2/2013. Büntető jogegységi határozat
a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatósága elévülését szabályozó törvényi rendelkezések eltérő értelmezésének tárgyában
A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla elnökének jogegységi határozat meghozatalára irányuló indítványára Budapesten, a 2013. június 24. napján megtartott ülésen meghozta a következő
jogegységi határozatot:
Amennyiben a jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése 2010. évi május hó 1. napja előtt bekövetkezett, úgy a továbbiakban nincs törvényes lehetőség a büntetés végrehajtására.
Ha azonban a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése 2010. május 1. napjáig nem következett be, e büntetések elévülési ideje öt év.
Indokolás
I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében a Bszi. 32. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Fővárosi Ítélőtábla elnöke 2013.El.II.JE/B.2/1. számon - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta.
Indítványában arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területén lévő bíróságok, miként az országban ítélkező számos bíróság, eltérően értelmezik a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatósága elévülését szabályozó törvényi rendelkezéseket.
Ennek okát abban jelölte meg, hogy a Btk. 2010. május 1. napját megelőzően - 1993. május 15. napjától - hatályban volt Btk. 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés három év elteltével elévült.
Az 1978. évi IV. törvény ( a továbbiakban: Btk.) 67. §-ának a 2009. évi LXXX. törvény 22. §-ával módosított, 2010. május 1. napjától hatályos - a büntetés elévülését szabályozó - (2) bekezdése értelmében a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatósága öt év elteltével évül el.
E jogszabályváltozás eltérő értelmezése folytán egyes bíróságok döntéseiben - amennyiben a közérdekű munkát vagy pénzbüntetést kiszabó határozat 2010. május 1. napját megelőzően emelkedett jogerőre - az elévülési idő három év; míg más bírósági határozatokban öt év.
Az ítélőtábla elnöke indítványozta, hogy a vitás elvi kérdésben a Kúria olyan jogértelmezést adjon, amely szerint a 2010. május 1. napja előtt jogerőre emelkedett határozatokban kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülési ideje az új törvény hatályba lépésével nem hosszabbodik meg öt évre, csak akkor, ha a három éves elévülési idő félbeszakad, nyugszik vagy ismét elkezdődik. Ez utóbbi esetekben már az új, öt éves elévülési idő érvényesül.
Az indítványozó az eltérő álláspontok szemléltetésére a következő bírósági határozatokra hivatkozott:
1. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a terheltet a 24.B.V.28565/2008/26. számú, 2009. február 20. napján kelt és 2009. március 25. napján jogerős végzésével lopás bűntette miatt ötven nap közérdekű munkára ítélte.
Az elítélt - bíróság által ismert - címéről a pártfogó felügyelői szolgálat meghallgatásra szóló felhívása "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közlése szerint az elítélt más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztést töltött, amelyből feltételes kedvezménnyel 2010. március 16. napján szabadult, a büntetését 2010. június 28. napján töltötte ki.
Az elítélt ezt követően sem tett eleget a meghallgatáson történő megjelenésre felhívásnak, végül ismét előzetes letartóztatásba került. Ezért a Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal indítványozta, hogy a bíróság állapítsa meg az elítélttel szemben kiszabott közérdekű munka végrehajthatóságának elévülését.
A bíróság a 2012. július 16. napján meghozott és 2012. augusztus 15. napján jogerőre emelkedett 24.B.V.28565/2008/36. számú végzésével megállapította, hogy az elítélttel szemben az utolsó érdemi intézkedés - az első pártfogó felügyelői felhívás kiadása - 2009. április 28. napján történt, ezért a közérdekű munka végrehajthatósága három év elteltével, 2012. április 27. napjával megszűnt.
2. A Veszprémi Városi Bíróság garázdaság vétsége miatt a terheltet a 2008. február 25. napján jogerőre emelkedett 12.B.1468/2007/13. számú ítéletében húsz nap közérdekű munka büntetésre ítélete.
A Székesfehérvári Törvényszék Bv. Csoportja a közérdekű munka végrehajthatósága elévülésének megállapítását kérte a bíróságtól, mivel az elítélt részére a Kmv.71/2008/6. számú munkahely kijelölését tartalmazó végzést kézbesíteni nem lehetett, az ismeretlen helyre távozott elítélt a büntetés végrehajtása alól kivonta magát, a felkutatására tett intézkedések pedig nem vezettek eredményre.
