/2004/EK bizottsági rendelet V. fejezetének a kamatos kamatszámításra vonatkozó rendelkezései szerint kell kiszámolni (139).

(4) E határozat kihirdetésének időpontjától Görögország beszüntet minden folyamatban lévő támogatás-kifizetést a határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett rendszer keretében.

5. cikk

(1) A határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási rendszer keretében nyújtott támogatások visszatérítése azonnali és hatékony kell legyen.

(2) Görögország a határozat végrehajtását a határozatról történő értesítés időpontjától számított négy hónapon belül biztosítja.

6. cikk

(1) A határozat kihirdetésének időpontjától számított két hónapon belül Görögország benyújtja az alábbi információkat:

a) a határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási rendszer keretében támogatásban részesült kedvezményezettek jegyzékét, az általuk a rendszer keretében kapott teljes támogatási összeg feltüntetésével;

b) az egyes kedvezményezettek által visszatérítendő teljes összeget (kezdeti tőke és visszatérítési kamatok);

c) a határozat teljesítésének érdekében hozott vagy tervezett intézkedések részletes ismertetését; valamint

d) dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy utasította a kedvezményezetteket a támogatás visszafizetésére.

Görögország a mellékletben közölt minta alapján nyújtja be az információkat.

(2) Görögország folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a határozat alkalmazása érdekében hozott nemzeti intézkedések előrehaladásáról a határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási rendszer keretében nyújtott támogatások visszatérítésének befejeződéséig. A Bizottság egyszerű kérésére azonnali tájékoztatást nyújt a határozat teljesítése érdekében már meghozott, illetve tervezett intézkedésekről. Továbbá részletes tájékoztatást nyújt a kedvezményezettek által már visszatérített támogatás és a visszatérítési kamatok összegéről.

7. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Görög Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 18-án.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 20., 2006.1.27., 16. o.

(2) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(3) C(2005) 3873, 2005.10.20.

(4) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5) Görög Kormányközlöny, 15A szám, 2004. január 28.

(6) A 2601/1998 sz. fejlesztési törvény, Görög Kormányközlöny, 81Α szám, 1998. április 15.

(7) Adatok az EU-ban nyújtott állami támogatásokról, amelyeket a http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/others/reference_rates.html címen tettek közzé.

(8) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a cikke.

(9) A 2601/1998 sz. törvény 15. cikke (függelék).

(10) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.b cikke.

(11) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.c cikke.

(12) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.d cikke.

(13) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.e cikke, végrehajtási rendelkezésekre van szükség.

(14) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.f cikke.

(15) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.g cikke.

(16) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.h cikke.

(17) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.i cikke.

(18) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.j cikke.

(19) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.k cikke.

(20) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.l cikke.

(21) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.m cikke.

(22) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.n cikke.

(23) A 2601/1998 sz. törvény 3.1. o. cikke, másodlagos jogszabály szükséges.

(24) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.p cikke.

(25) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.q cikke, végrehajtási rendelkezésekre van szükség.

(26) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.r cikke.

(27) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.s cikke.

(28) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.t cikke.

(29) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.u cikke.

(30) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.v cikke.

(31) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.w cikke.

(32) A 2601/1998 sz. törvény 3.2 cikke.

(33) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.q utolsó fordulata.

(34) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.i. cikke és egyéb helyek.

(35) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.ii. cikke és egyéb helyek.

(36) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.iii. cikke.

(37) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.iv, c.ii. és f.ii. cikke.

(38) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.v. cikke és egyéb helyek.

(39) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.vi. cikke és egyéb helyek.

(40) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.ix. cikke és egyéb helyek.

(41) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.x. cikke.

(42) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.xi. cikke és egyéb helyek.

(43) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.xii. cikke és egyéb helyek.

(44) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.xiii. cikke és egyéb helyek.

(45) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.xiv. cikke és egyéb helyek.

(46) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.xxi. cikke és egyéb helyek.

(47) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.xxii. cikke.

(48) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.b.ix. cikke.

(49) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.e.iii. cikke.

(50) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.e.iii. és p.vi. cikke.

(51) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.e.iii. cikke.

(52) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.g.viii. és h.viii. cikke.

(53) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.n.ii. cikke.

(54) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.p.i., q.vi., t.v., u.iv. cikke.

(55) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.p.iv. cikke.

(56) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.q.vi. cikke.

(57) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.l.i. cikke utolsó fordulata, p.iii, t.i. és ii. a korszerűsítésről, u.i. és ii. a korszerűsítésről, valamint w.i. és ii.

(58) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.v. cikke és egyéb helyek.

