123/2009. (XII. 17.) AB határozat

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a falfirkák elleni védelemről szóló 35/2005. (XI. 24.) rendelete alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a falfirkák elleni védelemről szóló 35/2005. (XI. 24.) rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

1. A Vas Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítványban kezdeményezte Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a falfirkák elleni védelemről szóló 35/2005. (XI. 24.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) egészének alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését, miután törvényességi észrevételét a képviselő-testület nem fogadta el. Az indítványozó kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletalkotás alkotmányos kereteit lépte túl Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata "a nem rendeltetésszerű felületképzés (falfirka, graffiti) elhelyezése" szabálysértéssé nyilvánításával és szankcionálásával. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 157. § (1) bekezdés b) pontja szerint a tízezer forintot meg nem haladó kárt okozó szándékos rongálás elkövetője százezer forintig terjedő pénzbírsággal volt büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 324. §-a pedig bűncselekménynek minősíti és büntetni rendeli a rongálás további eseteit. Az indítványozó szerint az Ör. 2. §-a "már szabálysértésként és bűncselekményként is büntetni rendelt magatartást nyilvánít szabálysértéssé és alkalmaz (...) eltérő mértékű büntetési tételt". A magasabb szintű jogszabályokkal való ellentétet nem küszöböli ki - az indítványozó szerint-az Ör. 2. §-ának az "amennyiben cselekményével súlyosabb cselekményt nem valósít meg" kitétele sem, mivel az önkormányzati rendeletben, a kormányrendeletben és a törvényben megállapított szabálysértések között "nincs hierarchikus kapcsolat". Az indítványozó szerint továbbá az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság sérelmét eredményezi az Ör. 1. § (2) bekezdés f) pontjában az ún. rendeltetésszerű felületképzésnek a gyakorlatban értelmezhetetlen tartalommal való meghatározása.

2. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat során észlelte, hogy a Szabs.tv. hivatkozott rendelkezését a jogalkotó időközben módosította. Mivel a módosítás - a szándékos rongálással okozott kár összegének húszezer forintra való felemelése - az indítványban felvetett problémát nem érintette, az Alkotmánybíróság az indítványban kezdeményezett vizsgálatot a hatályos rendelkezésekre figyelemmel lefolytatta.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Az Ör. rendelkezései:

"Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. § (2) bekezdésében, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. § (1) E rendelet célja, hogy Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén védje a közösségi és magántulajdonban lévő építményeket, műtárgyakat, közterületi berendezési tárgyakat és művészeti alkotásokat, biztosítsa az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításához, valamint az építészeti örökség védelméhez való jogot és megszüntesse a városképet rontó, nem rendeltetésszerű felületképzések (falfirkák, graffitik) elhelyezését.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

b) Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül, meghatározott rendeltetés - jellemzően tartózkodás - céljából.

c) Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz. (pl. út-és járdafelület, támfal, felüljáró, aluljáró, híd, torony, lépcső, távközlés műszaki létesítményei).

d) Közterületi berendezési tárgy: mindazon tárgyak, melyek a közterületen a közszolgáltatás (pl. közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, önálló reklámhordozó, emlékmű, díszkút, művészeti-, kegyeleti alkotások: szobrok, domborművek, emléktáblák) kiszolgálására, illetve a közterület rendeltetésszerű használatára szolgálnak. Ezek különösen: utcabútorok (padok, hulladékgyűjtők), közvilágítási kandeláberek, telefonfülkék,elektromos kapcsolószekrények, közlekedési jelzőtáblák, korlátok, játszótéri felszerelések és berendezések.

e) Nem rendeltetésszerű felületképzés (falfirka, graffiti): festékkel, filctollal, festékszóróval, alvázvédővel vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületképzés, ábrázolás, mely nem az építmény, műtárgy, berendezési tárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

f) Rendeltetésszerűnek minősül a felületképzés, ha azt az engedélyező hatóság hozzájárulásával az engedélyben foglaltaknak megfelelően végzik el.

2. § Aki Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén e rendelet hatálybalépését követően közterületről látható vagy azon lévő

- építményen,

- épületen (beleértve a kerítéseket is),

- műtárgyon,

- közterületi berendezési tárgyon,

- helyi tömegközlekedési járműveken, valamint

- művészeti alkotáson

nem rendeltetésszerű felületképzést hajt végre - amennyiben cselekményével súlyosabb cselekményt nem valósít meg - szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

3. § Az e rendeletben meghatározott szabálysértés miatt indult eljárásban a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény rendelkezései az irányadóak.

4. § A 2. §-ban meghatározott nem rendeltetésszerű felületképzés miatti helyreállítási, illetve kártérítési kötelezettség megállapítására az egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

5. § E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba."

III.

Az indítvány megalapozott.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot önkormányzati rendeletet. A Szabs.tv. 1. § (1) bekezdése szerint önkormányzati rendelet is nyilváníthat jogellenes cselekményt szabálysértéssé. Ez a felhatalmazás azonban nem korlátlan, az önkományzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezések és a Szabs.tv., valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseivel való összhang követelményét a Szabs.tv. 169. § (2) bekezdése konkrétan is megfogalmazza, miszerint az önkormányzatok 2000. március 1-jéig voltak kötelesek felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, és azokat, amelyek a törvény, illetve a kormányrendelet rendelkezéseivel nem voltak összhangban, vagy csak megismételték a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kellett helyezniük.

Az Ör. szabálysértéssé nyilvánítja és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal rendeli sújtani azokat, akik közterületről látható, vagy közterületen lévő építményen, épületen, műtárgyon, közterületi berendezési tárgyon, helyi tömegközlekedési járműveken és művészeti alkotásokon ún. nem rendeltetésszerű felületképzést hajtanak végre. Az Ör. szerint a nem rendeltetésszerű felületképzés (falfirka, graffiti) a festékkel, filctollal, festékszóróval, alvázvédővel vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületképzés és ábrázolás, mely nem az építmény, műtárgy, berendezési tárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. A Szabs.tv. 157. § (1) bekezdés b) pontja értelmében aki húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva szándékos rongálást követ el százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A Szabs.tv. 157. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Ör.-ben szabálysértéssé nyilvánított elkövetési magatartás - falfirkával és graffitivel való rongálás - megvalósítja a Szabs.tv-ben meghatározott rongálást is. Az Ör. ekként nem csak, hogy nincs összhangban a Szabs.tv-nyel, de az azonos cselekmény és az eltérő büntetési tétel miatt ellentétes is a Szabs.tv. vonatkozó rendelkezéseivel. A Szabs.tv.-nyel való ellentétet nem oldja fel az Ör.-nek az "amennyiben cselekményével súlyosabb cselekményt nem valósít meg" kitétele sem, mivel az kizárólag a Btk. tekintetében értelmezhető. A törvénysértő önkormányzati rendelet az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti [101/2008. (VII. 11.) AB határozat, ABH 2008, 1427.]. Mivel az Ör. kizárólag a falfirkák szabálysértéssé nyilvánításáról és szankcionálásáról szól, ezért az Alkotmánybíróság - az indítvány alapján - az Ör. egészét megsemmisítette. A megsemmisítésre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványban megjelölt további alkotmányellenességet, eddigi következetes gyakorlata alapján [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] nem vizsgálta.

A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Budapest, 2009. december 14.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 541/H/2006.