Ezt követően a Fejér Megyei Főügyészség BV.3315/2008/3. számon, 2009. január 16. napján indítványozta a húsz nap közérdekű munkából le nem töltött tizennyolc nap szabadságvesztésre történő átváltoztatását.
A büntetés-végrehajtási bíró 2009. szeptember 21. napján az eljárás felfüggesztése mellett elfogatóparancsot bocsátott ki, azonban az elévülési időn belül ez nem vezetett eredményre.
A Veszprémi Városi Bíróság a 2012. szeptember 28. napján meghozott és 2012. október 29-én jogerőre emelkedett 12.B.1468/2007/15-I. számú végzésével megállapította, hogy a Btk. 67. § (1) bekezdés e) pontja szerinti három év elteltére figyelemmel a húsz nap közérdekű munka végrehajthatósága elévült.
3. A Füzesabonyi Városi Bíróság 2Bk. 101/1012/2. számú, a másodfokon eljárt Egri Törvényszék Bkf.7/2013/2. számú helybenhagyó végzése folytán 2013. január 10. napján jogerős végzésében az elítélttel szemben a Füzesabonyi Városi Bíróság 2.B.74/2008/23. számú, 2009. május 25. napján jogerős ítéletével kiszabott huszonöt nap közérdekű munka végrehajthatóságának 2012. július 1. napjával történt elévülését állapította meg.
Az első fokon eljárt bíróság álláspontjával szemben a másodfokon eljárt törvényszék - az ügyészi állásponttal egyezően - arra figyelemmel, hogy a közérdekű munka ki nem töltése az elítéltnek nem róható fel, maga is úgy ítélte meg, hogy az elévülés szempontjából a Btk. 2. §-a irreleváns. Az 1/2011. Büntető jogegységi határozat indokolási részének 1. pontjában foglaltakra tekintettel úgy foglalt állást, hogy a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére a Btk.-nak a cselekmény elbírálásakor hatályos szabályait kell alkalmazni; nem foghat helyt az az álláspont, amely szerint akkor, ha a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülése 2010. május 1. napja előtt nem következett be, úgy az elévülési idő automatikusan öt évre módosul.
4. Ugyanígy a Btk. bűncselekmény elkövetésekor hatályos rendelkezéseinek alkalmazhatóságára hivatkozott a Székesfehérvári Városi Bíróság a 2012. december 27. napján jogerős 1.B.1079/2012/2. számú végzésében, amikor az elítélttel szemben a Székesfehérvári Városi Bíróság 1.B.200/2009/5. számú, 2009. június 15. napján jogerőre emelkedett ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt kiszabott harmincöt nap közérdekű munka végrehajthatóságának elévülését 2012. szeptember 28. napjával megállapította.
A pártfogó felügyelői szolgálat meghallgatásán, 2009. szeptember 28. napján az elítélt jelen volt, a lakóhelyén kívül a büntetés letöltését nem vállalta. A közérdekű munka letöltésére alkalmas munkahely hiányáról a pártfogó több esetben tájékoztatta a büntetés-végrehajtási bírót. A 2009. szeptember 28-án tartott meghallgatás az elévülést félbeszakította, ezt követően a büntetés végrehajtása iránt tett érdemi intézkedés nem történt. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik, ezért a közérdekű munka büntetés végrehajthatósága három év elteltével elévült.
A Székesfehérvári Városi Bíróság más tanácsai szerint a 2010. május 1. napja előtt jogerőre emelkedett ítéletben kiszabott közérdekű munka végrehajthatóságának elévülése tekintetében is a jelenleg hatályos öt éves elévülési időt kell figyelembe venni.
5. A Székesfehérvári Városi Bíróság a 2012. szeptember 11. napján jogerőre emelkedett 8.B.779/2012/2. számú végzésében - a Székesfehérvári Városi Bíróság 8.B.678/2009/2. számú, 2009. június 12-én jogerős ítéletével -az elítélttel szemben kiszabott ötven nap közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítására irányuló kérelmet elutasította.
