BH 2024.1.1 I. Ha a terhelt magatartása a kifejtése idején nem volt bűncselekmény, úgy amiatt a büntetőjogi felelőssége akkor sem állapítható meg, ha a vele egy eljárásban elbírált későbbi, ugyanolyan cselekmények elkövetésekor már büntetendővé vált.

II. A jelentős érdeksérelem mindig valamilyen konkrét, körülírható, személyes vagy vagyoni hátrányt jelent, amelyet a sértett a cselekmény következményeként szenved el. Nem meríti ki a jelentős érdeksérelem fogalmát, ha a terhelt a meztelen sértettről zuhanyozás közben titokban felvételt készít, majd utóbb azt anélkül törli, hogy arról bárki akár tudomást szerzett volna.

III. A tiltott adatszerzés rendbelisége nem a felvételen szereplő személyek, hanem a megfigyelt helyiségek vagy területek számához igazodik [Btk. 1. § (1) bek., 422. § (1a) bek. b) pont, (4) bek. d) pont].

[1] A járásbíróság a 2022. április 1-jén meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli tiltott adatszerzés bűntettében [Btk. 422. § (1a) bek. b) pont, (4) bek. d) pont], ezért 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, emellett kimondta, hogy a kiszabott szabadságvesztés-büntetésből annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A bíróság elrendelte a törvényszék katonai tanácsának, illetve az ítélőtábla 2015. október 9. napján jogerőre emelkedett határozatával kiszabott 1 év 6 hónapi, börtönben végrehajtandó, eredetileg 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés végrehajtását.

[2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt törvényszék a 2022. szeptember 20-án meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a bűnügyi költségre vonatkozó részében változtatta meg, azt egyebekben helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt annak törvényi oka megjelölése nélkül, de a tartalmából megállapíthatóan a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan, valamint eljárási szabálysértés miatt a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és a másodfokon eljárt bíróság új eljárásra utasítása végett.

[4] Indokai szerint a másodfokú eljárásban személyesen kívánt megjelenni, hogy megvédje jogait, valamint a sértetteknek járó sérelemdíj megállapítására irányuló eljárást szándékozott kezdeményezni. Emellett kérni akarta a szexuálpszichológusi vizsgálatát is, továbbá kifejtette, hogy vele szemben hivatali visszaélést megvalósítva rendelte el a bíróság a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. Jelezte, hogy az ezeket tartalmazó levelei nem érkeztek meg a törvényszékre, mert azokra nem kapott választ.

[5] Az indítványában a törvényszék katonai tanácsa által kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy annak a bűncselekménynek az elkövetési időpontja, amiért a felfüggesztett szabadságvesztést kapta nem esik egybe a tiltott adatszerzés elkövetési időpontjával, valamint a felvétel készítésének időpontja sem állapítható meg. Ehhez hozzátette, hogy a korábbi ítélete esetében a büntetése elévült.

[6] Részletesen kifejtette, hogy a védőjével nem tudott érdemben kommunikálni, így az általa megfizetni kívánt sérelemdíj tárgyában a törvényszéktől kért tanácsot, mivel a védő a kérése ellenére nem tett semmilyen intézkedést. Emellett kifogásolta, hogy a másodfokú eljárásban a védő személyesen nem vett részt, ezért kétségbe vonta, hogy a védelmét ténylegesen ellátta. Kitért arra is, hogy a sérelemdíj megfizetése enyhébb büntetés kiszabását tette volna lehetővé.

[7] A terhére megállapított cselekmények minősítését illetően azzal érvelt, hogy álláspontja szerint az általa elkövetett cselekmények nem okoztak jelentős érdeksérelmet, ugyanis a felvételeket nem osztotta meg, nem adta át más személynek, megtekintése után törölte azt, továbbá az egyik sértett elfogadta a bocsánatkérését is.

[8] Sérelmezte, hogy a szexuálpszichológusi vizsgálata valójában nem történt meg, mivel egy korábbi igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény alapján készült róla szexuálpszichológusi vélemény, amely nem igazolta a fennálló betegségét.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[10] Indokai szerint nem vizsgálható érdemben a felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, melyben a szexuálpszichológiai vizsgálat elmaradását sérelmezi, ezzel ugyanis a jogerős ítélet megalapozottságát támadja, amelyre a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. Ugyanígy nem támadható az sem, hogy az I. tényállási pontban írt felvételeket a terhelt 2016. szeptember 10. napján készítette, amely így a törvényszék katonai tanácsának 2015. október 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetés végrehajtása felfüggesztésének 3 éves próbaidejére esik.

[11] Ehhez kapcsolódóan hivatkozott arra, hogy a Be. 650. § (1) bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. A Be. 671. § 2. pontja szerint ugyanakkor egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről. Ezért álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány abban a részében is törvényben kizárt, amelyben a törvényszék katonai tanácsának a 2015. október 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elrendelését sérelmezi.

[12] Kifejtette, hogy a Be. 649. § (2) bekezdésében taxatív módon felsorolt felülvizsgálati okok közé nem tartozik az, hogy a terhelt és a védő között a kommunikáció nem zökkenőmentes, így a védő eljárása, védői tevékenysége a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható.

[13] A személyes jelenlét jogával kapcsolatos terhelti sérelmeket illetően jelezte, hogy a papíralapú bírósági iratokból, valamint az E-akta irataiból az állapítható meg, hogy a törvényszék az ügy másodfokú elbírálására 2022. május 23. napján kelt végzésével 2022. szeptember 20. napjára tanácsülést tűzött ki, amelyről a terheltet a B-29 számú formanyomtatványon értesítette. Ez tartalmazta azt, hogy 8 napon belül kérheti az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. A terhelt az értesítést 2022. május 26. napján a bv. intézetben átvette, azonban úgy nyilatkozott, hogy a nyolc napos határidőt még igénybe veszi. A terhelt ezen a határidőn belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését nem indítványozta, azt csak a 2020. július 6. napján kelt beadványában jelezte először. Az ügyben a kirendelt védő és az ügyészség sem indítványozta nyilvános ülés kitűzését. Erre figyelemmel a Legfőbb Ügyészség szerint a másodfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt, amikor az ügyet - erre irányuló, határidőben előterjesztett indítvány hiányában - nem nyilvános ülésen, hanem tanácsülésen bírálta el.