(59) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.vii. cikke és egyéb helyek.

(60) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.viii. és i.x. cikke.

(61) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.xv., e.v. (500 millió drachma) és g.xii. cikke.

(62) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.xv., e.v. és g.xii. cikke.

(63) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.xvi. cikke.

(64) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.xvii. cikke.

(65) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.xviii. cikke.

(66) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.xx. cikke.

(67) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.a.xx. cikke.

(68) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.g.x. és h.xi. cikke.

(69) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.i.vii. cikke.

(70) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.p.viii. cikke.

(71) A 2601/1998. sz. törvény 3.1.p.ix. cikke.

(72) A Bizottságnak a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló közleménye (97/C 273/03) alapján kerül megállapításra, HL C 273., 1997.9.9., 3. o., amely az alábbi honlapon érhető el: http://europa.eu.int/comm/competition/state_aid/others/reference_rates.html

(73) A támogatás maximális intenzitása a támogatható költségekre vetített maximális támogatási hányad, a két számadatnak a támogatás nyújtásának évére történő leszámítolása után:

,

(74) A Bizottság jelentése az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról, 2004. február 9., C(2004) 434, (56) bekezdés.

(75) A Bizottság jelentése az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról, 2004. február 9., C(2004) 434, (51) bekezdés. Lásd még a következő bizottsági határozatokat: 2001. július 11-i határozat (HL L 174., 2002.7.4., 31. o.), 2001. december 20-i határozat (HL L 40., 2003.2.14.) stb.

(76) A C-44/93. sz. ügy, Namur-Les Assurances du Crédit SA kontra Office National du Ducroire és a belga állam, EBHT 1994., II-2309. o., (83) bekezdés, a T-195/01. és T-207/01. sz. egyesített ügyek, a gibraltári kormány kontra Európai Közösségek Bizottsága, EBHT 2002., II-2309. o., (109)-(111) bekezdés.

(77) HL C 68., 1996.3.6., 9. o.

(78) HL C 74., 1998.3.10., 9. o.

(79) HL C 70., 2002.3.19., 8. o.

(80) HL L 237., 2001.9.6., 16. o.

(81) HL C 45., 1996.2.17., 5. o.

(82) HL L 10., 2001.1.13., 20. o.

(83) HL L 10., 2001.1.13., 33. o.

(84) HL C 28., 2000.2.1., 2. o.

(85) HL C 229., 2004.9.14., 5. o. és HL C 19., 2001.1.20., 7. o.

(86) Az EB határozata a C-209/03. sz. Bidar kontra London Borough of Ealing, Secretary of State for Education and Skills ügyben, EBHT 2005., I-2119. o., (68) és (69) bekezdés. A főtanácsnok véleménye a C-475/03. sz. Banca Popolare di Cremona kontra Agenzia Entrate Ufficio Cremona ügyben, EBHT 2006., I-9373. o., (75) bekezdés. A főtanácsnok véleménye a C-292/04. sz. Wienand Meilicke és társai kontra Finanzamt Bonn-Innenstadt ügyben, amelyet még nem tettek közzé, (34) bekezdés pont.

(87) HL C 384., 1998.12.10., 3. o.

(88) A C-6/97. sz. Olasz Köztársaság kontra Bizottság ügy, EBHT 1999., I-2981. o., (16) bekezdés.

(89) Adatok az EU-ban nyújtott állami támogatásokról, amelyeket a http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/others/reference_rates.html címen tettek közzé.

(90) HL C 273., 1997.9.9., 3. o.

(91) A Bizottság határozata az NN59/A/98. sz. állami támogatásokról szóló ügyben (SG(99) D/884, 1999. február 3.). HL C 84., 1999.3.26., 7. o.

(92) A T-195/01. és T-207/01. sz. egyesített ügyek, gibraltári kormány kontra Európai Közösségek Bizottsága, EBHT 2002., II-2309. o., (109) és (111) bekezdés.

(93) Lásd a 78. lábjegyzetet.

(94) Lásd a 91. lábjegyzetet.

(95) Lásd a 81. lábjegyzetet.

(96) Lásd a 91. lábjegyzetet.

(97) C-44/93 sz. ügy, Namur-Les Assurances du Crédit SA kontra Office National du Ducroire és a belga állam, EBHT 1994, I-3829. o., (28) bekezdés.

(98) Részletes érvelést lásd a VI.3. részben.

(99) Lásd a 78. lábjegyzetet.

(100) Lásd a 79. lábjegyzetet.

(101) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(102) Lásd a 80. lábjegyzetet.

(103) Lásd a 81. lábjegyzetet.