Az indokolás szerint a közérdekű munka elvégzését az elítélt 2009. július 14. napján történt első meghallgatásakor vállalta, nyilatkozott arról is, hogy ennek egészségi akadálya sincs. Mivel a pártfogónak nem sikerült a közérdekű munka letöltésére munkahelyet találnia, az elévülés, mint végrehajtást kizáró ok megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet.
A bíróság a büntetés végrehajthatóságának elévülését azért nem látta megállapíthatónak, mert álláspontja szerint a 2010. május 1. napja előtt jogerőre emelkedett ítélettel kiszabott büntetésre - annak ellenére, hogy a 2009. június 3-án történt elkövetés idején hatályban volt törvényi rendelkezés szerint a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülési ideje három év volt - a Btké. 6. § (1) bekezdésére figyelemmel a jelenleg hatályos öt éves elévülési időt kell alkalmazni.
Mindemellett a Székesfehérvári Városi Bíróság bírái más - a jogegységi indítványban 5. és 6. pont alatt hivatkozott esetekben nem hoztak jogorvoslattal támadható végzést a büntetés végrehajthatóságának elévülése tárgyában, hanem - 2012. október 16-án keltezve 12.B.1055/2012/2. szám alatt, illetve a 2012. október 25-én keltezve 6.B.1080/2012/2. szám alatt - átiratban tájékoztatták a Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Pártfogó Felügyelői Osztályát arról, hogy az elévülés még nem állapítható meg.
Mindkét esetben a Btké. 6. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkoztak, miszerint a Btk. hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetésre is alkalmazni kell a Btk.-nak a büntetés elévülésére vonatkozó (67. §, 68. §) rendelkezéseit. Az elévülés kezdő napjától az öt éves elévülési idő még nem telt el, ezért a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülése sem állapítható meg.
Az ismertetett határozatok egy részében tehát az az álláspont került kifejtésre, hogy a 2010. május 1. napja előtt jogerőre emelkedett közérdekű munka és pénzbüntetés tekintetében az új elévülési időre vonatkozó rendelkezés hatálybalépésével az elévülési idő nem hosszabbodik meg, kivéve azt az esetet, amikor a három éves elévülési idő félbeszakad vagy nyugszik, vagy ismét elkezdődik. Ebben az esetben már az új, öt éves elévülési időtartam érvényesül.
Másik részében úgy foglaltak állást, hogy az öt éves elévülési időt a 2010. május 1. napja előtt jogerőre emelkedett ítéletekben kiszabott büntetésekre is alkalmazni kell.
Az indítványozó a mellékelt határozatokban felhívott, a Btk. 2. §-ában vagy a Btké. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezések egyikét sem tartotta megfelelőnek a kérdés eldöntéséhez.
Álláspontja szerint a Btk. 2. §-a a büntetés kiszabásakor - és nem a büntetés elévülésének megállapításakor -irányadó, míg a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) a Btk. hatálybalépése előtt kiszabott büntetéseket és elrendelt intézkedéseket tekintve tartalmaz átmeneti rendelkezést.
A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés és a pénzbüntetés elévülésére vonatkozóan jogértelmezést adó 4/2006. BJE - bár rögzíti, hogy a pénzbüntetés elévülésének kezdő időpontja a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napja - az elévülési idő előzőekben felvetett alkalmazásának kérdésével nem foglalkozott.
A szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülésével összefüggésben meghozott 5/2008. BJE határozat szerint akkor, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő három éven belül megtörtént a pénzbüntetés átváltoztatása, az átváltoztatástól számított három év elteltével a pénzbüntetés "helyébe lépő" fogházbüntetés akkor is elévül, ha a letöltésére egy másik ügyben kiszabott szabadságvesztés foganatba vétele miatt nem kerülhetett sor.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi jogegységi határozatait, továbbá alkotmánybírósági határozatokat vizsgálva az indítványozó részletesen kifejtette, hogy a "nullum crimen sine lege" és a "nulla poena sine lege" alkotmányos alapelveknek számos jogszabály adja meg jogszerű tartalmát. Ilyen szabály a Btk.-ban megadott bűncselekményfogalom, a büntetés és a büntetési rendszer törvényes fogalmai. Ezért az elvülési szabályok is csak úgy módosíthatók, ha azok az alkotmányos büntetőjogi felelősség alapintézményével összhangban maradnak. A jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára is előre láthatóak legyenek. A kiszámíthatóság és előreláthatóság elvéből a büntetőjogban közvetlenül is levezethető a visszamenőleges hatály tilalma, de különösen az ex post facto jogi rendezés, valamint az analógia alkalmazási tilalma. A büntetőjog elévülési szabályai a törvényes büntetőjogi felelősségre vonást biztosítják azáltal, hogy időbeli korlátok közé szorítják az állami büntetőhatalom gyakorlását. A büntetőhatalom gyakorlására rendelt hatóságok mulasztása vagy a kézre kerítés eredménytelensége, mint kockázat az államot terheli, ha az elévülés bekövetkezett, a büntethetőség kizárása alanyi jogként illeti meg az elkövetőt [11/1992. (III. 5.) AB határozat, valamint az erre is hivatkozó 2/1994. (I. 14.), 32/2008. (III. 12.), 56/2010. (V. 5.) AB határozatok].
Ez utóbbit vizsgálva utalt rá, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére - beleértve az elévülés félbeszakítását és nyugvását is - az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha az elévülés időszakában az elkövetőre nézve kedvezőbb szabályok léptek hatályba (III./2.3.).
Végül a 22/2012. (V. 11.) AB határozatra hivatkozással kifejtette, hogy az Alaptörvény hatálybalépése előtt alkotott alkotmánybírósági határozatoknak az alkalmazási feltételeit rögzítő III.3/1. pontjára figyelemmel az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek tartalmi egyezősége esetén nem a korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmen kívül hagyását kell indokolni.
A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra a Bszi. 36. §-ának (2) bekezdése alapján BF.751/2013/1. sz. alatt tett írásbeli nyilatkozatában kifejtette, hogy a 2010. május 1. napja előtt jogerősen kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés elévülési idejével kapcsolatban kialakult ellentétes gyakorlatra tekintettel maga is szükségesnek tartja jogegységi határozat hozatalát. A jogegységi indítványban felvetett elvi kérdésre ugyanis a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) hatálybalépése sem nyújt megoldást, az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása a 2013. július 1. napját követő időszakra nézve is indokolt.
Csatlakozott a jogegységi indítvány azon okfejtéséhez, hogy a kérdés megítélésében az ellentétes döntéseket hozó bíróságok által felhívott Btk. 2. §-a, valamint a Btké. 6. §-ának (1) bekezdése nem lehet irányadó. A büntetés végrehajtásának elévülése már a büntetőjogi felelősség megállapítását követő kérdés, ezért a jogerősen kiszabott büntetés elévülésének vizsgálatakor a bűncselekmény elbírálására irányadó anyagi jogszabályok nem bírnak relevanciával. A Btké. 6. §-ának (1) bekezdése pedig kizárólag az 1978. évi IV. törvény hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetések elévülésére tartalmaz rendelkezést.
Az 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Btk.) módosító 2009. évi LXXX. törvény (Btk. novella) átmeneti rendelkezéseinek hiánya felvethet alkotmányossági aggályokat, azonban ennek vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az indítványban felhívott 11/1992. (III. 5.) AB határozat, valamint az erre hivatkozó későbbi alkotmánybírósági határozatokkal összefüggésben azt az álláspontot fejtette ki, hogy azok nem a büntetés, hanem a büntethetőség elévülésének kérdésével foglalkoznak, ezért a jogegységi indítvány tárgyát képező elvi kérdés eldöntése szempontjából nem bírnak jelentőséggel.
Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa határozzon akként, hogy akkor, ha a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajtásának elévülése 2010. május 1. napjáig nem következett be, az elévülés kereteit az elévülés vizsgálatának időpontjában hatályban lévő jogszabály határozza meg, tehát e büntetések elévülési ideje 2010. május 1. napjától öt évre módosul; nincs azonban törvényes lehetőség a büntetés végrehajtására, ha a jogerősen kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés elévülése 2010. május 1. napja előtt bekövetkezett.