(104) Lásd a 82. lábjegyzetet.

(105) Lásd a 83. lábjegyzetet

(106) Lásd a 84. lábjegyzetet.

(107) Lásd a 85. lábjegyzetet.

(108) Lásd a T-349/03. sz. Corsica Ferries kontra Bizottság ügyet (EBHT. 2005., ΙΙ-2197. o., 64. pont).

(109) HL L 10., 2001.1.13., 30. o.

(110) A C-172/03. sz. Wolfgang Heiser kontra Finanzamt Innsbruck ügy (EBHT 2005., I-1627. o.).

(111) HL L 325., 2004.10.28., 4. o.

(112) HL L 379., 2006.12.28., 5. o. E rendeletet a 69/2001/EK rendelet helyezte hatályon kívül.

(113) RTI, 23. lábjegyzet.

(114) RTI, 4.6. pont

(115) Görögország regionális támogatási térképét a 2000-2006-os időszakra a Bizottságnak az állami támogatásról szóló 469/1999/EK határozata (a Bizottság 2000. január 21-i levele, SG(2000) D/100661) hagyta jóvá, és az állami támogatásról szóló 349/2002/EK határozata (a Bizottság 2002. július 17-i levele, C(2002) 2604 végleges) módosította.

(116) Görögország Közösségi Támogatási Keretterve 2000-2006-os időszakra, a Bizottság E(2000)3405. sz. határozata.

(117) Környezetvédelemmel, a talaj, az altalaj, a víz és a levegő szennyezésének csökkentésével, a természeti környezet helyreállításával és a víz újrahasznosításával kapcsolatos beruházások.

(118) Környezetvédelmi iránymutatások, 29. pont, figyelemmel a 18b. pontra.

(119) WRAP környezetvédelmi finanszírozás és WRAP lízinggarancia-alap. HL L 102., 2004.4.7., 59. o., az újrafeldolgozó ágazat beruházásainak általános rendjéről. Az újrahasznosított papírral kapcsolatos ügyekről lásd a C61/2002. sz. WRAP ügyet, HL L 314., 2003.11.28., 26. o., illetve a Stora Enso Langerbrugge ügyet, HL L 53., 2005.2.26., 66. o. Az ezekben az ügyekben alkalmazott kritériumokat a 2004. évi versenyjelentés is tárgyalja.

(120) A T-176/01. sz. ügy, Ferriere Nord kontra Bizottság, EBHT 2004., II-3931. o., (94) bekezdés.

(121) HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

(122) Lásd a 81. lábjegyzetet.

(123) HL C 48., 1998.2.13., 2. o.

(124) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.vi. cikke és egyéb helyek.

(125) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.p.vi. cikke.

(126) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.a.xv., e.v. és g.xii. cikke.

(127) A 2601/1998 sz. törvény 3.1.p.i. cikke.

(128) A 2601/1998 sz. törvény 3.2. cikke.

(129) HL L 325., 2004.10.28., 4. o.

(130) HL L 160., 1999.6.26., 80. o. E rendeletet a 1698/2005/EK rendeletet (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.) helyezte hatályon kívül.

(131) HL C 19., 2001.1.20., 7. o.

(132) HL C 229., 2004.9.14., 5. o.

(133) A T-176/01. sz. ügy, Ferriere Nord kontra Bizottság, EBHT 2004., II-3931. o., (94) bekezdés.

(134) Lásd a C-404/00. sz. Bizottság kontra Spanyolország ügyet, EBHT 2003., I-6695. o., (45) bekezdés és a C-415/03. sz. Bizottság kontra Görögország ügyet, EBHT 2005., I-3875. o., (35) bekezdés.

(135) Lásd a 86. lábjegyzetet.

(136) Az EB ítélete a C-209/03. sz. Bidar kontra London Borough of Ealing, Secretary of State for Education and Skills ügyben, EBHT 2005., I-2119. o., (68)-(69) bekezdés; az EB ítélete a C-292/04. sz. Wienand Meilicke és társai kontra Finanzamt Bonn-Innenstadt ügyben, amelyet még nem tettek közzé, (34) bekezdés.

(137) A C-91/01. sz. ügy, Olasz Köztársaság kontra Európai Közösségek Bizottsága, EBHT 2004., I-4355. o., (66) bekezdés.

(138) HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(139) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

MELLÉKLET

A C 37/05 sz. bizottsági határozat végrehajtására vonatkozó adatok (ex NN 11/04) (adómentes tartalékalap)

Tájékoztatás a kapott, a visszatérítendő és a már visszatérített támogatás összegéről

(1)

(°) Millió, nemzeti pénznemben.