II. A Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogegységi eljárás lefolytatásának van helye, ha elvi kérdésben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatalára van szükség. A jogegységi eljárást le kell folytatni, ha azt az ítélőtábla elnöke vagy a legfőbb ügyész indítványozza [Bszi. 33. § (1) bekezdés a) és c) pontja].
Az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványát a jogegységi tanács ülésén is fenntartotta. A jogegységi eljárást az teszi szükségessé, hogy a Btk. az elévülési idő módosítása kapcsán nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely egyértelművé tenné a jogalkalmazó számára, hogy a 2010. május 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett határozatokban kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése tekintetében a jogszabály változását megelőző, vagy a jogszabályváltozás folytán hatályba lépett újabb rendelkezést kell alkalmazni.
A büntető törvény időbeli hatályát szabályozó rendelkezés - a Btk. 2. §-a - a bűncselekmény elbírálására vonatkozik; a bűncselekmény elbírálásának ideje a jogerős ügydöntő határozat meghozatalának időpontja.
Ettől elkülönülő, független kérdés, hogy az elbírálás eredményeként kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés végrehajthatósága elévülése szempontjából az elévülés vizsgálatának időpontjában hatályban lévő, de az elítéltre nézve hátrányosabb jogszabály, vagy a korábbi rendelkezés határozza-e meg az elévülés kereteit.
Erre figyelemmel a jogegységi tanács az ítélőtábla elnökének és a legfőbb ügyésznek a jogegységi eljárás lefolytatására irányuló indítványát alaposnak találta, mivel annak jogszabályi feltétele, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításának szükségessége, fennáll [Bszi. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Ezért a Kúria az eljárást - a Be. 439. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Bszi. 34-41. §-ai alapján eljárva - lefolytatta.
III. Az indítvány által érintett törvényi rendelkezések a következők:
Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2010. május 1. napját megelőzően hatályos, a büntetés elévüléséről szóló rendelkezései szerint a közérdekű munka vagy pénzbüntetés három év elteltével évül el [67. § (1) bekezdés e) pontja]. A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik [68. § (1) bekezdés].
Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés, a félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik [Btk. 68. § (4) bekezdés].
A Btk. 67. § rendelkezéseit a 2009. évi LXXX. törvény 22. §-a 2010. május 1. napjával kezdődő hatállyal módosította oly módon, hogy a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatósága öt év elteltével évül el.
A novella 22. §-ához fűzött indokolás szerint nem az állami büntetőigény érvényesíthetőségének szélesítése, hanem a szükséges koherencia megteremtése érdekében emelte fel a közérdekű munka és a pénzbüntetés három éves elévülési idejét öt évre, ami összhangban van a szabadságvesztés legrövidebb, valamint az eltiltó jellegű szankciók elévülési idejével.
A közérdekű munka végrehajthatóságának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel szemben szabadságvesztést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.
Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 6. §-ának (1) bekezdése szerint a Btk.-nak a büntetés elévülésére vonatkozó rendelkezéseit (67-68. §) a hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetésre is alkalmazni kell. A Btk. hatálybalépése előtt, a korábbi jogszabály alapján bekövetkezett elévülés hatálya érintetlen marad [Btké. 6. § (2) bekezdés].
Az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) sem a 2010. május 1. napja előtt, sem az azt követően jogerősen kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés elévülési idejével kapcsolatban - a Btk.-ban meglévő szabályozás miatt értelemszerűen - nem tartalmaz rendelkezést.
[A közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatósága a 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §-ával megállapított, és 2013. július l. napjától hatályos 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 18. §-ának (2) bekezdése szerint öt év elteltével évül el. Az elévülés határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdődik. Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása érdekében tett minden olyan hatósági intézkedés, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.]
Büntetés (és intézkedés) csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre [Bv.tvr. 1. § (1) bekezdés].
A Kúria álláspontja e jogszabályok helyes értelmezését illetően a következő:
A büntetés végrehajtását kizárja az elévülés, amelynek kezdő napja a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napja. A cselekmény jogerős elbírálását, a büntetőjogi felelősség kérdésének jogerős lezárását követően a Btk. 2. §-ának alkalmazására már nem kerülhet sor.
A büntetés célját a büntetésnek az elkövetéstől számított legrövidebb időn belül történő kiszabása és annak lehetőség szerinti haladéktalan végrehajtása együttesen szolgálja. A büntetés végrehajtásának valamely okból történő elmaradása a büntetés végrehajthatóságának meghatározott idő elmúlásával való kizárása mellett szól, hogy ez esetben a büntetés már nem alkalmas a büntetés céljának elérésére, egyben az elkövető személyének társadalomra veszélyessége is csökken.
Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. Ilyen intézkedés az elítélttel szemben az első munkahely kijelölése érdekében kitűzött pártfogó felügyelői meghallgatásra szóló felhívás kiadása, a közérdekű munka végrehajtása során a terheltnek a pártfogó felügyelő által a munkahely kijelölése előtt tartott meghallgatása [4/2008. BJE határozat], továbbá a végrehajtás érdekében az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt felkutatása céljából a lakcímfigyelés, a körözés elrendelése, az elfogatóparancs kibocsátása, a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása.
A pénzbüntetésnek - vagy meg nem fizetett részének - szabadságvesztésre (fiatalkorú elítélttel szemben a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén, amennyiben a közérdekű munkára átváltoztatást a törvény lehetővé teszi közérdekű munkára, ennek kizártsága esetén szabadságvesztésre) történő átváltoztatása a végrehajthatóság elévülését félbeszakítja. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
[Az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 2013. július 1. napjától hatályos 60. § (9) bekezdése szerint a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülését félbeszakítja az is, ha az elítélttel szemben - az elévülési idő alatt - más ügyben kiszabott szabadságvesztést hajtanak végre vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik; a 67/B. § d) pontja szerint a közérdekű munka, illetve annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt öt évet vagy ezt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.]
A 2010. május 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett határozattal kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés elévülésével kapcsolatban a 2009. évi LXXX. törvény nem tartalmaz átmeneti rendelkezést, ezért az elévülés vizsgálatának időpontjában hatályban lévő jogszabály határozza meg az elévülés kereteit.
Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 6. § (1) bekezdése értelmében a Btk.-nak a büntetés elévülésére vonatkozó rendelkezéseit (67-68. §) a hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetésre is alkalmazni kell.
Ez a rendelkezés nem csupán az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) hatálybalépésekor, azaz 1979. július 1. napja előtt kiszabott büntetésekre irányadó; a Btk. hatálybalépésére vonatkozó szabályok abban az esetben is irányadók, ha a hatálybalépést követően bármikor sor kerül a Btk. újabb módosítására, és a jogalkotó a módosítás kapcsán az eddigiektől eltérő hatályba léptető rendelkezés meghozatalát nem tartja szükségesnek.
Ebből következően az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) elévülésre vonatkozó - megváltozott - szabályai az irányadók, mivel a jogalkotó a módosítás kapcsán ettől eltérő rendelkezés meghozatalát nem tartotta szükségesnek.
Így a Btk. 67. § (2) bekezdésének megváltozott rendelkezésének hatálybalépése előtt, azaz 2010. május 1. napja előtt a korábbi jogszabály alapján bekövetkezett elévülés hatálya - figyelemmel a Btké. 6. §-ának (2) bekezdésére - érintetlen marad, és amennyiben a jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése 2010. május 1. napja előtt bekövetkezett, a továbbiakban nincs törvényes lehetőség a büntetés végrehajtására.
Akkor azonban, ha a 2010. május 1. napja előtt jogerőre emelkedett határozatban kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés elévülése 2010. május 1. napját követően következne csak be, e büntetések végrehajthatóságának elévülési ideje öt év.
A Kúria jogegységi tanácsa a fenti indokokra tekintettel - a Bszi. 37. §-a (1) bekezdése szerinti ülésen eljárva -a felmerült vitás kérdésekben az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében a rendelkező rész szerinti iránymutatást adta, és a határozatot a Bszi. 42. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.
Budapest, 2013. június 24.
Dr. Kónya István s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Csere Katalin s. k.,
előadó bíró
Dr. Mészár Róza s. k.,
bíró
Dr. Belegi József s. k.,
bíró
Dr. Molnár Gábor Miklós s. k.,
bíró
a jogegységi tanács tagjai